Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-12 / 43. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONT) BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1984. február 12. szerda • 30 fillér • XVII. évf., 43. szám Hogyan segíthetnek többet Nem kell ma már túl sokszor bizonygatni: a mezőgazdasági dol­gozók leghűségesebb segítőtársa a gép. S mivel egyre több van be­lőlük a mezőgazdaságban, a mun­kák nehezebbjét a gép végzi. Ta­valy ősszel is a jó munkának, a traktorok kétműszakos üzemelte­tésének köszönhették, hogy idejé­ben földbe kerültek az ősziek, el­végeztük az őszi mélyszántást. Gépek formájában tavaly is nagy segítséget kapott a falu. A mezőgazdaság fejlesztésére mintegy 6,5 milliárd korona volt a beruházás, ezt az összeget első­sorban gépekre, s talajjavításra fordítottuk. A múlt évben a trak­torok száma felülmúlta a százez­ret, a gabonakombájnoké hozzá­vetőleg tízezer, a silókombájnok száma pedig több mint 20 000. Az idén szintén néhány ezer géppel növekszik a szövetkezetek, állami gazdaságok és a traktorállomások gépparkja. Kell is a sok gép a mezőgazda­ságnak. Az idén 6,5 százalékos termelésnövekedést irányoztunk elő. E célkitűzés megvalósításában igen nagy szerep jut a mezőgazda­sági termelés gépesítésének. A gé­pesítésen belül viszont rendkívül nagy a jelentősége a gépek lehe­tő legjobb, leggazdaságosabb ki­használásának. A népgazdasági és üzemi érdek is ezt követeli. Ki­váltképpen azóta, amióta a gépek java része a szövetkezetekben van, egyre többször merül fel a gazda­ságosság kérdése. Joggal, hiszen sok kisebb, gyengébben gazdálko­dó szövetkezetnek okoz gondot, hogyan használják ki a legjobban a nagy teljesítményű gépet, nem beszélve az idénygépekről, mint az önjáratú kombájnok, burgonya­szedőgépek. Ezeket a legjobb szer­vezéssel sfem — még az átcsopor­tosítással sem — tudják gazdasá­gosan üzemeltetni. Az erő- és munkagépek teljes üzemeltetésébe beletartozik a karbantartás, a gép­javítás és egyéb költség. És ez az, ami sok szövetkezetben számotte­vő pénzt emészt fel, anélkül, hogy teljes hasznot hajtott volna a gép. Hogyan segíthetnek többet a gé­pek a mezőgazdaságnak? Évekkel ezelőtt erre úgy válaszoltunk, hogy csakis úgy, ha a gépek zö­me nem a traktorállomásokon, ha­nem közvetlen a termelőüzemek­ben, a szövetkezetekben lesz. így is történt. A gazdaságilag erős lá­bon álló közösségek igen hatha­tós segítséghez jutottak. Maguk rendelkeznek a gépekkel, saját műhelyeikben végzik a gépjavítá­sokat. Ezt tették a gyengébb szö­vetkezetek is, mivel a traktorállo­mások szerepe megváltozott, és az utóbbi időben sok mindent csi­náltak, csak azt nem, ami legfon­tosabb küldetésük lett volna to­vábbra is, a mezőgazdasági terme­lés fellendítése. Akkoriban szó volt róla, hogy ott, azokban a szö­vetkezetekben, ahol a gépek javí­tásához, karbantartásához megfe­lelő műhellyel, gépi felszereléssel nem rendelkeznek, a gépjavítást a körzeti vagy a területi javító­műhelyekben kell elvégezni. En­nek biztosítása a traktorállomások feladata lett volna. A gyakorlatban azonban más­képpen történt. Mivel a traktorál­lomások dolgozói nem igen voltak érdekelve a termelésben — a trak­torosok, szövetkezeti tagok — egyre lnkább elhanyagolták a szö­vetkezetek gépparkját, no meg a szövetkezetek is igyekeztek saját műhelyt felszerelni, sőt az alkat­rész biztosítása érdekében külön anyagraktárt rendeztek be. Sok helyütt halmozták az alkatrésze­ket, s azokból, amelyekből kevés volt, nem jutott mindenüvé, egyes szövetkeztekben pedig „elfektet­ték" az alkatrészt. A karbantartó- és javítóműhely felszerelése nagy összegbe került. Sokat kivett a tagok zsebéből. S az igazat megvallva, megfelelő szakember hiányában a gépjavítás sem felelt meg mindig a követel­ményeknek. A szövetkezetek javí­tóműhelyeinek dolgozói is arány­talanul szaporodtak. Pedig a ge­neráljavításokat nem ők, hanem a traktorállomások végezték. Gaz­daságos volt ez így? Nem fizetett rá a szövetkezetek tagsága erre a túlzott önállóságra? Hadd magyarázzuk meg ezt egy konkrét esettel. Az érsekújvári já­rásban a tardoskeddi szövetkezet 3500 hektáron gazdálkodik. Né­hány éve, hogy jobban ellenőriz­hessék az önköltségek alakulását, az önálló elszámolás érdekében két gazdasági egységre osztották a közöst. Jobban kimutathatták a komplexbrigádok költségeit is. így került sor arra is, vájjon mennyit emészt fel a gépkarbantartás, a gépjavítás? A gépek javítását 19 szerelő végezte. Havonta átlag 1100 koronát kerestek. Mindegyi­küknek volt fél hektár földje, azonkívül természetbeniek fejében évente 10 mázsa gabonát kaptak. Az alkatrészhiány „megszünteté­se" érdekében állandó „felvásár­lót" nevezett ki a vezetőség havi 1300 koronás fizetéssel és a ter­mészetbeni juttatásokkal. Havonta 500 korona ment el az utazási költségekre. A szerelőknél senki emberfia nem tudta megállapítani a normát. Így történt, hogy a szó­ban forgó szövetkezetben a múlt évben 1200 000 koronát fordítot­tak a gépjavításra. Mikor ez kide­rült, nagy elégedetlenség kavarta fel a szövetkezetet. A tagság any­nylra ment, hogy végül is meg­született a határozat: szerződést kötnek az újvári traktorállomással a gépjavítások elvégzésére. Meg­szüntetik a szerelőműhelyt, melyet kibérelt a traktorállomás, a meg­munkáló gépeket pedig eladták a traktorállomásnak. S az idén 400 ezer koronával kevesebbe kerül majd a gépek rendbehozása. Ez csak egy példa. Több is van ilyen, de viszont akad szövetkezet, ahol a kisebb javításokat jól és olcsóbban végezték el, mintha a traktorállomással csináltatták vol­na. Természetesen a gazdaságos­ság tekintetbe vétele érdekében minden szövetkezet eldöntheti majd, ki javítja a gépeket, ők, vagy a traktorállomás szerelői. A CSKP KB is az élet és a gyakor­lat alapján mérlegelte a helyzetet, mielőtt megszületett volna a hatá­rozat : „... a gépek jobb kihaszná­lása érdekében fokozzuk a gépál­lomások szerepét a mezőgazdasági termelésben elsősorban azáltal, hogy bővítjük termelőmunkájukat a gazdaságilag gyenge egységes földművesszövetkezetekVészére... Fokozzuk a traktorállomások dol­gozóinak számát, hogy egyfelől nagyobb mértékben vehessenek részt a mezőgazdasági termelő­munkában, másrészt biztosíthassák a szövetkezetek legfontosabb gé­peinek üzemeltetését." A lényeg tehát az, a traktorál­lomások és a szövetkezetek a jö­vőben arra törekedjenek, hogy a gépeket a termelés számára leg­megfelelőbb időszakban kell iga­zán jól hasznosítani. A gépkihasz­nálás fokozásának lehetőségei olyan jellegűek, olyan tartalékok, amelyekkel sokat segíthetünk a terv megvalósításában, s a munka termelékenysége is erőteljesebben növekedhet. Több segítséget a tervek és a prémiumrendszer előkészítésében Ülésezett az SZNT téli kampányt irányító bizottsága ^ Az SZNT mezőgazdasági osztálya mel­lett a téli kampány irányítására alakult bizottság tegnapi illésén a szövetkezetek idei termelési és pénzügyi terve előkészí­tésének kérdéseivel foglalkozott. Egyön­tetűen megállapította, hogy Szlovákiában eddig 800 szövetkezet készítette elö az idei tervet. Késlekednek azonban ezzel a fontos munkával a dunaszerdahelyi, trnavai és a presovi járás szövetkezetei. A helyzet elemzése alapján a bizottság felhívja a mezőgazdasági üzemek figyel­mét azokra a káros törekvésekre, melyek a komáromi és a Banská Bystrica-i járás­ban előfordultak, ahol a szövetkezetek túlértékelik termelésüket, ugyanakkor lebecsülik az önköltségeket. A napokban közzétett kongresszusi anyag ugyancsak figyelmébe ajánlja a szövetkezeteknek, hogy alkalmazkodja­nak a jutalmazás szocialista elvének betartásához, érvényesítsék a premizá­lást mely a termelés fokozódásának egyik leghatékonyabb eszköze. jBMpjjlij •mtl&P*-- <v A Magas-Tátrát egész éven át látogatják a bel- és külföldi turisták ez­rei. Képünkön: turistacsoport a Kőpataki tónál. (CTK — G. Bodnár felv.) Versenyben a jobb eredményekért Határidő előtt A presovi Golyóscsapágygyár dol­gozói 479 egyéni és 18 kollektív fel­ajánlással készülnek hazánk felsza­badulásának évfordulójára. Ezek alapján vállalták, hogy első negyedévi tervüket három nappal a határidő előtt teljesítik s emellett az átlagtermelés tervét 100 ezer, az áru­termelés 250 ezer, az áruszállítás tervét 180 ezer és az exportfeladato­kat 90 ezer koronával túlszárnyalják. Megtakarítanak 21 tonna fémanyagot, 21 500 kWó villanyáramot és 16 ton­na tüzelőt. Ezenkívül 20 újítási ja­vaslatot terjesztenek elő, mellyel to­vábbi 100 ezer korona értékű megta­karítást érnek el. Jelentős eseményre készülnek eb­ben a gyárban. Az üzem fennállása óta gyártott csapágyak száma ez év első három hónapjában eléri az 1 milliót. —k. Bányászrekord Az ostrava—karvinái szénkörzetben a Doubrava Bányában Karel Urbánek elömunkás vezette ifjúsági szocialis­ta munkabrigád tagjai 12 m-rel túl­teljesítették eddigi — múlt év végén harmincegy munkanap alatt elért — csúcsteljesítményüket. A brigád január 8-tól február 11-ig 697 m bányafolyosót hajtott PK—3 típusú kombájnnal. A Z—2 fejtési fronton két nap múlva befejezi azt a küzdelmet, amelyet új csehszlovák rekord felállításáért folytat. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára Az észak-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár žilinal üzemének dolgozói a Ziar nad Hronom-i alumíniumkom­binát dolgozóinak példájára értékes szocialista felajánlásokat tettek a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfor­dulójának tiszteletére: terven felül 200 tonna cellulózt, 200 hektoliter szulfátszeszt és 1300 köbméter fenyő­fát tisztítanak meg, valamint export­tervüket legkésőbb december 20-ig akarják teljesíteni. Ezek a felajánlások népgazdasá gunknak mintegy 450 000 korona jö­vedelmet jelentenek. Elfogadták a felhívást (CTK) — A Hradec Králové-i Győ­zelmes Február Üzem kezdeményezé­sére a košicei Kelet-szlovákiai Gép­gyár Szovjet Hadsereg Üzemének dol­dozói is elhatározták, hogy verse­nyezni fognak a Csehszlovákia fel­szabadításának 20. évfordulójáról el­nevezett kollektíva elmért. A versenyzők közül meg kell em­líteni a 782. központ dolgozóit, akik Imrich Zeleňák vezetésével 8 száza­lékkal akarják növelni a munkater­melékenységet és ebben az évben 35 tonna hengerelt anyagot akarnak megtakarítani. Ugyancsak versenybe kezdtek aj 514-es központ dolgozói, valamint Jo­zef Fonferk hattagú szocialista mun­kabrigádja, melynek tagjai február 15-től bevezetik a kezük alól kikerü­lő munkadarabok önellenőrzését. Véget ért a kurd háború Aref és Barzani megegyeztek © A kormány biztosítja a kurdok nemzeti jogait © A harcosok visszatérnek a békés munkához © Szabadon bocsátják a kurd foglyokat Bagdad (ČTK) — Farhan iraki miniszter a bagdadi rádióban és televízió­ban felolvasta Aref elnök nyilatkozatát, mely szerint a kurd probléma bé­kés úton megoldódott. Megkezdték a simítózást A znojmói járáshoz tartozó pravi­cei szövetkezet tagjai a kedvező idő­járás hatására tegnap kimerészked­tek a földekre. Az első tavaszi mun­kát a simítózással kezdték, s egy nap alatt 30 hektáron végezték el a talaj­előkészítést. A szövetkezet tagjai úgy számítanak, ha az idő engedi, meg­kezdik a tavasziak vetését. A nyilatkozatban ez áll: Az állami érdekekkel összhangban és tekintettel arra, hogy a kurdok igennel válaszoltak a kormány felhí­vására, valamint Musztafa Barzani fel­hívásával kapcsolatban a kormány így döntött: 1. A kormány nemzeti jogokat nyújt a kurdoknak az Iraki Köztársaságon belül. Ezt az elvet az ideiglenes alkot­mány ls leszögezi. 2. Azonnali hatállyal szabadon bo­csátják és kegyelemben részesítik azo­kat a személyeket, akiket az ország északi részében lejátszódó események során tartóztattak le. A megnevezet­tek visszakapják vagyonukat. 3. Az északi területeken felújítják a helyi szerveket. 4. Az elbocsátott funkcionáriusok és hivatalnokok újból elfoglalhatják hi­vatalaikat. 5. Megszüntetik az élelmiszerszállí­tás korlátozását az északi területekre. 6. Különbizottságot létesítenek, mely megvalósítja ezen intézkedése­ket. A károsultaknak megtérítik a kárt. 7. A Derbeni—Chan és a Dokan gát elpusztítása miatt kárt szenvedett pa­rasztok kártérítést kapnak. 8. A kormány megteszi a szükséges lépéseket a biztonság szavatolására az országrészek részére és reményét fe­jezi ki, hogy a kurdok és arabok kö­zött az imperializmus elleni harc ne­vében nemzeti egység alakul ki. A kor­mány igyekezetet fejt ki a kurdok tör­vényadta jogainak bebiztosítására. 9. Az illetékes minisztériumok irány­elveket adnak ki e nyilatkozat meg­valósítására. A bagdadi rádió és televízió hétfőn este közvetítette Musztafa Barzani, a kurd nép vezetőjének felhívását a kurd lakossághoz. A felhívásban töb­bek között ez áll: Az elnök felhívására válaszolva úgy döntöttünk, hogy befejezzük a katona! akciókat. Úgy döntöttünk, hogy be­szüntetjük a harcokat, visszatérünk otthonainkba, lehetővé tesszük a nem­zeti hivataloknak, hogy békés életet teremtsenek és kihasználjuk a lehető­ségeket a kurdok nemzeti Jogainak biztosítására Irak keretén belül. A bölcsődék fejlesztésének távlatai BESZÉLGETÉS VOJTECH TÖRÖK MEGBÍZOTTAL Az ipar és a közszolgáltatás általános növekedése következtében gaz­dasági életünkben egyre nagyobb szükség van a női dolgozókra. A ter­vek évről évre több asszony munkába lépésével számolnak. Az előzetes mérleg szerint 1965-ig Szlovákiában több mint 100 000-rel növekedik az alkalmazott nők száma. Ahhoz azonban, hogy ily nagy mértékben kap­csolódhassanak be a termelőmunkába szükséges, hogy megfelelőkép­pen növekedjenek a közszolgáltatás olyan ágai is, melyek enyhítik az asszonyok háztartási és főleg gyermeknevelési gondjait. A szolgáltatás különleges formája a dolgozó nők 3 éven aluli gyermekeinek gondozá­sa. Habár ezen a téren már elértünk bizonyos eredményeket, ennek el­lenére a bölcsődék eddigi fejlődése nem felel meg az egyre növekedő követelményeknek. Hogy milyen növekedést várhatunk a. bölcsődék fejlesztésében a követke­ző évben, erre vonatkozólag néhány kérdést intéztünk Vojtech Török egészségügyi megbízotthoz. • Mi volt a helyzet a felszaba­dulás után, és milyen eredménye­ket értünk el máig a bölcsődék építésében? — A félszabadulás után Szlovákiá ban egyetlen bölcsőde sem működött. Az első években is csak itt-ott elvétve alapítottak bölcsődéket, mégpedip aszerint, mennyire voltak kezdemé nyezők azok a funkcionáriusok, akik a helyi szervek élén álltak. Az 1949— 1951-es években aztán hirtelen fellen­dülést észlelhettünk, mely azonban sajnos nem volt tartós. A bölcsődék fejlesztésének kérdésé­vel többször foglalkozott a kormány, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöksége is. Aránylag gyakran felme­rült az Egészségügyi Minisztérium és a Szlovák Nemzeti Tanács egészség­ügyi bizottságának tanácskozásán is. Az elmúlt évek legjelentősebb intéz­kedései közé sorolhatjuk az 1029. szá mú kormányhatározatot, melyet 1959 december 7-én szavaztak meg s mely az üzemi és szövetkezeti bölcsődék és óvodák létrehozásának kérdéseivel foglalkozik. Ezt a határozatot egészíti ki a 455/1961-es kormányhatározat, amely kimondja, hogy indokolt esetek­ben a nemzeti bizottságok részben vagy teljesen fedezhetik az új bölcső­dék építésének kiadásait, melyeket az előző határozat értelmében az üzemek eszközeiből kellene kiépíteni. Ugyan-, akkor a kormányhatározat megállapít­ja, hogy olyan esetben, amikor egy üzemnek nincs elég anyagi eszköze, vagy hiányoznak a megfelelő feltéte­lek egy önálló bölcsőde, vagy óvoda építéséhez, úgy a nemzeti bizottság rendelkezésére bocsáthassa eszközeit, decentralizált helyi bölcsődék és óvo­dák építésére. Az említett határozatok elősegítet­ték a bölcsődék és óvodák fejleszté­sét, de még így sem sikerült biztosíta­ni a kellő kapacitásokat. • Milyenek a mai követelmé­nyek és mit mutat az idei beruhá­zási terv? — A gyermekek elhelyezését egyre több alkalmazott anya kéri. Míg az 1958-as 1959-es években Szlovákiában kb. 4500 kérvényt adtak be a gyerme­kek bölcsődébe való elhelyezésére, tavaly a kérvények száma már több mint háromszorosára emelkedett. A múlt év szeptember 30-ig Szlovákiá­(Folytatás a 2. oldalon) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom