Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-04 / 94. szám, szombat

Az olasz próza 1963'ban AZ 19B3-AS OLASZ prózai alkotások az olasz emberről és törekvéseiről vallanak. Az irodalom a mai és a közelmúltbeli társadalmi problémák iránti érdeklődésével nemcsak kulturális politikai és nevelőhatást ér el, hanem a művészi alkotás alapvető kérdéseit is megoldja. Emellett az a próza nem hagyományos, bár az előző nemzedék értékes és Igényes alkotásainak Ismerete érződik rajta. Magán viseli ezen évtizedek sajátos jeleit, s ami a formát és az irói életszemléletet illeti hazájának, korának gyermeke. Az olasz prózában az elmúlt évben is tartós helyet vívott ki magának az ellenállás, a háború s az ezzel összefüggő erkölcsi problémák. E témakörben jelent meg Príma Leüt La tregua (Békekötés) című figyelemre méltó regénye. A béke első napjaiban Oswiecimből haza Indulnak az olasz foglyok. A felszabadult Lengyelországon, Magyarországon, Románián és Ausztrián utaznak keresztül, fellelkesülnek az ottani munkalendülettől, megfigyelik a háború utáni élet különböző formáit, és találkoznak a háború tragikus következményeivel Is. Am a legnagyobb csalódás otthon várja őket, ahol szabadon, ezer jó szándékkal akartak dolgozni a társadalom érdekében, hogy az soha nem kerülhessen vissza a fasizmus jármába. Hazájuk azonban már odajutott, hogy végül is nem tud|ák megkülönböztetni a fasizmus alatti élet lényegét, ettől az „újtól". A felszabadult politikai foglyok optimizmusa megtörik a mai reménytelen helyzet láttán. Giovanna Zangrandi: I giornl veri (Igaz napok) című regényében csaknem napló és dokumentációs formában partizán-környezetbe viszi el az olvasót, ahol a kisemberek a fasizmus elleni harc hőseivé váltak. Több esemény színhelye, sőt az emberek is saját nevükön szerepelnek. Az írónő érdeklődésének homlokterében az anyák állnak, akik nemcsak fiaikat áldozták fel, hanem maguk is együtt harcoltak a partizánokkal. Ilyen például Saturnia Tellus, aki magához veszi, bújtatja, átöltözteti a szökött olasz katonákat. Ilyen Sergio anyja, Angela is, aki nem akar túszként fogságban maradni, kiugrik az ablakon s kukoricaföldön, szénakazlakban bújik meg. Ugyanakkor sok áldozatkész férfival is megismerkedünk. Igaz és hatásos ez a könyv. Davlde Lajolo II voltagabbana (Köpönyegforgatás) című regényében, amint a cím is elárulja, saját „köpönyegforgatásáről" ír. Saját sorsát Francesco Scotti fiatalemberben testesíti meg. Az Ifjú kezdetben ugyan haladó nézeteket vallott, de hamarosan a fasiszta fiatalok felé hajlott, és csak értelmi fejlődésével jutott oda, hogy felismerje a fasiszta brutalitás értelmetlenségét. S végül is megtalálja az utat és kapcsolatot kommunista barátaihoz, együtt harcol a partizánokkal, és felelős szerepet tölt be a mozgalomban. Nem egyedülálló ez az eset az olasz ifjúság körében, és nem Is formai „átalakulás". A felismerés és a pszichológiai újjászületés bonyolult útja vezet el hozzá. Marcello Venturi Bandiéra blanca a Cefalonia (Fehér zászló Cefalonlában) című regényével ugyancsak az apák hősi tetteire emlékezteti az új nemzedéket. Ez a regény az elviselhetetlen emberi tragédiák, egyéni és társadalmi ellentmondások drámája, a fasiszta egyenruhát viselő katonák lázadása a második világháború testvérgyilkos vérontása ellen. Az egységből, — amely fellázadt a német parancsnokság ellen, és az ellenállás utolsó szakaszában puszta kézzel szállt szembe a túlerővel — egyetlen katona sem maradt életben. S ez az a memento, ez az az eseníény, amelyhez nem kellett kompozíciós hiperbola, csak Venturi művészi tollának érintése. Carlo Emtllo Gadda (született 1896) kora ellenére a mai haladó olasz Irodalomhoz tartozik. Nehéz lenne nélküle elképzelni a megújhodás folyamatát, különösen Pastlcciacclo és Novelle del Ducato ln fiamme című műve nélkül. (Az első 1957 legolvasottabb könyvel közé tartozik, a másik 1953 ban elnyerte a Viareggió-díjat.J Rudolf Altrichter: Virradat (linómétszet], LEGUTÓBBI REGÉNYE, a La cognizione del dolore. (Keserű tapasztalat) az 1938—41-es években íródott, tehát valóban a keserű tapasztalatok időszakában, s e tapasztalatokat nemcsak a szerző, hanem a dolgozók és a haladó olasz értelmiség is átélte. Gadda ezúttal is a hős érzelmi és gondolati értékeire hívja fel az olvasó figyelmét. Gonzalo márki, a regény fő alakja kifelé kétarcú lény. Szigorú erkölcsű vidéken, egy forgalmas kisváros közelében él anyjával. Nem nehéz megállapítani, hogy Gadda kedvelt városkájáról Brianzoról van szó, ahol sokáig tartózkodott és vitatkozott barátaival a fasiszta katasztrófáról. Nem nehéz megállapítani azt sem, hogy ez a városka Miláno közelében fekszik, és az ország amelyről szó van, Mussolini Olaszországa. A falu pletykahordója azt állítja Gonzaláról, hogy veri az anyját, megtapossa apja képét, kínozza alkalmazottjait és akármikor földhöz vágja még az aranyórát Is. Am Gonzala és a vidéki orvos beszélgetéseiből megtudjuk, hogy ez az ember szerencsétlen, éppen azon körülmények miatt, amelyekkel szemben tehetetlen, amelyekkel szemben egyetlen orvosságot használ: a hallgatást és a magába zárkózottságot. Az olasz Írók törekvése, hogy a konfliktusokkal teli társadalmi fejlődés bonyolultságát bemutassák, abban csúcsosodott ki, hogy ezt a problématikát szűkebb történeti keretbe sűrítik. Ilyen például Natália Ginzburg Lesslco famíliare (Családi lexikon) című könyve. A művészi stílus és az írónő alapos típus-Ismerete ellenére Is a könyv csupán krónika, a szerző családjának története. A szugessztív elbeszélés középpontjában a hegyek szerelmese, a szocialista tanár, az apa áll és az anya, akinek hajlamai és hangulatai az apáéval ellentétesek. Velük él számos családtag és további személyek, akik különféle családi és társadalmi helyzetekben leplezik le jellemüket. E helyeken a szerző mint remek jellemrajzoló, az élet Intelligens megfigyelője mutatkozik be. Ginzburg megérdemelten kapta ezért a könyvéért a Strega díjat. A M1LÁNÖI Feltrlnelll kiadásában érdekes könyv jelent meg La traduzione (Áthelyezés) címen, az eddig ismeretlen Silvano Ceccherinttől. Miről szól ez az érdekes könyv? Civitavecchi börtönében 17 éve tölti büntetését egy tengerész, akit most Saluzzába helyeznek át. Az áthelyezés azonban több hétig is eltart, mert útközben megállnak vele minden börtönben és mindenütt megismétlődik a részletes kihallgatás. A fogoly így nem jut el a kijelölt börtönbe, mert az utolsó útszakasz előtt szívrohamban meghal. Értékes Olginak, a fogolynak észrevételei mindarról, amit a kihallgatások alkalmával keletkezett réseken át figyel meg a „szabad" életről. A megfigyelések értéke éppen abban van, hogy egy fájdalmakkal és szenvedésekkel teli fogoly szűrt le őket. A szerzőnek jó érzéke van a tények és a pszichológiai rajz közötti arányok betartására. Az elbeszélés hőse nem lesz pesszimista, megalázottan sem veszti el hitét az emberekben és életszeretete sem szenved csorbát. Ceccherinl e könyve nemcsak érdekes, hanem a szerző nagy tehetségét ls bizonyltja. A házasság, a család problémái, belső kapcsolatai képezik az olasz elbeszélő irodalom legerősebb témakörét. Nemcsak azért, mert jellegzetes környezetbe ágyazzák be a konfliktusokat, hanem azért is, mert egyben meghatározzák az irodalom időszerű társadalmi küldetését és funkciójának hatósugarát. Alba do Cespedes Rimorso (Lelkiismeretfurdalás) című regényében egy házaspár kapcsolatait vizsgálja. Guglielmo, a férj, volt partizán, vallásos család tagja, később a kereszténydemokrata párt funkcionáriusa és a kormánypárti La Gazzetta napilap főszerkesztője. Francesca a feleség egyszerű családból származik, kezdetben szereti férjét, de egyéni szabadságra, lelki függetlenségre vágyik. A házastársak kapcsolatát élesebben körül kell határolni — ezért megjelenik Matteo. Ogy véli Francescát ki kell szabadítania ebből az elviselhetetlen környezetből, amelyben egyedül férjéhez fűződő kapcsolata tartja. Ezenkívül még szerepel Gerard, az újságíró, aki hasonló nézeteket vall, mint Francasce. Gerard otthagyja az újságnál végzett megalázó, képmutató munkáját s ezzel Francesca számára példaképpé válik. Francesca végül leleplezi férje alakoskodását, Milánóba megy és szabadsága tudatában ott vállal munkát. Alberto Moravia is foglalkozik ezzel a problémáival, L'automata (Az automata) novellás kötetében. Elveti a házasságról alkotott kispolgári nézeteket, túllép a reális élet határán s könyvében az ember a munka és az ismétlődő érzések hatására automatizálódik. Igaz, Moravia lehetővé teszi hőseinek, hogy harcoljanak a modern ember ezen érzelmi és gondolati automatizálódása ellen, ám nem áll jót e harc győzelméért. Ez a téma kétségtelenül lehangoló, ám Moravia bevált szerkesztési készsége és nyelvezete, szokatlan irodalmi stílusa, rendkívül hatásos. HASONLÖ PSZICHOLÓGIAI vonásokkal dolgozik Edoardo Sanguinetl Capriccio Italiano (Olasz Capriccio) című regényében. A különösebb igényeket nélkülöző kisregény története keretjellegű. Lényegében annyi az egész, hogy egy házaspár újabb, nem kínvánt gyermeket vár. Röviden ez az egész történet. A szereplők pszichológiai rajza, a hangulatok és helyzetek ábrázolása hátat fordít a valóságnak és vagy szimbólumokba, vagy álomképekbe hajlik, esetleg párhuzamosan fejlődik mindkét síkon. A regény furcsasága ellenére a mai Irodalom első vonalában áll. Szorongató érzések tartják fogva az embert, amíg Ugo Moretti Natale in Casa di appuntamento (Karácsony a nyilvánosházban) című könyvének nyolc novelláját olvassa. A nyolc novella nyolc asszony sorsa, közülük öt prostituált. Ugo Moretti a neorealizmus gyermeke s hű marad ahhoz e novelláiban is, melyeket a gondolat egysége kaleidoszkópikus egésszé tömörít Vasco Pratolinl, a Szegény szeretők történetének írója La Costanza delia ragione című regényében mai témát dolgoz fel. Ivana az anya bármilyen munkát elvállal, hogy fiát Brunot felnevelhesse. Közben egyre várja második világháborúban eltűnt férjének hazatértét. Bruno, az amerikai katonák, a fekete kereskedelem, a könnyű nők körében nő fel, ám hatással van rá apjának kommunista barátja, anyja csendes tisztelője is. Felnő, szakképzett munkás lesz, büszke arra, hogy a munkásosztályhoz tartozik, beleszeret Lorinába, s végül fiatalon belép a kommunista pártba. Meggyőződése és párttagsága miatt kellemetlenségei támadnak munkahelyén. Bruno egész életében az Igazság oldalán áll. AZ 1963-AS IRODALMI termés legsikeresebb könyvei közé tartozik Itala Calvino La giornata dl uno scrutatore (A kutató mindennapi kenyere) című regénye. Calvino utánozhatatlan humorral festi meg a mai értelmiségi bizonytalanságának, ellentmondásainak, érzéseinek labirintusát. A regény hőse Amerigo Orneo kommunista értelmiségi állás vállal a rokkantak, nyomorékok Intézetében. Munkája azonban abban merül kl, hogy az apácák, az intézeti és felsőbb vezetők sötét nézeteivel hadakozik. Saját meggyőződésével és nézeteivel ls szembekerül, keresi a kiutat, keresi a megfelelő választ nemcsak a saját maga számára, hanem kortársai számára is. (A Slovenské pohfady nyomán) MIKE QUIN A felnőttek világában U VASÁRNAP nyitották meg Karlovy Varyban Josef Lada nemzeti művész kiállítását. A kiállított képek és illusztrációk — a galériában 120 látható — sok-sok humorról és derűről tanúskodnak. • A BRATISLAVAI KVARTErTO e hónapban hosszabb vendégszereplésre utazik. Tizenkilenc olasz városban, 23 hangversenyt ad az együt- j tes. j Az ápolónő lábujjhegyen osont végig a klinika újszülött-osztályán. A csöppnyi ágyacskákban mély álom. ba merült ú|szülöttek pihentek A testükből áradó kellemes, meleg illat összevegyült a kórházi fertőtlenítő szagával. Az ápolónő megállt egyikmásik ágy mellett: „Milyen kedvesek és ártatlanok! Érezzétek magatokat jól a felnőttek világában!" Aztán óvatosan megigazgatta a takarókat és nesztelenül kiment. Eltelt egy perc, s az egyik ágy szélén egy fejecske vált láthatóvá. A másikból ls kikukucskált egy, s fokozatosan az összes ágyacskából kíváncsi fejecskék kandikáltak elő. — Elment? — kérdezte az egyik csecsemő. — El, de nemsokára visszajön — felelte az, akinek az ágya legközelebb volt az ajtóhoz. — Mit gondolsz, hová kerültünk? — kérdezte egy másik. — Nem tudom, de nem vagyok elragadtatva a világtól — szólt egy nagy fülű kisbaba. — Világ? — bukkant elő a félhomályból egy fekete fejecske. Ez a világ! Igazi világ! Halottam már az embereket erről beszélni. Élők vagyunk, élünk! — Hogyhogy élünk? — kérdezte egy további kisbaba. — Biztonságban vagyunk, ha élünk? — Miért vagyunk mi rózsaszínűek, te meg olyan szép fekete? — kívácslskodott egy másik. — Nem tudom —• felelt a kis néger. — Ogy gondolom, titeket még nem festettek be. Vagy talán kivétel lennék? — Mit tesznek velünk? — kérdezta a nagy fülű. — Hallottam, mikor az a bácsi, akinek üveg van a szemén, beszélgetett a fehér ruhás nénivel. Azt mondta neki, hogyha megnövünk, éppen olyan csúnyák leszünk, mint ők. — Amíg fel nem növünk, szeretni és kényeztetni fognak bennünket, aztán pedig fütyülnek ránk, vagy megölnek a háborúban. — Nekem ez a világ nem tetszik. Nem hiszek ezeknek az embereknek. — Legjobb lesz, ha összefogunk — javasolta valamelyik. Egy kék szemű újszülött felemelkedett rácsos ágyacskájában és megszólalt: — Hallottam, hogy némelyek közülünk lányok, mások meg fiúk, s ha megnövünk, állítólag férjhez megyünk, illetve megnősülünk. — Mit jelent férjhez menni és meg. nősülni? A fehér ruhás néni ezt mondta, hogy az nagyon szép — jelentette kl a nagy fülű csecsemő. — De kik közülünk a fiúk és kik a lányok? — Elsőnek kérem meg a kezed — szólt a csöppség s a négerre mutatott — Én bizony nem nősülök és nem ls megyek férjhez, — mondta a néger. — Legalábbis addig nem, míg nem tudom, ml az. — Az emberek most harcolnak. Háború van. Hallottam, mikor beszéltek róla. — Háború? Ml a háború? — kérdezte a kék szemű csöppség. — Az emberek ölik egymást — De miért? — Ezt valószínűleg ők maguk sem tudják. — Veszedelmes dolog az élet. Csupa nehézségekkel kerülünk szembe. — Az emberek — ezt megint a nagy fülű mondta —, valamikor olyan okosak voltak, mint ml. De amint nőttek, fokozatosan meglágyult az agyuk. A képtelenséget természetesnek, az okos dolgot butaságnak tartják. — Gondolod, hogy amint növekszünk, úgy butulunk majd ml Is? — kérdezte a néger. — Sajnos, úgy lesz. A felnőttek ezt „tapasztalatszerzésnek" nevezik. Az a bácsi azt Is mondta rólunk: Telve örömmel és ideálokkal nőnek fel. De a felnőttek megszabadítják őket ettől a felesleges tehertől. Megtanulják az önzést, s úgy verekednek majd, mint a többlek. Fiatalkori ideáljaikat elhagyják, kinövik. — Én bizony nem növök meg — szólt a kis néger. — Nem akarok önző felnőtt lenni, hogy ne lopjak és ne öljek meg másokat. — Csak örülni és énekelni fogok. Belőlem nem csinálnak morcos, rosszkedvű embert, nem akarok szenvedni. — A felnőttek nem tudnak örülni, nem ismerik az örömet. — Bizony, van mit helyrehoznunk. — Mondok nektek valamiti — szólt a nagy fülű csecsemő. — Egyikünk se nő meg. Nem akarunk olyanok lenni, mint a felnőttek. Együtt maradunk és csakis örülni fogunk. — Ogy van, éljen! — mondta a kék szemű kisbaba. — Éljen! — hallatszott a háttérből. Valamennyien megegyeztek abban, hogy okosak maradnak és nem engedik magukat elrontani. Egyszer csak az egyik arcocska elkomolyodott: — jobb lesz, ha most lefeküsztök. Kiabálnom kell. — Már megint nedves vagy? — kérdezte a néger. — De miért kell úgy félrehuzigálnod a szádat? —• kérdezte egy kisbaba, aki csak pár órája született. — Hát te még nem tudod? — csodálkozott egyikük. — Ha nedveset érzel magad alatt, nem kell mást tenned, csak a szádat huzigálnod. Rohannak, mint a szélvész és kicserélik a pelenkádat. — Hát így kell ezt csinálni? — csodálkozott még jobban az újszülött — Fél órája nedves vagyok és nem tudom, mit tegyek. — Semmit sem érnek ezek a pelenkák. Alig hogy átcsomagolnak bennünket, máris nedvesek. — Sírj, — javasolta a kék szemű csöppség, — Sírj torkodszakadtából, ne hagyj nekik békét, míg ki nem cserélik a pelenkádat. Tudják meg, hogy nem sajátítjuk el a butaságaikat — Most már feküdjetek le és meg se mukkanjatok! — szólt a néger. — Ti ketten ordítsatok, csomagoltassátok át magatokat. Nem tűrjük a nedves pelenkát! A teremben egy pillanatig csend volt, aztán két hangocska kórusban visítani kezdett. Fordította: Kopasz Csilla. A VÁSZNON FILM VÍGJÁTÉK PEREG. Gondolatszilánkok • Kimondottan haladó viszonya van a munkához: mindig balkézzel nyúl hozzá. • Szatirikus. Még az állatmesékat ls kizárólag a régen kipusztult állatokról írta. • Jellemzés: Fiatal dolgozó, szerény, közkedvelt, tehetséges, lelkiismeretes, fejlődőképes, többet tud, mint én, ezt azonban nem titkolja, ebből viszont az következik, hogy karrierista, mert veszélyezteti az állásomat • A közösség erejére támaszkodik. Amikor a zsúfolt trolibuszból akar kiszállni, így kiabál: „Kiszáálluunk!" • Néhány nehézségünket a nyilvánosság csak akkor vette észre, amikor kezdtük felszámolni őket • Ha semmihez sem értek, nem lehetnek ellenvetéseim. • Megfelelő honoráriumért sokan képesek saját szerencséjük sírásóivá lenni. • Reggel gondolkozz azon, mit kell tenned. Este azon, mit nem kel-, lett volna tenned. • Ahhoz, hogy megváltozhassak, ismernem kell a pillanatnyi helyzetet. • A türelem határán kezdődnek K konfliktusok. • A közúti balesetek statisztikála bizonyltja, hogy a mennybe aszfaltozott út vezet A pokolba szintén. • Az idő ártalmatlanná teszi a szexbombökat is. Ül SZÖ 10 * 1984. április <L