Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-28 / 28. szám, kedd

Szlovákia népgazdaságfejlesztési terve (Folytatás a 4. oldalról) sok zömét. Tekintettel e körülmény­re, a vállalatoknak és a nemzeti bi­zottságoknak sokkal céltudatosabban kell megteremteniük annak feltéte­leit, hogy a nőket bevonják a munka­menetbe. Ennek érdekében nemcsak a bölcsődék, óvodák és egészségügyi intézmények hálózatát kell kibővíte­ni, hanem meg kell teremteni a szakképzettség elnyerésének feltéte­leit és meg kell javítani a munka­környezetet ls. A szakképzettség növelése során figyelmet kell szentelni a munkások pótlólagos képzésére, hogy szakmun­kási képesítésre tegyenek szert, fő­leg azok a munkások, akiket maga­sabb bérosztályba soroltak be és akik hivatásukban sok éves gyakorlattal rendelkeznek. Gondoskodni kell főleg a munkásnők szakképzettségének nö­veléséről, hisz Szlovákia népgazda­ságában a munkások harminc száza léka nő. Már ma látjuk és érezzük, hogy az ipari tanulóintézetek elhanyagolása a múltban kedvezőtlenül befolyásolja az ifjúság hivatásbeli megoszlását. Sok fiatalt kell kiképezni szakmun­kássá, főleg 1965 után, s ezért sür­gősen gondoskodni kell szakmai ta­nulóintézetek, ipari tanulóközpontok és iskolák építéséről. Biztosítsuk a folyamatos tervteljesítést A tervben előirányzott feladatok teljesítésében döntő szerepet fog ját­szani, hogy minden munkahelyen konkrét intézkedéseket tegyenek, amelyek az év elejétől fogva megte­remtik a feladatok folyamatos telje­sítésének feltételeit. Milyen intézkedésekről van szó? Elsősorban részletesen meg kell ismertetni a dolgozókkal a terv fel­adatait, s velük együtt az akcióter­vek kidolgozása során tavaly szer­zett tapasztalatokra támaszkodva kl kell dolgozni a terv teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Nem volna szabad megismételődnlük az olyan eseteknek, hogy már a terv felbon­tása során komoly aránytalanságok merülnek fel a terv egyes részel, fő­leg a termelési terv, az anyagi-mű­szaki ellátási terv és a pénzügyi terv között, vagy az, hogy a vállalati ter­vekben csak formálisan biztosítják az állami tervet. Nagy figyelmet kell szentelni an­nak, hogy az egyes időszakokban arányosan osszák el a feladatokat. Ennek megfelelőn meg kell teremte­ni ennek minden szükséges feltéte­lét, elsősorban ügyelni kell a terme­lés anyagellátására. Múlhatatlanul szükséges, hogy a fe­lettes gazdasági szervek sürgősen megoldják az 1964. évi anyagi-műsza­ki ellátás problémáit. A termelés anyagi fedezetének biz­tosítása érdekében nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk a készletek jobb kihasználásának kérdését, an­nál is inkább, mive] egyáltalán nem lehetünk elégedettek a tavalyi ered­ményekkel. Hogy ugyanez az idén ne ismétlődjék meg, sokkal felelősebben kell felhasználnunk az 1964. január 1-i leltár eredményeit. Gazdaságunk folyamatos fejlődése, hatékonyságának fokozása jelentős mértékben attól függ, hogy ne állít- I területén. sunk elő olyan termékeket, amelyek iránt nincs kereslet. Természetesen az efféle fényűzést tovább nem tűrhetjük, s nem marad más hátra, mint hogy a vállalatok efféle javaslatait kellőképpen módo­sítsuk. Természetesen a terv végrehajtása során újabb eladási problémák me­rülhetnek fel, például azzal kapcso­latban is, hogy a leltározás eredmé­nyei a szállítók és fogyasztók viszo­nyában is kifejezésre jutnak. Ez megkívánja, hogy nagyon érzékenyen reagáljunk a fogyasztók kívánságaira, rugalmasan levonjuk belőlük a szük­séges következtetéseket. Meg kell te­remteni a termelés és a fogyasztás helyes viszonyát. Ezzel kapcsolatban a vállalatok vezető dolgozói lássák be, hogy jövőben a tervet csak ak­kor tekintjük teljesítettnek, ha a termelést fogyasztói vonalon ls biz­tosítják. Fontos szerep jut az Állami Bank­nak, amely nem folyósít hitelt, nem engedélyez béralapot olyan terme­lésre, amelynek értékesítését nem biztosították. Amennyiben vita me­rülne fel arról, hogy biztosították-e vagy sem az értékesítést, ilyen kér­désekben a bankközpont dönt az ille­tő minisztériummal egyetértésben. A népgazdaságunk hatékonyságá­nak növelésére irányuló törekvé­seinkben jelenleg rendkívül fontos, hogy minél gazdaságosabban használ­juk ki minden belső erőforrásunkat éS tartalékunkat. E tekintetben az utóbbi évek során sokat mulasztot­tunk, s ezért a gazdaságosság növe­lését tekintve az 1964. év jelentse a tartalékok céltudatos feltárásának kezdetét, különösen a behozott nyers­anyagok és egyéb anyagok, fémek, üzemanyagok és energia fogyasztása Nemzetközi szocialista munkamegosztás és távlattervezés A CSKP KB plenáris ülése hang­súlyozta, az utóbbi Időkben legsür­gősebb problémáink megoldása arra vezetett, hogy túlsúlyba került az operatív, gyakran kampányszerű irá­nyítás, ahelyett, hogy elvi jelentő­ségű, hosszú lejáratú intézkedéseket foganatosítottunk volna. így nem jut­tathattuk érvényre hiánytalanul a XII. pártkongresszus határozataiban kitűzött célokat. A párt elnöksége ezért feladatul tűzte ki, hogy májusig dolgozzák ki a csehszlovákiai gazdaság fejleszté­sének alapvető feladatait 1970-ig. Az alapvető láncszem a nemzetkö­zi munkamegosztás fejlesztése legyen a KGST keretében, amely megnyitja számunkra elsősorban a szükséges nyersanyagok biztosításának útját és elősegíti munkásaink és technikusa­ink termelési tapasztalatainak jobb kihasználását, főleg a gépiparban. Ezzel kapcsolatban célszerűnek mu­tatkozik, hogy a Szovjetunióval együtt tisztázzuk a mi szükségletein­ket is fedező alapvető szovjet ipar­ágak kapacitásának kibővítését szol­gáló közös akcióinkat. A többi szo­cialista országgal is közösen kell majd megoldanunk a nyersanyagok biztosításának és a munkamegosztás­nak a kérdéseit, főleg a gépipar, a kohászat, a vegyipar és a közszük­ségleti cikkeket gyártó iparágak te­rületén. A nemzetközi szocialista együttműködés e kérdéseinek kidol­gozása során kezdeményezőn kell fellépnünk, tekintetbe véve más or­szágok szükségletelt is. Másik alapvető feladatunk, hogy a termelésben kihasználjuk a tudomá­nyos és műszaki haladás eredményeit, a termelés szakosításával, összponto­sításával és egybehangolásával teljes mértékben kihasználjuk erőforrásain­kat és saját széles körű termelési bázisunkat. Emellett el kell sajátíta­nunk a tőkésországok legjobb ered­ményeit is. A népgazdaság fejlődésében döntő Jelentősége van a vegyiparnak, amely gyártmányaival elősegíti a fémek megtakarítását, biztosítja a mező­gazdaság ellátását műtrágyával és egyes takarmányokkal, kiszélesíti a termelőeszközök és közszükségleti cikkek termelésének anyagi bázisát és általában hozzájárul a társadalmi munka megtakarításához. A vegyipar fejlődése a mezőgaz­dasági termelés további növekedésé nek, s ezzel természeti forrásaink lényegesen jobb kihasználásának egyik fő feltétele. E cél eléréséhez alkalmazkodik a gépipar ls, hogy kibővítse a vegyipari berendezések nek, a feldolgozó iparágaknak, a mezőgazdasági gépek és automata gépsorok előállításának termelési bá­zisát. A népgazdaság tárgyi problémáinak jobb megoldása érdekében meg kell javítani a tervezés és a vezetés módszereit. A távlati tervek kidol­gozásánál műszaki-gazdasági koncep­ciókból kell kiindulni, gondosab­ban megvizsgálni népgazdaságunk szükségleteit és lehetőségeit és olyan aktív megoldásokat kidolgozni, ame­lyek nagyobb hatékonyságra vezet­nek. A CSKP KB és a kormány a tudo­mányos kutatóintézetek és főiskolák szakembereiből összeállított széles körű aktíva segítségével egész sor módszertani és szervezési intézkedést készít elő, amelyek hivatottak bizto­sítani a népgazdaság tervszerű irá­nyításának nagyobb hatékonyságát. Sabolčík elvtárs végül hangsúlyoz­ta, hogy szocialista társadalmunk to­vábbi fejlődése érdekében 1964-ben olyan feltételeket kell teremteni népgazdaságunk fejlesztésében, hogy az elért eredmények a következő időszakban gyorsabb fejlődésünk alapjául szolgáljanak. Az 1964. évi terv javaslata célul tűzi ki, hogy fokozatosan megszün­tesse az aránytalanságok növekedé­sét, helyreállítsa a társadalmi terme­lésnek és hatékonyságának gyarapo­dását. Ez lehetővé teszi, hogy a to­vábbi években biztosítsuk a Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusán kitűzött célokat. Az idén megoldandó feladatok megkövetelik, hogy mindjárt az év elejétől fogva minden szakaszon és minden munkahelyen a pártszerveze­tek, gazdasági és társadalmi szerve­zetek minél szélesebb körű tevékeny­séget fejtsenek ki, s mindent meg­tegyenek a dolgozók tömeges kezde­ményezésének kiszélesítésére. E kérdésekkel foglalkozzanak a pártszervezetek évzáró taggyűlésein. E problémák alkotják a szocialista munkabrigádok országos értekezleté­nek, az ifjúsági szövetség konferen­ciáinak, az EFSZ-ek VI. kongresszu­sának, valamint a népképviseleti szervek választásai előkészítésének tartalmát. A munka idei ünnepének, hazánk szovjet hadsereg általi felszabadu­lása 19. évfordulójának előkészítése szolgáljon alkalmul arra, hogy tovább fejlesszük a dolgozók kezdeménye­zését a szocialista munkaversenyben, a szocialista munkabrigádok mozgal­mában, s tovább szélesítsük a nép­nevelő és politikai tömegmunka újabb formáit és módszereit. A kötelezettségvállalások mozgal­mát fejlesztve egyben következetesen harcolni kell a dolgozók kezdemé­nyezését fékező formalizmus ellen. Ez alkalommal nem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy ez év elejétől a CSKP KB levelére adott válaszként ígéretesen fejlődésnek indul a köte­lezettségvállalások mozgalma, főleg azokban az üzemekben és munkakö­zösségekben, amelyeket a XII. párt­kongresszus címével tüntettek ki. Annak érdekében, hogy kiszélesít­sük a dolgozók tömeges kezdeménye­zését az állami terv feladatainak tel­jesítésében, teljes mértékben ki kell használni a Szlovák Nemzeti Felke­lés 20. évfordulóját. Ezzel kapcsolat­ban örömmel üdvözöljük, hogy a közép-szlovákiai kerület — amelynek területén volt a Szlovák Nemzeti Felkelés bölcsője — élére állt annak a mozgalomnak, amely a felkelés 20. évfordulója alkalmával bontakoztatja ki a dolgozók tömeges kezdeménye­zését. Elvárjuk azonban, hogy a töb­bi kerület sem marad el a közép­szlovákiaiak kezdeményezése mögött, s versenyezni fognak az elsőségért a népgazdasági terv teljesítésében. Az SZLKP Központi Bizottságának szilárd meggyőződése, hogy a párt valamennyi szlovákiai szerve és szer­vezete, minden kommunista erőfeszí­téseink élére áll és példájával vezeti a dolgozókat, hogy következetesen teljesítsék az idei állami terv igé­nyes feladatait. A limbachi erdő­munkások 13-tagú csoportja Pavol Chvíla vezetésével kiváló munkaered ményeket ért el és elnyerte a szocia lista munkabrigád valamjnt a CSKP XII. kongresszusé nak brigádja meg tisztelő címeket. E kollektíva érdeme, hogy a pezinoki er dőgazdaságnak már négy ízben ítélték oda a Szov­jetunió erdőgazda­sági dolgozóinak vörös zászlaját. Képünkön: Franti­šek Bordáö és Jo­zef Grof, a fakiter­melő csoport dol­gozói motoros fű­résszel szálfát dön­tenek. (K. Cích — CTK — felvétele) Több mint ezer ifjúsági szodaÜsta munkabrigád... A szocialista munkabrigádok országos konferenciája előtt A legtöbb járásban már megtartották a szocialista munkabrigádok já­rási értekezletét. A büszke elmért versenyző kollektívák második országos konferenciájukra készülnek. Hogy az elmúlt három év alatt a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség hogyan vette ki részét az említett mozgalomból, erről tájékoztatta tegnap az újságírókat Róbert Harenfiák elvtárs, a CSISZ Szlo­vákiai Központi Bizottságának titkára. A szocialista munkabrigádok I. kon­ferenciája előtt kétezertizenegy ifjú­sági kollektíva dolgozott népgazda­ságunk különböző ágazataiban. A két konferencia időszaka alatt az ifjúsági kollektívák száma 4293-ra növekedett. Ezzel párhuzamosan bővült a büszke cím viselői és az érte versenyző kol­lektívák száma is. Ma már 1026 ifjú­sági mukaközösség dicsekedhet a megtisztelő címmel, míg 2392 verse­nyez érte. A büszke címért versenyző kollektí­vák száma megnövekedett, ennek el­lenére a róluk való gondoskodás terén lemaradás mutatkozott. Nem egy he­lyen a versenyző ifjúsági kollektívá­kat formálisan értékelik. Például a bratislavai Matador-gyárban Vajda elvtárs munkaközösségét hatvankettő­ben javasolták a megtisztelő címre, de csak egy év múlva kapták meg. Az Ilyen és hasonló eljárás a szocia­lista munkabrigád-mozgalom rovására megy. Nem egy üzemben felmerül a kér­dés, ki a felelős az Ifjúsági szocialista munkabrigádokért, Illetve a megtisz­telő címért versenyző kollektívákért. Természetesen, hogy a CSISZ, mivel fiatalokról van szó, de ugyanakkor le kell szögezni, hogy a szakszervezet is, mivel e mozgalmat az üzemi bi­zottságok Irányítják. Ha a CSISZ és a szakszervezet funkcionáriusai jobb együttműködést valósítanának meg, ez elsősorban is a mozgalom javát szol­gálná. Igaz, ez nem menti fel a gaz­dasági dolgozókat a felelősség alól, mivel a verseny rendszertelen értéke­lése nem egy esetben a kollektíva szétesését eredményezi. A mezőgazdaságban az ifjúsági kol­lektívák jelenlegi száma 830, amelyből 315 versenyez a címért, hat pedig már viselője. A kerületek közül a nyugat­szlovákiai dicsekedhet a legjobb ered­ménnyel, ahol 450 ifjúsági munkakö­zösséget tartanak nyilván. Örömteljes, hogy az említett kollektívák egyhar­mada a gépesítésben dolgozik. Az ál­lattenyésztés az az ágazat, ahol igen kevés a fiatal. Ezen a helyzeten mi­előbb változtatni kell. A CSISZ üzemi és falusi szervezetei­nek a következő időszakban nagyobb gondot kell fordítaniuk a versenyző kollektívák megerősítésére és arra, hogy az ifjúsági kollektívák a meny­nyiség mellett a minőségről sem fe­ledkezzenek meg, s hogy minél több üzemben tovább fejlődjön az ostravai fiatalok kezdeményezése, amely az el­ső negyedévi tervfeladatok túlteljesí­tésére irányul. -nj­A kutatók segítenek a bányászoknak Közuiainkon évről évre egyre több motorosjármű közlekedik. A nagy forgalom okozta zaj csökkentésével s esetleges kiküszöbölésével a prágai motorkísérleti intézet dolgozóinak egy csoportja foglalkozik. Képünkön: Ľuboš Kubát (a motornál) és Bohumír Šverhat motorzajmérő-készülé­ket szerel, (J. Bárta - CTK felvj (ČTK) — Szlovákiában az Érckuta­tó Intézet rudňanyl, Banská Štiavni­ca-1 és košicel munkahelyeinek dol­gozói oldják meg a bányakutatással kapcsolatos feladatokat. A rudňanyak különösen a vasércbányák közepes vastagságú függőleges lelőhelyei ki­termelésének lehetőségeivel foglal­koznak. További munkahelyek felada­ta a bányák hőszabályozásával, szel­lőztetésével, valamint a külszíni fejtéssel összefüggő problémák meg­oldása. A rudňanyl bányakutatók kollektí­vája Ondrej Počubay mérnök vezeté­sével már több figyelemreméltó sikert könyvelhet el. Nemrég a kamarafejtés egyik problémáját sikerült megolda­niuk azzal, hogy szovjet gyártmányú BA—100 és NKR—100 típusú fúróbe­rendezésekkel mélyítettek hosszú, nagy átmérőjű furatokat. Az említett fúróberendezéseket kísérletileg leg­először a rudňanyl bányában használ­ták és egyazon fejtési fronton sikerült 62 000 tonna ércet fejteniük. Csupán az utolsó robbantással, amikoris 9 furatba összesen 970 kg robbanóanya­got helyeztek, egy csapásra mintegy 16 000 tonna ércet fejtettek. Ez a fej­tési módszer, bár rendkívül erős rob­bantást igényelt, semmilyen kárt sem okozott a szomszédos tárnákban E kí­sérleti robbantásban nagy segítséget nyújtott a bányakutatóknak az Anton Chudoba előmunkás vezette bányász­1 kollektíva, valamint František Kubiny , és Gejza HlavaJ fúrómesterek is. Kiválóak az eredmények, így hát a rudňanyl bányászok sem fukarkodnak a dicsérettel. Meggyőződtek a szovjet fúróberendezések előnyeiről, és szíve­sen dolgoznak velük. A nagyméretű hosszú furatok segítségével meggyor­sított fejtés biztonságos és kezeskedik a nagyfokú munkatermelékenységről is. A 'bányászok csupán a kísérleti fejtési fronton 78 százalékkal nagyobb teljesítményt értek el a hagyományos módszerekkel elérhetőknél. Tudják azonban, hogy még ezt sem tekinthe­tik csúcsteljesítménynek. Már a közel­jövőben készülnek még szebb, jobb eredmények elérésére. Tervbe vették, hogy még ez Idén további négy fejtési fronton alkalmazzák az érejövesztés új módszerét. Példájukat a Nižná Sla­ná-i bányászok is követik. A rudňapyi bányakutatók az új esz­tendőben a švábovcei és kišovcel mangánbánya 30—40 cm vastagságú mangánérc-rétegei fejtésével kapcso­latban felmerült problémák megoldá­sára összpontosítják figyelmüket. Egyben azt a célt is követik, hogy a bányászok minél nagyobb mértékben mentesüljenek a fárasztó munkáktól, de legalább 8 százalékkal legyen na­gyobb munkatermelékenységük. A bá­nyakutatók e feladataik megoldására törekedve szorosan együttműködnek a bányaüzemek dolgoz61val, 1984. január 31. * (j] SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom