Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-17 / 136. szám, vasárnap

Folytatta tanácskozását a Francia Kommunista Párt kongresszusa NAPIRENDEN AZ ÚJ ALAPSZABÁLYZAT Louls Aragonnak, a nagy francia írónak, a Francia Kommunista Párl Központi Bizottsága tagjának elnök­letével pénteken folytatta munkáját az FKP XVII. kongreszusa. A beszá­moló felett folyó vitát nagy aktivitás, szenvedélyes hang jellemzi. Az egyik felszólaló, Georges Lazzarlno a nem­zetközi munkásmozgalom egységével és a kínai pártvezetők szakadár tevé­kenységével foglalkozva elmondotta, hogy a kínaiak Marseille-ben, a kis­polgári elemeket felhasználva, foly­tatják bomlasztó tevékenységüket. A marseille-i dokkmunkások megbízá­sából, a kongresszus dübörgő tapsa kíséretében, a leghatározottabban visz­szautasította azt a kínai vádat, hogy a francia kommunisták nem támogat­ták a gyarmati népek függetlenségi harcát, és emlékeztetett azokra a sztrájkokra, amelyeket a dokkmunká­sok vívtak a vietnami és az algériai nép függetlenségi mozgalmának támo­gatásáért. A kongresszus délelőtti ülésének legnagyobb eseménye Szuszlov elvtárs felszólalása volt. SZUSZLOV ELVTÁRS BESZÉDE Szuszlov hangoztatta, hogy az el­telt időszak újból Igazolta a kommu­nista pártok 1957-es és 1960-as érte­kezletein levont alapvető következte­téseket: korunkban az emberi társa­dalom történelmi fejlődésének fő tar­talmát, fő irányát és fő sajátosságait a szocialista világrendszer és az im­perializmus ellen, a társadalom szo­cialista átalakításáért harcoló erők határozzák meg. A Francia Kommunista Pártról szól­va, Mihail Szuszlov hangsúlyozta, hogy az FKP politikája internaciona­lista, egyben Igazi nemzeti politika, amely megfelel a munkásosztály, va­lamennyi dolgozó, az egész francia nép alapvető érdekelnek. Szuszlov rámutatott, hogy az SZKP az egész szovjet nép pártja, s a nép minden eddiginél szilárdabb egység­ben sorakozik fel az Igazi leninista, Nyikita Hruscsov vezette Központi Bi­zottság mögé. Ezután Szuszlov arről szólt, hogy az SZKP minden eszközzel támogat­ja és erősíti a harci szolidaritást a nemzetközi munkásosztály minden osztagával és szervezetével, minden dolgozóval, aki harcol a békéért, a demokráciáért, a nemzeti független­ségért és a szocializmusért. — Az SZKP és a szovjet kormány — hangsúlyozta Szuszlov — koránt­sem feledkezik meg arról, hogy mlg a földön imperializmus van, fennáll a háború veszélye. Éber figyelemmel kíséri az Egyesült Államok, az NSZK és más államok agresszív imperialis­ta köreinek mesterkedéseit. Szuszlov elvtárs hangsúlyozta, hogy az SZKP, amely hűségesen kitart a marxizmus-leninizmus mellett, eré­lyesen sfkraszáll a revizionizmus, a dogmatizmus, a baloldali opportuniz­mus, a kispolgári kalandorság és na­cionalizmus ellen. A többi marxista­leninista pártokkal egyetértésben, az SZKP határozottan lerántotta a lep­let a KKP vezetőinek antileninista platformjáról és szakadár tevékenysé­géről. — A kialakult helyzetből kiindul­va — mondotta a szónok —, a Szov­jetunió Kommunista Pártja támogatja azt a jaavslatot, hogy hívják össze a testvérpártok értekezletét, amely­nek a nemzetközi kommunista moz­galom egysége és összeforrottsága megszilárdítását kell szolgálnia a marxizmus—leninizmus elvei, az 1957­es és 1960-as moszkvai értekezletek határozatai alapján. A KKP vezetői, miután nem értettek egyet a vita meg­szüntetésével, az értekezlet összehí­vását sem akarják — jelentette ki Szuszlov. — Nem azért teszik ezt, mert megbékélésre vagy a nézetelté­rések felszámolására törekszenek, ha­nem hogy időt nyerjenek és folytat­hassák szakadár tevékenységüket minden egyes párton belül és az egész kommunista mozgalomban. Az SZKP, a marxista—leninista pártok többsé­ge — hangsúlyozta Szuszlov — azt az álláspontot vallja, hogy egy ilyen értekezlet hasznos és elengedhetetle­nül szükséges a nemzetközi kommu­nista mozgalom szempontjából. Beszéde végén Mihail Szuszlov hangsúlyozta, hogy a Francia Kom­munista Párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja között teljes az egyet­értés korunk minden alapvető prob­lémájában, a nemzetközi kommunista mozgalom minden kérdésében. Szuszlov elvtárs hatalmas tapssal fogadott beszéde után felolvasta az SZKP KB levelét, amelyben forró test­véri üdvözletét küldi az FKP XVII. kongresszusának, s valamennyi fran­cia kommunistának. A levél felolva­sása után Szuszlov átölelte Thorez elvtársat, az FKP főtitkárát, majd ke­zet fogott Waldeck Rochet, Aragon és Duclos elvtárssal. Ezután Szuszlov elvtárs zúgó taps kíséretében hatal­mas, Lenin képével díszített vörös zászlót adott át Thorez elvtársnak, eközben, valahol a marselle-i küldöt­tek soraiból, felhangzott az Interna­cionálé: Fel, fel ti rabjai a földnek... Az első szavak után az egész kong­resszusi terem zengett a nemzetközi munkásmozgalom dalától. A Lenin ké­pével díszített vörös zászlót a kong­resszus elnökségének tribünje fölé helyezték. A délutánt ülésen a részvevők nagy ovációval, felállva fogadták Grimau asszonyt, a mártírhalált halt spanyol kommunista vezető feleségét, aki át­adta a kongresszusnak a spanyol kom­munisták és a jelenleg hősi sztrájk­harcot folytató negyvenötezer spa­nyol munkás harcos üdvözletét. Kö­szönetet mondott a spanyol munká­sok és kommunisták harcában vállalt nemzetközi szolidaritásért. A délutáni ülésen több testvérpárt küldöttsége köszöntötte a kongresz­szust, köztük firí Hendrych elvtárs, a CSKP küldöttségének vezetője. Hendrych elvtárs beszédét a küldöt­tek viharos tapssal fogadták. HENDRYCH ELVTÁRS BESZÉDE Ml Csehszlovákiában rokonszenvvel kísérjük pártjuk munkáját és harcát — mondotta Hendrych elvtárs, miután tolmácsolta a CSKP elvtársi üdvözle­tét. Örülünk a francia kommunisták, a francia dolgozók létérdekeiért foly­tatott harcban elért sikereiknek, örü­lünk minden akciónak, mely kibővíti és megszilárdítja a francia monopo­lium-ellenes erők — a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, az ifjúság és kisiparosok harci egységét. A nép egyre szélesebb tömege Ismeri el a Francia Kommunista Pártot aktív, elv­hű ós céltudatos politikája miatt. A Francia Kommunista Párt döntő erő a valódi demokráciáért és Fran­ciaország szocialista jövőjéért folyta­tott küzdelemben. A kongresszuson megtárgyalásra kerülő Irányvonal a marxizmus-leninizmus elvei és mód­szerei alkotó érvényesítésének ered­ménye. Annak előjele, hogy Francia­országban a haladó erők közös prog­ram körül tömörülnek. Hazánk dolgozói nagyra értékelik pártjuk harcát a német militarizmus és revansizmus ellen. Csehszlovákiá­nak ugyanolyan gyászos tapasztalata van a német fasizmussal és milltariz­mussal, mint a francia népnek. Még nem telt el 20 év sem azóta, amikor az európai nemzetek a szovjet had­sereg hozzájárulásával újból szabadon lélegezhettek fel. Szomszédságunk­ban, az NSZK-ban a revanslsták a Bun­deswehr megerősítését és a nukleá­ris fegyvereket akarják. Újból fegy­verkeznek. Erőszakkal akarják ki­harcolni azt a szerepet, amit 1938-ban és a következő években töltöttek be. ^^örténelem azonban nem ismétlő­dik meg. Ma már más a helyzet. A szo­cialista országoknak, élükön a Szov­jetunióval, megvan minden eszközük ahhoz, hogy megzabolázzák a milita­ristákat. A szocializmus győzelmével a cseh­szlovák nép a szocialista társadalom sokoldalú fejlődésének korszakába lé­pett. Fokozatosan kialakítjuk a kom­munizmusba való átmenet feltételeit. Ennek az időszaknak a feladatait és irányvonalát pártunk XII. kongresszu­sa tűzte ki. Most a kongresszus által kitűzött feladatokat az életben ís megvalósítjuk. A legfontosabbnak tartjuk az anyagi-műszaki alap fejlesz­tését. Az iparban és a mezőgazdaság­ban ls minőségileg magasabb szintre akarjuk emelni a termelőerőket, na­gyobb mértékben akarjuk érvényesí­teni a termelés szervezésének és irá­nyításának új módszereit, a tudomány és technika új vívmányait. Pártunk következetes figyelmet fordít a szo­cialista demokrácia elmélyítése kérdé­sének. A közös alkotómunkában to­vábbra ls elméjül népünk erkölcsi és politikai egysége. Pártunk internacionális kötelessé­gének tartja a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének megszi­lárdítását. Ezt az Irányvonalat követte pártunk a múltban ós most Is, amikor a Kínai Kommunista Párt vezetői egységbontó tevékenységet fejtenek kl a nemzet­közi kommunista mozgalomban. A kí­nai vezetők egyre inkább eltérnek a marxizmus-leninizmustól, kialakít­ják saját politikai és eszmeti elvei­ket, megbontják a kommunista és munkásmozgalom egységét, Pártunk elítéli Csehszlovákia szo­cializmusba való átmenetének, a kí­nai sajtóban megjelent önkényes, a történelmi igazságoknak meg nem fe­lelő értékelését és pártunk vezetősé­gének rágalmazását. A csehszlovák kommunisták és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozója felháborodott a Szovjetunió vezetői elleni támadások miatt. A mi Központi Bizottságunk nagyra értékeli az SZKP álláspontját és azt az Igyekezetét, hogy megszilár­dítsa a nemzetközi kommunista moz­galom egységét. A Francia Kommunista Párttal és a testvéri pártok többségével együtt azon a nézeten vagyunk, hogy vala­mennyi kommunista és munkáspárt internacionális kötelessége, hogy nyíltan elítélje a kínai vezetők egy­ségbontó tevékenységét és megvédje mozgalmunk egységét és lenini irány­vonalát. Pártunk szükségesnek tartja, hogy értekezletet hívjanak össze a kommunista világmozgalom helyzeté­nek megvitatására, A KONGRESSZUS HARMADIK NAPJA Az FKP XVII. kongresszusa har­madik napjának napirendjén az FKP új alapszabálytervezetének megvita­tása szerepelt. Ehhez a napirendi ponthoz a beszámolót George Mar­chais, a politikai iroda tagja, az FKP KB titkára tartotta. Rámutatot, hogy az alapszabálytervezetet a párt helyi szervezeteiben közel három hónap alatt alaposan megvitatták, s minde­nütt egyetértettek vele. Áz új alap­szabályzat elfogadása mindenekelőtt azért szükséges, mert megváltozott a politikai helyzet. A mai alapszabály­zat 1945 óta van érvényben, s azóta nagy változások mentek végbe. Az új alapszabályzat nagy figyelmet for­dít a demokratikus centralizmusra, amely a pártólet alapelve. Marchais elvtárs kijelentette, hogy a pártnak le kell vetkőznie a dogmatizmus min­den maradványát és ugyanakkor eré­lyesen küzdenie kell a revizionizmus minden fajta megnyilvánulása ellen. Újabb dél-vietnami támadás Kambodzsa ellen Phom Penh (CTK) — A kambodzsai sajtóiroda jelentése szerint Takeo tar­tományban egy dél-vietnami csapat behatolt Kambodzsa területére. A Kam­bodzsai határőrség fegyverrel állt ellent a támadóknak és így ezek egyórás harc után kénytelenek voltak meghátrálni. Az utóbbi napokban ez már a harmadik dél-vietnami támadás Kam­bodzsa ellen. A Biztonsági Tanács keddi ülésén tárgyal a Kambodzsa területe elleni május 8.—9.-ei dél­vietnami támadásokról, melyekben amerikai tanácsadók is részt vettek. NÉPÜNNEPÉLY A NÍLUS PÁRTJÁN. Az asszuáni gát építőinek sokezres tömege lelkesen köszönti a körükbelátogató szovjet kormányfőt. Négy kormányfő folöikozofl Asshiíiíhhi (Folytatás az 1. oldalról) Kairó (CTK) — Nyikita Hruscsov és Gamal Abdel Nasszer elnök a Vö­rös-tenger partján fekvő Rasbenasba látogatott. Nasszer elnök, Nyikita Hruscsov, Ben Bella algériai elnök és Aref Iraki elnök társaságában ki­rándulást tett a „Szíria" jacht fedél­zetén. N. Sz. Hruscsov és a három arab ország elnöke szívélyes légkörben számos kérdésben fejtette ki nézetét. Elsősorban az EAK, Algéria és Irak szerepéről beszéltek a nemzeti fel­szabadító és az imperialista ellenes harcban, valamint e három ország további fejlődéséről tárgyaltak. QBiflB hlálnly íjH IIIitIMII A MONTEVIDEÖI sajtó jelensése sze­rint J. Goulart volt brazil elnök és L. Brlzola képviselő Európába utazik. Útjuk célja Ismeretlen. (CTK) SPANYOLORSZÁGBAN tovább terjed a sztrájkmozgalom. Az asztűrlai bányászok sztrájkját támogatva Bilbaőban 20Ü0 munkás szakította félbe a munkáját. 15 000 andalúziai mezőgazdasági munkás ls bekapcsolódott a sztrájkmozgalomba. (CTK j A LENGYEL Egyesült Munkáspárt 1 533 000 tagja közül 592 447, azaz 39,7 százalék a munkás, 650 000-en értelmisé­giek és 168 000-en földművesek. A párt tagjainak és póttagjainak 58,2 százaléka még nem töltötte be a 40. életévét. (CTK) HELSINKIBEN megkezdődött a Népi Demokratikus ünló VII. kongreszusa, melyen vendégként csehszlovák, szovjet, NDK-beli, bolgár és jugoszláv küldöttség Is részt vesz. (CTK) PAUL MARTIN kanadai külügyminisz­ter és Schröder nyugatnémet külügymi­niszter tárgyalásáról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy Kanada és Nyugat­Németország továbbra is igyekezetet fejt ki a nemzetközi feszültség enyhítésére. Ezzel a kijelentéssel ellentétben áll az, hogy Martin biztosította Schrödert, mi­szerint támogatja Bonn álláspontját a némít kérdésben. Mindkét államférfi ki­emelte a NATO egysége megszilárdításá­nak szükségét. (CTK) ANTONIO MENA szenátor, a mexikói nemzetgyűlés külügyi bizottságának tag­ja nyilatkozatában elítélte a Kuba elle­nes agresszív akciókat. A szenátor hang­súlyozta, hogy ezek komoly konfliktust eredményezhetnek és veszélyeztetik a békét. (CTK) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hadügyminisz­tériuma beismerte, hogy 1961 januárjá­tól 225 amerikai katona vesztette életét, 667-en sebesültek meg a dél-vietnamt háborúban. Csak ebben az évben 95 ame­rikai katona esett el a vietnami parti­zánok elleni harcokban. (CTK) JOHNSON elnök találkozott a Demok­rata és Republikánus Párt vezetőivel és a Nemzeti Biztonsági Tanács tagjaival. McNamara hadügyminiszter beszámolt saigoni tárgyalásai eredményeiről. A to­vábbiakban az elnök javaslatáról tár­gyaltak, hogy az Egyesült Államok nö­velje a dél-vietnamnak nyújtott katonai segítséget. (CTK) SL'BANDRIO indonéz külügyminiszter bejelentette, hogy Lopezzel, a Fülöp-szi­getek ENSZ-képviselöjével folytatott tár­gyalásán megegyeztek Indonézia, Fülöp­szigetek és Malaysia csúcsértekezlete összehívásának feltételeiről. (CTK) MARINA OSWALD, Kennedy állítólagos gyilkosának özvegye beperelte két jogi képviselőjét 68 000 dollár elsikkasztásá­ért. Az együttérző amerikaiak ezt az összeget Oswald halála után családja számára gyűjtötték. Oswald asszony azt állítja, hogy ebből az összegből egy cen­tet sem látott. (CTK) WILLY BRANDT, Nyugat-Berlin pol­gármestere New Yorkban az USA képviselőit további amerikai beruhá­zások lehetőségéről tájékoztatta. (CTK) LŐCSEI ZOLTÁN KANADAI LEVELE Saját zászlója lesz Kanadának 1987. JŰLIUS l-e újabb határkő lesz Kanada történelmében, amikor is százéves fennállásit fogja ünne­pelni. A 100. évfordulóval egybeesik a kanadai Montreal városában tartan­dó VILÁGVÁSÁR ls, amelyre már az elmúlt év közepe óta érkeznek a ne­még Kanadának önnálló zászlója a mai napig sincs. (Ugyanígy nincs tör­vénybe iktatott nemzeti himnusza sem). A legújabb események azt mu­tatják, hogy végre elkészült az ön­álló zászló. Az elmúlt év tavaszán, amikor a vezések. Ezen a világvásáron Kana- tory Diefenbaker kormány megbukott da bemutatja a száz év alatt elért eredményéit. Vessünk egy pillantást Kanada tör­ténelmébe, amikor Kanada mint ál­lam még nem létezett. Ismeretes, hogy az 1750-es évek és a liberális kormány foglalta el helyét, Pearson miniszterelnök ígére­tet tett arra, hogy két éven belül zászlója lesz Kanadának. Nemrég a nyilvánosságra hozták a zászló ter­vezetét, amelyet ugyan még nem kad Kanadától, mert a központi kor­mány politikája háttérbe szorítja. A liberális kormány látszólag, min­dent megtesz annak érdekében, hogy a francia-kanadaiakat lecsendesítse, ós a problémákat valahogyan megold­ja. Mert az elszakadás egyrészt a központi kormány azonnali bukását vonná maga után, másrészt pedig nagyon kellemetlen és szégyenletes lenne a 100. évfordulót egy szétesett Kanadában ünnepelni. A zászló per­sze a fennálló problémákat, bajokat nem oldja meg, de egy lépést je­lent ahhoz, hogy Kanada végre „nagykorúsítsa" magát és önnállóán intézze nemzeti ügyeit. végén, a többéves angol-francia há- hagytak jóvá, de minden jel arramu­borúskodás után a franciák leveré­sével, majd 1763-ban, a Párizsi Egyez­mény aláírásával Kanada területe az angolok uralma alá került, mint gyar­mat. A gyarmati uralom alatt a fel­tat, hogy — esetleg kisebb változás­sal — törvénybe iktatják. Ez annál is inkább valószínű, mert röviddel a hír megjelenése után a kanadai postahivatal bejelentette, hogy új bé­kelések sorra követték egymást. Hosz- lyeget bocsát ki a tervezett zászló szú, küzdelmes évszázad után a fran- központi díszítésével. cia és angol demokratikus erők nyo­AZ ÖNALLÖ ZASZLÖ természetesen mására létre Jött az az alkotmány, nem Anglia kezdeményezésére szüle- ' .. ™ «i 1. „i ÍA_ « i. .. I.) A ^ -ŕ; ?. Ao ' • . amelynek alapján az első négy gyar­mattartomány, vagyis Ontario, New Brunswik, Nova Skócia és Quebec (Francia-Kanada) egyesülésével meg­alakult a „Kanadai Dominium" és létrejött a központi kormány Ottawá­ban. 1867-től 1949-ig tartott, amíg a többi gyarmatterületek ls tagjai let­tek az „Unlo"-nak, és Így 1949 óta 10 tartomány és 2 közigazgatási te­rület (Yukon és a Nortwest Terri­tories) alkotja a mai Kanadát tik. Amellett, hogy a haladó erők és ; a kanadai dolgozók százezrei hosz­szú évek óta döngetik a központi kor­mányzat ajtaját, sürgetik a saját nem­zeti zászlót, a kérdést meggyorsítot­ta Francia-Kanadának az ügye, amely most Ismét előtérbe került. Kanada üj zászlójának tervezete. Közé­Tudvalevő, hogy a több mint Öt P«n fehér alapon a három piros jávorfa millió francia ajkú kanadai a Quebec levél, amely Kanada népének nemzetisé­nemű tartományban egységben él, de gi összetételét szimbolizálja, vagyis: az nem egyenrangú félként az angol- angol, francia és a más nemzetiségű be­kanadaikkal. Az elmúlt néhány év- vándorlókat, A zászló két szélén levfi ben, de különösen 1963-ban jött fel- kék csík pedig azt jelenti, hogy Kanada 1867-től közel száz év múlt el, de színre Quebec szándéka, hogy elsza­óceántól óceánig terjed. 1964. május 17. * (5j SľÔ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom