Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-16 / 76. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KQHHUNISTA PARTJA KOZPQNT1BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA AUGUSZTUSBAN PRÓBAÚT Épül a Košice—

Šaca közti „gyorsjárat" Bratislava, 1964. március 18. hétfő 30 fillér • XVII. évf., 76. szám VALAMI HÍRLIK DUNAMOCSON Az idén is lesz prémium? Sokkalják a normát • Télies még a tavasz • Munka akad elég • Szókimondó asszonyok A határban, különösen az utóbbi hideg napok miatt kissé szünetel a mun ka. A keményre fagyott talajt simítózni nem lehet. A „tavaszi műtrágyát" már sokhelyütt — így Dunamocson is ' — elszórták. Jórészben az Istálló trágyát ts kihordták. A múltkori első tavaszi nekilendülés most alábbha gyott. Annál élénkebb a mozgolódás a kertészetben, s talán az egész falu ban... Ássák, csákányozzák a földet Nagy a dunamocsi kertészetben a sürgés-forgás, de valahogy borongós a hangulat. Vagy harmincan lehetnek itt, férfiak, asszonyok. Az előbbiek az istállótrágyát készttik: aprósitják, finomítják. Aztán a kemény földdel viaskodnak. Másképpen nem megy, csákánnyal lazítják a talajt. Szétzúzzák a nagy rögöket, hamarabb szétfagy, s készül el az új melegágy. Szürl Vince az, akit először megszólítunk. — Oj ember vagyok Itt, de jól érzem magam a kertészek kőzött. Csak többet tudnánk keresnt... — jobban mjeg kell fogni a munka végét. — Foghatjuk, de mit ér?! — avatkozik be Lajos András. — Meg akarják szigorítani a normát. — Ugye, az új, technikailag níeglndokolt normákról van szó? — Igen, csakhogy másképpen nézünk erre mi, másképpen a vezetőség ... Hát ez baj. Gondolom, Itt valami sincs rendben. Majd meglátjuk, mit szólnak az asszonyok. A gép az gép Az asszonyok már pikíroznak. A zsenge hajtásokat Oltatgetik mértani pontossággal egyenlő távolságra. Szorgosan dolgoznak. Jól felöltöztek, kell ls, csípős a hideg. A munka javarészét guggolva, ülve végzik. Nagy türelem kell ide, csak így érik el, hogy a hajtások szépen egymás mellé kerüljenek. Az asszonyok harsány csevegése fogadott. Azt mondják, próbálnánk csak meg, ebben a nem éppen kellemes „tavaszi" időben egész nap dolgozni, fagyoskodni. — Hiába ls beszélünk, — Jegyzi meg egy közülük, Csehi Béláné, — úgy ls a vezetőség „pártján" állnak maguk is! Mindig nekik van igazuk! Ml csak dolgozzunk és kész... Pereg a nyelvük. Ám azért a kezük is ügyesen mozog. — Nézze — mondja Péntek Jolán, nem fecsérelhetjük az Időt beszélgetésre, ha keresni akarunk, dolgozni kell megállás nélkül... Tavaly jobb volt. Ezerkétszáz tövet kellett kiültetnünk, most kettőezerhétszázban szabta meg a normát a vezetőség. — De hát elfogadták maguk isi — Dehogyis fogadtuk el! — Mégis dolgoznakl? — Magunknak tesszük, mert hát nem hagyhatjuk a kertészetet... Még sok mindenről szó esett. Főképpen arról, hogy a másik csoportnak még csak hagyján, azokat nem sújtotta annyira a normarendezés. Géppel végzik a pikírozást. Azok sokkal nagyobb teljesítményre képesek. így is van. Csak, ahogy Tücsök Sándorné mondotta, — „ml tovább vagyunk itt, meg hamarabb kijövünk. Igaz a gép az gép, mégiscsak könynyebb, gyorsabb vele a munka.. Í. Csökken-e a kereset? Erről folyik most Dunamocson a vita. Nemcsak a kertészetben, hanem mindenütt. Erről beszél a sertésetető, a gyalogmunkás, de a vezetőség is naphosszat. Egyesek azt mondják hogy az új normák nem felelnek meg, mert csak a vezetőcégnek elönyösek ök fognak többet keresni. De akik kezükkel, erejük latbavetésével dolgoznak, kevesebbet. Nehéz ebben egy Idegennek dönteni, hiszen ahány ember, annyi vélemény. Ám annyit tehet az újságíró is, hogy legalább megpróbálja kibogozni, mi a helyzet Dunamocson. Mert ki akarná a vezetők közül, hogy a tagok kevesebbet keressenek. Erről szó sincs, Talán őket bántja a legjobban, hogy ilyen most a helyzet a szövetkezetben. Nem az államnak, elsősorban a szövetkezetnek van abból haszna, ha erejéhez mérten, tisztességesen megfizeti a tagok munkáját. Minden agitációnál, vitánál és bíztatásnál többet ér az, ha a szövetkezett gazda a havonta eléje leolvasott pénzből látja, mennyit ért a munkája. Ha többet dolgozott, többet ls kell kapnia. De miből fizet a szövetkezet? A közöséből, a köz bevételeiből. Tehát mindig -csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takaró ér, s nem adhat a vezetőség sem nyakló nélkül annyit, amennyit egy egy tag szeretne kapni az egységekre. A vezetők véleménye: nem mindenütt csökken a kereset, csak ott, ahol túl laza normákkal dolgoztak. Ezt azal bizonyítják, hogy míg tavaly 17 koronát ért az egység, az idén 20 koronára szökkent. Mit szól ehhez az elnök? . Az Irodában találtam az egész „vezérkart". Nagy goiidban vannak. Számolgat a könyvelő, papír fölé hajolva dolgozik a zootechnikus, az agronómus. Az elnök pedig nyugtalanul Járkál az irodában. Érthető. Tizenkét éve elnök, de még ilyen nehéz éve ném volt. Nehéz most elnöknek lenni Dunamocson. Lassan itt van március dereka, ám a pénzügyi tervet még mindig nem hagyta Jóvá a taggyűlés. Miért? Az okokat legalább nagyjából vázoltuk. Hallgassuk meg Lajos József elnök véleményét ls. — Időszerűvé vált a normarendezés — mondja. — A környékbeli szövetkezetek, hasonló feltétel mellett kevesebb egységet fogyasztanak egy-egy hektár megművelésére. Búcson 94, Madaron 75, nálunk 108 egység jut egy hektár munkáira. Tavaly ősszel elfogadta a tagság az új, technikailag ini\kolt normákat. De hogy mik ezek a ho'ŕmák, hogyan kell őket alkalmazni, nem tudták. Ml sem! A Járásról jöttek, hogy az új normák szerint kell dolgozni. Ma sincsenek vele tisztában... Ez az egyik oka, hogy űr támadt köztünk, a vezetőség és a tagság között... Higgye el, eszünk ágában sincs, hogy megrövidítsük a tagságot, viszont csakis a való munka ellenértékét fizethetjük. Azt mondják: „Nektek könnyű, tt többet kaptok. Már azt is mondtam: „Legyen elnök az, akt Az utóbbi időben annyira gyakori esemény, talán nem is okoz már különösebb feltűnést, hogy Kelet-Szlová kia székhelyének hol egyik, hol másik utcáját lezárják. Gáz- és vízvezeték-szerelők uralják ezeket az útszakaszokat. Bontanak, javítanak, Itt-ott új csövekkel pótolják az elavultakat. Ez a csaknem mindennapos látvány a rohamos városfejlesztés kísérője. A Csehszlovák Hadsereg úton. ls nagy a sürgés-forgás. Itt csőcsere folyik. A košicei Mélyépítő Vállalat dolgozói sínpárokat helyeznek a kavicscsal borított úttestre. Az épülő kettős vágány, mely ez év második felében megindul a gyorsított villamosjárat — Košicét Sacával, a Vasmű gigantikus építkezésének színhelyével köti öszsze. A vasútállomásról, a régi és az ŰJváros bármelyik részéről néhány perc alatt eljuthatnak a dolgozók a Vasműbe. Vitathatatlan tehát az épülő villamosított útszakasz Jelentősége. Méltán viseli a XII. kongresszus építkezése megtisztelő címet... — A munkálatok túlnyomó részén már túl vagyunk — újságolja Anton Majtán mérnök, az építkezés vezetője. — Nemcsak itt, a Csehszlovák Hadsereg úton, hanem az egész vonalon ls tervszerűen folyik a munka. — Probléma? ... — Nem hiszem, hogy akadna olyan építkezés, ahpl ne lenne... Akad Itt is, de megbirkózunk velük. Talpfa, sín, összekötőanyag van elegendő. Csupán néhány váltóberendezés, gumikalapács hiányzik... Ami a legfontosabb, partnerüzemeinkkel, a bratislavai Villamosüzemmel, a CKD dolgozóival jól megértjük egymást. Tervünket teljesítjük ... — Akkor nincs akadálya annak... — Nyugodtan megírhatja, hogy a tervezett időben, augusztus végén elindulhat próbaútjára az első villamosJárat... — Ez nem Majtán mérnök részéről, hanem a sínpár körül dolgozó kollektíva barnára cserzett arcú vezetőjének, Peter Kolárnak ajkáról hangzott el. Hitelt adunk szavának ... —ik. Nem Könnyű naphosszal a melegágyak fölött hajlongani. {Tóth A. felvétele) akar, de nem teszem tönkre az Idegelmet!" Aztán mégis meggondoltam, annyi sok fűz itt az emberekhez, oly sok szép sikert érhet el szövetkezetünk. Dolgos emberek, megnyugtató eredmények. Sokat tettünk azért, amíg idáig Jutottunk. Majd csak sikerül a tátongó „szakadék" áthidalása... A hírnév is kötelez Mit szóljon ehhez az újságíró. Egyelőre ennyit: Elsősorban a tagság és a vezetőség dolga, hogy újra rendes kerékvágásba zökkenjen a forrongó élet Dunamocson. Huszonöt harminc ember lehetett a kertészetben. Csaknem mindegyikkel szót váltottam. S a vélemények: Ml nem akarunk többet, mint tavaly. Azt sem bánjuk, ha a vezetőknek emelkedik a fizetésük, csak a miénk ne csökkenten. Mi a célja hát az új normáknak? A különböző nehézségi osztályok alapján kell megszabni egy egy munka elvégzését. S ezt nem azért teszi a dunamocsi elnök, az agronómus, vagy a zootechnikus, mert ez csak nekik előnyös, hanem azért, mert országos jellegű normarendezésről van szó. A vezetők ls a jövőben nem csupán átalányban kapják az egységet. Például az elnök keresetének 10 százaléka a közös kasszában marad egész éven át s csak akkor veheti fel, ha a szövetkezet teljesíti a termelési tervet. Tehát az elnök is, az eddigieknél Jobban érdekelt a termelésben, ez viszont annyit jelent, hogy ha több terem, több Jut a tagságnak is a munkaegységekre. így kell ezt értelmezni s hogy közös nevezőre Jussanak, ahhoz kevesebb indulat, több megértés, az ügyet szolgáló hosszas vita kell. Reméljük, a következő taggyűlés (lehet, hogy már meg ls tartották) sok mindent tisztáz, és a dunamocsiak a szövetkezet jó hagyományaihoz híven haladnak tovább, jó híre van a falunak. Éppen ezért fontos, hogy megértsék a mai állapotot. Ha a rendszeres előlegfizetés nem marad el (ehhez Jóvá kel) hagyni a tervet) s újra megteremtik a biztonságot, nyugalmat, akkor az emberek még nagyobb kedvvel, nagyobb bizalommal fognak dolgozni, és ez meghozza gyümölcsét a gazdálkodás eredményeiben ... És a hírnév is kötelez! MÉRY FERENC J. Lenárt mii Košicére látogatott CTK) — Jozef Lenárt miniszterelnök szombat délután megtekintette a Kelet-szlovákiai Vasmű hideghengerdéjének és további gyárrészlegeinek építését. Ezután szívélyesen elbeszélgetett a vezető dolgozókkal a Kelet-szlovákiai Vasmű további zavartalan építése biztosításának lehetőségeiről. Lenárt elvtárs az esti órákban visszautazott Prágába. Vietnami vendégek Prágában Dr. Ngnyen Van Huyen professzor, a Vietnami Demokratikus Köztársaság iskolaügyi minisztere és Pham Huy Phong, a hanoi pedagógiai főiskola rektora a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Iskola- és kulturálisügyi miniszterének meghívására Prágába érkezett. A vietnami vendégek egy hetet töltenek hazánkban. Érdeklődésük különösen főiskoláink tevékenységére, a cseh és a szlovák iskolákban tanuló vietnami diákok előmenetelére, valamint arra összpontosul, milyenek a további lehetőségek a két ország iskolaügyi dolgozói együttműködésének elmélyítésére. Az EFSZ-ek pionírtáborokat létesítenek (CTKJ — A szövetke'zetesek gyermekei az idei nyári szünidőt első ízben az EFSZ-ek pionírtáboraiban töltik. A táborokat a mezőgazdasági iskolák interná tusaiban, pionírotthonokban, a HESZ házaiban stb. rendezik. 20—20 napos táborozáson mintegy 10 ezer gyermek vész részt. A szülők 7—15 éves gyermekeik húsznapos táborozásáért átlag 150 koronát fizetnek. Az egy üdülőre eső további költséget, mintegy 500 koronát, az EFSZ a kulturális alapból, vagy pedig a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium fedezi. A minisztérium költségvetésében bizonyos öszszeget irányzott elő, amelyből a sokgyermekes családok gyermekeinek vagy a gazdaságilag gyenge EFSZ-ek tagjai gyermekeinek táborozását fedezik. Az üveg bölcsőjét A kisváros egyik nevezetessége a fazekas üzem, mely a maga nemében hazánkban az egyetlen. Mire használják az Itt készült speciális tűzálló edényeket? Bizonyára kevesen tudják, hogy az üveggyárak sikeres munkájának egyik fő feltétele a jé minőségű, tűzálló kemence. Mlrko Brabenec mérnök, a hrobl üzem vezetője elmondja, hogy gyártmányaikkal mintegy ötven hazai és több külföldi üveggyár szükségletét fedezik. Így például az ivókészleteket, poharakat, kelyheket, ölomkristályokal gyártó szlovákiai lednické Rovné, Zlatná. Katarinská Huta, a dél-morvaországi Karolinka és Kvétná üveggyárai kizárőlag ezekben a ta zékkemencékben olvasztják az Uvegalapanyagot. A Sázaván gyártott laboratóriumi üveg, a (ablonec melletti Lučanyban és a több más helyen készülő bizsutéria ls — a tüzérzékeny szfnek megóvása érdekében — kizá rőlag ezeket a fazekakat tekinti bölcsőjének. — üzemünket jói ismerik az NDK ban. Svédországban, Jugoszláviában, Finnországban, sőt Egyiptomban is, — folytatja Brabenec elvtárs. Noha a gyártmányok előállítását kézzel végzik — ezt a munkát még nem sikerült sehol a világon gépesíteni — még így ls körülbelül négy és fél millió korona értékű, összesen mintegy nyolc-kilencezer fazekat gyártanak itt évente. Nagyobb raenynyiségű áru termelése a helyszűke, miatt nem jöhet számításba — magyarázza az üzem vezetője. Ezt nein úgy kell érteni, hogy az üzemnek kevés helyiség áll rendelkezésére. Ebben nincs hiány. És mégis nagy problémát jelent 120 cm átmérőjű. 75— 80 cm magasságú edények el helyezése, ha számításba vesszük, hogy a kész fazekak száradási ideje a klimatikus berendezéssel 25 Celsius fokra felfűtött termekben 6—9 hónapot vesz igénybe. A hrobi üzem Jő és pontos munkája szorosan összefügg Üveggyáraink termelési eredményeivel, amelyek ma már évente több mint 350 milliú koronát kitevő árut képviselnek. — Mennyire fontos üzemeink zökkenőmentes együttműködése, azt különösen a felszabadulás utáni időszakban tapasztalhattuk — mondja Brabenec mérnök. A fazekak akkori hiányos minősége folytán szerte az országban lényeges fennakadás mutatkozott a speciális üveg gyártásában s ezzel a termelési és exportterv teljesítésében. A fogyatékosságok kiküszöbölését célzó, évekig tartó tanácskozások eredményeként 1956-ban végül is megalakult az üzem jobb munkáját felősegltő állandó Műszaki Tanács, mely azóta is mindent megtesz a panaszok kiküszöbölése érdekében. A hrobi üzem műszaki laboratóriumában szintén a fazekak seie|tmentes gyártásának biztosításán fáradoznak. A gyártási folyamat megkezdését kilenc különböző szempontból történő anyagvizsgálat és vegyi elemzés előzi meg. Ezeknek a körültekintő, gondos Intézkedéseknek köszönhető, hogy már évek óta csak olyan árut szállítanak, amely ellen a legszigorúbb bíráló sem emelhet kifogást. Pedig az üzemben nem könnyű a munka. Ezt még a felületes szemlélő is azonnal észreveszi. Miért ugrál az egyik dézsában oly kitartóan az az idős munkás? A be nem avatott azt hihetné, meghibbant a szerencsétlen, pedig csak elfáradt a fazék aljának simára taposásában, azért kapkodja oly gyorsan a levegőt. Leopold Lieberzeit 25 éve dolgozik az üzemboti. A legjobb szakemberek közé tartozik. Megérett már a nyugdíjra, mégsem akar hallani rőla, hogy megváljon az annyira szivéhez nőtt munkától. Egymaga naponta körülbelül 700 kilónyi anyagmasszából 2—3 fazekat is megformál. Eddig a fazekak gyártásához a hrobiak a kitűnően bevált pfalzi anyagot használták, melyből évente rendszeresen mintegy 1000 tonnát importáltunk az NSZK ból. — Kísérleteink alapján elhatároztuk, hogy a jelentős devizamegtakarltás érdekében megelégszünk a Strlbro melletti Lažanybsn nyert anyaggal — világosit fel Brabenec elvtárs, majd fgy folytatja: — Az NSZK-beli Grossalmerodból fedezett nyersanyagszükségletünk leépítéséről is folynak már a tárgyalások. Reméljük, mielőbb megtaláljuk a módot ennek a pótlására is anélkül, hogy csökkenne gyártmányaink minősége. A hrobi üzem dolgozói értékes devizákat takarítanak meg és szereznek hazánknak, nemcsak közvetlenül, de — speciális üveggyárainkkal való együttműködésük alapján — közvetve is. KARDOS MÁRTA Lenn a síkságon már nyílnak a tavasz első virágai, de a Tátra alján fekvő Žďiaron még vígan nelnek a gyereek. fj. Vlach felv.)