Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-15 / 46. szám, szombat

A jó kisfiú A kisfiút úgy nevelték a szülei, mint ahogyan a Jó szülők szokták nevelni a jó­ravaló kisfiúkat. — Légy előzékeny! — Igen, papa ... — A villamoson add át he lyedet az idősebbeknek! — Igen, mama... — Köszönni sose Jelejts el! — Igen, papa... — Légy udvarias! — Igen, mama ... Így oktatták a kisfiút szü­lei reggel, délben, este. Es a kisfiú szót fogadott. Előzé­keny volt az emberekkel, a villamosban mindig átadta he­lyét a bácsiknak és néniknek, az ismerősöknek illedelmesen köszönt, és olyan udvarias volt, mint egy született ga­vallér. De hát az élet néha még a jó kisjiúkat is megtréjálja és fonákjára forditja Igyekezetü­ket. Történt egyszer, hogy a kis­fiú iskolából hazafelé jövet megállt a játékbolt kirakata előtt. Nagyon szép Játékok voltak a kirakatban: áramvo­nalas autók, kecses repülőgé­pek, miniatűr rakétakilövő szerkezetek. A kisfiú nagyon szeretett volna ilyen játékot, de mert fegyelemre, önmeg­tartóztatásra is nevelték, só­hajtott egyet és elfordult a kirakattól. Az üzletből éppen ekkor lépett kl egy bácsi, meg egy néni. Egy pillanatra megálltak, és a bácsi elővet­te pénztárcáját. Csörgött az aprópénz, és hopp, egy fé­nyes korona hullt a járdára s gurult, gurult tovább ... A kisfiú előzékenyen oda­ugrott és fel akarta kapni a koronát, hogy átnyújtsa a bá­csinak. De a bácsi nyakoncsípte és rámordult: — Félre, fickó, ez az én koronám! A néni meg ezt mondta: — Nahát, ezek a mai gye rekek? A szemünket is képe sek kilopni, jól látta, hogy KET TORTENET mi ejtettük le a pénzt, de már ugrik és ragadja. Ezt is jól nevelik a szülei! A kisfiú hirtelen fel sem fogta a szavak értelmét. Csak állt ott bódultan és érezte, hogy most vele valami nagyon szégyenteljes dolog történt. A járókelők körülállták, ne­vettek rajta. Es ezek az em­berek olyan csúnyák, olyan nagyon csúnyák voltak. , A szomszéd­os szony énekel Feltornáztatja hangját a ma gasba, aztán leejti. Csönd. Már tudom, ml következik. A változatosság kedvéért meg Indítja a lemezjátszót. Érzel mes operaáriák Puccinitől. A háziasszony együtt éne kel a művésznővel, ízetlenül vibrál a hangja, elnyomja megtöri a tiszta szoprán szár nyalását. A szomszédasszonynak ló kedve van. Vagy csak a ház belieknek mutatja? Mímeli a jókedvet? Ki tudja. Pár hónapja vált el a férjé­től. Megúnta, mert kissé eset­len volt, szürke ember, ami­lyenből tizenkettő van egy tu­catban. Reprezentálni nem igen lehetett vele. Pedig jó ember volt, mindent megtett volna az asszonyért, a két gyereket meg rajongásig sze­rette. Az asszonynak még sem kellett. Barátok után nézett s talált ls magának egy ka­masz fiatalembert. Naponkénti viharos jelene­tek. S a férj ereje lassan megtört az asszony szívóssá­gán. Elváltak. A férj egy ideig még ott la­kott a lakás különszobájában, aztán elköltözött. Hogy vi­gasztalást találjon, újra meg nősült. Aztán már csak hét végén látogatott el a gyerekeihez. Ott ácsorgott mindig a lépcső­házban, mert az asszony nem engedte be a lakásba. Mikor aztán a gyerekek kijöttek, kézenfogta őket és vitte ma gával. De a múlt héten hiába ácsorgott, a gyerekek nem lőttek ki. A szomszédok adták tudtára, hogy a gyerekeket a nagyanyjukhoz költöztette az asszony. A férfi nagyon elszomoro­dott. Feljött hozzánk, átadott egy kis csomagot s megkért bennünket, adjuk oda a gye­rekeknek, ha visszajönnek. — Hogy van? — kérdeztem tőle. — JÓI — mondta szomorkás mosollyal. — lói vagyok, de boldog már nem lehetek. Új­ra megnősültem, de nem ta­láltam nyugalmat, mert en­gem mindig csak Idehúz a két gyerek. Nem tudom őket el­felejteni ... Tudják ... a ré­gi feleségemnek ts megbocsá­tanék, nem szólnék soha egy rossz szót sem, ha ő... ha 6 visszafogadna... — Es az új felesége? —• Bizonyára beleegyezne ... hogy elváltunk. 0 jó asszony. Megértené... Lassan buggyant jel a tor­kából a szó. — A gyerekek nélkül én már nem tudok élni... A férfi szenved, a volt fe­lesége meg énekel. Feltornáz tatja a hangját a magasba, aztán leejti. Csönd. Két kisgyerek meg várja, várja, mtkor mehet haza. DÉNES GYÖRGY A Brassia Verncusa nevü orchidea gyönyörű virága a bratislavai bota­nikus kertben. (S. K. felvétele) KÜNN ZORD a tél, mindent hő és jég borít. A bratislavai botanikus kert üvegházaiban azonban orchideák virí­tanak. Amikor közelükbe érünk, egy pillanatra megremegnek, mintha meg­éreznék az embert. A bimbók szemünk láttára nyiladoznak és néhány pillanat múlva gyönyörű kékesllla színű virá­gok pompáznak előttünk. Ez a Bras­sia Verucusa, amely eleinte ra­kott szoknyát viselő kislányra emlé­keztet, de amikor kinyílnak szirmai, karcsú balett-táncosnőt juttat eszünk­be. A növénytan mintegy 2000-féIe or­chideát ismer. A szebbnél szebb fehér, sárga, rózsaszín, lila és vérvörös virá­gok egész éven át virítanak. Megfi­gyeltük a Mondurasből behozott C a 111 e y nevű orchidea virágzását. Az apró levelek meilett bimbók fes­lettek, majd szirmai pillangó szárnyai­hoz hasonló virágkehellyé nyíltak. A melegházak ferde üVRgteteje alatt azonban nemcsak orchideákat, hanem liánokat, pálmákat és ciklámenhez hasonló növényeket, Földünk úgyszól­ván egész növényvilágának szebbnél szebb példányait láthatjuk. S. K. Visszaadják az életnek JANSKÉ LÁZNÉ - VILÁGHÍRŰ FÜRDŐVÁROS 9 A GYERMEKBÉNULÁS ÁLDOZATAINAK NEMZET­IMUOVE" Alazóaláfi V. ZEMAN: • Aki a napot lopja általában az éjszakát jól ki tudja használni. • Addig kerekítgette a számokat, amíg a jelentés elkészítéséhez elég lett a körző. • Ha az erdőt vágják, szilánkok röpködnek. Ahelyett, hogy ezért valaki kirepülne. j. I1ALÍK: • HORDÖ: Nem tudom, hogy van ez másokkal, de én kiskorom óta üres vagyok. • Nehéz volt vele lépést tartani — ugyanis többnyire fekUdt. • Már gyermekkorában arról ál­modozott, hogy nagy és híres ember lesz. Később megelége­dett a/zal, hogy sokat evett, tgy is mind nagyobb lett. • Olyan falánkan csókolta a leányt, hogy azt egyszeriben el­fogta a félelein: vajon jól tud­ja-e majd őt tartani. KÖZI ZARÁNDOKHELYE ® Ml TÖRTÉNT ADRIANA BELLUCCI OLASZ KISLEÁNNYAL? A cseh Oriáshegység egyik közkedvelt üdülőközpontja Janské Lázné. A városka 550 ágyas gyógyintézete révén tanulta meg a kis cseh fürdőhely nevét az a sok gyermekbénulásban szenvedő gyermek és felnőtt, akiket itt legalább részben kigyógyítanak az alattomos, idegeket bénító kór követ­kezményeiből. Dr. J a n Oliva, a gyermekosztály főorvosa fiatal, megnyerő modorú fér­fi. Hat éve dolgozik az intézetben. Végtelen türelem, megértés és bátorí­tás tükröződik ebben a szempárban. Az ő betegei nem hagyják el néhány nap, vagy néhány hit múlva gyógyul­tan a kórházat. Hónapokig, néh^i esz­tendőkig tart, míg egy-egy beteg'lábra áll s azután is rendszeresen visszatér nek, hogy friss erőt merítsenek, hogy erőnlétüket ne veszítsék el. Saját akaraterejét, türelmét kell átplántál­nia kis pácienseibe, hogy ne veszítsék el kedvüket, hogy segítsenek a részle­ges gyógyulásért folytatott emberfe­letti nehéz küzdelemben. A gyermekbénulás a legsúlyosabb betegségek egyike. A kórokozó vírus leggyakrabban a végtagokhoz, főleg az alsó végtagokhoz vezető idegsejte­ket támadja meg. Ez okozza a bénu­lást. A bénulás foka mindig attól függ, milyen mértékben pusztultak el a mozgást vezérlő idegsejtek. A vírus megtámadhatja a légzőidegeket is, eb­ben az esetben már csak az ún. vas­tüdő segít. A kutatók minden erejükkel azon voltak, hogy valami ellenszert, oltó­anyagot találjanak, amely megvédené a szervezetet ettől a betegségtől. Elő­ször S a 1 k amerikai orvosnak sike­rült oltóanyagot készíteni a megölt vírusokból. Mint minden oltás, ez is ellenanyagok termelésére serkentette a szervezetet. Hatása azonban nem volt tartós. Az ellenanyagok bizonyos idő múlva eltűntek és ismét fennállt a fertőzés veszélye. Dr. S a b I n töké letesltette Salk módszerét, éspedig oly módon, hogy élő vírusokból készí­tett oltóanyagot. A Sabin-vakcina arra serkenti a szervezetet, hogy állandó ellenanyaggal rendelkezzen. Bár a Sa­bin-vakcina előállítása igen bonyolult és drága, hazánkban a gyermekbénu­lás elleni oltás kötelező. Ennek kö­szönhető, hogy 1960 óta egyetlen újabb gyermekbénulásos megbetege­dés sem fordult elő. Minek hát a Janské Láznő-i gyógy­intézet? — kérdezhetné valaki. — Ma már új esetek nincsenek — — mondotta doktor Oliva. — Így a központi idegrendszer másfajta meg­betegedéseinek, például a gyermekek veleszületett izom- és idegmegbetege déselnek következményeit is gyógyít­juk. De még mindig túlsúlyban vannak a régebbi keletű gyermekbénulások, a vissza-visszatérő páciensek. mében járt, mert a két évig mozdulat­lanul fekvő gyermeket lábra állítot­ták, megtanították járni. Visszaadták az életnek ... Az elkeseredett, maga­tehetetlen kislányból kedves, jőkedé­lyű hölgy lett, aki ősszel mint tele­fonos kisasszony állásba lép. Adriana BelluccI esete nem egye­dülálló a gyógyintézetben. Állandóan Gyógyító víz ... A folyosókon zsibongás, lárma, sür­gés-forgás. — Nézze meg ezt a fiúcskát — mu­tat Oliva egy 12 év körüli, huncut sze­mű, nevető fiúra. Mankóin éppen a rehabilitációs osztályra igyekezett. — — Pavel csecsemő korában betegedett meg, hétesztendős korában kezdett járni. Minden évben egy-két hónapot nálunk tölt. Ez itt Magduska, román kislány. 1960-ban hozták el először szülei, akkor négy éves volt. A beteg­ség megtámadta alsó és felső végtag jait, annyi ereje sem volt, hogy egy legyet elhesegessen magától. Ma már a kezét egész ügyesen használja és mankóval lépegetni is tud. Adriana Bellucci olasz kislány ese­tével a sajtó sokat foglalkozott. Édes­apja annak idején felajánlotta jobb szemét kutatási célokra, csakhogy gyermeke gyógyítására pénzt teremt­sen elő. A Csehszlovák Nőbizottság tu­domást szerzett az esetről, meghívta a kilencéves Adrianát Janské LáznS-ba Ez 1955-ben történt... Azóta Adriana háromszor járt itt. A szó szoros értei­Az izmok csak lassan engedelmeskednek. vannak külföldi betegeik, jelenleg szovjet, lengyei, bolgár, magyar, ro­mán, német és olasz pácienseket gyó­gyítanak. Vajon minek köszönheti Janské Láz­né világhírnevét? — Eredményeinket a komplex gyógykezelésnek köszönhetjük. Min­den beteget egyénenként gyógyítunk. Arra törekszünk, hogy a kúra megis­métlése után a beteg többre legyen ké­pes mint a felvételkor. Például: a be teg járni tud, de nem tud lépcsőkön menni, megtanítjuk lépcsőkön menni Foglalkozási akar tanulni és ehhez végtagjának bizonyos fajta mozgató sára van szükség. Kifejlesztjük azt az izomszalagot, amelyikre éppen szük­sége van. Minden izom bizonyos tartalékkal rendelkezik. A bénult izom is. A ke­zelést úgy állapítják meg, vonatkozik ez különösen a rehabilitációs tornára, hogy a bénult izom rejtett tartalékát működtetni kezdik. Az elpusztult sejt nem pótolható, de a megmaradt foko­zott tevékenységre kényszeríthető. Az iskolaköteles gyerekek a nap egy részét tanulással töltik. Kilencéves is­kola működik a gyógyintézetben, kü­lönben a gyógykezeléssel telik az idő A rehabilitációs torna talán a legfon­tosabb. Ezt követi a száraz forró pako­lás, majd a parafinfürdő. Röntgen és elektroterápia, erőnléti torna és végül termálfürdő egészíti ki a gyógykeze­lést. Az utóbbi gyógyító hatásán kívül igen serkentően hat a szervezetre A Jánské Lázné-i gyógyintézet szo­cialista egészségügyünk egyik büsz­kesége. Orvosaira, ápolónőire a sok száz beteg a legőszintébb hálával em­lékezik. A nyomorék szót az intézet dolgozói törölték a szótárukból. Nem létezik. A betegek tele életkedvvel hagyják el az intézetet, és testi fo­gyatékosságuk ellenére is megtalálják helyüket a társadalomban. KIS ÉVA Egyik életrajzirója így jellemez te: „Neve a tudományé, dicsősége a nemzetéé, munkájának eredmé nye az egész emberiségé. Benne tiszteljük a természettani kutatás módszerének megteremtőjét és nagy példaadóját . . A modern fizika megalapítójának tartjuk. Életének jórészét a csillagá­szat problémáinak szentelte, ö volt az első ember, aki távcsövön át néz­hette a Holdat, a Napot, a bolygókat, a Tejutat. Amikor a régi arisztotelé szl világszemlélet és az új, modern tudomány összecsapásáról beszélünk, mindig Galilei jut eszünkbe. Ma születésének 400. évfordulóját ünnepli az egész világ (1564. február 15-én született a ferde tornyáról hí­res Pisában, meghalt Arcetrl mellett, Toscanában 1642. január 8 án). Rendkívüli tehetségének köszönhet­te, hogy 25 éves korában kinevezték a pisai egyetem matematika tanárá­vá, később egy ideig a páduai egye­temen tanított. A szabadesésre, a ha­jításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel megalapozta a kine­matikát és ezzel az egész modern mechanikát. Feltalálta a hid­rosztatikai mérleget. Foglalkozott a hőmérővel, a mozgás különféle fajai­val, ingaórával, műszerekkel, távcső­vel, ballisztikával, erődítéstannal, ma­tematikával. A tudomány történetíróinak az a véleményük, hogy Galllel, ha nem ls találta fel, de tökéletesítette a táv­csövet. A távcső megmutatta neki, hogy a Hold felszínét éppúgy hegyek és völgyek borítják, mint a Földét. Felfedezte a Jupiter bolygó négy fé­nyesebb holdját és megfigyelte, hogy ezek a holdak a Jupiter körül kerin­genek. Nem igaz tehát, hogy az ösz­szes égitest a Föld körül kering, a Jupiter holdjai már egymagukban Is cáfolják a geocentrikus világképet A kopernikuszi elképzelés mellett ta­núskodott a Venus bolygó is. A Ve­nus olyanféle alakváltozásokat mutat a távcsőben, mint a Hold, amit csak azzal lehetett megmagyarázni, hogy a bolygó a Nap körül kering. A Na­pot is figyelte Galilei távcsövével, és felfedezte a Nap felületén időnként GALILEO GALILEI keletkező és eltűnő napfoltokat. E* sem volt összhangban a régi elkép­zelésekkel, amelyek Arisztotelész nyo­mén illeszkedtek be a középkori vi­lágképbe. A Tejút ködszerű, fénylő sávja ezer meg ezer halvány csillagra bomlott Galilei távcsövében, ami arra mutatott, hogy a Világmindenség fel­építése sokkal bonyolultabb és hatal­masabb, semhogy a Föld lehetne ben­ne a leglényegesebb. Galilei távcsöves felfedezései jól összegyeztethetök Kopernikusz helio­centrikus elméletével (a Föld forog tengelye körül és kering a Nap kö­rül) és ellene szóltak az egyház által hirdetett geocentrikus felfogásnak. Az inkvizíció üldöztetését ezért Gali­lei sem kerülte el. A „szent inkvizí­ció" két ízben is perbe fogta, és kín­zásokkal fenyegetve arra kényszérl­tette, hogy tanításait visszavonja. (Ebből az időből származik ál ólag a neki tulajdonított „Eppur sl m u o v e — És mégis mozog" mon­dás.) A második Ítélettől (1633) ha­láláig az inkvizíció fogságban, házi őrizetben tartotta. Galileit mint a fizika apját tartjuk számon. Felfedezései, találmányai el­sősorban a fizikát alapozták meg. Bár nem írt olyan nagyszabású csillagá­szati szakmunkát, mint Kopernikusz vagy Kepler, tragédiája mégis csilla­gászati felfedezéseiből fakadt. Tragi­kus sorsa a tudomány igazságért folytatott harc szimbóluma lett. (dj) ORCHIDEÁK ­A TROPUSOK GYÖNGYEI 1904, február 15. * 0] SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom