Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-28 / 118. szám, kedd

mm i mm iÄM&SÍfl A neutrongenerátor- az atomreaktor vetélytársa A csehszlovák tudomány és technika új sikere • A neutronok bombáinak • IV. Henrik rejtélyes halála és Napóleon hajszála • Új módszerek az anyagösszetétel vizsgálatában A Szlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézetében nemrégiben üzembe helyezték az első csehszlovák neutrongenerátort. A berende­zés elsősorban a radioaktivitás alapján történő anyagvizsgálat számá­ra fog szolgálni, amelynek alapján az anyagokban a parányi mennyi­ségben szereplő elemek jelenlétét is ki lehet mutatni. Az SZTA neut­rongenerátora világszínvonalú paraméterekkel rendelkezik. Az intézet munkatársai Štefan Bederka mérnök vezetésével hazai alkatrészekből állították összo. -A • neutrongenerátort nemcsak az SZTA intézetei fog­ják használni, hanem a többi tudományos-kísérleti intézeteknek is ren­delkezésére áll. így szólt a Csehszlovák Sajtóiroda jelentése fiziku­saink egyik legújabb sikeréről. Mi tulajdonképpen a neutrongenerátor, milyen szerepet tölt be a fi­zikai kutatásban s milyenek alkalmazási területei? Ezek a kérdések vezettek el az SZTA Fizikai Intézetébe, ahol a következő felvilágosí­tást kaptuk. A neutron mint „lövedék" Az atommag egyik fő alkotórésze a proton mellett a neutron. Mintegy harminc évvel ezelőtt Chadwick an­gol fizikus fedezte fel. A neutron, ra, védeni kell a kezelő személyzetet. A moderátorként szolgáló víztartályt ezért beton- vagy más árnyékoló anyag vastag rétegével veszik körül. Az anyagösszetétel újszerű vizsgálata A neutrongenerátorok főleg az anyagi minőség meghatározásában ér­vényesülnek, könnyűszerrel meg le­het állapítani segítségükkel pl. bizo­nyos elemek parányi mennyiségét is a vizsgált anyagban. Ez a módszer azon a körülményen alapszik, hogy a különféle elemek neutronsugárzás hatására radioaktívvá válnak. Tudjuk, hogy az elemekből sajátos tulajdon­hézvíz elektrolízise révén nyerik), ságokkai rendelkező izotópok kelet­amely a nagyfeszültségű elektromág- keznek, mindegyik másfajta energiá­neses tér hatására ionizálódik (a deu- jú sugárzást bocsát ki, ezért e sugár­térium atomjai elveszítik elektronju- zás energiájának mérése alapján kö­kat s pozitív töltésű deutérium-ionok, vetkeztetni lehet arra, milyen elemek ún. deuteronok keletkeznek belőlük), szelepeinek a vizsgált anyagban; a minthogy elek oromosan semleges A z ,| y mődon ionizált gázból aztán sugárzá s intenzitásának mérése alap (nem rendelkezik töltéssel, mint pl. elektromos tér segítségével „kivon- ján pedig meg lehet állapítani az a proton vagy az elektron), arány- )á! f" a deuteronokat. A berendezés ----- — — továobl részében, az ún. fókuszáló lag könnyen áthatol az atom elekt- __ _ ronburkán és behatolhat az atommag- rendszerben "a deute'ronok szűk~"nya" ba. Ily módon ún. nem stabil atom- lábba összpontosulnak, amely a ge­mag keletkezik, amely valamilyen nerátor gyorsító elektromos terébe egyes elemek mennyiségét is a min­tában. rész'ecske kisugárzása révén más elem magjává válik, vagy pedig az kerül; a deuteronok itt kb. 150 KeV (ezer elektronvolt) energiát nyernek. Széles körű alkalmazási lehetőségek Az aktiválás alapján történő anyag­eredetitől eltérő eleinek két magjává A felgyorsított ionnyalábot további vlz sS álat i módszer rendkívül érzé­" ' ' útján a tríciumot tartalmazó céltárgy- k e"V; a Jegklseb anyagparányok ra vezetik. Amennyiben a sebesen t 1 0 '" ~ 1 0'" Sramm) kimutatá­bomlik. Az atommagoknak neutro­nokkal történő bombázása révén ki­váltott effektusok egyre szélesebb körű érvényesülésre találak a tudo­mányban és a technikában. A neutronelőállítás módjai Az említett hatások kiváltására neutronokra, vagyis megfelelő neut­ronforrásokra van szükség. Minden­fajta neutronnyerés közös feltétele: magreakciók létrehozása. Erre há­repülő deuteron becsapódik a tri­sára is alkalmas. Érdekes kísérlete­nagyenergiájú ion nyal* b WFORRAS 1 n ­FÖLDEIT ELEKTRÓDOK -----­... _ NASYFESZUtfSfQU CYORs/róés fókusz/ló ELEKTRÓDOK Neutrongenerátor felépítésének elvi vázlata. ciuraatomba, a céltárgyból kirepül ke t végeztek vele például a svéd ku­egy neutron. Természetesen a cél- tató k- Segítségével Igyekeztek lelep­tárgyba becsapódó nem minden deu- lezni x, v- Henrik svéd kir á'y r e' , e' terűn vált ki reakciót: nagyrészük le- 'y e s halálát, aki körülbelül 400 évvel fékeződik a céltárgyat képező más ezelőtt homályos körülmények között elemek atomjaival való összeütközés halt m eS- A maradványaiból vett következtében. (A trícium gázhal- mím a elemzése alapján higany-nyo­mazállapotú, ezért olyan céltárgyat mokí U fedeztek fel, ami igazolta a kell választani, amely nagy mennyi- történészek feltevését, hogy a királyt segben képes ezt a gázt megkötve megmérgezték. Hasonló módszerrel állapították meg az arzén nyomát Na­póleon hajszálában. Nagy lehetőséget ígér a módszer a kriminalisztikában. Kísérleteket vé­geztek már például azon nyomok összetételének meghatározásával, amelyeket az ember más tárggyal érintkezve hátrahagy. Mérgezéses, te­gyük fel arzénmérgezéges esetben egyetlen hajszálból — aktiválása ese­tén — meg lehet határozni az egész test arzéntartalmát, sőt még azt az Időpontot is több-kevesebb pontosság­gal meg lehet jelölni, amikor az ar­zén a szervezetbe került. A fenti kurlózus alkalmazásokon kívül az aktiválási módszernek szé­UEUTRONNYALA3 CČĽTAR0Y ­VÁKUUM­SZ'VArrri) AKTIVALANDO ANYAG VÉDŐFAL romféle mód van: 1. nagyenergiájú atommagok összeütköztetése, 2. kü­lönböző anyagok besugárzása nagy energiájú röntgen- és gammasugarak­kal, 3. reaktorokban reakciók meg­indítása, amelyek maguk ls neutronok hatására mennek végbe és nagyszá­mú neutront termelnek. E három eljárás közül a harmadik szolgáltatja a legnagyobb erősségű neutronsugárzást. Hátránya azonban, hogy a reaktorok helyhez kötöttek, építésük és működtetésük rendkívül drága. Az elsőként említett eljárás ugyan olcsó és egyszerű, de túlságo­san kis aktivitású ahhoz, hogy segít­ségével számottevő mennyiségben lő­hessen neutronokat termelni. Ugyan­ez a helyzet a röntgen- és gammasu­garas besugárzással. tartani.) Gyakorlatilag csak minden les kör ü lehetőségei vannak a vagy­nnlliomodik deuteron gerjeszt egy SzeÄn.ltXratí parányibb szennyanyagok Is a fölve­rt zelö s alkatrészek tulajdonságainak M neuironoK texezese megváltozását okozzák. A számftógé­A körülbelül 14 MeV energiájú pek felhasználása az aktiváló elem­gyors neutronok minden irányban ki- zés automatizálását, vagyis a fontos lövellűdnek a céltárgyból. Gyakorlati termelési folyamatok meggyorsítását célokra azonban sokkal kisebb ener- eredményezi, giájú neutronok szükségesek; a nagy fa atomreaktort is pótolja energiájú neutronokat ezért valami­Az aktiválás alapján történő analí­képpen le kell fékezni. Ez oly módon érzékenységé t elsősorban a vizs­torténhet, hogy a céltárgy kamráját gált anya g aktiválásában részt vevő például vízzel veszik körül, vagy más neutronmennyiség határozza meg. fékező közeget alkalmaznak. A neut- A fő szerepet ezért itt a neutronfor­ronok így a hidrogén atomjaiba üt- rás játssza. A neutrongenerátor, mint kőzve fokozatosan elveszítik energiá- fentebb kifejtettük, nem az egyedüli juk egy részét. A lefékezett neutro- neutronforrás. Vannak sokkal inten­. " ,, .. ...... . „ .. „ „ z vebb források is, pl. az atomreak­n0l t útiába aztán különböző anyag- {orok A Szlovák T'J ományos Akad é. Szükségessé vált tehát olyan eljá- ™ 1".' Äka t ' amelyeket , nla Fizikaj Intézetébe n kifejlesztett rás kidolgozása, amely olcsó, lehető aktiválni kívánunk. generátor neutronhozama 10 1 0—11" A neutronok fékezése közben ve- — neutron másodpercenként, ami szélycs átható sugárzás keletkezik, teljesen kielégítő az aktiválási elem­Ezzel szemben s úgyszintén a neut- zés számára. Ebben a funkcióban te­ronokkal szemben is, amelyek, bár hát a neutrongenerátor bizonyos elveszítették energiájukat, mégis ve- mértékben az atomreaktort ls pótol­nagy energiájú magok ütközésének szélyesek az emberi szervezet számá- ja. régi elvén működnek, ámde a bombá­leg hordozható, szállítható berende­zéssel teszi lehetővé erős neutron­nyaláb előállítását. E célból szer­kesztették meg az újabb típusú neut­rongenerátorokat, amelyek ugyan a zó részecskék forrásául itt nem ter­mészetes radioaktív Izotópokat hasz­nálnak, hanem a neutronokat kivál­tó „lövedékeket" mesterségesen ál­lítják elő nagy mennyiségben. Így működik a generátor A csehszlovák neutrongenerátor működése a deutérium és trícium atomok magreakcióján alapszik. A fölgyorsított deutéríummag és tri­ciuminag összeütközése közben végbe­menő reakciónál ugyanis egy további elein (hélium) atomja keletkezik s felszabadul egy neutron, amely kb. 14 MeV (millió elektronvolt) sebes­séggel kirepül az összeütközés helyé­ről. Az elv tehát lényegében egysze­rű: megfelelő energiára felgyorsított deutériumatomokkal kell bombázni a céltárgyban jelenlevő triciumatomo­kat. Az ábrán egy neutrongenerátor felépítésének elvi vázlatát látjuk. A nagyfeszültségű Ionforrás kisülési kamrájába deutériumot vezetnek [ne­A Szlovák Tudományos Akadémia Fizikai rntézetsijen szerkesztett neut­rongenerátor Štefan Bederka mérnök munkacíopurtjának a műve. fójj ÍFr. Petrlik felvétele] >M/sssss//srsws/ssfs////ssssf/írss 3ÍUÜÚUÍ Anton Dikov zenekeri hangversenye Április utolsó bérleti estjén egy fiatal bolgár zongoraművész mutatko­zott be a bratislavai hangversenykö­zönségnek. Anton Dikov Beethoven III. zongoraversenyét adta elő (c­moll, op. 37). Tudjuk, hogy Beethoven alkotó művészete a c-moll versenyben új irányt vett. A beethoveni gondolat ereje nemes új anyagokkal szőtte át a zongoraversenyek szokványos típu­sát. Ha a forma lényegében még nem is változott, az adott keretek között mégis megtörténik a nagy változás: a versenyművet át és áthatja a sajá­tos szellemi tartalom és előtérbe lép a párbeszéd-jelleg. A zenekar már nemcsak kísér, de önállóan Is feleme­ll szavát, hol ösztönzi a szólistát, hol ellentmond neki vagy egyértően támogatja. A szólista pedig az egyé­ni hiúságról lemondva szervesen be­kapcsolódik a mű egészének gondo­latmenetébe. Anton Dikov kitűnő hangszertudás­sal rendelkezik és erőteljes, egészsé­ges muzikalitás él benne. Férfias erővel tolmácsolta a szenvedélyesen zajló első tételt és az álmodozó, bensőséges Largóban bebizonyította, hogy elmélyülésre is képes. De billen­tése egészében még nem elég színesen árnyalt, kissé „egyértelmű" zori­gorahang. A belső cslszoltságot, tem­póvételeinek és egész előadásmódjá­nak kiegyenlítését bizonyára meg­hozza az idő. A hangverseny Csajkovszkij VI. szimfóniájának tragikus küzdelmével csengett kl. A nagy orosz zeneköltő „legőszin­tébb művének tartotta a VI. szimfó­niát, amelybe minden túlzás nélkül beleadta egész lelkét". A mű mélyen személyes jellegű mondanivalójának minden taktusa él, lélegzik és bűv­körébe vonja a hallgatót. Ladislav Slovák karmester ezen az estén ismét bizonyságot tett erős drámai érzékéről. Nagy érzelmi fe­szültséggel vezényelte az első tételt, amely csodálatos módon egyesít ma­gában szenvedést és örömet, tlsztult­ságot és szenvedélyt, boldog odaídást és keserű lemondást. Csajkovszkij hattyúdala, a Patétikus szimfónia nagy intenzitással hangzott el. A ze­nekar is magára talált ebben a pro­dukcióban. Filharmonikusaink előadá­sából a közvetlen élmény melege áradt, dús zenekari hangzással, bel­ső fütöttséggel tolmácsolták egy nagy emberi lélek megindító vallomását. Havas Márta Három festő kiállítása A Majernlk Képtár a képzőművé­szeti kísérletezések, új meglátások és megoldások nyilvánosság előtt való bemutatásának színhelye. Ezúttal há­rom, városunkban élő és működő, 40 év körüli festő vonultatja fel Itt az utolsó két-három évbeli munkáit. Július Filo, Miily és Mudroch tanár tanítványa. Gondolatait, élményeit, érzéseit az „új realizmus" szellemé­ben törekszik képein megformálni, feldolgozni. Feltételezi, hogy képző­művészeti érzékenységgel rendelkező nézőkben megértésre talál. Mondani­valóját az élet hétköznapjaiból meríti. Kifejező eszközei a szokásos festéken kívül .a kombinált festés és a kollázs, azaz a kép felületébe beleragasztott különböző apró tárgyak, melyek az ember környezetéhez tartoznak, A Ter­vező, a Délután, a Modern Ballada gondolati és érzelmi tartalma komor A Prágai Tavasz előkészületei Bbben az évben május 12 — jú­nius 5 között rendezik meg a már hagyomános Prágai Tavasz zenei fesz­tivált. Az előkészületek már Javában folynak, s a jelentkezések és a mű­sorterv alapján érdekesnek Ígérkezik a verseny. A versennyel kapcsolatban Dr. V. Holzknecht és Dr. V. Pospíšil, a fesztivál-bizottság elnöke, illetve titkára tájékoztatta a napokban az újságírókat. Az előkészületekről, rö­viden, az alábbiakban számolunk ba. — A zenei fesztivál műsorára ez évben részben azért tűztünk több eddig ritkábban előadott szerzeményt, hogy azokat is megszerettessük a zeneértő közönséggel. Másrészt azért, hogy a fesztiválra bejelentett nagy­számú külföldi vendégeink Ízlését is kielégítsük — mondotta bevezetőül dr. Holzknecht. A neves külföldi karmesterek és szólisták legnagyobb részével már az előző fesztiválokon találkozott a prá­gai közönség. Művészetüket többször volt alkalmuk megcsodálni és élvez­ni, s így természetes, hogy teljesít­ményeiket már most nagy érdeklődés előzi meg. Jevgenyij Szvetlanov érdemes mű­vész, a moszkvai Nagyszínház kar­mestere, a Prágai Tavaszon 1958-ban nagy sikert aratott nyugatnémet Wolfgang Sawalltsch, Serge Paudo, a párizsi operaház és a francia rádió igazgatója, Stanislav Wlsloczki, a var­sói állami filharmónia karmestere, Igor Markewitsch, aki Bartók Béla szerint a mai zene legkifejezőbb sze­mélyisége, mind-mind olyan név, melyhez felesleges a bővebb magya­rázat. A szólisták közül, hogy csak a leg­népszerűbbeket említsünk, meleg szeretettel és érdeklődéssel várjuk Emil Gilelsz szovjet zongoraművészt, aki a keletnémet Kurt Sanderlfng ál­tal vezényelt Cseh Filharmónia hang­versenye keretében lép fel. Dávid Ojtszrah nemzeti művész, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze Bach, Martinu, Brahms és Sosztako­vics műveinek, Sándor Judit énekes­nő Liszt, Britten és Bartók szerzemé­nyeinek interpretálásával tűnik majd ki a Prágai Tavaszon. A Prágai Tavasz már hagyományos­sá vált hegedűversenyére ez évben csak a Szovjetunió, Magyarország és Csehszlovákia művészei neveztek be. " — km­és* nyomasztó. Annál derűsebb Csendélete. Miloš šimurda szintén Mudroch ta­nítvány. Néhány évvel ezelőtt ugyan­csak itt találkoztunk levegős akva­relljeivel, zömükben tájképekkel. Fes­tészetének tartalmi ős stílusjegyei az­óta erősen módosultak. Az űrrepülés, a korabeli ember viszonya a világmin­denséghez, bonyolult lelkiélete és új érzései foglalkoztatják. A kor jegyeit magán viselő, monumentalizáló kom­binált technikájú festményei: a Pola­rizáció, a Kapcsolatok megformálásuk és színeik expresszív erejével elérik, hogy élményéhez közel férkőzzünk. Ján Sochor, a műszaki fiőskola rajz­tanéra, mestere Fulla volt. Néhány ki­sebb méretű vásznán a rajzosság hát­térbe szorul. Az olajszínek tarkaságá­val akarják az élet vidám oldalát Idézni. Tartalmi Ihletője a farsang, a kavargó mosolygó álarcok világa, s olykor a mögöttük sejdülő fájdalom, Mindhárman önkifejezésre és arra törekszenek, hogy a szemlélő képze­let- és érzésvilágára hassanak. Mind­hármuk formanyelvét az egyes alko­tóknak a realitáshoz való személyes hozzáállása határozza meg. Mégsem mondhatjuk, hogy a szubjektív for­makeresés elszigeteltségében élnek, hiszen nem veszítették el kapcsola­tukat a való világgal. — Tény, hogy új esztétikai felfogásuk meglehetősen Idegen a realizmuson nevelkedett kö­zönség számára. Bárkány Jenőné AzAcademia Istropolitana S Z 6 r 6 p 6 iskolaügyünk történetében Nem egészen három év választ el az első pozsonyi egyetem, az Acade­niia Istropolitana megalapításának 500. évfordulójától. Miután nemzet­közi jelentőségű évfordulóról van szó, a Szlovák Nemzeti Tanács az is­kola és kulturális ügyek megbízottját kérte fel az ünnepségek programjá­nak összeállítására. A megbízott a Szlovák Tudományos Akadémiával és a Komenský Egyetemmel karöltve gondoskodik az évforduló méltó meg­ünnepléséről. Az előkészületek egyik fontos pontja egy tudományos értekezlet összehívása 1965-re, továbbá az 1967­ben megrendezendő nagyszabású emlékkiállítás előkészítése. A kiállí­tás anyaga Iskolaügyünk történelmi fejlődését mutatja majd be — külö­nös tekintettel a szlovák nép műve­lődéstörténetére. A rendelkezésünkre álló Idő ele­gendő lesz arra, hogy az Academia mostani épületét — amely az eredeti maradványain épült — teljesen tata­rozzák. A művészettörténeti szem­pontok szigorú betartásával rendbe­hozott épületet 1967. júliusáig adják át rendeltetésének. A Színművészeti Főiskola talál benne új otthonra. A tatarozás előreláthatólag az épület mögötti tágas térségre is kiterjed, amelynek egy részét az idők folya­mán beépítteték. Az Academia Istropolitana 500. év­fordulójára remélhetőleg befejezik a Vár felújítási munkálatalt is, s így nem egészen három év múlva váro­sunk két nagyszerű műemlékkel lesz gazdagabb. Bk. tn*. fiprttu sa. Vr ÜJ SZÚ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom