Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-28 / 88. szám, szombat

A „csendes" városka tanítója ffi Vas Ottót keresem Ipolyságon. A fiatal, magyar—orosz szakos középiskolai tanárt eddig csak úgy Ismerem, mint a komáromi magyar szavaló verseny résztvevőjét, és az Ipolysági Irodalmi színpad szervezőjét. A fiatal tanár mögött még nincs évtizedes pedagógiai működés. Az élet kapui csak most nyílnak meg a huszonnégy éves ember előtt, hogy azon belépve elfoglalja helyét azon a küzdőtéren, ahol a gondolat, a gondolkodás születik. Pályaválasztás! Ez érdekelt engem elsősorban. Az indulástól az érkezésig milyen erők irányítják egy fiatal ember útját, kl és kik gondoskodnak arról, hogy megérkezzen a katedráig? És ez a megérkezés ugyan végleges-e? Elkötelezte magát az ember egy életre? A gyermek- és Ifjúkor álmai, elképzelései valóra váltak? Tanítani! A fiatal gyerek Köbölkútról Érsekújvárba kerül. A gyermekkor irodalmi élményeit meghatározza az édesanya műveltsége. Irodalmi élmény, olvasás és a pedagógia. Rokonok ezek. Ez tereli később a szavaló, előadóművészet felé is Vas Ottót. Az iskolában pedig Barák József tanár. A lehetőségek felé az adottságok is terelik a fiatal diákot, bár az álmok, elképzelések a filmrendezői, operatőri pálya felé indítanák, mégis, az érettségi után a pedagógiai főiskolára kerül. A hazai környezet, a színvonalas középiskola hatása nem marad el, nem csökken, sőt hatványozódik, miután komoly, tudós fők gondja volt az út egyengetése. Jól ismert, de már elhunyt tanáraink: Orbán Gábor, Sas Andor, Majer Imre. övék is az érdem, hogy Vas Ottó egy életre elkötelezte magát a tanítói hivatással. Az élet küszöbén mindnyájunknak egyszerűnek tűnik meghódítani a viliág egy részét, ahol úgy érezzük majd, fontos az én személyem ls. Vas Ottó ls így indult. Egyetlen kívánsága volt, hogy vidéki középiskolában tanítson. Itt tanít, Ipolyságon, ami vidéknek eléggé vidék, bár valamikor megyei, majd járási székhellyel bírt. Ma „csendes" a városka, nem ls venni észre, hogy több mint ezer magyar diák tanul itt, és több, mint ötven tanár oktat. A szobából, ahol ülünk, lelátni az Ipolysági főtérre. Bent a szobában bútorrendezés. Vas Ottó és Vas Ottóné a vasárnapot az új bútorok elhelyezésével tölti. Egyéves kislányuk csak annyiban segít, hogy minduntalan orra bukik a parketten. Egyszerű emberi, családi gondok ölelkeznek a társadalmi gondokkal. Emberi gond volt Vass Ottó számára a közösségben való beilleszkedés a tanulmányi évek befejezése után. Itt, ebben a közösségben találkozik egy emberrel, aki nemcsak koléganő, de jóbarát, ez irodalmat szerető, igénylő és értő ember is. Így lett az irodalom házasságközvetítő. Így lett a Jóbarátból feleség, hűséges társ: katedrán és otthon. A magyar—orosz, és a magyartörténelem szakos Így lett férj és feleség. Ezek az emberi gondok, és még annyi, hogy épül a lakás, a szövetkezeti, hogy dicséretes a bölcsőde, egészséges a kislány ... A társadalmi gond összefügg az előzővel. Mi értelme volna ugyan minden küzdelemnek, ha az egyén élete nem alkotná szerves részét az egésznek, ha minden küzdelmünknek nem az lenne a célja, hogy az egyéni élet harmónikus legyen. Vas Ottónak, bármily ifjú még, szintén gondja a közügy, a közművelődés ügye. Az Iskolán belül a kötelesség, a hivatás, azon kívül pedig a tartalékerő, sokszor erőfeszítés, hogy valami többletet hozzon létre, mint a jó kohász, aki több tonna és jobb minőségű acélt akar termelni, mert csak így időtálló minden szerkezet. Ez a többlet abban jut kifejezésre a fiatal tanítónál, hogy alig helyezkedett el munkahelyén, máris azt nézte, mit tehet az iskolán kívül ls. így született meg az Irodalmi színpad terve, majd a bemutató, és most a második műsor. Gondolatok, tervek, javaslatok merülnek fel a beszélgetés alatt. Gondalatok arról, hogy a diákévek alatt miért nem lehetne megvalósítani egy lényeges dolgot: az ifjú középiskolai tanárjelölt miért nem végezhetné ott a gyakorló tanítást, ahová majd elhelyezkedik, ha végez? Legalább egy évvel a tanulmányok befejezése előtt tudhatná, hová helyezik! Ez arra lenne jó, hogy a környezet és az ott dolgozó kollektíva Ismeretében könynyebb volna a kezdet. További gondolat, hogy jó lenne megvalósítani ez önképzőkörl Jellegű irodalmi színpadokat a harmadfokú Iskolákban, rákapcsolva a tantervekre. Ezzel el lehetne érni némi javulást az irodalmi köztudat jelenlegi, sokat vitatott kérdésében. Mindezt az elmélyült gondolkodás szolgálatában és nem a szórakozás igényével művelni. Beszélgetés közben szóba Jön a „kisváros" szellemi élete, az úgynevezett társadalmi élet ls. Ennek sajnos semmi jele nem tapasztalható. A város értelmisége és általában mindazok, akik társaságra vágynak, csakis a szoba jellegű találkozások igényéig jutottak el. Klubélet hírből sincs. Az Iskola falain belül pedig azt szeretné, ha minden diákjának nemcsak tanítója, de jóbarátja, pajtása ls lehessen, megértve sokszor a diákcsínyeket is. Ezt annál Inkább ls teheti még, mivel alig néhány éve maga ls diák volt, és szinte önmagát látja diákjaiban. Ezzel párhuzamos az a szándéka, hogy a diák soha, egy pillanatra sem érezze a kétkedést, amikor valamit hall tanítójától. Ez az az Igény, hogy minden szónak aranyfedezete legyen az Igazság. Ezt parancsol |a a hivatástudat. Ez a biztosíték, hogy nyíltszívű, tisztánlátó, bátor magatartású emberek érnek a tanár gondozásában. Mcgas a mérce, amit a kötelességen túl, a hivatástudattól fűtve ez a fiatal ember maga elé emel. „A mindenséggel mérd magadl" — mondja a költő. Valóban, a pedagógus ezzel mérje önmagát, Ilyen igénnyel álljon a katedrára, az Igényességet sugározza az Ifjú értelem felé. Csak így, ezzel az igényességgel érhetjük el, hogy szocialista társadalmunk egyre képzettebb generációk sejtjével frissíti fel vérkeringését. Ezt az ügyet, a gondolatébresztés, a tudás, a tudomány ügyét szolgálja híven Vas Ottó is a maga posztján, gondolkodva és komoly felelősséggel. GYURCSÖ ISTVÁN Amerikaiak az Édenben T

EVEDES ne essék, ezúttal nem az ó szövetség Eden kertjéről lesz szó. Oda bizony még Richard Halliburton, a tragikusan elhunyt, legkalandvágyóbb amerikai riporter sem juthatott volna be. Prága egyik külvárosának, VrSovicének híres százszor is megénekelt parkját hívják Edennek, ahol az elmúlt napokban az amerikai televízió harminc tagú alkotócsoportja televíziósfilmet készített a csehszlovák artisták gálaműsoráról. Az ötlet artistáink, nemrégiben Brnóban megrendezett szemléjén született meg, ahol a S p e c t a f il m és az lntertel emberei felfigyeltek a műsor egyes számainak extraklasszisára. Azonnal konkrét javaslatokkal és elfogadható feltételekkel jöttek. Es így aztán már a múlt szombaton, már cius 21-én megkezdődtek a felvételek. A Central cirkusz erre a célra felállított hatalmas sátrát az elmúlt hat nap alatt zsúfolásig megtöltötte a prágai közönség. Az érdeklődés érthető volt. A leg kiválóbb csehszlovák artisták legjobb mutatványait láthatták. Az eredeti, másfélórás műsoron tíz artista szám és idomított jeges- meg barnamedvék, no meg oroszlánok fellépése szerepelt. Prágában a program azonban még további hat vagy hét műsorszámmal bővült. Az artista- és cirkuszkedvelő közönség való ban meg lehetett elégedve. Nemcsak, hogy pompás mutatványokban gyönyörködhetett, hanem maga is szereplője lett a filmnek, mivel az amerikai filmesek a látogatókról ts számos felvételt készítettek. Elégedett volt Don Ameche is, az ismert hollywoodi színész, a film konferansz éja, akire a háború előtti mozilátogatók még igen fól emlékeznek. A ragyogó akrobata produkciókat még ragyogóbbak követték. Nagy sikert aratott Rudi B r emlow, akit ma Európa egyik legjobb zsonglőrjének tartanak. elkápráztattak a légtornászok, a „kerékpárosok", az idomítók.. Es nem hiányzott az izgalom, a szenzáció sem! Vlagyimir Oppelt jegesmedvéi éppen a rigyetés időszakában vannak és roppant ingerlékenyek. Az első előadó son a jegesmedvék leg nagyobbja hírtelenül vad dühhel támadt társaira, harapta őket... Hiába volt minden csitítgatás, az idomító kénytelen volt biztonsági okokból kiküldeni asszisztensnőjét a ketrecből, s eltávolítani a porondról a hevesvérű jegesmedvét ts. T

ALAN még csak annyit, hogy Don Ameche Európában mindmáig csupán Budapesten és Prágában játszott fel ilyen programot, mely kizárólag az USA számára készült és semmiféle más televíziós társaság át nem veheti. _ — sl — Okét köszöntjük... A tanítókat, nevelőket köszöntjük ma. Azokat, akik nap mint nap hangyaszorgalommal, végtelen türelemmel, tudással és fegyelmezettséggel felvértezve végzik a legrangosabb munkát, a jövő emberének formálását. Feléjük száll ma az ország szeretete, a hála és az elismerés szava. Társadalmunk megbecsüléssel, tisztelettel övezi a pedagógusokat, akik a tudás, a materialista világnézet, a kommunista öntudat magvait plántálják ifjúságunkba. E megbecsülés kifejezéseképpen az előző évekhez hasonlóan ma is „Példás tanító", illetve „Érdemes tanító" címmel tüntetik ki országszerte a legjobb tanítókat, nevelőket, iskolaügyi dolgozókat. A kitüntetett pedagógusok közül néhányat mi is bemutatunk olvasóinknak. Emberség és hivatásszeretet Tele optimizmussal, akarással, tervekkel, becsvágygyal és szerénységgel kezdte pályafutását. Az eltelt négy évtized alatt teleszívta magát emlékekkel: szép emlékekkel, mert az az ember, aki megtalálta az élet értelmét, aki másoknak ls tudott élni, nemcsak önmagának, aki a rossz és a gonosz fölé tudott emelkedni, rendszerint a szépet, a Jót őrzi meg emlékezetében, s ebbűl merít erőt, hitet, kitartást ahhoz a küzdelemhez, amit az ember vív önmaga és a mások boldogulásáért. Talán ennek kösznöheti az immár hetven éves TATÁR GYÖRGY, a nyitrai Pedagógiai Intézet fizika tanszékének adjunktusa, hogy még ma is tele van életigenléssel. Fiatalos kedvvel, precíz tudással, nagy tapasztalattal tárja fel hallgatói előtt a fizikai törvényszerűségeket, oktatja, neveli őket, becsületre, emberségre, a tanítói pálya szeretetére. Nemcsak Itt a pedagógiai intézetben, hanem mindenütt, ahol működött: Léván, Prievidzán, a bratislavai gimnáziumban, Illetve a pedagógiai felsőbb iskolán baráti, Igazi emberséges, megértő, de tudást követelő viszony fűzte neveltjelhez. Talán nem ls kellene külön hangsúlyozni: nemcsak i katedra mellett, hanem más területen ls tevékeny életet élt. Az áldozatkész pedagógiai munkával eltelt negyven év sok kellemetlenséget, de még több örömet, megbecsülést hozott, amit olykor-olykor egy-egy régi tanítvány levele, a fiatalabb kollégák —• akiknek mindig szívesen adta át tapasztalatalt — köszönő kézszorítása, a hallgatók hálás tekintete jelez. Az utóbbi napok könnyes, meghatott örömben telnek. Prágából hozott levelet a posta. A köztársasági elnök irodája értesítette, hogy köztársaságunk elnöke, — a tanítók napja alkalmából — az „Érdemes tanító" címmel tünteti ki. A sok-sok éves becsületes munki, Igyekezet honoráriuma ez, szocialista társadalmunk emberbecsülésének bizonyítéka. — k. x Az iskola és az élet kapcsolatáért A bratislavai magyar középiskola tanárai között gyorsan elterjedt a hír: Laci bácsit Prágába hívták, Laci bácsit kitüntetik! HÚSZAK LÁSZLÓ, az iskola szeretett Laci bácsija mögött 30 esztendős, élményekben gazdag pe—

digôgus múlt éli. 1951 óta tinit Bratislavában, néhány éve a politechnikai nevelés oktatója. Nem fukarkodik sem Idővel sem fáradsággal, ha tanítványairól, az Iskola ügyéről van szó. Neveltjel az életbe kikerülve értik csak meg Igazán, azt az energiát és áldozatkészséget, amivel a munka szeretetére, pontosságára, kitartásra nevelte őket. Számára az iskola és az élet kapcsolatának építése, ápolása az egyik legfontosabb feladat. Az iskolában rendkívül népszerű, kollégái szívélyes, barátságos magatartásáért, segítőkészségéért, tanítványai jő kedélyéért, igazságszeretetéért szeretik. Az egész Iskola büszke rá, hogy Huszák Lászlót ma „Érdemes tanító" címmel tüntették ki. -inDrágakőnél drágább a kiejtett szó Huszonöt esztendeje annak, hogy a kremnlcai süketnémák Iskolájában először állt fel a dobogóra. A gyerekek várakozással tekintettek a fiatal, karcsú tanítónőre, aki minden módon palástolni igyekezett izgalmát. Mert izgatott volt TÁBORSKÁ EMÍLIA, hiszen a képesltés megszerzése után ez volt első állása, első tanítási órája. Ogy érezte magát, mintha vizsgáznia kellett volna, de ez sokkal komolyabb vizsga volt, mint az Intézetlek. Úgy érezte tanítványai szigorúbbak a legszigorúbb vizsgabiztosnál is. A szőkefürtös fiatal tanítőnő megnyerte a kis diákok szivét. Nem csoda, hiszen minden tudását, erejét a süketnéma gyerekeknek szentelte. Kremnlcáről, Jelšavára, onnan Bratislavába, majd Prešovra került. Mindenütt megállta a helyét, tapasztalatokban gazdagodott, és az évek múlását azoii gyermekek számával is mérhette, akiket 8 tanított meg beszélni, írni-olvasni. 1950-óta a bratislavai süketnémák Intézetében tanít. Ma már a süketnémák oktatásának úttörői közé számítják, nemcsak azért, mert lelkesen alkalmaz minden üj oktató, nevelő módszert, felkutat és beszerez minden új szemléltető segédeszközt, hanem azért ls, mert gazdag tapasztalat- és ismerettárát szívesen osztja meg bárkivel. Neve ott olvasható több tankönyv alkotó-kollektívájának tagjil sorában. Mindamellett jut Ideje a társadalmi munkára ls. Aktívan dolgozik a szakszervezetben, tagja az üzemi bizottságnak, a városi bizottság funkcionáriusa, a kerületi bizottságban pedig mint instruktor működik. — Szeretem a gyerekeket, különösen a kisebbeket. Az 1—5 osztályt tanítom. S itt a legszembeötlőbbek az eredmények. Ha sikerül nyugodt környezetet teremteni a gyerekek számára, akkor ebben a korban lehet a legjobban formálni őket. A tanítványaim szinte hozzám nőttek, minden új fogalom, amire megtanítom őket minden új szó, amit kiejtenek, a drágakőnél drágább nekem ..." - s. k. — Az új nemzedék nevelése érdekében Haja fehér, szeméből az életismeret diktálta türelem és megértés sugárzik. HORÁCEK BELA, a pozsonypüspöki alapiskola szlovák nyelvtanéra négyvenötéves pedagógiai múltra tekint vissza. Losonc környékén kezdte tanítói pályafutását és alig harmincéves korában, ö lett az ország legfiatalabb tanfelügyelője. Tizenkét esztendőn át Prievidzán példásan látta el e feladatkörét, akkor azonban baloldali magatartása miatt felfüggesztették, és csak a felszabadulás után térhetett vissza az Iskolaügyl Megbízotti Hivatalba. 1950 óta az ő hatáskörébe tartozott a magyar Iskolák szervezése. Ma így emlékezik vissza erre az Időre: — Nehéz munka volt. Magyar iskolákat kellett szerveznünk, de nem voltak magyar tanítók. Lépésről lépésre tudtunk csak haladni és menet közben képeztük, neveltük a tanítókat. Szerettem ezt a munkát. Véremben van, hogy segítsek azoknak, akiknek szükségük van rá. 1962-ben vonult nyugdíjba a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalból, ahol akkor már öt éve a mezőgazdasági iskolák szervezésével foglalkozott. Am nem az ő kenyere a pihenés. S egy szép napon, amikor a püspöki alapfokú Iskola igazgatójával találkozott és hallotta, milyen nehézségekkel küzdenek a szlovák nyelv oktatása terén, minden huzavona nélkül vállalta e fontos tantárgy tanítását, — Amíg csak az egészségem engedi, továbbra ls az új nemzedék nevelésének szentelem minden erőmet. — Ez HoráCek Béla érdemes tanító hitvallása. (ska.J i- A jó munka jutalma Közel két évtizedet ölel fel pedagógiai tevékenysége, s a mostani „Példás tanító" kitüntetés ennek az önzetlen áldozatkész munkának szöl. Aligha túlzunk, ha azt állítjuk, azok közé tartozik, akik örökké tervezgetnek, újabb és újabb megoldásokat, a munkavégzés még nagyobb eredményességét keresik, azon fáradoznak. Szinte elképzelni ls nehéz a munkának azt a hányadát, melyet magára vállal. Nemcsak pedagógus, hanem a sző szoros értelmében közéleti tényező is. Tanít, Iskolát Igazgat,- énekkart szervez, színjátszókkal próbál, különböző bizottságok tag|a, s kl tudná mindazt felsorolni, ami az ő munkaprogramjába belefér. Egy tény, ahol segítségre, szervező munkára van szükség, ott TELEK Y MIKLÓSRA mindenkor lehet számítani. Az egykori népművelési, valamint Iskolai tanfelügyelőt éppúgy, mint a mostani iskola-lgazgatőt egyaránt jellemzi az új, haladó módszerek állandó keresése, azok gyakorlati érvényesítése. Elég ha egy példát említünk: a nagymegyeri Iskola az elsők között vezette be i szaktantermes oktatást. Az azóta elért eredmény ma már önmagáért beszél. Amikor az eddig elért szép sikerek tltkárúl faggatom az Igazgatót, röviden csak annyit mond: — A közös munka eredménye. Ezek után aligha jellemezhetjük másként a mostani, tanltónapi kitüntetést, mint a közösségért végzett kiváló munka Jutalmaként. —dzSzereti hivatását — Oktató-nevelő munkám kiindulópontja és egyben legfőbb célkitűzése a mély és tartfis Ismeretek megalapozása. Azt szeretném elérni, hogy a tanulók Jól érvényesüljenek az életben és bárhol megállják a helyüket. Népünk szeretetére, a munkásosztály megbecsülésére és embertársaik Iránti mély megértésre igyekszem nevelni őket. Ennél szebb feladata nem ls lehet az embernek, hiszen ezek a gyerekek csak most készülnek az életre, még formálni, idomítani lehet őket és haladó gondolatokat kell ébreszteni bennük. így nyilatkozik hivatásáról, pedagógiai céljairól és életfelfogásáról Szűcs Gyula, a klrályhelmecl magyar tannyelvű kilencéves Iskola történelem és földrajzszakos Igazgató helyettese. Aki Ismeri Szűcs Gyulát, tudja, hogy szavalt komolyan gondolja, ezek nem Sfrázisok. Járásszerte Ismerik az iskolán kívül is. Szeretik és becsülik. Szabad Idejében — ha ugyan lehet Ilyenről beszélni, — az egyes tantárgyak módszertanával, a szaktantermes oktatás tökéletesítésével, a szaktermek beredenzése és fejlesztése problémáival foglalkozik. Ez szorosan hozzátartozik napi munkarendjéhez... A kötelességtudás és a hivatásszeretet már szenvedélyévé vált, sohasem érez Időhiányt, sohasem elégszik meg a mér elért eredményekkel. Szűcs Gyula munkáját ez Jellemzi elsősorban. (taj i Üj embereket nevel GÁSPÁR JÖZSEF Idestova tizenkettedik éve tanít Košicén a magyar tannyelvű középfokú Ipariskolában. A gondjaira bízott diákokat úgy neveli a műhelyben, hogy megszerettesse velük a munkát, hogy szorgalmasan és becsületesen készüljenek fel hivatásukra. A szerszámkészítés mesterségét, különböző fortélyait magyarázza és szemlélteti, gondosan ellenőrzi a diákok első önálló munkáját. Űrák hosszat elidőz velük a lakatosmühelyben, a forgácsológépek, esztergapadok vagy a marógépek mellett. Gyakran a tanítás befejeztével is ott látni, egyik-másik, gyengébb diákjával Ha csak lehet dicsér, i ha kell újra magya | ráz, mindig megfontolva, barátságosan, türelmesen. Gáspár József mű helytanító tudja. 5 hogy az iskola az; érvényesülés első i kapuja. Átérzi an-£§i nak fontosságát. W hogy diákjai Itt ala pozzák meg gyakor lati tudásukat, itt sajátítják el technikai felkészültségük 1 alapját, mindazt, amire az életbea oly nagy szükségük lesz. Tudja, hogy a tanító jő munkája csak azon mérhető le, miként állják meg helyüket neveltjei a későbbi évek során. (taj t Erénye: a munkaszeretet ' PETÉNYI ISTVÁN, a Vrbovkal Alapfokú Kilencéves Is kola tanítója. Föld műves családból származik. Matematlka-flzikaszakos. Most múlt 11 éve, hogy megkezdte tanítót hivatását. A szüleitől örökölt szorgalom, becsületesség és munkaszeretet a legfőbb erényei. Kérdéseinkre így válaszolt: — Nagyon szeretem tantárgyamat. Főleg a matematikát. Különösen a matematika módszertana érdekel. Szaklapok és szakkönyvek tanulmányozásával állandóan új módszerek után kutatok. Munkám eredménye tanulóimnál mutatkozik meg, akik nemcsak az Iskolában, hanem a különféle versenyeken ls szép sikereket érnek el. Arra a kérdésünkre, hogy véleménye szerint miért kapta a kitüntetést, ezeket mondotta: — Csak azt teszem, amit kollégáim és amit egy szocialista tanítónak tenni kell. Nagyon szeretem hivatásomat és a tinulókat. Nevelő-oktató munkám célja: minél jobban, minél sokoldalúbban előkészíteni a tanulókat a szocialista emberhez méltö életre. Munkámat mindig örömmel végzem. Petényi István jől dolgozik az Iskolában és az Iskolán kívül ls. Számos társadalmi megbízatása van. Erejéhez mérten igyekszik minden munkát elvégezni. Sokat se$lt kulturális téren is. A kitüntetéssel mint Jó tanítót és mint jó társadalmi munkást jutalmaznak. (b) 1964. március 28. * ÜJ SZŐ 5