Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-04 / 94. szám, szombat

| ÚTIJEGYZETEK A FULOP-SZIGETEKRŐL Rakoncás Irénke, III. osztályos tanuló, a békéscsabai szlo­vák kollégium növendéke új otthonra talált A nemrég épült kollégiumban magyar és szlovák nyelvű oktatásban részesülnek Békés, Borsod és Nógrád megye szlovák diákjai. Teljes ellátást kapnak, nyugodt körülmények közt tanulhat­nak a tízmillió forint költséggel épült és berendezett új diákszálláson. N co Letakarodott a jég a Dunáról, elolvadtak az utolsó hófol­tok a földeken, az idei megkésett tavaszon megkezdődtek a sürgető paraszti munkák. — Tavaszt hirdetnek a húsvéti barkák, az üvegházak első zöld salátabokrai — a megújho­dásról olvasnak szép tavaszt verseket a kisiskolások ... Hármas ikreket ellett minden hetedik anyajuh a Lajtahan­sági Állami Gazdaság juhászaiéban. Az idei tavaszon több mint hétezer bárány látott itt napvilágot. A húsvéti kisbárá­nyokból ötezret Olasz- és Görögországba szállított az állami gazdaság. Képünkön: Koncz Juliska bojtárlány három ked­vencével. ••••••••••••••ni Lesz-e konföderáció? A mikor Kenya — s egy- ellenőrizte senki a határon, utolsó akadály is elhárult, ben Kelet-Afrika — leg- A lándzsáikkal utazó, mind- Hiszen mind a négy ország­nagyobb kikötővárosából, a össze egy rozsdabarna pok- nak egyaránt érdeke, hogy mintegy 200 ezer lakosú Mom- róccal „ruházkodó" masszájo- erősítsék a közös kapcsolato­basából Tanganyikába készü- kat persze amúgysem tudták kat. A kérdés mégsem ilyen lődtem, kenyai barátaim azt volna igazoltatni — ők nem egyszerű, mondták: Nem szükséges vár- hordanak magukkal útieve- Nairobiban feltűnt, hogy az ni a tanganyikai vízumra, let... angolok milyen lelkesen mert esetleg hetekig eltart- \ három kelet-afrikai or- ecsetelik az államszövetség hat, és különben is, a két or- ** szág és hozzájuk csatla- gondolatát. Szavaikból azon­szág közötti határt egyetlen kozó Zanzibár nemcsak az egy- ban kitűnt, hogy ők az afrí­tábla jelzi, mindenki szaba- más közötti határok „nyíltsá- kaiaktől eltérően értelmezik don utazhat. Mégis a hossza- ga" miatt áll közel egymás- a négy ország szövetségét, dalmas vízumkérést választót- hoz. Kenyában ugyanazzal a Ügy képzelik, hogy a közös tam, de amikor a Kilimand- kelet-afrikai shillinggel fizet- bankrendszer, postaszolgálat, zsáró felé közeledve gépko- tem, mint Tanganyikában és a vasút- és hajózás stb. to­csival elértük a határt, való- Ugandában (sőt Zanzibárban vábbra is angol irányítás ban egyetlen lelket sem ta- is), ugyanaz a pénzfajta van alatt marad, s ezen keresztül láltunk arrafelé... Csaknem forgalomban. A Kelet-Afrikai sikerül majd megtartaniuk húsz kilométerrel távolabb ta- Vasút- és Kikötőtársaság pe- befolyásukat Kelet-Afrika nyázott a tanganyikai rendőr- dig a három ország vasútját gazdasági és politikai életé­állomás, de ügyet sem vetet- hajózását egyesíti. Légiforgal- ben. Sőt, a januári katonai tek arra, ki ül a kocsiban, mi társaságuk is közös. A há- zendülések (és elsősorban a Csupán az autó rendszámát rom kelet-afrikai ország kő- zanzibári forradalmi változá­kellett feljegyeznünk egy lis- zös vámrendszerrel lényegé- sok) hatására újabban „közös tára. A feketeruhás rendőr ben gazdasági egységet alkot, kelet-afrikai katonai parancs­nem volt kíváncsi az útieve- Történelmük ugyancsak ha- nokság" létesítésének szük­lünkre. sonló, Zanzibárral együtt pe- ségességét hangoztatják, — Kenya, Tanganyika és dig mindegyik brit gyarmat természetesen angol táborno­Uganda között szabadon utaz- volt. Közigazgatásuk és nyel- kok vezetésével, amely az­hat az ember. Igaz, a telie- vük (angol) ugyanaz, ráadá- után elfojtaná a forradalmi neiket legeltető masszájok so- sul a négy ország lakossága megmozdulásokat. A föderá­ha nem vették figyelembe a a szuahéli nyelvet is beszéli, ció angol támogatásának alap­határokat, amelyeket a leg- A sok közös vonás érlelte ja: London számára politikai több helyen semmi sem jelez, a kelet-afrikai államszövetség és gazdasági partnerként ked­Amikor a tanganyikai Árus- létrehozásának gondolatát, vezőbb lenne egy „mérsékelt hából utaztam vissza Nairo- amelynek megvalósítása elől vezetésű államszövetség", biba, a rozoga, kimustrálásra Zanzibár és Kenya független- mintha ezek az országok a váró autóbusz utasait sem né válásával látszólag az zanzibári példát követve a radikalizmus, sőt a forrada- elismerésével. Ez is mutatja, összehangolhatjuk majd ká­lóm útjára lépnének. Vagyis hogy — bár a tervezett állam- véexportunkat a kenyai ós az az angolok, saját befolyásuk szövetség alkotó országok tá- ugandai termelőkkel is", állandósítására, „horgonyaik volabbi elképzelései közel Kenya sokmilliós állam­levetésére" szeretnék felhasz- vannak egymáshoz — még adósággal kezdte független­nálni a kelet-afrikai állam- nem alakult ki közöttük a ségét — a brit gyarmatosítók szövetséget. teljes politikai akcióegység. — „áldásos" tevékenységé­Kenyai politikusokkal foly- T^elet-Afrika holnapját e ne k eredményeként. Csupán tátott beszélgetéseim azt bi- JV terület afrikai vezetői Uganda rézbányászata, Tan­zonyították, hogy az afrikai- ug yancsak a föderáció kere- ganyika gyémánt, arany és ak változatlanul fontos kér- tében képzelik el. Valameny- má s színesfémbányászata désként kezelik az államszö- nyien szegény nyersanyagter- számottevő — azonban több­vétség létrehozását. Azonban m ejő, a világpiacon nagy ségük angol társaságok tu­megvalósulását aligha tartják konkurrenciával küzdő mező- lajdonában vannak. Nagy lehetségesnek a közeljövő- gazdasági termékeket (kávét, szükségük van beruházási hl­ben. Jelenleg a tervezés, az szizál-kendert, teát, Zanzibár telekre, hogy meggyorsíthas­ajánlás stádiumában' van a szegfűszeget) exportáló or- sák a gyarmati időkben csi­föderáció, s a tanganyikai, s zág 0k. A Kilimandzsáró lan- galassúsággal indult fparosí­ugandai és ugandai és kenyai ká5n a csagatörzshöz tartozó tás t- Csa k ezen az úton szá­katonai lázadások ugyanúgy Mitaa-család fiúgyermekei molhatják fel a súlyos mun­tovább tolták a határidőket, apjukkal a fél holdnyi kávé- kanélküliséget és szabadul­mlnt a zanzibári forradalmi ültetvényt gondozták, amikor hatnak meg a külföldi mono­előrelépés, amely az elnyo- megpillantottuk őket'kocsink- póliumok fojtogatásától. Az mott és kizsákmányolt töme- ból. Alig léptünk ki az autó- államszövetséggel kapcsolat­get akarja felemelni, amikor ból, meghívtak bennünket — ban pedig Kelet-Afrika radi­az elűzött zanzibári szultán ha kávéra nem is, mert az kálisabb politikusainak véle­yachtja megérkezett a város még nem érett meg a szedés- ménye: fenntartani a meglevő kikötőjébe. Senkit sem enged- r e, néhány papya közös elfő- közös vállalkozásokat, a ki­tek partra szállni, pedig a gyasztására. Mitaa elmondta, alakult közös piacot, de eze­szultán menedékjogért jött... hogy a csagák már évtizedek ke t mielőbb helyezzék afri­A kenyai kormány csaknem óta szövetkezetekbe tömörül- ka i irányítás alá, tehát „afri­két napig tanácskozott egy- ve termesztik a kávét, de a kanizálni" kell. huzamban, amíg végül is elis- jövedelem a világpiaci árak E z fontos lépés volna a po­merte az új zanzibári rend- miatt egyre csökken. „Szeret- lltikai függetlenség megszer­szert. Tanganyika viszont nénk kereskedni a szociális- vezése után a gazdasági ön­ideiglenesen beengedte a ta országokkal — mondta állóság, az Uhura teljes érté­szultánt és hosszabb Ideig Mitaa. — Reméljük, a kelet- M megvalósítása felé. várt Zanzibár új kormányának afrikai föderáyó keretében SEBE? TJB.OR - .. . ' II-.IL^JJJHi 1964. április 4. $ 0} SZÖ % Azt tartják, minden város­nak megvan a maga sajátos arculata. Manila arca — egy súlyos betegségben szenvedő széplány arca. Lehet, hogy túlzás, mégis igaz. Manila Igazán szép város. Széppé te­szi kerekded öble, amelyben messzi országokból érkezett hófehér testű hajók sorakoz­nak, a tropikus növényzetű zöld sugárutak, az üzleti ne­gyedek vakító neonreklámjai. Szép ez a város, de visz­szataszítóak a romháznak is csúnya deszkabarakkjai, me­lyekben a szegények népes családjai sínylődnek, kocs­mái, melyekben koraérett gazdagok semmittevéssel töl­tik idejüket. Szóval Manila az a város, amelyre az Egye­sült Államokból exportált „ci­vilizáció" minden jelzője rá­illik. A keskeny Pásig folyó, A „kedélyes" főváros amelyen egész évben zöld ká­posztára emlékeztető furcsa növények úszkálnak, két rész­re osztja a várost, melyet több híd köt össze. Az északi városrészben van az üzleti negyed. Az utcákon modern autók mellett kétkerekű ló­fogatok, ún. kalesszók is köz­lekednek. Azt hallottam, azért hagyták meg a múltnak ezt az emlékét, hogy nemzeti jelleget adjon a városnak. A külföldi turisták nagyon sze­retnek rajta kocsikázni. Hazai nyomor, külföldi fesyverÉ Este a tengerparti sétány­ról fénylő „csillagcsoportot" látunk feltűnni az öböl mesz­szeségében. Ez Subin'bey, amerikai haditámaszpont. Or­szágszerte találhatók ilyen bázisok, ahonnan fenyegető ágyúcsövek tartják sakkban a Fülöp-szigetek népét. A dollár megbénítja az ország gazdasági életét. Amerikaiak ellenőrzik a kezdetleges ha­zai ipart. A manilai ameri­kai áruház mintegy 200 ame­rikai kereskedelmi céget egyesít. Ezek szállítják ki a szigetország kincsét. Az ame­rikai nagykövetség 1160 fő­nyi személyzettel dolgozik. Az amerikai életmód jelen­tősen tért hódít. Elég, ha vé­gigmegyünk a Jósé Rlcal ut­cán, ahol a legtöbb mozi van, s meggyőződhetünk a szelle­mi métely nagy fokáról. A plakátokról görcsös twist-póz­ban Elwis Prestley, az ame­rikai aranyifjúság bálványa vág grimaszt a járókelőkre. A mozivásznakon állandóan félmeztelen lányok, piszto­lyos gyilkosok szerepelnek. Amerikai detektívregények és feltűnő cimlapú félpornográf „irodalmi művek" lepik el a könyvpiacot. A fülöp-szigeti lapok többet írnak Ameriká­ról, mint saját országuk éle­téről. Első hasábjaikon gyil­kosságokról, betörésekről, rablásokról adnak hírt, no és elmaradhatatlan sületlen cik­keket közölnek a „kommunis­ta veszélyről". k élet két arca Naplementekor kezdődik Manila éjszakai élete. Az üz­leti negyedek fényáradatban úsznak, kinyitnak az éjszakai klubok és a játékbarlangok. A bűnözők „munkaideje" is ilyenkor kezdődik. Nyíltan „dolgoznak". Az éjszakai klu­bok inkább „sarcot" fizetnek nekik, hogy békén hagyják a vendégeket. Hivatalosan betiltották a já­tékbarlangokat, de ki törődik ezzel. A hivatalok időnként razziákat tartanak, melyek rendszerint eredménytelenül végződnek. Egy alkalommal 300 embert fogtak le, köztük állami tisztviselőket, külföldi kereskedőket, turistákat, sőt diplomatákat. A Fülöp-szigeteken évente több mint négyezer gyilkos­ságot követnek el. Ez- napon­ta 11 ember halálát jelenti. A hivatalok szerint a bűnözés fokozódása azzal magyaráz­ható, hogy sok a nyilván nem tartott fegyver. Persze a bű­nözésnek más okai is van­nak, többek között az, hogy a természeti kincsekben gaz­dag, termékeny Fülöp-szige­tek gazdasági és kulturális téren rendkívül elmaradott ország. Munkát találni szinte lehe­tetlenség. A Fülöp-szigetek munkaképes lakosságának 11 százalékának nincs megélhe­tése. A valóságban legalább két és fél millió munkanélküli tengődik az országban. Ez nagyon sok egy hétezer szi­getből álló 23 millió lakosú államban. így fest az ameri­kai demokrácia ,fizslal kira­kata", ahogyan Washington a Fülöp-szigeteket nevezi. JURIJ POPOV A tótkomiösi Viharsarok termelőszövet­kezet tormáivízzel fűtött, 8SB0 négyzet­méteres hajtatőházában bokrosodik már a saláta ... Most még kapálják, rövide­sen már szedik a tótkomiösi lányok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom