Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-25 / 25. szám, szombat

A magyar iskolák jövője niter A

nyelv a megértés eszköze. Segítségével sajátltjuk el azokat az ismereteket, melyeket az emberiség a tudomány, a technika, a kultúra és az élet valamennyi szakaszán évszázadok, évezredek folyamán felhalmozott, gyarapított és ránk hagyott örökségül. A nyelv segítségével Ismerjük meg a bennünket körülvevö világot és embereket. Minél Jobban elmélyülünk az Ismeretekben, annál szélesebbre tárul a világ előttünk. Az emberiség fejlődésének olyan szakaszába lépett, amikor a népek, nemzetek nem zárkózhatnak többé sem néprajzi, *sem szigorú országhatárok mögé. A népek boldogulását, további felemelkedését csak a nemzetközi békés együttműködés segítheti elő. Az atomkorszak óriási tudományos és műszaki felfedezései csak akkor szolgálhatják az egész emberiség javát, ha valamenyi nép sajátjává válnak. A szocialista világrendszer a népek, országok kapcsotatában, együttműködésében, egymás kölcsönös önzetlen megsegítésében minőségi, forradalmi változást jelent. Az együttműködés / összehangolásában felmerülő, minden átmeneti probléma és nehézség ellenére, egymás megsegítése ragyogó példáinak vagyunk szemtanúi. S az Ilyen példák a jövőben szinte napról napra gyarapszanak majd. A kölcsönös együttműködés szükségessége hatványozottan érvényes a nemzetek és nemzetiségek kapcsolatában egy-egy országon belül is. Csehszlovákia esete ennek különösen szép példája. A cseh és szlovák nemzet, valamint az itt élő nemzetiségek gazdasági és kulturális felvirágzása az egész szocialista társadalom, az egységes csehszlovák népgazdaság eredményeitől függ. Vajon lehetséges lenne Szlovákia gyors ütemű építése a cseh Ipar, a cseh szakemberek segítsége és az egész népgazdaság eszközeinek összpontosítása nélkül? Vagy elképzelhető az Itt élő magyar dolgozók anyagi jóléte és kulturális felemelkedése szocialista társadalmunk óriási eredményei nélkül? S viszont! szocialista társadalomépítésünk sikerei, erdményei hazánk valamennyi dolgozójának — nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül odaadó munkájától, törekvésétől függnek. Társadalomópttésünk nagy feladatainak megoldására csak felkészült emberek képesek. Ilyen vonatkozásban a nyelv, mint a megértés eszköze, nagy szerepet játszik dolgozóink életében. 'Mert a nyelv — s elsősorban az anyanyelv — alapos Ismerete a tudás, az ismeretek elsajátításának, s végső fokon az érvényesülésnek nélkülözhetetlen feltétele. Ezzel kapcsolatban szólnunk kell egy levélről, amelyet Írója a ligetfalusi (Petržalka) szülők, a szülői munkaközösség nevében küldött szerkesztőségünknek. Felhívja figyelmünket arra, hogy egyes személyek igyekeznek a magyar szülőket meggyőzni: gyermekeiket adják szlovák iskolába, mert a magyar iskoláknak úgy sincs jövője. A szülő belátása szerint A ligetfalusi eset egymagában nem igényelne nyomdafestéket. Elintézhető a helyszínen is. Ám hasonló megnyilvánulásokra már országjáró munkatársaink is felfigyeltek. Ez késztet bennünket arra, hogy az esettel lapunk hasábjain foglalkozzunk, nehogy az egyéni túlkapásokat, helytelen nézeteket vagy cselekedeteket bárki is társadalmunk, pártunk nemzetiségi politikájának rovására írja. Alkotmányunk szocialista köztársaságunk minden polgárának egyenjogúságát biztosítja. A szülő józan belátása szerint döntheti el, milyen nyelven taníttassa gyermekét. Természetesen a jog egymagában kevés lenne. Társadalmunk megteremti a joggyakorlás feltételeit ls. Dél-Szlovákiában több mint kilencszáz különféle magyar iskola működik. A magyar szülők gyermekei mindazokat az előnyöket élvezik, amelyeket társadalmunk a gyermekeknek nyújt. Akárcsak a cseh és szlovák gyermekek, Ingyenes oktatásban részesülnek, ingyen kapják a tankönyveket, tanszereket, s a szü lők anyagi helyzetének megfelelően ösztöndíjat, kedvezményeket élveznek az iskolában, az óvodában és a nap közi otthonban. Köztársaságunkban sem törvény, sem hivatal nem külön böztethet meg cseh, szlovák vagy ma gyar gyermekekel. A gyermekek nem zetiségre való tekintet nélkül egyenlő gondoskodásban és anyagi javakban részesülnek. A nemzetiség tehát nem lehet hátrány sem gyermek, sem fel nőtt számára. Mindez magától értetődő dolog, közIsmert Igazság, alkotmányban, törvényben és párthatározatokban lefektetett tény. Egyes felelőtlen személyek meggondolatlan kísérlete a magyar iskolák tekintélyének csorbítására homlokegyenesen ellenkezik pártunk lenini nemzetiségi politikájával. Aki a magyar szülőkben kételyeket támaszt a magyar- Iskolák Jövője iránt — kétségbe vonja a nemzetiségi egyenjogúságot és pártunk politikáját. Egész természetes, hogy az alkotmányban lefektetett Jogok szellemében visszautasítunk minden olyan próbálkozást ls, amely a magyar szülőt bármilyen módon is korlátozná abban, hogy gyermekét szlovák iskolába adja. A magyar szülőknek ez a Joguk éppúgy elvitathatatlan, mint az, hogy gyermeküket magyar Iskolába írassák. Itt egyetlen szempont fontos: a gyermek és nem utolsósorban a társadalom érdeke. A kettő egymástól elválaszthatatlan. A gyermek, a szülő, a társadalom elsőrendű érdeke, hogy a Jövő nemzedéket, az Iskola olyan tudással vértezze fel, amellyel az élet bármely szakaszán megállhatja a helyét. A gyermek jövőjét egyes-egyedül a tudás biztosíthatja. S ezzel kapcsolatban felmerül a mind szélesebb körű Ismeretek elsajátításának hogyan, ja, mikéntje. Nyelvében él a nemzet Tény, hogy a magyar nemzetiségű gyermek érvényesülése szempontjából elengedhAetlenül fontos a szlovák vagy a cseh nyelv elsajátítása. A magyar fiatal a tárgyi Ismereteit, szaktudását csak így érvényesítheti teljes mértékben. A szlovák nyelv hiánya szárnyszegettséget Jelent, ténykedést területe leszűkülne a tnagyarlakta területekre. Ez pedig káros a társadalom és káros az egyén számára is. A szakemberek elosztása nem nemzetiség, hanem a képesség és a népgazdaság követelményei szerint történik. Elképzelhetetlen, hogy valamennyi fiatal magyar szakember kizárólag Dél-Szlovákia Járásaiban helyezkedhessék el. Lehetetlen, egyben előnytelen ls, mert a magyar fiatalok érvényesülési lehetőségeit szűkítenénk .-f.,-t*-.T • .. - v-T-.Egészen természetes azonban, hogy a szlovák nyelv hangsúlyozása mellett nem szabad megfeledkeznünk az anyanyelv felbecsülhetetlen fontosságáról. Miért emeljük ki az anyanyelv óriási jelentőségét? Egyszerűen azért, mert - a tárgyi tudás, az ismeretek alapos elsajátításának alapfeltétele az anyanyelv Ismerete. Nem új megállapítás. Komenský már négy évszázaddal ezelőtt hirdette, hogy az oktatás alapvető követelménye az anyanyelv alapos ismerete. Tanítása ma sem vesztett Időszerűségéből. Sőt, előtérbe került! Hisz a tudomány új, bonyolult összefüggéseket tár fel, melyeket a gyermekeknek az iskolában kell megmagyarázni. Micsoda erőfeszítésébe, fáradságába kerül a tanítónak, amíg megérteti diákjaival az egyes fogalmakat, összefüggéseketl Elképzelhető egyáltalán, hogy a gyermek Idegen nyelven — éppen a megértés eszközének hiányában — képes új fogalmak értelmét felfogni? Aligha. A szlovák iskolába került magyar gyermek előbb a nyelvvel birkózik. Idegen nyelven nehezen, vagy egyáltalán nem érti meg azokat a fogalmakat, amelyek anyanyelvén ls nehézséget, megerőltetést okoznak. Kullog a tárgyi Ismeretek elsajátításában, és tudásában hézagok keletkeznek. A hézagos ismeretek pedig ingatag alapul szolgálnak a továbbképzéshez. Hátrányba kerül társaival szemben már a főiskolai felvételkor, a főiskolai tanulmányokról nem is beszélve. Hisz a főiskola kész alapokra épít, a hallgatóknál bizonyos ismereteket feltételez. S ml lesz akkor, ha ezek az alapok a fent említett okok miatt hiányzani fognak? A főiskolai felvételi vizsgán a szlovák nyelv egymagában nem okozhat gondot. Rendelet írja elő, hogy a felvételi bizottság legalább egy tagjának tudnia kell magyarul, aki a főiskolára jelentkező magyar diákok tárgyi tudását megállapíthatja. Ugyancsak rendelet szabályozza azt is, hogy az alapfokú kilencéves magyar iskolák növendékei esetében, akik szlovák vagy cseh szakiskolán folytatják tanulmányaikat, a szlovák nyelv gyengébb osztályzata az első két évben nem befolyásolja az előmenetelbői származó előnyöket. Bár nagyvonalú intézkedés, azonban csak mankó, amelyre a gyengébbek támaszkodhatnak. Azokban az iskolákban, ahol az oktatás színvonala kielégítő, a magyar diákoknak nem kell félniük a főiskolai tanulmányoktól. A magyar iskola a tárgyi Ismeretekkel párhuzamosan képes és köteles diákjait szlovák nyelvből ls úgy felkészíteni, hogy a felvétel és a főiskolai tanulmányok sem okozhatnak különösebb nehézséget. Ennek Illusztrálására érdemes példaként megemlíteni a somorjal magyar középiskolát. Növendékei, akik az 1962—63-as tanévben végeztek és főiskolára Jelentkeztek, valamennyien megállták helyüket, és egyiküket sem utasították vissza. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok azt tanúsítják, hogy az esetek túlnyomó többségében a szlovák iskolában tanuló magyar gyermekek rontják az iskola színvonalátlagát (kevés kivételt csak a különös képességű gyermekek képezik). Ez pedig végső fokon káros a társadalom számára ls. Ugyanazzal a befektetéssel és nagyobb erőfeszítéssel (gondolunk a pedagógusra, akinek munkája ezekben az esetekben lényegesen megnehezül) általában kisebb eredményeket érünk el. S a következmény? A társadalom hiányosan felkészült fiatalokat kap az iskolától. Cél: a tudás Ojra és újra hangsúlyoznunk kell, hogy az érvényesülés első feltétele a tárgyi és a gyakorlati tudás. A szlovák nyelv Ismerete azért elengedhetetlen, hogy tárgyi tudását a fiatal magyar mérnök, orvos, geológus, atom,tudós vagy jogász nyelvi korlátok nélkül gyümölcsöztethesse. A társadalom, a népgazdaság és saját maga is kárát látná, ha ismeretei a szlovák nyelv hiányában parlagon hevernének. A szaktudás elsajátítása tehát a cél, a nyelv pedig eszköz a tudás érvényesítésére. Egyik a másik nélkül elképzelhetetlen. S itt említést kell tennünk arról, hogy e fontos eszközt a magyar fiatal elsősorban az iskolában szerzi meg. S ha az elmúlt évek folyamán mutatkoztak e téren szembeötlő hiányosságok, ezek a probléma helytelen értelmezéséből adódtak. A szlovák nyelvet a magyar Iskolákon egészen 1959-ig az anyanyelv módszertana szerint tanították. Csak ezután került sor a szlovák nyelvnek, mint idegen nyelv oktatásának módszertani kidolgozására. Az új tankönyveket a legújabb világtapasztalatok ajapján állították össze, melyek megfelelnek á" legigényesebb követélményeknek is. A második, harmadik, negyedik, hatodik és hetedik osztályokban már az új tankönyvekből tanulnak. A többi évfolyam tankönyvei szintén készülnek. Tehát minden feltétel adva van, hogy a magyar Iskolákon a szlovák nyelv tanítása az elkövetkező évek folyamán lényegesen megjavuljon. Ez az érem egyik oldala. Ezentúl azonban szükséges, hogy az iskola, a szülők, a szülői munkaközösségek až iskolán kívül Is megteremtsék a szlovák és magyar gyermekek kölcsönös közeledésének a feltételeit. A közös nyári táborozások, sportrendezvények, műsorok, Játékok is ezt a közeledést szolgálják, ahol a gyermekek kölcsönösen, szinte játszva sajátíthatják el egymás nyelvét — a megértés eszközét. A marxizmus-leninizmus eszméihez híven Hibába esnénk azonban, ha az érvényesülés egyedüli zálogának a szlovák nyelv tudását tekintenénk és azt minden más tantárgy fölé helyeznénk. Ez könnyen azt eredményezhetné, hogy a magyar szülők a szlovák nyelv ilyen helytelen szorgalmazásában elszlovákosítási törekvést sejthetnének, tgy ítélték meg az iskolák közös, összevont Igazgatóságának nemegyszer hevenyében, kellő feltételek nélküli, nyomásra történt megalakítását ls. De miről volt szó.a valóságban? Volt egy elképzelés, hogy ahol erre megvannak, helyesebben megteremtették a feltételeket, a szlovák és magyar gyermekek közeledése, a nevelés javítása érdekében közös igazgatóságok alakíthatók. Egyes Iskolaügyi szervek vagy dolgozók éppen saját tevékenységük kidomborítására siettették a közös igazgatóságok létrehozását, nemegyszer a szülők akarata ellenére is. Az adminisztratív módszerek, a tapintatlanság felesleges bonyodalmakat okoztak, mert a „szempontok" sokszor az oktatás, a nevelés érdekel fölé kerültek. A leghatározotabban leszögezzük, hogy pártunk és szocialtsa társadalmunk gyakorlatában bármiféle „beolvasztás" és „elszlovákosítás" elmélete idegen. Egészen természetes, hogy a közös hazában élő nemzetek és nemzetiségek esetében mindig észlelhető bizonyos fokú természetes, kölcsönös asszimiláció. Ezt az élet hozza magá val, de semmiképpen sem egyeztethe tő össze valamiféle elnemzetienítő fo tyamattal. Aki pedig bármiféle módon is a nemzetiségi beolvasztás, az elszlovákosítás elméletét hirdetné, tgy vagy amúgy szorgalmazná, pártunk történelmi próbát kiállt lenini nemzetiségi politikájával, szocialista alkotmányunk szellemével szöges ellentétben cselekedne. Szükséges erről nyíltan szólni, mert a beolvasztás gondolatának már puszta felvetése, vagy az arra való utalás is bizalmatlanságot, nyugtalanságot szül és károsan befolyásolhatja hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek _ együttélését, gyengíthetné népünk erkölcsi és politikai egységét, s elvonja a figyelmet a társadalomépltés legégetőbb kérdéseitől. Pártunk tehát a marxizmus-leninizmus eszméihez híven minden hasonló megnyilatkozást a legélesebben visszautasít. Társadalmunk emberét nem aszerint ítéljük meg, milyen nemzetiségűnek vallja magát. Hiba lenne, ha ebből bármiféle előnye vagy hátránya származhatnék. A szocializmus ügyéhez, az embertárshoz, a munkához való viszony, a becsületesség az egyetlen mérce az ember értékének meghatározására. A hazafiság, a hazaszeretet fogalma sem osztható nemzetiségekre. A magyar, az ukrán dolgozó épp olyan jó csehszlovák hazafi lehet, mint cseh vagy szlovák polgártársa. Nem frázis A nemzetiségek egyenjogúsága nem lehet puszta frázis. A múltban történhettek hibák, akadnak ma ls, és a Jövőben is előfordulhatnak. A legkönynyebb lenne mindent a múlt nyakába varrni. Nem, ez nem lenne helyes. Mégis említést kell tennünk a személyi kultusz időszakáról, amelynek légkörét a bizalmatlanság Jellemezte. Ez szükségszerűen kihatott a nemzetek és nemzetiségek viszonyára is. Másképp nem is lehetett, hisz nem elszigetelt Jelenségről volt sző. S akadtak, akik ebben a légkörben (éppen akkor, amikor könyörtelenül ostoroztuk a kozmopolitizmust), nemegyszer az egészséges nemzeti önérzet megnyilatkozásait is veszélyesnek, sőt ellenségesnek bélyegezték. Ellenpólusként _ nem hiányoztak azok sem, akik a magyar dolgozók szlovák nemzetiséghez való formális jelentkezését ls hazafias cselekedetnek könyvelték él. Mindannyiunk örömére túl vagyunk ezen az időszakon. De a tudatban, sokszor tudat alatt még itt-ott kísért valami: a múltban elburjánzott bizalmatlanság hordaléka. Ez az átkos örökség még fertôž. Fel-feltűnnek egyének, akik a múlt elűzött kísértetót a bizalmatlanság keltésével próbálják visszaidézni. Nem, bizalmatlanságra nincs ok egyik részről sem. Amennyiben helyenként mégis felütné a fejét, a bizalom helyreállítása, megszilárdítása elsősorban a kommunisták feladata. Ebben a folyamatban továbbra ls vezérelvünk marad, hogy az elvtársak mindenekelőtt Is saját soraikban, de egyidejűleg küzdjenek mindennemű nacionalista megnyilatkozás és a túlzott nemzeti érzékenység ellen. A magyar elvtársak elsődleges feladata, hogy a magyar szülők körében meggyőző munkát véigezzenek, eloszlassák a kishitűséget és kételyeket a magyar Iskolák jövőjét illetően. Munkájuk azonban csak akkor lehet eredményes, ha a cseh és szlovák elvtársak ugyanúgy megtesznek mindent a magyar Iskolák tekintélyének megszilárdítása érdekében és határozottan fellépnek esetleges lebecsülésük, Jövőjük kétségbevonása ellen. Közös erővel kell küzdeni minden olyan jelenség ellen, amely nemzeteink, nemzetiségeink testvéri együttélését a legcsekélyebb mértékben ls zavarná. A lélektelen bürokratizmus, a tapintatlanság e téren felbecsülhetetlen károkat okozhat. A magyar iskolák fejlődnek Valóságunk félreérthetetlenül bizonyltja, hogy a magyar iskoláknak van jövőjük. A magyar diákok ott sajátítják el azokat a tartós, széles körű tárgyi Ismereteket, amelyeknek hiányát végső soron társadalomépítésünk sínylené meg. Kétségbevonni tehát a magyar iskolák jövőjét és a magyar iskolákból kikerülő diákok érvényesülési lehetőségét — egyenlő a valóság tagadásával. íme, néhány példa. Az 1949—50-es tanévben a magyar középiskolákban 34 200 diák tanult. Ez a szám az 1959—60-as tanévben 67 722-re, az 1963—64-es tanévben pedig 82 561-re emelkedett. Ebben a számban nincsenek benne az óvodák, a mezőgazdasági iskolák és a tanonciskolák. Csehszlovákiában 544 kilencéves alapfokú magyar iskola, 307 óvoda, ' 22 ttzenkétéves iskola, 34 különféle mezőgazdasági Iskola, 2 tanítóképző, 1 pedagógiai főiskola, 3 Ipari középiskola, 2 gazdasági Iskola és 1 egészségügyi iskola működik. Az Idei tanévben 1500 magyar nemzetiségű hallgató tanul különféle cseh és szlovák főiskolán. (Ehhez hozzá kell számítani a Nyitrai Pedagógiai Főiskola mintegy 600 hallgatóját.) Nem szabad szem elől tévesztenünk még egy fontos tényt: a magyar iskolák hazánkban az egész csehszlovák iskolaügy szerves részét képezik. Egységesek, egyenrangúak a cseh és szlovák iskolákkal. Ebből a pedagógiai egységességből adódik az a nagy előny, hogy a magyar iskolák gyakorlatában érvényesül mindaz a pozitívum, amit a csehszlovák Iskolaügy egyáltalán elért. (Például a magyar tankönyveket a legjobb cseh, szlovák és magyar szakemberek állítják össze, a legjobb grafikusok illusztrálják.) Mindezt összegezve nem oszthatjuk a ligetfalusi levélíró aggodalmát. A magyar iskolák az utóbbi évek folyamán emelkedtek színvonalban, gyarapodtak számban, és növekedett a diákok létszáma is. Társadalmunk megadja a további fejlődés feltételeit ls. S továbbra Is biztosítja a szülő minden jogát és lehetőségét, hogy gyermekét olyan iskolába adja, amelyet jövője szempontjából a legalkal' masabbnak tart. Nem akarjuk azt állítani, hogy minden a legnagyobb rendben van. Azt sem, hogy az elvek, elképzelések minden esetben teljes egészében fedik a valóságot De a legnemesebb elvek, a legszebb célkitűzések Is az alkotómunkában válnak valósággá. A népek, nemzetek és nemzetiségek együttélésében ls akadnak nézetelté. rések, félreértések. A múlt nagy súrlódási felületet hagyott örökségül. Ezek a mindennapi közös munkában, az elmélyülő bizalom légkörében folyamatosan feloldódnak, eltűnnek. Ezt az elmúlt évek a legékesebben bizonyítják. A párt Központi Bizottságának decemberi ideológiai plénumát megelőzően különféle szakemberek sok-sok csoportja dolgozta fel az életünkben felmerült problémákat. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság aktivistáinak egyik csoportja a magyar iskolák problémáit vizsgálta. Megállapítást nyert, hogy a magyar Iskolák színvonala általában nem marad el a szlovák Iskolák színvonala mögött, azonban ez még nem ok az elégedettségre. Nem csupán a szlovák nyelv tudása, de a tárgyi ismeretek sem minden esetben kielégítöek. A Nyitrai Pedagógiai Főiskola minden évben újra és újra pótolni kénytelen ez érettségizett fiatalok anyanyelvi fogyatékosságait. Anyanyelv, tárgyi ismeretek és szlovák nyelv — szorosan egybekapcsolódó láncszemek. Egynek sem szabad kiesnie, s mindegyiket tovább kell erősíteni. Vannak fogyatékosságaink. Ám a tudomány és technika gyors fejlődése nagy feladat ejé állítja az Iskolaügy! dolgozókat nemcsak hazánkban, hanem a Szovjetunióban, a szomszédos országokban és a tőkés államokban egyaránt. S a gyors fejlődés következtében az Iskola bizonyos fokig lemaradt az élet követelményei mögött. Ennek kiküszöbölését célozzák az egymást követő iskolareformok. S nem is csoda, hogy ez a lemaradás nemzetiségi vonalon élesebben kidomborodik. Aggodalomra azonban nincs ok. A Nyitrai Pedagógiai Főiskoláról és a bratislavai Komenský Egyetem bölcsészeti karáról évente űjabb és újabb szakképzett fiatal tanerők kerülnek kl. Ebben a tanévben a magyar iskolák első öt évfolyamában személyi ellátottság (szakképzettség) terén elértük a szlovákiai szintet. A hatodik és kilencedik osztályokban az anyanyelvi oktatás és számtan terén a szakképzettség százalékaránya Jobb, mint a szlovák Iskolákon. Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban a szocialista magyar Iskolaügy mindössze tizenhárom éves múltra tekint vissza, az eredményekre Joggal büszkék lehetünk. A színvonal e főiskolákon is évről évre magasabb. Ez a legbiztosabb záloga annak, hogy a magyar iskolák színvonala ls évről évre tovább emelkedik. Ennek feltételeit Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk biztosítja. 1964. január 25. * ÚJ SZŐ 5