Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-11 / 42. szám, kedd

A Központi Kép i Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelentése (Folytatfis az 1. oldalról) nulási szakaszra, a mezőgazdasági gé­pesítő szakra 12 984 tanoncot nyertek meg, azaz a tervezett létszámnak csak 51,9 százalékát. A növénytermesztésben aránylag jó eredményeket értünk el, amelyek még jobbak lehettek volna, ha a mezőgaz­dasági üzemek betartják a tervezett vetésterületeket és az agrotechnikai határidőket valamennyi mezőgazdasá­gi munkánál. 1963-ban csaknem valamennyi ter­ményből nagyobb mennyiséget taka­rítottunk be, mint 1962-ben. Kivételt képezett a rozs, az árpa, a zab és a repce. A betakarítás a búzánál 6,3 százalékkal, a szemes kukoricánál 33,6 százalékkal, a burgonyánál 27,8 százalékkal volt nagyobb, mint az elő­ző évben. A burgonyatermesztésben rejlő tartalékokat legjobban a Havlíc­küv Brod-i mozgalom mutatja, ahol a legnagyobb hektárhozamokat érték el. A cukorrépa betakarítása is 33,1 százalékkal növekedett 1962-vel szem­ben. A cukorrépatermés egyrészt a vetésterület bővítése, másrészt a hek­tárhozamok növelése következtében volt nagyobb. A répa cukortartalma 1962-höz viszonyítva csökkent. A tervezett hektárhozamokat azon­ban országos méretekben a legtöbb terménynél — a burgonya és az évelő takarmányok kivételével — nem tel­jesítették. Késtek az aratási munkák. A beta­karítási veszteségek csökkentésében a gabonatermesztés növelésének nagy tartalékai rejlenek. Az aratási munkák késedelmessége megmutatkozott az őszi munkákban is, amelyek nagyobb mértékben fel­halmozódtak, mint az előző években. A betakarítás lényegében a kormány által kitűzött határidőn belül való­sult meg. A cukorépa betakarítását Így 10—15 nappal előbb fejezték be, mint az előző két évben. A kapásnövények betakarításánál általában nem használták fel kielégí­tően a gépeket, főként a gépszerel­vényeket a cukorrépa többmenetes be­takarítására, s egyes esetekben a bur­gonyakombájnokat. A gabonafelvásárlás tervét a ke­let-szlovákiai és a nyugat-szlovákiai kerület kivételével, ahol az aszály következtében kisebb volt a termés, valamennyi kerületben túlszárnyalták. A hiányt a felvásárlási terv túltelje­sítésével pótolta a többi kerület, úgy­hogy a gabonafelvásárlás tervét or­szágos viszonylatban 100,1 százalék­ra, ebből a búzáét 109,4 százalékra, a rozsét 96,0 százalékra, az árpáét 99.8 százalékra teljesítették: A szemes kukorica felvásárlása jelentősen ké­sett s egészben véve nem teljesítet­ték. A repce felvásárlását sem telje­sítették, elsősorban a vetésterület nagyméretű csökkenése (40 százalék) következtében — amit a feleltetés okozott és a gyenge hektárhozamok miatt. A burgonya tervezett felvásárlását 103,2 százalékra teljesítették, a piaci burgonya felvásárlását a kelet-szlo­vákiai kerület kivételével valameny­nyi kerület teljesítette. Az ipari cukorrépa felvásárlásának tervét csak 95,9 százalékra teljesítet­ték. A zöldség- és gyümölcstermesztés 1963-ban egészben véve jó volt, de ennek ellenére — főként a fogyaté­kos szervezés, a nem rugalmas fel­vásárlás miatt — a jó termést nem használtuk ki teljesen s a leszedett gyümölcs és zöldség egy része elér­téktelenedett. Az ősziek vetése jobban folyt, mint az előző években. Az istállótrágyával való trágyázást a tavasziak alá, a szántást nagyobb területen végezték el, mint 1962-ben. Az utóbbi években először történt, hogy a mélyszántást lényegében ősszel végezték el. A növénytermesztés további növe­lése érdekében a mezőgazdasági üze­mek 1963-ban 616 000 tonna műtrá­gyát kaptak (tiszta tápértékben). Egy hektár mezőgazdasági földre átlag 85.9 kg műtrágya jutott (tiszta táp­értékben), vagyis 6,7 kg-mal több, mint tavaly. A CSKP KB határozata alapján a föld ésszerű kihasználása érdekében felülvizsgálták a földeket s ennek eredményeképpen 169 000 hektár me­zőgazdasági földet adtak vissza a me­zőgazdasági termelésnek, ebből 1963­ban 30 000 hektárt szántottak fel. Az 1962—63-as téli időszakban mu­tatkozott nehéz takarmányhelyzet ha­tása azáltal nyilvánult meg az állat­tenyésztési termelésben, hogy csök­kent a gazdasági állatok száma. Az év folyamán fokozatosan javult a helyzet és a gazdasági állatok szá­ma nem csökkent tovább. 1963 vé­gén a gazdasági állatok száma a következő volt: szarvasmarha 4 millió 480 ezer darab (vagyis 27 ezerrel kevesebb, mint 1963 elején), ebből a tehenek száma 1 millió 984 ezer (vagyis 60 000-rel kevesebb), ser­tés 5 millió 845 ezer darab, vagyis (52 000 darabbal kevesebb). A szarvas­marha és a sertés tervezett állomá­nyait az év végéig teljesítették, a te­henek és az anyasertések száma azon­ban nem érte el a tervezett állo­mányt. A gazdasági állatok hasznossága kb. azon a színvonalon maradt, mint 1962-ben. A tehenek átlagos tejhoza­ma nem érte el a tervezett színvona­lat és 1962-höz viszonyítva 1,1 száza­lékkal csökkent. 1962-vel szemben az egy anyasertésre eső malacok száma 3,5 százalékkal növekedett. A vágó­sertések súlya csaknem 4 százalék­kal emelkedett. A gazdasági állatok kisebb átlagos állománya hatással volt az állatte­nyésztési termékek termelésének vo­lumenére is, de ennek ellenére az állattenyésztési termékek felvásár­lása 1962-höz viszonyítva a tejnél 0,5 százalékkal, a tojásnál 12,4 százalék­kal emelkedett. A hús felvásárlása ugyanolyan színvonalon maradt, mint 1962-ben. A vágóállatok tervezett fel­vásárlását csak 98,6 százalékra és a tejét 94,6 százalékra teljesítettük. A tojásfelvásárlást 109,8 százalékra túlszárnyaltuk és a tojás évi felvá­sárlási térvét már októberben teljesí­tettük­Az állami erdészeti üzemek sike­resen teljesítették az erdősítés ter­vét. 78 000 hektárt fásltottak be, eb­ből az erdőfelújítás mintegy 54 000 hektárt tesz ki. A fakitermelés, amely 11 millió folyómétert tett ki, 1962-höz viszo­nyítva 0,6 millió folyóméterrel csök­kent.' A fakitermelés tervét 101,9 szá­zalékra teljesítették. III. Közlekedés és távösszeköttetés A nyilvános közlekedés — különösen a vasúti — nem teljesítette tonnák­ban kifejezett szállítási feladatait. Az egyes közlekedési ágazatok a követ­kezőképpen teljesítették a tervet. A vasutak 97,4 százalékra, a teher­gépkocsiközlekedés 96,3 százalékra, a folyami közlekedés 106,7 százalékra. A személyszállítás terén a vasutak 626,2 millió személyt szállítottak és 97,6 százalékra tejlesítették a tervet az autóközlekedés 96,6 százalékra, a repülőközlekedés 103,0 százalékra tel­jesítette a tervet. A vasúti közlekedés terén sem a szállított áruk tonnákban kifejezett évi térfogata, sem pedig a teljesítmé­nyek terjedelme nem érte el az 1962. évi színvonalat. Ennek oka az a hiány volt, amely a téli rossz idő­járás folyamán a tavalyi év első ne­gyedében keletkezett. Ezt a hiányt nem sikerült teljesen kiegyenlíteni an­nak ellenére, hogy a vasút a második­tól a negyedik negyedévig mind ton­nákban, mind teljesítményben na­gyobb eredményeket ért el, mint 1962 hasonló időszakában. A Csehszlovák Autóforgalmi Válla­lat és az üzemi közlekedés az egész év folyamán segítséget nyújtott a vas­utaknak, főként a téli rossz időjárás alatt és az őszi betakarítási csúcs­forgalom idején. E segítség nagymér­tékben megnyilvánult a szénszállítás, nál. A személyszállítás terén az 1963­as év folyamán nem sikerült megja­IV. Beruházási építkezés és építészet A népgazdasági beruházások vo­lumene 1963-ban elérte a 39,2 mil­liárd koronát, s 1962-höz viszonyít­va öt milliárd koronával csökkent. A beruházásokban döntő mértékben vettek részt az államigazgatás szer­vei, amelyeknek beruházásai 33,6 milliárd koronát tettek ki. Az évi tervet 92,2 százalékra teljesítették. Az államigazgatási szervek fő javí­tásai meghaladták a 8 milliárd ko­rona értéket. Ez 1962-höz viszonyítva csaknem 10 százalékos növekedés. A CSKP XII. kongresszusának ha­tározata hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából legfontosabb termelő­helyek üzembe helyezését. A CSKP KB májusi ülése a beruházási épít­kezésben elsősorban a tüzelőanyag, energetikai, kohászati és vegyipari ágazatok fontos építkezéseire össz­pontosította a figyelmet. Ezeket az Irányelveket nem tartot­ták be következetesen. A kiemelt beruházások tervét 91,7 százalékra és a limitált beruházások tervét 92,5 százalékra teljesítették. Az állam­igazgatási szervek beruházási épít­kezési. tervének nem teljesítésére nagy hatással voltak az építkezési munkák, amelyeknél a tervvel szem­ben 2,6 milliárd korona értékű hiány keletkezett. A gépek és beren­dezések szállítása terén a terv tel­jesítéséhez 0,2 milliárd korona hiányzott. Az építkezések befejezése és az új termelőhelyek Idejében és megbízhatóan való üzembe helyezé­se nem javult lényegesen és a befe­jezetlen építkezések száma tovább növekedett. A fontos építkezések elsődleges biztosításával számos létesítményt és termelőhelyet üzembe helyeztünk, mint pl. 1,5 millió tonna kőszenet egy év alatt, 470 megawatt áramot a központi energetikai igazgatóság villany- és hőerőműveiben, négy nagyolvasztót az acélművekben stb. A vasúti közlekedés 1963-ban 40 villany-, 100 gőz- és 106 motoros mozdonyt s 6255 tehervagont kapott. Nem helyeztük állandó üzembe a terv szerint fontos fejlesztési ter­melőhelyeket, mint pl. az zálužíl szágokkal folytatott külkereskede­lemben 22,8; 24,9, a tőkés országok­kal folytatott kereskedelemben 8,4, 9,0, ebből kivitel 16,3; 18,3, behoza­tal 14,9; 15,6. Az 1962. évihez viszo­nyítva 1963-ban elért eredmények százalékban kifejezve a következők: forgalom 109, szocialista országok­kal lebonyolítva 109, tőkés orszá­gokkal lebonyolítva 107, behozatal 104, kivitel 112. Lényegesen fokozódott az árucse­re a szocialista országokkal. Cseh­szlovákia tavaly gyakorlatilag min­den tőkés országgal kereskedett és 16 százalékkal növelte a behozatalt a fejlődő országokbői. Az 1963. évi kivitel 47^3 százalékra gépekből s egyéb berendezésekből, a behozatal 21 százaléka pedig elsősorban élel­miszeripari termékekből állt. VI. A szlovákiai gazdaság fejlődése vítaní az utazás alacsony színvona­lon álló kultúráját. A belföldi folyami közlekedés is segített a vasúti közlekedésnek. Csaknem kétszer annyi barnaszenet szállított, mint 1962-ben. A légi köz­lekedés a kitűzött feladatokat 102,7 százalékra, ebből a személyszállítás tervét 103,0 százalékra teljesítette. A repülőgépállományt főként aero­taxi gépekkel egészítették ki. A csehszlovák tengeri közlekedés a múlt év folyamán is jelentős mér­tékben hozzájárult a külkereskede­lem feladatainak teljesítéséhez. A tervezett teherszállítást 108,4 szá­zalékra teljesítette. A vízi járművek állományát a Jiskra és a Košice új hajókkal egészítették ki. A híradástechnika teljesítményé­nyének tervezett volumenét 1963-ban csak 99,8 százalékra teljesítette. A továbbított közönséges levélkülde­mények száma 1962-höz viszonyítva 1,3 százalékkal, az ajánlott külde­mények és értékleveleké 1,2 száza­lékkal nőtt. A távbeszélő-hálózat 92 000 távbeszélőállomással bővült. 1963 végéig a távbeszélőállomások száma elérte az 1299 ezret. 86 szá­zalékuk automatikus központtal mű­ködik. Az 1963-as év folyamán 191 géptávíró állomás létesült és önmű­ködő összeköttetés jött létre Ma­gyarországgal, Beliummal, az NDK­val, az NSZK-val, Ausztriával, Svájc­cal, Hollandiával és Nagy-Britanniá­val. szintetikus szeszt gyártó üzemet, amellyel összefügg a kralupyl Kau­csuküzem gyártása, a Salai Duslot és a rudňanyi új iparüzemet. Jól folyt a Kelet-szlovákiai Vasmű hőerőmű­vének építése. 1963-ban csaknem 82 000 lakás épült, 1962-höz viszonyítva 3200-zal kevesebb. A lakások befejezése nem volt egyenletes. A lakásépítés tervét valamennyi építési formánál 100,3 százalékra teljesítettük. Legjobban az egyéni lakásépítés tervét teljesí­tették, mégpedig 107,9 százalékra és a szövetkezeti lakásépítés tervét 100,6 százalékra. Ezzel szemben le­maradt a vállalati lakásépítés (92,1 százalék) és az EFSZ-ek lakásépíté­se (62,9 százalék). Igen csekély mértékben teljesítették a lakásépítés tervét Prága fővárosában — 87,4 százalékra. Az építővállalatok 1963-ban 22,2 milliárd korona értékű építkezési munkát végeztek el, s ezáltal az évi tervet 95,1 százalékra teljesítették. Az építővállalatok tervének teljesí­téséhez 1139 millió korona értékű építkezési munka hiányzott, ebből a kerületi egyesült építkezési terme­lésre 467 millió korona és az Építés­ügyi Minisztérium vállalataira 308 millió korona esik. Az építővállalatokban 1963-ban 436 000 munkás dolgozott, ebből 253 000 munkás végzett építési munkákat. A munkások és egyéb munkaerők tervezett létszámából összesen 6000, ebből több mint 4000 munkás hiányzott. A munkatermelé­kenység tervét csak 96,4 százalék­ra teljesítették. Tavaly nem csök­kent a munkaerők hullámzása. Az építővállalatokban dolgozó munká­soknak csaknem egyharmada váltot­ta munkahelyét. Az építőmunkások csak 90 százalékban használták kl a munkaidőt, átlagos bérük 1529 ko­ronát tett ki, ami nem volt kellő összhangban a munka termelékeny­ségével. Az önköltség a tervben előirányzottnál 3 százalékkal volt nagyobb, amit elsősorban a terme­lési költségek és az alapvető anyag­ra fordított kiadások keretének túl­lépése okozott. Az 1963. évi Ipari teljes termelési tervet 100,8 százalékra teljesítettük s a termelés volumene hasonló, mint 1962-ben volt. Emellett 19 szá­zalékkal nőtt a tüzelőanyag-, szén­és kőolajipari, 6,2 százalékkal pedig a vegy- és gumiipari termelés. Szlo­vákia 1963-ban 19,2 százalékban vett részt az egész ország Ipari termelésében. Az ipari vállalatokban 1963-bah 5430-cal, tehát 1,3 száza­lékkal több dolgozó volt, mint 1962­ben. A munkatermelékenység tervét 0,6 százalékkal túlteljesítettük. A tervezett önköltségcsökkentést azonban nem értük el, amit különö­sen a nagy mennyiségű selejt oko­zott. Az 1962. évi eredményekhez viszo­nyítva 8,7 százalékkal nőtt a barna­szén, 7,9 százalékkal a világítógáz, 26,9 százalékkal a motorokban hasz­nálható kőolaj, 58,5 százalékkal a nltrogénes műtrágya, 70,5 százalék­kal a kohóipari berendezések, 33,9 százalékkal a vasúti teherkocsik ter­melése, illetve gyártása. Ezzel szem­ben mintegy 6 százalékkal csökkent a cement gyártása, amit értékesítési nehézségek okoztak. A teljes mező­gazdasági termelés az 1962. évihez viszonyítva 5 százalékkal, ebből a növénytermesztés mintegy 11 száza­lékkal nőtt. Az állattenyésztési ter­melés viszont egy százalékkal csök­kent. A földművesek az 1962. évihez viszonyítva 1963-ban 14 százalékkal több burgonyát és 44 százalékkal több cukorrépát takarítcpttak be, de a tavalyi nagy szárazság következté­ben csekély volt a gabonatermés. Legkevésbé kielégítők a beruházá­si építkezések terén elért eredmé­nyek, amelyeknek pénzben kifejezett terjedelme 1963-ban 12,1 milliárd koronát tett ki. 1963-ban Szlovákiá­ban több mint 33 000 ' Ihfcás Építését fejezték be, ami az évi terv 2,4 százalékos, ebből a szövetkezeti la­kásépítkezések 4,7 százalékos, s az egyéni építkezések 7,4 százalékos túlteljesítését jelenti. Az építőszerve­zetek dolgozói 6,6 milliárd korona értékű munkával 95 százalékra tel­jesítették a tervet. Az állami és a szövetkezeti keres­kedelem forgalma 1963-ban 25,8 mil­liárd korona volt, ami az évi terv 101,2 százalékos teljesítését jelenti. 1963-ban 1207 000 alkalmazott, va­gyis 28 000-rel, Illetve 2,4 százalék­kal több dolgozott, mint 1962-ben. A lakosság által fizetett szolgáltatá­sok terjedelme az 1962. évihez vi­szonyítva 3,1 százalékkal nőtt, de az e téren befolyó bevételek tervét csak 98,8 százalékra teljesítették. A jára­dékok összege 1963-ban elérte a 2,8 milliárd koronát, vagyis 150 millió koronával (5,6 százalékkal) volt több, mint 1962-ben. A termelőszö­vetkezetek tagjainak táppénzek el­mén 2,5 milliárd koronát, vagyis 1,1 százalékkal többet fizettek kl, mint 1962-ben. Ami az állami egészségügyi intéz­ményekben rendelkezésre álló ágyak számát • illeti, a tervet ugyan nem teljesítettük, az ágyak száma azon­ban 1325-tel nőtt és 1963. végéig elérte a 40 500-at, miszerint ezer la­kosra 9,4 ágy jut. Az orvosok száma a múlt év végén 7652 volt, úgyhogy 595 lakosnak egy orvos állt rendel­kezésére. Tavaly lényegesen bővült a bölcsődék befogadóképessége és az év végén 15 032 férőhellyel ren­delkeztek. Az óvodások száma 6535­el nőtt, s az év végén 100 073 volt. Az említett intézmények befogadó­képessége mindmáig nem kielégítő. A szlovákiai alapfokú kilencéves iskolákban az 1963/64-es tanév ele­jén 803 000 gyermek Iratkozott be. A múlt évben 86 új iskola épült csaknem 50 000 férőhellyel. Az álta­lános középiskolákban és a dolgozók középiskoláiban 36 000, a szakközép­iskolákban és egyéb szakiskolákban 88 000 diák folytatta tanulmányait. Az 1963/64-es tanévben főiskoláinkra 31000 rendes hallgató és 15 000 le­velező hallgató iratkozott be. VII. Életszínvonal 1963-ban tovább emelkedett a la­kosság életszínvonala és túlszárnyal­ta mind a társadalmi termelés, mind a nemzeti jövedelem emelkedését. Nagyobb lett a foglalkoztatottság, különösen a nők foglalkoztatottságá­nak aránya. A szocialista szektorban (az EFSZ-ek nélkül) 1963-ban 81000-rel, tehát 1,6 százalékkaj töb­ben dolgoztak, mint 1962-ben. Az al­kalmazottak száma elérte az 5 233 000 főt. A szocialista szektorban dolgozó nők aránya a múlt év végén 41,4 százalék volt. A szocialista szektor­ban dolgozók átlagos havi keresete elérte az 1390 koronát és az orszá­gos béralap 87 300 millió koronára, vagyis az 1962. évihez viszonyítva 1,5 százalékkal emelkedett. BELKERESKEDELEM Az állami és a szövetkezeti keres­kedelem 100,6 százalékra teljesítette tervét és kiskereskedelmi forgalma 1963-ban 103 milliárd 800 millió koro­nát tett kl. Az Iparcikkek kiskereskedelmi áru­forgalmi tervét kedvezőbben teljesí­tettük, mint az élelmiszerek kiskeres­kedelmi áruforgalmi tervét, mert a lakosság kiegészítő kölcsönöket ka­pott iparcikkek vásárlására. A lakos­ság 1963-ban 1 milliárd 826 millió korona összegben 637 ezer esetben kapott kiegészítő kölcsönt, összesen 2 milliárd 435 millió korona értékű közszükségleti cikkek vásárlására. 1963 második felében megjavult a la­kosság élelmiszerrel és állati termé­kekkel való ellátásának folytonossága és így jobban kielégítettük a lakos­ság keresletét Bár megjavult az iparcikkek Iránti kereslet kielégítése, még mindig fo­gyatékosságok mutatkoztak a kere­sett árufajták választékában. Az állami- és szövetkezeti kereske­delemben egyes cikkek piaci fogyasz­tása 1963-ban a következőképpen fej­lődött; V. Külkereskedelem Külkereskedelmünk 1963-ban kül- köszönhető. Az elért többlet 2,7 mű­kereskedelmi árakban számítva 34 liárd korona. milliárd korona forgalmat és ezzel A forgalom milliárd koronákban 9 százalékos növekedést ért el, ami 1962-ben, illetve 1963 ban a követke­különösen a nagyobb árukivitelnek zőképpen alakult: a szocialista or­1963. évi 1982. évi Mértékegység eladás eladás Iparcikk: °/o-ában Mészárszéki hűs és húskészítmények ezer tonna 470,3 102,3 Fogyasztói tej millió liter 1149,6 103.4 Sajtfélék ezer tonna 28,2 90,5 Tojás millió drb. 915,5 109,8 Sertészsír ezer tonna 54,0 100,0 Vaj ezer tonna 81,6 106,2 Növényi zsiradékok ezer tonna 76,0 102,3 Búzaliszt ezer tonna 561,6 97,9 Rizs ezer tonna 56,6 89,3 Finomított cukor ezer tonna 332,6 103,8 Burgonya ezer tonna 967,6 110,8 Friss zöldség ezer tonna 424,6 114,6 Friss gyümölcs 424,6 114,6 (déligyümölccsel együtt) ezer tonna 160,3 118,7 Pörkölt kávé tonna 6 977 99,4 Tea tonna 1141 99,1 Szövetek összesen millió méter 71,5 89,4 Ebből gyapjú millió méter 7,7 94,1 Kötött fehérnemű millió drb. 41, e 102,0 Kötött felsőruha millió drb. 46,1 100,4 Felsőruha ezer drb. 26 280 97,2 Bőrcipő millió pár 27,3 103,0 Háztartási hűtőszekrény ezer drb. 191,3 114,1 Villany- és gáztűzhely millió korona 667,2 102,6 Bútor millió korona 2 383,2 107,0 Rádió-vevőkészülék ezer drb. 306,3 103,9 Televízió-vevőkészülék ezer drb. 329,8 114,9 Személyautó ezer drb. 26,4 89,2 Szén (kő- és barnaszén) ezer tonna 13 820 105,8 üj SZÖ 4 * 1984. február *L

Next

/
Oldalképek
Tartalom