Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-15 / 134. szám, péntek

VIRÁGCSOKOR HELYETT Ott kellene kezdeni, hogy 1899. augusztus 25-én a Bánhegyi C. J. budapesti cég ajánlatot tett az érsekújvári városatyáknak egy cipőfelsőrész- és lóbőrgvár létesítésére. A képviselő testület nyomban elfogadta a vállalkozó javaslatát, s kikötötte, hogy „a vállalat köteles az építkezést azonnal megkezdeni, az épületeket még a tél beállta előtt tetőzettel ellátni, s az egész üzemet 1900. május 1-én megkezdenil". Bizony meg is kezdték az üzemeltetést, méghozzá nagy ütemben, mert kongresszusának üzeme címet, és hatonként is nyolc órát dolgoztak, most..., most a Munkaérdemrend sőt, ha kellett, vasárnap sem pihenkövetkezettl tek. Május 1. előestéjén az Elektrosvit » A gyár egy emberként izgult a tervöttagú küldöttsége is megjelent a teljesítésért, mindenki szívügyének prágai Várban, hogy köztársaságunk tartotta. A vezetőség, a párt- és a elnökétől átvegye a vállalat dolgo- szakszervezet, a CSISZ közösen szerzőinak áldozatkész munkáját dicsérő vezett, irányított, dolgozott. Rugalmamagas kitüntetést. san egymást segítve oldották meg a Ezért ünnepi a hangulat ezekben a problémákat, újabb és újabb lehetőnapokban az Elektrosvitben. Vidámab- ségeket kerestek, fokozták a munban zakatolnak a bakelitprések, ked- kaversenyt, ésszerűsítették, növelték a vesen sziszeg a hegesztőpisztoly, a termelést. „ B

í„h

0„„

( „„,, nánif äu„

m)

t lakkozóműhely „illatos" levegője ls A

z esztendő végén azután kissé l BíSL

C

0

é

gc

S°

k tňWnotr fmnľir ® ľfŽfT' ^ ° S°

k'

S°

k megkönnyebbültek. Teljesítették a alkatrészt egybeszerel0 m

eg

an

nyi terve

t_ elkészült az ut61ag vállal

t munkáskéz. Igaz, a fürgeség egyébként sem hiánycikk az Elektrosvitben. ötvennégyben például alig tízezer hűtőszekrényt gyártott az üzem, tavaly pedig már százezerrel többet az építkezésre, s a tőkének immár hasznát is látni akarta. Persze, az arra az Időkre jellemző módon. Gyerekek, nők, férfiak egyaránt gürcöltek a talpraállt magyar kapitalisták feneketlen pénzéhségét csillapítva ... Igen, Itt kellene kezdeni és innét folytatni. Csakhogy ez az érsekújvári Elektrosvit múltjának legszomorúbb fejezete, s nem illik a mai ünnepi hangulathoz. És talán az összefüggés sem közvetlen, hiszen az 1950 előtti bőrfeldolgozó-üzemre napjainkban már semmi sem emlékeztet a gyárban. A bőrcserzésnek már a nyomát sem találjuk. Oj ipar talált Itt otthonra. Ezerkilencszázötventől világítótesteket és ötvenhárom végétől hűtőszekrényeket gyárt az üzem. Sokan hitték akkoriban, hogy képtelenek lesznek megbarátkozni az új technológiával. Nem is volt egyszerű, annyi bizonyos, de az adatok tanúsága szerint már 1951-ben annyira „belejöttek", hogy az évi tervet december 19-ig teljesítették. És azóta minden évben, minden negyedévben teljesítik a tervet! Bámulatosan szép eredmény ez. Ötször nyerték el a kormány és a KSZT vörös vándorzászlaját, tízszer az Általános Gépipari Minisztériumét, majd állami kitüntetés következett: „Az 20 000 hűtőszekrény, sőt 941 darabbal még meg Is toldották. Ebben az esztendőben még tovább javultak az eredmények. Az egy óráberuházás nélkül. Ma körülbelül két- ™ f

0 munkatermelékenység tervét szer annyi alkalmazottja van a gyár- 1?

3'

2' a m^

k

1

a^

é

f

l

nyeS

S

t

é?

( csökke

n f nak, mint 1950-ben. Az évi terme- t

e/

ve

t ^f • a ?

1

J®

S ^"T ö* lés mennyisége, értéke azonban meg- flL^'f' 'ľ^.f,! közelítőleg ötszöröse az említett évi- L "MSKE Ez a nagy arányú gyarapodás min- tá

k" denekelőtt annak köszönhető, hogy a Ezért tehát a Munkaérdemrend! gyár egyre igényesebb feladataival Kell-e bővebb magyarázat, kell-e párhuzamosan fejlődnek a dolgozók t

öbb bizonyíték arra, hogy valóban is. Ogy is mondhatnánk: mindig fel- megérdemelték? Ugye, nem? Pedig nőnek a feladatokhoz. Nincs megtör- akadna még mondanivaló bőven. panás, lemaralás, nem ismernek lehetetlent. A vállalatban senki sem beszél arról, hogy a terv teljesíthetetlen. Pedig évről évre növekszik. Tavaly például a tervezettnél 20 000 hűtőszekrénnyel többet igényelt a kereskedelem. Az újvárlak meghányták-vetették lehetőségeiket s végül döntöttek: vállalják a többleteti Vállalták, holott tisztában voltak azzal, hogy nemcsak a belső „viszonyokat" kell a megnövekedett tervhez hozzáigazítani, hanem még a külső problémák is az ő vállukra nehezedtek; nekik kellett a nyersanyagtöbbletet is építésben szerzett érdemekért", ez- beszerezni. Persze, nem történhetett után a vállalat négy üzeme, az újvári, a Karlovy Vary-i, a teplicei és az ostravai kiérdemelte a CSKP XII. ez meg zökkenés nélkül. A diszpécser gyakran a gy kapuban várta a nyersanyagot, a részlegekben szom-. Azonban — bár megérdemelnék — mindenkiről és mindenről úgy sem szólhatunk mert akkor az egész újságot teleírhatnánk. És ha meggondoljuk, a sok szóbeszéd nem is méltó az ünnepléshez. Inkább egy virágcsokor ... Hiszen az Elektrosvit dolgozói nagyon szeretik a virágot. Csakhogy több mint kétezer bokrétára volna most szükség, s ennyit nehéz lenne hamarjában előteremteni. Nem marad más hátra, mint szóban elmondani, hogy áldozatkész munkájáért nagy, nagy elismeréssel adói zunk az Elektrosvit minden dolgozó-: jának. Becsülettel helytálltak nemcsak tavaly és nemcsak az idei első negyedévben, hanem az eltelt 14 esztendő minden napján. L

sz

6l MATEMATIKA A TERMELESBEN A sninai Vihorlat gépipari üzemben több mint 20-féIe, különböző berendezést gyártanak bel- és külföldi megrendelők számára. Április elején megkezdték az új típusú víznyomásos gépkocsiemelők gyártását. Képünkön: Stefan Mandufa művezető segítőtársával, Andrej Poláčekkel ki próbálja egy T—13-as típusú gépkocsi emelő teherbíróképességét. (A. Mičák — CTK felv.) Felkészülni/.. . Rajt/... Űjabb ifjúsági akció a láthatáron • Sokat várnak a fiatal szakemberek klubjától • Június 2—3-án startol a „Mars"..« A matematika az utolsó években az ipari kutatás minden ágazatának fontos segédeszköze lett. Módszerel napról napra nélkülözhetetlenné válnak a termelésben is. A matematika felhasználása nélkül ma nem lehetnénk tanúi a tudomány ós technika óriási fejlettségének. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy éppen a gyakorlat és a tudományok szükségleteiből nyeri a matematika fejlődéséhez a jövőben is a legerősebb ösztönzést. A tudományok rohamos fejlődése minden szakterületen szűk specializálódáshoz vezet. A legutóbbi száz év alatt a matematika nemcsak különvált a többi tudománytól, hanem maga is egyre több önálló ágazattá fejlődött. A matematika legfőbb irányait ma az algebra és számelmélet mellett az analízis, geometria, topológia, valószínűségszámítás, statisztika, halmazelmélet, logika, numerikus és gépi matematika alkotják. Ezen belül ls számos önálló tudományága van, mint például a különböző függvénytanok és egyenletelméletek. Annak ellenére, hogy a matematika ma ennyire differenciálódott, különböző irányai kapcsolatban vannak egymással. így az egyes matematikai ágazatok legfontosabb eredményeinek ismerete nélkül csak nagyon nehéz e téren az előrehaladás. Nagy számban alakulnak ki a matematika és más tudományok határterületein külön kutatási irányok, amelyek a matematika konkrét alkalmazásával foglalkoznak. Ilyen például a matematikai fizika és a műszaki, valamint a közgazdasági matematika. A matematika eredményeinek gyakorlati felhasználása nálunk eddig főleg úgy valósul meg, hogy az egyes szakterületek dolgozói mindennapi munkájukban sajátítják el azokat a matematikai módszereket, melyekre leginkább szükségük van. Kisebb mértékben a gyakorlatban már felhasználják azok a matematikusok, akik e módszerek alkalmazását élethivatásuknak választották. Mérnökeink, fizikusaink, vegyészeink és közgazdászaink jelentős matematikai anyagot sajátítanak el egyetemi tanulmányaik során. Ezeket az ismereteket aztán a gyakorlatban még tovább fejlesztik. Az egyes tudományok az 1850— 1940-es é-'ek közötti időszakban viszonylag csak nagyon keveset változtattak az alkalmazott matematikai apparátusukon. Egy átlagmérnök számára nemrég például nálunk is elegendő volt, ha bizonyos mértékig jártas volt a matematikai analízisben (a differenciál- és integrálszámításban). Az újabb tudományos és műszaki forradalom évében, a ma mérnökének ez már nem elég. Szüksége van például a va'lószínűségszámításra és a matematikai statisztikára, különösen, ha a minőségellenőrzés terén dolgozik. Egy híradástechnikai elektromérnöknek — aki elektronikus számológépet használ — az információelméleten, operátorszámításon és matrixelméleten kívül szüksége van még a matematika további ágazataínak Ismeretére is, mint a matematikai logika, Boole-algebra és alineáris programozás ismereteire. Figyelembe kell azonban venni, hogy a mérnökszakképzésben műegyetemeinken nem lehet a matematikának annyi teret biztosítani, hogy mérnökeink legnagyobb része a matematika legújabb eredményeit ls késlekedés nélkül, teljesen önállóan alkalmazni tudja. Bizonyos kivételektől eltekintve erre csak olyan szakemberek képesek, akik a matematikával nemcsak, mint egy segédtudománnyal foglalkoznak, hanem akiknek a gyakorlati matematika alkotja fő foglalkozásukat. A matematikusok foglalkoztatása állandóan bővül népgazdaságunkban, nemcsak a kutatásban és fejlesztésben hanem a termelésben is . Tekintsünk egy kicsit vissza a múltba. Az első köztársaság idején, a legelső, tanárpályától függetlenített matematikusok a biztosítási társaságok, statisztikai hivatalok, nagy bankok és további pénzügyi intézmények szolgálatában álltak. Az előzőleg teljesen elméleti vonalon működő matematikusok rohamos bevonása gyakorlati munkákba főleg a II. világháború alatt ment végbe. Ekkor több ezer matematikust alkalmaztak a honvédelmi munkában mind a SzovA Csehszlovák Ifjúsági Szövetség jetunióban, mind az USÁ-ban és Ang- ^"J®

4* n6

m ®

gy e*

etb

e

h

n

h beb

lf" iában. A fasiszta Németország és nyíto ták hogy a legnehezebb felada,.„<„ „,„

)

S„ „„„„„r, c^v matomntf toktól sem riadnak vissza. Vasutat, kust a lka ima" oľt az ú j ľegyÄľfí ^zzasztógátakat gyárakat építettek. lesztésében ós gyártásában. Ekkor vi « Tf Tmf .Ä^ft zették be például a matematikai sta- tésébo1 és az uJ

Itás

l mozgalomból is tisztika módszereit a repülőgép- és rakétagyártásban, a radartechnikában és az atombomba megteremtésével foglalkozó kutatásokban. A háború utáni években a fegyverkezési verseny keretein kívül főleg békés célok szolgálatában állnak a világ gyakorlati matematikusai. Csehszlovákiában már a két világháború közötti időben működtek hivatásos matematikusok, főleg egyes nagy cseh cégeknél, mint Bat'a-nagykivették részüket. A legutóbb pedig a szemfüles akció keretében több millió korona értékű kihasználatlanul ték kellően szaktudásukat, illetve nem mutathatták meg, hogy mire képesek. Éppen ezért a CSISZ Központi Bizottsága igyekezett megtalálni az említett fogyatékosságok kiküszöbölésének módját. így született meg az a határozat, mely szerint június 2—3-án új ifjúsági akci-ó kezdő-' dik, amely a „Szabad utat a Marsnak" nevet viseli, és lehetőséget ad a fiaheverő gépet, nyersanyagot tártak fel. tal szakembereknek, az érdekkörök Pár héttel ezelőtt a széles nyomtávú vasút építéséhez ls megérkeztek az első CSISZ-brigádosok. Június 2—3-án pedig újabb akció kezdődik, amely a „Szabad utat a Marsnak" nevet viseli. Néhány óv telt el azóta, hogy a piesok! gyárból Slabej elvtárs kezdeményezésére országos akcióvá fejlődött üzemben, a plzeni Skoda Müvekben, a „Mindenki újítóként" mozgalom, a prágai Kőiben—Danek villamosmű- Azóta több száz újítási jevaslatot veknél. A matematikusok alkalmazta- nyújtottak be a fiatalok. Több üzemtása nagyüzemeinkben ma állandóan be

n- és a CSISZ szlovákiai bizottsáterjed, ahol nagymértékben használ- S

a mellett is megalakult a fiatal nak fel modern technikát, s ahol szakemberek tanácsa. A dubnicai fiarendszeresen hoznak létre új gyárt- talo

k már nem egy tematikus feladamánytípusokat. to

t oldottak meg. A Považská BysSzocialista társadalmunknak a nem trlca-l fiatal szakemberek tanácsa peoktató intézmények egész sorában dig már öt szabadalommal dicsekedlesz még nagy szüksége matemati- he

t- A myjavai Slovenská armatúrka kusokra. így például mindig több üzem CSISZ-tagjai az újítási javaslagyakorlati matematikust alkalmaznak to

k alkalmazásával — amelyek évek mezőgazdasági és közgazdasági kuta- 6ta a

z asztalfiókban hevertek — több tóintézeteinkben, műszaki tervezőin- mi

nt egymillió koronát takarítottak tézeteinkben, a közlekedés, keres- meg. keddiem, valamint egész népgazdasá- „Szabad utat a Marsnak" gunk irányító szerveiben, a számítástechnikai központokban, statisztikai hivatalokban és a csehszlovák nagyüzemekben. Tovább fei'Sdik a mateA fiatal szakemberek tanácsa és az újítási mozgalom szép eredményeket ért el, de az akcióba nem matlkusok hagyományos munkaterü- kapcsolódtak be eléggé a fiatal műlete; a matematikai oktatás. szaki és tudományos dolgozók, mivel CHRENKA ANTAL, mérnök ezekben a körökben nem fejleszthetA^S. O - V. .VVA. v r. - ^v., . Az észak-csehországi kerületben gyors ütemben épül a Herkules szénnemesítő mű. Az építkezés második szakaszónak befejezése után 100 százalékkal lesz nagyobb a teljesítőképessége. Képünkön: Épül a Herkules szénosztályozója, (B. Krejčí - CTK felv.) tagjainak arra, hogy tudásuk legjavát adva az eddigieknél jobban bekapcsolódjanak az alkotómunkába. Ki vehet részt a versenyben? Minden fiatal, aki nem töltötte b9 30. életévét. Csoportok, sőt egész üzemi szervezetek is részt vehetnek a versenyben. A feltételek egyike, hogy elfogadott újítást javaslatuk legyen, amelyet az erre a célra készített nyomtatványon jelentenek be. Az újításért járó jutalmon kívül több értékes tárgyi és pénzjutalomban részesülhetnek, ugyanis a jelentkező ív szelvényekkel lesz ellátva, amelyeket majd negyedévenként kisorsolnak. Az akció célja, hogy a fiatalok úttörői legyenek az újnak, hogy minden üzemben az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a gépi berendezések tökéletesítésére, az automatizálásra, szakosításra és a racionalizálásra. Ezért ls kapta az új akció a „Szabad utat a Marsnak" hangzatos nevet. A másik lehetőség A verseny keretében minden kerületben megalakulnak a fiatal szakemberek klubjai. Az első a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyiüzemben alakult meg. A klubok egybe tömörítik a műszaki közép- és főiskolák legtehetségesebb hallgatóit és az üzemek legjobb fiatal szakembereit, és csoportokra osztva egyes üzemek keretén belül egy-egy tematikus feladatot oldanak meg. A klubok tagjai az egyes feladatok kísérletezése közben bármikor megtekinthetik az üzemben azt a gyártási folyamatot, amelyen éppen dolgoznak. Ez nagyban elősegíti majd munkájukat. A bratislavai J. Dimitrov Vegyiüzemben a fiatal szakemberek klubjának eddig 50 tagja van, és gépészeti, vegytani és elektrotechnikai körökre oszlik fel. A körök a napokban döntenek arról, hogy az üzem gyártási problémái közül melyik megoldására vállalkoznak. A versenyt a Mladá fronta és a Smena ifjúsági lapok Irányítják a CSISZ Központi Bizottságával egyetemben. A verseny feltételeiről, és lefolyásáról a CSISZ Központi Bizottsága a közeli napokban bővebb felvilágosítással szolgál. 1984. május 13. + A? C7A 5 I