Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-18 / 78. szám, szerda

A Lengyel Egyesült Munkáspárt IV. kongresszusára készül A LEMP KB beszámolójának tézisei Varsó (CTK) — A tegnapi Trybuna Ludu közli a LEMP KB kongresszusi beszámolójának téziseit. A kongresz­szust Június 15-én kezdik meg. A té­zisek három csoportra oszlanak: I Az első a Lengyel Népköztár­• saság fejlődését elemzi az utób­bi 20 év folyamán és összehasonlítja a burzsoá Lengyelország húszéves fejlődésével. Megállapítást nyert — áll a tézisekben — hogy Lengyelor­szág elmaradott agrárállambói kor­szerűen fejlett ipari ország lett. 2 A második a következő ötéves • terv fő feladatait tartalmazza: tovább kell folytatni az ország Ipa­rosítását, meg kell gyorsítani a mező­gazdasági termelés fejlődését, Javíta­ni kell a külkereskedelem mérlegén. Az Ipari termelés a következő ötéves tervben 45—47 százalékkal növekszik, ezen belül a gépipari termelés 65—67 százalékkal. A mezőgazdasági terme­lés növekedésének előirányzata 14— 15 százalék. 2 millió 800 ezer lakó­helyiséget építenek és növelik a szö­vetkezeti építkezések részarányát. Az Irányítás és tervezés kérdései­ről szólva a tézisek megállapítják, hogy az alapvető elv a demokratikus centralizmus. A reformok fő iránya: a trösztök nagyobb gazdasági önálló­ságot kapnak, működésüket a gazda­sági effektus növelésére, a műszaki­gazdasági haladásra, a kifizetődő ex­portra kell összpontosltaniok, s a piac szükségletel szerint kell hatnlok a termelésre. A trösztöknek meg kell adni a jogot, hogy önállóan használ­hassák fel a saját felhalmozódásból eredő összegeket az újratermelésre és a vállalatok mgszakl korszerűsí­tésére. 3 A harmadik fejezet a párt fel­• adataival foglalkozik és leszö­gezi a LEMP vezető szerepét az or­szág Irányításában és a szocialista építésben. Hangsúlyozza a LEMP nem­zetközi jellegét, azt az eltökéltségét, hogy mindent megtesz a szocialista tábor egységének megszilárdításáért. A tézisekben a LEMP KB hitet tesz az SZKP XX. kongresszusának követ­keztetései, valamint az 1957. és 1960. évi nyilatkozatok elvei mellett. A szocialista demokrácia fejleszté­se terén a tézisek hangsúlyozzák, hogy az embereket mindenekelőtt a szocialista építéshez és az együttélés normáihoz való álláspontjuk szerint értékelik. Felette fontos feladatként tüntetik fel a nacionalizmus meg­nyilvánulásai elleni harcot és a ba­rátság fejlesztését a szocialista tá­bor országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A III. kongresszus megállapította — áll a tézisekben, — hogy a párt győzelmet aratott a dogmatizmus és a revizionizmus elleni harcban. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy hiánytala­nul eltűntek e marxizmus-ellenes Irányzatok. Ezért felette fontos a Jö­vőben az ideológiai offenzíva folyta­tása a marxizmus-leninizmus szelle­mében. , _ A következő lépés: Az ellenzék közös programja Az FKP nyilatkozata a megyei választások eredményeiről Párizs (CTK) — A Francia Kom­munista Párt nyjlatkozatot tett közzé a demokratikus 'erők sikeréről a me­gyei választásokban. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a választások a gaullista párt kudarcét és az ellenzéki pártok megerősödését jelentik. Az 1958-as választásokhoz viszonyítva az idén a megválasztott kommunista Jelöltek száma kétszere­sére növekedett. A személyi hatalom Jelöltjei elleni kommunista szavaza­tok támogatásával több szocialista, radikális és más demokratikus jelöl­tet választottak meg. A nyilatkozat befejező részében hangsúlyozza: A választások ered­ményeiről azt a tanulságot kell levon­ni, hogy az ellenzéki pártok további WILLIAM BUNDY hétfőn vette át az USA távol keleti ügyeivel foglalkozó ál­lamtitkári tisztséget. Dean Rusk ebből az alkalombői kijelentette, hogy Bundy ezzel óriási felelősséget vállal, mert ha­táskörébe fognak tartozni többek között Dél-Vietnam és Délkelet-Azsla ügyel is. [CTK) A BIZTONSÁGI TANÁCS DÖNTÉSE ELLENÉRE Növekszik a beavatkozás veszélye Cipruson Megérkeztek az első kanadai katonák New York (CTK) — New Yorkban hétfőn este az ENSZ képviselője be­jelentette, bogy 200 kanadai katona érkezett Ciprusra. Az ENSZ csapato­kat hivatalosan körülbelül egy héttel a svéd, finn és az Ír egységek megérkezése után alakítják meg. sikerei az egység kialakításától függ­nek. Az egység alapvető feltétele a közös program, mely a nép érdekei­nek és vágyainak megfelelő politikát fogalmazná meg. Ezzel a program­mal kell helyettesíteni a gaullista po­litikát. Hatmillió francia dolgozó sztrájkja Párizs (CTK) — Tegnap 6 millió fran­cia dolgozó sztrájkolt béremelésekért és a francia kormány szociális politikája ellen. A közszolgáltatások és az állami szektor alkalmazottjaihoz a mangánfém­vegyí- és építővállalatok alkalmazottjai is csatlakoztak. Elsőként a vasutasok határozták el, hogy sztrájkba lépnek, s tegnap megbé nftották a forgalmat. Az Iskolákban nem tanítottak, a villanyerőművekben és a gázgyárakban csak a CGT hívott fel sztrájkra, a többi szakszervezeti központ várakozó álláspontot foglalt el, de a gáz­és villanyáram-szolgáltatásban mágia zavarok várhatók. A közszolgáltatások kb. egymillió alkalmazottja sztrájkolt, Az Associated Press hírügynökség megbízható forrásokra hivatkozva kö­zölte, hogy Iszkander török kikötő­ben hétfő óta Ismét nagy a sürgés forgás. A szabadságolt katonákat azonnal] hatállyal visszarendelték és a tengerészgyalogság, valamint a szárazföldi haderők 17 000 katonája készen áll a behalózásra. A hírek szerint péncálos brigádot is irányíta­nak Iszkanderbe. A kikötőt eddig három torpédóromboló és két ten­geralattjáró hagyta el. Ankarában a képviselőház és a szenátus zárt ajtók mögött tanács­kozott. Az AFP hírügynökség tájé­koztatása szerint ez a vegyes ülés 487 szavazattal (491 közül) jóváhagy­ta azt a kormányjavaslatot, amely a kormányt teljhatalommal ruházza fel, hogy „szükség esetén" török egy­ségeket küldjön Ciprusra. A nyilatko­zatot a parlament üléséről valószínű­leg kedden hozzák nyilvánosságra. Zenon Rossldes, Ciprus állandó ENSZ képviselője hétfőn este a Biz­tonsági Tanácsban tiltakozott a török parlament határozata ellen, mellyel felhatalmazza a kormán/t egy esetle­ges Ciprus elleni Invázióra. Ezzel párhuzamosan Rosstdes felkérte U Thantot, az ENSZ főtitkárát, hogy foglalkozzék a legújabb fejlemények­kel. A Reuter hírügynökség közlése szerint a török kormány „elkerülhe­tetlen szükség esetén" akkor ls meg­valósítja az'lntervenclót, ha ez a lé­pés katonai konfliktust Idézne elő Görögországgal. Az olasz kormány válasza Hruscsov üzenetére Moszkva (CTK) — Aido Moro olasz miniszterelnök válaszolt Nylkita Szerge­jevics Hruscsov múlt év december 31-én kelt üzenetére. „Az olasz kormány úgy tekint erre a becses üzenetre, mint egy olyan törek vés megnyilvánulására, amely minden jóakaratú kormányt arra ösztönöz, hogy az Igazság és a szabadság jegyében meg­szilárdítsa a béke és a nemzetközi biz tonság alapjait s ezzel eleget tegyen a nemzetek követeléseinek és teljesítse az emberiség leghőbb vágyát" — írja az olasz miniszterelnök. Az olasz kormány véleménye szerint feltétlenül szükséges a legpontosabban meghatározni és megfogalmazni az agresszió és az erőszak fogalmát. Az államoknak egymás kölcsönös tisztelet ben tartását és a békés egymás mellett élést célzó kötelezettségek betartása fe lett főleg a kollektív biztonságot őrző szervezeteknek kellene gondoskodniuk, amelyeket e célból az ENSZ alapokmá nyának értelmében teljhatalommal ru­háznának fel — javasolja az olasz kor­mány. Az embargo-politika kudarca Hodges amerikai kereskedelmi miniszter nyilatkozata Washington (CTKJ — Luther Hodges amerikai kereskedelmi miniszter, az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén a Kelet és Nyugat közti keres kedelml kapcsolatokat Ismertette. A mi­niszter kijelentette, hogy az EgyesQlt Államok nemcsak „stratégiai áru" szál­lítását tagadja meg a szocialista álla­moktól, de minden olyan áruért, amely hozzájárulhat ezen országok katonai és gazdasági erejének növeléséhez. Hodges bejelentette, hogy az EgyesQlt Államok 1963-ban 167 millió dollár ér­tékű árut szállított a Szovjetunióba és a többi európai szocialista országba, ami az egész amerikai kivitel nem egész egy százalékát jelenti. Ugyanakkor Ismerte be Hodges, az Egyesült Államok szövetségesel támogat­ják az európai és ázsiai kommunista országokkal folytatott kereskedelem ki­bővítését. A gazdasági érdekeken kívül hasznosnak tartják ezt a kereskedelmet a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok rendeződése szempontjából ls. Hodges a továbbiakban nehezményezte, hogy az Egyesült Államok embargója a kubai kereskedelemre csak részben volt si­keres. Az Egyesült Államok követelése, misze­rint szövetségeseik ne adjanak el a szo­cialista országoknak olyan árut, mely­nek előállításához amerikai gyártmányú anyagot használtak fel, ahhoz vezetett, hogy számos nyugati vállalat nem haj landó kereskedni amerikai társaságok kai, hangsúlyozta Hodges. Erhard Csehszlovákiáról Hannover (CTKJ — A CDU hanno­veri értekezletén Erhard szövetségi kancellár többek között kijelentette, hogy az NSZK kormánya támogatja szövetségesei Igyekezetét a feszültség enyhítésére a Szovjetunió és az eu rópai szocialista országok kapcsola taiban. Az európai szocialista orszá gok között külön megnevezte a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságot Kijelentette: reméli, a csehszlovák kormánnyal a kereskedelmi klren deltségek kicseréléséről folytatott tárgyalás sikeres lesz. Nation: az ENSZ csapatok Ciprusra küldése nem küszöbölte ki a válság okait Párizs (CTK) — A Nation gaullista lap hangsúlyozza, hogy az ENSZ csapatok kiküldése Ciprusra, nem Jelenti a poli­tikai probléma megoldásét, mivel a vál­ság okai továbbra ts megmaradnak. A zürichi és londoni szerződések értel­mében Athén, Ankara és London felelős a ciprusi statútum betartásáért. Az, hogy a NATO hoz, majd íz ENSZ hez fordultak, nyilván azt jelenti, hogy az 1960-as szer­ződés aláírói elismerik: a statútum be­tartása meghaladja erejüket. A „közvetítőnek", akit U Thant nevez majd ki, a lap szerint bizonytalan kilá­tásai vannak. A Nation okvetlenül szük­ségesnek tartja a politikai megoldást, hogy megakadályozhassák a további za­vargásokat. A lap véleménye szerint el­sősorban a török és görög kormány köz­ti nézeteltéréseket kell kiküszöbölni. Gromiko Stockholmban Stockholm (CTK) — Andrej Gromi­ko szovjet külügyminiszter a svéd kormány meghívására négynapos hi­vatalos látogatásra Stockholmba ér­kezett. A szovjet külügyminiszter a svéd kormány vezető képviselőivel folytat majd tárgyalásokat. Gromiko látogatásával a svéd kül­ügyminiszter tavalyi szovjetunióbeli látogatását viszonozza. Gromiko mi­niszter még tegnap találkozott Tor­sten Nillson külügyminiszterrel. De Gaulle Mexikóban Ciudad de Mexico (CTKJ — Charles De Gaulle francia elnök mexikói lá­togatása első napján Adolf Lopez Ma­theos mexikói elnökkel tárgyalt. A két államférfi az AFP hírügynök­ség szerint a legfontosabb nemzetkö­zi problémákról, az európai gazdasá­gi egységről, valamint a Közös Piac és a Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai közti együttműködésről tárgyalt. A két államférfi első talál­kozóján jelen volt a két ország kül­ügyminisztere. A további tárgyaláso­kon Franciaország és Mexikó kapcso­latainak kibővítéséről tárgyalnak. MOSZKVÁBAN a Komszomol Központi Bizottságának a mezőgazdasági termelés problémáival foglalkozó V. plenáris ülé­sen Szergej Pavlov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első titkára tartot­ta a fő beszámolót, amelyben a húsz­millió fiatal mezőgazdasági dolgozó leg­fontosabb faladatának a szoviet mező­gazdaság fejľesztésében való aktív rész­vételét jelölte meg. (CTK) A MOSZKVÁBAN tartózkodó Abdallah Szalal marsall, jemeni elnök és kísé­rete tiszteletére tegnap díszvacsorát ad­tak a Kremlben, amelyen Leonyld Brezs­nyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mondott üdvözlő beszédet. (CTK) „Az amerikai politika fő célja a kommunista imperializmus fel­tartóztatása"... (Dean Rusk feb­ruár 25-i beszédéből). A z amerikai külügyminiszter régi tételt ismételt, amellyel indo­Eolnl akarják, hogy az Egyesült Ál­lamok különleges szerepet Játszik a kommunizmus elleni küzdelemben. Rendszerint, akkor ismétlik, amikor szükségesnek mutatkozik az ameri­kai kormány újabb kubai, dél-vietna­mi stb. agresszív akciójának ideoló­giai előkészítése. Rusk úr most az egyszer nagyobb összefüggésekre gondolt. Említette ugyan Dél-Vietnamot, s azt ls hangoz­tatta, hogy az Egyesült Államok kor­mánya soha sem változtatja meg a kubai Castro-rendszerrel szembeni politikáját, ám sokkal nagyobb dol­gokra gondolt. Beszédében önmagá­val vitatkozott, s az amerikai poli­tika alapvető stratégiai elvét korrigál­va Ilyen fejtegetésbe bocsátkozott: „Nem elég csak „feltartóztatni" a kommunizmust és megkísérelni a tárgyalást az egyetemes háború ve­szélyének enyhülését eredményező sajátos egyezményekről. A kommunis­ták és a szabad világ közti viszály kimondottan elvi Jellegű. Nyíltan hir­detett céljaik és a tisztességes tár­sadalomról alkotott saját felfogásunk egyszerűen nem férnek össze." Tehát vagy-vagy. Kommunizmus Vagy kapitalizmus. Rusk a kapitaliz­mus híve, nekünk pedig az a meggyő­ződésünk, hogy a történelem a kom­munizmusnak kedvez, A burzsoá ideológusok zsargonjá­ban a „szabad világ" egy olyan Társadalmat Jelent, amelyről a meg­gyilkolt Kennedy elnök fivére, az igazságügyminiszter kijelentette, hogy 2 kormánya van: az egyiket a gengsz­terek képviselik, a másik a hivatalos kormány, melyet a háborúra uszító üíxon „mindennapi botrányok kormá­Nincs ideológiai békekötés nyának" nevezett. Dean Rusk ezzel a „szabad világgal" a „kommunista imperializmust" állítja szembe. Hadd tegye, az imperializmus politikusa a pozíciók (az ő óvatos megfogalmazá­sában a „szabadság bástyáinak") el­veszítésében feltótlenül ellenagresszió következményét látja. Bizonyos érte­lemben Igaza is van: a történelmi mozgás „ellenagresszlójával", a tár­sadalmi haladással, megállíthatatlan történelmi folyamattal áll szemben. Rusk úr pontatlan kifejezési formá­kat használ. Nagyon jól megkülönböz­teti a fehéret a feketétől, bár a feke­tére fehéret mond. Nagyon igaza van, amikor azt állítja, hogy a kapitalista és a szocialista rendszert nem lehet egymással összebékíteni. Ám az a fontos,hogy a két rendszer történel­mi viszálya békésen oldódjék meg, ne sodródjék katasztrófába az emberi­ség. Ne világháború legyen a megol­dás eszköze, hanem érvényesüljenek a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés együttélése viszonyainak megfelelő eszközök. Rusk úr bosszankodik, hogy a kom­munisták a különböző társadalmi rendszerek békés együttélését hirde­tik, de nem akarják elfogadni az Ide­ológiai békés együttélés javaslatát. Persze, ezzel nem azt akarta monda­ni, hogy hő vágya egy elméleti világ­értekezlet, amelyen kifejthetné, mi­lyen fenntartásai vannak a marxiz­mussal szemben, vagy meghallgatná, mi nem tetszik a marxistáknak a ka­pitalizmusban. Rusk úr nem akar vi­tázni. Sajnos, hasonszőrű kollégáival együtt a jövőben ls szívesebben küld kémrepülőgépeket az NDK területe fölé, csapatokat szállít Dél-Vietnam­ban, tovább fenyegeti Kubát, Vajon mit ért Rusk úr az „Ideoló­giai együttélés" fogalmán? Rusk és azok a burzsoá politikusok ós ideoló­gusok, akik elvben nem ellenzik nyíltan a szocialista országokkal va­ló kapcsolatokat, ezt egyöntetűen így értelmezik: mivel ma a szocialista országok katonai leverésére nem szá­míthatnak, csak az ideológiai bom­lasztás útja lehetséges. „Nem elég csak „feltartóztatni" a kommuniz­must ..." — figyelmeztet Rusk. „A ml politikánk — a kommunista országok nemzeti függetlenségre irányuló fej­lődésének és a nyílt társadalom ki­alakulásának támogatása". Más szóval: a szuverén államok bé­kés együttélésének politikáját annyira eltorzítják, hogy az ő felfogásukban nem jelent mást, mint korlátlan be­avatkozást és eszmei züllesztést ott, ahol ném értenek egyet az amerikai életmóddal. A zért tanúsítanak oly rendkívül ** nagy érdeklődést az egyes szo­cialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban az SZKP XX. kongresszusát kővetően kibonta­kozott viták iránt. Rusk úr örömmel fogadja „az egyéni szabadság vágyá­nak kicsi, de állandó jeleit." Persze, egyelőre kevésnek tartja, de tovább remél. Beszédében Csehszlováklát ls emlegette, s hangoztatta, hogy az ame­rikai politikusok élénk figyelemmel kísérik hazánk fejlődését. Látszatra úgy fest a dolog, mintha a burzsoá politikusoknak ma az len­ne a szívügyük, hogy a „desztalinlzá­lás" (ahogyan az SZKP XX. kongresz­szusát követően a kommunista moz­galomban bekövetkezett megújhodási folyamatot nevezik) következetesen befejeződjék, hogy orvosolják a sze­mélyi kultusz korszakának túlkapá­sait. Ha valamilyen Mars-lakók top­pannának közénk nyugtalan boly­gónkra, és Idő hiányában kellő kö­rültekintés nélkül kellene jellemez­niük egyes burzsoá politikusok maga­tartását, kétségtelenül az „alkotó marxizmus" szenvedélyes védelmezői, a „sztálini dogmatizmus" stb. ellen­felel közé sorolná őket. A dolgok azonban rendszerint nem olyan bonyolultak, mint amilyennek első pillantásra tűnnek. Rusk és tár­sai azzal számítanak, hogy a szocia­lista országok úgy fognak fejlődni, ahogy azt ők kívánják, eszmei zűr­zavar támad, amely szerintük rend­kívül jelentős szerepet játszana az „ideológiai együttélés" stratégiai ter­veiben, azaz a szocializmus eszmei hátországának aláásására irányuló Imperialista tervekben. Nyilván a személyi kultusz bírálatának destruk­tív jellegére és arra számítanak, hogy ez a kritika végeredményben a szo­cializmus tagadásához vezet majd. Megnyugtatjuk az imperializmus stratégáit, hogy jól tudjuk, milyen értelmet adnak az „ideológiai együtt­élés" fogalmának. Egyben biztosak lehetnek: a marxizmus alkotó jellegé­nek megerősítése a szocialista tudat, a szocialista Ideológia szilárdulását, a kommunista eszmék tömegekre gya­korolt hatásának erősödését fogja je­lenteni. Munkahibáink bírálata nem érinti rendszerünk alapjait, ideoló giánk elveit, ellenkezőleg, éppen megszilárdításukat célozza. N incs béke a kommunizmus és a kapitalizmus ideológiája között, az igazi szabadság Ideológiája, vala mint a képmutatás és a tömegcsalás ideológiája között. Ez persze nem jelenti azt, ^Hgy le­hetetlenné válik az ellentétes rend­szerű államok békés egymás mellett élése. A mi társadalmunk abban az értelemben vett „zárt társadalom", hogy zárva marad a kizsákmányolás, a monopolista harácsolás, a bomlasz­tó dekadens ideológia előtt, amely az emberek elnyomását szabadság­ként ecseteli. A mi társadalmunk azonban nyitva áll a jóakaratú embe­rek előtt, akik azért jönnek hozzánk, hogy megismerjék országunkat, nyit­va áll a becsületes kereskedelem, a tudományos, műszaki és kulturális értékek cseréje előtt, hogy gazdagod­jék az ember ós emelkedjék a színvo­nala. A békés együttélés alapja a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok, neve­zetesen a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, melynek az egyenjogú­ságra és a kölcsönös előnyökre kell épülnie. „Nyíltan megmondjuk, hogy a hosszú lejáratú kereskedelmi szer­ződések hívei vagyunk és úgy vél­jük, jó vevői lehetünk sok olyan gyárt­mánynak, amelyeket a tőkésországok­nak el kell adniuk, s amelyek iránt érdeklődünk. Azt az elvet követjük, hogy a szocialista és tőkésországok kereskedelmi kapcsolatainak kibőví­tése mindkét fél számára hasznos, elő­nyös, ós megteremti a békés együtt­élés és a békés vllágviszonyok bázi­sát" — hangoztatta Novotný elvtárs nemrégen mondott beszédében. A kommunisták számára a békés együttélés nem ravaszdi taktika, nem alkalomlesés arra, hogy hitszegően megmás'^ik szavukat. A békés együttélés történelmi korszak, amely­be n #egéjlk a tömegek forradalmi tuda<j^ s végeredményben minden or­szágbari ez dönti el — az egyes or­szágok szükségleteinek megfelelő mó­don — a kommunista eszmék győzel­mét, az emberiség legmagasztosabb történelmi eszméinek diadalát. JAN FOJTlK

Next

/
Oldalképek
Tartalom