Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-22 / 53. szám, szombat

A szocialista munkabrigádok országos konferenciája Jozef Lenárt elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) sítésben. Januárban a villanyáram termelése közel 15 százalékkal ha ladta meg a tavalyi szinvonalat. Az áramellátásban mégis megnyilvánuló nehézségek abból erednek, hogy még mindig nem sikerült teljesen konszolidálni a tušimicei és tlsovcei 100 megawattos blokkok üzemét. * Lenárt elvtárs közölte továbbá, a kormány fokozatosan megvitatja azoknak az aktív intézkedéseknek a tervét, amelyek hivatottak biztosítani az egyes minisztériumok keretében a termelési tervek haladóbb jellegét. Foglalkoztunk már azokkal az aktív intézkedésekkel, amelyek a tüzelőanyag- és energetikai ipar, a földta nl kutatások és a vegyipar teVületén szolgálják az egyes mutatószámok megjavítását, s amelyeket a minisztériumok és a szakszervezetek közös intézkedéseiként hajtanak végre. A tüzelőanyagipar akcióterve például többek kőzött előirányozza, hogy az idén mintegy 1 130 000 tonna szenet és lignitet fejtenek terven felül. Az energetikai ipar akcióterve biztosítja a népgazdaság folyamatos áramellátását az egész évben. A vegyipar területén ezek az aktív intézkedések elsősorban* arra Irányulnak, hogy Idejekorán üzembe helyezzék az új gyárakat, például a záluži szeszgyárat, a lovosicel salétromsav- és salétromgyárat, a vágsellyei műtrágyagyárat, a štétl papírgyárat, valamint a semtíni és nováky-1 vegyiművek új üzemrészlegeit. Hasonlóképpen járunk el valamenynyl iparágban, valamennyi szakszervezeti szövetségben. Megkezdtük az 1965. évi terv előkészítését, nagy erővel dolgozunk az 1970. évig terjedő távlati terven. Ezzel megteremtjük annak alapfeltételeit, hogy egységesen, összehangoltan és céltudatosan törekedjünk népgazdaságunk hatékony fejlesztésére, minden vállalat és üzem világos terv szerint járjon el, és lépésről lépésre szembetűnően javítsa eredményeit. Fontos Intézkedéseket teszünk a dolgozók anyagi érdekeltségének növelésére Is. Pártunk ugyanakkor számít a dolgozók kezdeményezésére, elszánt akaratára, szaktudására, tehetségére, hisz mindez fontos tényezőként járulhat hozzá a terv haladóbb jellegének biztosításához. E tekintetben elsősorban a szocialista munkabrigádok tagjaira gondolunk, akik a gyakorlatban tettek tanúságot róla, hugy hazafias szellemben értelmezik a társadalmi feladatokat, a terv feladatait, az új technika, a jobb minőség problémáit. Sok m unkabrigád kiváló eredményeket ér el az új technika és nagyobb szakképzettség segítségével a termelés növelése, olcsóbbá tétele és minőségének megjavítása terén. Lelkesen versengenek a gyári védjegy becsületéért, selejtmentesen dolgoznak és garancia-leveleket mellékelnek gyártmányaikhoz. Megszilárdítják az önkéntes, öntudatos munkafegyelmet, harcolnak minden rendetlenség, felelőtlenség ellen, a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való új viszony példáit mutatják. Lenárt elvtárs rámutatott a íáb) Elektroporcelán Művek Berec elvtárs vezette szocialista mühelyi munkaközösségének példájára, akik tavaly 100,2 százalékra teljesítették a termelési tervet, 12 000 korona értékű színes fémet takarítottak meg, 200 000 koronával járultak hozzá az újítási alaphoz, selejtmentesen dolgoznak, gyarapítják szakképzettségüket és hatékonyan támogatják az iizem patronálta egységes földmúvesszövetkeA terv teljesítésében kulcsfontosságú a munkatermelékenység növelése. A CSKP KB januári ülésén rámutatott, hogy a munkatermelékenység növelésében döntő szerepet játszik az új technika, a haladó technológia bevezetése, a jobb munkaszervezés. Éppen e téren kellene fontasabb szerepet játszaniuk a technikusok, szerkesztők, tervezők, technológusok, kutatók és tudományos dolgozók munkaközösségeinek és brigádjainak, a prágai CKD-müvek példájára. A brnói J. Fučík Villamossági Müvekben már 1958-ban elhatározták, hogy 1965-től kezdve nem fognak gyártani tíz évesnél régebbi gyártmányokat. Számos feladatat oldattak meg ezzel kapcsolatban, köztük csupán a 400 kilovoltos mérő transzformatorok fejlesztése és gyártása 4 millió korona értékű devizát takarít meg. A gyártási program felújítása elsősorban a szocialista munkabrigád elmért versenyző gépszerkesztő és technológiai munkacsoportok ügye lett. Vállalt kötelezettségeik teljesítésével a különleges műszerek gyártásában elérték a világ vezető országainak színvonalát, csökkentették a gyártmányok súlyát és méreteit, munkaigényességét, fokozták felhasználásuk lehetőségeit. A munkatermelékenységet azáltal is fejleszthetjük, hogy céltudatosan elterjesztjük a haladó munkamódszereket, és kiszélesítjük az újítőmozgalmat, amely tavaly nem mutathatott fel kielégítő eredményeket. A partizánske! Augusztus 29 Cipőgyárban az idén a termelés csökkenése mellett a munkatermelékenységet 4,8 százalékkal kell emelni, az önköltségeket 2,4 százalékkal, vagyis 13,9 millió koronával kell csökkenteni. Ebből 9,7 millió korona költségcsökkentést a műszaki fejlis-tés révén biztosítanak. Az üzem újítói kötelezettséget vállaltak, hogy a feladat megoldásához 2 358 000 korona értékű újításokkal járulnak hozzá, a szocialista munkabrigádok és komplex brigádok is hozzáfogtak a tematikai feladatok megoldásához. Ez a példa mutatja, melyik az az út, amelyen más üzemekben fejleszthetjük az újítómozgalmat. Jól tudjuk, hogy a munka termelékenysége nem növelhető a gyártmányok minőségének, műszaki színvonalának és tetszetős külsejének rovására. A gyártmányok minősége a szocialista munka névjegye. Sok esetben nem nagyon hízelgő névjegye sok munkaközösségnek. Gondoljunk csak arra, hogy a gépiparban, ahol több mint kétszázezer dolgozó vesz részt a szocialista munkabrigádok mozgalmában, a minőség a legégetőbb problémák egyike. A CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya intézkedéseket tett a minőség megjavítására, a selejt csökkentésére, de ezek az Intézkedések csakis az önök tevékeny segítségével és támogatásával valósíthatók meg. Azért beszélek erről, mert a brigádok nagy részénél mindeddig valahogy nem sok megértésre találnak ezek az intézkedések, jellegzetes példája ennek a füleki zománcgyár, ahol az elmúlt év 11 hónapja alatt több mint 3 400 000 korona értékű selejtet gyártottak (beleértve a rossz minőségű gyártmányokat), ami a termelés értékének 2,5 százalékát jelenti. Megállapítást nyert, hogy a hibák fő oka az öntödéből kike rülő sok selejt, az elégtelen technológia, a rossz munkaszervezés és fegyelmezetlenség. Az üzemben szocialista munka brigádok, versenyben álló munkacsoportok dolgoznak, de a minőség valahogy elkerülte a figyelmüket. A füleki elvtár sak azóta már saját kárukon tanultak, és a minőség kérdései a brigádmozgalom és a munkaverseny érdeklődésének középpontjába kerültek. A termelés folyamatossága, sorozatossága és összehangolása egyre inkább előtérbe állítja az automatizálás kérdéseit. Az új beruházások az automatikus gépi berendezések számát háromszorosára emelik. 1964 -1970-ben határozottabb lépéseket teszünk az adminisztratív munkák automatizálására és ezzel fokozatosan sok ezer dolgozó munkáját takarítjuk meg. Nagyobb számban kezdjük használni a kis- és analóg szá mítógépeket, amelyek lehetővé te szik, hogy sok változatban ítéljük meg a tervezési, szerkesztési és szervezeti intézkedéseket, megtaláljuk a legcélszerűbbet és beruházásokat, munkát takarítsunk meg. A kutató intézetek munkájának eredményeként bevezetik a termelés ellenőrzésének, a tervezési és adminisztratív munkáknak az automatizálását számítógépek segítségével a bratislavai Slovnaftban, az opatovlcei villanyműben a kunčicel Klement Gottwald Ojkohóban és más üzemekben. A technológiai folyamatok, az adminisztratív és tervező munkák komplex automatizálása sok erőfeszítést, nagy anyagi összegeket igényel Az automata berendezések megsokszorozzák az ember erejét, de ugyanakkor nagy szakképzettséget Is Igényelnek, kulturált, szabatos munkát, önkéntes, öntudatos fegyelmet. Éppen ennek felelnek meg azok az új jelenségek, amelyeket a szocialista munkabrigádokban tapasztalunk — munkások, mérnökök és tudósok öszszefogása a termelés korszerűsítése érdekében. Lenárt elvtárs beszéde további részében rámutatott, hogy a szocialista munkabrigádok mozgalmának további fellendülése és eredményei attól ls függnek, hogyan igyekszünk egészséges légkört kialakítani minden üzemben. Nagyobb figyelmet kell szentelni a munka biztonságára, az egészségügyi intézkedésekre, a munkát kellemessé tevő más mozzanatokra. Nem kevés új vonással gazdagltja a mozgalom az emberek kölcsönös kapcsolatait, az egyén és a közösség viszonyát. Sok brigád tagjai közt magától értetődő az elvtársi segítség és együttműködés. A tapasztaltabb támogatja a gyöngébbet és mindnyájan igyekeznek utolérni a legjobbat. Sok szocialista munkabrigád tagjai nagy gondot fordítanak a körülöttük zajló életre, aktívan beavatkoznak, ahol kell, harcolnak a közömbösség, részvétlenség ellen, segítenek az embereknek. Egyes brigádok vállalták, hogy gondoskodnak a rossz útra tért emberek átneveléséről. így helyes, jelentette ki a miniszterelnök. Célunk, hogy az egész közéletben megnyilvánuljon a szocialista munkabri gádok hatása, a szakszervezetbon, nemzeti bizottságokban, társadalmi szervezetekben, az iskolák szülői munkaközössé geiben. Joggal mutattak rá, hogy a munkához 'és az élethez való szocialista viszony nem választható el egymástól. Eletünk legfőbb tartalma és értelme az öntudatos, áldozatkész alkotómunka. Ez elsősorban az ifjúságra vonatkozik. Országépltésünk nagy alkotásaiban való tevékeny részvétel szüli a fiatalság hő siességét, lelkesedését optimista életszemléletét. Egyesek a modern hősöket valamiféle kisiklott, ingadozó és céltalan egyénekben látják, számukra érdektelen, unalmas, elavult a céltudatos, munkás, tanulni vágyó ember. Szerintem nagyon helytelen nézet ez. A fiatalságot aszerint kell megítélni, hogyan készül fel feladataira. Szocialista jelenünk esz ményképe az az ember, aki szakmailag és erkölcsileg felkészül az életre, felkészült az áldozatokra, kemény harcra, hősiességre. Ilyen emberek nőnek fel a szocialista munkabrigádokban. Ám annál kirívóbban ütköznek szemünkbe a régi erkölcs maradványai, a közömbösség, tétlenség, élősdiség, önzés és bűnözés. Bár az utóbbi időben csökken a bűncselekmények száma, másfelől gyakran vagyunk tanúi közbotrányokozásnak, szándékos testi sértéseknek, verekedéseknek, rablótámadásoknak, vikendházak kifosztásának stb. Ellenezzük a meddő moralizálást. A szocialista társadalom nem erénycsőszök vagy aszkéták egyesülete. Semmi emberi sem idegen tőlünk, de annál idegenebb életünktől minden embertelenség az emberek kölcsönös viszonyában. Néha hosszú vitákat folytatnak a fiatalok romantikus hajlamairól. Kirándulni a természetbe, sátorozni, tábortűznél főzni, dalolgatni — természetes dolog ez fiatal embereknél. S végre a CSISZ és a pionírmozgalom is támogatja az efféle törekvéseket. De a természet önkényes pusztítása, rendbontás, parlagi viselkedés a sporttelepeken — az nem sport, nem is romantika. A dolgozók mélységes ellenszenvvel viseltetnek az efféle jelenségekkel szemben. De gyakran megelégesznek a felháborodással, legfeljebb azt kérdik, mit csinálnak a biztonsági szervek. Mindenütt, a gyárakban, szövetkezetekben és gazdaságokban engesztelhetetlenül szembe kell fordulni az ilyen társadalomellenes jelenségekkel. E tekintetben éppen a brigádok tagjainak kellene példát mutatniuk. A legfontosabb megelőzni a bűnözést, s nem engedni, hogy az ember rossz útra térjen, pozitív értelemben kell hatniuk rá a társadalmi szervezetednek, szocialista brigádoknak, az egész társadalomnak. Jozef Lenárt a továbbiakban hangsúlyozta: Önök ls jól tudják, hogy a szocialista munkabrigádok mozgalmának is. megvannak a maga árnyoldalai és hibái. A sikerek világában ezeket annál élesebben látjuk. A munkaközösségek és brigádok színvonalát tekintve nagyok a különbségek. A kiválók mellett vannak jók és átlagosak, de akadnak olyanok is, amelyek lassan elvesztették jogukat e kitüntető, kötelező cím viselésére. Maguk a brigádok a bűnösek ebben, amelyek csak a cím elnyerésében látták céljukat és azóta egy helyben topognak. De azt mondanám, még nagyobb a bűnük a pártcsoportoknak, szakszervezeteknek, Ifjúsági csoportoknak és főleg a gazdasági szervezeteknek, amelyek keveset törődtek és törődnek a szocialista munkabrigádokkal. Jól tudjuk, a kezdeti nagy gondoskodás idővel elszürkült, vannak funkcionáriusok, akik e gondoskodásban többletmunkát látnak, csak akkor ismerik a munkaközösségeket és brigádokat, ha valami lyukat kell befoltozni, munkaidőn túl dolgozni, vagy mások számára kikaparni a gesztenyét a tűzből. Vannak munkahelyek, ahol a munkabrigádokban kellemetlen, nyughatatlan elemeket látnak. Elburjánzott a mozgalom körül a papirosháború, fölösleges hivataloskodás, a számadatok, statisztikai kimutatások hajszolása, s mindez elfojtja az emberek kezdeményezését. Mindezzel le kell számolnunk. Egyes elvtársak azzal próbálnak érvelni, hogy inkább kevesebb, dc jobb brigádunk lenne. A kényelemből fakad ez a nézet, s azt jelentené, hogy a brigádmozgalom fejlődését egyes szakszervezeti és gazdasági szervek közömbösségéhez szabjuk. Ellenkezőleg, hisz a népgazdaság fontos ágaiban, az építőiparban és a mezőgazdaságban a szocialista brigádok mozgalma még a kezdet kezdetén tart. Kevéssé fejlett a brigádmozgalom a tudományos kutatóintézetekben, tervező irodákban, ahol elősegíthetné a tudományos munka egyéni és elszigetelt jellegének leküzdését, előmozdíthatná a kollektív alkotómunkát, egymás kölcsönös támogatását. Fontos, hogy a szocialista munkabrigádok necsak saját munkájuk megjavítására törekedjenek, hanem példájukkal másokat is magukkal ragadjanak. Célkitűzéseink, feladataink, a megoldásra váró problémák egyenesen megkövetelik, hogy minden brigád követendő példát mutasson, felelős, becsületes munkájával hasson környezetére. A brigádok és versenyző munkaközösségek törekedjenek arra, hogy munkatársaik az alkotómunka támaszpontjait lássák bennük, a legjobbak — gaganovistáink — a legnehezebb, lemaradozó munkaszakaszokat keressék fel, ott teremtsék meg új brigádok alakításának feltételeit. A párt hangsúlyozza, hogy a gazdasági szerveknek is a vezető munka elválaszthatatlan részét kell látniuk abban, hogy gondot fordítanak a munkaversenynek és fejlettebb formáinak a feljesztésére Ez megköveteli, hogy következetesen rendet teremtsenek a munkaszervezés, az operatív tervezés, a normaalkotás s a bérezés stb. területén. A termelés szer vezőínek hibái rendszerint a szocialista munkaversenyben is komoly hibákra vezetnek. Másfelől maguknak a brigádoknak és a versenyző munkaközösségeknek a termelés rendje érdekében foko zott mértékben támogatniuk kellene munkájukban a mestereket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem helyes például, ha a szocialista brigádok moz galmátől elszigetelve találják ki a mű szaki és gazdasági dolgozók kölcsönös munkaversenyének különböző formáit. A termelés érdeke megköveteli, hogy' a mérnökök, technikusok és közgazdászok a munkásokkal együtt alkossanak versenyző munkaközösségeket és brigádokat. Elvtársak — fejezte be beszédjét Jozef Lenárt —, mindnyájunknak van mit tanulnunk az önök forradalmi, alkotó és áldozatos munkájából. Mindenütt keresni kell az új, hatékonyabb utakat, ahogy önök közül sokan teszik. Társadalmunk életének minden területén úgy kell érvényesíteni, fejleszteni az új haladó módszereket és eszméket, ahogy a szocialista munkabrigádok mozgalmában látjuk. Az élenjáró munkaközösségek eredményei és tapasztalatai szolgáljanak a tervfeladatok teljesítésében munkás lelkesedésünk, okulásunk forrásául. Engedjék meg, tisztelt elvtársak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya nevében kifejezzem azt a meggyőződésemet, hogy az önök értekezletének eredményei hatalmas mértékben előre lendítik a szocialista munkabrigádok mozgalmát, amihez nflndnyájuknak sok erőt és kitartást kívánok. Minden erejüket hazánk építésének szentelik (Folytatás az 1. oldalról) adatokat ró. Ezeknek a szervezeteknek munkájuk során elsősorban a termelés problémáival kell foglalkozniuk. Beszéde további részében Zupka elvtárs a szocialista munkabrigádmozgalom továbbfejlesztésének kérdéseit taglalta. Megemlítette, hogy népgazdaságunk különböző szakaszain eddig már több mint 1200 000 dolgozó kapcsolódott be a mozgalomba. A kongresszus megkezdése napján 101 580 kollektíva versenyez, melyekből több mint 31000 már el ls nyerte a büszke címet. Mint a kötelességtudat kiemelkedő példáját említette Zupka elvtárs, hogy az országszerte ismert Jeziorszky bányászkollektíva e munkaverseny során ért el a kombájnos szénjövesztésben világrekordot. A versenymozgalom kezdeti nehézségeinek leküzdése után napjainkban a brigádok teljesítményének színvonala emelkedik. Napjainkban a kollektíváknak főleg a formalizmus ellen kell küzdeniök, amely sajnos, még sok helyütt kísért. Ezen túlmenően a jövőben a műszaki fejlesztéssel az eddiginél jobban kell majd a brigádoknak törődniök. Ez szorosan összefügg a selejtszázalék alakulásával ls. A múlt évben, sajnos, csaknem másfél milliárd korona értékű selejt került kl üzemeinkből. Éppen ezért a párt különösképpen nagyra becsüli azoknak a szocialista munkabrigádoknak a tevékenységét, amelyek korszerűsítéssel, a technológia korszerűsítésével és jobb munkaszervezéssel akarják megjavítani a gyártmányok minőségét. Hogy ezt az elvet valóra is válthassuk, szoros együttműködést kell teremtenünk a műszaki és a termelési munkaszakaszok között. Zupka elvtárs továbbá megemlítette, hogy „a munkához való szocialista viszonyért" mozgalom továbbfejlesztésének a társadalmi tevékenység minden szakaszán megvannak a lehetőségei. Helytelenek tehát azok a nézetek, hogy e mozgalmat csak az anyagi termelésben lehet népszerűsíteni. Ha az eddiginél gyorsabban akarjuk építeni a szocializmust, az anyagi-műszaki bázis korszerűsítése mellett az emberek gondolkodásmódját is korszerűsíteni kell. A „szocialista módon élni és szocialista módon dolgozni" jelszó két részét nem szabad egymástól elválasztani, a jelszó megvalósításáért mindkét fronton egyszerre kell küzdeni. A „ szocialista módon élni" jelszó egyúttal azt is jelenti, hogy társadalmunk tagjának a munkahelyén ls meg kell állnia a helyét. Ugyanez azonban fordítva is érvényes. Ami a szakszervezet és az Ifjúsági Szövetség irányító és szervező munkáját illeti, mondotta a szónok, meg kell említeni, hpgy a jövőben a figyelmet e téren főleg a népgazdaság döntő szakaszaira kell összpontosíta ni. Ezek a döntő szakaszok a bányaipar, a vegyipar, a mezőgazdaság és a közlekedés. Jó példával járnak elől a chebi vasútállomás versenyző Kollektívái, melyek rendszeresen — az állomás gazdasági vezetőivel együttműködve — megtárgyalják a munkahelyek problémáit. Ennek az együttműködésnek köszönhetik az állomás szocialista munkabrigádjainak tagjai, hogy munkájukban kiváló eredményeket érhettek el. A szocialista munkabrigádok életében sok kárt okozott eddig a formalizmus, amely elsősorban egyes üzemek, vállalatok gazdasági vezetői részéről nyilvánul meg. A Hrádek nad Nisou-i alkatrészgyárban például a gazdasági vezetők a tavalyi év folyamán egyetlen egyszer sem tartották érdemesnek a versenyző kollektívákkal való találkozást A munkacsoportokat így nem tájékoztatták a legfon tosabb termelési problémákról, s ennek később a gyenge gazdasági eredményekben jelentkezett a hatása A szakszervezetekre és az Ifjúsági Szövetségre különösen a formalizmus elleni harccal kapcsolatban hárulnak jelentős feladatok. Ezeknek a szervezeteknek közvetítőként kell szerepelniük a versenyző kollektívák és az üzemek vezetősége között. Zupka elvtárs beszéde további részében a mezőgazdaságban dolgozó szocialista munkabrigádok problémáival foglalkozott. Megemlítette, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben a vezetők nem teljesítik a brigádok szervezésével, Irányításával kapcsolatban rájuk háruló feladatokat. Pedig népgazdaságunk e rendkívül fontos ágazatában a versenyző kollektívák sokat tehetnek a termelés fellendítéséért. Vissza kell utasítanunk egyes szakembereknek azt az állítását, amely szerint a mezőgazdaságban nincsenek meg a szocialista munkabrigádok megalakításának feltételei. A gyakorlat mást bizonyít. A vlčice! EFSZ fejőnői például a munkaverseny segítségével 165 fejőstehénnél 9,07 literes napi fejési átlagot értek el. Josef Trousil elvtárs pedig a gondjaira bízott 26 fejőstehénnél a verseny folyamán fokozatosan 11,6 literre emelte a napi fejési átlagot. Ezek az adatok a mezőgazdasági szocialista munkabrigádok életképességét bizonyítják. i A szocialista munkabrigádokat —< mondotta beszéde befejező részében Zupka elvtárs — joggal nevezZük a jövő úttörőinek. Versenyző kollektíváink a szebb és gazdagabb holnapért folyó küzdelem első soraiban harcolnak. František Zupka elvtárs beszámolója után megkezdődött a vita. Elsőnek Eduard Kantor, az ostrava-karvinai szénkörzet Dukla Bányájának vájárja emelkedett szólásra. Tájékoztatta az értekezletet a bánya tavalyi sikereiről, amely elsősorban a 16 brigád és a 26 versenyző kollektíva érdeme. A Kantor vezette ifjúsági brigád ez év Január végén értékes kötelezettségvállalást tett. Kombájnjukkal 31 nap alatt 100 000 tonna szenet akarnak fejteni. A szocialista munkabrigádok a termelési feladatokon kívül más problémákkal is foglalkoznak. A Dukla Bánya elsőnek nyerte el A munkabiztonság és egészség példás üzeme címet. Štefan Florek Munkaérdemrenddel kitüntetett vasutas, a žilinai állomás dolgozója elmondotta, hogy brigádjának elsősorban a munka jobb megszervezésével kellett megbirkóznia. Helena Valašková fejőnő, a vstišl EFSZ szocialista munkabrigádjának vezetője felszólalásában részletesen foglalkozott a brigád fejlődésével, megalakulásától egészen mostanáig. A brigád jó munkája az eredményeken mérhető le. A tavalyi tejtermelés tervét több mint 10 000 literrel teljesítették túl és az Idén már 20 000 literrel több tejét adunk a tervezettnél. Marcel Sterzinger, a Hradec Králové-! Győzelmes Február Üzem mérnökének felszólalását a Jelenlevők nagy figyelemmel kisérték. Sterzinger elvtárs elmondotta, hogyan született meg üzemükben a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére megszervezett szocialista munkaverseny, amely az egész országban igen nagy visszhangot keltett és már sok ifjúsági kollektíva válaszolt a hradeciak felhívására. Viera Straková, a trenőíni Konfekció Üzem varrónője a munkaerkölcs kérdését taglalta. Tény az — mondotta —-, azokban a műhelyrészlegekben, ahol munkabrigádok dolgoznak, jobb a munkaerkölcs. A párt és a kormányküldöttség nevében Jozef Lenárt miniszterelnök, a CSKP KB elnökségének tagja üdvözölte a konferenciát. Beszéde végén felolvasta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a konferenciához intézett üdvözlő levelét. ŰJ 2 * * ' február 22.