Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-06 / 66. szám, péntek

Világ -proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPQNTI BIZOTTCAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. március 8. péntek 30 fillér • XVII. évf., 68. szám. Választásokra készülünk n Ä Nemzetgyűlés elnöksége néhány nappal ezelőtt kiírta a választásokat a népképviseleti szervekbe, valamint a bíróválasztásokra is. Hazánk életé­ben nagyon fontos időszak követke­zik most, a választásokkal kapcsola­tos előkészületek, s maguk a válasz­tások is. Hazánk népe pártunk veze­tésével minden erejét arra összponto­sítja, hogy a CSKP XII. kongresszu­sán hozott határozatok szellemében gyökeres fordulatot érjen el népgaz­daságunk fejlődésében. A választások így egyidejűleg alkalmat adnak an­nak nyilvános ellenőrzésére ts, mi­ként teljesítik népképviseleti szer­veink s ezek dolgozói a kongresszu­son, valamint a CSKP KB fontos tár­gyalásain hozott határozatokat. Bár a választásokon elősorban ar­ról lesz szó, hogy népünk legkivá­lóbb képviselőit válasszuk a nemzeti Mzottságok, a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács tagjaivá, va­lamint helyi bírókká, a választásoknak további céljuk is van. Hozzá kell já­rulniuk ahhoz is, hogy a dolgozók az eddiginél tevékenyebben vegyenek részt társadalmunk ügyeinek intézé­sében. Ezzel a követelménnyel van­nak összhangban egyes újabb Intéz­kedések ls, amelyek szerves részei a Nemzetgyűlés által nemrég jóváha­gyott törvényeknek. Az eddigi választási renddel szem­beni legfontosabb változás a jelöltek kiválasztása terén lesz. Polgártár­saink egyidejűleg több jelöltet java­soltatnak, népképviseleti szerveinkbe. A választási törvény értelmében a dolgozók bármelyik szervezete és minden állampolgár szabadon agitál­hat jelöltje mellett, éspedig nemcsak a sajtóban, hanem nyilvános gyűlé­seken és más módon is. Ez a kam­pány már folyamatban ls van és a Nemzeti Front választási bizottságai fokozatosan összegyűjtik a beérkezett javaslatokat. A választási kampány további — május 14-én véget érő — szakaszá­ban a dolgozók nyilvános gyűléseken, nagygyűléseken ismertetik a jelöltek névsorát, majd közülük általános egyetértés alapján egyet jelölnek az adott választási körzetben. A jelöltek nyilvántartásba vétele után a válasz­tást kampány utolsó szakasza követ­kezik, amely a választás napján — június 14-én — ér véget. A több jelölt közötti választás le­hetősége újabb előrehaladás szocia­lista demokráciánk fejlődésében. Olyan rendkívül fontos tényről van szó, melynek nagy jelentősége még szembeötlőbb, ha a tőkés országok­ban szokásos választási machinációk­kal hasonlítjuk össze. A tőkés orszá­gokban a választások szemre ugyan nagyon demokratikusak, a választók még az urna előtt is válogathatnak több politikai párt jelöltjei között, de mit ér mindez, ha a burzsoá pártok politikája lényegében népellenes s nem ad alkalmat a dolgozóknak arra, hogy maguk döntsenek az egész társadalmat érintő ügyekben' és sa­ját érdekeiket juttassák érvényre. „A választások valóban demokrati­kus jellege nem függ a jelöltek szá­mától, mert ez a tőkés országokban csupán az o^ztályellentéteket és a társadalmi élet anarchiáját juttatja kifejezésre" — mondotta a Nemzet­gyűlésben J. Zedník képviselő, majd Így folytatta: „A demokratikus jelleg attól függ, hogyan vesz részt minden dolgozó a választásokon és miként választja kl a legérdemesebb jelölte­ket." Szovjet űrhajósok Svédországban Stockholm (CTK) — Gagarin szov­jet űrhajós Göteborg dél-svédországi Ipari központba és kikötőbe utazott. A repülőtéren nagy tömeg fogadta. A göteborgi hangversenyteremben a város több ezer lakosával találko­zott, s válaszolt a jelenlevők kérdé­seire. Gagarin Göteborgbői Malmőbe uta­zott, ahol a város polgármestere fo­gadást adott a szovjet űrhajós tisz­teletére. Valerij Bikovszkij Svédország észa­Jti részében tett körutat, A választásokat megelőző kampány már a múltban is elsősorban a jelöl­tek kiválasztására összpontosult. Ami választási demokráciánkat illeti, nincs tehát teljesen új jellegzetesség­ről szó, hanem a réginek a megszi­lárdításáról s a fejlett szocialista társadalom adta feltételek közötti ki­bontakoztatásáról. Teljesen demokratikus szellemű lesz a választások előkészületeinek s a választásoknak irányítása is. Ez­zel kapcsolatban említésre méltó, hogy a legutóbbi választásokon több mint háromnegyed millió polgártár­sunk tevékenykedett a különféle vá­lasztási bizottságokban. A választá­sok eszerint a szó szoros értelmében a nagy nyilvánosság ellenőrzésével zajlottak le. Az új választási törvény ezt'az elvet is alátámasztja, mert elő­térbe helyezi a Nemzeti Front szer­veinek szerepét. A küszöbönálló vá­lasztásokat a Nemzeti Front választó bizottságai irányítják. Ezek a bizott­ságok a Nemzeti Front javaslatára és képviselőiből létesülnek. A bizott­ságok — ez az, ami új —, bár a Nem­zeti Front szervei, egyidejűleg átve­szik az eddigi választó bizottságok szervezői és félügyelől funkcióját, s ugyanakkor a törvény betartását is ellenőrzik. Hazánk lakossága ezeket a módo­sításokat magától értetődőknek te­kinti. További bizonyítékai annak, hogy a választás a dolgozók ügye s a dolgozók irányítják önkéntes szer­vezeteik, képviselőik révén nemcsak a választási előkészületeket, hanem a választásokat is. Olyan vívmányról van szó, amelyet irigyelhetnek tő­tünk nem egy tőkés országban, ahol hivatalnokapparátus irányítja a vá­lasztásokat. Az új választási törvény bizonyos értelemben leegyszerűsíti az eddigi választási rendszert. Ez a leegyszerű­sítés azonban nem nyirbálja meg a polgárság választójogát, sőt ellenke­zőleg, kedvező feltételeket teremt a nemzeti bizottságok — különösen a kisebb községekben ténykedő nemzeti bizottságok — munkájához. Hazánkban 10 437 olyan község van, melyek lakosságának száma nem ha­ladja meg az 1500 főt. E községek helyi nemzeti bizottságainak munká­ját nagyon megnehezítette az a kö­rülmény, hogy a képviselők gyakran váltották fel egymást tisztségükben. Ezt néhány számadat is bizonyltja. Hazánkban a legutóbbi három év alatt 12 500 pótválasztásra került sor, ebből 11 250 a helyi, illetve városi nemzeti bizottságokba való választá­sokra! Az ilyen kedvezőtlen jelenségek el­kerülésére törekedve közős, kibővített jelölőlistája lesz az 1500-nál kevesebb lakosú községek csoportjából létesí­tett választókörzetnek. Ezenkívül az említett községek lakossága több képviselőt választ a képviselők tör­vényben megszabott minimális számá­nál. A helyi nemzeti bizottságok ta­nácsai a helyi feltételeket és igé­nyeket mérlegelve döntik el a képvi­selőjelöltek számát. Miért előnyös ez? Azért, mert egyrészt az említett köz­ségekben nem csökenhet a képvise­lők száma a törvényben meghatáro­zott létszám alá, másrészt a helyt nemzeti bizottságoknak éppen ezért nem kell pőtválasztásokat rendez­niük. Ha pedig — kivételes esetben — mégis sor kerülne rájuk, úgy rend­kívül egyszerűek lesznek. Jgy például a pótválasztást hétköznapon, esetleg a kitűzött határidő előtt stb. Is meg­tarthatják. A választási rendszer e helyen em­lített egyes módosításai eképpen tük­rözik a gyakorlati ismereteket és ta­pasztalatokat. A választások előkészítése fontos ese­mény lakosságunk életében. Ezzel kapcsolatban a pártszerveknek és -szervezeteknek különösen aktív te­vékenységet kell kifejteniük, amelyet elsősorban arra kell összpontosíta­niuk, hogy a dolgozók ismét tudato­síthassák mindazt, amit szocialista társadalmunkban eddig elértünk Egyidejűleg meg kell magyaráznunk a közeljövőben reájuk háruló felada­tokat s a választási kampányt is a párt és a nép közötti kapcsolatok to­vábbi szilárdítására kell felhasználni. F. Zdobina Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottságónak üléséről (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1964. március 4-én és 5-én ülést tartott. Megtárgyalta a mezőgazdasági terme­lés ez évi biztosításinak kérdéseit. E napirendi ponttal kapcsolatban Jirí Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára tartott beszámolót. A beható vita után, amelyben a CSKP KB tagjai és póttagjai az idei év fő mezőgazdasági feladatai­nak megoldásával foglalkoztak, a Központi Bizott­ság határozatot hagyott jóvá, amely kitűzi a mező­gazdaság fejlesztésére és az 1964. évi mezőgaz­dasági feladatok tervének teljesítésére irányuló f§ intézkedéseket. A CSKP KB elnökségének javaslatára a Központi Bizottság jóváhagyta a jogi bizottság létesítését a CSKP KB mellett, amelynek feladata az lesz, hogy, a Központi Bizottságnak segítséget nyújtson szocia-3 lista államiságunk továbbfejlesztése alapvető kér-s déseinek megoldásában. Az ülés végén Bohuslav, Lastovička és Michal Chudík elvtársat egyhangú-5 lag megválasztották a CSKP KB elnökségének új tagjává. Az ülés az Internacionálé hangjaival ért véget. I A CSKP KB HATAROZATA a mezőgazdaság fejlesztésére és 1964. évi fejlesztési tervének teljesítésére irányuló intézkedéseiről A XII. kongresszus kitűzte az irány­vonalat, mely szerint a mezőgazdaság színvonalát az ipar színvonalára kell emelni. Az irányelv megvalósításá­nak útja a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése a technika, a ke­mizálás, a nagyüzemi termelési tech­nológia és munkaszervezés fejlesz­tése s az ennek megfelelő káderszin­vonal alapján. 1903-ban a nyerstermelés az 1958— 19H2 évek átlagával szemben 1,2 szá­zalékkal és a piaci termelés 10,7 szá­zalékkal növekedett. A mezőgazdasá­got további technikai eszközökkel és vegyszerekkel láttuk el. A mezőgaz­dasági közép- és főiskolák végzett­jeinek száma az utóbbi 5 év átlagá­hoz viszonyítva 3500-zaI emelkedett. A CSKP KB plenáris iilése ez év januárjában jóváhagyta a népgazda­ság fejlesztésének évi tervét, amely a mezőgazdasági nyerstermelésnek 6,5 százalékos, az állami alapokba történő piaci termelésnek pedig 5,2 százalékos növekedésével számít az előző évhez viszonyítva. E feladatok teljesítése további lépést jelent majd a CSKP XII. kongresszusa határoza­tainak megvalósítása során. A terv teljesítése érdekében a me­zőgazdaság az idén 1963-mal szemben 1337 tel több gabonakombájnt, 22 százalékkal több műtrágyát kap és a lierbicidek szállítmányai csaknem 40 százalékkal nagyobb területre lesz­nek elegendők, mint az előző évben. Egy traktorra 43,9 hektár szántóföld jut majd a tavalyi 47,4 hektárral szemben. A beruházások volumenje mintegy 11,5 százalékkal növekszik. A vegyieszközök 4 millió tonna fe­hérje és félfehérje tartalmú siló ké­szítését teszik lehetővé, nagyobb mértékben érvényesül az etetésnél a szalmiák és a trágyáié alkalmazása. A takarmánykeverékek minőségének megjavítása céljából több olajpogá­csát és állati eredetű lisztet hozunk be. A párt Központi Bizottsága az idén januárban számos intézkedést hozott, amelyek hozzájárulnak a mezőgazda­sági termelés vonzerejének fokozásá­hoz, a mezőgazdaság élet- és munka­feltételeit még közelebb hozzák a népgazdaság többi szakaszához, nö­velik az anyagi érdekeltséget a ter­melés eredményei iránt. Ezek az in­tézkedések évente mintegy 700 mil­lió koronát jelentenek a mezőgazda­sági dolgozók javára. Mindezen intézkedések ellenére a mezőgazdasági termelés idei tervé­nek teljesítése igen igényes feladat, amely megkívánja valamennyi lehe­tőség, tartalék és a dolgozók kezde­ményezésének maradéktalan kihasz­nálását. Már a tavasz kezdetétől a legnugyobh mértékben gondoskod­nunk kell a növényekről, nem sza­bad elhanyagolnunk az agrotechnikai határidőket és szigorúan meg kell előzni a mezőgazdasági termékek betakarításánál, elraktározásánál és feldolgozásánál előforduló vesztesé­geket. A CSKP Központi Bizottsága vala­mennyi szövetkezet és állami gazda­ság, a mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok, a nemzeti bizottságok, a mezőgazdaság szükségleteit biztosító szervezetek, valamennyi dolgozó, pártszerv és szervezet figyelmét a következő fő feladatokra irányítja: A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztériumnak és a mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak meghagy­ják, hogy valamennyi mezőgazdasági üzemben az üzemek vezetőségével együtt vizsgálják felül a tavaszi mun­kák terveinek biztosítását, valameny­nyi munkának az agrotechnikai kö­vetelmények betartásával történő jó és idejében való elvégzését. Főként: | — minden lehetőséget fel kell használni a szemesek vetésterületé­nek és termelésének kibővítésére figy, hogy az idén a szántóföld 53 száza­lékán vessenek el gabonafélét. Tava­szi búzát legalább 60 000 hektáron kell elvetni, hogy a búza egész ter­mésterülete elérje legalább a 810 000 hektárt, a tavaszi árpáé a 684 000 hektárt, a hüvelyeseké a 182 000 hek­tárt (főként a borsóé és a lóbabé) és a szemes kukoricáé a 210 000 hek­tárt. Azáltal kell tartalékot képezni, hogy 20 000 hektárral nagyobb terü­letet vetnek be szemesekkel, elsősor­ban búzával és árpával. A szemesek­hez szükséges területet a szántóföld kiterjesztésével és a csekély hozamú növények rovására kell szerezni. A vetést úgy kell elvégezni, hogy a legnagyobb mértékben kihasználják a föld nedvességét. A Mező-, Erdő­éi Vízgazdasági Minisztérium felada­ta prémiumokat megállapítani a búza vetéstervének és beadásának túlszár­nyalásáért. — Figyelemmel kell kísérni az ősziek áttelelését, s idejében meg kell tenni minden szükséges intéz­kedést a búza, a rozs és a repce ter­melési tervének teljesítésére, (pótve­tés, trágyázás, többször^ táplálás, kultiváció stb.) — Alapvető fordulatot kell elérni a rétgazdálkodásban. Minden üzem­ben intézkedéseket kell kidolgozni a rétek tavaszi gondozására, vízrend­szerük szabályozására és trágyázá­sukra. Ugyanakkor ki kell dolgozni a hosszú tartamra szóló alapvető in­tézkedések tervét a takarmányterme­lés fokozására a réteken és a lege­lőkön. E terv megvalósításánál az if­júságnak és a védnökségi üzemek­nek kellene kezdeményezőbben fel­lépnlök. — Még a munkák kezdete előtt nyilvánosan ellenőrizni kell a gépek eiőkeszítését a tavaszi munkákra. Kü­lönös figyelmet kell szentelni a cu­korrépatermesztés új technológiájá­hoz szükséges gépeknek s azok ke­zelésének. El kell érni, hogy pontos répnvető gépek segítségével százezer hektárt vessenek be koptatott vető­maggal. A CSKP Központi Bizottsága vala­mennyi mezőgazdasági üzem, trakfo ros és gépesítő, GTÄ és mezőgazda­sági termelési igazgatóság figyelmét felhívja arra, hogy az eddiginél is nagyobb gondot fordítsanak a mező­gazdasági gépek kezelésére és kar­bantartására. Jobban ki kell hasz­nálni a gépeket, rendesen meg kell szervezni a munkát, maradéktalanul ki kell használni a munkaidőt, amely­nek az idénymunkákban a termelés szükségleteihez kell igazodnia. Na­gyobb mértékben keli érvényesíteni a knmplexcsapatok és brigádok ta­pasztalatait s meg kell teremteni a további komplexbrigádok létesítésé­nek feltételeit. — Felül kell vizsgálni valamennyi öntözőberendezés üzemképességét és feltétlenül biztosítani kell teljes ki­használásukat. E célból mindenütt megfelelő vízforrásokat kell biztosí­tani és kiépíteni (ideiglenesen is) s ezáltal el kell érni azt, hogy az idén 98 000 hektárnyi földet öntöz­zünk. A Mezőgazdasági Minisztérium április végéig felülvizsgálja az öntö­zőberendezéssel rendelkező földeken a gazdálkodást, és az SZNT mezőgaz­dasági bizottságával s a mezőgazda­sági termelési igazgatóságokkal együtt intézkedéseket hoz az öntöző­berendezések teljes kihasználására A népi ellenőrző és statisztikai bi­zottság e berendezések kihasználását rendszeresen ellenőrzi. 2. Folytatni kell a földtartalékok további feltárását, s az idén legalább 40 000 hektár parlagon heverő földet kell megművelni és bevetni. El kell érni azt, hogy minden járásban be­vessék az ez évre tervezett szántó­fnldtorületet. A nyári időszak folya­mán meg kell teremteni annak elő­feltételeit, hogy az ősszel és 1965 ben további földterületet lehessen fel­szántani és felhasználni. A CKD Prá­ga üzem példájára a védnökségi üze­mek nyújtsanak nagyobb segítséget a határvidéken levő egységes föld­művesszövetkezeteknek és állami gaz­daságoknak. A CSKP járási bizottságainak, a mezőgazdasági termelési igazgatósá­goknak, a járási nemzeti bizottságok­nak és a népi ellenőrző és statiszti­kai bizottságoknak meghagyják, hogy gondoskodjanak a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületek felhasználásáról. Május végéig a Köz­ponti Bizottságnak és a köztársaság kormányának adjanak közös jelentést arról, hogy az újonnan felfedezett földterületből hány hektárt műveltek meg a múlt év őszén, hányat az idén tavasszal, milyen nagy területet mű­velnek meg ősszel és a jövő évben s milyen termésre számítanak e terü­leteken ez idén. A május 31-ig el­végzett vetésről szóló végső ellenőr­ző jelentést a népi ellenőrző bizott­ságok a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal együtt dolgozzák ki. A jelentést a járási pártbizottsá­gok és a járási nemzeti bizottságok megtárgyalják, majd jóváhagyják. 3. A szemesek termelését a tavalyi színvonallal ellentétben már az idén 850 000 tonnával, vagyis mintegy 11 százalékkal kell növelni a földterü­letek betartásáról, a növények tava­' szi gondozásáról és trágyázásáról stb. szóló intézkedések értelmében. A Me­zőgazdasági Minisztérium feladata, hogy idejében minden szükséges in­tézkedést megtegyen a veszteség­mentes aratásra. Elsősorban a komp­lex kombájnos aratást kell előkész$ teni, beleértve a szem betakarítás utáni gondozását is. Rendezni kell a kombájnvezetők díjazását, hogy ér­dekelve legyenek a veszteség csök­kentéséhen. Az 1965. évi vetéstervben számí­tásba kell venni a gabona vetésterü­letének 54 százalékra való növelését, 1968-ban a szántóföldterület 54,5 százalékát kell gabonával bevetni. Iutézkedni kell, hogy ősszel az egész tervezett területet bevessék búzával és a tavaszi vetés csak a rosszul át­telelt őszi vetés pótlása legyen. Meg­oldást kell keresni a gabonafogyasz­tás csökkentésére a mezőgazdasági üzemeken belül, a gabonát főként burgonyával és cukorrépával kell pó­tolni, a csirkéket és tyúkokat na­gyobb mértékben kell legeltetni stb. 4. Növeljük a helyes összetételű takarmányfélék termelését és bizto­sítsuk gazdaságos felhasználásukat. Valamennyi mezőgazdasági üzem­ben már az idén az állattenyésztési termelés szükségletei alapján olyan takarmánynövényeket kell termelni, amelyek a helyi feltételek között a legtöbb tápanyagot adják minden hektárról. Az ipari cukorrépa tervezett terü­letének betartása mellett egyúttal mielőbb növelni kell a takarmánycélú cukorrépa termesztést. A Központi Bizottság üdvözli a hektáronként 400 mázsa cukorrépa elérésére törekvő jiőíni mozgalmat, amelybe valameny­nyi cukorrépatermesztő bekapcsolód­hatna. , A mezőgazdasági termelési Igazga­tóságok feladata, fejleszteni a nagy burgonyahozamokra törekvő Havlič­küv Brod-i és poprádi mozgalmat, hogy ne legyen egy mezőgazdasági üzem sem, amely az idén ne érne el legalább 150 mázsa burgonyát hek­táronként. Fokozni kell a szántóföldön törté­nő takarmánytermesztés intenzitását. Főként a lucerna hányadát kell nö­velni és több lucenamagot kell ter­melni. Utat kell keresni a két termés eléresére. (Folytatás o 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom