Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-20 / 51. szám, csütörtök

1 mmmmuui^r *,f| >1 ""Si ' «*« Ammm-nm i *f*líí«jíí i fi A •* -xwtm * "vtÝ 'B m u^W-V'-Aií&kl Világ proletárjai, egyesül jetele ! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGANAK NAPIIAPJA Bratislava, 1964. február 20, csütörtök 30 fillér • XVII. évf. 51. szám Mit szólnának a többiek Ilyenkor, zárszámadások idején, sok a vita. A szövetkezetiek a gyűlésen megtárgyalják, mi volt jó, és mi volt rossz az elmúlt esztendőben. Sokszor bizony parázsvita folyik a zárszámadó közgyűlésen. Kijut a bírálatból mindenkinek, az elnöknek, a zootechnikusnak, az agronómusnak. Egyszóval a termelésért felelős vezetőknek van mit „zsebretenniük". Rendszerint úgy szokott ez lenni. Ha kevesebb a hiba, gazdagabb a zárszámadás, több jut az egységekre, több a dicséret. Ám, ha nem vált be a tagság számítása, akkor a vita is hevesebb, többen korholják a vezetőséget a sikertelenségekért. Igaza van a tagságnak, vagy nincs? Nehéz a „kívülállónak" ezt megítélni. Nehéz, mert a tavalyi esztendő elég szűkmarkú volt csapadékban, érezhetően megkésett a tavasz is. Tény, hogy ez is hozzájárult a szokottnál kisebb hozamokhozr Természetesen az sem volna igazságos eljárás, ha a tavaly elkövetett emberi hibákat is az időjárás, a természet számlájára írnánk. Ezért nem könnyű eligazodni egy-egy zárszámadási közgyűlés heves vitáinak a rengetegében. Persze csak annak nehéz, aki nem ismeri eléggé a szövetkezet belső életét, s kevésbé jártas a mezőgazdasági termelésben. Miről is vitatkoznak leginkább most a gyűléseken, az utcán, meg a kocsmában? Természetesen arról, kinek mennyi a jövedelme, mennyi volt az előleg, mennyi a tervezett munkaegység. S hogy nem mindenütt jött ki a lépés, az is már ismeretes, miért? S hogy miért Jut kevesebb a részesedésre? Ha ez a téma szóba kerül, rendszerint készek a válasszal: nem kedvezett az Időjárás. Ez elfogadható lenne — mert tényleg olyan volt, ahogy mondják —, ha az összes bajnak csupán ez lenne az okozója. De mivel sok más tényező ls közrejátszik a szövetkezetek gazdálkodásában, úgy azokról ls beszélnünk kell. Mert ugyanakkor nem vonja senki kétségbe, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban a szervezés, a szaktudás, az emberekkel való bánni tudás nem lehet utolsó. Nos, ezek egyikéről — mivel az emberek érzékeny pontja —, az anyagiakról, a sokat emlegetett anyagi érdekeltségről vitáznak most talán a legtöbbet. Miért? Azt talán a tagok mindegyike megérti, hogy ha nem termett elég, kevesebbet adhatott el, vételezhetett be a közös. Logikus, a kevesebből kevesebb jut az egységekre is. Ezt is megértik az emberek, bár nem szívesen nyugodnak bele. Emberi dolog ez is. Az elvégzett munkáért mégiscsak jobb volna 9—10 korona részesedést kapni, mint 3—4 koronát. De hát ha nem jut több. A baj ott kezdődik, ha a beígért prémiumot nem tudja folyósítani a közös. Akadnak belátó, megértő emberek, akik — ha nehezen is — még ebbe is beletörődnek. Mert „ahol nincs, onnan az isten sem vehet" mondják ilyenkor. De ahol van, mondjuk a kertészetben, vagy a dohánytermesztésben, ott miért nem adják meg a tagság által jóváhagyott prémiumot? Erre már nehezebb elfogadható érveket felhozni. Ha ez szóba kerül, az elnök vagy a könyvelő rendszerint Így válaszol: „Nem tudjuk kifizetni a prémiumot, mert nem teljesítettük B tervet a termelés minden ágazatában. Kénytelenek vagyunk a prémiumra előirányzott összeget a részesedésre fordítani. Mit szólnának a többiek, ha egyesek kapnának prémiumot is, másoknak meg nem jutna a részesedésre sem. A tagság többsége zúgolódna emiatt. Részigazság csak ez is, de van benne valami, az, hogy a prémiumozás eddigi rendszere sokszor megkötötte a kezét a vezetőknek, olyan értelemben, hogy a szóban forgó termelési ágra irányzott pénzt egyéb kifizetésekre, hitelek törlesztésére, munkaegységekre fordították. Újabban a premizálásra szilárd összeg áll majd a szövetkezetiek rendelkezésére. Az ügyesebb könyvelők, az elnök és a vezetőség beleegyezésével azonban vigyáztak arra, hogy a prémiumokra tervezett pénzt csakis a többletmunka idejében fizessék ki. Megéri, hiszen a prémium ösztönöz, serkent, fokozza a munkakedvet. A jobb kedvvel dolgozó ember nagyobb teljesítményekre képes és annyit termel, hogy három-négyszerese a prémium értékének. Ide kívánkozik a karval szövetkezet példája. Itt már 1959ben csaknem 3200 liter volt az évi fejési átlag tehenenként. A következő években — néhány objektív ok miatt — azonban érezhetően csökkent a tehenek hozama, olyannyira, hogy 1962-ben már alig 2000 literes évi átlagot értek el. Gyors beavatkozásra volt tehát szükség. Kiselejtezték a kevés tejet adó teheneket, fiatal üszőkkel töltötték fel az állományt. Ez önmagában még nem biztosított volna gyors javulást. Ezért tavaly októberben ügyesen kidolgozott jutalmazást vezettek be. A többtermelésben érdekelt a takarmányozóktól a fejőkig mindenki, a vezetők is, sőt a növénytermesztés dolgozóit sem hagyták figyelmen kívül. Azt az elvet vallják: a legjobb gondozók is hiába maszírozhatják akár balzsammal is a tehenek tőgyét, azokat akkor ls a szájukon keresztül fejik. Más szóval takarmány nélkül nincs tej. De nálunk volt takarmány is, tej is, jó munka is, meg prémium is. A haszon kézenfekvő: teljesítették a tejeladás tervét, s néhány ezer literrel meg is toldották. Elégedett emberek a fejők, az etetők, és a vezetőségre sincs panasz. Más a helyzet Ipolybélen. Tenczel József kertésznek is megígérték, ha többet termel, a többletért prémiumot kap. Igyekezett is a csoport, 120 000 korona értékkel túlszárnyalta a tervet. S a jutalom? Valamilyen oknál fogva elmaradt A következmény? A vezetőséget szapulja a csoport. A kertész ezért is, meg egyéb vélt sérelmek miatt — pedig jő szakember hírében áll, ezért is kapott helyet azon nyomban — otthagyja a faluját, szövetkezetét és más faluban, Zalabán vállal munkát. Okuljunk hát a múlt hibáin. S most a zárszámadási közgyűléseken is csak annyit ígérjünk, amennyit teljesíteni tudunk. De ami a többlettermelésért jár, azt fizessük is ki, ha törik, ha szakad. Nemcsak a pénzről van szó, hanem arról is, hogy az embereket jobb eredmények elérésére ösztönözzük. Végeredményben az ésszerű prémiumozás a társadalom fejlődését szolgálja és egyben a mezőgazdaság alapvető kérdését, a többet, jobbat akarja megoldani. lódtok o versenybe A Kelet-szlovákiai Vasmű építkezésein is élénk visszhangra talált a Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzem ifjú dolgozóinak kezdeményezése a hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tisz* teletére folyó országos szocialista munkaversenyre. Ladislav Uhrin CSISZ-tag hattagú ifjúsági kőművesbrigádja az elsők között kapcsolódott be a versenybe. Képünkön Ladislav Uhrin (balodalt) és kollektívájának tagjai, Juraj Aláö, Jozef Koscelánský, Štefan Sidor, František Majtán és Milan Kantorák. (ČTK — G. Bodnár felv.J ÖSSZEHÍVTÁK A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ÜLÉSÉT (CTK) A Szlovák Nemzeti Talács elnöksége csütörtökre, február 27-re összehívta a Szlovák Nemzeti Tanács 18. ülését. Kegyeletes emlékiinnepség (CTK) — Tegnap, a Melk melletti vérengzés 19. évfordulójának napján a bratislavai Csalogány völgyi temetőben a vérengzés áldozatainak: fasisztaellenes harcosoknak, Szlovákia illegális kommunista pártja vezetőinek emlékművénél kegyeletes emlékünnepséget tartottak. Az emlékművet megkoszorúzták a Szlovák Nemzeti Tanács és a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének koszorúival. Koszorút helyeztek az emlékműre az egyik elesett hős, Alexander Markuš nevét viselő 11-éves középiskola tanulói is. Munkanélküliek tüntetése Eredményes együttműködés Közleményt adtak ki a csehszlovák-magyar gazdasági és műszakitudományos vegyes bizottság prágai üléséről Chicagóban New York (CTK) — A chicagói városháza épülete előtt „Munkát akarunk! Enni adjatok!" Jelszavakkal több száz munkanélküli és családja tüntetett. Chicagóban már másodízben rendezték meg az éhezők menetét. A menet vezetője, Henry Mitchell lelkész kijelentette, hogy a tüntetéseket addig folytatják, míg a hivatalok nem adnak élelmiszert az éhező munkanélkülieknek. Az államhivatalok képviselői azonban kijelentették, hogy ez nem szükséges, mivel a rendelkezésükre álló adatok szerint Chicagóban senki sem éhezik. A csehszlovák—magyar gazdasági és műszaki -tudományos vegyes bizottság 1964. február 17 és 19 között tartotta harmadik ülését Prágában, melyről közleményt adtak ki és jegyzőkönyvet írtak alá. Csehszlovák részről a jegyzőkönyvet Oldŕich Cerník miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, magyar részről dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke írta alá. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Otakar Siműnek miniszterelnök-helyettes, dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese, Nagy Jolán, a Magyar Népköztársaság könnyűipari minisztere, valamint a csehszlovák és a magyar bizottság tagjai. Jelen volt Cséby Lajos, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is. A bizottság megtárgyalta a második ülésszak óta folytatott gazdasági együttműködés eredményeit és megállapította, hogy különösen a vegyipar területén, a hengerelt anyagok cseréjében, a közlekedésben, a közszükségleti cikkek fokozott kicserélésében, valamint a mezőgazdasági együttműködésben értek el konkrét eredményeket. A bizottság továbbá értékelte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság 1966 — 1970 évekre szóló népgazdasági terveinek összehangolásáról folytatott tanácskozások eredményeit. A tanácskozások folyamán véleménycserét folytattak a csehszlovák—magyar gazdasági együttműködés alapvető kérdéseiről s a két ország tervezési szerveinek feladatává tették e munka folytatását azzal a céllal, hogy 1970-ig tovább bővüljenek a két ország gazdasági kapcsolatai. A bizottság részletesen foglalkozott az 1963 októberében legmagasabb szinten tartott találkozó alapján létrejött gazdasági együttműködés kérdéseivel, továbbá a dunai vízerőműrendszer közös építésének előkészítésével. A tervbizottság feladatává tette, hogy a vízerőmű-rendszer építősét beiktassák a két ország népgazdasági terveibe. A tárgyalás folyamán a bizottság elsősorban a vegyipar terén folytatott együttműködésének szentelt nagy figyelmet. Jóváhagyta a szervetlen vegyészetben, a gumiipari termelésben és a mezőgazdasági vegyszerek gyártásában a termelés szakosítására és a kölcsönös szállításokra vonatkozó javaslatokat. Megállapodtak a štúrovói papírkombinát együttes építésében, melynek termelése mindkét ország szükségleteinek fedezésére fog szolgálni. A gépiparra vonatkozóan a bizottság jóváhagyta a kábelek, a szigetelők és a vasúti járművek gyártásán nak szakosítását. A bizottság megtárgyalta a két ország együttműködésének tudományosműszaki problémáit és elbírálta a gazdasági együttműködés néhány kérdését. A csehszlovák—magyar gazdasági és műszaki-tudományos bizottság baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében tanácskozott. A tárgyalások elősegítik a csehszlovák—magyar gazdasági együttműködés elmélyítését. A magyar küldöttség tagjai tegnap Prágából visszatértek hazájukba. Április elsején lép életbe Az utóbbi évek során a társadalmunk fejlődésében bekövetkezett változások a családi kapcsolatokra is nagy hatást gyakorolnak, amelyek szükségessé teszik az 1949-ben hozott, eddig érvényben levő törvény módosítását. A Nemzetgyűlés által jóváhagyott, folyó év április 1-én életbe lépő új családjogi törvényről dr. Alois Neuman igazságügy-miniszter az alábbiakban nyilatkozott: • Milyen újabb intézkedések szabályozzák a házastársak kapcsolatait? Ezen a téren az új törvény a már meglevő alapelvek elmélyítését és azok továbbfejlesztését tűzte kl céljául. Elsősorban a nők és férfiak egyenjogúságáról a házasságban, a gyermeknevelés és a közös háztartás gondjait vállaló asszonyok munkája értékelésének elvéről van szó. Továbbá arról, hogy mindkét fél kötelessége legjobb tudása és lehetősége sze dr. ALOIS NEUMAN igazságügy-miniszter az új családjogi törvényről rint kivenni részét az egészséges családi környezet megteremtéséből és a család szükségleteinek kielégítésére irányuló gondoskodásból. Ezzel szorosan összefügg az az alapelv is, amely kimondja, hogy a harmonikus, szilárd és tartós életközösséget vállaló házasfeleknek önkéntes elhatározásuk alapján kell cselekedniük. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az elvet sem, hogy a családi ügyekről a házastársaknak együttesen kell dönteniük. Emellett azonban a hivatás betöltésénél, a munkavállalásnál a házasfélnek nincs szüksége s másik beleegyezésére. • A gyermeknevelés terén milyen intézkedéseket tartalmaz az új tönvény? A számos változás közül a leglényegesebb intézkedés a társadalom — annak szervei — és a család kölcsönös kapcsolatainak egységes szabályozása. A gyermeknevelésben a döntő szerep a szülőké. Az új törvény részletesen foglalkozik a szülők és gyermekek jogaival és kötelességeivel. Ahhoz, hogy a szülők a gyermeknevelés területén maradéktalanul teljesíthessék kötelességeiket, meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Ezért az új családtörvény meghagyja az állami szerveknek és szervezeteknek (iskola, nemzeti bizottság, bíróság stb.), támogassák a szülőket e kötelességeik teljesítésében. A szü(Folytatás a 2. oldalon)