Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-27 / 58. szám, csütörtök

Vagyonuk értéke: 12 millió Dolgozó parasztságonk összefogásáról a IS év tükre keretében úttörő szövetkezeteink fejlődésének eredményeit tárjuk az olvasók elé. A másfél évtized megacélozta, jól termelő gazdaságokká fejlesztette ezeket a szövetkezeteket, melyek a falu gazdasági és kulturális életét is felvirágoztatták. Az elmúlt időszak tagadhatatlanul bizonyltja pártunk helyes mezőgazdasági politikáját. A szövetkezeti gazdák további jó munkájától függ, hogy még sikeresebb, árutermelésben is gazdagabb legyen az az út, amelyen elindultunk. • • » B

ESZÉDES FERENC haját deresre festették az évek. Egészségét felőrölte a sok küzdelem. Már a járás is nehezére esik. Pihenni azonban most sem tud. Görbe botjára támaszkodva gyakran ki-kibandukol a szövetkezet telepére. Itt dolgoznak barátai, a régi harcostársak, akik tizenöt évvel ezelőtt egy emberként a párt mezőgazdasági politikája mellé álltak és megalakít tották a szövetkezetet. — Emlékszel-e, Ferkó — pergeti Grman András állatgondozó az eltelt évek eseményeit —, csak egy sovány tehénnel és egy borjúcskával kezdtük. Ma meg, nézz körül, magtár, műhely és rengeteg gép gazdagítja a közöst. Žitný József a szemtanú hitelességével mondja el a másfél évtized civódással teli mozzanatait. •«- Annak idején jómagam is azok közé álltam, akik a volt nagybirtok felparcellázását követelték. Belátom, nem vezetett volna jóra ez az elgondolás. A párt jót akart, amikor azt szorgalmazta: a földosztás helyett fogjunk össze és gazdálkodjunk közösen. A szövetkezet megalakítása nem ment simán. Az egykori cselédek, napszámosok minden áron egyedül akartak gazdálkodni. Hiába beszéltek nekik a szövetkezés lehetőségeiről, a jó szóra rá sem hederítettek. Beszédes Ferenc, Demes Pál, GaUÓ József, Jiránek Janko azonban nem hagyták magukat befolyásolni. Tizenhárom kisgazdát szereztek még és a nyitrai járásban megalakították az EFSZ első előkészítő bizottságát. Fizetett szabadság A nagyszelmencl szövetkezet a minap tartotta évzáró tagsági gyűlését. Az értékelésnél kitűnt, hogy a pénzügyi tervet egészben véve teljesítette. Ehhez nagyobbrészt az állattenyésztés Járult hozzá, mivel a növénytermesztés az aszályos időjárás miatt rossz évre tekint vissza. Még így is a tervezett 16 korona helyett 19 koronát fizettek munkaegységenként. A tagsági gyűlésen foglalkoztak az idei terv feladataival is. A szövetkezet a következő gazdasági évben legfontosabb feladatának a talajerőfokozást és a takarmánytermesztést tekinti. Erre utalt több felszólaló is a vita során. Az idei feladatok teljesítése érdekében akciőstervet fogadtak el, amelyben többek között ez áll: 50 mázsa sertéshús, 26 000 liter tej és 50 mázsa korai burgonya eladása terven felül. Az évzáró tagsági gyűlés határozatába többek között még azt is beiktatták, hogy Idén az állandó dolgozóknak 8—10 napos fizetett szabadságot biztosítanak és a fiatal dolgozók munkadíját havonta teljesen kifizetik. Szabő József, Nagyszelmenc A

LSÖKŰRŰSKÉNY tehát szövetkezeti község lett. Nagy gond várt a falusi pártszervezetre, az új gazdálkodási forma üttörőire egyaránt. Az elmélet helyességét a gyakorlatban is be kellett bizonyítaniuk. Teltek, múltak az évek, s hovatovább a nyitrai Ipari üzemek sem Jelentettek konkurrenciát. A szövetkezet valamennyi tagjának biztosította a Jobb élet feltételeit. Az ifjúság zöme is megmaradt a faluban. Ma talán nem ls az az érdekes, hogy a tizenöt évvel ezeiőtt alakult szövetkezetben milyen módon gyarapították több mint tizenkétmillió korona értékre a közös vagyonát. Ennél sokkal tanulságosabb a jövedelemelosztásuk. — Éppen az Ifjúság érdeklődésének lekötése — tájékoztat Karol Vrba mérnök, zootechnikus — sürgette a vezetőséget, a pártszervezetet, hogy a régi munkaegység-rendszert megváltoztassuk. Felismertük: a fejlődés útja nem a túlzott természetbeni-osztás, a kezdetleges paraszti megoldások felé tart, hanem fordítva, a rendszeresen kifizetett, meghatározott nagyságú pénzelőlegezés, majd a pénzdíjazás felé. A munkadíjazást évek óta teljesítménynormák szerint érvényesítik a szövetkezetben. A családos tagoknak az iparban hasonló gyermekpótlékot fizetnek. Nem csoda tehát, ha az átlagos életkor 40—43 év között Ingadozik a szövetkezetben. Egy-egy teljesítménynormára pedig 25 koronát folyósítanak. Liska Pál, az ellenőrző bizottság elnöke aprólékosabban is megmagyarázza a normák jóváírásártaiWmódját. A munkák elvégzésénél a teljesítménynormákat az I.—Vl-ig terjedő nehézségi osztályba soroljuk. A traktorosok, a répaegyelők és a nehezebb, fárasztó testi munkát végzők a VI. osztálynak megfelelő, vagyis az 50 korona értékű teljesítménynormát kapják. Meg kell mondanom, a pénzdíjazásra kellő gazdasági és személyi feltételeket biztosítottak a szövetkezetben. Nem feledkeztek meg a tagok természetbeni szükségleteinek kielégítéséről sem. Kollár Józsi bácsi megette már a kenyere javát, mégis az új díjazási rendszert dicséri. — Voltak, akik kezdetben nem értették a teljesítménynormák jelentőségét. Azt gondolták, hogy most végképp nem juthatnak gabonához. Feleségemmel együtt évente 6 mázsa kenyérnekvalót, 2 mázsa burgonyát vásárolhatok hivatalos áron a szövetkezettől. Ezenkívül a félhektáron D égi bölcsesség, hogy a szavak •I*- buzdítanak, a példák vonzanak. Ezért most, amikor a szövetkezetek múlt évi munkájukat értékelik, nem árt, ha a jó szervezés, az öntudatos munkafegyelem s a példás, mondhatnók „családias" kölcsönös megértés alapján elért sikereket példával illusztráljuk. Ez az élő példa ezúttal a Jindrlchűv Hradec-1 járásban levő zdäšovi szövetkezet. A járás peremén fekszik, ahová az irányító szervek hangja csak tompán Jut el. Vetnek és aratnak s 496 hektáros birtokuk eredményei a járás élenjáró szövetkezetei között biztosítanak számára helyet immár nyolcadszor. Kitűnő eredményeket érnek el az állattenyésztésben. A tej és tojás árából fedezik a tagság havi előlegét. A munkatermelékenység s a munka általános színvonala növelése érdekében múlt év február 1-től két műszakban végzik a tehenek gondozását. A legkorszerűbb berendezésekkel ellátott K—96 típusú istállóban ls két műszakban folyik a munkai annyi kukoricát, babot és egyebet termesztünk, amennyi az egész család szükségletét kielégíti. . Többre Igazán nincs szükségünk, s ha mégis elszámítjuk magunkat, pénzért bármikor vásárolhatunk. Józsi bácsihoz hasonlóan gondolkoznak a többiek is, fiatalok, idősebbek egyaránt. Persze, azért felvetődhet a kérdés: mindent elkövettek Alsóköröskényen az anyagi érdekeltség fokozása érdekében? E

ZEN A TÉREN sem lehetnek bajok. Hiszen az alapdíjazáson kívül különféle prémiumokat írnak Jóvá a túlmunkáért és a terven felül elért eredményekért. Tavaly például félmillió koronával szárnyalta túl pénzügyi tervét a szövetkezet s ebből 200 ezer korona prémiumot fizettek ki a tagoknak. A munkadíjazás további követelménye az volt, hogy a keresetek között kialakítsák és betartsák a helyes arányokat. Nem fordulhat tehát elő, hogy a tagok mások rovására, vagy munkateljesítményükkel arányban nem álló, túlzottan nagy keresethez jussanak. A kiindulópont a teljesítmény és az elért tényleges eredmény. Ha pedig valaki többet nyújt a szövetkezetnek, Illő, hogy ezért nagyobb részesedést ls kapjon a közösből. — Mióta bevezették a szilárd díjazást, előfordult, hogy a teljesítménynormákra járó összeget nem tudták volna kifizetni? — kérdeztem üanó Antaltól, az EFSZ fiatal elnökétől. — Ilyen eset — bátran állíthatom — még nem volt és a jövőben sem történhet meg. A bevételek terv szerint futnak be a pénztárba. Ha netán mégis csapás érne bennünket, akkor sem riadunk vissza, mert» fizetni tudunk. Tartalékalapunk közel félmillió koronát tesz ki, s évről-évre növekedő irányzatot mutat, ami Jövedelmező gazdálkodásunk legfőbb bizonyítéka. Beszédes Ferenc és társai — tizenöt év távlatából — arról ls megemlékeztek, mire vitte a falu, mennyit fejlődtek az emberek. Másfél évtized alatt kétszáz családi és négy szövetkezeti lakás épült a községben. Orvosok, mérnökök, tanítók kerültek ki a faluból, új kultúrház, minden igényt kielégítő Iskola hirdeti pártunk helyes mezőgazdasági politikáját. — Elvtársak — szánja azért figyelmeztetésül a népszerű Ferkó —, bátran szembe kell néznünk a tényekkel. Nem zárkózhatunk el a valóság elől. Ha azt mondjuk, hogy nálunk 25 koronát fizetnek ki egyegy munkanormára és egy tag évi jövedelme meghaladja a 17 ezer koronát, az nem is hangzik rosszul. Ha azonban számba vesszük, hogy 520 hektáros határunk a Nyitra folyó mentének legtermékenyebb részén fekszik, ahol a múltban jómódú gazdák éltek, már mást mutat a kép. Különösen, ha hozzátesszük, hogy a szövetkezetesítés kezdeti éveiben, régi pénzben számolva 80 korona, 4 kg gabona, 1 liter tej volt a munkaegység értéke, kiderül, hogy nem is Jutottunk oly messze. PROBLÉMA ILYEN RÉGI meg• alapozott szövetkezetben is akad elegendő. De ahol Ilyen nyílt őszintességgel tárják fel hibáikat és arra törekszenek, hogy holnap többet adjanak a társadalomnak, mint ma, nem kell féltenünk a gazdálkodást, melynek évről évre erősödnek szocialista és nagyüzemi vonásai. SZOMBATH AMBRUS A 96 tehenet két csoportban nyolc gondozónő látja el Egy műszakban 24 tehenet bíztak egy-egy gondozónőre, aki munkaideje alatt elvégzi az etetést, a fejést, a trágya kihordását, s a rábízott tehenek felét, azaz 12 darabot naponta megtisztítja. A másik 12 tehenet a következő műszakban „kozmetikázzák". Egy műszak munkafolyamatához tartozik a takarmány előkészítése is. A tehenek hagyományosan szervezett gondozására napi három fejéssel 10—11 munkaórára van szükség, nem számítva, hogy a gondozónők naponta háromszor tették meg az utat munkahelyükre. A kétműszakos munkában a gondozónők mindössze egyszer teszik meg ezt az I L Már megszoktuk a virágos ablakokat különösen faluhelyen, ahol alig van olyan ház, amelynek ablakában a muskátlik, rozmaringok, petúniák télvíz idején ne varázsolnának egy darabka nyarat, meg zöldet a szobába. A Dolná Krúpa-l Itrnavai járás] szövetkezet irodájának ablakaiban ls zöldellnek a növények. Csakhogy nem muskátli vagy rozmaring, hanem közönséges árpa. Egy vödörbe nyolc kilogramm árpamagot szórtak, leöntötték vízzel, amibe előzőleg egy csipetnyi hlpermangánt kevertek, nehogy a mag^megpenészedjék. Aztán egy-két nap múlva már faládikókba ültethetik a megduzzadt, már-már kicsirázott árpaszemeket. A szövetkezetiek néffiWfen csíráztatít helyeztek el az irodában, hármat pedtg a baromfifarmon. Az irodában a malacoknak, a farmon a baromfinak. Persze a magot állandóan nedvesen kell tartani. A vízbe 100 literenként öt-öt dekagramm szuperfoszfátot és kálisót, valamint 15 dekagramm ammoniáksót kell keverni, hogy a mag jól csírázzon és fejlődjön. Hogy a víz ne szivárogjon ki, a ládákat poliamid-lemezekkel bélelték. A legfelső ládába kézi szivattyúval eresztik a vizet, ahonnan szép sorjában lecsurog a többibe. Nyolc nap múlva „learatják" a tíz centiméternyire megnőtt gabonát, ami elég könnyen megy. A magok már gyökeret eresztettek, amelyek keresztül-kasul egymásba fonódnak, s így nyolc nap alatt az üdezöld hajtásuk puha takaróként fedik a ládákat, amit csak éppen le kell szedni. Az ily módon — hidropóntával fvlzkultúraf — termesztett árpának egyetlen ládáról szedett termése két napra elegendő táplálékot ad a malacoknak. Csakugyan elég nekik? — Falnának azok még többet is, ha lenne — mondta Stefan Fiba gondozó. — Dehát ha nincs több, ennyivel is be kell érniük. Ez ts főbb a semminél. LDÁJ A utat, s nem töltenek többet napi 7—7,5 óránál az istállóban. S az eredmény? Rendkívül Jó. Míg 1962-ben egy tehéntől 2223 liter tejet nyertek, a két műszak, bevezetése után ez a szám tehenenként 2351-re emelkedett, s feltételezik, hogy nemsokára eléri a 2500-at. A két műszakban dolgozó gondozónők havi átlaga 1573,60 korona, amihez hozzájárul a természetbeni juttatás, valamint az ls, hogy minden második vasárnapjuk szabad, és munkaidejük átlag három őrával rövidebb, mint azelőtt. A zdéšovlak figyelemreméltó igyekezetének eredménye, hogy még 1962-ben bevezették a fejőstehenek EGELŐ Kellő tapasztalatok híján még nem tudják, kifizetődik-e a vízkultúra, vagy sem. De Fiba gondozó véleménye szerint az állatok megfelelő gondozásának és táplálékának kiegészítése ezzel az újdonsággal úgy látszik jó eredményekkel kecsegtet. A malacok és a növendékek természetesen még külön répa-, az utóbbiak pedig még cukorrépa adagokat tt kapnak. — Próbálgatjuk, hogyan, mivel dúsíthatnánk a takarmányt, hogy minél több malacot tudjunk felnevelni. Mert szép számmal ellenek ugyan a kocák, de mi haszna, ha sok elpusztul. Tudják, hogy van az télen. A kismalac náthás lesz s a gyengébje vitaminhiányban elhullik. — Hányat választottak el? — kérdem. — Egy kocától úgy tizenhatot, közülük ezeket a lányommal együtt gondozzuk. — Es közben bemutatja lányát, Mária Konetnát. — Hiszen ez nem is olyan kevés — vetem ellen. — Ahogy vesszük. Ha azt nézzük, más szövetkezetben hogy állanak, meg lehetünk elégedve. Csakhogy ml egyetlen malacot sem akarunk elveszíteni. Ezek a melengetők ts sokat segítettek — mutat a hőt árasztó panelekre — amióta beszereltük őket, nem fáznak meg a malacok, s így több marad életben. Ogy hisszük, ezek a fiatal gabonahajtások is hasznosak, mivel sok bennük a vitamin. A vitamin pedig nagyon kell a jószágnak. Bizony, a csíráztatott árpában sok a vitamin. Dr. Nehring német professzor szerint például a csíráztatott árpával etetett tyúkok 10 százalékkal többet tojtak. Ez pedig már sokat jelent. Nem kétséges, hogy a vitamindúsabb táplálék a kismalacoknak is hasznára válik, már csak azért ts, mert az elválasztott kicsinyek ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben. 5. MESÄROŠ egyedi etetését', ami ugyancsak meghozza a maga eredményeit: a tejhozam állandóan emelkedik, és 1961,' óta egyetlen gümőkóros tehenük sincsen. A zdéšovi EFSZ újdonságai közé tartozik az is, hogy az év folyamán a tagok csupán a megállapított bér felét, azaz 10 koronát követelik, másik feléből pedig a szövetkezet kiadásait fedezik — tehát ezért nincsen szükségük forgalmi hitelre, sőt ml több, Ily módon minden ledolgozott munkaegység értéke 1,80 koronával emelkedik. 25 család tart háztáji fejőstehenei, amelyre 0,20 hektár legelőt utaltak ki. A szövetkezeti tagoknak másfél kiló kenyérgabona, 0,50 kilogramm zab és 2 kiló burgonya Jár egy ledolgozott munkaegység után, egy munkaegység pénzbeli értéke körülbelül 25 korona. 'Amint látjuk, ez a kis szövetkezei valóban jó példával jár elől. A nagyobbak is megpróbálhatnák. Egész biztosan az ifjúság ls otthon maradna a faluban. VINCENT RAPANT, a Mezőgazdasági ökonómiai Kutatóintézet dolgozója E

ZERKILENCSZÄZNEGYVENKILENC tavaszán százhét hektár föld megműveléséhez fogtak hozzá. Az állam két traktort és vetőmagot adott a kezdő szövetkezetnek. Az új gazdák összeadott pénzükön pedig műtrágyát vásároltak Elérkezett a nyár, az első közös termés betakarításának ideje. A szövetkezet huszonhat mázsa gabonatermést ért el hektáronként. A makacskodók földjén, sokkal több munkával, ennek csak a fele termett. A példa ragadós, ősztől kezdve már nemcsak a földhöz Juttatott gazdák, hanem a falu parasztcsaládjai ls vívódtak a gondolattal: mitévők legyenek? Az élet nagy kérdése várta a választ, szövetkezni, vagy maradni a régiben? Pontosan egy álló esztendeig tartott az ingadozás Az ötvenes évektől az egész falu dolgozó parasztjai a közöst választották. Egy kis szövetkezet NAGYPÉ Bevált a két műszak • A szövetkezeti tagok elégedettek • Havonta másfél ezret is megkeresnek • A tehenek évi fejési átlaga eléri a 2500 litert TE ŰJ SZÖ 4 * 1984. február 27,