Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-26 / 86. szám, csütörtök

PÉLDÁS KÖNYVTÁROS EDDIGI TAPASZTALATAINK azt bi­zonyítják, hogy falvainkban a könyv­tár nemegyszer tizedrangú szerepet játszik. Ez nemcsak a szegényes, ned­ves, penészes könyvtárhelyiségekben mutatkozik meg, hanem a könyvek válogatásában és rendbentartásában ls. A könyvtár jó vagy rossz működé­se többnyire a véletlenen múlik. At­tól függ, ki áll a könyvtár élén. Ha a könyvtáros szereti és megbecsüli a könyvet, akkor gondja van arra, hogy a jó könyvet minél többen olvassák a faluban, gondja van arra is, hogy a könyvesboltban személyesen válo­gassa ki az újonnan .megjelent érté­kes műveket. Ha nem ért a könyvek­hez, akkor a könyvesbolt azokat a könyveket küldi el neki, amelyeket a vevők nem vásárolnak. Így aztán nem csoda, ha a könyvtárnak alig van ol­vasója és a legújabb könyveket ls úgy lepi a közöny, akár a por. A minap Izsán jártam. A könyvtár ugyan földes, homályos helyiségben kapott elhelyezést, mégis amint be­léptem, nyomban észrevettem, hogy szakavatott kéz gondozza a könyve­ket, olyan könyvtáros, akinek a könyv és az olvasó egyaránt szívügye. A két­ezerötszáz kötetes könyvtár minden kötetén ott a könyvtáros gondos ke­zenyoma. Valamennyi könyv papírral borítva, számmal ellátva és csoporto­sítva sorakozik a polcokon és a szek­rényekben. Ezenkívül a rend a válogatásban, továbbá abban nyilvánul meg, hogy az olvasó a szlovák és a magyar iro­dalmi folyóiratokat is megkaphatja. A Slovenské pohladyt éppúgy olvas­hatja, mint az Irodalmi Szemlét. Túlzás nélkül állíthatom, hogy Kaj­tár József, a kilencéves iskolaigaz­gató-helyettes, aki 1956 óta gondozza és irányltja a könyvtárat, igen hasz­nos munkát végez szülőfalujában. Gondos, lelkiismeretes munkája fénye­sen Igazolja, hogy nemcsak a köny­veket, hanem a falu népét is szereti. Ama tanítók közé tartozik, akik szív­vel-lélekkel szolgálják a népet. Ezt a falu lakossága is érzi... Tisztelet­tel és megbecsüléssel beszélt róla Papp András, a nemzeti bizottság el­nöke, aki egyben pártelnök is. Amikor Kajtár József átvette a könyvtárat, könyvállománya mindösz­sze 250 olyan könyv volt, amely sen­kinek sem kellett. Első teendője az volt, hogy bement Komáromba és megállapodott a Slovenská kniha könyvesboltjával, hogy a könyvtár számára maga válogatja ki az olvasni­valót. Azóta a könyvesbolt respektál­ja a megállapodást és csak azokat a könyveket teszi félre számára, ame­lyeket személyesen kiválogatott. Ezt a válogatást Kajtár elvtárs rendsze­resen pénteken végzi. Ilyenkor bejár Komáromba a Marxista Egyetemre. Otja Innen egyenesen a könyvesboltba vezet. Ha nem kapja meg a kívánt KULTURÁLIS HÍREK Átszervezték a szovjet könyvki­adó-vállalatokat. Rövidesen találkoz­hatunk az új kiadóvállalatok nevével: a Progresz kiadásában jelennek meg az idegennyelvü kiadványok és a külföldi művek orosz fordításai, a Nauka kiadóvállalat három tudomá­nyos kiadóvállalatot egyesít, a Szov­jetszkij Hudozsnyík pedig az összes képzőművészeti és zenei kiadvá­nyokról gondoskodik. Arthur Miller részt vett a frank­furti per tárgyalásain. A sajtó kép­viselőinek többek között ezeket mondotta: „Tudom, hogy a németek közül sokan szívesen elfelejtenék a multat. Nem tehetek róla, de az a gyanúm, sokaknak egyáltalában nem fontos, hogy Oszwieczim megismét­lése ellen igazi óvintézkedéseket te­gyünk." KÖNYV Könyv, Közöny kődéből kelj kt, Fény akar tenyérre venni. Könyv, Nyitód j ki — éhes a lélek, Szól/ — a te szavaddal élek. Könyv, Simulj a szerető kézbe. S változz jótartó kenyérre. Könyv, Ne légy nyűtt papír és betű: Mindennél hosszabb életű. Te légy, S kívüled az még, kl szeret, Aki utánad mindig éhezett. CSONTOS VILMOS könyveket a boltban, akkor nem rest... megrendeli őket néhány hó­napra a járási könyvtárból, de az ol­vasónak megszerzi azt a könyvet, amit el szeretne olvasni. AZ OLVASÓ IRÁNT ÉRZETT tiszte­letnek köszönheti, hogy tavaly 2133 könyv fordult meg olvasói kezében. Tehát közel egész könyvállománya mozgásban volt. Ma már elérte, hogy Jókai és Mikszáth mellett Móricz Zsigmond könyvei a legkeresettebbek a könyvtárban. Az újabbak közül Sellyein, Mácson, Egrin kívül MňaC­kót, Mináčot, Heőkót, Otčenášekot és Drdát is szívesen olvassák. Nagyon szeretik a faluban az orosz Írókat, különösen Tolsztoj Háború és békéjé­nek van nagy sikere. De olvassák Balzacot, Jack Londont és amióta a magyar televízió bemutatta Stendhal Vörös és fekete című játékát, a re­gény a könyvtár legkeresettebb mű­ve lett. Kajtár különben azt a meglepő fel­fedezést tette, hogy amióta a tele­vízió-tulajdonosok száma megnöveke­dett a faluban — a 634 házszámmal rendelkező község lakosságának ed­dig 182 TV-készüléke van —, olvasó­tábora ls megnövekedett. Stendhalon kívül nagy sikere van MňaCko Engelchenjének, amellyel az olvasók filmen ismerkedtek meg. A két könyv körül nagy viták hang­zanak el a könyvtárban. Ezek a viták nagyrészt péntek délután zajlanak le. Kettőtől hétig van nyitva a könyvtár. Ezekben az órákban a könyvtár két kis helyisége megtelik a könyvkedve­lő olvasókkal. Elmondják véleményü­ket olvasmányaikról, mi tetszett és mi nem. Kajtár ott ül közöttük, mint ama igazi vérbeli tanítók, akik az is­kolán kívül ís tanítanak. EZEK A SPONTÁN VÉLEMÉNY­NYILVÁNÍTÁSOK bírták a könyvtárost arra, hogy egy-egy népszerű könyv­ről szűk körű vitákat rendezzen az is­kola egyik tantermében. A falu olva­sóinak színe-java a vitaestéken össze­jön, és folyik a meghitt beszélgetés a cselekményről, az emberábrázolás­ról és a szépirodalom feladatairól. Érvek, ellenérvek hangzanak el, néha megfontoltak, néha felületesek, de Kajtár e véleményeket komolyan ve­szi, Igyékszik a felmerült kérdésekre megfelelő választ adni és a vitát ren­des mederbe terelni. Kajtár reméli, hogy a könyv-viták idővel annyira meghonosodnak és közkedveltté vál­nak, hogy egyre többen vesznek majd részt rajtuk. Joggal reméli, meri a falu lakossá­ga a kultúra Iránti ragaszkodását az­zal ls bebizonyította, hogy egy régi istállót és raktárhelyiséget lebontott, és egy igen szép művelődési házat épftett fel. Az építkezés két évig tar­tott. E rövid idő alatt a falu fiatalja. Idősebbje 14 000 brigádórát dolgozott le. Mindez természetesen távolról sem jelenti azt, hogy Izsán minden rend­ben volna. Van például még sok prob­léma a szövetkezetben. Elsősorban több tanult, szakképzett dolgozóra lenne szükség. Igaz, a szövetkezet már taníttatja néhány tagját a gadóci mezőgazdasági iskolában, de még több szakemberre volna szüksége. A község lakásgondokkal ls küzd. Papp elvtárs, a nemzeti bizottság el­nöke szerint ezt- a kérdést ls meg lehetne oldani, ha a község megkap­hatná azt az épületet, amely nemré­gen szabadult fel. Az épület üresen áll és noha Ígéretet kaptak, hogy a község az épületet megkapja, addig ez irányban még semmi sem történt. Ha megkapnák az épületet, akkor odahelyezhetnék az óvodát meg a könyvtárat. EZZEL A MEGOLDASSÁL Kajtár elv­társ fájó pontja ls orvoslást nyerne. Érthetően bántja, hogy a könyvtárat ilyen földes, homályos helyiségbe dug­ták. Az a nézete, hogy a könyvnek ls levegőre, világosságra van szüksé­ge. Ebben azt hiszem, az olvasók ls osztják nézetét. Az olvasókkal kapcsolatban az a vé­leményem, hogy Irodalmi Ízlésük most van kialakulóban és nagy szük­ségük van a könyvtáros tanácsára. Egy Idősebb nyugdíjas munkáshá zaspárral beszélgettem olvasmányaik­ról. Kikölcsönzött könyveik között ott láttám Mikszáth, Jókai és Verne Gyu­la regényelt. Az utóbbiba azt mond­ták, hogy nagyon leköti érdeklődésü­ket. Elismeréssel -nyilatkoztak Jókai Aranyemberéről, Mikszáth Különös házasságáról és Stendhal Vörös és fekete című regényéről. Arra a kér­désre, hogy mit olvastak ifjú koruk­ban, mindketten egyszerre azt vála­szolták, . hogy többnyire azokat a ponyvafüzeteket, amelyekkel akkori­han elárasztották a várost és a falut. Amikor elköszöntem tőlük, nem tud­tam szabadulni attól a gondolattól, hogy ezek a nyugdíjasok olvasmá­nyaikkal be akarják hozni azt, amit ifjú korukban elmulasizŕtottak. A ponyva egyébként ma is kézről kézre jár a faluban. Vannak, akik még őrzik ezeket a poros, olcsó pa­píron nyomott füzeteket és Itt-ott köl­csönadják őket a fiataloknak. AZ EGYIK HÁZBAN három szép fia­tal lányra bukkantam. A 19 esztendős Izsák Ilona látta éppen vendégül ba­rátnőit, akikkel a szövetkezet kerté szetében együtt dolgozik. Ilona édes­anyja már nem él, ő vezeti tehát a háztartást. Munkáját kifogástalanul végzi. Ragyogó rend, tisztaság ural kodik a lakás minden zugában. Kül­sejére is — akárcsak barátnői — rendkívül nagy gondot fordít. Olvasmányairól szólva habozás nél­kül kijelenti, hogy Gárdonyi Egri csillagok, Móricz Zsigmond Boldog ember gímü könyve nagyon tetszett neki. Mindez nagyjában egyezik ba­rátnője, Izsák Lujza véleményével ls. A harmadik barátnő nem olvas, jól érzi magát könyvek nélkül is. Arra a kérdésre, olvasnak-e pony­vát, Lujza szemrebbenés nélkül igen­nel válaszol. Azt mondta, Józsi bácsi adja neki kölcsön a bekötött füzete­ket és őszintén bevallja, noha tudja, hogy mindaz, amit olvas, csak kita­lált, de mégis izgalmas és szórakoz taté, ezért olvassa. Még betértem Mái;ia Zelenianská asszonyhoz, akinek Móricz Zsigmond és Sellyei Jóska novellái a legkedve sebb olvasmányai. Végül meglátogat­tam Kajtár Jánost, a könyvtáros öcs­csét. Érettségizett fiatalember ... mo­solyogva mondja, a régi írókat nem adja az újakért. Neki Móricz, Tamási Áron, Tersánszky és Kaffka Margit ma is többet mond a legmodernebb íróknál. Az a nézete, hogy az új író­nemzedék könyveiben sok mester­kéltség található, és könyveik nem olyan gördülékenyek, nem olyan hite­lesek, mint a régieké. E LÁTOGATÁSOK UTÄN megkérdez; tem Kajtár Józsefet, hogyan akar .har­colni a ponyvp ellen. A könyvtáros válasza higgadt volt. Mosolyogva mondta, hogy az értéktelen irodalmi termékek ellen csak értékes irodalmi alkotásokkal lehet eredményesen har­colni. Meg van róla győződve, aki megszereti a klasszikusokat és a ki­váló modern írókat, az előbb-utóbb lemond a kiagyalt, lapos történetek olcsó izgalmairól. Idővel rájönnek nem érdemes a fércjnunkákra Időt vesztegetni. SZABÖ BÉLA A kulturális munka eredményességéért Az elmúlt hét végén ismét több járási székhelyen tartották meg a Cse­madok járási konferenciáit. E tanácskozás mindig nagy jelentőségű ese­mény nemcsak a helyi szervezetek, hanem az egész |árás életében A kon­ferencia felméri, mit végezlek a kultúra munkásai, ugyanakkor megszab­ja az elkövetkező időszak teendőit Munkatársaink az alábbiakban né­hány ilyen tanácskozásról számolnak be. A Gyermekek Házában, a prágai Várban otthonosan érzik magukat a gyer­mekek. Képünkön: hanglemezeket hallgatnak a fiatalok. (Miloslav Buriánek felv.) RIMASZOMBAT E hó 21-én és 22-én tartotta a CSEMADOK rimaszombati járási szer­vezete XIII. járási konferenciáját 150 küldött és számos vendég jelenlété­ben. Ferencz Dezső járási elnök ki­merítő beszámolójában rámutatott ar­ra, hogy az elmúlt esztendőben ja­vultak a tömegszervezetekkel való kapcsolataik, majd kritikailag elemez­te, hogyan folyik a munka a járásban pártunk XII. kongresszusa határoza­tainak és a kitűzött feladatoknak a teljesítése érdekében, önművelődé­sükben figyelemre méltó eredmények akadtak, a kulturális tevékenység új formájával helyesen élt a Veres Já­nos és Mács Zoltán vezette Irodalmi Színpad, a járásban javult, színvona­lában emelkedett a színjátszók mun­kája ls, hat járási rendezvény megfe­lelő anyagi és erkölcsi sikerrel zá­rult. A számos kérdést felölelő elnöki be­számoló |ó alapot adott a vitának, amelyben tizenhat felszólaló vett részt. A konferencia első napján különösen |án Babic elvtársnak, a TIT rimaszumba­ti titkárának felszólalása keltett figyel­met. A vasárnapi felszólalók közt Ondrefcsik Nándor, az abafalai szövetke­zet könyvelője érdekesen fejtegette, hogy a helyi csoport traktorosbrigád­ja és általában a tagok kezdeményező munkája révén milyen nagy túlteljesít­raényekkel segítettek hűs- és tojásellá­tásunkon. Az eredményes munka követ­keztében 30 000 koronára nStt a szövet­kezet kulturális alapja. Gacsó István a szülőkhöz Intézett meg­szívlelendő szavakat, hogy minél töb­ben küldjék gyermekeiket a mezőgazda­sági iskolákba. Szakképzett dolgozókra van szükségűnk a mezőgazdaságban is, hangoztatta, aztán nyelvünk pallérozá­sára hívta fel a figyelmet. Nyelvi tiszta­ságot kért számon a konferencia másik kritikai hangú felszólalója, Pazderák Bertalan is. Mács Zoltán találóan ele­mezte, hogyan éljünk helyesen a tech­nikai kultúra vívmányaival, a televízió­val. Elek Arpád, a járási pártbizottság titkára hosszabb értékes felszólalásában a kulturális alapok helyes felhasználá­sának kérdését fejtegette, a magyar Is­kolák helyzetéről beszélt és példákat hozott fel, hol folyik jól a szlovák nyelv tanítása. A tartalmas és termékeny vitában szó esett még a rimaszombati ének­kar felújításának szükségességéről, továbbá a városi csoport helyiségei­nek, jobb munkalehetőségeinek kér­déséről. A zavartalanul lefolyó, mind­végig színvonalas konferencia a já­rás legjobb ötven CSEMADOK-dolgo­zőjának jutalmazásával és az új el­nökség megválasztásával ért véget. Szombat este a rimaszombati szín­játszók a konferencia tiszteletére Du­nai Ferenc Nadrág cfmű komédiáját adták elő Dropka Géza és Gecse Gyu­la rendezésében. Kellemesen tűnt fel a debütáló Szuhai Erzsébet a műked­velő szintet messze túlhaladó képes­ségeivel, de sikert aratott a többi sze­replő ls, így Suhajik Ilona, Karkusz Jánosné, Gecse Gyula, Kovács Zoltán és Gyurcsik Vilmos. A bemutatót kö­vető hangulatos ismerkedési est ls hozzájárult a konferencia sikeréhez. —ev— ROZSNYÓ Rozsnyón, mintegy 150 küldött je­lenlétében zajlott le a Csemadok já­rási konferenciája. A kétnapos ta­nácskozáson a Csemadok Központi Bizottságának háromtagú küldöttsé­gén kívül megjelent Štefan Frank, a Szlovák Nemzeti Tanács osztályveze­tője és Dávid Ferenc, a rozsnyói já­rási nemzeti bizottság elnöke, a já­rást pártbizottság és más szerveze­tek és intézmények küldöttei. Szőlős Sándor kimerítő és tartal­mas titkári beszámolójában részlete­sen elemezte azokat az erényeket és fogyatékosságokat, amelyek az elmúlt választási évben a rozsnyói járásban a Csemadok munkáját jellemezték. A baráti hangulatú, kiegyensúlyo­zott, a szervezeti és a kulturális élet számos igen fontos kérdésével fog­lalkozó vitában tizenkilencen szólal­tak fel. Többek között nagy tetszés­sel fogadott beszédet mondott Dávid Ferenc, a járási nemzeti bizottság elnöke, aki megígérte, hogy a nem­zeti bizottság mint eddig, ezentúl ls minden segítséget megad, hogy a já­rásban fellendüljön a Csemadok mun­kája és ezáltal a kulturális élet. Meg­említette, hogy eddig már mintegy 200 ezer koronával járultak hozzá a gombaszögi szabadtéri színpad felépí­téséhez. Az anyagi és erkölcsi segít­ségnyújtástól a jövőben sem zárkóz­nak el. Javasolta, hogy a gombaszögi ünnepségek előkészítésére alakítsa­nak bizottságot. Javaslatát a konfe­rencia egyhangúlag elfogadta. Az igazi munkajellegű tanácskozás résztvevői több pontból álló határoza­tukban megfogadták, hogy az elkö­vetkező Időszakban minden erejüket , a választások, valamint a kulturális és népművelő munka sikere érdeké­be állítják. (b) LÉVA A CSEMADOK lévai járási konfe­renciáját az a törekvés jellemezte, hogy a meglevő problémákat sürgő­sen megoldja és a lehetőségeket job­ban kihasználja. Mert bizony, a szer­vezetek életében probléma is akad: a munka rendszerességének hiánya, a tagság egy részének passzivitása, a népművelő és népművészetet ápoló tevékenység helyenkénti lanyhulása, és nem utolsósorban egyes nemzeti bizottsági vagy más funkcionáriusok kultúra iránti közömbössége, sőt aka­dékoskodása. Ugyanakkor sok helyütt éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A vá­lasztott szervek tudatosítják a CSE­MADOK küldetését, jelentőségét a falu kulturális életének fellendítésében, s ezért támogatják Is a szervezet munkáját. Ennek a segítő kéznek is érdeme, hogy tavaly a lévai járásban többek között 29 nyelvtanfolyamot, 238 különféle Ismeretterjesztő elő­adást, 47 irodalmi, Illetve szerzői es­tet szerveztek, azaz rendeztek a helyi szervezetek. A járási bizottság örömmel számolt bel arról, hogy a múlt év novemberé­ben Ipolyságon megalakult a járás első Irodalmi színpada, mely József Atilla nevével indul. Az Ipolyságiak példáját Léván is követték, majd a csataiak határozták el, hogy április­ban „A ma költészete" című bemuta­tóval lépnek színpadra. A múlt eseményei közé tartozik a járási szervezet két legnagyobb ren­dezvénye, a palásti és zselizi dal- és táncünnepély. Elismerést érdemel a helyi szerve­zetekben működő 13 tánccsoport, az egész estét betöltő műsorra képes 12 esztrád- és a 38 színjátszó együttes. Ez utóbbiak tavaly 189 előadást tar­tottak. Az említett, adatok nagyjából arról adnak hírt, hogy a járás szervezetei mit végeztek a múlt esztendőben. Nem szólnak azonban arról, hogy ml mindent mulasztottak; arról, hogy bi­zony még sok az olyan szervezet és CSEMADOK-tag, amely és akt egyál­talán nem vette kl részét a kultúra szö­vétnekét élesztgető nemes munkából. A konferencia erről sem feledkezett meg. A beszámolói a felszólalások és a határozat sürgető feladatként jelöl­ték meg a tagság aktivizálását. Fontos teendőként határozták meg a CSEMA­DOK tevékeny részvételét a választá­si kampányban. (szó) KOMAROM Két nap tanácskoztak a konferen­cia küldöttei, keresték, kutatták a népnevelő- kulturális munka elmé­lyítésének további lehetőségeit. Tény­ként szögezhetjük le, hogy a járás Csemadok szervezetei, ha változó si­kerrel ls, de érdemes munkát végez­tek az elmúlt évben. Erről tanúskod­nak az Ismeretterjesztő előadások (838-at tartottak), valamint a színját­szók és tánccsoportok múlt évi ered­ményei. Örömmel állapítható meg ugyanakkor az ls, hogy a járásban egyre növekszik a könyv, ós a szer­ző-olvasó estek iránti érdeklődés. Ez utóbbit illetően Kava, Tany, Csalló­közaranyos és Lakszakállas ért el szép eredményeket. A konferencián ugyanakkor felme­rült — Hencz György titkári beszá­molója is felvetette —, a nagyobb községek (Gúta, Nagykeszi) s magá­ban a járási székhely — Komárom — kulturális élete élénkítésének szük­ségessége, valamint az állandó iro­dalmi színpad megalakításának az indokoltsága. Több bíráló szó érte a kultúrhá­zak építését. Vannak ugyanis a já­rásban olyan községek, ahol a „Z"­akció keretében már öt-hat éve épí­tik a kultúrházat, sajnos azonban be­fejezésükre még ma sincs sok kilá­tás. A küldöttek kifogásolták a könyv­tárak könyvállományát. Egyrészt a válasfcték, másrészt a magyar nyelvű könyvek hiánya került előtérbe. Mind­ezek olyan kérdések, amelyeknek megoldása Indokolt, s fontos lenne, ha ezekkel a kérdésekkel a járási nemzeti bizottság illetékes szervei is foglalkoznának. Ha bizonyos hiányérzetünk volt ls a konferencián, ez elsősorban abban keresendő, hogy a feladatok felmé­résének szenvedélyes útkeresése he­lyett főleg eredményrögzítő szerve­zeti beszámolókat hallhattunk. Már­pedig a Csemadok-szervezetek mun­kája fontos részét képezik a művelő­dés-politikai irányelvek valóraváltá­sának. Így a nagyobb összefüggések keresése nemcsak szükségszerű, ha­nem az eszmei-politikai nevelő mun­ka hatékonysága szempontjából egy­ben nélkülözhetetlen is, (d. z.) 1964. március 26. * (jj SZÓ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom