Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-11 / 11. szám, szombat

Pillanatkép a jugoszláv filmművészetről iimmiiimiimimiimiinmiii RÖVIDESEN ELKÉSZÜL a jugoszláv filmművészet hétéves terve, amely má ris széles körű viták középpontjában áll. Azonban ahhoz, hogy megérthes­sük e viták igazi jelentőségét, össze kell foglalnunk, mi Is történt az utób­bi hónapokban a jugoszláv filmművé­szetben. A legfontosabb esemény talán a filmgyártás radikális gazdasági, mű­vészi átszervezése volt. 1961-ben még tizenöt vállalat vett részt a filmgyár­tásban. Ezekből 1962-ben hét vállala­tot szerveztek, de e napokban ismét csökken a gyártók száma: a csödbeju­tott zágrábi Dubrava-filmet összevon­ják az ugyancsak zágrábi jadran-film­mel. A gazdasági átszervezéssel párhuza­mosan erőteljes elméleti munka Indult a jugoszláv film esztétikai problémái nak tisztázására. Az elmúlt egy-más­fél év alatt a szaklapok, s a különbö­ző művészeti fórumok alapos elemzés és kritika alá vették a jelenlegi film­esztétikai és filmművészeti irányzato­kat és ezekkel kapcsolatban többé­kevésbé azonos kritikai nézeteket ala­kítottak ki. A viták eredményeképp örvendetesen megélénkült a film­könyvkiadás is, és hasznos történeti, műfaji Ismertetések, öszefoglalók egész sora jelent meg. Természetsze­rűen elméletileg tisztázott elvek és fogalmak csak bizonyos idő után je­lentkeznek magukban az alkotások­ban. így történt ez a jugoszláv film­művészetben is. 1962 első félévének (az átszervezés szakaszának) filmjei még bizonyos zavarodottságot, tanács­talanságot tükröztek, noha már — legalábbis az előállított filmek szá­mában — megmutatkozott a minő­ségre törekvés. Amíg ugyanis 1961-ben harminchárom jugoszláv film készült, 196? ben huszonn^v. a z idén (október 15-1 adatok szerint) előreláthatólag tizennyolc—húsz filmet gyártanak. Eb­ben az esztendőben azonban már érez­hetően jelentkezik a korábbi esztéti­kai-művészi viták hatása. Emelkedett a forgatókönyvek színvonala — bár a forgatókönyvírás még most is a ju­goszláv filmművé­szet egyik tegna gyobb problémája. A máról szóló fil­mek sikere és ha tása is növekszik. Legjelentősebb mai tematikájú film a ,,Szemtől-szembe" (rendező: Branko Bauer), amely az idén diadalmasko­dott a pulai ;,aréná­ban" is. A film témá­ja rendkívül érdekes: Mllun Koprivica, egy nagy építkezés mun­kása újra meg újra szót emel a vezetés hibái ellen, amelye­ket súlyosaknak tart. A vádak régi barát­ját, egykori munkás- és harcostársát, Cu­mifi Igazgatót illetik. Az igazgató a kollek­tíva előtt kívánja tisztázni a „rágalmakat". A gyűlésen eleinte a pozíciójukat féltők és a „bürokraták" mellé állnak. De a munkás megdöbbentő leleplezései után visszájára íordul a hangulat, és „be­olvasnak" az igazgatónak, aki távozni kényszerül az üzem éléről . . . E film jelentősége, rendkívüli sikeré­nek titka abban áll, hogy jugoszláv film­ben első ízben ábrázolták Igazán művé­szien és drámaian a vezetők hibáit, s az így kialakult helyzet hatását az egyes emberek életére és lelkivilágára, anél­kül, hogy az olcsó hatáskeltés vagy ép­penséggel indulatszítás csapdájába es­tek volna. Az alkotók érdeme, hogy e po­litikai szempontból felettébb kényes té­mában megtalálták a lelkiismeret drámá­iét. Žika Mitrovič: Nevesinjska puskái című film egyik jelenete Mar léne Dietrich ABC-je Az Egyesült Államokban könyv jelent meg „Marlene Dietrich szótá­ra" címmel. A művésznő nemcsak mint filmsztár vált népszerűvé, ha­nem antifasiszta kiállásával is kivív­ta a békeszerető emberiség tisztele­tét és csodálatát. Marlene Dietrich akkor emigrált hazájából, Német­országból, amikor a vérszemet ka­pott hitlerista tábornokok világhódí­tó terveket szövögettek és véres szín­játékra készültek. Dietrich emigrá­ciója nem csupán menekülés volt a náci pokolból, hanem nyílt politikai tüntetés is a fasiszta rendszer ellen. Marlene Dietrich minden eszközzel harcolt a fasiszmus ellen. A második világháború Idején a front mögött szerepelt a szövetséges csapatok előtt. ^ Sajátos műve, melyből részletet közlünk, a művésznő véleményét tükrözi számos kérdésről. ANYAI SZERETET. A szeretet leg­tisztább és legszenvedélyesebb for­mája. AUTÖ. A férfiak kedvelt játéka. CÉLTALANSÁG. Ha ez jellemző va­laki életére, akkor az Illető felké­szült saját temetésére. ÉLET. Az élet nem szünidő, s ha valaki ezt vallja, akkor életében sok lesz a szünidő. GAZDAGOK. Többségükben nagyon unalmas emberek. GAZDAGSÁG. Az a hatalom, ame­lyet a gazdagság ad, veszélyes ha­talom, különösen a gazdagok kezé­ben. GYŰLÖLET. 1933-től 1945-ig gyűlöl­tem. Nehéz gyűlölve élni, ha azon­ban a körülmények úgy hozzák, meg kell tanulni gyűlölni. Aligha gyűlöl­hetek valakit,, aki csak személyem­nek ártott. Személyemnél nagyobb dolgoknak kell közrejátszaniuk, hogy gyűlölet ébredjen bennem. HIBÁK. Ezek más emberek tulaj­donságai. v HIROSIMA. „A Hirosimára dobott bomba Amerikára is ráesett. Nem városra, nem hadiüzemre, nem gyár­ra esett. Nem pusztított el templo­mokat, sem iskolákat, sem embere­ket. Mégis leesett, felrobbant és megrázkódtatta az országot. Oh isten, Irgalmazz gyermekeinknek, ir­galmazz Amerikának". Hermann Ha­gedorn, 1946. E sprok Burnett Szál­lóigéinek 1948-as 12. kiadásában je­lentek meg. Az 1955. évi 13. kiadás­ból kimaradtak. Nem kortünet ez? KÖNYVTAR. A legértékesebb do­log, amely az ember birtokában le­het. SZOKÁS. Gyakran öszetévesztik a szerelemmel. ÖNFEGYELEM. A fegyelem leg­hasznosabb válfaja. TÁNCOK. Azok a férfiak, akikkel szívesen elbeszélgetek, soha sem táncolnak. TARTÁSDÍJ. A szerelem elmúlásá­val keletkezett űrt tölti be. ZSÉMBESSfiG Megöli a szerelmet. (A Nyegyelja nyomán) Jelenet a „Veszélyes út" című filmből A „Szemtől-szembe"-nek (bár még csak néhány hete játsszák a mozikban) már egy kisebb könyvtárra rúgó irodalma van. S bár bizonyos művészi fenntartá­sokkal élhetünk vele szemben, (például kissé színpadi jellege miatt), kétségtelen, hogy az 1963-as év legértékesebb alkotá­sa Jugoszláviában. A TÖBBI MAI TÉMAJÜ film megol­dása is érdekesebb, jobb a korábbi években látott — hasonló jellegű — jugoszláv filmeknél. A „Korai ősz" (rendező: Tomo janič) egy évekig egyedül élő, elvált gimnáziumi tanár­nő drámája. Érettségiző lánya ellenzi az anya későn fellobbanó szerelmét egy fiatal iskolaorvos iránt, és ezért, tiltakozásképp öngyilkosságot kísérel meg. Gondos ápolással megmentik. A lány látja édesanyja szenvedését, enged álláspontjából, de már késő: az anya és az iskolaorvos végleg szakí­tottak ... Ezt a családi drámát is, színvonalasan ábrázolták a film alko­tói. Lényegében hasonló témát — bár tel­jesen más kicsengéssel — dolgoz fel a „Napok" (rendező: Alekszander Petrovič) című film ls, ez azonban nem az önfel­áldozást állítja cselekménye középpont­jába, hanem a magány kérdését. A magánnyal és a mai Ifjúság egyéb problémáival foglalkozik a „Homokvár" (rendező: Bostján Hladníkj, és — vígjá­ték formájában — a napokban elkészülő „Rengő-ringő nyár" (rendező: Obrad Gluš­čevič) című film is. E vígjáték főhősei külföldi lányokba szerelmes dalmát fiúk, a történet háttere a gyönyörű dalmát ten­gerpart és a növekvő Idegenforgalom. A felsoroltakon kívül még három mai tárgyú film készült. 1963-ban: a kevésbé sikerült „Földmunkások" (rendező: Zdra­ko Randič), a lélektani bűnügyi drámákat utánzó, de primitív és naturalista „Tizl­án-akció" (rendező: Rados NovakoviC), és a szirupos, félbünügyi „Sziget" (rendező: Jovan ZivanonlC), amelyet még Peter van Eyck és Elke Sommer remek alakítása Sem tudott az átlagos üzletfilmek szín­vonala fölé emelni. A TÖBBI FILM A HÁBORÚ TÉMÁJÁ­VAL foglalkozott, vagy történelmi ese­ményeket elevenített meg. Az utóbbi éyben három érdekes partizán-film is készült. A moszkvai fesztiválon is kitüntetett „Kozara" (rendező: Velja Bulajič, 1962.), a „Radopolje" (rende­ző: Stole JankoviC), és a „Veszélyes út" (rendező: Mate Relja). A „Koza­ra" sikerült háborús film, a „Radopol­je" megrázó, nagyerejű dráma, néhány ritka szép művészi megoldással, a „Veszélyes út" pedig egy nyolc-tizen­kétéves kisfiú csetlés-botlásalnak bá­josan megindító története a nagy há­borúban. Az angol „Nagy manőver"-re emlé­keztet az „Ember a fényképről", című filmalkotás (rendező: Vladimír Poga­čičj és az ellenállással foglalkoznak a „Két éj egy napon" (rendező: Radenko Ostojič), és a „Kettőskör" (rendező: Nikola Tankhofer) című filmek is, de sok újat nem tesznek hozzá a már e zsánerban látottakhoz. A történelmi témájú „Nevesinjska puskái" (rendező: Zika Mitrovlč), az „Azok a szép napok" (rendező: Fran­je Stiglič) nem haladják meg az átlag­filmek színvonalát. Mint a felsorolásból kitűnik, a jugo­szláv filmművészetből az idén majd­nem teljesen hiányoznak a vígjátékok. A „Szemtől-szembe", és a „Homok­vár" kivételével nem foglalkoztak a mai jugoszláv élet speciális problémái­val sem. ÍME, A JUGOSZLÁV FILMMŰVÉSZET mai helyzete. Az alkotók a filmgyártás hétéves tervének öszeállítása körüli vitában próbálják meg tisztázni a prob­lémákat, és kijelölni az új utat. FENYVES GYÖRGY űj kÖKiyvek * 1 IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHMHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII? Ján O tče nášek: Brich polgártárs Otčenášek Brich polgártárs című nagysikerű regénye a tizenkettedik cseh kiadás után másodszor jelent meg magyarul. A fiatal cseh író 1948 februárjának eseményeiről, e sors­döntő napok előzményeiről és követ­kezményeiről, valamint a különböző társadalmi beosztású emberek állás­foglalásáról rajzol hiteles képet. Brich — a könyv értelmiségi hőse — a februári eseményekre az értelmi­ségiek megszokott tétova magatartá­sával válaszol. A diktatúra iránti el­lenszenvet, ha csak átmenetileg is, de szembeállítja a rendszerrel, a munkásosztály hatalmával. Barátai­nak és környezetének hatására állam­ellenes cselekedetekbe sodródik. Brich, aki tulajdonképpen csak meg­tévedt, de nem tudatos ellenség, az utolsó pillanatban döbben rá, hol a helye, melyik az jgazi hazája. Otčenášek kiváló írói eszközökkel mutatja be, hogy főhőse miként döb­ben rá magatartásának hibás voltára, mint ismeri fel „barátainak" és az ún. „demokrácia" híveinek igazi arcát, ebből a felismerésből mint vonja le becsületesen a következtetéseket. Az fró a mesterien megrajzolt Brichen kívül kitűn.en rajzolja meg könyve mellékfiguráit is. Hús-vér em­berekként ismerjük meg a gazdag kereskedőt, a gátlások nélküli vállal­kozót, az üdvözülést egyedül a dog­máktól váró főiskolást stb., stb. Ot­čenášek könyvének minden alakja reális, a való élet hasonmás figurái. A Brich polgártárs a felszabadulás utáni cseh regényirodalom egyik leg­jobb alkotása. A művészien megírt könyv végig érdekes, lélektanilag megalapozott. Áz igen tanulságos és immár klasszikus értékű regény ez­úttal Tóth Tibor igényes fordításában jelent meg. Tóth Tibor írta az Otče­nášek pályáját megrajzoló és a re­gény értékeit elemző értékes utószót Is. (586 old.) (616—398 old.) (47,50 Kčs) Chabról: Isten bolondjai Chabról regénye a XVIII. század eleji francia vallásháborúk korszakát eleveníti meg. E néhol nehézkesnek tűnő, mégis érdekes, tanulságos re­gény világosan megmagyarázza az ak­kori idők eseményeinek összefüggé­seit, a szereplők hovatartozását és fontosságát. A szerzőnek a szöveghez fűzött jegyzetei és utalásai minden kérdésben eligazítást adnak, érthető­vé teszik azokat a jelenségeket ls, amelyek a mai ember számára fur­csák, idegenek. Az Isten bolondjai tulajdonképpen egy naivan hívő, ár­tatlan, kiéhezett és agyonsanyargatott paraszti népnek az önkényuralom el­leni hősies küzdelmét mondja el, eleveníti meg. S ha kitalált történet is, nagyon igaznak tűnik a könyv lapjairól elénk lépő Samui és Finette tiszta szerelme, megindítóan naiv gyermekbarátságuk, az antik hősökre emlékeztető tragédiájuk. Számunkra bármennyire is távoli a tárgyalt történet, a könyvet olvasva együttérző izgalommal, gyönyörköd­ve és borzadva követjük a Cévennek népének 1700—1703 közötti történe­tét. A szép formátumú, eligazító térkép­pel, gazdag jegyzetanyaggal és szó­magyarázattal ellátott kötetet Lontay László fordította, s Pohárnok Mihály illusztrációi díszítik. (378 oldal) (18.— Kčs)' (29.50 Kčs) Lion Feuchtwanger; Rókák a szőlőben A nagy német írónak a számos nagy síkerű életrajzi regény (Goya, A balgák bölcsessége stb.) írójá­nak a karácsonyi könyvpiacra a Mil­liók Könyve sorozatban a Rókák a szőlőben című műve jelent meg. Eb­ben a regényben, amely Feutchwan­ger művészileg legsikerültebb alkotá­sa, a racionalista, haladó gondolkodá­sú író a nagy francia forradalom korszakát és Mária Antoinette tragé­diáját dolgozza fel. Könyvét ő maga jellemezte legjobban. Többek között azt mondta: e regény egy süllyedő társadalom mulatságos balgaságáról, ravasz ostobaságáról és jólnevelt romlottságáról szól. Találnak majd benne szeretetreméltó nőket, ragyogó széllelbélelt férfiakat; üres szívvel párosuló szellemet és telt szívvel pá­rosuló ügyefogyottságot. S tökfilkók között egy nagy embert... És színhá­zat, meg politikát, gyűlölködést, pa­ráznaságot, barátságot, szerelmeske­dést, üzletet és szerelmet... Szól e regény férfiak küzdelméről, szavak és gondolatok küzdelméről — egy ha­talmasan zajló gazdasági átalakulás körül. És nem feledkezik meg arról sem, hogy beszámoljon az emberek vakságáról a történelem haladásával szemben s arról a mindent minde­nekkel összekötő olthatatlan össze­függésről, melyet oly kevesen ismer­nek fel. Feuchtwanger nem elégedett meg azzal, hogy csupán •felhasználja, cso­portosítsa és elegánsan tálalja a már feltárt anyagot, a kidolgozott prob­lémákat. Egy-egy műve megírását évekig tartó lelkiismeretes kutatás, elemző munka előzte meg. Művészi képzelete révén oly mélységekig ha­tolt, melyek a tudósok előtt rejtve maradnak. Könyveiben — így a Ró­kák a szőlőben is — nemcsak a tör­ténelmi helyzeteket rekonstruálja, ha­nem az emberi jellemeket is. A jellegzetes feutchwangerl mű ez­úttal két kötetben Déry Tibor szép fordításában, Vásárhelyi Miklós utó­szavával jelent meg. Liu Csing: A kezdet kezdete Azokat a regényeket, amelyek tő­lünk igen távol élő népek életéről, viszonyairól szólnak, mindig különös érdeklődéssel olvassuk. Tulajdonkép­pen felfedező útra indulunk velük abba az országba, amelyről a törté­net szól. A kínai falvak életéről ma­gyarul megjelent regények eddig leg­inkább a földosztás problémáiról szóltak. Liu Csingnak a Kezdet kez­dete címmel 1960-ban írt s most ma­gyarul is megjelent regénye az első, amely már ébredő falut, a földosztás utáni elindulást mutatja be. A Kezdet kezdete arról tájékoztat, mihez kezdtek a parasztok a tulajdo­nukba került földdel, hogyan dolgoz­tak az indulás nehézségei közepette, vagyis: milyen volt a kezdet. A könyv lapjain az elevenen élő parasztfigu­rák révén a szerző bepillantást nyúj| a kínai parasztok gondolkodásába, mindennapi életükbe, s egy megható szerelem történetének leírásával, ha csak nagy vonalakban is, de ecseteli a fiatalság életét, magatartását. Liu Csing nem ír róla részletesen, köny­vében mégis érezteti, hogy a parasz­tok, az egyszerű nép Kínában is békét akar. A kötetet Éliás Béláné fordította magyarra. (373 oldali (17,50 Kčs) Szalay Károly: Szatíra és humor Köztudomású, hogy a társadalmi viszonyok fejlődésévél a komikum, a humor és a szatíra szó tartalma is változott. A múlt század végén, de különösen a XX. században az évez­redek folyamán kialakult sokféle ko­mikumértelmezés időben egymás mel­lé került, és egyszerre tartotta érvé­nyesnek az egymással ellentétes elméleteket is. A dekadens polgári esztétika képtelenné vált a rendsze­rezésre, összekeverte a fogalmakat. A marxista esztétika teremt rendet ezen a téren is. A Szatíra és humor címmel most megjelent könyvével Szalay Károly fiatal marxista irodalomtörténész év­tizedes kutatómunkájának eredmé­nyét adja közre. Azt a problémakört elemzi és fejleszti tovább, amelyet már első könyvében a Karinthy Fri­gyesről írt monográfiájában ls érin­tett. Polemizál a korábbi szatíra- és humorelméletekkel, ugyanakkor fel­használja ezek eredményeit saját té­teleihez. Összefoglalja a komikum- és szatíraelmélet eddigi tételeit, újszerű megállapításokat tesz. A könnyed stí­lusban írt, de mindvégig tudományos értekezés a szakembereknek és az egyszerű olvasóknak egyaránt hasz­nos olvasmánya lehet. A névmutatóval ellátott kötetet Szi­tás György szellemes rajzai díszítik. (458 oldal] (22.— Kčs) Julius Lips: A dolgok eredete A nemrégen elhúnyt világhírű né­met néprajztudós közvetlen, izgalmas stílusban írt könyve a használati tár­gyak és a mai életformák keletkezé­séről szól. Julius Lips évekig tanul­mányozta az indiánok, az eszkimók, az afrikai és az óceániai természeti népek életét. A néprajztudomány se­gítségével a kutatómunka során szer­zett tapasztalatairól számol be. A pél­dák, epizódok és élmények sokaságá­val átszőtt, rengeteg rajzzal illuszt­rált könyv többek között feleletet ad arra: milyen szokások szabályozták a természeti népek életét, hogyan ke­letkeztek a hagyományos földműve­lési módszerek, és Intézmények, ho­gyan születtek a vallások, mítoszok, a természeti népek művészi alkotásai és általában mindaz, amit a kultúra és a civilizáció lényegének tartunk. Az igen beszédes néprajzi kiad­ványt irodalmi jegyzék, valamint név­és tárgymutató egészíti ki. (508 oldal) (28.— Kčs) Izsa) Ül SZÖ 10 * 1964. január 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom