Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-04 / 04. szám, szombat

Kapnak-e elegendő vetőmagot a kukoricatermesztők ľ Beszélgetés KAROL FOJTÍK mérnökkel, a Nyárasdi Növénynemesítő Állomás vezetőjével Az utóbbi évek szűkös takarmány­termése mezőgazdasági dolgozóinkat a kukorica és egyéb, nagy tömeget nyújtó takarmányok termelésére ösz­tönzi. Tény, hogy messze van még a vetés ideje, hiszen benne vagyunk a télben. Ennek ellenére nem árt, ha bepillantunk a Nyárasdi Növényne­mesítö Állomásra, mivel foglalkoznak ilyenkor a szakemberek. Ezzel kap­csolatosan néhány kérdést intéztünk Karol F o j tik mérnökhöz, az ál­lomás vezetőjéhez. 9 Az előző években n ehézsé gek merültek fel a vető mag beszerzésé­nél . Lesz-e több vet őmag? — 1962-ben nem voltak kedvező teltételek a kukoricavetőmag ter­mesztésére. Tavaly azonban sokkal jobb eredményekkel büszkélkedhet­tünk. A magnemesítésen kívül az egyszerű hibridkukorica magterme­lését 200—220 százalékra teljesítet­tük. A vetőmag minősége kifogásta­lan, csíraképessége a 96—98 száza­lékot ls meghaladja. Ezekből a hib­Karol Fojtík mérnök hetővé teszi a J6 minőségű, Idejeko­rán történő talajművelést. Az emlí­rwf7jtíkb¥Y5TO-3M0 hektárra biž- tett fajták ezenkívül jól meghonosít­tosítottuk a vetőmagot. hatók a kukorica- és répatermelő körzetekben ls. Sokkal jobb ez a O Milyen hibridfajtákat termeszte- hlbrld a má r > smert K AZ fajtánál, nek? 9 Vannak-e valamilyen jobb szőja­fajták? — Több, Kanadából és a Szovjet­unióból, sőt Magyarországról szárma­zó fajtát próbáltunk ki. Sprteíová mert a magasabb fekvésű helyeken m^rnöknő, egyik munkatársunk fog­egyrészt tőbb silózhatő anyagot és lalkozik a szója termesztésével. Ke­A legnagyobb súlyt az LSP fajtára ) ó magtermést ad. Ügy hiszem azon- resztezás útján sikerült néhány faj­helvezztlk Ez a ml feltételeink kö- ban,'a kukoricatermelő körzetek me- tát nemesítenünk. Kétfajta szójáról - zőgazdaságl üzemei legalább 50 szá­zalékban a középkései fajtát választ­ják. • Vannak-e tapasztalataik az új zött a leghasznosabb, a leggazdasá­gosabban termő növényeink egyike, bármelyik kukoricával felveszi a ver­senyt. A dunaszerdahelyl Járás me­zőgazdasági üzemeiben csövesen fit- . T. ^ 'V'Y'''"' lagosan 80-90 mázsát, májusi mor- hibridek termesztésévé !? zsoltan átszámítva pedig 38—52 má­zsát termett hektáronként. Kisebb mértekben termesztjük a Nyárasdi elnevezésű hibridet, mert van szó. Egyik középnövésű, általá­ban közepes tenyészidővel. Olyan keresztezett fajtáink is van­nak, melyek 240—280 mázsa zöld­anyagot adnak, silózásra megfelelő­ek, de vannak olyan fajtáink is, ame­lyek 14—18 mázsa magtermést ad­nak hektáronként. A már említett kromgfížl fajta 12 mázsás termést adott. A szója termelését a vegyszeres gyomirtás és a betakarítás gépesíté­— Igen. És nagyon is jók. Eddig ugyan pontos számításokat még nem végeztünk, de az előzetes termés­_ , w . . , . _ eredmények szerint 85—135 mázsás ennek a fajtának Igen hosszú a te- kalőszos te rmést értünk el, morzsol­nyészideje. Ez idén azonban ezzel a tan számttva pedi í, g 0f söt 60 m &. fajtával sem vallottunk szégyent, a zsáná l ­s többe t. lj a a szövetkező- Sének megoldásával kiszélesíthetjük, jó minőségű magtermés mellett nagy tekbe n betartják az agrotechnika el- A szója legjobb minőségű hüvelyei * veíti e2t a hozamot ők is könnyen ugyanis alacsonyan a föld fölött nő­elérhetlk. Munkatársaink ugyanis az nek, különösen szárazság esetén ter­Ifjúsági Faluban, Tornaiján, Palínban mészetes alkalmazkodóképességük és Stretávkán még a mi eredményein- folytán alacsonyan fejlődnek ki. A gé­_ Természetesen Eevébként fel- ket , s túlszárnyalták. Ezen egy csép- péket eaért úgy kell szerkeszteni, adľtunk T kSvitôeŠárak részére P« se m csodálkozunk. Körzetünk ter- hogy egészen alacsonyan a föld fölött Alkalmas sof ^eménvltőt tartalmazó mőföldjel túl kavicsosak, rosszabb fel- kaszálhassunk velük. Ehhez a talajt Alkalmas, sok kemenyitot tartalmazó termelünk, mint atöb- is simára kell előkészíteni. Rerné­Gyógyítható-e a rák? Elsőrendű fontosságú a megelőzés • Az egész világon lázas kutatás folyik • Közrejátszhat a tisztátalan levegő és a rossz táplálkozás is • Hazánkban három nagy intézet foglalkozik a rákkutatás problémáival Az orvostudomány az utóbbi években nagy sikereket ért el. A szocialis­ta országokban hozzájárul a nemzetközi tudomány sikereihez az is, hogy az egészségügyet az állam szervezi és az egyes feladatokat tervszerűen hajtja végre. Ennek köszönhető, hogy Csehszlovákiában is csökkent a cse­csemőhalandóság, csökken a tuberkulózisban megbetegedettek száma, stb. Mégis felmerül a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy a daganatok, külö­nösképpen a rák, nehezen gyógyíthatók. tömegű sllózható anyagot adott. 9 Foglalkoznak-e újabb hibridfaj ták nemesítésével? középkései és korai hibridfajták ter' mesztése. Gazdag anyag áll rendel­kezésünkre. Például a középkései hib­ridet már előállítottuk. Hasonlít a Nyárasdi fajtához, persze kicsit Ja vltottunk rajta. A középkései hibrid­bi szövetkezet. Nálunk például a mag^ lém, ezeket a problémákat rövidesen termés legfeljebb 106 mázsát eredmé- megoldjuk és a szója termesztése — nyezett, de Kelet-Szlovákiában a 136 f tz erre alkalmas területeken — meg­mážsás átlagot IS túlhaladták. honosodik. Feljegyezte: S. MÉSÄROŠ • Régen beszélünk a fehérjékben nek egyik előnye, hogy magtermesz- -3—~— ,',.,;-„„, , ' tésre és silóra egyaránt kiválóan al- gazaäg_jzpja term^W P rat,I e' kalmas, sok szénhidrátot és fehérjét májáról. Milyen elképzeléseik van- fr ^ Szovjetunióban tartalmaz. A csövek egyenletes ma-> nak ezzel kapcsolatosan ? n gasságban helyezkednek el a száron, ami lehetővé teszi a betakarítás gé­pesítését Ezenkívül még egy hibrid klte­Alapvető különbség a rosszindulatú daganatok és minden egyéb betegség közt az, hogy míg a legtöbb beteg­ségnek, különösképpen a fertőző be­tegségnek egy oka van (mint pél­dául a tuberkulózist a Koch-bacilus, a diftériát a diftéria-bacilus idézi elő), addig a rákos megbetegedésnek több oka is lehet. Még kísérleti úton is nehéz laboratóriumi állatokon rá­kot előidézni egyetlen anyaggal. Mi­vel a rosszindulatú burjánzást nem lehet egyetlen kórokozóra visszavezet­ni, az idők folyamán igen sok elmélet fejlődött ki, voltaképpen ml is okoz­za a rákot. Ma már nyilvánvaló, hogy több oknak kell közrejátszania. Napjainkban lényegesen gyakoribb a tüdőrák, mint azelőtt volt. Ennek kétségkívül a fejlődő iparosodás az oka, helyesebben nem is az, hogy több a gyár, hanem az, hogy tisztá­talan a levegő. Elsőrendű fontossága itt a megelőzés. A gyárakat úgy épít­sük, hogy a füst és korom csupán csekély mértékben szennyezze a le­vegőt és ne ártson légzőszerveinknek. De azt a tényt, hogy a rákos megbe­tegedésnek nem csupán egy oka van, bizonyítja az a körülmény is, hogy nem minden ember kap tüdőrákot, aki szennyezett levegőt szív be, sőt nem is mindegyik laboratóriumi állat betegszik meg, amellyel ilyen szennyezett levegőt lélegeztettünk. Sok kutató ezt azzal magyarázza, hogy a szennyezett levegő azoknak árt, akik rejtett vírusos infekcióban szenvednek. A rákot okozó vírusok ku­tatása ugyanis az egész világon igen hatékonyan folyik. Tudni kell azt, hogy nagyon sokféle vírus van, s ezek közül egyesekkel sikerült is laborató­riumi állatoknál daganatot előidézni. Tehát a rejtett vírusos infekció alatt különleges vírusokat értünk, s nem olyanokat, amelyek ismert betegsé­geket idéznek elő. Kutatják továbbá azt is, vajon van-e Összefüggés a rák és egyéb betegsé­gek között? Érdekes megemlíteni, hogy Afrikában meglehetősen elter­jedt betegség a májrák. Ez azzal ma­gyarázható, hogy az afrikai négerek rosszul táplálkoznak, gyakoriak ná­luk a májbetegségek, melyeket fehér­jehiány, (hús, sajt, tojás) idéz elő, s a májbetegségekből fejlődhet ki a májrák. Fontos itt megjegyezni, hogy az amerikai négereknél nem gyako­ribbak ezek a betegségek, mint a fe­hér embereknél, tehát nincs szó va­lami különös faji tulajdonságról, ha­nem a betegség a rossz táplálkozásra vezethető vissza. Érthető, hogy rövid közlemény ke­retében lehetetlen valamennyi elmé­leti kérdést megtárgyalni és értékel­ni. Hiszen a modern technika lehető­vé teszi, hogy elektron-mikroszkóp­pal olyan sejtrészecskéket is megfi­gyelhetünk, melyekről azelőtt fogal­munk sem volt. Ma már húszezersze­res nagyítást nem is tekintjük nagy eredménynek, bár ez már lehetővé tette, hogy a sejt egyes részecskéi­nek anyagcseréjét vizsgáljuk. A rák­kutatás olyan, mint egy mozaikkép. Ezer- és ezer kutató dolgozik, amíg egy kis részecskével elkészülnek, s ha majd az összes kis „kocka" együtt lesz, talán az egész kép is összeállítható. Az olvasó szempontjából fontos a kérdés, s joggal várja a feleletet: g y ógyíthat ó - e a rák? A rák gyógyítható, ha idejekorán leifedezik. Ezért nagyon fontosak a megelőző szűrővizsgálatok. A rákellenes küzdelemből hazánk is kiveszi részét. Három nagy intéze­tünk kizárólag ezzel a problémával foglalkozik. Csehszlovák kutatók szép számmal vettek részt az 1962-ben tar­tott moszkvai világkongresszuson, va­lamint a múlt év novemberében tar­tott budapesti kongresszuson is. A bu­dapesti kongresszust a Rákkutató In­tézet 25 éves működési jubileuma al­kalmával tartották, igen sok külföldi delegátus részvételével. A csehszlovák kutatók kapcsolat­ban állnak a világ kutatóival, ami természetes is, hiszen csak az egész világ tudósainak összefogása és együttműködése teszi majd lehetővé, hogy a tudomány ezen a téren is eredményeket érjen el. (FR) nyésztésével foglalkozunk, amely a nyárasdi középkései fajtának tulaj­donképpen a testvére. Valamivel ko­— Három éve foglalkozunk már a kromfeŕíži fajta korai szója nemesí­tésével. Tekintettel arra, hogy koráb­bi fajtákról van szó, kevesebb ter­mést ad és kimondottan csak élel­miszeripari célokra alkalmas. Amikor A Szovjetunióban A | • r . évente 3 millió laká s a kommunizmus varosai * Szatelit-városok rábban érik és ugyanolyan termést a szójával kezdtünk foglalkozni, azon ad, mint a kései hibrid. E két hib- voltunk, hogy alkalmasabb fajtákat riden kívül további korábban érő hib- tenyésszünk, amelyek magtermesztés­ridek nemesítésével foglalkozunk. Előfordul ugyanis, hogy a kései hib­ridek — némely években — nehe­zebben érnek be. Noha tavaly sike­rültek a kései érésű hibridek, nem árt, ha rövidebb tenyészidejű fajtá­kat is nemesítünk. A követkéző idő­szakban még négy — középkései, ké­sei hibrid nemesítésére fektetjük á súlyt. re és sllóZásra egyaránt alkalmasak. Ha összehasonlítást teszünk, akkor kiderül, hogy a kukoricafehérje ará­nya egy a tizenkettőhöz, nekünk meg a fejőátéhehek részére egy a hathoz arányú takarmányra van szükségünk. A szója ebben igen segíthetne, ki­egészíthetné a kukoricát, úgyhogy ezt az arányt egy a tízhez vagy ki­lenchez lehetne kiegyenlíteni. Ha az Ilýen takarmányhoz még erőtakar' • Milyen jelentőséget tulajdonít a z mányt, lücérnát is adhathánk, jelen tij hibrideknek? tős mértékben enyhíthetnénk a ta * METRO — függővasút — helikopter A szovjet várasok látogatóira a legnagyob hatást a nagyméretű építkezések teszik. A Szovjetunió­ban az ntőbbi időben gomba módra szaporodnak az új épületek. Korszerű külalakjuk jellemző a szovjet építészet új irányára. A Szovjetunió világviszonylatban az első helyen áll a lakásépítke­zésben. Évente tiibb mint három­millió lakás készül el, ami a világ lakásépítésének csaknem 40 száza­léka. A leggyorsabban talán Moszkva dél­, a a ň t,,!, (j t, x . ,j ka rm á nygondokat. A szója egyébként nyugati ker üi etének építkezései foly­A korai érésű hibr deket a hide- a silókukoricával keverve is termeszt- LeningrádlJan a Nye Vszkij kerü­gebb talajú körzeteknek szánjuk, ahol hető. Természétesen ehhez különféle letet é s j£g s városokban is minde­több a talajvíz és ahol a kukoricát herblcldekre lehne szükség, mert a n ekelőtt a lakótelepeket építik, követően búzát kívánnak termeim, kukorica ápolásához használt vegy- A n apyi r amú lakásépítkezéssel pár­Ebben az esetben indokolt a korai szerek kedvezőtlenül befolyásolják a huzamosan folyik a fontos középüle­hibrid, mert a rövid tenyészidő le- szója növekedését. tek építése j s Közülük meg kell em­líteni a 6000 férőhelyes Kongresszu­si Palotát a Kremlben, a Lenin-hegyen épült Pionírpalota terjedelmes épü­letkomplexumát, a junoszty nevű új szállodát, a borogyinói ütközet kör­képének épületét, a Moszkva nevíi áruházat a főváros délnyugati részén, a Rosszija-mozit, a szokolnyíkl kiál­lítási csarnokot. Más városok is ha­sonló nagyszabású középületekkel büszkélkedhetnek. Ilyen például Ki­jev sportpalotája és aiitóbuszállomá­sa, Leningrád ifjúsági Színháza, Rosz­tov újjáépített színháza vagy Szoési mozija. Pontos tervek alapján Természetesen ezt a széles körű építkezést nem irányíthatja a vélet­len. Pontosan elkészített tervek alap­ján fognak hozzá. Az építkezési ter­vek az 1980-ig terjedő időszakra vo­natkoznak, a városépítési tervek ke­retében. A szovjet építészek a XXII. Ki mit vet... Minden csövet alaposan át kell nézni, mert... az elején már megmondtuk ITeslík felv;) pártkongresszus határozataiból indul­nak ki, amelyek leszögezték, hogy a városok építése, az építészet és a területi tervezés mind nagyobb jelen­tőségű szép és kényelmes városok és telepek, valamint a lakóházak, köz­épületek, gazdasági és ipari épületek felépítésében, A városoknak és a te­lepeknek célszerű, komplex házcso­portokból kell állniuk, ahol összhang­ban vannak egymással a gyártelepek, a lakóterületek, a köz- és kulturális épületek, a közszolgáltatások épüle­tei, a közlekedés, a technikai és energetikai megoldások. A legköze­lebbi időszakban minden várost és munkástelepet kiépítenek, illetve tö­kéletesítenek. Az említettekkel kap­csolatban sok értékes gondolatot ta­lálunk Hruscsov beszédében és szá­mos vitafelszólalásban. Az új tervek kidolgozásában a leg­nagyobb munkát a műszaki-gazdasági megoldások jelentik. Erről a sokolda­lú, nagy kiterjedésű munkáról nem adhatunk átfogó képet, azonban Moszkva fejlesztésének példáján még­is megkíséreljük felvázolni egy-egy mozzanatát. A tervek kidolgozásánál az egyik legfontosabb szempont: a legjobb, a legmegfelelőbb élet- és munkafelté­telek megteremtése. Az alapvető fel­adatok közé tartozik mindenekelőtt az elegendő vízmennyiség, — ívó- és ipari víz — a csatornázás, a fűtés biztosítása és a levegő tisztítása. A felsoroltak már egymagukban Is igényes és költséges berendezéseket követelnek, mint például a fűtőerő­mű építését, az ipari építkezések he­lyes elhelyezését és minden egészség­re káros körülmény kizárását. A nagyvárosokban nagyon fontos a lakótelepek, munkahelyek, középü­letek és a pihenést szolgáló helyek összhangba hozása. Feltétlenül él kell kerülni a hosszú utazásokat — az utazgatásokat mérhetjük ugyan kilométerekkel is, de mindenekélőtt az az idő a mérvadó, amelyet a köz­lekedési eszközökön eltöltünk. METRO és függővasút E probléma egyik megoldása bizo­nyára a közlekedés javítása és meg­gyorsítása. Moszkvában ez elsősorban a Metro tökéletesítését jelenti. Ta­lán nem szükséges aprólékosabban leírni a moszkvai földalattit és mű­szaki tulajdonságalt. A világon a leg­modernebbek közé tartozik, s a jövő­ben is valószínűleg megmarad a vá­rosi tömegszállítás legfontosabb esz­közének még akkor is, ha a közleke­désben helikopterekkel, függővasu­takkal és egyéb korszerű megoldások­kal próbálkoznak. A Metro hálózatát persze a belvárosban már nem fogják tovább terjeszteni, az új útvonalak a városperemek felé irányulnak. A föld­alatti mai 75 km-ét 350 km-nyire hosszabbítják meg. Ami a fiiggővasu­takat illeti, valószínűleg a városok így fog kinézni Moszkm egyik utca kereszteződése ÜJ SZÖ 6 * 1964. január 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom