Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-21 / 140. szám, csütörtök

A laoszi puccsista durva provokációja (Folytatás az 1. oldalról) zi ellenőrző bizottság lengyel küldött­ségének vientlanel székhelye elleni provokációról. A támadás a lengyel közvélemény felháborodását váltotta kl, mert az 1962-es genfi egyezmény és a lengyel küldöttség jogainak meg­sértését jelenti. A lengyel kormány ezért Varsóba hívta a nemzetközi el­lenőrző bizottság lengyel tagját, aki ettől az időtől fogva nem vesz részt a bizottság munkájában — írja a Try­buna ludu. A lengyel kormány döntése megfelel az 1962-es genfi egyezmé* nyeknek. Továbbra is úgy véljük, hogy az egyezmény alapján meg lehet olda­ni a laoszi kérdést a laoszi nép és a béke érdekében. Álláspontunk ebben a kérdésben nem változott meg — Írja a Trybuna Ludu. Washington (CTK)' — Az Egyesült Államok a laoszi helyzet kiéleződésé­vel kapcsolatban csapatokat akar kül­deni Thaiföldre. Erről az amerikai külügyminisztérium szóvivője beszélt, s kijelentette, az Egyesült Államok nem zár ki semmilyen intézkedést. Az Egyesült Államok arra hivatkoz­va, hogy Laosz veszélyezteti Thaiföl­det, már 1962-ben a 7. flotta 1800 ka­tonáját küldte Thaiföldre. A csapato­kat később visszavonták. Vientianne (CTK) — A neutralista és jobboldali erők egyesítése ellen fel­lázadt semleges csapatok elfoglalták a Kőedény-síkság nagy részét. A Kő­edény-síkságnak ezt a részét eddig semleges alakulatok tartották meg­szállva Kong Le tábornok parancsnok­sága alatt. Jelenleg a síkság a Patet Lao csapatainak ellenőrzése alatt ál. A Patet Lao már azelőtt is uralta e vidék egy részét, mivel az egyesí­tett parancsnokság ellen lázadó né­hány csapat átállt a baloldali erőkhöz. Vientiane (CTK) — A Patet Lao Hangja rádióadó szerdán közölte, hogy a jobboldali erők repülőgépei május 17-én bombázták a semlegesek csapatait, melyek fellázadtak az egye­sítés ellen. A repülőgépek május 19-én reggel megismételték támadásukat. A HAZAFIAS NÉPFRONT Győr me­gyei és városi bizottsága Csehszlová­kia felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából csehszlovák—magyar ba­rátsági napot rendezett. A nap kere­tén belül fényképkiállltást nyitottak meg és nagygyűlést rendeztek. (CTK J A FRANCIA hadsereg magasrangú képviselője bejelentette, hogy a fran­cia hadseregnek 1970-ig öt atomfegy­verekkel felfegyverzett hadosztálya lesz. Az öt hadosztály közül kettő Nyugat-Németországban állomásozik majd a NATO parancsnoksága alatt. (CTK) IBRAHIM ABBUD szudáni elnök be­fejezte kínai látogatását. Látogatása alatt fogadta Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt elnöke. A látogatás végén kínai—szudáni közös nyilat­kozatot írtak alá. (CTK) A SZOVJETUNIÓ és Egyesült Álla­mok Tudományos Akadémiája bejelen­tette, hogy május 20-án lép érvénybe a tudományos dolgozók cseréjéről aláírt egyezmény. Az egyezmény ke­retén belül kölcsönösen tudósok lá­togatnak a két országba, hogy meg­ismerkedjenek a tudományos kutató munkával és előadásokat tartsanak. (CTK) CLINTONÉBAN titkos kommunista­ellenes amerikai szervezet fegyver­raktárát leplezték le. Két férfit le­tartóztattak. (CTK) AZ AMERIKAI Békeakció bizottság aláírásokat gyűjt a Kínai Népköztár­saság ENSZ jogainak felújítását kö­vetelő kérvény alá. A kampány egyik szervezője dr. Linus Pauling Nobel­díjas tudós. (CTK) AZ ECUADORI Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben az ecuadori politikai foglyok azonnali szabadanbocsátásáért indított kampányra szólítja fel az ecuadori népet. A nyilatkozat a to­vábbiakban elítéli a rendőri megtorló intézkedéseket, s követeli, a kommu­nista párt legalizálását, a politikai Jo­gok elismerését és az emigránsok visszatérésének biztosítását. (CTK) A NEMZETKÖZI Atomenergia Ügy­nökségnek az atomenergiával való visszaélések megelőzéséről tárgyaló bizottsága Bécsben megkezdte ülését. (CTK) AZ IL GIORNO milánói lap a bra­zíliai borzalmas terrorról Ir. A föld­birtokosok saját fegyvereseikkel lép­nek fel a földművesek ellen. A föld­műveseknek nem fizetnek, elpusztí­tották lakhelyeiket, több személyt le­tartóztattak. (CTK) WILLY BRANDT nyugat-berlini pol­gármester, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, meghívta Ró­bert Kennedy igazságügyminlsztert, a meggyilkolt elnök testvérét Nyugat­Berlinbe. Kennedy a meghívást elfo­gadta. (CTK J A rádióadó hangsúlyozza, hogy a sem­leges csapatokon belüli ellentéteket e csapatoknak maguknak kell megol­daniuk és a jobboldali erőknek sem­mi joguk a beavatkozásra. A Patet Lao Hangja a továbbiakban közölte, hogy a baloldali erők csapa­tai visszaverik a Huongsing ós Huoi­sial tartományokban a jobboldal is­mételt támadásait. A Patet Lao rádiója közölte azt is, hogy a thaiföldi kormány négy zász­lóaljat küldött Laoszba, hogy ott a jobboldali erőket támogassák. A csa­patokat amerikai tisztek vezénylik. A thaiföldi csapatok Vientiane tarto­mányban Paksannál, a Mekong folyó bal partján szálltak partra. A thaiföldi katonák azt hangoztatják, hogy ők a jobboldali laoszi haderőkhöz tartoz­nak. Ez — állapítja meg a Patet Lao Hangja — a genfi egyezmények durva megsértése és egyúttal Laosz önren­delkezésének lábbal tiprása. Még 125 millió a „szennyes háborúra" Az amerikai sajtó szerint is válságos az amerikaiak helyzete Dél-Vietnamban Washington (CTK) — McNamara hadügyminiszter, Maxwell Taylor ve­zérkari főnök és Dean Rusk külügy­miniszter a képviselőház külügyi bi­zottságában támogatta Johnson elnök követelését újabb 125 millió dollár biztosításáról a dél-vietnami háború megsegítésére. Ez az összeg kétszer nagyobb, mint amilyet az elnök ez év márciusában követelt erre a célra. Az összeg növekedését azzal magyarázzák, hogy az amerikaiak helyzete egy­re kedvezőtlenebb a dél­vietnami hazafiak elleni harcban. A következő költségvetési évben 500 millió dollárra számíta­nak, nem beszélve a 16 ezeír amerikai tanács­adó költségeinek fedezé­séről. Johnson elnök kijelen­tette, hogy a követelt összegből 55 milliót re­pülőgépek és más hadi­anyagok szállítására for­dítanak. A külügyminisz­térium a múlt héten be­jelentette, hogy száz új „Mint láthatja, a partizánokat a dzsungelben tel­Douglas Skraider típusú j ese n bekerítettük, senki sem szökhet meg." repülőgépet küld Saigon- (Asztrecov rajza) ba. Az amerikai sajtó többsége támogatja Johnson követelését arra hivat­kozva, hogy Dél-Vietnamban az Egyesült Államok válságos helyzetbe ke­rül. N. Sz. Hruscsov Aref elnökkel tárgyalt Kairó (CTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke szerdán fogadta Arefet, az Iraki Köztársaság elnökét. A találkozó Aref elnök kérésére valósult meg. Az esz­mecsere mindkét felet érdeklő kér­désekről folyt. A baráti szellemben lezajlott beszélgetés alkalmával meg tárgyalt kérdésekben megegyezésre jutottak. A találkozáson jelen volt még A. Gromiko szovjet, és Hamid iraki kül­ügyminiszter. N. Sz. Hruscsov tegnap délután székhelyén fogadta Ahmed Sukeirit, Palesztina képviselőjét az Arab Ligá­ban. A késő délutáni órákban a szak­szervezetek és szindikátusok szövet­sége fogadást rendezett Nyikita Hrus­csov tiszteletére. Este Irak nagyköve­te díszvacsorát adott N. Sz. Hruscsov, Aref és Nasszer tiszteletére. Kongóban terjed a partizánmozgalom Leopodville (CTK) — Kongóban Kivi tartomány után Kwilu tartományban is fokozott tevékenységet fejtenek ki a partizánok. A nyilakkal és íjakkal felfegyverzett partizánok a napokban bevették Bangi községet. Egyúttal megtámadták Idiofa városát, melyet már egyszer — februárban — meg­szálltak. Az AFP hírügynökség tudósítója azt írja, hogy a kongói kormány ag­godalommal szemléli a partizánok te­vékenységének kiterjedését. iBtiftwmaoKQfjiíTaiiL MAX REIMANN CIKKE A MOSZKVA! PRAVDÁBAN Moszkva (CTK) — A moszkvai Prav­da ,,A Klnal Kommunista Párt veze­tősége az imperializmus elleni har­cot »forradalml« frazeológiára cserél­te fel" címmel közli Max Reimann — Németország Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága első titkára — terje­delmes cikkét. A szerző leleplezi a Kínai Kommunista Párt vezetőinek frázispuffogtatását és elutasítja be­avatkozásukat az NKP belügyeibe. A szakadárok teljesen elítélendő mó­don megkísérlik ellentétbe helyezni a békés egymás mellett élésért folyta­tott harcot a munkásosztály forradal­mi osztályharcával. Ha megfogadnánk a kínaiak taná­csát. akkor valójában elválasztanánk a békeharcot a demokratikus jogo­kért folyó küzdelemtől, fel kellene adnunk a marxizmus—leninizmus ar­ról szóló alapvető tézisét, hogv a bé­ke megvédése a munkásosztály har­cának, szociális követeléseik megva­lósításának, valamint az eszeveszett fegyverkezési láz elleni harcnak a fel­tétele. A kínai vezetők a leszerelés kér­désében a bonni uszítókhoz alacso­nyodtak le, és ugyanazokkal az érvek­kel hadakoznak a feszültség enyhíté­sére Irányuló konstruktív politika és a leszerelés ellen, mint Adenauer és Strauss. Max Reimann a továbbiakban a sza­kadárok eszmefuttatásával foglalko­zik az ún. „harmadik övezetről", Il­letve a „középső övezetről", ahova az NSZK-t is sorolják. Szinte hihetetlen — írja —, hogy sokan közülük hipnotizált nyúlként csupán az amerikai imperializmus ol­daláról fenyegető veszélyt látják, s nem veszik észre, hogy a támadó jel­legű nyugatnémet militarizmus ha­dászatilag szüntelenül erősödik és semmivel sem veszélytelenebb az előbbinél. Végezetül Max Reimann arról ír; hogy a német kommunisták számára a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom megszilárdítása nem je­lent üres szóvirágot, hanem szent kö­telességet. „E kötelesség teljesítése mellett egy percre sem szűnünk meg harcolni a német militarizmus és im­perializmus ellen és lankadatlanul küzdünk a békéért, demokráciáért és a szocializmusért, s mindenekelőtt azért, hogy német területen ne rob­banjon ki újabb háború. E harcunk­ban elsősorban a nemzetközi szolida­ritásból, egységből és a kommunista világmozgalomhoz felzárkózásunkból merítünk erőt." KOMMUNISTA INTERPELLÁCIÓ AZ OLASZ PARLAMENTBEN Róma (CTK) — A kommunista kép­viselők parlamenti csoportja Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárhelyettesével az élen interpellá­ciót nyújtott be a Telemeccanica mi­lánói üzemben uralkodó állapotokról. Az üzemet a munkások harmincnyolc napig tartották megszállva, tiltakozá­sul az alkalmazottak egyharmadának elbocsátása ellen. Vasárnapra virradó éjjel a rendőrök a munkásokat kiszo­rították az üzemből. Az Interpellálok megjegyezték, hogy a Pirelli üzemek­ben, amelyekhez a Telemeccanica is tartozik, több mint tíz éve nem for­dult elő hasonló rendőri beavatkozás, és kérik a kormányt: lépjen közbe az elbocsátások és a Pirelli üzemekben folyó politikai megkülönböztetés ügyében. A fajgyűlölőt leszavazták de erős pozíciói vannak Washington (CTK) — A Demokrata Párt Maryland államban megtartott előválasztásán Daniel Brewster sze­nátor győzött kevés szavazatkülönb­séggel George Wallace, a fajüldöző alabamai kormányzó előtt. A Johnson elnököt képviselő Brewater-245-0GQ­szavazatot kapott, Wallace 194 000-et. Wallace kormányzó a polgári jogok törvénye elleni propagandájával sok­kal több szavazót nyert meg, mint ahogy ezt feltételezték. Várható, hogy a Demokrata és Republikánus Párt reakciós szárnya a polgári jogok tör­vénye elleni újabb támadásra használ­ja fel Wallace sikerét. Velence süllyed Róma (CTK) — Velencét az a ve­szély fenyegeti, hogy értékes törté­nelmi és műemlékeit elnyeli a víz. A város fokozatosan süllyed, száz év alatt kb. 10 cm-t. Az utóbbi években azonban a süllyedés meggyorsult és 1S31 és 1940 között a Szent Márk templom környékén a talaj színtje 4,9 cm-rel süllyedt. A szakemberek eddig tehetetlenek e fenyegető ve­széllyel szemben. Az olasz szenátus a város polgár­mestere és a városi tanács küldöttsé­ge jelenlétében tárgyalt erről a kér­désről. MONTY METH LONDONI LEVELE Mi rontfa az angol—amerikai viszonyt? Mír.v.mirTiMKIA ffQ 47 FRVESfTT.T il.T.lMrilt lrn»t povrp inhhan kirlp- rsak srítin a WVzSn-líelett nfinalr NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK közt egyre jobban kiéle­ződnek az ellentétek. Hiába igyekeznek ezt a vezető diplomaták cáfolni, az angol közvélemény előtt nem titok többé, hogy igen feszül a húr. A két ország vezető politikusainak állásfoglalása főleg a következő négy fontos kérdésben tér el élesen egymástól: Malaysia, a NATO multilaterális atomütűerejének létesítése, Anglia jemeni politikája és a Kubával folyta­tott kereskedelem. Soha ezelőtt nem volt rá példa, hogy a brit kapitalista sajtó ilyen címeket tárt volna olvasói elé: „John­son elnök ki akarja ficamltani Anglia karját", „Anglia fekete hete Washing­tonban", stb. A lapok nem rejtik véka alá afeletti elégedetlenségüket, hogy Amerika a NATO-szövetségben elnyomja a többi tagállamot. Vizsgáljuk csak meg közelebbről a „légkört mérgező" érdekellentéte­ket. Q Malaysia Ezt a botcsinálta államszövetséget, amely a világ legnagyobb cin- és nyersgumitermelője, Nagy-Britannia csak katonai akciókkal tudja fenntar­tani. E hadműveletek költségei heti egy millió font sterlinggel terhelik az angol adófizetőket. S miközben angol csapatok véreznek Malaysiá­ban az angol tőkések profitjáért, az USA az államszövetséget hevesen el­lenző Indonéziának nyújt segítséget. Az Egyesült Államok ugyanis nagy dolgokra pályázik: Burmában, Thai­földön, Laoszban, Kambodzsában, Viet­namban, Malaysiában és a Fülöp-szi­geteken — tehát Indiától egészen Ausztráliáig parancsolni szeretne. Ezért igyekszik kitúrni Nagy-Britan­niát Malaysiából. Az angol külügyminisztérium leki­csinylően nyilatkozott az amerikai „Ausztrálázsia-tervről": Az ilyen „pa­pír-államszövetség" sokkal gyengébb­nek bizonyulhat egy „szilárd állam­nál", amelyben erős külföldi helyőr­ség tartja fenn a rendet, s amelynek a SEATO a hátvédje. A NATO vegyeslegénységű atom-flottája Johnson elnök júliusra össze akar­ja hívni a NATO-országok hadügy­minisztereit s e konferencián nyo­mást szándékozik gyakorolni Angliá­ra, kötelezze el magát végérvényesen a kérdésben. Anglia azonban a kö­zelgő általános választásokra való te­kintettel szívesebben venné, ha erre az öszejövetelre nem kerülne sor, mert a kormány e kérdésben távolról sem egységes. Igy tehát igyekszik a végleges döntés alól kibújni s csu­pán néhány tengerészt szeretne kül­deni a „multi-flotta" most készülő hajójára. Eközben saját Polaris-raké­tával felszerelt tengeralattjárók be­szerzésére törekszik, hogy megőrizze a független atomhatalom látszatát. McNamara amerikai hadügyminisz­ter nem volt rest. Bonnba utazott, és a vonakodó Anglia helyett biztosítot­ta Nyugat-Németország nagyarányú hozzájárulását a multilaterális Pola­ris-flotta költségeihez. Ily módon ter­mészetesen a nyugatnémet militaris­ták ujja a nukleáris fegyver ravaszá­ra kerül. S Nagy-Britannia jemeni politikája Amerika nemcsak helytelennek, ha­nem egyenesen őrültségnek tartja, mert — úgymond — a védtelen tör­zsek bombázása a Radfan hegységben csak szítja a közép-keleti népek im­perialista-ellenes gyűlöletét. Az Egye­sült Államok ugyanis egy „finomabb" politika, a feltételekhez között „se­gélynyújtsá" híve. Szerinte ez sokkal gyorsabban vezet eredményre. Mint ismeretes, Angliának nem sikerült rávennie Washingtont, hogy érvény­telenítse összes, Nasszer elnökkel kö­tött megegyezését, mert az EAK el­nöke lázltja a hűbéri sejkségek és Aden lakosságát az Anglia kezdemé­nyezésére létesült Dél-Arábiaí Szö­vetség felbomlasztására. 0 A Kubával folytatott kereskedelem Most pedig térjünk rá a Kelet— Nyugat kereskedelem ügyében felme­rült legkomolyabb nézeteltérésekre, melyek miatt Johnson elnök és Butler angol külügyminiszter — diplomáciai csúcsszinten eddig soha nem tapasz­talt — haragos szóváltásra ragadtat­ták el magukat és még most is ne­heztelnek egymásra. Az USA azt állítja, — de a világ egyetlen állama sem osztja nézetét — hogy gazdasági blokádjával csak­nem térdre kényszerítette Castrót. Kizárólag Amerika szövetségeseinek elzárkózása az oka annak, hogy Kuba még mindig „veszélyezteti" a nyugati féltekét. Hiába koppintott azonban az Egyesült Államok Nagy-Britannia kör­mére, mert ez autóbuszokat merész­kedett szállítani Kubának, Franciaor­szág követte az angol példát s moz­donyokat adott el Castróéknak. Johnson elnök figyelmeztette az an­golokat, hogy tekintettel kell lennie az idei elnökválasztásra. Szavazato­kat veszítene, ha nem folytatna elég keménykezű politikát Kubával szem­ben. Másrészt az angol konzervatívo­kat — akik joggal félnek az októberi általános választások kimenetelétől — most az a veszély fenyegeti, hogy még kevesebb szavazatot kapnak, ha felmerül a gyanú, hogy Washington parancsára akadályozzák a kereske­delem fejlesztését a szocialista orszá­gokkal. A Johnson elnök megfélemlítette Butler külügyminiszter már talált módot a Kubának nyújtott hitelek korlátozására, a nyilvánosság előtt azonban azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy Angliát Amerikával fenntartott szövetsége nem akadá­lyozza a szabad kereskedelemben bármely állammal. Az angol és az amerikai politikai vezetők egyaránt bizonytalankodva tekintenek a választások elé és attól rettegnek, hogy ellenfeleik malmára hajtják a vizet, ha bárminemű jelét adják politikájuk megváltoztatásának. Igy hát már szinte szemérmetlenül alkudoznak egymással: Az USA haj­landó támogatni Anglia délarábial há­borúját, ha Nagy-Britannia enged a Kubával folytatott kereskedelem kér­désében. Az egymással vetélkedő Imperialis­ta csoportosulások érdekeltségeik és hatalmi pozíciók megvédésére és ki­bővítésére törekednek. Nem csoda te­hát, ha a kétszínűség jellemzi Anglia és Amerika jelenlegi kapcsolatait. Amerika legújabban azt indítvá­nyozta Nyugat-Németországnak, hogy járuljon hozzá a dél-vietnami háború költségeihez. Ennek ellenében Wa­shington jóváhagyja három 4500 ton­nás amerikai rakétahordozó torpedo­romboló, valamint évi 218 millió font sterling értékű egyéb fegyver szállí­tását az NSZK-nak. A felsoroltakból nyilvánvaló, hogy a marakodás az olajból, a cinből és a nyersgumiból eredő profitokért ez az egységbontó elem az angol—ame­rikai szövetségben, amely nem maga­sabb érdeken, hanem a kizsákmányo­láson és az imperializmus fenntartá­sán alapszik. 1984. május 21. * ŰJ SZÖ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom