Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-23 / 23. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLQVAKIA KOMMUNISTA PARTIA KOZPONTIBIZ0TTXA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. január 23. csütörtök • 30 fillér • XVII. évf., 23. szám A mezőgazdasági termelés pillérei Ki ne ismerné el, hogy mezőgazdasági termelésünket forradalmasították a gépek. Néhány munkafolyamat már annyira a gépek munkáján alapszik, hogy emberi munkára csupán a kezelésüknél van szükség. Az utóbbi években, amikor faluhelyen a hangszóró bejelenti, hogy az utolsó hektárról is magtárba került a gabona, gyakrarí hallunk ilyen megjegyzéseket az ún. gyalogmunkásoktól: hogyan, hát nekünk nem is szóltak? Nem bizony. Hiszen az egyik gép rendre vágta a gabonát, a másik kicsépelte, s még a szalmabálákat is gép gyűjtötte össze. Vagy például a Nebojsai Állami Gazdaságban a rengeteg lucerna betakarításához — amely a kézi kaszálás Idején legalább 50 embernek adott volna jónéhány napi munkát — most jóformán csak a kazalrakáshoz és a gépek Irányításához kellett ember. És a Gombai vagy a Gyulamajori Állami Gazdaságban? Már a kukoricatermesztésből Is száműzték a fáradságos kétkezi munkát. Erős túlzás lenne azonban azt állítani, hogy mindenütt és a mezőgazdasági termelés minden területén így állunk a gépesítéssel, illetve a kétkezi munka kiküszöbölésével. Inkább csak azokban a mezőgazdasági üzemekben van így, ahol elegendő gép van és célszerűen megszervezték a gépek munkáját, azaz egyetemesen gépesített brigádokra bízták a növénytermesztést vagy annak valamelyik ágát. ,Az egyetemesen gépesített brigádok mozgalma már hazánkban is négyéves múltra tekint vissza. 1960-ban a dunaszerdahelyi járásban a világszerte ismert traktoros és szakember, Alekszander Vasziljevics Gitalov elvtárs biztatására indult meg a mozgalom. Mindenekelőtt azzal a céllal, hogy a gépek jó kihasználásával a növénytermesztésben, elsősorban a gabona- és a kukoricatermesztésben valamennyi munkafolyamatot gépesítsenek. Ezzel egyidejűleg kiküszöbölik a termelésből a nehéz kétkezi munkát, megoldják a munkaproblémát, másrészt — és ez a leglényegesebb — jelentősen olcsóbbá teszik a termelést. Ezenkívül természetesen a termelés növelését is célul tűzték ki a brigádok. A szovjet példára szervezett brigádmozgalom aránylag gyorsan elterjedt. A következő évben DélSzlovákia szövetkezeteinek, állami gazdaságainak nagyobb része jelentette, hogy náluk ís megalakultak az egyetemesen gépesített brigádok. Később pedig Vicena Rózsa vezetésével a Bálványosi Állami Gazdaságban már női traktorosaink közül is jelentkeztek Gitelov első követői. Gyakran megtörténik azonban, hogy a nagy lelkesedés túlzásokra ragadtatja az embert. Ebben az esetben is az alapjában helyes és célszerű mozgalom szilárd bázisát erősen megingatta a túlbuzgóság. Az, hogy egyes mezőgazdasági üzemek vezetői minden előzetes megfontolás, a brigád lényegének tisztázása és alapos szervezés nélkül egyszerűen bejelentették, hogy őnáluk egyetemesen gépesített brigád dolgozik. Ezzel talán természetesnek is vették, hogy most már gazdaságosabb lesz a termelés, nagyobb a hektárhozam. Ilyen esetekben persze elmaradt a várt siker. Már az az elnevezés ls, hogy egyetemesen gépesített brigád, túlkapásokra adott alkalmat. Egyesek talán úgy képzelték, hogyha már gépesített brigád, akkor abba csakis a gép emberei tartozhatnak. Ezért sok helyen csupán két-három traktorosból alakították meg a brigádot. Csak akkor kapkodtak aztán, amikor a mezei csoport vezetőjétől kellett embert kérniük a vetőgépre, a kapálóra stb., akkor, amikor a csoportvezető már másképp osztotta el a csoport tagjait. A diószegi cukorgyári gazdaságban és még jónéhány helyen az is megtörtént, hogy éppen a brigád miatt maradt a földön a kukorica. Ugyanis a kézi törést nem engedték meg, mert ott a brigád. Az sem járult hozzá a brigádok jó hírnevének gyarapításához, hogy egyes helyeken elosztották ugyan a földet és a gépeket a csoportok között, de aztán maradt minden a régiben. Vagyis a brigádok szervezése csupán formális volt, az egy brigádra tervezett munka tulajdonképpen megoszlott a két vagy három brigád, a mezei csoportok, sőt az állatgondozók között. így az egyik fontos követelmény, a termelés pontos önköltségszámítása szinte lehetetlenné vált, mivel ily módon az elsődleges nyilvántartást még a legrátermettebb könyvelő vagy agronómus sem képes pontosan vezetni. A komplexbrigádok szervezésénél, teendőinek meghatározásánál még ma is sok a bizonytalanság. Pedig központi szerveink erre vonatkozó határozatai világosak, egyértelműek. Mezőgazdasági termelésünkben éppen a brigádoknak kell az alappilléreket alkotniuk. Hiszen a közvetlen termelést, a termelés növelésének feladatait kézzel foghatóan ők végzik. Egyébként a józan ész is azt diktálja, hogy sem a brigád szervezésénél, sem feladatainak meghatározásánál nem lehetünk szűk látókörűek. Mert valójában az is helyes, ha például a kukoricatermesztóst vállalva alakul meg a brigád. Kezdetnek talán még jobb is, mintha egyszerre nagy fába vágják a fejszét. így a feladatok részletes elhatárolása s az elvégzett munka, illetve a termelés nyilvántartása is könnyebb, azaz leegyszerűsítjük az önköltségszámítást. Ám itt is ügyelni kell arra, hogy a brigádba beosztott tagok munka- és kereseti lehetősége akkor is biztosítva legyen, a gépek akkor se vesztegeljenek, amikor a kukorica körül éppen semmi tennivaló nincs. Ahol megvannak a feltételek, helyesebb, ha a növénytermesztést teljes egészében elosztjuk a brigádok között. Azért is, mert ezzel részben már megteremtettük a szocialista munkaverseny alapját. Természetesen az ilyen elosztás már törvényszerűen megköveteli, hogy a komplexbrigádot ne csupán a gépek kezelőire értelmezzük, hanem a szövetkezet valamennyi tagjára. Már a feladatok elosztásánál mindenkinek pontosan meghatározott munkaköre legyen. Ezzel részben már megoldottuk a felelősség és az igazságos jutalmazás kérdését, ezzel együtt a nyilvántartás és a pontos önköltségszámítás problémáit is. Már ez ls szép eredmény. Ám a brigádok szerepe nemcsak ennyi, feladatuk a termelés növelése, is. Ennek a feladatnak persze csak akkor tehetnek eleget, ha már a brigád munkakörének meghatározásánál és a szervezési kérdések intézésénél azt tartják szem előtt, hogy az idén a komplexbrigádok valóban a mezőgazdasági termelés növelésének alappilléreivé váljanak. KÖZLEMÉNY Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága január 21-én és 22-én ülést tartott. A CSKP KB ülésén a következő napirendi pontokról tárgyaltak: 1. intézkedéseik a népgazdaság fejlesztésére és az életszínvonal biztosítására, 2. Az idén sorra kerülő képviseleti testületek általános választásai és a bíróválasztások. Az első napirendi pontról Drahomír Kolder elvtárs, a CSKP KB titkára beszélt, aki előadta a Központi Bizottság elnökségének a népgazdaság 1963. évi fejlődéséről, a népgazdasági terv 1964. évi fő feladatairól és célkitűzéseiről szóló beszámolóját, valamint a személyes és a társadalmi fogyasztás terén egyes módosításokra irányuló javaslatot. A beszámolóval kapcsolatos vitában a Központi Bizottság tagjai és póttagjai fontos problémákkal foglalkoztak, főként az 1964. évi tervvel kapcsolatban, amelynek teljesítésével megbízható alapot akarunk létesíteni a népgazdaság fejlesztéséhez és az életszínvonal további emeléséhez a következő években. A CSKP KB plénuma határozatot hagyott jóvá, amely kitűzi a párt-, állami- és gazdasági szervek fő feladatai az 1964. évi állami terv teljesítése, a népgazdaság továbbfejlesztése és az életszínvonal emelése érdekében. A második napirendi ponttal kapcsolatban, amelye ről Jiíí .Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára tartott beszámolót, a plénum jóváhagyta a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok képviselői választásai s a járási bíróságok bíró-: választásai előkészítésére előterjesztett alapelvei ket. (Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi-i zottságának határozatát és Kolder elvtárs beszá-: mólóját a következő napokban közöljük.) i Teljes mértékben támogatjuk a szovjet kormány javaslatát Antonín Novotny elvtárs válasza N. Sz. Hruscsov elvtárs üzenetére Tisztelt N. SZ. HRUSCSOV elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Tisztelt Hruscsov elvtárs, megkaptam 1963. december 31-én kelt üzenetét, melyben a Szovjetunió kormánya nemzetközi egyezmény megkötését javasolja, amelynek értelmében az államok lemondanának erőszak alkalmazásáról a területi viszályok > és a határkérdések megoldásánál. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság vezető szervei részletesen áttanulmányozták és megtárgyalták e rendkívül fontos dokumentumot, s azt olyan javaslatként fogadták, amellyel a Szovjetunió ismét hozzájárul a békeszerető emberiségnek a nemzetközi feszültség további enyhítésére irányuló erőfeszítéséhez, az államok kölcsönös kapcsolataiban a bizalom megszilárdításához és a háború elhárításához. E szervek állásfoglalásával összhangban egyetértésünket tolmácsolom a szovjet kormány javaslatával. Biztosíthatom önt, hogv a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azt teljeS mértékben támogatja. A Szovjetunió kormányának az államok közötti bizalmatlanság és feszültség egyik legkomolyabb oka kiküszöbölésére irányuló javaslata teljes összhangban áll a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikájával, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elvén alapul. E politika szellemében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya gyakorlati pozitív lépéseket tesz az államok együttműködésének elmélyítésére kölcsönös kapcsolataik minden területén, mindenekelőtt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében, tgy például a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1958ban az Egyesült Nemzetek Szervezetében határozati javaslatot terjesztett elő az államok Jószomszédi kapcsolatairól, 1962-ben pedig a békés együttélés elveinek kihirdetésére tett javaslatot. Egyetértek önnel abban, hogy a területi viszályok békés megoldásának kérdése a nemzetközi béke megszilárdítása szempontjából rendkívül időszerű. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a területi viszályok nemcsak a feszültség és a fegyveres konfliktusok szüntelen forrását Jelentik, hanem az imperialista erőknek gyakran szolgáltak ürügyül agresszió megindítására. Csehszlovákia nemzetei számos más nemzettel együtt nem felejtik el, milyen következményekkel járt a múltban a fasiszta hatalmak politikája, amelyek erőszakkal eltiporták sok ország szabadságát. Határozottan ol kell utasítani a nyugat-németországi revansista körök követeléseit, amelyek nem akarják tudomásul venni azokat az igazságos és megváltoztathatatlan tényeket, amelyek a fasisztaellenes erők második világháborúban -aratott győzelme következtében jöttele létre. Jelenleg világszerte számos területi viszály létezik, amelyek bonyolult történelmi, nemzetiségi vagy földrajzi tényezőkkel függnek össze. E viszályok kiélezése az államok közötti békés kapcsolatok veszélyeztetését jelenti. u E viszályok közül külön csoportot képeznek azok az esetek, amelyek áldatlan örökségként maradtak az újonnan létrejött államokra a gyarmati hatalmaktól, mesterséges s ere(Folytatás a 2. oldalon) Jobb munkaszervezés - gazdaságosabb termelés Fejlődik a szocialista munkabrigádok versenye a Kelet-szlovákiai Vasműben A Kelet-szlovákiai Vasmű már üzembe helyezett részlegeiben nemcsak a munka vesz egyre nagyobb lendületet, hanem mindjobban terjed a szocialista munkabrigádok mozgalma is. így például a csőhegesztő és hídépítő részlegben, a központi finommechanikai műhelyben, a közlekedés és a beruházási építkezések szakaszán, valamint más munkahelyeken is 65 kollektívában több mint 800 dolgozó versenyez a szocialista munkabrigád címért. A megtisztelő címet eddig 15 kollektíva nyerte el. A szocialista munkabrigádok csaknem 2500 tagja, akik tavaly példásan vettek részt a szocialista munkaversenyben, nagyban elősegítették, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű sikeresen tett eleget termelési feladatainak és terven felül 2,4 millió korona értékű különböző gyártmányt adott népgazdaságunknak. Ivan Jesenský, a Kohó- és Ércbá- méltó eredményeket értek el. Öntunyaipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának elnöke részletesen tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját a Kelet-szlovákiai Vasmű jelenlegi feladatairól s a brigádmozgalom célkitűzéseiről. Többek között a következőket mondotta: „A már ötbdik éve épülő Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozó szocialista munkabrigádok, a CSKP, XII. kongresszusának kollektívái, valamint további versenyző csoportok és egyének követésre méltó elhatározással fognak hozzá az új esztendőben feladataik teljesítéséhez. Kilenc részleg, számos kollektíva és egyén kötelezettségvállalásaival alátámasztva üzemi szocialista felajánlást tettek, melynek teljesítésére több mint 3200 dolgozó törekszik. Ez év első negyedében nagy feladatokat vállaltunk. Megígértük, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű építéséhez, valamint más fontos építkezésekhez szükséges acélvázakon s egyéb gyártmányokon kívül terven felül 687 000 korona értékű különböző vasipari terméket állítunk elő. Ezenkívül jobban szervezzük meg a munkát, gazdaságosabb termelésre törekszünk s így akarjuk elérni több mint 300 000 korona megtakarítását. Az egészüzemi szocialista kötelezettségvállalás értéke meghaladja az egymillió koronát. Már tavaly ls rendkívül nagy figyelmet szenteltünk néhány — például a közlekedés, a beruházási építkezések szakaszán ŕs m^c'tt dolgozó kollektíváknak, amelyek dicséretredatos munkájuknak köszönhetjük, hogy tavaly a termelésben s a beruházás területén sikerült több mint 2,8 millió koronát megtakarítanunk. Ez idén egy további rendkívül fontos részleget — a hideghengerdét — helyezzük üzembe. Próbaüzemeltetése már április elsején megkezdődik, de az év harmadik negyedében a dolgozók itt is hozzájárulnak az állami tervben kitűzött feladatok teljesítéséhez. Itt készülnek a hidegen hengerelt széles szalagú fémlemezek első ezer tonnái, éspedig nemcsak belföldi használatra, hanem kivitelre is, különösed a KGST országok ellátására. Az új hideghengerdében sok száz kiváló szakképzettségű dolgozóra, elsősorban hengerészekre lesz szükségünk, akiket egyrészt Ostraván, másrészt szovjet és lengyel kohóipari üzemekben képeztek ki. Az új szakemberek százaira számítva, már most gondolunk arra, hogyan kovácsoljuk együvé a munkakollektívákat s miként népszerűsítsük körükben a szocialista munkabrigádok mozgalmát. A szocialista munkabrigádok országos konferenciájának küszöbén arra törekszünk, hogy egyre szélesebb körben érvényesítsük azokat az értékes tapasztalatokat, amelyekről a brigádok járási konferenciáján értesültünk. Košicén a napokban munkához fogtak a szovjet közlekedési-épííési szakemberek, akik segítséget nyújtanak az állami közlekedési tervező intézet dolgozóinak a csehszlovák—szovjet határtól a Kelet-szlovákiai Vasműig vezető széles nyomtávú vasút első fokú tervének kidolgozásában. Képünkön: közös tanácskozást tartanak a tervezők. (CTK — G. Bodnár felvétele)