Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-13 / 44. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! fV" SZLOVAKIA KONMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPIIAPJA Bratislava, 1984. február 13. csütörtök • 30 fillér • XVII. évf., 44. szám Eredmények és tervek A népgazdaságunk tavalyi fejlő­déséről tegnapelőtt kiadott jelen­tés páratlan tervgazdálkodásunk történetében, azonban mégsem meglepetésszerű. Az ipari terme­Mindennemű felülvizsgálat már csupán a tényállást rögzíti: ha például fény derül egy felesleges beruházásra, nincs ebben semmi aktív. Hyen lehet a beruházási po­önköltség csökkentésének kedve­ző feltételeit. Ebből kiindulva az idei terv fi­gyelmünket az alapvető feladatok­ra — a társadalmi termelés és a munkatermelékenység növekedé­sének felújítására irányítja. Ha­sonlóan, mint tavaly, ez idén ls hangsúlyozzuk: a problémák meg- mikéntjét helyesen választottuk-e oldása aktív intézkedéseket köve- meg? Az üzemekben ugyanis a fel­tel. Tavaly ez az akciótervekben számolásra váró készletek alatt öltött konkrét formát, az idén az gyakran a felhasználhatatlan aktív intézkedések tervében jut- készleteket értelmezték. Ha való­nak kifejezésre, melyeket a kor­mány e hó folyamán tárgyal meg az ágazatok keretében. Természe­tesen e két akció közötti különb­ség nem az elnevezésben van, ha nem a lényegben. Az akciótervek- hogy az anyagellátás más módját nek az volt a küldetésük, hogy a keresnénk. Miért nem kezdemé­kedvezőtlen első negyedév után nyezhetné például valamelyik megteremtsék a terven felüli ter- üzem — vagy több üzem —, hogy melés lehetőségeit, hogy a terme- az anyagkészletet a minimálisra lés ne süllyedjen az előző év szín- csökkenti, s a termelés számára vonala alá. Mint a jelentésekből az anyagot közvetlenül a szállító­kitűnik, ez csupán részben sike- vállalat raktáraiból biztosítaná. rült, mindenesetre az akciótervek teljesítése megakadályozta a na­gyobb visszaesést. Az aktív intézkedések terve többek között szintén a termelési terv túlszárnyalására irányul, azonban más szempontból. Mint ismeretes, az idei terv azzal szá­mol, hogy az iparban 3,6 száza­lékkal emelkedik a nyerstermelés. A terv összeállítása folyamán nem sikerült nagyobb növekedést bizto­sítani, s főleg azért nem, mert tel­jes egészében még az idei terv sem küszöböli ki a problémákat: például a források színvonala és a népgazdaság szükségletei közti ellentéteket. Erre, és hasonló problémák megoldására keresnek lehetőségeket az aktív intézkedé­sek tervében. Am ez az igyekezet Természetesen ehhez a szállító­vállalat és a közlekedés szoros együttműködése szükséges. Nagy erőfeszítéseket teszünk a termelés hatékonyságának növe­lésére, ugyanakkor azonban szá­mos helyen csökkentjük. Egyes esetekben ez elkerülhetetlen. Ha például a szénfejtés egyre nehe­zebb körülmények, feltételek kö­zött történik — nagyobb beruházá­sokat követel. Amíg azonban nem rendelkezünk más energiaforrás­sal, ami a szenet helyettesítené — a szenet nehezebb feltételek között is fejtenünk kell. A terv­teljesítésről szóló jelentés azon­ban azt is elárulja, hogy a terme­lés hatékonyságát csökkentjük olyan területeken is, ahol ez szük­ségtelen — például a készletek, a használatlan berendezések stb. te­rén. Ha tehát ezeket a jelensége­ket éveken keresztül nem sikerült kiküszöbölni, feltétlenül aktívabb intézkedéseket kell keresnünk. nem arra irányul, hogy megtart- megkezdett építkezések, a magas suk a termelés szintjét, hanem ar- anyagbefektetések, a selejt, a ki­ra, hogy a termelést a tervezett színvonal fölé emeljük. Ennyivel kedvezőbb az idei év eleji helyzet. A tavalyi tervet — az energeti­kán kívül — valamennyi iparága­zat teljesítette. Ha azonban köze­lebbről megvizsgáljuk a kérdést, kitűnik, hogy egész sor komoly feladatot nem sikerült teljesíteni. Így például: nem javult meg a helyzet az építkezések befejezése terén, fplytatódott az anyagkészle­tek kedvezőtlen felhalmozódása, nem értük el a tervezett önkölt­ségcsökkentést, szaporodott a se­lejt, növekedett az anyagszükség­let, az állóalapokat kevésbé hasz­náltuk ki, stb. Ezekkel a problé­mákkal nemcsak tavaly ismerked­tünk meg, már évek óta kísérte­nek — éppen ezért valóban aktív intézkedésekre van szükség. Nem mondhatjuk, hogy az utóbbi évek­ban az említett kérdésekben nem történt semmi — hányszor felül­vizsgáltuk már a beruházási épít­kezést, hány akció folyt a minő­ség megjavításáért, hány kötele­zettségvállalás született az anyag­és energiatakarékosságra, stb. De vajon nem hiányzott-e mindezek bői éppen az aktivitás? | Kezdeményező és becsületes munkával mezőgozdoságunk eredményesebb feltei A prušánkyi szövetkezetesek küldöttsége Novotný elvtársnál lés fellendülése az utolsó hónap- litika, mely nem forgácsolja szét ban már nem pótolhatta az előző az eszközöket fölösleges beruhá hónapokban felgyülemlett adóssá- zásokra, hanem oda összpontosít­gokat. S ha az utóbbi időben nyo- ja, ahol gyors és számottevő ha­matékosan hangsúlyozzuk a ter- tékonyságot eredményez. Az Álla­melés minőségének jelentőségét — mi Tervbizottság elnöke a Nemzet­a múlt <év azt a tanulságot szol- gyűlésben megemlítette, hogy gáltatja, hogy nem becsülhető le 1960 óta 24,6 milliárd koronával a termelés mennyiségi oldala sem. növekedtek a készletek. Ha ennek A termelés csökkenése nem terem- csak egy részét sikerülne mozgó­ti meg sem a munkatermelékeny- sítani, több gondtól megszabadul­ség növelésének, sem pedig az hatnánk. S mit mutatnak a té­A kelet szlovákiai kerületben le­vő Szobránci Állami Gazdaságban Garst amerikai farmer módszere (CTK) — Antonín Novotný elvtárs, Köztársasági elnök, a CSKP KB első titkára, tegnap fogadta a Munkaér­demrenddel kitüntetett prušánkyi EFSZ küldöttségét. A küldöttség azért jött a köztársa­sági elnökhöz, hogy be|elentse az 1963 évi népgazdasági terv feladatai­nak sikeres teljesítését. A prušánkyi szövetkezetesek egy­úttal A. Novotný elvtársnak átadták a januári terv teljesítéséről szőlő je­lentést, valamint az 1964. évi ter­melési feladatok és az állami fel­vásárlási terv biztosításának akció­tervét. Az 1963. évre kitűzött állami fel­vásárlási feladatot, amely 1962-höz viszonyítva a gabonaféléknél 12 szá­zalékkal, a burgonyánál 6 százalék­kal és a cukorrépánál 25 százalékkal volt nagyobb, búzából 117 százalékra, árpából 102 százalékra, burgonyából szerint kukoricacsutkával etetik a 134 százalékra, és cukorrépából 112 sejtéseket. Az idén télen 12 vagon százalékra teljesítették. saját termésű és részben a felvá­sárlási üzemtől vásárolt csutkát etetnek fel. Előzetes becslések sze­Ugyancsak jó eredményeket értek el az állattenyésztési termelésben is. A prušánkyi szövetkezetesek köte­rint az őrölt kukoricacsutkával és lezettséget vállaltak, hogy 1964-ben melasszal etetett sertések napi az előző évinél 22,8 százalékkal több súlygyarapodása meghaladja a sertéshúst, 11,2 százalékkal több 50 dkg-ot. Képünkön Margita Bt- marhahúst, 7,5 százalékkal több té­nyék? Tavaly, amikor a készletek felszámolására nagyobb erőfeszí­tések történtek, mint bármikor — ahelyett, hogy csökkentek volna, hétmilliárd (7) korona értékben növekedtek. Ez minden tekintet­ben elgondolkoztató adat, s felve­tődik a kérdés, vajon a megoldás lecová és Štefan TabiS a kukorica­csutkát őrlik. {G. Bodnár felvétele — CTK) jet, 1,5 százalékkal több gabonát, és 6,5 százalékkal több burgonyát adnak a felvásárlás céljaira. Antonín Novotný elvtárs a prušán­kyi EFSZ képviselőinek megköszönte a szövetkezet jó munkáját és jókívá­natait fejezte ki elért eredményeik­hez. Főként azt a tényt hangsúlyozta, hogy a prušánkyi EFSZ példája meg­mutatja, jó munkaszervezéssel, kezde­ményező becsületes munkával a me­zőgazdasági termelésben az eddiginél nagyobb hozamokat és jobb eredmé­nyeket lehet elérni. A küldöttség tagjai ezután szívélye­sen elbeszélgettek Novotný elvtárssal munkájukról, feladataikról és min­dennapi problémájukról. Oj főiskolai tanárok (CTK) — Antonín Novotný köztár­sasági elnök dr Josef Cadek mérnö­köt az ostravai Bányászati Főiskola kohászati fakultásának tanárává, dr. faromfr Myslivečeket a Károly Egyetem plzeňi orvosi fakultásának patológiai fizikai tanárává, dr Engel­bert Keprtet a Palacký Egyetem olo­mouci természettudományi fakultása finommechanikai és optikai tanárává nevezte ki. Az új tanárok kinevezési oklevelét tegnap adta át dr. Čestmfr Císar, az Iskola- és kulturális ügyek minisztere. Szívélyes jókívánatait fejezte kl ne­kik a legmagasabb tudományos-peda­gógiai tisztség elérése alkalmából. Hasznosítsuk jobban a beruházásokat Dr. Koloman 3oda földművelésügyi megbízott sajtóértekezlete ban változást akarunk e kérdés­ben elérni, akkor hozzá kell nyúl­ni a „szükséges" készletekhez is. A vállalatokban a készleteket to­vábbra is halmozzák, ahelyett, Tegnap az SZNT mezőgazdasági osztályán dr. Koloman Botfa földművelésügyi megbízott és a szakágazatok felelős dolgozói tájé­koztatták az újságírókat a közelgő VI. országos szövetkezeti kong­resszus előkészületeiről, valamint a szövetkezetek beruházási épít­kezéseinek időszerű kérdéseiről. Boďa elvtárs a napokban közzétett kongresszusi vitaanyag legfontosabb tételeivel foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy a kongresszus előkészítésének időszakát akkor hasz­nálják ki helyesen a szövetkezetek, ha mindent elkövetnek a ter­melés további tartalékainak feltárására, közös gazdaságunk megszi­lárdítására. Megszolgálja a mezőgazdaság a milliárdokat? Az utóbbi években többször is fel­merült a kérdés, hogyan szolgálja meg a falu a mezőgazdaságba fek­tetett milliárdokat. Bármennyire ls el­térőek a vélemények, ezzel kapcso­latban meg kell állapítanunk, hogy a termelés fejlesztését célzó beruhá­zások hatékonysága nem csupán a szövetkezetesektől, hanem a tervelő ős kivitelező vállalatoktól ls függ. A múlt évben szövetkezeteink a ta­lajjavításra előirányzott beruházási összegből 46 millió koronát hagytak felhasználatlanul. A talajjavítás sike­re természetesen a szövetkezeteken kívül az alagcsoveket gyártó üzemek munkájának minőségétől és az egyes ipari üzemek által a mezőgazdasági célokat szolgáló gépek szállításától is függ. Ezzel szemben megállapíthat­juk, hogy a szállítóvállalatok nem minden esetben teljesítették hiányta­lanul kötelezettségeiket. A beruházás idei feladatai Kormányunk ez Idén csupán a szö­vetkezetek talajjavítási munkálataira 435 millió korona beruházási össze­get irányoz elő, ami 23046 hektár ter­mőföld öntözését és 15 259 hektár le­csapolását feltételezi. Komoly lépés­nek kell tekinteni, hogy a régebben megkezdett Madunice— Drahovce öntözőrendszert ez idén 3 700 000 korona beruházással sike­rül a termelés szolgálatába állíta­ni, ami több mint 1700 hektár ön­tözését teszi lehetővé. A Vágsellye —Gúta öntözőcsatorna befejezési munkáira ez idén 23 millió koro­nát fordítunk. A vízgazdálkodási berendezések, mint az előző tudó­sításainkból is kiderül, 70G0 hektár termőföldön segítik elő az öntözé­ses gazdálkodás megszervezését. Ebből a területből tavaly 1760 hektá­ron megvalósították az öntözést. Az öntözőrendszer teljes befejezését egyelőre a vízhiány, az úszó szivaty­tyúállomás gyakori üzemzavara késlel­teti. Az idei télen a szakszerűtlen be­avatkozás következtében az öntöző­rendszer gépi berendezései megron­gálódtak. Több segítséget a tervezőktől A talajjavítás idei terve nagyobb felelősséget ró mind a tervező, mind a kivitelező munkálatokra. Az Épít­kezéseket Előkészítő Vállalat járási üzemei (OSIP) azonban még most sem rendelkeznek konkrét javaslatokkal az egyes akciók építkezését illetőleg. A kelet-szlovákiai kerületben pél­dául a kerületi tervezőintézet ép­peu a járások helytelen munkája következtében még ma sem tudja pontosan kimutatni, milyen talaj­javítási munkát végeznek el a má­sodik félévben. Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy Rudriariyban a iia;u!!<bun üzembe:.i lvuzték az új ércdúsítót Ebben az üzemben megtaláljuk a legkorszerűbb gépeket, úgyhogy a munkafolyamat jelentős része automatizált R Beren­haut első felvételén Michal Stano mérnököt, az egyik üzemrészleg vezetőjét a vezérlő-asztalnál, míg a másik (elvételen az üzeni egyik részlegét láthatjuk. Gazdaságosabban hasznosítsuk a földeket Szlovákia kerületeiben tavaly 77 086 hektár termőföldet tártak fel, melyek épülő üzemek körül, egyes községek határaiban és a hegyvidéki körzetek­ben kihasználatlanul, parlagon he­vertek. A feltárt földek hasznosításában egyetlen kerület sem teljesítette az előirányzatot, minek következtében ez idén csaknem 17 000 hektárt kell mezőgazdasági üzemeinknek megművelniük. A feltárt földek új­raművetésénál azonban figyelembe kell venni a helyes talajerő-gazdál­kodást. A szakemberek javaslata szerint a termőföldek akkor adják vissza a be­fektetett összeg értékét, ha mezőgaz­dasági üzemeink hektáronként leg­alább 3 köbméter komposztot készí­tenek. Indokolt tehát, hogy az irá­nyító szervek — 3 931 000 köbméter komposzt készítése — tervét Szlová­kia kerületei, járásai hiánytalanul tel­jesítik. Pontosan — gazdaságosan Szövetkezeteink tavaly a mezőgaz­dasági épületek építésének beruházá­si tervét 72 százalékra teljesítették, s 57 millió koronát hagytak felhasz­nálatlanul. Ez az összeg azt is je­lenti, hogy emelkedő irányzatot mu­tat a befejezetlen építkezések száma, am! fékezi a mezőgazdasági épületek kapacitásának kihasználását. Ez idén további 530 millió koronát fordítunk a mezőgazdasági üzem­egységek és a silógödrök építésére Az építkezések ütemét tavaly főleg az anyaghiány lassította, a szállí­tóvállalatok lemaradtak a terv tel- , jesítésében. Az idei tervek össze­állításánál azonban — ami a pénz­ellátást és az anyagkiutalást illeti — a tervezők és a beruházók reá­lisabb terveket készítettek Nagy­ra kell értékelni kormányunk ama segítségét, melyet 60 millió beru­házással ez idén a silógödrök épí­tésére hagyott jóvá Szövetkezeteink 10 év alatt 900 000 köbméter űrtartalmú süllyesztett és felszíni silógödröt építettek, ez Idén szeptember végéig viszont az elő­irányzott ősszegből 930 000 köbméter űrtartalmú silógödröt kell építeniük. Csak természetes, hogy szövetkeze­teink ebben a vállalkozásukban nem maradhatnak egyedül A stlógödrők. amelyeknek javarészét előregyártott elemekből készítjük, csak akkor ké­szülhetnek el a meghatározol! Idő­re, ha ebben a védnökségi üzemek s az építkezési vállalatok is segítséget nyújtanak. (th)

Next

/
Oldalképek
Tartalom