Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-10 / 100. szám, péntek

1 lakbér megállapításának új alapelvei Pártunk ás kormányunk nagy figyelmet szentel a lakáskérdésnek. Ezt bizonyítja az a törekvés is, hogy köztársaságunk valamennyi polgára, tninden család már az elkövetkező évek folyamán megfelelő lakásban lakjék. A lakbér megállapításának módosítása is ezt a célt szolgálja Alapvető változásokról van szó. melyeknek célja a lakbér igazságos megállapítása. Dolgozóink gyakran és joggal kifogásolták, hogy egyforma minőségű lakásokért eltérő lakbért fizetnek, holott az eltéréseket semmi sem indokolja. Az érvénybe lévő változások másik oka gazdasági jellegű. Köztudomású, hogy az eddigi lakbérek csupán részben fedezik a lakásalap karbantartására fordított összegeket. Egészen természetes követelmény tehát, hogy dolgozóink — ki-ki az őt megillető mértékben — hozzájáruljanak a lakásalap fenntartásához. Eddig a lakásgazdálkodásban mutatkozó ráfizetést állami eszközökből, tehát az egész társadalom pénzéből térítettük meg. Az öj lakbért úgy állapítjuk meg, hogy összege megfeleljen a lakás minőségének, berendezésének és nagyságának, hogy az így nyert összeg lényegében fedezze a javításra, karbantartásra és kezelésre fordított kiadásokat. Ugyanakkor legfőbb ideje tisztázni e lakás használatával Igénybe vett szolgáltatások ellenértékét ls. Mindebből kitűnik, hogy az új rendelkezés életbelépésével újabb lépést teszünk a lakáskérdés megoldása érdekében. Joggal elvárhatjuk, hogy ezután több gondot fordítanak a lakások karbantartására, a lakásokat ez eddiginél lényegesen jobban kihasználják és köztársaságunk dolgozói kiveszik részüket a lakásprobléma megoldásából. 'Ez év október 1-vel érvényét veszti az előírások, hirdetmények tömkelege, melyek értelmében eddig az időpontig a lakbérek összegét megállapították. A lakbér megállapításának új elveit a Helyi Gazdálkodás Fejlesztése Központi Igazgatóságának hirdetményi rögzíti. MELY ESETEKRE VONATKOZIK AZ ÜJ HIRDETMÉNY? Ä lakbér mindazoknál a lakásoknál módosul, amelyek szocialista szervezet hatáskörébe tartoznak, s ugyancsak módosul a magántulajdonban levő lakásoknál is. Ide soroljuk természetesen az állami építkezésből juttatott lakásokat is. Magántulajdonnak számít az a lakás, amelyet egyén, vagy magánjogi személy (egyház, vallási szervezetek stb.) birtokol. A lakbér nem változik azoknál a szövetkezeti lakásoknál, melyeket a lakásszövetkezetek 1958 után építettek fel. (Az 1958 előtt épült szövetkezeti lakásoknál tehát ugyancsak módosul a lakbér.) A családi házaknál a lakbért a tulajdonos és a bérlő közös megegyezése alapján állapítják meg, tehát ilyen esetekre a lakbér megállapítására érvénybe lépő elvek nem.vonatkoznak. Megtörténhet azonban, hogy a tulajdonos és a bérlő a lakbér öszszegét iilet-ően nem egyezik meg. Ilyen esetben a nemzeti bizottság dönt. NÉGY KATEGÓRIA A lakásokat minőségük szerint négy kategóriába osztották: Az első kategóriába tartoznak a központi vagy távfűtéses lakások teljes, esetleg nem teljes higiéniai berendezéssel. A második kategóriába a központi, vagy távfűtés nélküli lakások tartoznak teljes higiéniai berendezéssel. A harmadik kategóriába soroljuk azokat a központi vagy távfűtés nélküli lakásokat, amelyekhez nem teljes higiéniai berendezés tartozik. A negyedik kategóriát azok a központi, vagy távfűtés nélküli lakások alkotják, amelyekből hiányzik a higiéniai berendezés, továbbá azok a lakások, amelyeknek higiéniai berendezése a lakáson kívül esik. Azokat a központi, vagy távfűtéses lakôsokat, amelyeket a lakásügyi szerv döntése alapján választottak le és higiéniai berendezésük közös, a második kategóriába, a nem központi, vagy táv-fűtéses lakásokat pedig a negyedik kategóriába sorolják. Az első és második kategóriában a higiéniai berendezés a lakás részét képezi, esetleg a lakáson kívül esik, de egy és ugyanazon emeleten található és a berendezést kizárólag a lakás bérlője használja. A LAKBÉR MEGÁLLAPÍTÁSA Az említett hirdetmény megállapítja az első, második és harmadik kategóriába tartozó lakások használata utáni díj, tehát lakbér egy évre szóló összegét. A negyedik kategóriába eső lakások utáni lakbér megállapításának a hirdetmény külön fejezetet szentel. Az évi lakbért a lakóhelyiségek és mellékhelyiségek négyzetméterei szerint számítják ki. Ehhez számítják hozzá a lakás használati berendezése után járó évi összeget. A lakbér megállapításánál kedvezményben részesülnek a többgyermekes családok. A lakbér összege az ellátatlan gyermekek száma szerint csökken. A lakás kihasználható területének évi díja négyzetméterenként: I. II. III. kategória korona lakóhelyiségek 28,— 18,— 14,— mellékhelyiségek 12,— 10,— 10,— A hirdetmény pontosan meghatározza, mi tartozik a lakóhelyiségekhez és mi a mellékhelyiségekhez. Az általános használati berendezés után fizetendő évi öszeg I. kategória 400,— korona II. kategória 350,— korona III. kategória 250,— korona Az általános használati berendezéshez tartozik: a higiéniai berendezés, víz-, gáz- és vil lanyvezetéfc, szennyvízcsatorna, éléskamra, pince és tűzhely. Amennyiben a felsoroltakból vala ml hiányzik, csökken az általános használati berendezésért járó évi öszszeg. A központi vagy távfűtéses leválasztott lakásokban, ahol a higiéniai berendezés közös (tehát második ka tegóriájú lakás), a használati beren dezés után Járó 350,— korona ösz szeget a bérlők között aszerint oszt ják el, ki hány lakóhelyiséggel ren delkezik. A közös előszobáért nem kell fizetni. A lakás további berendezéséért és beépített bútordarabjaiért a következő évi összeget állapították meg: konyha szekrénnyel 80,— korona konyha szekrény néľkul 50,— „ beépített szekrény 20,— „ hűtőszekrény 150,— „ etázsfűtés 150,— „ balkon, fedett erkély, terasz 5 négyzetméterig 20,— „ 5 négyzetméteren felül 40,— A lakásban található további berendezés vagy beépített bútor használati díját a Járási nemzeti bizottság állapítja meg. A lakbér az alacsonyabb minőségű lakásoknál a következőképpen csökken: Alagsori lakős (szuterén) 10 */«-kal A felvonó nélküli központi fűtéses lakásoknál a negyedik emelettől felfelé 5 */i-kal Ugyanezeknél központi fűtés nélkül 10*/t-kal Azoknál a lakásoknál, ahol a lakóhelyiségek magassága meghaladja a 3,40 métert 5 Vi -kal Azoknál a lakásoknál, ahol több család él közös háztartásban 5 Ví -kai A nedves és sötét lakások utáni lakbér 10 %-kal csökkenthető. A járási nemzeti bizottság engedélyével leszállítható a lakbér a lakótelepeken kívül eső és a lakatlan községekben levő lakásoknál ls. Ugyancsak leszállítható a lakbér az EFSZ-ek, állami gazdaságok és erdőgazdaságok tulajdonában levő lakásoknál. Lakbérkedvezményben részesülnek továbbá a vak és béna személyek. A járási nemzeti bízottság kivételes esetekben emelheti a lakbér összegét a különösen jó minőségű, fényűzően berendezett első és második kategóriájú lakásoknál. Á lakbér megállapításának további részleteivel lapunk holnapi számában is foglalkozunk. Kérjük olvasóin kat, amennyiben ezzel kapcsolatban további magyarázatra szorulnának, kérdéseiket juttassák el szerkesztőségünknek. A TÁTRA SZERELMESE J. VOTRUBA FESTŐMŰVÉSZ 75 ÉVES Petőfi Sőndor, amikor ifjúkori szerelme, Csapó Etelka halála után 8 feledést szepességi körútján kereste, h Tátrát gyönyörű leányhoz hasonlította S valóban, alig akad olyan művész, akit a Tátra lenyűgözően fenséges szépsége ne ihletne nagy alkotásokra A hegyóriások színekkel, fenyőzúgással, mennydörgéssel telített világa egyforma erővel Inspirálja a zeneszerzőt, költőt, vagy a filmrendezőt. A vadul alázuhanó hegyi patakok, a különös állat- és növényvilág, a csúcsok és ormok össze visszasága, a kristálytiszta, áttetsző levegő, a magány fensége — mindez külön-külön és együttvéve rabul ejti a művészt... A Tátra hallgatag csodálói, a hegyóriások pompájából ihletet merítő művészek közé tartozik Jaroslav Votruba festőművész is. aki ma tölti be 75. életévét és ünnepli pályafutásának 50. esztendejét. Votruba, a legtermékenyebb festőink egyike, illusztrátor és grafikus; érdemdús szervezője képzőművészetünknek, a nemzetiségek közötti kölcsönös megértés apostola. Számára a Tátra nem üdülőhely, hanem az év legtöbb hónapjában a szorgalmas munka műhelye, amelyet csak késő őszidőben hagy el, hogy rövidesen ismét visszatérjen és vásznain a háborította völgyeket, csúcsokat örökítse meg. Aztán, amikor tavasszal az első kökörcsinek halvány Illa foltokkal színezik a kopár lankákat, újból Itt találjuk a hegyek szerelmesét. De ahogy megjelennek az üdülők ezrei, Votruba Ismét visszahúzódik a kíváncsiskodók elől. Ilyenkor csupán a környező városokban, községekben megrendezett kiállításain találkozhatunk a művésszel, ahol rendszerint előadásokat, beszélgetéseket tart. Votruba — úgy mint Petőfi — diákkorában látta meg először a Tátrát. Huszonöt esztendeig készülődött a vakmerő és nehéz küzdelemre: arra, hogy vászonra, papírra vesse a Tátra rejtelmes szépségét. A víztükör ezer arcát a Baltikumban tanulta megfesteni. Járt és alkotott Jugoszláviában, ahol a sziklákkal barátkozott és barangolt az Alpesekben, ahol elérkezett a hegyek nagyszerű fenségének megértéséhez. Japánból a fametszet technikájának elsajátításával tért vissza. Csak ilyen előkészületek után nyúlhatott a Tátra adta témákhoz. Kezdetben szigorú realizmussal, később impresszionista módon. S néhány évnek kellett eltelnie, míg megtalálta a maga egyéni stílusát, vonalvezetését. Azt, amelyet ma dolgozóink ezrei Ismernek és szeretnek. Votruba mester a magáévá tette Cezanne festői hitvallását: Kevesebb-e avagy több a művészet a természetnél? Egyenrangú, addig, amíg a művész önkényesen nem avatkozik a természetbe. A táj tükröződik bennem, emberivé válik: én rögzítem, és vászonra vetítem." És tovább: „El az elméletekkel! Alkotni kell!" Votruba ura lett a Tátrának. Leigázta. Megtanulta látni és hallani a hegyeket. És felkészült rá, hogy mindezt tolmácsolja is. Ogy, hogy aki látja legjobb műveit, érezze is a tátrai ózont, a tavaszelő havának hűvösségét, vagy az augusztusi bozót illatát, érezze az ormok fölé boruló égbolt kékségét s megremegjen a félelmetes, ólmosszürke viharfellegek láttán. S ennél vajon adhat-e festő többet? (-v-k) /. Votruba: Tátrai taj (olajI A BRIGÁD NAGY HADTEST LETT Húsz éve aíakult meg a szovjetunióbeli első csehszlovák hadtest KÉRELEM Befejeződött a zsaskovi csata. Csehszlovák brigádunk ősz óta, amikor egy holdfényes októberi éjszakán a pontonhídon átkelt a Dnyeperen, állandóan harcolt. Kijev, Bilá Cerkev, Zsaskov, Vaszilkovo — ezek a városok szerepeltek a leggyakrabban a brigádparancsnokok katonai térképein, s mindegyik nevéhez súlyos, kimerítő harcok emléke fűződik... Svoboda tábornok, a brigád parancsnoka a földbe ásott fedezékben a térkép fölött töpreng. Elgondolkodva nézi a vonalak, jelzések, nyilak bonyolult rajzát, amelyek a brigád katonáinak Zsaskov melletti állásalt Jelzik. Már ötödik hónapja harcolnak az első vonalban. Az egész idő alatt nem volt tető a fejük felett, hónapokon át nélkülöztek, viselték a katonai élet nehézségeit, s emellett eredményesen harcoltak a hitleristák ellen. Derék legények — ismételgeti magában a tábornok. „Mologyci" — így nevezte őket Vatutyin tábornok ez ukrán front prancsnokainak nem régi ülésén. Hangosan is megismétli e szavakat — „derék legények, hősök". Egyszeriben elborul az ősz hajú tábornok arca. Vajon Londonban mikor értik meg, hogy katonáink a keleti fronton hősi harcot vívnak a köztársaság szabadságáért? A Bilá Cerkev-i harcok után írt Ingr nemzetvédelmi miniszternek Londonba, s levelében katonákat kért a brigád kiegészítésére. A brigádnak nagy veszteségei vannak, elsősorban új parancsnokokra van szüksége. Kholl kapitány zászlóaljparancsnok 50 katonát kér, hogy kiegészíthesse egységének megritkult sorait. Sochor gépfegyveres alakulata ugyancsak érzékeny veszteségeket szenvedett. De honnan vegyenek újabb katonákat? Angliában több ezer katonánk és csaknem ezer tisztünk van. Ingr azonban nem válaszol. Píka tábornok, a moszkvai katonai misszió főnöke is csűri-csavarja a dolgot, mindig talál valamilyen kifogást, ellenvetést, mihelyt a brigád kis létszámáról van szó. A tábornok kiveszi az asztalfiókból az egységek jegyzékét. A brigád sorainak kiegészítéséhez a konyhákban, műhelyekben, sütődékben, a raktárakban, a zenészeknél és a hadtápnál kell embereket keresnie A londoni politikusok és magas rangú tisztek eme diplomáciája esztelen, ostoba s az egész nemzet életét teszi kockára. PANASZ Alattomos politika ez. 1944 februárjának második felében, amikor a csehszlovák brigád Zsaskov körzetében, a Dnyeper jobb partján kemény, szívós harcokat vív a támadó hitleri harckocsik és a gépesített gyalogság ellen, Píka tábornok, a moszkvai csehszlovák katonai misszió főnöke riasztó híreket küld Londonba. Jelenti Ingraek; „Svoboda tábornok 1200 tiszt és katona mielőbbi kiküldését kérte a veszteségek pótlására ... 300 katonát ígértem neki... A Vörös Hadsereg főparancsnoksága — tekintettel a csehszlovák pótzászlóalj nagy létszámára (Jefremov város helyőrsége — a szerző megj.) — 300 katona kiküldését kérte legkésőbb február 13-ig. Vagonokat is beállítottak a szállításhoz. Megtagadtam kiküldésüket... A Vörös Hadsereg fővezérkara azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az utánpótlást a frontra küldjük..." IRÁNY VOLLUNIAI Brigádunk frontújsága február elején olyan hírt közölt, amely mindnyájunkat nagy izgalomba hozott: „A szovjet hadsereg felszabadította Vollúnifttr E vidéken már évek óta csehek élnek, több mint 40 000-en... Néhány hét múlva Píka újabb sürgönyt meneszt Londonba: „Svoboda tábornok megkérte Vatutyin tábornokot, az ukrán front parancsnokát, hogy a csehszlovák brigádot Vollúniába, Rovno város térségébe helyezzék át és vessék támadásba Rovno—Uzsok vagy Medzilaborce irányában." — Ezt saját kezdeményezéséből, a mi tudtunk nélkül tette, — panaszkodik keserűen a moszkvai csehszlovák katonai attasé a csehszlovák brigád parancsnokára. Svoboda tábornok kérésére hamarosan megjött a válasz, sokkal előbb mint Ingr miniszter válasza Píka tábornok panaszára. Vatutyin tábornok, az ukrán front parancsnoka táviratban közölte Svoboda tábornokkal, hogy a csehszlovák brigádot a közeljövőben Vollúnia vidékére helyezik át. SZEMREHÁNYÁS Egy esős márciusi napon megérkezik a frontparancsnok utasítása: a csehszlovák brigádot Zsaskov közelében Tyitejovka városkában kell ösz-. szevonni. A hirtelen olvadás következtében a hó gyorsan eltűnt, az utak sárosak voltak, elakadtak rajtuk a teherautók és az ágyuk vontatói. A zsaskovi kolhozparasztok jöttek segítségünkre. Abbahagyták munkájukat a földeken, traktoraikat befogták az ágyúk és a teherautók elé, s a süppedő, sáros, mocsaras talajon elvontatták egészen Tyitejovkába. A csehszlovák katonák köszönő szavaira azt válaszolták: „Mi már otthon vagyunk, de ti még nem. Siessetek, kár minden óráért..." Ezután sűrű tavaszi esőben a kis állomáson vonatra ültünk. Olyan vidéken haladtunk át, ahol a megvert hitleri csapatok vonultak vissza, s nemrégen még elkeseredett harcok dúltak. Felperzselt falvak, üszkös fák, erdők, gránátoktól, aknáktól, bombáktól barázdált földek. E nyomok arról tanúskodtak, hogy szívós harcok folytak Itt minden talpalatnyi földért. Sepetovcében, a nagy vasúti csomóponton egy hosszú vonat mellett meg álltunk. Civilruhás férfiak nyomakodtak a vagonok ajtajához, sapkájukkal integettek, felénk szaladtak. Itt élő csehek voltak, akik jelentkeztek a csehszlovák brigádba, s most útban voltak a jefremovi pótezredhez. Píka tábornok küldte őket oda. Svoboda tábornok azonban feltartóztatta a vonalot, a szovjet parancsnokság beleegyezésével visszaküldte Vollúnia irányába, a front közelébe. Máricus 16-ról 17-re virradó éjszaka érkeztünk Rovnóba. Kiszálltunk a vonatból, gyalog meneteltünk tovább dél felé. Városokon és falvakon haladtunk át, amelyek már a haza hangulatát keltették bennünk. Sokan közülünk nem először jártak itt. öt évvel ezelőtt Krakkóból Baranovicsbe tartva áthaladtunk Belorusszia nyugati részén. Vollúniában gyorsan elterjedt a hír: jön „a csehszlovák légió"... Örömmel üdvözöltek a vollúnia! csehek nagy tömegei. Férfiak, nők és fiatalok önként jelentkeztek a brigádba. Az újoncok polgári ruhában gyakorlatoznak — katonai egyenruhát csak később, Bukovinában kapnak. Megtanultak katonásan menetelni, tisztelegni, lövészárkokat ásni és álcázni. Lőni a csehszlovák brigád Luck városánál lévő lövészárkaiban és lőállásában tanulnak, nem messze a hitleri katonák állásaitól. A menetgyakorlatok, a felderítők és az utászok kiképzése gyakran igazi harccá válik a hitleristákkal. De a vollúnia! csehek kedvét nem veszik el sem a katonai élet nehézségei, sem a fronton fenyegető veszély. Naponta újabb és újabb önkéntes jelentkezők érkeznek a csehszlovák brigád lucki és rovnói toborzóközpontjába. A sorozó bizottságok késő éjszakáig dolgoznak. Píka tábornok hiába igyekezett megakadályozni az újoncok harci feltételek között való kiképzését. Készfr SZÖ I i wi 10.