Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-28 / 59. szám, péntek

ÜLESEZTEK a Szlovák Nemzeti Tanács Bizottságai [CTKJ — A Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturális-ügyi bizottsága tegnapi ülésén a kulturális-népműve­lési Intézmények tevékenységét érté­kelte és legközelebbi feladataikat körvonalazta. Szlovákiában tavaly több mint 29 ezer hallgató látogatta a 350 népi akadémiát és hét népi egyetem is­mertette a dolgozókkal a tudomány s a technika terén elért legújabb eredményeket, jó eredményeket értek el tevékenységükben egyes népmű­velési otthonok is, amelyek vezető­sége elsősorban az Ipar s a mező­gazdaság megsegítését tartotta szem előtt. Így például a poprádi népmű­velési otthon megrendezte a burgo­nyatermesztők hároméves népi aka­démiáját. A kulturális nevelőmunka azonban az eddig elért síkerek ellenére sincs kellő összhangban a társadalom je­lenlegi és jövőbeni követelményeivel. A népművelési intézmények ezért a Jövőben a fogyatékosságok kiküszö­bölésére törekszenek és nagy figyel­met szentelnek a falusi szocialista munkabrigádoknak, valamint a komp­lexbrigádoknak. - • ­Az SZNT építőipari és egészség­ügyi bizottsága csütörtökön együttes ülésen elemezte a műit évi tervfel­adatok teljesítését és megvitatta a szlovákiai egészségügyi intézmények építésével kapcsolatban ez Idei fel­adatokat. A bizottságok a vita folyamán meg­állapították, hogy tavaly nem volt kielégítő a terv teljesítése, mert csak hét kórházat, Illetve gyógyintézetet adtak át rendeltetésüknek. Ennek kö­vetkeztében csupán 1596-tal gyara­podott a kórházi ágyak száma, ami 490-nel kevesebb a tervezettnél. Ez idén 19 fontos egészségügyi intéz­mény építése lesz folyamatban, és mintegy 1500 ágyat bocsátanak a be­tegek rendelkezésére. A két bizottság egyes javaslatok előterjesztése után külön folytatta tárgyalásait. i - * ­A Szlovák Nemzeti Tanács mező­gazdasági bizottsága február 27-1 ülésén a gazdasági állatok összeírá­sát és a tavaszi mezőgazdasági mun­kák előkészületeit elemezte. A bizottság hangsúlyozta, hogy ta­valy a gazdasági állatok áttelelését Illetően nagy nehézségeket kellett áthidalni, de a földművesek mégis jó eredményeket értek el az állatte­nyésztési termelésben. Szlovákiában az 1962. évi eredményekhez viszo­nyítva tavaly 4700 tonnával több húst, 41,9 millió darabbal több tojást és 11,2 millió literrel több tejet vásá­roltak fel. Az évi tejfelvásárlási ter­vet azonban csak 97,8 százalékra tel­jesítették. A gazdasági állatállományt Illetően továbbra is kedvezőtlen a helyzet. így például a legutóbbi 12 év alatt egyszer volt Szlovákiában olyan kevés tehén, mint a múlt évben. A szlovákiai mezőgazdasági üze­mek elegendő géppen rendelkeznek a tavaszi munkák elvégzéséhez. „Politikai grafika W. A. Schlosser kiállítása Prágában ll A Prágai Klement Gottwald Mú­zeumban tegnap nyitották meg ünne­pélyes keretek között W. A. Schlos­ser képzőművész „Politikai grafika" című kiállítását. Dr. J. Spurný tanár megnyitó beszéde után J. Raban mér­nök, a Csehszlovák Képzőművészek Szövetségének tagja meleg szavakkal ecsetelte a kiállító művész eddigi munkásságát, amely már a harmincas évektől magán viseli összetartozás­jegyeit a párttal. A kiállításon felsorakoztatott mű­veket kezdetben az avantgard-művé­szet Jellemzi. A későbbi alkotások a fasiszta üldöztetés folytán kiállott borzalmakat, majd a művész angliai tartózkodásának és új környezetének tiajását tükrözi. Akárhová is vetette q, sors, akármilyen életkörülmények közé Is került, a párt harcosa soha­sem felejtette el, mivel tartozik a munkásmozgalomnak. A grafikák, fametszet-sorozatok ha­zánk történetéből merítve témakörü­ket, Husa János mester életétől kezd­ve egészen a müncheni árulásig fel­vonultatják az eseményeket. A politi­kai falragaszok, mint például a Lldl­cének élnie kell című, vagy pedig a görög vöröskereszt számára készült plakát, az Ausztria függetlenségét kö­vetelő, Angliában napvilágot látott bélyegsorozatok, a kommunizmus gon­dolatát propagáló könyvillusztrációk, könyvborítók, mind W. A. Schlosser harcos múltjának egy-egy határköve és felejthetetlen élmény, maradandó emlék a kiállítás látogatói számára. A művész jelenleg is fáradhatatla­nul dolgozik. Ezt igazolják filmpla­kátjai, melyeken néhány vonással, egy->gy különleges színnel, kitűnő öt­letw a film legjellegzetesebb monda­nivalóját juttatja kifejezésre. Jó öt­letnek bizonyultak az iskolák, kórhá­zak, várótermek komorságának elűzé­sét célzó, a nemzet kimagasló egyéni­ségeit megörökítő grafikák, a hozzá­juk fűzött idézetekkel. -km­KITÜNTETÉS [CTK) — Köztársaságunk elnöke Viktor Peciar elvtársat 70. születés­napja alkalmából, a munkásmozga­lomban végzett é a szocializmus épí­tésében kifejtett önfeláldozó tevé­kenységéért a Munkaérdemrenddel tüntette kl. A kitüntetést és az SZLKP KB üd­vözlő levelét Alexander Dubček, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratislavában tegnap nyújtotta át a jubilánsnak. Jelen volt Jozef Kríž, az SZLKP KB titkára és Štefan Junas, az SZLKP to­polőanyl járási bizottsága vezető tit­kára. Az SZLKP KB üdvözlő levelében nagyra értékali V. Peciar elvtárs ér­demdús tevékenységét, aki 1921 óta tagja a pártnak s az elnyomás évei­ben a párt soraiban harcolt a kapita­lizmus és a fasizmus ellen. V. Peciar a felszabadulás után tevékenyen részt vett a szocialista mezőgazdaság kiépí­tésében. Megjelent a Pártélet 4. száma A Pártélet legújabb száma igen gaz­dag tartalommal jelent meg. A vezér­cikk megvilágítja azt a szoros kap­csolatot, amely a párt és a nép között kialakult. Rámutat továbbá a párt ve­zető szerepe továbbmélyítésének fon­tosságára. A CSKP KB januári plenáris ülése után gyűjtő cím alatt a minőségi mun­katermelékenység kölcsönös összefüg­géséről mond véleményt Jan Koláf, a CSKP dél-morvaországi kerületi bi­zottságának titkára. A tények beszélnek című rovatban konkrét számok ígazoliák, hogy a meglevő tehetőségeket még sok eset­ben nem használjuk fel kellőképpen. A grafikonokkal illusztrált írás igen jó szolgálatot tehet a mindennapi pártmunkában. Hasznos és tanulságos észrevétele­ket közöl továbbá a nemrégiben le­zajlott évzáró pártgyűlésekről. A szövetkezeti nagyüzemi termelés mai feladatai és távlatai című cikké­ben Karel Petfíőek, a CSKP KB mező­gazdasági osztályának helyettes veze­tője a szövetkezeti gazdálkodás igen fontos mozzanataira mutat rá. Vita a katonai költségvetések csökkentésérői A 18-hatalmi leszerelési bizottság konkrét intézkedésekről tárgyalt Genf (CTK) — A 18-hatalmi leszerelési bizottság csütörtöki illésén konk­rét intézkedésekről tárgyalt. A csehszlovák küldöttség kezdeményezésére vita kezdődött, melynek folyamán bebizonyosodott, hogy az USA képvise­lői minden módon meg akarják nehezíteni a katonai költségvetések csök­kentésére vonatkozó tárgyalásokat. Ez viszont jelentősen elodázza a meg­egyezést arról a programról, amelynek alapján sor kerülhetne a nemzet­közi feszültséget enyhítő konkrét intézkedések foganatosítására. A vitá­ban a bizottságnak csaknem valamennyi tagja úgy vélte, hogy a jövő héten dönteni kellene a tárgyalások programjáról. a közbiztonságért (CTK) — Közbiztonsági szer­veink pirotechnikusai a múlt év folyamán köztársaságunk terüle­tén 296 fel nem robbant bombát, 25 000 nagykallberű' töltényt, 699 páncélöklöt és rengeteg más robbanóanyagot tettek ártalmat­lanná. A lövedékek a második világháborúból maradtak vissza. Példát mutattak a kommunisták Három „váltásban" tartotta évzáró taggyűlését az érsekújvári pályaudvar pártalapszervezete. így lehetővé vált, hogy a tagság teljes számban megje­lenjék a tanácskozáson. Igazolatlanul nem hiányzott senki. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert évközben egyetlen egyszer sem volt Ilyen nagy számú a látogatottság, s a pártbizottság ez­úttal meggyőződhetett arról, hogy csupán jó szervezésen múlik a siker. Ez a taggyűlés azonban nemcsak a látogatottság „rekordjával" tűnt kl a többi közül. A beszámoló bíráló és önbíráló hangvételére a felszólalások nyílt szókimondása volt a válasz. Nap­világra kerültek azok a problémák, amelyek eredményes munkájában elég gyakran feltartóztatják a pártszerve­zetet, és az egész pályaudvart. A múlt évi munkaeredmények alap­ján az érsekújvári vasútállomás nem mondható egyértelműen sem Jónak, sem rossznak. Ha tekintetbe vesszük a közlekedés helyi, műszaki s egyéb feltételeit, a mérleg serpenyője in­kább a jó oldalára billen. Ugyanis a pályaudvar nincs felszerelve a kor kö­vetelményeinek megfelelő technikai berendezéssel. A beruházás évente igen csekély volt, mivel a tervek sze­rint néhány éven belül új vasútállo­más épiil a régi helyébe. Az újvári vasutaáok sikereit tehát ez a jelenség meghatványozta. Sokszor emberfeletti erőfeszítéssel küzdenek a menetrend betartásáért, a vagonok előirányzott körforgásának megvalósításáért, a te­herbíró kapacitás kihasználásáért, a vagonok veszteglést idejének csökken­téséért. Serény munkájuknak gyümölcse, hogy már december 18-ig annyi sze­relvényt bocsátottak útnak, mint amennyit az egész esztendőre tervez­tek. Főként azért sikerülhetett ez, mert a nyári hónapokban számos rendkívüli „turista" vonatot indítottak népszerű kirándulóhelyekre. A tolatók szorgalmát dicséri a má­sik nagyszerű eredmény. December 17-ig teljesítették a kocsirendezés egész évi tervét, s nem kis részük volt abban, hogy a rakodók tervfel­adataikat 137,7 százalékra válthatták valóra. A rakodók különösképpen függnek a tolatóktól, mert elsősorban is a rendelkezésre álló üres teherko­csik mennyisége szabja meg teljesít­ményük nagyságát. Márpedig az, hogy van-e üres vagon, vagy nincs, legfő­képpen a kocsirendezők, tolatók igyekezetén múlik. E két munkaközösség Igyekezetét egy harmadik adat is dicséri. A pá­lyaudvar 100,3 százalékra használta ki a tehervonatok teherbíró kapacitá­sát. Nagy Jelentőséget kell tulajdoní­tanunk e munkaeredménynek. Isme­retes, milyen nehézségekkel küzd a vasút éppen a teherszállításban: ke­vés a tehervagon, a teherszerelvénye­ket vontató mozdonyok száma, de ugyanakkor egyre növekszik a szál­lításra váró áru mennyisége. Az új­vári pályaudvar dolgozói fel tudták mérni a vasútra háruló feladatok nagyságát, s leleményességgel, foko­zott Igyekezettel küzdik le a fogya­tékosságokat, végzik teendőiket. Talán mondanunk sem kell, hogy ennek az igyekezetnek mindenekelőtt a kommunisták a kezdeményezői. A vasútállomás pártszervezetének tag­jai a munkában egész éven át példa­adásra törekedtek, a legnehezebb fel­adatok teljesítésére vállalkoztak. A fentiek igazolják, hogy nem ered­ménytelenül. A szervezeti életben sem volt ki­sebb a tenniakarás. Számos pártcso­port következetes munkát végzett. Rendszeresen tanácskoztak, s az ülé­sek naptrendjéről nem hiányoztak a munkaszakaszok megoldandó problé­mái. A pártcsoportok fő érdeme, hogy az elmúlt év során általában megszi­lárdult a munkafegyelem, s a párt­szervezet nagyobb hatást gyakorolt a pályaudvar tevékenységére. Komoly eredményeket értek el a pártoktatás terén ts. Az alapfokú kö­rök munkája színvonalasabb lett, fő­ként azért, mert olyan szakemberek tartották az előadásokat, akik jól is­merik a problémáikat. Sorolhatnánk még a jó eredménye­ket, azonban nem szabad elhallgat­nunk azokat a hibákat sem, amelye­ket az évzáró taggyűlés felfedett és bírált. Először is: nem csupán a műszaki hiányosságok okozták a vonatok pon­tatlanságát. Az újvári állomásra ér­kező s az Innen induló szerelvények­nek több mint negyven százaléka ké­sett a múlt évben. Néha perceket, néha órákat, s előfordult az ls, hogy napokat. Az áthaladó vonatok késé­séért az újvári vasutasok nem felelő­sek. Azonban nemcsak ezek a vona­tok késtek. A munkaszervezés gyengéi például kedvezőtlenül hatottak a kocsirende­zésre. A diszpécserek gyakran nem tudták egyformán megterhelni a to­lató mozdonyokat. Az egyiknek alig akadt munkája, míg a másik, a har­madik vagy a negyedik néha azt sem tudta mit végezzen előbb. A munkaidő gyakori rossz kihasz­nálása is hátráltatta a „grafikon" tel­jesítését. A tolatók például minden elismerést megérdemelnek, azért, hogy határidő előtt megvalósították a kocslrendezés tervét. Ez azonban mennyiségi mutató, s nem árulja el, hogy minden nap a meghatározott időpontban útrakészen álltak-e a szerelvények. A forgalmisták tudják a legjobban, hogy bizony sokszor nem. Azért nem, mert a tolatók kö­zött már-már szokássá vált, hogy néha harminc, néha hatvan perces késéssel látnak munkához, s aztán kapkodnak. S mit Jelent a vasútnál a „rohammunka?" A pályaudvar adatai erre is válaszoltak. A vitában felszólaló elvtársak jog­gal mutattak rá a munkafegyelem megsértőire, mint olyanokra, akik hátráltatták a grafikon teljesítését. S vajon a pártszervezet képes lesz-e a jövőben megbirkózni a feladatok­kal? Igen, képes lesz, mivel a pálya­udvaron gyakorlatilag minden negye­dik dolgozó tagja a pártnak. SZABÖ GÉZA Elsőként dr. Miroslav Zemla Cseh­szlovákia képviselője szólalt fel, aki többek között kijelentette: „Már né­hányszor volt alkalmunk arra, hogy rámutassunk miben látjuk a katonai költségvetések csökkentésének jelen­tőségét. A katonai Jellegű kiadások állandó növelése és különösen a leg­korszerűbb fegyverek gyártása rend­kívül nagy nehézségekbe sodorja még a gazdaságilag legfejlettebb országo­kat is. A fegyverkezési kiadások csök­kentése nagy pénzeszközöket tenne szabaddá az adott országok gazdasá­gának fejlesztésére s a lakosság élet­színvonalának emelésére. Lehetővé tenné továbbra a fejlődő országok ed­diginél hathatósabb gazdasági támoga­tását is. Ezekkel a problémákkal kapcsolat­ban a Szovjetunió küldöttsége azt javasolta, hogy összpontosítsuk figyel­münket elsősorban a következő két kérdésre: 1. A 18-hatalmi leszerelési bizottság forduljon felhívással minden állam­hoz, hogy a katonai költségvetések egyoldalú csökkentésében kövessék a Szovjetunió, az USA és további orszá­gok példáját. 2. Minél előbb készítsék elő egy nemzetközi egyezmény tervezetét, mely szerint kötelező lenne a katonai költségek csökkentése 10—15 száza­lékkal. A csehszlovák küldöttség az emlí­tett szovjet Javaslatokkal teljesen egyetért. Csehszlovákia kormánya el­határozta, hogy 1964-ben 3,4 százalék­kal kevesebb pénzeszközt fordít kato­nai célokra, mint 1963-ban. A szocialista országok küldöttségei már több Ízben hangsúlyozták, hogy a sokoldalú atomütőerő létesítése tu­lajdonképpen azonos lenne egy ne­gyedik nukleáris hatalom megszerve­sével. Az atomfegyverek további elterjesztése elleni hathatós Intézke­déseknek pedig egyaránt kellene vo­natkozniuk egyes államokra, csopor­tokra és különböző szervezetekre, tehát katonai csoportosulásokra ls. LUKANOV, a Bolgár Népköztársaság képviselője felszólalásában közölte, hogy Bulgária 1984-ben 10 százalékkal csök­kenti katonai kiadásait. Azután CARAPKIN, a Szovjetunió kül­döttségének vezetője szálalt fel. Beszé­dében többek között hangsúlyozta: „A Szovjetunió a katonai költségvetések csökkentését célzó egyezmény megköté­sét azért javasolta, mert remélte, hogy az USA-ban megértéssel fogadják Javas­latát. Sajnos nem így történt. Az USA képviselője egyrészt azt hangoztatja, hogy az Amerikai Egyesült Államok a jövőben is csökkenti katonai kiadásalt. Másrészt azonban nagy csalódást keltett beunünk, amikor arről értesültünk, hogy az USA ellenzi a katonai költségvetések csökkentéséről folytatott tárgyalásokat. Ellenzi továbbá azt is, hogy más álla­mokat hívjon fel a katonai kiadások csökkentésére. Az USA minden mődon el akar távolodni e problémák megvitatá­sától és helyettük a stratégiai fegyver­hordozók állományának „befagyasztását" célzó tárgyalásokat javasolja. Az USA kormánya szerint ez a lépés is a katonai kiadások csökkentését eredményezné. Az említett „befagyasztás" azonban nem je­lentené a közepes hatósugarú rakéták, az atomfegyverek és a hagyományos fegyverek gyártásának megszüntetését. Az amerikai „befagyasztási" Javaslat ezenkívül csupán az USA-ra és a Szov­jetunióra vonatkozik. Köztudomású, hogy Nagy-Britannia állandóan fokozza kato­nai kiadásait, Anglia és Franciaország már rendelkezik atomfegyverekkel és a Német Szövetségi Köztársaság Is erre törekszik. Az USA „befagyasztási" Javas­lata nem zárja kl, hogy ezek az orszá­gok tovább fegyverkezzenek. Szerfölött nyugtalanító az USA képviselőjének az a véleménye is, hogy a katonai költség­vetések csökkentéséről szőlő egyezmény megkötése nem vezetne a feszült nem­zetközi helyzet enyhüléséhez. Carapkin ezzel kapcsolatban idézte Kennedy, az USA volt elnökének szavait, melyek sze­rint ha bár hol is került sor nagyobb­mérvfi fegyverkezésre, ez mindig a nem­zetközi feszült helyzet kiéleződését eredményezte. FOSTER, az USA küldötte felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy az USA-nak azért kell felfegyverkeznie, mert ezzel kell „válaszolnia" a Szovjetunió fegy­verkezésére. A KENYAI-SZOMÁLIA! HATÁRON Továbbra is feszült a helyzet Nairobi (CTKJ — A kenyai képvi­selőház háromórás heves vita után meghosszabbította Kenya északkeleti területén eredetileg két hónapra hir­detett rendkívüli állapotot. A meg­hosszabbítást a szomáliai terroristák tevékenysége okozta. Bildad Kaggia, az lskolaügyl mi­nisztérium parlamenti titkára kijelen­tette, Nagy-Britanniát terheli a fele­lősség a Kenya északkaletl területén kialakult helyzetért. Megemlítette, hogy a brit gyarmatosítók viszályokat szítanak, amint ez Kasmírban és leg­utóbb Cipruson ls megmutatkozott* Kaggia a brit államhivatalnokok haza­küldését és a kenyai hadseregben mű­ködő brit tisztek eltávolítását köve­telte. Hangsúlyozta, hogy a terroristák jól szervezett csoportokat alakítanak. Jomo Kenyatta miniszterelnök és a kormány további képviselői felszólalá­sukban megígérték, hogy határozott' lépéseket tesznek a terroristák ellen s Nevek, politikusok, államférfiak Ernst Lemmer A Hans Krüger dicstelen távozása után megürült áttelepülésügyi mi­niszteri bársonyszéket a múlt héten a 66-éves, Remscheidből származó Ernst Lemmer foglalta el. Elődjének levál­tására a bonni kormányt a felháborodott világközvélemény nyomása kényszeritet­te, miután kitudódott, hogy a nácik ide­ién Lengyelországban tömegesen ítélte halálra az ártatlan embereket. Lemmerről azt hangoztatja a nyu­gatnémet sajtó, hogy személyében feddhe­tetlen múltú, hét­próbás demokrata és antifasiszta került a minisztérium élére. Nos, nézzük meg, valóban olyan patyo­latfehér-e a múltja? Igaz, Lemmer nem volt sohasem a náci párt tagja, és nem is szolgált a hitleri Wehrmachtban. A Weimari Köztársaság Idején már 26-éves korában parlamen­ti képviselő volt. A burzsoá parlamenti demokrácia hívének vallotta magát és hivatalosan ellenezte a náci pártot. 1933-ban azonban mégis megszavazta a Reichstagban Hitlernek a rendkívüli teljhatalmat. Annyiban volt csak Lemmer a fasizmus „kárvallottja", hogy a politi­kai pártok betiltása után elvesztette kép­viselői mandátumát. Lemmernek ezután következő hírlapiról tevékenységét a bonni politikusok érthetetlenül „anti­fasiszta harcnak" minősítik. Pedig Lem­mer a svájci, belgiumi, magyarországi és egyéb európai lapoknak küldött ber­lini tudósításaiban az egekig magasz­talta Hitlert, dicsőítette és igazolta a náci pribékek kegyetlenkedéseit s a hó­dító hadjáratokat. Mindezt pedig Göb­bsla propagandaminiszter közvetlen uta. sítására tette, mint ahogy ez a Göbbels titkos archívumában fellelt dokumentu­mokból kiderült. Úgyszintén dokumentu­mokra támaszkodott a Novoje Vremja, amikor két-Lárom évvel ezelőtt leleplez­te Lemmert, hogy Ribbentropp miniszté­riumától is kapott Jól honorált külön­megbizatást. Bebizonyosodott, hogy a Gestapo Lemmert ügynöki szolgálatok­ra a porosz rendőrségtől vette át, mely­nek 1923-óta rendszeresen tett jelentést a liberális diáksŕg és liberális kleriká­lis körök tevékenységéről. Lemmer te­hát a horogkeresztes jelvény viselése nélkül is hűen és buzgón szolgálta Hit­ler érdekeit. A háború után a demokratikus Berlin­ből, ahol a Kereszténydemokrata Uniót szervezte, csakhamar meglépett. Az NSZK-ban 1956-ban Adenauer kabinetjé­ben postaügyi miniszter lett. lS57-töl 1962. ig össznémetügyi miniszterként Irányí­totta és szervezte az NDK elleni kém- és felforgató tevékenységet. A revanslsta mozgalomban Seehohmmal és Oberlän­derrel versengve uszított a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. 1962-től Nyugat-Berlinben hidegháborús bajnokként egymásután idézte elő a feszültséget fokozó helyzeteket. Hátrál­tatta még a legcsekélyebb kelet—nyu­gati közeledési kísérleteket is. December­ben és az elmúlt hetekben elsőként lépett fel a határátlépési engedélyekről folytatandó tárgyalások ellen. Nemrég veszetten támadta Dehler nyugatnémet liberális politikust, mert tárgyalásokat javasolt a Szovjet, nióval. Lemmer személyében tehát Krügerhez méltó utódot állítottak az áttelepülésügyi minisztérium élére Ez nem is csoda egy olyan országban, ahol a revansii­must ilyen minisztérium létesítésével szentesítették. Ü] SZÖ 2 * 1961. február 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom