Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-17 / 77. szám, kedd

jar rswm*rsssrsssss/sssssssss/fss*ss*r FOLDUNK-ORIAS MÁGNES Miért fordul a mágnestű egyik vé­ge mindig észak felé? Mí váltja kl a földgömb sarki övezeteiben a pompás sarki fényt? Mi okozza a rádióhul­lámok vételében olykor előforduló zavarokat? — Ezekhez hasonló kér­dések már régóta foglalkoztatják az emberiséget. A legfontosabb műszerek egyikét — a közönséges kompaszt — Kínában már időszámításunk előtt sok évszá­zaddal ismerték. Tudták, hogy a sza­badon mozgó mágnesvasérc-darabkák mindig megközelítően a délkör irá­nyában helyezkednek el, vagyis észak—dél irányban. Ezt a tulajdon­ságát az iránytű formájában elsősor­ban a tengeri hajósok, majd'később a térképészek, utazók, repülők, tüzé­rek stb. használták kl. Európába a 12. században jutott el az iránytű a földközi-tengeri hajósok közvetítésé­vel. De csak sokkal később találtak a tudósok magyarázatot a mágneses tű különleges viselkedésére. Kiderítet­ték, hogy tulajdonképpen bolygónk is óriás mágnes, s hogy a Föld fizikai tulajdonságai között nagy gyakorlati jelentősége van a földmágnességnek: ez kénysze­ríti az iránytűt arra, hogy mindig észak—dél irányba forduljon. A kö­zönséges mágneshez hasonlóan a Föld­mágnesnek is vannak sarkai, ezek azonban nem azonosak a földrajzi vagy csillagászati sarkokkal. Már a 14. században rájöttek, hogy a mág­nes jelölte észak—dél irány valame­lyest eltér a csillagászati észak—dél iránytól. Az eltérés szögét deklináció­nak (mágneses elhajlásnak) nevezték el. Az északi mágneses sarkot J. Ross fedezte fel 1831-ben Észak-Ameriká­ban a Boothia-sziget nyugati partvi­dékén. A déli mágneses sarkot 1909­ben találta meg az egyik délsarki expedíció. Amennyiben a mágnestű vízszintes tengelye körül ls mozoghat, a föld­szín legnagyobb részén egyik karja a vízszintes síkkal bizonyos szöget zár be. Ezt a szöget nevezzük inkli­nációnak, vagy mágneses lehajlásnak. A harmadik tényező a mágneses tér intenzitása (horizontális és vertiká­lis irányban), fytékét a nyugalmi helyzetéből kilendített mágnestű in­gási. idejéből számítják ki. \ földmágnesség eredete máig sem teljesen tisztázott. A föld­mágnesség egyrészt permanens (a magnetit jelenlétén alapszik), más­részt elektromágneses jellegű, a Föld elektromos térben való forgá­sának az eredménye. A földmágnes­ség lényegére vonatkozó ismeretek és elképzelések pontosabbá tételével, a földmágnesség tényezőinek mérésé­vel, a változásaiban mutatkozó válto­zások tanulmányozásával a földmág­neses obszervatóriumok egész hálóza­ta foglalkozik. A világon ma mint­egy 80 ilyen állomás működik. Ha­zánkban a Prága melletti Pröhonice­ben és a szlovákiai Hurbanovón van ilyen obszervatórium. A niegfigyelőállomásokat olyan he­lyeken létesítik, ahol nincsenek a közelben elektromos berendezések vagy nagyobb vastömegek, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatnák a mérések eredményeit. Az obszervató­riumok fő feladata ez, hogy össze­függő feljegyzéseket oyerjenek a mágnesség tényezőinek értékválto­zásairól. E feljegyzéseket aztán ösz­szehasonlítják az abszolút megfigye­lésekkel s Igy bármely pillanatban meg tudják állapítani bármely föld­mágnességi tényező pillanatnyi érté­két. Meglepő eredmények A földmágnesség mélyreható tanul­mányozása nagyon érdekes felfedezé­seket eredményezett. Tudjuk, hogy a Nap szüntelenül óriási energiakvan­tumokat sugároz a világmindenségbe. A hurbanovói geofizikai obszervató­rium mágneses teodolitja a földmág­nesség vízszintes összetevőjének mé­résére szolgál. Földtöltéssel védett ún. abszolút pavilonban, földbe süllyesz­tett betonoszlopon áll, hogy mentes legyen a mágneses hatásoktól. E hőenergia-kolosszusból szakadatla­nul mintegy 380 000 trillió kilowatt sugárzódik ki a térbe. E mennyiség­nek Földünk cs^c csekély töredékét fogja fel, de ez;'.a töredék is tiszte­letreméltó 190 billió kilowatt teljesít­ményt képvisel.. " A Föld elektromos térben mozog, elektromosan töltött részecskék bom­bázzák minden oldalról, ezek közül azonban csak egyesek tudnak behatol­ni az atmoszférába. A Föld mágne­ses tere ugyanis mintegy védőfalat képez ellenük s arra kényszeríti őket, hogy „kikerüljék" a földgöm­böt. Azok a részecskék, amelyek a mágneses erővonalak irányában ha­ladnak (a sarkvidékeken), nem vál­toztatják meg pályájuk irányát, vagy pedig spirálvonalat leírva bejutnak a Föld légkörébe. A Föld mágneses tere soha sincs nyugalomban. A változások, amelyek egyrészt hosszú, másrészt rövid sza­kaszosságot mutatnak, a mágneses tér intenzitásának, valamint a dekllnáció és az inklináció értékeinek ingadozá­sában nyilvánulnak meg. Szoros ösz­szefüggésben vannak a naptevékeny­ség változó impulzusaival s érzéke­nyen reagálnak a Napon bekövetke­ző minden változásra. A mágneses deklináció és a mágneses pólusok helye Is változik. E változásokban bi­zonyos szabályszerűséget állapítha­tunk meg. Különösen szembetűnő a tizenegyéves periódus (a naptevé­kenység maximuma szintén minden 11 évben ismétlődik) és a 27 napos periódus (a Nap tengelyforgási ide­je). Mágneses viharok A tudósoknak már régen feltűnt, hogy a mágnestű időnként érthetet­len okokból „nyugtalankodni" kezd. A mágneses tényezők értékeit fel­jegyző műszerek időről időre bizonyos rendellenességeket mutatnak a mág­neses térben. Ezt a jelenséget, ame lyet főleg a mágneses deklinációban és a térerősségben bekövetkező gyors változások jellemeznek, mágneses vi­haroknak nevezték el. Oka a Napból származó elektromosan töltött ré­szecskék becsapódása a magaslégkör­be (ionoszférába). A mágneses zavarok és viharok ta­nulmányozásának gyakorlati jelentő­sége ts van, hisz a mágneses rend­ellenességek zavarokat okoznak a rádióhullámok vételében (fading), üzemzavarokat a telefonhálózatban, pontatlanná teszik a mágneses Irány­mutató berendezések működését, sőt előfordult olyan eset is, hogy nagy­feszültségű vezetékben okoztak nem­kívánatos bonyodalmakat. A naptevékenység és a mágneses tevékenység összefüggését bizonyít­ják a sarki fénnyel kapcsolatos ku­tatások is. Mágneses „nyugalom" ide­jén a sarki fény gyenge, a mágneses viharok időszakában nagyon intenzív. A legnagyobb és legszebb sarki fény a naptevékenység maximuma idején — tehát az intenzív mágneses viha­rok időszakában — figyelhető meg. JCuÜúxa iFrance CIídat a Szlovák Filharmóniával I fátyol, szűrőként fogja fel a meló­diát, a fátyol csak itt-ott szakad fel egy tűnő pillanatra, mintha a langyos éjjeli szél olykor közelebb hozná a dallamot. Varázsos hangulat ez ... de csak akkor kel Igazán életre, ha Egy éj a spanyol kertekben — ez a hallgató valóságos benyomásként érzékeli a muzsika távoliságát, a csillagsugáros déli éjszaka fülledt csöndjét. Liszt A-dúr zongoraversenye a lisz­§ Kiváló francia vendégünk, Francé ^Clidat rendkívül vonzó programmal ^ lépett a bratislavai hangversenykö­^zönség elé. Választása szokatlan volt: ^ két nagyigényű zongoraversenyt tű­fc zött műsorára. S _ —- —, — -­^ a címe Manuel de Falla zongorára ^ és zenekarra írt szimfonikus impresz­^ szlólnak. Manuel de Falla a mai spa­fc nyol zene vezető alakja, az első, nkl O , - . , ... i a modern spanyol muzsikának nevet tl természe t jiraian érzékeny, román­* szerzett az ó- és az újvilágban. De ükus oldalát mutat]ai a m ü érzésvi­legzeneibb tájáról, An- lá befelé fordulói sztne i i ágyabbak > S daluziából származik, ahol az ara- mlnt az acélos feszült rl tmikájú Esz­S bok egzotikus muzsikája keveredik s UKJO. egzotikus muzsikája keveredik az § ősi spanyol népzene elemeivel. A spa­^ nyol zeneköltő művészetében a népi ^ zenekincs az impresszionista hang­i élménnyel találkozik. dúr versenyé, inkább érzésből és hangulatból, mint mozgásból szüle­tett. Az A-dúr versenyben a művésznő $ Francé Clidat lebilincselő művé- azonosult a zenével, játéka áthevült ^ szetében egy finom női lélek gyön- az éjő érzés hőfokára. Az igaz átélés * - - - áhítatával szólalt meg a zongora és a gordonka kettősverseny jellegű bensőséges párbeszéde és töretlen belső erővel bontakoztak ki a nagy ^ gédsége az igazi muzikalitás sodró § erejével párosul. Ismerve vérbő mű­^ vészi egyéniségét, meglepő volt, hogy § a Falla-művel mnden előadási töké- _ „ , „ , , , . ^ lye mellett sem oldódott fel teljesen lélegzetű fokozások amelyekben a $ a gazdag színhatású muzsikáin, virtuóz ls brillírozhat. színhatású muzsikában. § Mintha enyhe kedvetlenség befolyá­solta volna produkcióját. Ebben talán A műsor második felében Muszorg­szkij Egy kiállítás képel című műve §az is közrejátszott, líogy a zenekar hangzott el kitűnő előadásban. Az est karmestere, Ladislav Slovák jő formá­ban muzsikáló Filharmóniánkkal szövetkezve a kompozíció sokarcú, ^általában „túljátszottá" a zongora­^ szólamot. Manuel de Falla impresz­fc szionista hangulatképeiben a zongo­$ rának ugyan nincs szólista értelem- sokszínű tartalmának megfelelően ^ ben vett szerepe, nem koncertál a könnyedén, hol súlyosan, humor­^ zenekarral, inkább szinezőn és szín-, ral, drámai erővel, széles pátosszal ^ értékként épül bele a zenekari hang- szólaltatta meg Muszorgszkij „zenei 5 zásba, de alapjában mégis tartja a képsorozatát". Ladislav Slovák tol­* zenei történést. A Távoli tánc című mácsolását nagyfokú beleélés! kész­5 második tételben például egy halk, ség, technikai és ritmikai biztonság, $ egyszerű táncdallam csendül fel a plasztikus formálás jellemezte, a há­^ távolból, a fül alig-alig érzékeli, l á s feladatban minden előadóművé­$ mert a zenekar, mint valami hangok- szi erénye érvényesült. ^ ból és színekből szőtt leheletkönnyű HAVAS MÄRTA Nem öncélú kutatás § A geofizikai obszervatóriumok földmágneses állomásain éjjel-nappal üzemben vannak az önműködő fel­jegyző műszerek. Pontosan papírsza­lagokra rögzítik a Föld mágnességé­ben mutatkozó minden változást. A megfigyelések eredményeit rendsze­resen tanulmányozzák, a rendellenes­ségeket kölcsönösen tudatják egy­mással. Munkájuk azonban nem csu­pán a mérésekre szorítkozik. Az irány­tű ma is igen nagy jelentőségű a tudományos és műszaki élet különbö­kő helyein, a geodéziában, a bánýák­ban, a tüzérség számára stb. Hasz­nálatánál nem nélkülözhetik a föld­mágneses térképeket sem, amelyről a mágneses deklináciő értékei olvas­hatók le. A földi gravitációhoz hasonlóan a földmágnesség nagy segítséget je­lent a tektonika, a geológia s külö­nösen az érckutatás számára. A mág­neses rendellenességek (anomáliák) pontos megfigyelésével bizonyos ösz­szefüggéseket állapítottak meg pl. a mágneses görbék s a földkéreg na­gyobb szerkezeti egységei között. így a földmágnesség Ismerete az ásvány­kincsek feltárását ls elősegítheti. A földmágnesség tökéletes megis­merése érdekében világszerte végzett rendszeres szervezett megfigyelés —. amely főleg a III. nemzetközi geo­fizikai évben mélyült el — egyre pontosabbá teszi ismereteinket, ami­nek nemcsak az elméleti tudomány, hanem a mindennapi gyakorlat is hasznát látja. -dj­Karikatúrák és szatirikus rajzok § Az NDK közismert éíclapja, a nép- gi származású Leo Haas-t is, kl meg­§ szerű Eulenspiegel a bratislavai Ba- járta Terezin poklát, s ott szerzett ^ rátság Hážának egyik termében hu­^ moros és szatirikus rajzaiból ad Ize­fc lítőt közönségünknek. A sajátos né­fc met humorral találkozunk itt s néha másáról és "kizsákmányolásáról mond S felszabadultan nevetünk, máskor tor- szatirikus formában Ítéletet. — Pol­^ kunkon akad a kacaj és keserű a tiniók az atomveszéllyel játszókat, § szájizünk. Azt, hogy e kis tárlattal Horst Schrader a fasizmus máig élő § mit akartak elérni, mintegy jelképe- képviselőit vádolja szenvedélyesen. ^ sen fejezi ki a két egymással szem- Holtz kedves csipkelődéssel pécézi fc ben elhelyezett homorú, Illetve dom­fc ború tüjtör, a -görbe tükör. A szán­fc dék tükröt tartani elibénk, amelyben ^ csúfondárosan felnagyítva, tor­^ zltva, élesen kiütköző fogyatékossá­^ gainkkal és hibáinkkal láthatjuk ma­^ gunkat. Ezen már mosolyogni sem fc tudunk, inkább magunkba szállunk ^ s törekszünk lefaragni, eltüntetni a $ torz kinövéseket, amelyeket a görbe ^ tükör kíméletlenül mutat meg. § Az Eulenspiegel kitűnő karikatu­^ rlsta-gárdája is ilyen leleplező raj­^ zokkal tarkítja lapja hasábjait. A kul­^ turális élet néhány kiemelkedő tag­^ járói, Picassóról, Szamojlováról, J. . _ i Trnkáról, Werichről láttunk néhány szerepű képzőművészeti ág a legde­^ ötletes és eredeti karikatúrát. A raj- mokratikusabbak közül való. jj zolók között találjuk a morvaorszá- Bárkány lenőné | A magyar irodalom története 1848-tól 1905-ig Régóta esedékes követelmény egy kisebb kérdések vetődnek fel e könyv­tragikus élményeit külön műben örö­kítette meg. — Ma a négerproblé­máról, a gyarmatok Jogtalan elnyo­ki a termelőszövetkezetek hibáit, Schmitt, Dittrich és a többiek a se­lejttermelőket 'gúnyolják enyhén csí­pős Iróniával, vagy maró gúnnyal. Nyilvánvaló, hogy a szatíra rajzo­lói az ellentmondások leleplezésén fáradoznak. Ha kell, tudnak módfe­lett kíméletlenek és könyörtelenek lenni. S erre bizony elég gyakran van szükség. A gúny és a nevetsé­gessé tevés nem öncél. A karikatu­rista mindig bírál. Magatartása, el­kötelezettsége harcos kiállást igényel. A szatirikus rajzban az értelem az uralkodó elem, de az érzés is helyet kap mellette. E fontos társadalmi Laserek a tektonikai előrejelzésben Ha a szakemberek megfelelő he­lyet keresnek völgyzárógátak létesíté­séhez, nemcsak a folyómeder és .a környező sziklafalak tökéletes geoló­giai vizsgálatát kell elvégezniük, ha­nem tudni kell azt is, hogy az illető körzet geológiai szempontból nyu­galmasnak tekinthető-e. A geológus­nak át kel! tanulmányoznia a régi feljegyzéseket, hogy megállapítsa: a nem túlságosan régi (pl. háromszáz év előtti) múltban előfordultak-e ott földcsuszamlások vagy földrengések. Elmerengünk például egy-egy tát­rai völgy láttán: milyen eszményi hely lenne egy víztároló számára. Aztán gondolkozni kezdünk: egykor nem is olyan régen, a Tátra nem létezett, helyén tenger hullámzott. Az Alpok keletkezése idején kis dom­bok tűntek elő a mai Magas-Tátra helyén. A tenger egyre inkább visz­szahúzódott, a Tátra mind magasabb­ra emelkedett. Vajon növekszik-e még ma ls? Vagy talán a magyar Alföld süllyed egyre lejjebb? Minthogy a laser-sugár pontszerű, tökéletesen koncentrált, akár több száz kilométer távolságból is ráirá nyithatjuk a megfigyelőhelyen rögzí tett fényérzékeny anyagra, amelyen aztán egy év alatt például egy centi­méternyi eltolódást örökít meg. Az ilyen regisztráló állomások hálózatá­nak alkalmazásával megbízható ada­tokat nyerhetünk a valószínűleg be­következő tektonikai változásokra vonatkozóan, tehát ennek alapján tervezhetnénk a jövő nagy építmé­nyeit, völgyzárógátakat stb. Vajon teljesen mozdulatlan-e egy hatalmas gát betonteste? Nem. Oly­kor bizonyos mozgások figyelhetők meg rajta. E célra különféle eljárá­sokat alkalmaznak. A laser itt is jól felhasználható. Magasan a gát felett egy sziklaüregben lasert helyezünk el, sugarát pedig a gát egy bizo­A tudomány gyors fejlődése korszeri) műszereket hoz ma gával. Az anyagok szerkezetérfii, av egyes molekulaoso portok vagy atomot viselkedéséről az úr paramágneses rezo nátor szolgáltat In FormáciAkat, ame lyet a CSTA Rádiŕ technikai és Elekt ronlkai Intézeté ben fejlesztette! ki. A berendel Ifiként a fény kvan tumgenerátorainál használt anyagot vizsgálatára szol gíl. nyos pontján elhelyezett fényérzé­keny lemezre irányozzuk be, ame­lyen időnként, pl. hetenként egyszer feljegyzik a sugár behullását. A lemezt zárt helyiségben szilárd betonalapzatra rögzítjük, a laser-su­gár az ablakon át hull rá, tehát minden zavaró körülmény kizárásával. Bizonyos idő elteltével a szakembe­rek megállapíthatják, hogy a leme­zen feljegyzett kisebb mozgások normálisaknak tekinthetők-e (az év­szak szerint) vagy pedig veszedel­mesebb hatásokról van szó. Hazánk­ban a vízgazdasági fejlesztési intézet érdeklődik a laserrel történő regiszt­rálási eljárás iránt. ^ tuaomany mérlegével értékeli szel- nemesi polgárosodás, az urbanizáló­fc leml alkotásaink gazdag kíncsestá- dás Irodalmi vetülete stb. Az egy­s rat, elemző elmélyüléssel felvázolja mást követő fejezetek sodrása s történeti folyamatának alakulását, je- olyannyira izgalmas, mintha nem is s lentőségét, szerepét napjainkig. Hat tudományos művet, hanem valaminő ^ esztendővel ezelőtt, 1957-ben jelent regényt, a magyar irodalom regényét ^ meg a hatalmas vállalkozás első kö- olvasnók. A megállapítások, értéke­^ tete. Ez a munka a magyar ősszáza- lések sokrétűen árnyalatosak Példa­S dok regős énekeitől 1849-ig, hét év- ként csupán Madách Imre, Kemény s század irodalmi terméséről nyújt Zsigmond, Vajda János és Gyulai Pál ^ igényes, egyben közérthető tájékoz- portréira hivatkozunk. Itt kell dicsé­fc tatást. rettel megemlítenünk, hogy a szerzők' ^ A közelmúltban készült el ennek szerencsésen elkerülték az úgyneve­^ h^l^ítňľ'Adľ^uil kT\ A , P-t tÖfl zet t szociológizmus fenyegető veszé­I ľn i , költészetének k.bon- Iy ét, vagyis a társadalmi tényezők ^ takozásáig eltelt korszak bemutatá- feltárása mellett kellő arányban ér­^ sát ugyanazok az erények jellemzik, vényesült az esztétikai szempont: az Š ľnľľ V Z Č Ž, A f er Z. Ö k ( Diösz e«i alkotások művészi lényegének bemu­Š S!' yJT á?\ ff" IÓZS6 f' tatás a- A durvá n leegyszerűsítő dog­S Nagy Miklós Sötér István) seregnyi ma tikus szemléletnek nyomaival sem I tu d°mányos do gozat, vitairat, elő- találkozunk e munkában. Korántsem E]ÄÄ ÄSuÄ ahéSStiÄ | i ÄS l^aÄÄeÄ -féké? eierfeéľ kívewitľzedPk ' h° 8y kimerIt ö ^liográflai és Ä za d ele j e i esztendő k ^r od al m i k^ Äa^'Sntľl^'íáb.rt "Tti képének elkészítésével, minthogy ez az Jlm v hh ^ľ f SéS Z{ ü ^az idő már méhében hordozta azokat e^ósegítésIľe^E tadvľnľy'aT^K zamosan két évvel ezelőtt jelent meg Klaniczai-Szauder-Szabolcsi Kis ma­| mozgalmak, a jelen legizzóbb sors- Sir^szľíSsľn.rleLTeľô­: kérdéseivel függnek szorosan össze. Fokozot t kíváncsisággal váriuk a zá­Egy-egy író, költő életmüvének fel- rököte t n^nésé* ' mérése kapcsán tehát nagyon is nap- ,„ . , . ?, jainkat érintő egykori küzdelmek, tö- l GondoIa t kiadás, 492 old.) > rekvések boncolására került sor. Nem VIHAR BÉL^ $ a problémákat, amelyek az új Magyar­»ország kialakulásával (kapltalizáló­! dás, feudális hagyományok, szociális 1M4. mírcitu 17. * ŰJ SZŐ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom