Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-10 / 70. szám, kedd

Äz új polgári törvénykönyv néhány alapelve Az ti] alkotmány életbeléptével hazánk történelmének egyik lontos fejezetét zártuk le, mégpedig k kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenetet. Hazánkban valósággá vált a szocialista társadalmi rendszer, és Így társadalmunkban sok változás állt be mind gazdasági téren, mind polgártársaink egymás közötti viszonyában. Hogy csak az egyik legfontosabbat említsük: a szocialista gazdasági rendszer lett társadalmunk egyedüli gazdasági alapja. Ezek a gyökeres változások jogrendszerünkben is tükröződnek. Eddigi törvényeink, elsősorban polgári törvénykönyvünk azonban már nem segíti elő továbbfejlődésünket, hanem bizonyos mértékben még fékezi is. Az eddig érvényben volt polgári }og 1950-ben keletkezett. Abban az időben a kapitalista magántulajdon, főleg a kisiparosok és magángazdálkodók, fontos szerepet játszottak társadalmunk életében. A szocialista szektor még csak kialakulófélbén volt, és a közös vagyon sem állt még szilárd alapokon. Ez a gazdasági és politikai helyzet megkövetelte polgári törvénykönyvünktől, hogy előírásait mind a szocialista, mind a magánszektorra vonatkoztassuk. Ezért a törvény előírásai nem voltak konkrétak és még a szocialista tulajdonjog alapvető kérdését sem határozták meg pontosan. így aztán az új jogi viszonyokat erőszakkal a régi formákba kellett beleillesztenünk. Polgári jogunk tehát elévült, előírásai legnagyobb részt ma már nem létező társadalmi viszonyokat szabályoznak. Ezzel szemben hiányoztak belőle az olyan előírások, melyek a szocialista viszonyokra vonatkoznának. Az új polgári törvénykönyv kiküszöböli ezeket a hiányosságokat. Szem előtt tartja a ma aktuális kérdéseit, és reális alapokból indul ki. Nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt, hogy állampolgáraink személyi szükségleteit legnagyobb részben már a szocialista szektor elégíti ki. így tehát nem keletkeznek jogi viszonyok a magánszéktor, hanem a szocialista szektor és polgáraink között. Természetesen, a törvény továbbra is szabályozza azokat a jogi viszonyokat, melyek állampolgáraink között keletkeznek. Ezen viszonyokkal foglalkozó előírások reálisan, az adott helyzetből indulnak ki, és Így polgáraink egymás közötti kölcsönös segélynyújtásának nemes gondolatát törvényesítik. Polgári törvénykönyvünk egyik * újdonsága polgáraink személyének sokoldalú védelme. Törvénybe iktatja, hogy polgárainknak joguk van elsősorban életük, egészségük, becsületük és nevük védelmére. Joguk van személyes levelezéseikkel, kézirataikkal, fényképeikkel, hangfelvételeikkel rendelkezni. Az esetben, ha ezen jogukat valaki megsértené, bírósági úton követelhetik, hogy a sértő fél elégtételt szolgáltasson, és a keletkezett kárt megtérítse. Ezt a védelmet követelheti a sértett félen kívül az érdekelt tömegszervezet -is [ha például funkcionáriusról van szó), vagy pedig a polgár halála után házastársa, gyermekei, vagy ha ilyenek nem lennének, akkor szülei. Szocialista rendszerünkben az egyén és a közösség érdekei nincsenek és nem ís lehetnek ellentétesek. A közös vagyon minden dolgozó érdekét szolgálja, és forrása egész társadalmunk jólétének. Ezért a törvény a közös vagyon védelmét teszi minden polgárunk elsőrendű kötelességévé. Alapelve, hogy senki sem gazdagodhat meg a közösség rovására, és mindazt, amit jogtalanul, főleg bűncselekmény által szerzett, vissza kell szolgáltatni a társadalomnak. Polgári Jogunk polgáraink érdekeivel foglalkozik, ezért a szocialista szervezetek egymás közötti jogi kapcsolatait nem rendezi. Ezt a most készülő gazdasági jog fogja rendezni. Annak ellenére, hogy új törvényünk a közös vagyont és védelmét helyezi előtérbe, az eddigi előírásoktól eltérően nem részesíti előnyben a szocialista jogi alanyokat állampolgárainkkal szemben. Szigorúan arra az álláspontra helyezkedik, hogy a törvény előtt a felek egyenrangúak, függetlenül attól, hogy állampolgárról vagy szervezetről van szó. A szocializmusban minden polgár szükségletét olyan mértékben elégít heti ki, amilyenben hozzájárult a közös vagyon gyarapításához. Szóval mindenkinek annyi jár a közösből amennyit munkájának minősége, mennyisége és társadalmi fontossága szerint megérdemel Ezen szükséglet kielégítésének az alapformája a személyi tulajdon Ez a formája a tulajdonnak tartalmánál fogva szocialista és ezért az új törvény szintén különleges védelemben részesíti, ős a magántulajdonnal szemben előtérbe helyezi. A törvény pontosan felsorolja, " hogy melyik tulajdon tekinthető személyi tulajdonnak. Elsősorban a becsületes módon, munkával szerzett tulajdon. Továbbá a személyi tulajdon csak a személyi szükségleti tárgyakra vonatkozhat, nem pedig termelőeszközökre. Ezért a földtulajdon például nem lehet személyi tulajdon, hanem mindig csak magántulajdonban lehet nagyságától függetlenül. Személyi tulajdon a megtakarított pénzösszeg, a szükségleti tárgyak, vikendházak, esetleg lakások és a családi házak. Családi háznak tekinthető az olyan ház, melynek mérete nem több, mint 120 négyzetméter (a konyha csak az esetben számit a méretbe, ha nagyobb mint 12 négyzetméter), és csak öt lakóhelyisége van. Fontos újdonsága a törvénynek, hogy a ház akkor is családi háznak számít, ha az összes helyiségek területének kétharmadát lakásnak használják. Ez főleg a vidékeket érinti, ahol a házban olyan helyiségek is vannak, melyek a mezőgazdasági termelés céljait szolgálják. Több mint egy családi ház nem lehet személyi tulajdonban. A személyi tulajdont csak egész kivétéles esetekben lehet majd az állam számára kisajátítani, de egész értékét megtérítik tulajdonosának. Ami a házastársak közös vagyonát Illeti, az új törvény nem hoz semmi komolyabb változást. Amit a házastársak közösen, házasságuk ideje alatt szereztek, továbbra is közös tulajdonuk marad. Ezzel szemben azt, amihez ajándék, örökség útján-Jutott a házasfelek valamelyike, az a személyi vagy magántulajdonnak számit. Ami a telkeket illeti, annak ellenére, hogy ezek magántulajdonban és nem személyi tulajdonban vannak, továbbra is ajándékozhatók, eladhatók és örökölhetők. Kivételt a nem beépített házhely képez, melyet csak az államnak lehet felajánlani megvételre. Ezzel szemben ilyen telkeket polgáraink az államtól megkaphatnak személyi használatra. I Ijdonság továbbá a törvényben a telkek, lakások és más helyiségek személyi használata. Ez ez új Intézmény a törvényben a régi bérszerződést helyettesíti. Jobban megfelel a mai használati formának, amikor főleg a lakások vagy állami, vagy pedig szövetkezeti tulajdonban vannak. A törvény pontosan felsorolja a felek, a haszonélvező és a tulajdonos jogait és kötelességeit, biztosltja a nyugodt használatot és a lakókat belevonja a ház karbantartásának munkálataiba. Ami a telkeket illeti, ezeknek a használata örökölhető, és a családi házak eladásakor a telek használata is átmegy a vevőre. Egészen új polgárjogi Intézmények az úgynevezett közszolgálatok. Ezalatt a törvény a szocialista szervezeteknek azt a működését érti, melynek célja a polgárok anyagi és más szükségleteinek kielégítése. Példaként megemlítjük az üzletekben való árusítást, rendelésre készített árukat, javításokat elszállásolást, biztosítást és az ügyvédi jogsegédletet. A szolgálatok által kötelezzük a szocialista szervezeteket, hogy az embereket jó minőségű áruval, megszabott áron ellássák. Kötelesek a vevőt a vásárolt áru használatáról felvilágosítani, és felelnek az áru esetleges hibáiért, vagy más szolgálatok hiányosságáért. A törvény felsorolja az egyes cikkek és szolgáltatások jótállási Idejét, ami a legtöbb esetben hat hónap. H

