Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-26 / 86. szám, csütörtök

PÉLDÁS KÖNYVTÁROS EDDIGI TAPASZTALATAINK azt bizonyítják, hogy falvainkban a könyvtár nemegyszer tizedrangú szerepet játszik. Ez nemcsak a szegényes, nedves, penészes könyvtárhelyiségekben mutatkozik meg, hanem a könyvek válogatásában és rendbentartásában ls. A könyvtár jó vagy rossz működése többnyire a véletlenen múlik. Attól függ, ki áll a könyvtár élén. Ha a könyvtáros szereti és megbecsüli a könyvet, akkor gondja van arra, hogy a jó könyvet minél többen olvassák a faluban, gondja van arra is, hogy a könyvesboltban személyesen válogassa ki az újonnan .megjelent értékes műveket. Ha nem ért a könyvekhez, akkor a könyvesbolt azokat a könyveket küldi el neki, amelyeket a vevők nem vásárolnak. Így aztán nem csoda, ha a könyvtárnak alig van olvasója és a legújabb könyveket ls úgy lepi a közöny, akár a por. A minap Izsán jártam. A könyvtár ugyan földes, homályos helyiségben kapott elhelyezést, mégis amint beléptem, nyomban észrevettem, hogy szakavatott kéz gondozza a könyveket, olyan könyvtáros, akinek a könyv és az olvasó egyaránt szívügye. A kétezerötszáz kötetes könyvtár minden kötetén ott a könyvtáros gondos kezenyoma. Valamennyi könyv papírral borítva, számmal ellátva és csoportosítva sorakozik a polcokon és a szekrényekben. Ezenkívül a rend a válogatásban, továbbá abban nyilvánul meg, hogy az olvasó a szlovák és a magyar irodalmi folyóiratokat is megkaphatja. A Slovenské pohladyt éppúgy olvashatja, mint az Irodalmi Szemlét. Túlzás nélkül állíthatom, hogy Kajtár József, a kilencéves iskolaigazgató-helyettes, aki 1956 óta gondozza és irányltja a könyvtárat, igen hasznos munkát végez szülőfalujában. Gondos, lelkiismeretes munkája fényesen Igazolja, hogy nemcsak a könyveket, hanem a falu népét is szereti. Ama tanítók közé tartozik, akik szívvel-lélekkel szolgálják a népet. Ezt a falu lakossága is érzi... Tisztelettel és megbecsüléssel beszélt róla Papp András, a nemzeti bizottság elnöke, aki egyben pártelnök is. Amikor Kajtár József átvette a könyvtárat, könyvállománya mindöszsze 250 olyan könyv volt, amely senkinek sem kellett. Első teendője az volt, hogy bement Komáromba és megállapodott a Slovenská kniha könyvesboltjával, hogy a könyvtár számára maga válogatja ki az olvasnivalót. Azóta a könyvesbolt respektálja a megállapodást és csak azokat a könyveket teszi félre számára, amelyeket személyesen kiválogatott. Ezt a válogatást Kajtár elvtárs rendszeresen pénteken végzi. Ilyenkor bejár Komáromba a Marxista Egyetemre. Otja Innen egyenesen a könyvesboltba vezet. Ha nem kapja meg a kívánt KULTURÁLIS HÍREK Átszervezték a szovjet könyvkiadó-vállalatokat. Rövidesen találkozhatunk az új kiadóvállalatok nevével: a Progresz kiadásában jelennek meg az idegennyelvü kiadványok és a külföldi művek orosz fordításai, a Nauka kiadóvállalat három tudományos kiadóvállalatot egyesít, a Szovjetszkij Hudozsnyík pedig az összes képzőművészeti és zenei kiadványokról gondoskodik. Arthur Miller részt vett a frankfurti per tárgyalásain. A sajtó képviselőinek többek között ezeket mondotta: „Tudom, hogy a németek közül sokan szívesen elfelejtenék a multat. Nem tehetek róla, de az a gyanúm, sokaknak egyáltalában nem fontos, hogy Oszwieczim megismétlése ellen igazi óvintézkedéseket tegyünk." KÖNYV Könyv, Közöny kődéből kelj kt, Fény akar tenyérre venni. Könyv, Nyitód

j ki — éhes a lélek, Szól/ — a te szavaddal élek. Könyv, Simulj a szerető kézbe. S változz jótartó kenyérre. Könyv, Ne légy nyűtt papír és betű: Mindennél hosszabb életű. Te légy, S kívüled az még, kl szeret, Aki utánad mindig éhezett. CSONTOS VILMOS könyveket a boltban, akkor nem rest... megrendeli őket néhány hónapra a járási könyvtárból, de az olvasónak megszerzi azt a könyvet, amit el szeretne olvasni. AZ OLVASÓ IRÁNT ÉRZETT tiszteletnek köszönheti, hogy tavaly 2133 könyv fordult meg olvasói kezében. Tehát közel egész könyvállománya mozgásban volt. Ma már elérte, hogy Jókai és Mikszáth mellett Móricz Zsigmond könyvei a legkeresettebbek a könyvtárban. Az újabbak közül Sellyein, Mácson, Egrin kívül MňaCkót, Mináčot, Heőkót, Otčenášekot és Drdát is szívesen olvassák. Nagyon szeretik a faluban az orosz Írókat, különösen Tolsztoj Háború és békéjének van nagy sikere. De olvassák Balzacot, Jack Londont és amióta a magyar televízió bemutatta Stendhal Vörös és fekete című játékát, a regény a könyvtár legkeresettebb műve lett. Kajtár különben azt a meglepő felfedezést tette, hogy amióta a televízió-tulajdonosok száma megnövekedett a faluban — a 634 házszámmal rendelkező község lakosságának eddig 182 TV-készüléke van —, olvasótábora ls megnövekedett. Stendhalon kívül nagy sikere van MňaCko Engelchenjének, amellyel az olvasók filmen ismerkedtek meg. A két könyv körül nagy viták hangzanak el a könyvtárban. Ezek a viták nagyrészt péntek délután zajlanak le. Kettőtől hétig van nyitva a könyvtár. Ezekben az órákban a könyvtár két kis helyisége megtelik a könyvkedvelő olvasókkal. Elmondják véleményüket olvasmányaikról, mi tetszett és mi nem. Kajtár ott ül közöttük, mint ama igazi vérbeli tanítók, akik az iskolán kívül ís tanítanak. EZEK A SPONTÁN VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSOK bírták a könyvtárost arra, hogy egy-egy népszerű könyvről szűk körű vitákat rendezzen az iskola egyik tantermében. A falu olvasóinak színe-java a vitaestéken összejön, és folyik a meghitt beszélgetés a cselekményről, az emberábrázolásról és a szépirodalom feladatairól. Érvek, ellenérvek hangzanak el, néha megfontoltak, néha felületesek, de Kajtár e véleményeket komolyan veszi, Igyékszik a felmerült kérdésekre megfelelő választ adni és a vitát rendes mederbe terelni. Kajtár reméli, hogy a könyv-viták idővel annyira meghonosodnak és közkedveltté válnak, hogy egyre többen vesznek majd részt rajtuk. Joggal reméli, meri a falu lakossága a kultúra Iránti ragaszkodását azzal ls bebizonyította, hogy egy régi istállót és raktárhelyiséget lebontott, és egy igen szép művelődési házat épftett fel. Az építkezés két évig tartott. E rövid idő alatt a falu fiatalja. Idősebbje 14 000 brigádórát dolgozott le. Mindez természetesen távolról sem jelenti azt, hogy Izsán minden rendben volna. Van például még sok probléma a szövetkezetben. Elsősorban több tanult, szakképzett dolgozóra lenne szükség. Igaz, a szövetkezet már taníttatja néhány tagját a gadóci mezőgazdasági iskolában, de még több szakemberre volna szüksége. A község lakásgondokkal ls küzd. Papp elvtárs, a nemzeti bizottság elnöke szerint ezt- a kérdést ls meg lehetne oldani, ha a község megkaphatná azt az épületet, amely nemrégen szabadult fel. Az épület üresen áll és noha Ígéretet kaptak, hogy a község az épületet megkapja, addig ez irányban még semmi sem történt. Ha megkapnák az épületet, akkor odahelyezhetnék az óvodát meg a könyvtárat. EZZEL A MEGOLDASSÁL Kajtár elvtárs fájó pontja ls orvoslást nyerne. Érthetően bántja, hogy a könyvtárat ilyen földes, homályos helyiségbe dugták. Az a nézete, hogy a könyvnek ls levegőre, világosságra van szüksége. Ebben azt hiszem, az olvasók ls osztják nézetét. Az olvasókkal kapcsolatban az a véleményem, hogy Irodalmi Ízlésük most van kialakulóban és nagy szükségük van a könyvtáros tanácsára. Egy Idősebb nyugdíjas munkáshá zaspárral beszélgettem olvasmányaikról. Kikölcsönzött könyveik között ott láttám Mikszáth, Jókai és Verne Gyula regényelt. Az utóbbiba azt mondták, hogy nagyon leköti érdeklődésüket. Elismeréssel -nyilatkoztak Jókai Aranyemberéről, Mikszáth Különös házasságáról és Stendhal Vörös és fekete című regényéről. Arra a kérdésre, hogy mit olvastak ifjú korukban, mindketten egyszerre azt válaszolták, . hogy többnyire azokat a ponyvafüzeteket, amelyekkel akkorihan elárasztották a várost és a falut. Amikor elköszöntem tőlük, nem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy ezek a nyugdíjasok olvasmányaikkal be akarják hozni azt, amit ifjú korukban elmulasizŕtottak. A ponyva egyébként ma is kézről kézre jár a faluban. Vannak, akik még őrzik ezeket a poros, olcsó papíron nyomott füzeteket és Itt-ott kölcsönadják őket a fiataloknak. AZ EGYIK HÁZBAN három szép fiatal lányra bukkantam. A 19 esztendős Izsák Ilona látta éppen vendégül barátnőit, akikkel a szövetkezet kerté szetében együtt dolgozik. Ilona édesanyja már nem él, ő vezeti tehát a háztartást. Munkáját kifogástalanul végzi. Ragyogó rend, tisztaság ural kodik a lakás minden zugában. Külsejére is — akárcsak barátnői — rendkívül nagy gondot fordít. Olvasmányairól szólva habozás nélkül kijelenti, hogy Gárdonyi Egri csillagok, Móricz Zsigmond Boldog ember gímü könyve nagyon tetszett neki. Mindez nagyjában egyezik barátnője, Izsák Lujza véleményével ls. A harmadik barátnő nem olvas, jól érzi magát könyvek nélkül is. Arra a kérdésre, olvasnak-e ponyvát, Lujza szemrebbenés nélkül igennel válaszol. Azt mondta, Józsi bácsi adja neki kölcsön a bekötött füzeteket és őszintén bevallja, noha tudja, hogy mindaz, amit olvas, csak kitalált, de mégis izgalmas és szórakoz taté, ezért olvassa. Még betértem Mái;ia Zelenianská asszonyhoz, akinek Móricz Zsigmond és Sellyei Jóska novellái a legkedve sebb olvasmányai. Végül meglátogattam Kajtár Jánost, a könyvtáros öcscsét. Érettségizett fiatalember ... mosolyogva mondja, a régi írókat nem adja az újakért. Neki Móricz, Tamási Áron, Tersánszky és Kaffka Margit ma is többet mond a legmodernebb íróknál. Az a nézete, hogy az új írónemzedék könyveiben sok mesterkéltség található, és könyveik nem olyan gördülékenyek, nem olyan hitelesek, mint a régieké. E LÁTOGATÁSOK UTÄN megkérdez; tem Kajtár Józsefet, hogyan akar .harcolni a ponyvp ellen. A könyvtáros válasza higgadt volt. Mosolyogva mondta, hogy az értéktelen irodalmi termékek ellen csak értékes irodalmi alkotásokkal lehet eredményesen harcolni. Meg van róla győződve, aki megszereti a klasszikusokat és a kiváló modern írókat, az előbb-utóbb lemond a kiagyalt, lapos történetek olcsó izgalmairól. Idővel rájönnek nem érdemes a fércjnunkákra Időt vesztegetni. SZABÖ BÉLA A kulturális munka eredményességéért Az elmúlt hét végén ismét több járási székhelyen tartották meg a Csemadok járási konferenciáit. E tanácskozás mindig nagy jelentőségű esemény nemcsak a helyi szervezetek, hanem az egész |árás életében A konferencia felméri, mit végezlek a kultúra munkásai, ugyanakkor megszabja az elkövetkező időszak teendőit Munkatársaink az alábbiakban néhány ilyen tanácskozásról számolnak be. A Gyermekek Házában, a prágai Várban otthonosan érzik magukat a gyermekek. Képünkön: hanglemezeket hallgatnak a fiatalok. (Miloslav Buriánek felv.) RIMASZOMBAT E hó 21-én és 22-én tartotta a CSEMADOK rimaszombati járási szervezete XIII. járási konferenciáját 150 küldött és számos vendég jelenlétében. Ferencz Dezső járási elnök kimerítő beszámolójában rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendőben javultak a tömegszervezetekkel való kapcsolataik, majd kritikailag elemezte, hogyan folyik a munka a járásban pártunk XII. kongresszusa határozatainak és a kitűzött feladatoknak a teljesítése érdekében, önművelődésükben figyelemre méltó eredmények akadtak, a kulturális tevékenység új formájával helyesen élt a Veres János és Mács Zoltán vezette Irodalmi Színpad, a járásban javult, színvonalában emelkedett a színjátszók munkája ls, hat járási rendezvény megfelelő anyagi és erkölcsi sikerrel zárult. A számos kérdést felölelő elnöki beszámoló |ó alapot adott a vitának, amelyben tizenhat felszólaló vett részt. A konferencia első napján különösen |án Babic elvtársnak, a TIT rimaszumbati titkárának felszólalása keltett figyelmet. A vasárnapi felszólalók közt Ondrefcsik Nándor, az abafalai szövetkezet könyvelője érdekesen fejtegette, hogy a helyi csoport traktorosbrigádja és általában a tagok kezdeményező munkája révén milyen nagy túlteljesítraényekkel segítettek hűs- és tojásellátásunkon. Az eredményes munka következtében 30 000 koronára nStt a szövetkezet kulturális alapja. Gacsó István a szülőkhöz Intézett megszívlelendő szavakat, hogy minél többen küldjék gyermekeiket a mezőgazdasági iskolákba. Szakképzett dolgozókra van szükségűnk a mezőgazdaságban is, hangoztatta, aztán nyelvünk pallérozására hívta fel a figyelmet. Nyelvi tisztaságot kért számon a konferencia másik kritikai hangú felszólalója, Pazderák Bertalan is. Mács Zoltán találóan elemezte, hogyan éljünk helyesen a technikai kultúra vívmányaival, a televízióval. Elek Arpád, a járási pártbizottság titkára hosszabb értékes felszólalásában a kulturális alapok helyes felhasználásának kérdését fejtegette, a magyar Iskolák helyzetéről beszélt és példákat hozott fel, hol folyik jól a szlovák nyelv tanítása. A tartalmas és termékeny vitában szó esett még a rimaszombati énekkar felújításának szükségességéről, továbbá a városi csoport helyiségeinek, jobb munkalehetőségeinek kérdéséről. A zavartalanul lefolyó, mindvégig színvonalas konferencia a járás legjobb ötven CSEMADOK-dolgozőjának jutalmazásával és az új elnökség megválasztásával ért véget. Szombat este a rimaszombati színjátszók a konferencia tiszteletére Dunai Ferenc Nadrág cfmű komédiáját adták elő Dropka Géza és Gecse Gyula rendezésében. Kellemesen tűnt fel a debütáló Szuhai Erzsébet a műkedvelő szintet messze túlhaladó képességeivel, de sikert aratott a többi szereplő ls, így Suhajik Ilona, Karkusz Jánosné, Gecse Gyula, Kovács Zoltán és Gyurcsik Vilmos. A bemutatót követő hangulatos ismerkedési est ls hozzájárult a konferencia sikeréhez. —ev— ROZSNYÓ Rozsnyón, mintegy 150 küldött jelenlétében zajlott le a Csemadok járási konferenciája. A kétnapos tanácskozáson a Csemadok Központi Bizottságának háromtagú küldöttségén kívül megjelent Štefan Frank, a Szlovák Nemzeti Tanács osztályvezetője és Dávid Ferenc, a rozsnyói járási nemzeti bizottság elnöke, a járást pártbizottság és más szervezetek és intézmények küldöttei. Szőlős Sándor kimerítő és tartalmas titkári beszámolójában részletesen elemezte azokat az erényeket és fogyatékosságokat, amelyek az elmúlt választási évben a rozsnyói járásban a Csemadok munkáját jellemezték. A baráti hangulatú, kiegyensúlyozott, a szervezeti és a kulturális élet számos igen fontos kérdésével foglalkozó vitában tizenkilencen szólaltak fel. Többek között nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott Dávid Ferenc, a járási nemzeti bizottság elnöke, aki megígérte, hogy a nemzeti bizottság mint eddig, ezentúl ls minden segítséget megad, hogy a járásban fellendüljön a Csemadok munkája és ezáltal a kulturális élet. Megemlítette, hogy eddig már mintegy 200 ezer koronával járultak hozzá a gombaszögi szabadtéri színpad felépítéséhez. Az anyagi és erkölcsi segítségnyújtástól a jövőben sem zárkóznak el. Javasolta, hogy a gombaszögi ünnepségek előkészítésére alakítsanak bizottságot. Javaslatát a konferencia egyhangúlag elfogadta. Az igazi munkajellegű tanácskozás résztvevői több pontból álló határozatukban megfogadták, hogy az elkövetkező Időszakban minden erejüket , a választások, valamint a kulturális és népművelő munka sikere érdekébe állítják. (b) LÉVA A CSEMADOK lévai járási konferenciáját az a törekvés jellemezte, hogy a meglevő problémákat sürgősen megoldja és a lehetőségeket jobban kihasználja. Mert bizony, a szervezetek életében probléma is akad: a munka rendszerességének hiánya, a tagság egy részének passzivitása, a népművelő és népművészetet ápoló tevékenység helyenkénti lanyhulása, és nem utolsósorban egyes nemzeti bizottsági vagy más funkcionáriusok kultúra iránti közömbössége, sőt akadékoskodása. Ugyanakkor sok helyütt éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A választott szervek tudatosítják a CSEMADOK küldetését, jelentőségét a falu kulturális életének fellendítésében, s ezért támogatják Is a szervezet munkáját. Ennek a segítő kéznek is érdeme, hogy tavaly a lévai járásban többek között 29 nyelvtanfolyamot, 238 különféle Ismeretterjesztő előadást, 47 irodalmi, Illetve szerzői estet szerveztek, azaz rendeztek a helyi szervezetek. A járási bizottság örömmel számolt bel arról, hogy a múlt év novemberében Ipolyságon megalakult a járás első Irodalmi színpada, mely József Atilla nevével indul. Az Ipolyságiak példáját Léván is követték, majd a csataiak határozták el, hogy áprilisban „A ma költészete" című bemutatóval lépnek színpadra. A múlt eseményei közé tartozik a járási szervezet két legnagyobb rendezvénye, a palásti és zselizi dal- és táncünnepély. Elismerést érdemel a helyi szervezetekben működő 13 tánccsoport, az egész estét betöltő műsorra képes 12 esztrád- és a 38 színjátszó együttes. Ez utóbbiak tavaly 189 előadást tartottak. Az említett, adatok nagyjából arról adnak hírt, hogy a járás szervezetei mit végeztek a múlt esztendőben. Nem szólnak azonban arról, hogy ml mindent mulasztottak; arról, hogy bizony még sok az olyan szervezet és CSEMADOK-tag, amely és akt egyáltalán nem vette kl részét a kultúra szövétnekét élesztgető nemes munkából. A konferencia erről sem feledkezett meg. A beszámolói a felszólalások és a határozat sürgető feladatként jelölték meg a tagság aktivizálását. Fontos teendőként határozták meg a CSEMADOK tevékeny részvételét a választási kampányban. (szó) KOMAROM Két nap tanácskoztak a konferencia küldöttei, keresték, kutatták a népnevelő- kulturális munka elmélyítésének további lehetőségeit. Tényként szögezhetjük le, hogy a járás Csemadok szervezetei, ha változó sikerrel ls, de érdemes munkát végeztek az elmúlt évben. Erről tanúskodnak az Ismeretterjesztő előadások (838-at tartottak), valamint a színjátszók és tánccsoportok múlt évi eredményei. Örömmel állapítható meg ugyanakkor az ls, hogy a járásban egyre növekszik a könyv, ós a szerző-olvasó estek iránti érdeklődés. Ez utóbbit illetően Kava, Tany, Csallóközaranyos és Lakszakállas ért el szép eredményeket. A konferencián ugyanakkor felmerült — Hencz György titkári beszámolója is felvetette —, a nagyobb községek (Gúta, Nagykeszi) s magában a járási székhely — Komárom — kulturális élete élénkítésének szükségessége, valamint az állandó irodalmi színpad megalakításának az indokoltsága. Több bíráló szó érte a kultúrházak építését. Vannak ugyanis a járásban olyan községek, ahol a „Z"akció keretében már öt-hat éve építik a kultúrházat, sajnos azonban befejezésükre még ma sincs sok kilátás. A küldöttek kifogásolták a könyvtárak könyvállományát. Egyrészt a válasfcték, másrészt a magyar nyelvű könyvek hiánya került előtérbe. Mindezek olyan kérdések, amelyeknek megoldása Indokolt, s fontos lenne, ha ezekkel a kérdésekkel a járási nemzeti bizottság illetékes szervei is foglalkoznának. Ha bizonyos hiányérzetünk volt ls a konferencián, ez elsősorban abban keresendő, hogy a feladatok felmérésének szenvedélyes útkeresése helyett főleg eredményrögzítő szervezeti beszámolókat hallhattunk. Márpedig a Csemadok-szervezetek munkája fontos részét képezik a művelődés-politikai irányelvek valóraváltásának. Így a nagyobb összefüggések keresése nemcsak szükségszerű, hanem az eszmei-politikai nevelő munka hatékonysága szempontjából egyben nélkülözhetetlen is, (d. z.) 1964. március 26. * (jj SZÓ 5