Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-12 / 12. szám, vasárnap

Befejeződött az FKP KB plénuma Párizs (CTK) — A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizotsága janu­ár 9-én és 10-én Párizs-külvárosában, Ivryben plenáris ülést tartott. A plé­num határozatot hozott jeanette Ver­meerschnek, a politikai bizottság tag­jának a XVII. pártkongresszuon el­hangzó beszámolójáról. A plénumon megvitatták az új szervezéti szabály­Sztrájk Franciaországban Párizs (ČTK) — Franciaországban Saint-Nazaire városban január 10-én 15 000*munkás és alkalmazott szakí­totta télbe munkáját, hogv {gy fejez­ze ki szolidaritását a Saint-Nazaire-I munkásaival, akiket elbocsátás fenye­get. A sztrájkot a szakszervezetek hir­dették. Az öntöde előtt, ahonnan a napok­ban 250 munkást bocsátanak el, ha­talmas tüntetést rendeztek, melyen a helyi üzemek 8000 munkása vett részt. Befejeződtek a fiilöp-szigeti— indonéz tárgyalások Manila (CTK) — Sukarno indonéz köztársasági elnök ötnapos manilai látogatása befejeztével indqnéz—fü löp-szlgeti közös nyilatkozatot írtak ilá. A közlemény szerint Snkarno Ss Macapagal remélik, hogy a Maphilin ia, azaz egy szélesebb körű délkelet­Izsial államszövetség gondolata érvé­nyesülni fog Malaysiával szemben. A két államférfi reméli, hogy a fenn­álló nehézségeket és ellentéteket bé­kés úton sikerül leküzdeniük. Sukarno elnök a Fülöp-szigetekről Kambodzsába utazott. A LÜIGI LONGO vezetésével Algé­riában tartózkodó olasz kommunista pártküldöttség megbeszélést folytatott Ben Állával, a nemzetgyűlés elnökével, valamint szakszervezeti vezetőkkel. A küldöttség látogatást tett az Alger Républicain szerkesztőségében, és fel­kereste az Algériai Kommunista Párt vezetőit. (CTK) LINUS PAULING, a világhírű Nobel­díjas amerikai tudós kijelentette, hogy Hruscsov szovjet kormányfőnek a te­rületi viszályok békés rendezésére Irá­nyuló lavaslata a békés együttélési po­litika megtestesülése. Közölte továb­bá, hogy Nobel-díjának pénzbeli ösz­szegét felajánlja a béke-vllágmozga­lom anyagi szükségletelnek fedezésé­re. (TASZSZ) AZ EDA, a görög Egyesült Demokra­tikus Baloldali Párt adminisztratív bi­zottsága soron levő plénumán megvi­tatja a görög parlamenti választások­kal kapcsolatos pártfeladatokat. A be­számolót Drakopulosz, az EDA végre­hajtó bizottságénak tagja tartotta. (TATSZSZ) A NYUGAT-BERLINI képviselőház Jóváhagyta a december 17-én aláírt berlini megállapodás jegyzőkönyvé­nek szövegét. Az egyezmény, mint Is­meretes, a nyugat-berlini állampolgá­roknak Berlin demokratikus övezeté­be való látogatását tette lehetővé. (CTK) A KREMLBEN megkezdődtek a szov­jet—bolgár gazdasági tárgyalások. (CTK) ERKIN török külügyminiszter Janu­ár 20-án két napra Bonnba látogat. (CTK) FUADUL REKABI, az iraki Baath Párt főtitkára négy évi emigráció után az Egyesült Arab Köztársaságból pén­teken visszatért Bagdadba. (CTK) zat tervezetét, melyet a kongresszus elé terjesztenek. A plénum a kanto nálls választások előkészítésével kap csolatban is határozatot fogadott el. A választások első fordulójában a párt minden kantonban Jelöltet ál lít. A második fordulóban támogatni fogja a győzelemre esélyes demo kratákat, hogy lehetővé tegye a sze mélyl hatalom képviselőinek megbuk tatását. A plénum úgy határozott, hogy 1964 május 14—17. napjaiban Párizsban összeül az FKP XVII. rendes kongresz szusa. BEN BELLA: Meg kell védeni a forradalom vívmányait Algír (CTK) — Ben Bella algériai elnök televíziós beszédet mondott az ellenforradalom elleni harc szükséges ségéről. Kijelentette, hogy az oraní ese mények megmutatták az állambiztonság megszervezésének fontosságát.A forradal mat meg kell védeni. A munkanélküli séget nem lehet megoldani tüntetések kel. A nép Ismeri a fogyatékosságokat de tudja, hogy ezeket csak akkor küszö­bölheti ki, ha egységes lesz, jelentette kl Ben Bella. Az FLN algíri területi bizottsága tün tetést szervezett. Algír lakossága így válaszolt az oranl eseményekre. A tün­tetésen Ben Bella mondott beszédet. • • • Az algériai kormány Hruscsov leg­utóbbi javaslatait pozitívan értékeli, — Jelentette kl Butefüka külügyminiszter egy algíri sajtóértekezleten. A miniszter bejelentette, hogy vasár nap algériai küldöttség utazik Kairóba az arab államfők értekezletére. A kül­döttségnek Buteflika, Tauflk Madani kul­turális ügyi miniszter, Zbiri ezredes vezérkari főnök és Khabanl ezredes tagja. Buteflika a sajtóértekezleten foglalko­zott az algériai—marokkói kapcsolatok­kal, melyek szavai szerint nem javul tak meg véglegesen. 60 halottja van a nyugat-bengáliai vallási zavargásoknak Calcutta (CTK) — Nyugat-Ben­gáliában a mozlimok és hinduk közti összetűzések tovább folytatód­tak. Eddig több mint 60 ember vesz­tette életét. Calcuttában kijárási ti­lalmat rendeltek el. A városba kato naí egységeket vezényeltek. Nyugat-Bengáliában a vallási zavar­gások a kelet-pakisztáni hinduk ül­dözése miatt keletkeztek. Pakisztán ban a lakosság nagyobb része muzul­mán, míg Nyugat-Bengáliában hindu Ülésezik a svéd parlament Stockholm (ČTK) — Szombaton megkezdődött a svéd parlament ülés­szaka. A parlament két kamarájának együttes ülésén VI. Gusztáv Adolf svéd király megtartotta hagyományos trónbeszédét. Kijelentette, hogy a nagyhatalmak közti viszályok ellené re is enyhült a nemzetközi feszült­ség. Hangsúlyozta, hogy Svédország örömmel vette tudomásul a moszkvai részleges atomcsendegyezmény meg­kötését és igyekezetet fejt ki további nemzetközi egyezmények megkötésére. Beszéde további részében a gazdasá­gi és szociális politika kérdéseivel foglalkozott. Az ülésen felszólaltak a parlament­ben képviselt svéd politikai pártok vezetői is. A DÉL-VIETNAMI PARTIZÁNOK Xuyen tartományban lelőttek egy ame­rikai felderítő repülőgépet. (ČTK) 350 000 OLASZ földműves hagyta el tavaly a falvakat és a városokban keresett új munkalehetőséget. (CTK) Konokul tagadnak a frankfurti Auschwitz-per fövádlottai Bonn (CTK) — A frankfurti esküdt­bíróság előtt folyó Auschwitz-perben megkezdődött a vádlottak kihallgatá­sa. A két elsőrendű vádlott — Róbert Mulka és Kari Höcker, az auschwitzi táborparancsnokok volt adjutánsai — kihallgatásukon felháborító konokság­gal és képmutatással tagadták, hogy közük lett volna az auschwitzi tömeg­gyilkossághoz. — Amikor 1944-ben Auschwitzba ke­rültem, sejtelmem sem volt a gázkam­rákról és az SS megsemmisítő gépe­zetéről. Csak később hallottam vala­mit, és akkor kezdtem rosszat sejteni, amikor az elégetett holttestek szaga nyomasztóan ülte meg az egész tá­bort — mondotta Höcker volt SS-szá zados, aki adjutánsa és jobbkeze volt Richard Baernek, a rettegett tábor parancsnoknak. Höcker a vádirat szerint maga is személyesen részt vett a vasúti sze relvényekkel érkező foglyoknak a gáz­kamrákba való irányításában, és teen­dői közé tartozott annak biztosítása is, hogy a gázkamrák „kifogástala­nul", fennakadás nélkül működjenek. Höcker elismerte, hogy tudomása volt a Magyarországról érkezett fo­golyszállítmányokról ls. A másik adjutáns, Róbert Mulka, ki­hallgatásakor még ennyit sem volt hajlandó bevallani. Azt állította, hogy sohasem látta közelről a gázkamrá­kat, s csak úgy „félfüllel" hallott va­lamit a működésükről. „Nem tudtam, hogy Auschwitz megsemmisítő tábor volt, azt hittem, hogy átnevelő tábor, ahol a birodalom ellenségeit nevelik át" — mondotta. Mulka egyébként állandóan azzal igyekezett kitérni az elnök kérdései elől, hogy azt állította, már nem em­lékszik Jól az akkor történtekre. — Csak sejtettem, hogy valami szörnyű dolog történik — mondotta —, hallot­tam, hogy embereket elgázosftanak^ és alkonyatkor szobám ablakából láttam, amint fellángolnak a borzalmas mág­lyák. A tárgyalást hétfőn folytatják. Walter Ulbricht Moszkvában Moszkva (CTK) — Nyiklta Hruscsov a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének, az SZKP KB első titkárának meghívására január 10—11-én nem hivatalos látogatásra Moszkvába ér­kezett Walter Ulbricht, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkára. Walter Ulbricht Moszkvában tár­gyalásokat folytatott Nylkita Hrus­csovval, valamint az SZKP KB elnök­ségének további tagjaival a mindkét felet érdeklő kérdésekről. A tárgya­lások rendkívül szívélyes légkörben folytak. Az SZKP KB elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa Ulbricht elvtárs tiszteletére a Kremlben disz­vacsorát adott, melyen jelen volt Ottó Winzer és Rudolf Dölling, szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan, Nyikita Hruscsov, furij Andropov és Vaszilij Kuznyecov. A KGST munka­csoportjának ülése Varsó (CTK) — Katowjcéban befe­jeződött a KGST szénipari, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködé­si állandó bizottsága tárnatervező munkacsoportjának ülése. Az ülés résztvevői megtárgyalták a munkacso­port szervezési kérdéseit, valamint te­vékenységének fő irányvonalát. Ezen­kívül napirenden voltak a tárnák ter­vezésének és építéséenk problémái, a tárnaépítések határidejének lerövi­dítése, a költségek csökkentése és a bányafolyosó hajtásának módszerei. Ujabb kudarc Brüsszelben Brüsszel (ČTK) — Az Európai Szén­és Aoélközösség (Montanunió) minisz­teri tanácsa pénteken Brüsszelben rendkívüli ülésen foglalkozott a kö­zös piaci országokba harmadik orszá­gokból behozott acélipari termékek vámtételeinek felemelésével. A miniszterek kedden már megvi­tatták ezt a kérdést Luxemburgban, de nem tudtak megegyezni. A pénteki ülésen a holland és bizo­nyos fokig az olasz küldöttség eluta­sító álláspontja ismét megakadályozta, hogy a Montanunió főhatóságának ja­vaslata alapján, a tervezett kilencszá­zalékos vámtarifa-emelésben állapod­janak meg. A Közös Piac külügyminiszterei meghosszabbították a társulás három végrehajtó bizottsága elnökének és alelnökének megbízatását. Walter Hallstein tölti be továbbra is a brüsz­szeli végrehajtó bizottság, Pierre Cha­tenet az Euratom, Rinaldo del Bo pe­dig a Montanunió főhatósági elnöki tisztségét. WMMfflmmim Orszk közelében öt évvel ezelőtt gazdag rézlelőhelyre bukkantak A tárnanyitási munkálatok során 40 millió köbméter földet mozgattak meg. Gaj, az egykori kisváros ma 30 ezer lakosú Iparvárossá fejlődött. A képen: A gaji Lenin utca. - (ČTK — TASZSZ felvétele)* lázos tárgyalások o ponamoi viszály körül Panama panasza a Biztonsági Tanács előtt • Eddig 27 halálos és 294 sebesült áldozata van a véres összecsapásnak A KENYAI HATÖSÁGOK felszólították Leonard Busfield angol állampolgárt, hagyja el 24 órán belül az ország te­rületét. Busfield egy nairobi szállodá­ban összetépte Jomo Kenyatta minisz­terelnök arcképét. (ČTK) New York (CTK) — A Biztonsági Tanács szombaton hajnalban befejezte rendkívüli ülésszakát, melyen a Pa nama ellen elkövetett amerikai ag­resszióval, illetve Panama panaszával foglalkozott. Boyd panamai küldött vérontással vádolta az Egyesült Álla-' mokat és követelte a panamai csator­naövezet államosítását vagy nemzet­közi ellenőrzés alá helyezését. Stevenson, az Egyesült Államok ál­landó ENSZ-küldötte cáfolta a vádat és azt állította, hogy a vérontás ak­kor kezdődött, amikor a panamaiak tüzelni kezdtek az észak-amerikai ka­tonákra, akik nem lépték át a csa­tornaövezet határát. Stevenson kép­mutatóan kijelentette, hogy az ameri­kai kormány „sajnálja" a történteket és „mindent megtesz a helyzet rende­aésére". Az amerikai küldött bejelentette, hogy az Egyesült Államok hivatalos bizottsága Thomas C. Mann külügy­I miniszter-helyettes vezetésével tár­gyalásokat kezdett a panamai köztár­sasági elnökkel. Stevenson ezzel a be­jelentéssel el akarta érni, hogy ve­gyék le Panama panaszát a Biztonsá­gi Tanács napirendjéről és a kérdés­sel az Amerikai Államok Szervezete foglalkozzék. A brazil küldött javasolta, hogy a Biztonsági Tanács az ellenségeskedés beszüntetésére szólítsa fel az érde­kelt feleket. Fedorenko szovjet küldött beszédé­ben rámutatott arra, hogy a történtek túllépik az Amerikai Államok Szerve­zetének hatáskörét és a Biztonsági Tanácsnak kell velük alaposan foglal­koznia. Nem meggyőzőknek tartotta az amerikai érveket és felszólította a Biztonsági Tanácsot, tegyen Intézke­déseket az Egyesült Államok hadmű­veleteinek leállítására. A szovjet kül­dött javaslatét dr. Jifí Hájek cseh­szlovák küldött is támogatta. / namában rendkívül feszült a helyzet. A csatornaövezet közelében még min­dig fegyverropogás hallatszik. A pa­namai rádió szerint az áldozatok szá­ma panamai részről 27 halott és 294 sebesült. Az amerikai külügyminiszté­rium közölte, hogy három észak-ame­rikai katona életét vesztette, 91 pedig megsebesült. A tömegvérengzés áldozatainak em­lékére félárbocra eresztették a pa­namai lobogókat. Chlari panamai köztársasági elnök a csatornaövezet teljes szuverenitását vagy nemzetközi ellenőrzését követel­te Johnson elnöktől. Johnson kitért « nyílt válasz elől. öt latin-amerikai állam küldötteiből álló Amerika-közi békéltető bizottság utazott a helyszínre, hogy kivizsgálja a partamai események okait és jelen­tést tegyen az Amerikai Államok Szer­vezete tanácsának. Johnson elnök pénteken elrendelte az Egyesült Államok panamai nagy­követségének kiürítését és a titkos iratok megsemmisítését. Bár az amerikai sajtó céloz arra, hogy az Egyesült Államok tegyen lé­nyegtelen engedményeket a panamai kormánynak, a New York Times han­goztatja, hogy Panama nem mondhat­ja fel az 1903. évi szerződést. A New York Herald Tribúne nyíltan követeli az Egyesült Államok uralmának meg­őrzését a létfontosságú vízi út fölött. A csatornaövezet határalt észak­amerikai katonák őrzik. A tüntetők az észak-amerikai társaságok számos épületét felgyújtották a panamai fő­városban. Országszerte folynak a til­takozó tüntetések. Solis panamai kül­ügyminiszter a hazafiakhoz intézett beszédében meggyőződését fejezte ki, hogy támogatásra találnak az ENSZ­ben és sok országban, amelyek ells» merik azt, hogy Panama igazságos jo­A sajtóirodák jelentései szerint Pa- gáért küzd egy nagyhatalom ellen. KOMMENTÁRUNK M^MmMM BRUTÁLIS AGRESSZIÓ Az észak-amerikai imperialisták a mok felkérte a kolumbiai kormányt, híd és a tőle 5 mérföldnyi napokban ismét megmutatták igazi edja el a tervezett csatorna körüli országút ellenőrzését is követelte, arcukat. Az amerikai katonaság a Pa széles övezetet. A kolumbiai szená- Az Egyesült Államok kormánykörei nama-csatorna övezetében vérbefoj- tus nem ratifikálta a szerződést, erre akkor nagy hűhót csaptak, hogy ál­tott egy nemzeti tüntetést. az Egyesült Államok 1903. november Utólag veszélyben forognak az USA Az amerikai tengerészgyalogság 3-án felkelést szervezett a jelenlegi harckocsikkal és gépfegyverekkel vo- csatorna térségében, s a felkelés vé­nült a panamai hazafiak ellen és ez- zérei kikiáltották a Panama Köztársa­zel bebizonyította, hogy az észak- ságot. Teddy Roosevelt, az akkori el­amerikai imperialisták a cselszövések, nök a bábkormánnyal játszva megkö­a blokádok és katonai puccsok mel- tötte az üzletet. lett brutális fegyveres erővel is szembefordulnak a latin-amerikai né­pek nemzeti felszabadító mozgalmá­val. Még 10 év sem telt el a demokratí­A 16 km széles és 80 km hosszú csatorna-övezet fokozatosan katonai támaszponttá vált. Ugyanakkor az észak-amerikai monopóliumok ls meg­. , „ ., ... „ „. „„ vetették a lábukat, tehát a csatornán 1--­kus reformokat megvalósító Guatema- Wvfl ] ^ Q term észeti kincseit Nem véletlen, hogy hasonló tünteté­la ellen elkövetett nyílt amerikai ag- , g kiaknázzák A z amerikai fegyveres sek során már tavaly elégették az érdekel. A csatornaövezet szuverenitásáért folytatott küzdelemben erősödik a panamai nép egysége. Panama 30 nagy szakszervezete követeli az egyenlőtlen szerződés felbontását. A harc élén az Illegálisan szervaMtt kommunisták állnak. A hét végén lejátszódott Am«rlk«­ellenes tüntetések a népi ellenállási mozgalom szerves részét alkotják. nyílt amerikai ag resszió óta. A latin-amerikai népek jól emlékeznek az eseményekre, azt is tudják, hogy az amerikai imperia­listák fegyveres erővel rontanának a forradalmi Kubára, ha nem lenne biz­tos védőpajzsa — a Szovjetunió őszinte barátsága. Az 1961-ben meg­hiúsult kubai invázió után az Egye­sült Államok imperialista körei kény­telenek rafináltabb és álcázottabb módszereket keresni a latin-amerikai felszabadító törekvések megakadályo­zására. A panamai vérfürdő ismét megmutatta, mily nagy veszélyt jelen­tenek az Egyesült Államok latin-ame­Ikai támaszpontjai és milyen brutá­erők nemcsak a csatornát őrzik, ha­nem stratégiai szerepet is játszanak. A csatorna övezetén kívül az Egye­sült Államoknak 30 további katonai támaszpontja van Panamában, ahol az utóbbi időben különleges partizán­ellenes osztagokat képeznek ki. amerikai zászlót, mint az idegen ura­lom :elképét. A panamai nép moz­galma ugyanakkor szervesen hozzá­tartozik egész Latin-Amerika népének erősödő antiimperialista küzdelméhez. A néptömegek nyomására a pana­mai kormány kénytelen volt bejelen­A panamai nép soha sem mondott ten i tiltakozását az Egyesült Államok 1 1 n^f tŔKiimnln ,n» AmAKibo! Al_ le a megszállt' terület szuverenitásá­ról. A szuezi válság idején a panamai nép is megmozdult, melyet az Egye­sült Államok azzal próbált elhallgat­tatni, hogy 1 millió 900 ezer dollárra emelte a csatorna-övezet bérleti díját. A néptömegek nyomására a pana­legfelsőbb fórumain, az Amerikai Ál­lamok Szervezeténél, sőt a Biztonsági Tanácshoz fordult. A múlt tapasztala­taiból következtetve világos, hogy a kormány nem képes következetesen érvényesíteni a nép jogait. Ám a vi­lág békeszerető, haladó emberei a panamai hazafiakat, a szabadságát és lisak az amerikai imperialisták, ha mai kormány kénytelen volt bizonyos szuverenitását követelő panamai né­követeléseket támasztani az amerikai p et támogatják. A világ közvéleménye külügyminisztériummal szemben. Pél- szolidáris a harcoló panamai néppel, dául követelték, hogy az övezet jelen- az Egyesült Államok kormánykörei tős pontjain a panamai zászló is végre ráébredhetnének, hogy a múlt­lengjen az amerikai lobogó mellett, ban lehetett lábbal tiporni a népek továbbá panamai postabélyegeket jogait és függetlenségét, használjanak. Panama a balboai új ~ • M . K. hatalmi érdekeiről vén szó, amelyek­nek „védelmét" évekkel ezelőtt a szomszédaikra rákényszerített egyen­lőtlen szerződésekkel biztosították. Az igazságtalan szerződések jelleg­zetes példája a Panama-csatorna. A század kezdetén az Egyesült Álla­3VÜ •rtfn 19B4. január ÍJ. * 0] SZÔ 3 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom