Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-17 / 48. szám, hétfő

\ Világ -proletárjai

t egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA * Bratislava, 1964. február 17. hétfő • 30 fillér • XVII. évf. 48. szám. Ä hegyaljai szövetkezetektől is tanulhatunk r mi •!• f C- U ^ L í'.'fj I fe.ľiŕ'Wl AZ ATOMERŐMŰ ÉPÍTKEZÉSÉNEK EGY RÉSZE EPÜL AZ ATOMERŐMŰ Trnavátől csak néhány kilométernyire van Jaslovské Bohunice, amely még a közelmúltban tulajdonképpen tót község — Jaslovce és Bohunice — volt. Szemmel látható határ soha nem választotta el egymástól a két, később egybeolvadt községet. Mind a két falut a Blava patak szeli keresztül, amely még a leghidegebb télen sem fagy be. Miért is álltunk meg a Blava patak partján? Azért, mert határvonal a régi és egy új világ, Jaslovské Bohunice és az atomerőmű között. Oda vezet a patak két partját egybekötő híd s a meredek hegyekről kies völgyekbe kanyargó vadonatúj betonút is. Köröskörül fekete termőföld, szinte végeláthatatlan síkság. Vágatlanul egy hatalmas építkezés körSmalazódik a szemünk előtt. Több helyen óriási emelődaruk, amelyek csak alig magasabbak a már felállított acélvázaknál. Itt minden nagyobb, tömörebb és terjedelmesebb, mint más építkezéseken. Az építkezési helyet a készülő üzem főépülete uralja, melynek közepén 33 méter magasra nyúl fel a gőzt elektromos energiává átalakító részleg vasbetonváza. A Hydrostav dolgozóinak elsősorban erről az építkezésről kell gondoskodniuk — mondotta Mílan Tokos, az építővállalat igazgatója, majd így folytatta: 1964. szeptember 1-én akarjuk már a szerelőknek átadni a 19 méter magas reaktortartályt, amelyben az uránt változtatják majd hőenergiává. A főépület váza körül ácsok, betonozók, vaspántokat hajlító munkások, kőművesek stb. nyüzsögnek. Valamennyien versenyt futnak az Idővel. A Jozef Steiniger vezette ácsok szorgalmasan készítik a falak felhúzásához szükséges zsaluzást. Az ácsok további csoportja Rudolf Kohút vezetésével a födémeket zsaluzza. Két műszakban dolgoznak. A betonozók háromban. Ahová nézünk, mindenütt serényen folyik a munka, mindenütt megkezdett építkezések sarjaznak. Az avatatlan könnyen eltévedhet a falak, folyosók s a félig kész helyiségek között. A vasrudakat és pántokat hajlító dolgozók Jancovic elvtárs vezette csoportját itt mindenki tiszteletben tartja. Elnyerték a szocialista munkabrigád megtisztelő címet, és most tovább versenyeznek. Munkájukért kollektíván viselnek felelősséget. Nem csodálkozhatunk tehát azon, ha a leghidegebb napokon is mindig teljesítették tervfeladataikat. Kocian S. Blážovcén 34 korona munkaegységenként • A szövetkezetek 40 ezer literrel túlteljesítették a tejfelvásárlás januári tervét • A búza egész vetésterületét nitratálják • A gépek készen várják a tavaszt A mezőgazdasági termelésről az utóbbi időben annyi szó esik, mint a legnagyobb dologidőben. Az érthető is, hiszen itt a zárszámadások és a pénzügyi-termelési tervek kidolgozásának az ideje. Nem túlzás azt állítani, hogy részben most dől el az idei gazdasági eredmények kérdése. A mezőgazdaságra nagy feladat vár. A kormány határozata értelmében 6,3 százalékos fejlődést kell elérnünk népgazdaságunk eme ágában. tossággal és felelősséggel dolgozták ki a tervekét, mint az előző években. Igaz, következetesebben ís ellenőrizték, s ez a lépés lényegében helyénvaló. Ezzel kapcsolatban egy példát ls említhetnénk. A trebostovál szövetkezetben tavaly felületesen állították össze a tervet, s erre végül is ráfizettek, mert úgyszólván egyetlenegy részletében sem teljesítették. A minap összeállított mérleg kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy mennyire elszámították magukat; egy korona nem sok, de annyi sem jut részesedésre. A legtöbb helyen gazdag részesedést fizetnek A szövetkezetek túlnyomó része tiszta, sőt egyenesen gazdagnak mondható számlával zárta az évet. A blážovcei szövetkezetben például elérték a tervezett 34(1) koronás munkaegységértéket. Igazán méltó megünneplése ez a szövetkezet 15 éves jubileumának. Hajszálra hasonló körülmények között gazdálkodnak Trebostován, Sučanyban, Folkušován, csupán azzal a különbséggel, hogy itt nem lesz részesedés. Valahol hiba csúszott a számításba, vagy az emberekben van a baj oka. A blážovcelek rendkívül sikeres gazdálkodását azzal magyarázzák a környéken, hogy rendkívül földszerető emberek lakják e községet. Jó gazdák voltak már akkor Is, amikor még egyénileg gazdálkodtak. Erre szokták mondani, hogy szívügyük, vérükben van a gazdálkodás. Hát igen, ez is sokat, talán a legtöbbet számít, ez is tartalék. Hasonló szép részesedést fizetnek Dubován (863 424 koronát osztanak szét) és Necpalyban (524 470). CepCínben a tervezett 18 korona helyett 20 koronát értek el munkaegységenként és fgy sorolhatnánk még — egynéhány szövetkezet kivételével — tovább. A martini járás földművesei ennek Jegyében indultak az új évbe. Az előítéletek és az első benyomás hatása alatt az ember azt gondolhatná, hogy ez a vidék nem is alkalmas mezőgazdasági termelésre. Festői környezetben a Kis- és Nagy-Fátra közé ékelődik; hegyek, dombok, fürge hegyipatakok, terjedelmes erdők, barlangok, fürdőhelyek tarkítják. Igazi turistaparadicsom. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelésben is kimagasló sikereket érnek el. Egynéhány állami gazdaság és több mint félszáz szövetkezet gazdálkodik eredményesen. Közülük nem egy az idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Egy kis előzetes összehasonlítás az utóbbi évek eredményeiből. A termelés fejlődését leghűbben a terméshozamok és az állatok hasznosságának növekedése bizonyítja. A martini járásban ezen a téren az utóbbi években lényeges javulás állt be. Búzából például 1960 óta félszeresével növekedett a hektárhozam, sőt burgonyából az 1960. évinek több mint a másfélszeresével. Tavaly 124 mázsát takarítottak be hektáronként. Hegyaljai mezőgazdasági üzemekről lévén szó, nagy jelentősége van itt a széna termesztésének is. Ez az utolsó három év alatt a duplájára növekedett. Tavaly 36,3 mázsát értek el hektáronként. Az államnak juttatott termékek mennyisége is lényegesen bővült. Búzából például 1960-ban 208 vagonnal szolgáltattak be, tavaly ezzel szemben már 316 vagonnal. így sorolhatnánk tovább, vagy éppen az állattenyésztést ls megemlíthetnénk ezen a helyen. A fejlődő növénytermesztéssel párhuzamosan nőtt az állatállomány, fokozódott a hasznosság. Tejből például az 1960. évi 4 és félmillióval szemben tavaly B millió 630 ezer litert adtak közfogyasztásra. A terv csak úgy jó, ha reális Az idei gazdasági év ismét lényeges változást hoz. EZÍ>»1 számoltak a pénzügyi-termelési tervek kidolgozásánál is, amelyeket javarészt már jóváhagytak. Ladislav Baliak mérnöknek, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság agronómusának a szavai szerint a szövetkezetekben az idén nagyobb alapossággal, ponlő indulás Ä tavalyi jő eredmények — úgy látszik — nem maradnak folytatás nélkül. A járás mezőgazdasági üzemei januárban hiánytalanul teljesítették az állati termékek felvásárlási tervét, sőt tejből a tervezett 545 000 liter helyett 551582 litert adtak közfogyasztásra. Ebben — ez is érdekes — legnagyobb érdemük a szövetkezeteknek van, amelyek köA bratislavai malomligeti úti panelgyárat 1953-ban kezdték épfteni. A termelés megindítása, mint minden új üzemben, sok akadálylyal járt. A gyár működését nagyban gátolta a kezdeti bizonytalanság, tapasztalatlanság. A nem túlnagy kapacitásra tervezett üzem gvről évre növekvő feladatainak teljesítése ezért mind körülményesebbé, mind nehezebbé vált. A nehézségek a fegyelem lazulásához vezettek. Az emberek között mindennapos lett a civódás, a veszekedés, s úgy látszott, a pénzen kívül semmi sem érdekli már okét. A pénz utáni hajsza eredménye természetesen a panelok, majd a lakások minőségében mutatkozott meg. Javul a fegyelem — és a panel minősége A munkafegyelem meglazulásának nagy fokát bizonyltja az a tény, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt, amikor új és erélyes műszakvezetőt kapott az üzem, az egyik feldühödött munkás kalapácsot hajított utána, mert figyelmeztetni merte őt roszszul végzett munkájára. Sátor János mérnök, az új vezető azelőtt több éven keresztül a Magasépítő Vállalat igazgatójának egyik helyettese, majd közvetlenül jelenlegi beosztása előtt egy évig építésvezető volt. A panelgyárba saját kérésére helyezték. A „kalapács-ügyön" ma már csak mosolyog s nevetve mondta: — Alig pár napja tartózkodtam csak az üzemben, s nem tagadom, megrémített a fogadtatás. A történteken azonban nem bosszankodtam, mert világossá vált, hogy a termelés fokozása elsősorban ls a munkafegyelem megjavításától függ ... Öt-hat lakásegység naponta A panelgyárban jelenleg —három Alaptípusban — naponta mintegy 270 különféle betonfalat, azaz 5—6 lakásegység felépítésére elegendő panelt készítenek. A gyár első negyedévi terve egyébként 554 lakásegységhez szükséges panel gyártását írja elő. Ez a mennyiség csaknem egy negyede az évi tervnek. Tekintettel a tél viszontagságaira, az eddigi eredményekről így nyilatkoznak az üzemben: — A tervteljesítésnek Igen fontos tényezője a fegyelem. Mint azt tavalyi eredményeink is mutatják, e téren lényeges javulás állott be. Dolgozóinkkal sikerült megértetni, hogy a fegyelem a tervteljesltés egyik alapja, szorosan összefügg keresetükkel. Konkrét példákon azt is sikerült bebizonyítanunk, hogy rossz minőségű termékeket gyártottak. A meggyőző munka, a személyes példamutatás azonban mit sem ért volna, ha figyelmen kívül hagyjuk a dolgozók jogos követeléseit Ilyen követelés volt például a munkafeltételek megjavítása. Főleg a hatalmas csarnokok téli fűtését illetően volt sok tennivaló. Az elmúlt telek alatt, amikor még nyitott csarnokban dolgoztak a munkások, igen rosszak voltak a munkakörülmények. De a dolgozók nemcsak fáztak, hanem fizetési borítékjaik tartalma is megcsappant. Napjainkban már nem fagyoskodnak a panelgyárban, mert a csarnokot befedték, több esetben háznagyságú kijáratait s törött ablakait, réseit bedeszkázták. — Megy Is a munka, mint a karikacsapás— mondta az 54 éves Ale xander Tomaško, a 24-tagú Káčerikbrigád egyik tagja. — Pénz is több van, mint a régi telek idején, meg a napi tervet Is teljesítjük. Sőt, talán valamivel jobban is, mint tavaly a nyári hónapokban. „Ma még nem gyártottunk selejtet!" A hatalmas csarnokokban sok érdekességgel találkozik az ember. A brigádmozgalomban — tíz híján száz emberrel — négy kollektíva vesz részt. Közülük ugyan eddig csak Valérian Káöerik kollektíva mondhatja magáénak a címet. Anton Minarik, Ollé Miklós és Gyulovka Péter kollektívái a megtisztelő címért még versenyeznek.Felajánlásaikban a fő súlyt a panelgyártás ciklusának betartására, a minőség javítására és az önköltség csökkentésére helyezték. Ám nemcsak erre, ...de hogyan is mondta kísérőm, a művezető: — Kötelezettségvállalásaikban a gyártási technológia és a munkafegyelem megjavítására is jelentős súlyt fektettek. Ennek köszönhető, hogy a másfél évvel ezelőtti rendetlenséggel szemben az ember most sehol sem lát eldobott vasat, drótot, fát, szétszórt betont vagy keramzitot... Valóban, a gyárban ma mindenütt rend van, a betonozásra elkészített formák olyan tiszták, mintha az imént hozták volna ki őket a modell-műhelyből. Azelőtt vastagon állt rajtuk a beton... A formákban nyugvó, de már kiszárított paneli rámabontóinál álltunk meg. A művezető megkérdezte őket: <— Akadt ma selejt? — Ma még egyetlenegy elem sem Sikerült rosszul. Az egyik dolgozó megjegyezte: — A gyá'rtási technológia és a munkafegyelem betartása mellett a siker egyik fontos feltételének tekintem a munkások és az üzem vezetősége között újabban kialakult jobb kapcsolatokat, bár a minőség javulásában az anyagi érdekeltségnek is része van. ... Az idestova már négyéves tapasztalatokkal rendelkező műszaki ellenőr — Josef Burian — ezután elmondta, hogy 1962-ben az üzem termékeinek összmennyiségéből 1,84 százalékot tett ki a selejt, mlg tavaly ezt 1,33 százalékra csökkentették. Arra a kérdésre pedig, hogy mennyit tesz majd ki az idén — érthető okokból — nem tudott pontos választ adni. Bizakodva megjegyezte azonban: — Ha továbbra is úgy dolgozunk, mint januárban, az év végén nem kell majd szégyenkeznünk. És ez majd a kereseten is meglátszik... — Mennyi a brigádtagok átlagos keresete? — Havi 1600 korona. — Mennyit tett ki ez tavaly télen? — 4—500 koronával kevesebbet. A kísérleti normarendszer bevezetése tehát nem károsította meg a brigád tagjait? — Sőt, a munkafeltételek megjavítása után az átlagkereset, tekintet nélkül arra, hogy nyár van-e vagy tél, mindig megvan, nem úgy mim azelőtt, amikor nyáron sem tudtunk az átlagnál egy-két százassal többet megkeresni. Amint az elmondottakból kitűnik, a munkafegyelem megjavításával elérhető a panelok minőségének javulása is. KEZES JŰZSEF A martini járásban elvetették a kockát zel 40 000 literrel szárnyalták túl $ januári tervet. A tejtermelés — a szokástól eltérően — az év elejétől folyton emelkedik. A szövetkezetek például az első dekádban 108 786 liter tejet adtak el, a másodikban mái? 116 711 litert, s a harmadikban 129 420 litert. • \ A járási termelési Igazgatóság zootechnikusának, Stárek Jozef mérnöknek a véleménye szerint ez azzal magyarázható, hogy a szövetkezetekben szakítottak az elavult etetési technikával és módszerekkel. A takarmányt ízesítik, méghozzá nem is utasításra, hanem azért, mert máskülönben ki sem tartana az újig. Sokan azt tartják, hogy télen $ tejtermelést csak úgy lehet a kívánt szinten megtartani, ha bőkezűen bánunk a szemes takarmányokkal. A martini járás példája ellenben azt bizonyítja, hogy anélkül ls fokozhat* juk a tejtermelést. A Járásban ngyanls kevés a szemes takarmány, s ez érthető ls, hiszen hegyvidéki mezőgazdasági üzemekben nem valami gazdagon terem szemesből. Silóból is kevesebb van, mint a délvidéki mezőgazdasági üzemekben; hogyan érhetnek el mégis jó eredményeket? Az előbb már említettünk néhány tényezőt. Nem ártana azonban, ha ezen több szövetkezeti funkcionárius alaposabban elgondolkozna, talán náluk is akadnának tartalékok 8 tejtermelés fokozására. Készen várják a tavaszt A tél felén már túl vagyunk, s lassan közeleg a tavasz. A martini járásban nem okozhat meglepetést. A gépek úgyszólván egytől-egyig kijavítva várják a dologidőt. A napokban Javában folyik még a nitratálás. Ha lenne elegendő műtrágya, már ezzel ís végeztek volna. Sok műtrágyát igényel azonban a legelők javítása ls. Eddig 500 hektár búzát nitratáltak, ám úgy tervezik, hogy 2000 hektáron alkalmazzák az osztott trágyázást, ami közel az egész vetés területet jelenti P. I, 'A Párkányi Állami Gazdaság köz-. ponti műhelyének dolgozói kijavít* ják a mezőgazdasági gépeket, hogy, semmi se késleltesse a tavaszi munkák korai megkezdését. A gépi javítóknak nagy nehézségeket oko-i zott egyes ritkán kapható alkatrészek beszerzése, (n]J A Szovjetunió egyik jelentós csillagvizsgálója a bjurakanszki (Örményország) obszervatórium. Legutóbb ezzel a távcsővel figyelték és fényképezték az ECHO 2 amerikai mesterséges holdat. (ČTK—TASZSZ felvétel}