angsúlyozza továbbá a törvény a polgárok közötti kölcsönös segélynyújtás fontosságát. Itt a törvény az új szocialista társadalom azon alapelvéből indul ki, hogy nem a vagyon és nyerészkedés áll előtérben, hanem az elvtársi együttműködés. Ezért a kártérítésekkel foglalkozó törvényrész is a megelőzést helyezi előtérbe, - ami azt Jelenti, hogy nem a károk megtérítésén, hanem megelőzésén van a hangsúly. Természetesen ez nem Jelenti azt, hogy a már elkövetett károkat nem köteles a kár oko zőja megtéríteni. • Az új polgári törvénykönyv, melyet 1964. február 26-án fogadott el a Nemzetgyűlés, nemcsak a jelen, hanem a jövő törvénye is. Minden egyes része, paragrafusa társadalmunk fejlődését segíti. VIETOR ALEXANDER, a bratislavai Járásbíróság tanácselnöke i ÉGIG ÉRŐ ÉPÜLETÚRIÁSOK Az alexandriai fárosztól az Eiffel-toronyig Q A világ legmagasab

b épületei ® A jövő felhőkarcolói Az ókor hetedik világcsodája, Alexandria híres világítótornya - a táros z -a sziget keleti oldalán állott. Szosztratosz építette Ptolemaiosz Philadelphosz uralkodása alatt. Időszámításunk előtt 238-ban fejezték be az állítólag százhatvan méter magas, gigantikus toronynak az építését. Csúcsán éjjel tűz, nappal füst adott jelzést a nyílt tenger felől közeledő hajóknak. Egy ránk maradt arab írás arról is beszámol, hogy a tűz fényét hatalmas csiszolt acéltUkör vetítette a tenger felé, s hogy a torony tetején egy forgó szobor volt, melyet valami ügyes gépezet úgy irányított, hogy arccal mindig a Nap felé fordult. Az ókornak ez a csodaműve csak nevében él tovább; ma is fároszoknak nevezik a világítótornyokat. A XIV. század elején földrengés döntötte romba. Több ókori feljegyzésben szó van arról, hogy az alexandriai fárosz Az Empire State Building — a világ legmagasabb épülete. fénye 300 stádiumra, azaz 55 kilométer távolságra ellátszott Ennek alapján számították ki, hogy a magassága százhatvan méter körül lehetett A XX. század építészeti „csodái" Korunk építményei közt Is több olyan akad, amelyet két-háromezer év múlva is csodaként emleget majd az utókor. A felhőkarcolók, a tenger alatti és óriási hegytömböket átszelő alagutak, a több ezer kilométer hosszú csatornák, a folyókat és tengerszorosokat átívelő hidak — a maga nemében mindmegannyi örökemlékű technikai csoda. Manapság már jónéhány épület meghaladja az alexandriai fárosz magasságát. Európa egyik építészeti nevezetessége az Eiffel torony Építését 1889-ben fejezték be és még bizonyára hosszú ideig állni fog szélesre terjesztett lábain. Ez a pontosan 300 méter magas, karcsú torony volt az első a világon, melyet a szokásos építőanyagok (tégla, mész, homok, fa stb.) mellőzésével kizárólag acélgerendákból, kereken 12 000 darab fémalkatrészből szereltek össze. Súlya összesen 9000 tonna és mintegy két és fél millió acélszegecs tartja őket öszsze. (Ha az egész Eiffel-tornyot beolvasztanák, mindenestül elférne egy 10X10 méteres kockában!) Tervezője és építője, Gustáv Eiffel a párizsi világkiállítás egyik látványosságának szánta az építményt, Sokáig nem szolgált gyakorlati célt. Néhány évtizeddel ezelőtt rádióadót, újabban pedig televíziós adóállomást építettek a csúcsára. A világ legmagasabb épülete Jelenleg a több mint száz emeletes Empire State Building nevű felhőkar coló New Yorkban. Pontosan 381 mé ter magas. Még pontosabban: 381 mé tert látni az épületóriásból, amely a földszín alá mintegy hatvan méterre lesüllyesztett vasbeton alapépítmé nyen áll. Az épületek magassági rekordját rö videsen a most épülő moszkvai televl ziós adóállomás tornya vesz! át. Ez a csupa acél- és beton-épületcsoda kere ken 550 méter, több mint fél kilométer magas lesz. A karcsú, mindössze 25 centiméter falvastagságú torony négy lábon áll majd. A talaj közelében még húsz méteres átmérője a csúcsig fokozatosan hét méterre csökken. A tornyot — tulajdonképpen rendeltetésén kívül — kilátónak is használni fogják: négyszáz méter magasságból gyönyörködhetnek majd a látogatók Moszkva és környéke panorámájában. Az étteremmel egybeépített kilátóteraszra négy expersszlift fogja szállítani az utasokat. Szükségesek-e a felhőkarcolók? A felhőkarcolók építése nem csupán rekordhajhászás. Sokkal komolyabb oka ls van annak, hogy a világvárosokban mind magasabb és magasabb épületeket emelnek. Párizsban, Londonban, de leginkább az amerikai nagyvárosokban már csak szinte csillagászati számokkal kifejezhető áruk van a belterületen fekvő telkeknek. Minél több lakást, irodát, üzlethelyiséget sikerül tehát egy építésznek ugyanazon a területen elhelyezni — ami természetesen csak felfelé történhet —, annál több hasznot hoz tulajdonosának a horribilis értéket képviselő telek. Vajon hol az a határ, ahol a legdúsabb fantáziával megáldott építész is megtorpan, mondván: eddig és nincs tovább? Nehéz lenne megjósolni, hol, hány századik emeletnél, hány ezredik méternél találják majd szembe magukat a tervezők olyan nehézségekkel, amelyet már semmiképpen se tudnak áthidalni. Elvben nincs lehetetlen. A legújabb építmény-tervek, ha megvalósulnak, bizonyára sokáig a világ csodái maradnak. S28 emelet Az egyik valóban reális, mér elfogadott és kivitelezésre kerülő terv: egy felhőkarcoló, melyet Chicagóban fognak megépíteni. Nyolcvanhatodik esztendejét taposta Frank Lloyd Wrlght, a híres építész, amikor az egy mérföld, tehát pontosan 1609 méter magas Irodaépületet tervezte, öszszesen 528 emelet lesz benne és mintegy 130 000 ember számára biztosít majd kényelmes munkahelyet. A felfelé keskenyedő, gúlaszerű építmény legfontosabb szerkezeti része az épület közepén függőlegesen végighúzódó acéloszlop, melyből minden emelet magasságában vízszintes *•!>< . j,. • . .f A * 0 # ff* \z épiilö moszkvai televíziós adóállomás tornya. ww^ľj^y ^ f

<- '* ••- ffiwfórs A chicagói irodaház terve. 2 karok", úgynevezett konzolok nyúlnak ki. Ezek a konzolok viselik az egyes emeletek terhét. Az egész épület súlyát így végső fokon a középen levő, több mint másfél kilométer magasra nyúló acéloszlop tartja. (Tudni kell, hogy felhőkarcolót csak ott lehet építeni, ahol sziklakeménységű az altalaj; az ilyen magas építmény bajosan állhatna ferdén, mint a híres pisai torony.) A tervező a fal külső síkjánál körülbelül egy méterrel beljebb helyezte el az ablakokat. így egyrészt nem szédül el, aki a roppant magasságból kinéz, másrészt az üvegfelületekről visszaverődő napfény nem vakltja azokat, akik lentről nézik az épületet, A magasba szállftást atomenergiával hajtott, kétszáz kilométeres sebességgel száguldó felvonók fogják lebonyolítani. Az egymáshoz közel fekvő emeletek között a szokott sebességgel mozgó örökjáró liftek, „páternoszter"-ek szállítják majd az utasokat. A föld alatti öt emeleten 15 000 autót befogadó garázst terveznek. 2000 méter magas torony- ! építmény A chicagói „tű"-épület terve nem egyedülálló. A Szovjetunióban Miha'jlov professzor munkacsoportja kidolgozta egy 2000 méter magas toronyépítmény terveit. A toronynak több száz emelete lenne, elsősorban televíziós antennatoronyként szolgálna. •Több külföldi folyóirat adott hírt arról, hogy elkészültek egy 11 000 méter (tizenegy kilométer?) magas acéltorony építési tervei. Egyelőre ugyan csak papíron létezik, ám annak bizonyítéka, hogy az emberi képzelet nem ismer határt. A Himalája legmagasabb csúcsánál Is sokkalta magasabb torony tetején csillagvizsgálót és légikikötőt kívánnak berendezni. A zongorahúrok gyártására használt acélbői és betonból épített torony négy lába másfélmásfél kilométerré lenne egymástól. Nincs kizárva, hogy a jövő műszaki fejlődése még ezeket a fantasztikusnak tűnő terveket is felülmúlja... 1984. március 10. • ÜJ SZÖ 5 4