Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-08 / 39. szám, szombat

Az a hír jarta télen — hogy a lakóházakban korlá­tozzák a meleg víz szolgáltatást, ugyanakkor, amikor a felsőbb emeleteken hi­deg vizet sem kapunk egy csep­pet sem... tavasszal — hogy közeleg az influenzajár­vány. S az orvos azt tanácsolja: „egyen meg mindennap egy al­mát, ugyanakkor, amikor almát üzletben csak rit­kán kapni.., nyáron — hogy az új lakónegyedekben a lakók lopják a virágot, ugyanak­kor, amikor a mi házunkat is csak két éve adták még át, de fű meg nem terem körülötte.,. ősszel — hogy az Éljen Bánya ismétel­ten határidő előtt teljesítette a szénfejtés háromnegyedévi tervét. Na végre, sóhajtott fel valaki, ugyanakkor, amikor a szénraktárban többórás sorbaállás után a sor végre rá­került ... egész évben — hogy nem pingálnak többé a gyufaskatulyára mázolmányt a bölcsődék helyzetének megoldásá­ról, ugyanakkor, amikor annak megoldása egyéb­ként is égető probléma.., -él A fehér ördög áldozatai JAPÁN — AZ ÖPIUMPARA DICSŐM * 200 000 MORFINISTA * ÉVI MÁSFÉL TONNA HEROIN * A LEGTÖBB CSEMPÉSZ — AMERIKAI KATONA D. M. Lee amerikai gengszter, aki A1 Capone távol-keleti „birodalmát" örökölte, egy alkalommal őpiumpa­radicsomnak nevezte japánt. A nem­zetközi kábítószer-terjesztő szerveze­tek számára japán valóban a legna­gyobb világpiacot jelenti, igazi „nye­reségparadicsom". Az „ópiumparadicsom" létrejöttét nagymértékben az amerikai megszál­lás idézte elő: Amíg érvényben ma­rad az ún. japán—amerikai biztonsági szerződés, amíg amerikai haditá­maszpontok lesznek az ország terü­letén, addig ez a gúnynévvé vált pa­radicsom is megmarad. Különféle kábítószerek vannak for­galomban. A legborzalmasabb a he­roin. Ha a morfium lényegében tíz­szeresére erősített ópium, akkor a he­roin erőssége a morfium tízszeresé­nek felel meg. Egy heti élvezet után az ember már nem tud ellenállni a heroinnak. Teljesen rabja lesz a kábítószernek, s minden gondolata az „élvezetcikk" beszerzésére összpontosul. A heroin szenvedélyes rabjai az utolsó ván ko­sukat, talán még az újszülött pelen-, káját vagy a gyermekágyas anya matracát is képesek eladni a gyilkos fehér porért. A kábítószerek élvezői már nem tudnak dolgozni. Szörnyű nyomorba döntik a családjukat és a bűnözés útjára süllyednek. A férfiak rabolni kezdenek, kisebb adósságo­kat csinálnak, majd csalnak, utcai nők kitartottjainak csapnak fel, a nők pedig egyenesen prostituáltakká züllenek. 90 milliárd jen Japánban jelenleg 40 ezer súlyos morfinistát tartanak nyilván. Kétszáz­ezren állandó rabjai a kábítószerek­nek, mintegy félmillió ember pedig időnkénti élvezőjük. Egy év alatt másfél tonna heroint fogyasztanak el, ami összesen 90 milliárd jenbe ke­rül. Ogy vélik, hogy ebből 20 milliárd a Japán bandáknak Jut, a többi 70 milliárdot pedig a nemzetközi kábí­tószer-kereskedők vágják zsebre. Nem csoda, ha a világmárkás bűnözök „pa­radicsomnak" tartják Japánt. A yokohamai bíróság kábítószer­csempészésért nyolc évi börtönre ítél­te a Los Angeles-i születésű 38 éves J. T. Darlingot, aki kereskedelmi uta­zónak nevezte magát. Honfitársával, a 27 éves amerikai F. M. Burrickkal együtt 450 gramm 98 százalékos he­roint csempésztek Japánba. Ez a meny­nyiség 50 millió jen értéket képvi­selt. Ritka eset, hogy az üzéreket már, „a partnál", azaz a kábítószer át­adása előtt lefülelik. A legutóbbi tíz évben csak 88 esetben fogtak el ká­bítószer-csempészeket még a szállít­mány leadása előtt és 32,4 kg heroint koboztak el tőlük. Ezek közül 81 eset­ben hajókról, 5 esetben repülőgépből szálltak ki az üzérek. Megemlítendő, hogy három esetben amerikai hadi­hajóról, és szintén három esetben amerikai katonai repülőgépből száll­tak ki. Ki a bűnös? Hogyan csempészik be az évi más­fél tonna heroint? A legveszélyesebb szállítóeszközt az amerikai hadihajók és katonai repülőgépek jelentik. Ez abból is kitűnik, hogy ott, ahol ame­rikai légi támaszpontok vannak, minj például Misawán, Johnsonon, Yoko­tán, Tatikawán, Atsugiban, Komaki­ban, Itamiban, Itadzukiban, vagy ha­ditengerészeti támaszpontok, mint Yokosukán, Kurén, Sasebón, Köbén, Yokohamában, szinte törvényszerűen léteznek kábítószer-terjesztő közpon­tok. A japán—amerikai „biztonsági szerződés" 6. cikkelye ugyanis fel­menti az amerikai katonai személye­ket a vámvizsgálat alól. A vámhl­vatalnokok minden tevékenysége ab­ban merül kl, hogy rányomják a bé­lyegezőt az okmányokra. A Japánba csempészett kábítószer­hez szükséges nyersanyagot Thaiföl­dön, Burmában és Laoszban dolgoz­zák fel. Bangkokban és Singapore­ban titkos vállalatok finomítatlan he­roint gyártanak belőle. A végtermé­ket Makaóban és Hongkongban állít­ják elő. Innen két úton kerül Japán­ba: közvetlenül és Dél-Koreán keresz­tül. Előszeretettel választják az utób­bit. A japán kormány többször foglal­kozott a kábítószer-csempészés kér­désével, parlamenti úton próbált in­tézkedéseket tenni ellene. Hasztalan minden, a legyet nem hessegetni, hanem pusztítani kell. A kábítószer­csempészésnek ls a lehetőségét kell gyökerestül kiirtani. AKAHATA Könnyű neki.,. — Csak nem félsz. Hisz nem is mérges kígyó.,, TVÉGY évvel ezelőtt az ^ angol Királyi Orvos­tudományi Társaság felül­vizsgálta az egyik legel­terjedtebb betegség, a szív­infarktus diagnosztikájá­nak pontosságát. A nyolc legjobb angol szívspecialis­ta betegeiből 1000-et vá­lasztottak ki, akik közül 214 páciens halt meg in­farktus következtében. A boncolásnál azonban ki­tűnt, hogy a diagnózis csu­pán 118 esetben volt he­lyes. A Társaság szakértői kiszámították, hogy 100 szívbeteg közül mindössze 44-nél állapítják meg hé->* lyesen a diagnózist. Az orvosok mindinkább a gép segítségére szorul­nak. Ezt az ügyet szolgál­ja mind nagyobb sikerrel AZ EMBER TEVEDHET, DE AZ URAL-2 ... az alig néhány éves b i o ­kibernetika. A szovjet szakemberek a Sebészeti Intézetben a kór­kép megállapítására az Ural-2 gépet használják. Ivan Artobolevszkij akadé­mikus és Alekszander Vts­nyevszkij professzor veze­tésével szakemberek cso­portja tanítja két év óta az Ural-2 alkalmazását a diagnosztikában. Kezdetben az volt a döntő, hogy a program, amelyet elhelyez­nek a gép elektronikus „agyában", helyes és pon­tos legyen. Munka közben kiderült, hogy a kórképet befolyásoló több tünet nem azt a szerepet tölti be, amit eddig az orvosok tu­lajdonítottak nekL Ezzel szemben sok „melléktünet" óriási Jelentőségűvé vált. A szakemberek áttanulmá­nyozták a szakirodalmat, a kórházak régi kőrtörténe­teit, s ily módon lassan­ként mintegy átértékelték a Jéllegzetes klinikai tüne­teket. A kutatás befejezé­sével ötven öröklött szív­baj pontos tüneteivel „töl­tötték" meg a gépet, azaz a matematikusok a tünete­A FALNAK IS FÜLE VAN IPARI KÉMKEDÉS A NAGYTŐKE VERSENGÉSÉBEN • HÍRSZERZŐK SZENNYES ÜZELMEI A TŐKÉS DZSUNGELBEN • VESZEDELMES CIGARETTATÁRCA ÉS ' INDISZKRÉT TELEFON A nyugati tőkés világ sajtója aggódva ír arról, hogy egyre veszedelme­sebb méreteket ölt az ipari kémkedés. Semmi sem szent a vállalkozók vi­I lágának „cápái" előtt, akik a tudományos felfedezések és a szabadalmaz­tatás közti aránylag hosszú időt kihasználva a legarcátlanabb eszközök­kel férkőznek egyes vállalatok, laboratóriumok üzleti titkaihoz, hogy mil­liós összegeket keressenek a technológiai újdonságok elárulásán. A dilettánsok lebuknak, de.,. A londoni Park Dawis gyógyszer­Ipari vállalat laboratóriumában meg­szólalt a telefon. Az Ismeretlen tele­fonáló „komoly ajánlatot" tett, vala­milyen titkot kínált eladásra. A labo­ratóriumvezető rosszat sejtve értesí­tette a gyár vezetőségét. A Park Da­wis cég rögtön összeköttetésbe lépett a konkurrens Thomas Morson és Fiai céggel, amely amerikai testvérválla­latát, a Merck céget is riadóztatta. Merckék három embere utazott Lon­donba, hogy a háttérből részt vegye­nek a különös üzletkötésben, mert rosszat sejtettek. Tízezer font sterlin­get rögtön letétbe helyeztek a „titok" megvásárlására, vagy esetleges vlsz­ezavásárlására. Az ismeretlen telefonáló a megbe­szélt időpontban megjelent a talál kán. Kiderült, hogy nem más, mint Kenneth Rhys 24 éves vegyész, akit a Morson cég nemrég elbocsátott, mert későn vagy egyáltalán nem járt munkába. Rhys vérnyomás elleni új gyógyszerkésztímény technológiai le­írását kínálta mindössze 50 fontért. Végül 30 fontban egyeztek meg. Ho­gyan intézte el az ügyet egymás kö zött a Park Dawis és a Morson cég. nem tudjuk, mindenesetre Rhys po tom áron vesztegette el azt, amire a Morson cég kerek egymillió fontot költött. Sok hasznát nem vehette a pénznek, mert a találkán egy neves szálloda előtt magándetektívek lefü lelték... ... a profik tollasodnak Rhys ügyetlen volt a szakmában, mindjárt elcsúszott azon a végzetes banánhéjon. Nem így Richard Eims francia származású amerikai vegyész, aki sok kellemetlenséget okozott a már említett Merck és más gyógy­szergyáraknak. A Sinora francia gyógyszeripari társaság kollekciója egyszer a Merck cég kezébe került. A technológiai leírások alapján ráis­mertek a baromfibetegségek elleni saját gyógyszerükre, amelyet Mepiri­um néven kísérleteztek ki, de de a szabadalmaztatás késése miatt nem hoztak forgalomba. Hogyan kerülhe­tett a franciák kezébe? > Bernhurd Spindel, az ipari kémkedés amerikai veteránja munka közben. Felszerelésével egyidőben több tucat telefonbeszélgetést tud lehallgatni ás szalagra rögzíteni. Kiderült, hogy a Sinora Eimstől, Merckék egykori üzletfelétől vásárol­ta meg a dokumentációt. Eims úgy kezdte a karrierjét, hogy 1939-ben kivándorolt Amerikába és mint ve­gyészmérnök tanszéket kapott a Co­lumbia Egyetemen. Újítást vezetett be: diákjait a könyvtárak helyett gyakor­lati munkára küldte a vegyipari vál­lalatokba. A diákok beszámolói alap­ján sok titok birtokába jutott és ada­tait nagyon jól kamatoztatta. Amikor eljárás indult ellene és kénytelen volt megválni tanszékétől, Stanford­ban telepedett le és irodát nyitott üzleti titkok közvetítésére. így talál­ta meg az utat a Sinorához. A Mepi­riumon 2 millió dollárt keresett! Régi módszerektől modern technikai eszközökig Az ipari kémkedésnek 'majdnem kétszáz éves történelme van. Talán akkor kezdődött, amikor az angliai Derbyshireből kicsempészték az első szövőgépet. A század elején a japán ipari hírszerzők a világpiacok rémei voltak. Manapság az ipari kémek t'ár­saságokba, kimondott hírszerző iro­dákba tömörülnek .amelyeknek széles hálózataik vannak az Egyesült Álla­mokban, Angliában, Nyugat-Németor­szágban és Japánban. A legelterjedtebb módszer a tele­fonbeszélgetések lehallgatása. Ebben az Ipari kémek „koronázatlan királyá­nak" az amerikai William J. Millint tartják, aki saját bevallása szerint 40 évi működése alatt 60 ezer telefon­vonalat ellenőrzött és lehallgatta a beszélgetéseket. A már említett Eims is főként a telefonbeszélgetések le­hallgatásával operált; a törvény ugyanis a szabadalmaztatás előtt nem védi az üzleti, ipari titkot, Eims pe­dig tudta, melyik az alkalmas pilla­nat adatai kamatoztatására. Régebben építészeti vagy tűzrendé­szet! felügyelőknek, szerelőknek ál­cázva közelítették meg az iparvilág Közönséges cigarettatárcába szerelt érzékeny regisztráló készülék (nyu­gatnémet felszerelés). „cápái" a szükséges telefonvonalakat; a megjelölt helytől egy-két kilométer­rel távolabb gyerekjáték volt felsze­relni a lehallgató-készüléket. Serge Rubinstein neves üzletember és nagy­iparos maga is több ilyen ipari kém­társaság főnöke volt, míg egyszer holtan nem találták a lakásán. Ö már modernebb eszközökkel dolgozott: asztali lámpába, fotelek karfájába rejtett kis áramforrású, de érzékeny magnetofonokat. Az iparvilág felderítői ma már olyan tökéletes műszereket alkalmaz­nak, amelyekkel 200 méter távolság­ról a suttogást is felfogják, sőt para­bolikus mikrofonnal ablak mögött folytatott beszélgetést tudnak lehall­gatni. Az utóbbi feltalálója, Bemard Spindel jól menő irodájában egész ar­zenállal rendelkezik. Amerikában, Svájcban, Japánban rendszeres kémiskolákat rendeztek be. Az előadók — többnyire nyugal­mazott hírszerző tisztek, nagyszabású szélhámosok — mesterségük minden fortélyára kioktatják az újoncokat. . Igaz, hogy a jól szervezett kémhá­lózatokkal szemben ipari kémelhárító szervek működnek. Angliában Ilyen a Security Consoltants Limited, vagy a Securitycor. Ezek is tapasztalt, ra­vasz rókákat alkalmaznak. Biztonsá­got mégsem nyújtanak a vállalatok­nak, mert gyakran megtörténik, hogy éppen ők árulják el a gyártási tit­kot, vagy pedig két urat szolgálnak, ami a leggyakoribb eset. Feldolgozta: £. L. A műanyagból készült szívbillentyű SZENZÁCIÓS MŰTÉT ket perforált szalagra je­gyezve lefordították a gép nyelvére. Az Ural-2 a kórképet a következőképpen állapítja meg: a matematikus meg­nyomja a páciensnél meg­állapított tünetek gombjait, ezután pedig újabb gomb­nyomással beindítja a gé­pet. A pulton egymás után villannak fel a fénypontok — a gép most veszi számí­tásba az emlékezetébe he­lyezett tüneteket. Néhány másodperc alatt lezajlik az összehasonlítás, illetve a selejtezés művelete. Még egy pillanat, kihunynak a fénypontok, csupán egy — mondjuk a 38-as kivételé­vel. A szám alatti táblán olvasható a diagnózis: aor­taszűkület. JOSEF ALTMAN, a műbillentyű feltalálója A deformált kétcsapos szívbift lentyű helyettesítése pótbilleni tyfível mj A brnói II. Sebészett Klinika szívsebészei:^- évekig tartó kutatómunkájának ered* ménye © Az emberi élet megji hosszabbítása Ma már senki sem kételkedik ab­ban, hogy az or­vostudomány a szívsebészet terén szinte csodával ha­táros eredménye­ket ért el. A világ­sajtóban gyakorta jelennek meg szen­zációs beszámolók egy-egy sikeres műtétről. Az em­beri szív, amit nyu­godtan nevezhe­tünk az emberi élet motorjának, manapság már nem rejteget a sebészek előtt semmilyen titkot. A korszerű technika segítsé­gével a szív működését egy egész órára meg lehet szüntetni az emberi élet veszélyeztetése nélkül. Brnóban a dr. Jan Navrátil II. Se­bészeti Klinikán már egy évtizede folytatnak áldozatos munkát annak érdekében, hogy az emberi szív de­formált részeit, amelyek gyakran a halál okozói, „pótalkatrésszel" he­lyettesítsék. Vegyük csak például a szívbillentyűt, amely ha nem csukó­dik, azt eredményezi, hogy a vérke­ringésbe oxigénmentes vér kerül. A szervezet ennek következtében oxi­génhiányban szenved, fáradtság és fulladás jelei mutatkoznak. A legnehe­zebb kérdés: mivel segíthet a sebész, ha, a beteg szívbillentyű deformált és szövetének egy része elmeszesedett — és anatómiailag lehetetlen minden beavatkozás. A feladat nehézsége nem kedvetle­nítette el a brnói szívsebészeket. A megoldás egyedül csak a hibás, beteg szívbillentyű kicsérélésével ér­hető el, mégpedig olyan billentyűvel, amely hónapokig, sőt é»ekig is telje­sen helyettesíti az ereé»üí. A műbil­lentyű nagyon apró, plasztfkus anyag­ból készül. Egy perc alatt legkeve­sebb hetvenszer nyitja és zárja a vér­keringés útját! Nem könnyű feladatot vállaltak ma­gukra a brnói szívsebészek. 481 kísér* leti kutyán hajtottak végre operá­ciót. Hányszor kellett újabb és újabb tervrajzot készíteni, amíg végre ala­pos kísérletsorozat után megszületett a megfelelő műszívbillentyű. A múlt év novemberében Navrátil professzor munkatársaival együtt sikeres szív­operációt hajtott végre — és a cseh­szlovák orvostudomány gyakorlatá­ban először lehetett hallani az em­beri mellkasban a műszívbillentyű szabályos, finom működését! A sike­res szívoperációt továbbiak követték. Szívsebészeink ezzel az életeket megmentő felfedezéssel a szívsebészet új fejezetét nyitották meg. A techni­ka rohamos fejlődése óriási segítsé­get nyújt az orvostudománynak. Kf tudja, pár év múlva hány ezer olyan embert tartunk majd számon, akik­nek éppen ilyen plasztikus anyagból készült pótalkatrész hosszabbította meg életét? C-sm-l tJJ SZÖ 4 * 1964. február 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom