Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-07 / 67. szám, szombat

Világ -proletárjai, egyesül jetele ! SZLOYAKIAMMMUHISTA PARTJA KOZPONIIBIZÖTTSASANAIC NAPILAPJA Bratislava, 1984. március 7. szombat 50 fillér • XVII. évf., 67. szám VIRÁGAINK MELLÉ inden esztendőben megülünk egy ünnepet, amelyet a naptár nem M telez piros betűsen — hacsak nem esik vasárnapra —, és mégis évek, évtizedek óta tgazi nagy örömnapunk. A munka áramában, a termelés érverésében nincs megállás, minden a szokott meder­ben folyik tovább, mégis ünneppé válik ez a nap, hogy néhány percében a nök, az anyák, kollégáink, életünk társai előtt a tisztelet és megbe­csülés adóját lerójuk. Ma minden munkahelyen és otthonban virággal, a figyelmességnek sok más apró jelével ajándékozzuk meg a nőket, és bensőséges, meghitt sza­vakkal emlékezünk meg áldozatos munkájukról; szeretetről és háláról szólunk, amely eltölt bennünket. A jelköszöntő gyermek szemében ott csillog ragaszkodásának melege, az az el nem fogyó, s el nem koptat­ható érzés, amely ébredése, elsö óráiban felcseng szivében, végigkíséri majd egész életútján, és csak a szive utolsó dobbanásával szűnik meg. Minden eszménynél tisztábban él mindegytkünk lelkében az anya, az élet fakasztófának képe, bármerre vet a sors az otthontól, a szülői háztól, Igazán boldoggá csak az az ember válik, akiben ez az eszmény soha el nem fakul. A szűk családi körön kívül ma mindenütt a nagy szocialista családban is elhangzanak a felköszöntők: köszöntünk titeket leányok és asszonyok, kik örömben és gondban Igbensőbb társaink vagytok, kik mindenütt, ahol új rendünk épül, az üzemekben, a mezőgazdaságban, az irodai admi­nisztrációkban, a szellemt munka területein, az iskolákban, a kórházak­ban segítő készséggel mellettünk álltok. Köszönet a gépek ügyes kezű • asszonyainak, a fejő munkásnőknek, a „gyengébb nem" köréből fakadt orvosoknak, tanítóknak, új társadalmunk erős támaszainak. De ez a nap a köszöntés mellett legyen számunkra emlékeztető is, int­sen minket arra, milyen nagy adósságaink várnak törlesztésre. Igen, ezekben az ünnepi órákban beszélnünk kell erről ts, mert nem elég a virág, a doboz édesség vagy más ftgyelmesség, ha úgy hisszük, hogy a felköszöntő meghitt szava pótolhatta az esztendő többi napjainak mu­lasztásait. Ajándékunk csak azzal válhat Jelentőssé, ha fogadalom ís tá­rul hozzá: megbecsülésünk nem puszta szólam, hanem igazi, őszinte érzés, amely tetteket követel tőlünk. •ársadalmunk egyik alapvető törvénye, a nők egyenjogúsága csupán T szépen hangzó elv, ha nem válik életünk eleven valóságává, ha nem törekszünk mtndenfajta előítélet és elfogultság felszámolá­sára, amely a nőket munkahelyükön sokszor fogadfa. Meg kell szűnnie annak a gyakorlatnak, hogy a nők kisebb bért, kevesebb fizetést kapjanak, mint férfitársaik ugyanabban a foglalkoztatásban, és még in­kább kárhoztató ez, amikor a hátrány olyan esetekben ts megmutatko­zik, ahol nagyobb szakképzettségükhöz, tudásukhoz kétség nem fér. A nehézgépiparban, az építészetben, a vegyipar nem egy ágában a szel­lemi adottságok mellett a testi erőnlét, a fizikai képesség ts latba esik: nincs helye a huták kemencéinél az üvegfúvó nőnek, a kohók közelében vagy a cementzsákolásnál anyaság előtt álló asszonyoknak, de másutt éppen a női kéz ügyességét, szellemük türelmét és kitartását helyezzük a férfiaké fölé. Akt először lép egy fonóda munkatermébe, ámulattal vegyes tisztelettel nézi a zakatoló, dübörgő gépek körül serénykedő nőket, milyen gonddal figyelik a sokszor pókhálónál ls vékonyabb műszálak szüntelen futását. Akit a betegség ágyba dönt, valón nélkülözheti-e a női ápolás gondos­ságát, amely segíti, hogy úfra talpra állhasson? Minden azon áll vagy bukik, valón az ilyen munkahelyeken dolgozó nők megkapfák-e az elengedhetetlenül szükséges segítséget. Nemcsak a foglalkoztatás, a lakás a fontos, hanem fontos az ts, hogy legyen ele­gendő bölcsőde, napközt otthon, közszolgálat, hogy a nőket munkahelyü­kön ne gyötörjék családi gondok. Mindezeknek lehetőségét biztosítja tár­sadalmunk, de sok üzemben a vezetők nem élnek ezekkel a lehetőségek­kel, nem sáfárkodnak Jól az anyagi erőkkel, és ezért a nők természetes követelményei csorbát szenvednek. Nem egy, textilgyárunkban nehéz körülmények közt dolgoznak, régi, elavult gépekkel teljesítik az előírt tervet testi erejük szellemi képes­ségeik rovására ts, pedig úgy volna ló — és erre a mai ünnep emlékez­tesse üzemetnk vezetőit —, hogy elsőrendű kötelességüknek tartanák a termelés technológiáját a nők adottságaihoz, életrendjükhöz idomítani. Nem csupán korszerűbb, új gépek beállításáról van szó, hanem arról ts, hogy Iparunk és mezőgazdaságunk egész technológiája az ember, a szo­cialista nő igényével és életrendjével összhangban álljon. A tapasztalat azt mondja, ha valahol az okos vezetés jóvoltából ez az összhang ki­alakul, annak egész gazdaságunk, társadalmi életünk látja hasznát. Eszembe jutnak az észak csehországi fonódákban tevékenykedő csalló­közi lányok, akik messze szakadva az otthontól, a szülői háztól példás munkájukkal megbecsülést szereznek maguknak. Itt nem elég, ha cserébe anyagilag jól ellátják őket, tiszta és egészséges szállásról és megjelelő élelmezésről gondoskodnak, de tprödnt kell azzal is, hogy művelődési lehetőségeik akadjanak, szellemt felfrissülésük érdekében helyes lépé­sek történjenek, ahogy ezt például jószándékúan Hronovban tapasztal­hatjuk. Társadálmunk a leghelyesebb szociális elvektől vezéreltetve az utolsó évtizedben sokat tett a nők érdekében. Az elmúlt esztendőben a terhes anyáknak több mint 96 százaléka szülte meg gyermekét orvost és ápolói felügyelet alatt az erre rendelt intézményekben. 1950 ben a szülő nök halálozási százalékszáma 1,1 ezreléket tett ki, és ez az alacsony szám 1962 ben 0,42 ezrelékre csökkent. Olyan alacsony szám ez, amellyel egyet­len kapitalista állam sem dicsekedhet. A nemrég életbe léptetett leg­újabb rendelkezés előírja, hogy az EFSZ ek és ipari szövetkezetek női al­kalmazotttat és tagjai 22 hétre szóló szülési szabadságot kapjanak, és joguk van további egy évre terjedő fizetés nélküli szabadságra. A három éven aluli gyermekekről való gondoskodást pedig beleszámítják a nyug­díjjogosultságba. Csak örömmel tölthet el az a terv, mely szerint gazda­sági helyzetünk javulásával a szülési szabadságot fél évre, később eset­leg hosszabb időre növelik. olgozóink több mint 43 százalékát a nők teszik kt. Ez a magas D százalékszám azt jelenti, hogy a nők munkavállalásának nemcsak gazdasági, hanem társadalmi okai ts vannak. Évről-évre emelke­dik azon nők száma, akik önállóságra törekszenek, képességeik­hez illőn teljes emberként, megbecsülésben akarnak élni, és nem erős függőségben és kötöttségben, mint nagyanyáik. Olyan természetes jog ez, amelyet egészséges szocialista társadalmunk teljes mértékben elismer és támogat. Virágaink és apró figyelmességeink mellé a köszönet és a hála sza­valt fűzzük azért a nyílt és őszinte állásfoglalásért, amellyel asszonyaink munkájukkal vallomást tesznek a béke mellett. Hasztalan volna minden akarat és tiltakozás a háború gonosz és alattomos erői ellen, ha a lét és nemlét kérdésében az öntudatra ébredő nök százmilliót nem vallanák velünk egy lélegzettel és egy szívdobbanással, hogy az élet értelme nem a dúlás és rombolás, hanem az élet fennmaradását és jólétünket bizto­sító béke. % EGRI VIKTOR Fogadás a prágai Várban a nemzetközi ndnap alka'mából „Sok sikert munkájukban, örömet és boldogságot családi életükben 1 1 Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke tegnap délelőtt a prágai Várban fogadta a csehszlovák nők 100 tagú küldöttségét. A küldöttek a prágai Vár tróntermében röviddel 10 óra után viharos tapssal üdvözölték Ántonin Novotný elvtársat, valamint pártunk és kormányunk további kép­viselőit — Alexander Dubček, Jiŕí Hendrych és Jozef Lenárt elvtársat, a CSKP KB elnökségének tagjait, dr. Josef Kyselýt, dr. Alois Neumant és Michal Zákoviőot, a Nemzeti Front pártjainak elnökeit, dr. Cestmír Císar iskola- és kulturális ügyi minisztert és Jirí Burian mező-, erdő- és vizgazdasági minisztert. Jelen voltak Miroslav PastyHk, a KSZT alelnöke, Mi­roslav Zavadil, a CSISZ KB elnöke, Ladislava Kleühová­Besserová, a Nemzeti Front Központi Bizottságának tit­kára, valamint gazdasági és közéletünk további kiváló­ságai. A fogadáson megjelent Helena Leflerová, a Csehszlo­vák Nőbizottság elnöke s a bizottság további vezető dolgozói. Meghívták a prágai Várba a nemzetközi nőnap ünnep­ségeire hazánkba érkezett külföldi küldöttségek tagjait — a jugoszláv és francia nők képviselőit, továbbá fő­iskoláinkon tanuló több külföldi diáklányt is. A csehszlovákiai nők nevében Marié Vnuková mérnök, a Český Krumlov-i járás Kájovi Állami Gazdaságának igazgatója üdvözölte Antonín Novotný elvtársat. Beszédében elsősorban köszönetet mondott a megtisz­telő meghívásért, valamint azért, hogy a csehszlovákiai nők küldöttei ez alkalomból nyíltan elbeszélgethetnek pártunk és kormányunk képviselőivel mindarról, ami megörvendezteti őket, vagy pedig gondot okoz nekik. Marié Vnuková a küldöttek nevében hangoztatta, hogy a csehszlovákiai nőket örömmel tölti el mindaz, ami jó és szép hazánkban, de felelősséget éreznek az előfor­duló fogyatékosságokért is. Vnuková elvtársnő azután a mezőgazdaságban dolgozó nők sikeres munkáját, a nö­vénytermesztésben és az állattenyésztési termelésben elért eredményeiket méltatta, majd az általa irányított Kájovi Állami Gazdaság tevékenységét ismertette. Azu­tán a nők szakképzettsége növelésének lehetőségeiről, a szociális biztosítás s a fizetett anyasági szabadság előnyös módosításáról, végül pedig a küszöbönálló vá­lasztások jelentőségéről beszélt. A csehszlovákiai nők küldötte! ezután figyelmesen meghallgatták és egyetértésük jeléül többször tapssal szakították félbe Antonín Novotný elvtárs beszédét. Antonín Novotný elvtárs beszéde Tisztelt elvtársnők, kedves vendégekl Szívélyesen üdvözlöm mindnyáju­kat' a prágai Várban a nemzetközi nőnap alkalmából rendezett összejö­vetelünkön. Üdvözlöm a Jugoszláviai és a franciaországi nők küldöttségét, valamint azoknak a nőknek képvise­lőit is, akiket hazájukból azért küld­tek hozzánk, hogy tanuljanak, vagy pedig szakmai s egyéb munkatapasz­talatokat szerezzenek. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Nemzeti Front Központi Bizottságának s a csehszlovák kormány, valamint a ma­gam nevében is sok szerencsét kí­vánok Önöknek a nemzetközi nőnap alkalmából. Az önök útján szívből köszönetet mondok hazánk minden dolgozó nőjének azért, hogy aktívan vesz részt szocialista köztársasá­gunk építésében. Egyben minden anyának köszönetet mondok gyer­mekeink neveléséért. Azt hiszem, kevés olyan ország van a világon, ahol a nők nemcsak a munkában, hanem a közéletben ls oly aktívak lennének, mint nálunk. A társadalom valamennyi tagja egyenjogúságának bizonyos mérőfoka az ls, hogy hazánkban az alkalma­zottak több mint 43 százaléka nő, nem beszélve az egységes földműves­szövetkezetekben dolgozó nők fontos szerepéről. További bizonyíték, hogy a választott állami szervek képvise­lőinek több mint egyötöde ugyancsak nő. Tudatában vagyunk azonban annak Is, hogy társadalmunkban még nem tettünk meg mindent a nők teljes egyenjogúságáért. Amit megtettünk, kellő arányban volt szocialista tár­sadalmunk eddigi fejlődésével s az ebből adódó lehetőségekkel. Ez azt jelenti, hogy például az üzemekben és más munkahelyeken nem tehet­tünk többet a dolgozó nők munkája megkönnyítésének érdekében. Ogy véljük azonban, hogy az anyagi ér­dekeltség elvének következetes érvé­nyesítése e téren Is megnyilvánul. A megkövetelt s kellő minőségű ter­melés eredményeként nyert pénzügyi (Folytat** a 2. oldalon) Kitüntették a hős dunai életmentőket Ä nemzetközi szocialista összefogás példája A köztársasági elnök három nemzet fiainak adományozott állami kitüntetést 43 csehszlovákiai polgár megmentéséért • Bohumír Lomský nemzetvédelmi miniszter Dunaszerdahelyen • Az emberség, bátorság és nemzetközi szolidaritás ünnepsége (v.) Tegnap délelőtt a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizott­ság nagytermében ritka és becses vendégeket fogadtak a járás képviselői. A február 5-ről 6-ára virradó éjszakán a Duna med­ve! szakaszán a Zátor-szigeten a zajló folyam fogságában rekedt 43 csehszlovákiai erdőmunkás megmentői — magyar halászok, szovjet katonák, magyar határőrök és csehszlovák pilóták — érkeztek az ünnepségre, hogy Bohumír Lomský hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi miniszter kezéből átvegyék a csehszlovák állami kitüntetéseket, melyeket Antonín Novotný köztársasági el­nök adományozott nekik. Ferencei István, a járási pártbizott­ság vezető titkára fogadta a párt és a kormány külelöttségét Bohumír Lomský miniszterrel az élén, az SZLKP KB képviselőit, a II. katonai körzet parancsnokát, továbbá a szov­jet és magyar konzulátus képviselőit, valamint Szabó vezérőrnagyot, a Ma­gyar Népköztársaság honvédelmi mi­niszterének helyettesét. Szlovák, majd magyar nyelvű be­szédében Ferencei elvtárs nagyra ér­tékelte a hősi életmentők tettét, a járás dolgozói nevében köszöntötte őket és mély háláját fejezte kl maga­tartásukért. Bohumír Lomský hadseregtábornok, az ünnepség fő szónoka méltatta há­rom nemzet fiainak összefogását 43 emberélet megmentéséért, ás rámuta­tott: Ez az összefogás a szocialista nemzetköziség mélyen humánus jelle­gét példázza, az emberek, testvérné­pek közti új szocialista viszonyt tük­rözi. A hősi tettben a szocialista had­seregek közös jellemvonása nyilvánult meg — mondotta a nemzetvédelmi mi­niszter. Rámutatott a szovjet, magyar és csehszlovák fegyveres erők közös forradalmi hagyományaira és Jelenle­gi együttműködésére, ami nemcsak a Varsói Szerződés tagállamainak kö­zös hadgyakorlatain jut kifejezésre, hanem néha váratlan formában ls, amint ezt a medvei példa is bizonylt­ja. A nemzetvédelmi miniszter beszé­de befejező részében biztosította a jelenlevőket, hogy a szocialista orszá­gok hadseregei, katonái úgy, mint eb­ben az esetben, minden helyzetben megállják helyüket. Ezután felsorakoztak három nemzet fegyveres erőinek katonái, hogy átve­(Folytatás a Z. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom