Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-07 / 97. szám, kedd

AZ SZKP HARCA A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOM EGYSÉGÉÉRT (Folytatás a 12. oldalról) polémiát, a vitás kérdések tisztázásának mód­szerét alkalommá akarják változtatni arra. hogy badar, rágalmazó vádakat hordjanak ösz­sze, eszmei és politikai harci fegyverré tegyék a kommunista mozgalom ellen. Pártunk a többi marxista—leninista párttal együtt nagy erőfeszítéseket tett, hogy meg­szűnjék a KKP vezetői által reánk erőszakolt nyilt polémia. Mint Ismeretes, az SZKP Köz­ponti Bizottsága többször ls tett Ilyen kezde­ményezéseket. Például 1963 Januárjában Hrus­csov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának az NSZEP VI. kongresszusán elmondott beszédében. Ezt a kezdeményezést, a marxista-leninista pártok túlnyomó több­sége támogatta. A klnal vezetőség azonban megtagadta a javaslabunegvitatását és bővíte­ni kezdte a vitás kérdések körét, kiélezte és provokálta a polémiát. A múlt óv tavaszán megegyeztünk abban, hogy megszervezzük az SZKP és a KKP kép­viselőinek kétoldalú találkozóját. Azzal a re­ménnyel készülődtünk a találkozóra, hogy a kínai megbízottak készséget mutatnak arra, hogy erőfeszítéseinket ne arra összpontosítsuk, ami elválaszt bennünket, hanem arra, ami a KKP-t egyesíti az SZKP-val és a többi testvér­párttal. Az SZKP küldöttsége azt javasolta, hogy tárgyilagosan, figyelmesen vitassuk meg az őszes vitás kérdéseket és egyengessük az utat a kapcsolatok normalizálására, pártjaink és az egész kommunista mozgalom egységé­nek megszilárdítására. Mi konkrét programot Javasoltunk a Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság kapcsolatainak fejlesztésére. 'A KKP küldöttsége azonban arra használta fel a találkozót, hogy tovább élezze a nézet­eltéréseket, durva és alaptalan támadásokat Intézzen az SZKP és más, marxista—leninista pártok ellen. A kínai küldöttek előre elké­szített beszédeket olvastak fel, amelyek tel­jesen figyelmen kívül hagyták érveinket és javaslatainkat, majd kijelentették, hogy félbe­szakítják a kétoldalú tárgyalásokat. 'Az SZKP Központi Bizottságának minden lépését a marxista—leninista pártok egységé­nek erősítésére, a szocialista országok ösze­fogásának megszilárdítására Irányuló őszinte gondoskodás hato-tta át. Arra kellett töreked­nünk, hogy ne kapjon el bennünket a harc heve, hanem maradéktalanul kihasználjuk a meglévő lehetőségeket s ilymódon elsimítsuk a nézeteltéréseket, elhárítsuk a szakadást. A kínai vezetők szemmelláthatóan másképp értékelték megfontolásainkat. Világossá vált, hogy tartózkodásunkat és az egységre való törekvéseinket a gyengeség megnyilvánulásának tekintik. Az utóbbi időben arról kezdtek be­szélni, hogy csak akkor hajlandók az SZKP­vel való viszony megjavítására, ha mi „fel­tétel nélkül kapitulálunk". Vajon mit akarnak a kínai vezetők? Lényegében arről van szó, hogy a kommu­nista mozgalom feladja a korunk által fel­vetett valamennyi alapvető problémában el­foglalt álláspontját. A nemzetközi kommunista mozgalom nagy fontosságúnak tartja a kialakult helyzet ki­használását abból a célból, hogy Korunk for­radalmi erői még szorosabban tömörüljenek és tovább fejlődjék a világforradalmi folya­mat. Ezzel ellentétben a kínai vezetők Igyeksze­nek megosztani korunk legfontosabb forradal­mi erőit: a szocialista világrendszert, a nem­zetközi munkásosztályt, a nemzeti felszabadító mozgalmat, ami csájk fékezheti a világforra­dalmi folyamat fejlődését. A marxisták—leninisták abból indulnak" kl, hogy a kommunista pártok elsőrendű feladata valamennyi békeszerető erő tömörítése a béke megvédésére, az emberiség megmentése az atomkatasztrófátől. A marxisták—leninisták úgy vélik, hogy a szocialista országok és a kapitalista országok viszonyában a békés együttélés képezi a legfontosabb elvet. A kínai vezetők semmibe veszik ezt a fel­adatot. Lényegében ösztönzik a nukleáris fegy­verkezési hajszát, azt kiyánnák, hogy abba egy­re újabb és újabb hatalmak kapcsolódjanak bele, olyan vonalat folytatnak, amely atom­háborúhoz vezethet, másodrendű feladatnak tekintik a békeharcot, és szembeállítják azt a szocializmusért folyó küzdelemmel. A marxisták—leninisták kötelességüknek tartják, hogy a marxizmus-leninizmus elvei alapján minden erővel szilárdítsák a szocia­lista közösség egységét és összefogását, a szo­cialista országok fő figyelmét a gazdasági építés feladataira összpontosítsák, és így vívják kl a szocializmus győzelmét a kapita­lizmussal folyó békés gazdasági versenyben. A klnal vezetők cselekedetei aláássák, meg­ingatják a szocialista tábor egységét, mindin­kább elkülönítik Kínát a többi szocialista or­szágtól. A KKP Központi Bizottsága lebecsüli a gazdasági építést és nincs tekintettel azok­ra a feladatokra, amelyek a szocialista or­szágok előtt a tőkés államokkal folyó gazda­sági versenyben felmerülnek. Ez az irányzat a szocialista országok erejének csökkenéséhez vezet, megnehezíti az imperializmus ellen ví­vott reális harcukat. A marxisták—leninisták, a kapitalista orszá­gok munkásosztálya feladatuknak tekintik, hogy harcoljanak a monopolkapitalizmus el­len, védelmezzék a néptömegek létérdekelt, maradéktalanul kihasználják a lehetőségeket a szocialista forradalom békés, polgárháború­val nem járó útjához, s ugyanakkor készen álljanak a nem békés útra, a burzsoázia el­lenállásának fegyveres elnyomására is. Ezzel ellentétben a KKP vezetői minden esz­közzel megrágalmazzák a munkásosztálynak ós kommunista élcsapatának a dolgozók leg­fontosabb érdekeiért, a békéért és a demokrá­ciáért vívott harcát, elutasítják az átfogó antimonopolísta szövetségek létrehozására irá­nyuló vonalat, a szocialista forradalom békés megvalósításának lehetőségét, s a konkrét körülményektől függetlenül kalandor Jellegű fegyveres megmozdulásokat Javasolnak. A marxisták—leninisták, a nemzeti felszaba­dulásért harcoló népek feladatuknak tekintik, hogy végig vigyék az antiimperialista demokra­tikus forradalmat, a nemzeti front létrehozá­sát és megszilárdítását, a nemzeti demokra­tikus állam megalakításáért, a fejlődés nem kapitalista útjáért folyó harcot. Ä kínai vezetők megkerülik a nemzeti fel­szabadító forradalom jelenlegi szakaszának lényegét, nem veszik észre, hogy az egyes országok helyzete különböző, egy és ugyanazt a receptet adják valamennyi ország népének: fegyverrel, a kezükben harcoljanak és teremt­sék meg a proletariátus diktatúráját. Az Ilyen­fajta utmutatások lényegében alááshatják a nemzeti frontot, s ezáltal a gyarmatosítók és újgyarmatosítók pozícióit erősíthetik. A marxisták—leninisták arra törekszenek, hogy a moszkvai nyilatkozatok elvei alapján erősítsék az egységet és az összefogást mind az egyes kommunista pártokban, mind pedig a világ egész kommunista hadseregében. A kínai vezetők aláássák a kommunista moz­galom és a demokratikus szervezetek egysé­gét, frakciókat hoznak létre, meg akarják osztani mozgalmunkat és annak nemzeti csa­patait. A KKP vezetői ezáltal a stratégia és a tak­tika valamennyi alapvető kérdésében szembe­fordulnak a kommunista mozgalommal. Vo­naluk egybeolvad a kispolgári forradalmiság és a nacionalista, nagyhatalmi törekvések vo­nalaival. A kínai vezetők a KKP Központi Bizottsá­gának orgánumaiban 1964. február 4-én rossz­indulatú ős elejétől végig rágalmazó, szovjet­ellenes cikket hoztak nyilvánosságra, amely­ben kijelentettők a világnak, hogy fokozzák a nemzetközi kommunista mozgalom ellen Irányuló aknamunkájukat. Nacionalista önelé­gültségükben azzal dicsekszenek: folytatni fog­ják támadásalkat az SZKP ellen, hogy ily mó­don dezorganlzálják a nagy Lenin pártjának tevékenységét. A szovjet kommunistákat, az Októberi For­radalom gyermekeit ós az új kommunista világ úttörőit, akik oly sok nehéz megpróbáltatást álltak ki, egyszerűen nevetősi inger fogja el az ilyenfajta fenyegetések hallatára. A szovjet kommunisták nem hallgathatnak, amikor a kínai vezetők féktelen támadásokat Intéznek nagy ügyünk, a kommunizmus építé­se ellen, pártunk lenini vonala ellen, a nem­zetközi kommunista mozgalom állásai ellen. Meg kell magyaráznunk a világnak a klnal vezetők antimarxista, neotrockista pozícióinak lényegét. Teljes komolyságával felmerül most a fel­adat, hogy meg kell védeni a marxizmus-le­ninizmust a kínai vezetők torzításaitól. A mar­xizmus—leninizmus tisztaságának, megvédése, a kommunista világmozgalom érdekel és végső fokon a kínai népnek az érdekei megkövetelik tőlünk, hogy nyíltan és határozottan szembe­forduljunk a KKP vezetőinek helytelen néze­teivel és veszélyes cselekedeteivel. Valljuk, hogy erősíteni kell a barátságot a klnal néppel ős készek vagyunk fejleszteni minden vonalon az együttműködést a Kínai Népköztársasággal. A szovjet kommunisták őszintén rokonszenveznek a nagy kínai néppel, mélységes tisztelel íen tartják a Kínai Kommu­nista Párt forradalmi hagyományait. Biztosak vagyunk abban, soha senkinek sem fog sike­rülni aláásni a Szovjptunió ős Kína nagy népei közti barátság alapjait s hogy a KKP vezetői­nek Jelenlegi állásfoglalása nem felel meg a kínai nép igazi nemzeti érdekeinek. Minden tőlünk telhetőt meeteszílnk, hogy a Szov­jetunió és a Kínai NéDköztársaság viszonya visszatérjen arra az útra, amely megfelel a munkásosztály, a világ dolgozói alapvető ér­dekeinek. Teljesen tisztában vagyunk azzal, milyen ve­szélyes a kínai vezetők mostani pozíciója. A tények azt mutatják, hogy súlyos, s min­den Jelből Ítélve hosszú harc áll előttünk va­lamennyi szocialista erő egységének megszi­lárdításáért, a szovjet és a kínai nép barátsá­gáért és együttműködéséért. Ma teljesen vilá­gos, hogy a KKP vezetői továbbra is makacsul kitartanak hibás vonaluk mellett, folytatják a kommunista világmozgal^mon belül frakciós te­vékenységüket. Pártunk más testvérpártokkal együtt az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilat­kozatok elvei alapján szilárdan védi a mar­xizmus—leninizmust', a kommunista mozgalom egységét és egybeforrottságát, minden olyan erő egységét és egybeforrottságát, amely sík­raszáll a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért. Pártunk síkraszáll azért, hogy össze k'ell hív­ni a testvérpártok soron következő értekezle­tét korunk alapvető problémáinak megvitatá­sára, ezen az értekezleten a lehető legátfogóbb véleménycserét kell folytatni a kommunista mozgalomban Jelentkező nehézségek legyőzése érdekében. E nehézségeket a KKP vezetősége és a nemzetközi munkásmozgalom között fel­merült nézeteltérések okozzák. Ezért teljesen jogosak a testvérpártok kollektív erőfeszítései abból a célból, hogy meghatározzák a kom­munisták marxista—leninsta egységének meg­őrzéséhez és megszilárdításához szükséges utakat és eszközöket. Az SZKP számára telje­sen világos, hogy az értekezletnek éppen e célt kell szolgálnia. Az SZKP Központi Bizottsága biztos abban; bármilyen nagyok is a kommunista világmoz­galmon belül felmerülő nehézségek, a mozga-* lom elég erős ahhoz, hogy legyőzze azokat, és tömörítse sorait a kommunizmus nagy ügyé-: ért folyó harcban. A Szovjetunió Kommunista Pártja továbbra is ahhoz a vonalhoz tartja magát, amelynek lé­nyege valamennyi testvérpárt összefogása a marxizmus-leninizmus és a proletár internaclo-. nalizmus alapján, a kommunista világmozga-i lom program-dokumentumai — az 1957-es és az 1960-as nyilatkozatok — alapján. Az az út, amelyen pártunk, a nemzetközi munkásmozgalom halad, — lenini út, ezért az egyedüli helyes út. Elfogadtuk az új progra­mot, amely húsz évre előre meghatározza fej­lődésünk útját. A program végrehajtását, a kommunizmus magaslatai felé való kitartó és céltudatos haladásunkat pártunk, az egész szovjet nép úgy tekinti, mint legfőbb interna­cionalista kötelezettséget a nemzetközi mun< kás- és kommunista mozgalom Iránt. Pártunk' ezúttal is becsülettel teljesíti internacionalista kötelességét, ahogy ezt mindig tettel A Szovjetunió Kommunista Pártja a riagy Lenin legyőzhetetlen zászlaja alatt továbbra is szilárdan és következetesen azt a vonalat foly­tatja, amelynek célja az SZKP programjának teljesítése, a legigazságosabb társadalmi rend­nek, a kommunizmusnak a felépítése hazánkr ban. A kommunisták világszerte elítélik a KKP vezetőinek bomlasztó tevékenységét A TESTVÉRPARTOK TÁMOGATJÁK AZ SZKP ÁLLASPONTJÁT A szovjet pórt- és taányköMIség Miskolcon N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDE Miskolc (CTK) — Az N. Sz. Hrus­csov vezette szovjet párt- és kormány­küldöttség vasárnap Miskolcra érke­zett. A város több tízezer lakosával együtt dr. Bednár Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizott­ságának első titkára fogadta a vendé­geket. Nyikita Hruscsov megérkezésekor rövid beszédet tartott, melyben hang­súlyozta: „örülünk, hogy a szovjet és magyar kommunisták egységes marxista—leninista álláspontot foglal­tnak a nemzetközi kommunista moz­galom valamennyi kérdésében. Csak teljesen ostoba ember állíthatja azt, hogy könnyebb a szocializmust egye­dül, elszigetelve építeni, mint a szo­cialista országok testvéri együttműkö­désében. Az egységben és barátságban rejlik erőnk." Hruscsov elvtárs magyarországi be­nyomásairól beszélve hangsúlyozta, hogy a magyar nép felzárkózottsága az MSZMP körül nagy sikert jelent, mely örmmel tölti el a magyar nép összes barátját. A személyi kultusz következményei­ről szólva kijelentette: „A személyi kultuszt véglegesen felszámoltuk. Fel­újítottuk a lenini elveket és ügyünk sikeresen fejlődik. Pártunk egységes. Hétmérföldes léptekkel haladunk a kommunizmus felé. Egyesitjük a szocialista orszá­gok és valamennyi testvéri párt ere­jét és biztosan haladunk a Marx, En­gels és Lenin által kitűzött cél felé. A Hruscsov elvtárs vezette párt és kormányküldöttség tegnap megtekin­tette Kazincbarcikát és az ottani vegyikombinátot. Törökország visszautasította a ciprusi kormány döntését AZ ENSZ-CSAPATOK LEBONTJÁK A BARRIKÁDOKAT Nicosia (CTK) — A török kormány rendkívüli ülésén úgy döntött, nem fogadja el a Ciprus, Görögország és Törökország szövetségi szerződésének ciprusi kormány által javasolt ha­tálytalanítását. Makariosz elnök azzal Indokolta javaslatát, hogy Törökor­szág nem hajlandó Cipruson állomá­sozó csapatait a meghatározott ka­szárnyákba vezényelni. A török kor­mány szóvivője az ülés után bejelen­tette, hogy Törökország a ciprusi kor­mány döntése ellenére a szigeten hagyja zászlóalját. A török kormány önkényesen visz­szautasította a ciprusi kormány dön­tését, mely már nem hajlandó tovább tűrni, hogy a török csapatok, melyek elfoglalták a Nicosia és Kirenija köz­ti útvonalat, tovább akadályozzák a közlekedést. Vasárnapra virradó éjjel a Nicosiá­ból nyugatra vezető útvonalon heves összetűzésre került sor a görög és a törők lakosság között. Hírügynökségek, jelentés© szerint Gjanl tábornok, az ENSZ csapatok pa­rancsnoka megegyezett Makariosz el­nökkel, hogy április 9-től lebontják a legfontosabb útvonalakon épített akadálykoiat és erődítményeket. WASHINGTONBÓL érkező hírek sze­rint júniusban Genfben szovjet és ame­rikai küldöttség találkozik, hogy meg­vitasssa az összeköttetési világrendszer kialakításáról folytatott együttműködés kérdéseit. (ClK) • HELSINKI A Kansan Uutised finn lap vezér­cikkében a finn kommunisták nevé­ben elítéli a kínai vezetők szakadár tevékenységét és támogatja az SZKP álláspontját. Hangsúlyozza, hogy Finnország saját tapasztalata alap­ján győződött meg a Szovjetunió bé­kés együttélési politikájának hasz­nosságáról. Azok az aljas propagan­daanyagok, melyeket a Kínai Kom­munista Párt küld hazánkba, nem találkozhatnak megértéssel — hang­súlyozza a lap. • MOSZKVA Nyilkolaj Podgornij, az SZKP KB titkára az elnökség tagja beszámolót tartott az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén, mely­ben elítélte a Kínai Kommunista Párt vezetőinek akcióit. E leninista­ellenes lépések következtében a vi­lág kommunista mozgalmának egy­sége veszélybe került. Az ülésen egyöntytűleg határozatot hagytak jóvá, mely leszögezi, hogy az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga teljes mértékben támogatja az SZKP KB Elnökségének, Nyikita Hruscsovnak, az SZKP KB első tit­kárának politikáját és az SZKP KB határozatait. • SANTIAGO DE CHILE Az El Siglo, a Chilei Kommunista Párt lapja elítéli a Kínai Kommu­nista Párt vezetőinek álláspontját és hangsúlyozza, a kínai vezetők troc­kista módszereket alkalmaznak. • BELGRÁD A jugoszláv napilapok nagy fi­gyelmet fordítanak a Kínai Kommu- ) nista Párt tevékenységéről és politi­kájáról közzétett dokumentumoknak. A Politika című lap folytatásokban közli Szuszlovnak, az SZKP KB tit­kárának beszámolóját. A többi lap­pal együtt ismerteti más kommunis­ta és munkáspártok közleményeit, melyek elítélik a Kínai Kommunista Párt ártalmas politikáját. • DÜSSELDORF A törvényellenesen betiltott Né­metország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elítéli a kínai vezetők tevékenységét. A Központi Bizottság nyilatkozatában hangsú­lyozza, hogy február 17-én azzal a javaslattal fordultak a Kínai Kom­munista Párthoz, szüntessék be s vitát és a szakadár tevékenységet. A felhívásra még eddig nem kaptak választ. A Németország Kommunis­ta Pártjának Központi Bizottsága üd­vözli Szuszlov elvtárs beszámolójá­nak és az SZKP KB ez év februári határozatainak közzétételét, • PÁRIZS Szuszlov elvtárs beszámolójának közzététele és az SZKP KB javasla­ta, hogy ez év őszőre hívják egybe a testvéri kommunista és munkás­pártok nemzetközi értekezletét, össz­hangban áll azokkal az aggályokkal, melyeket a kínai vezetők álláspontja keltett világszerte — írja az Huma­nité. • BERLIN 'A nemzetközi kommunista mozga lom valamennyi őszinte harcosa szo­lidáris a Szovjetunió Kommunista Pártjának harcával a klnal vezetők cselszövései ellen — Jelentette kl. A. Abusch az NDK miniszterelnök­helyettese, a Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának tagja, Abusch elvtárs hangsúlyozta, I hogy a kínai vezetőknek nem sike­rült megakadályozni a marxizmus leninizmus alkotó továbbfejlesztését és a lenini elvek érvényesítését, • CEYLON Pieter Keuneman, a Ceyloni Kom­munista Párt főtitkára a moszkvai Pravdában határozottan elítéli a Kí­nai Kommunista Párt vezetőinek ak­cióit, melyek arra irányulnak, hogy szótbomlasszák a ceyloni munkás­mozgalmat. Keuneman ezzel kapcso­latban rámutatott arra, hogy ebben az esetben a testvéri párt belügyei­be való beavatkozásról van szó. A Ceyloni Kommunista Párt tudta nélkül a szakadárok titkos szerveze­tet szerveztek, mely rágalmazza a Ceyloni Kommunista Párt ós többi testvéri párt vezetőit, Befejeződött Luxemburg Kommunista Pártjának XII. kongresszusa Luxemburg (CTK) — Dieferdangeban befejeződött Luxemburg Kommunista Pártiának XII. kongresszusa. A párt év­záró beszámolóját D. Drbany, a párt fő­titkára adta elfl. Ezenkívül elhangzott az ellenőrző és pénzügyi bizottság, va­lamin! a politikai bizottság beszámolója. A kongresszus résztvevői elítélték a Kínai Kommunista Párt vezetőinek poli­tikáját, mely aláássa a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységét. A küldöttek felszólalásukban hangsú­lyozták a nyugatnémet militaristák re­vansista követeléseinek veszélyességét és hangsúlyozták, hogy Luxemburg egy­re inkább függő helyzetbe kerül az eu­rópai imperialista hatalmakkal szemben. A kongresszuson egyhangúlag jóvá­hagyták • pártprogram tervezetét. 1964. április 7. * ÜJ SZÓ 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom