Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-02 / 02. szám, csütörtök

Amíg a liba megsül... Ilyen látványban titkán van az em­bernek része.A te­herautó egyik ol­dalán férfiak rak­ják kl a csirkéket, amelyeket az asz­szonyok lábuknál fogva tüstént futó­szalagra akaszta­nak. így érkeznek el oda, ahol levág­ják őket, ezután pedig egy fedett kamrán haladnak keresztül, ahol kl­csurog a vérük. A leölt csirkéket for­ró fürdő várja s Innen ügyes női kezek alá kerül­nek, amelyek meg­tisztítják őket. Ezt a „pályát" a puly­kák is „befutják". Egy további fu­tószalagon a vízi­baromfi megy ke­resztül. Ennél a szalagnál Is ügyes női kezek fosztják meg a libákat tol­lúktól, pihéjüktől. Ebben a munkában különösen Hermi­na Abrahámová öt tagú csoportja tün tette ki magát, amely a szocialista munkabrlgád címmel büszkélkedik. Alig látszanak ki a tollhalmazból, hi­szen naponta több mint 2000 libát és kacsát kopasztanak, s különösen ünnnepek előtt töméntelen vlziba­romflval kell megbirkózniuk. Azasz­szonyok harmadik, legnépesebb cso­portja végzi az utólagos tisztítást, amelynek során a baromfit parafinba mártják, hogy egy „hajszál" sem ma­radjon rajtuk. Különösen Bugár Márta szocialista munkabrigádjának asszonyai, lányai tűnnek ki. — Hányat tisztítanak meg napon­ta? — Bizony sokat — mondja Frantl­Sek Algeyer, a szűkszavú mester. — Naponta 2000 libát és kacsát, vala­mint 1500 pulykát vagy csirkét, vagy 7500 más baromfit dolgozunk fel. Feldolgozáson minden munkafolya­matra gondolok: levágás, megtisztítás, előkészítés a csomagoláshoz stb. A csomagolóban egyébként kilenc nő dolgozik. Ebben az üzemben nagyon fürgén mozognak azok a női kezek ls, ame­lyek a vágást végzik. A napokban egy műszakban százan is dolgoznak, hogy egyetlen ünnepi asztalról se hiányozzon a kacsa, liba, pulyka vagy a tyúk, csirke. Mostanában az üzem más részle­geiben is lázas munka folyik. Cserge szép, megtisztított libákkal, tíz hen­tes áll egymás mellett. Egy műszak alatt 1400 libát darabolnak fel. Meg­figyeltük Szabó Lajost, a sorban az elsőt: egy libát nem egészen 3,5 perc alatt tisztított meg a belsőré­szektől és a csontoktól és darabolt részeire. így dolgoznak a többlek ls. A Nyugat-szlováklal Baromfifeldol­gozó Üzem dunaszerdahelyl üzemé­nek dolgozói ebben az évben megem­berelték magukat. Termékeiket mesz­sze földön Jól ismerik. Például a ba­romfikonzervek, a tojásos sertéshús, a tyúkhúsleves vagy a zsírjában sült pulyka és liba az üzem különleges­ségei. A tojásfelvásárlásban sem ma­radnak hátra: ez évi tervüket 101 Ócska papír fa helyett — Nemcsak az iskolák segíthetnek A papírgyártásban országszerte sok évenként 200 kg papírfogyasztás esllfy fát használunk fel. Tehergépkocsik- a felhasznált papír fele visszatérül, kai, vasúti vagonokkal szállítják a Köztársaságunk világviszonylatban a gyárakba, főzéssel cellulózra változ­tatják, majd a félkész anyagot előké­szítik a papírgyártó gépekhez. A papírgyárakban azonban más módszereiket is Ismernek. Ez előnyö­százalékra teljesítették. 1300 000 ex- Sebb, olcsóbb és gazdaságosabb. Hul­Elek Erzsébet és Vaculsk Jolán szállításra készítik a libákat István termelési vezető számára a kép megszokott, de a kívülről jövőt szinte lenyűgözi: egy hosszú mun­kaasztal előtt, amely telis-tele van portra szánt tojás helyett 5 300 000 darabot szállítottak külföldre. A ba­romfikonzervek tervét is 106 száza­lékra teljesítették. Vadhúsból sem készítettek kevesebb konzervet a ter­vezettnél. Vágott baromfiból pedig 260 tonnával többet adtak piacra. Pulykáink, libáink és kacsáink iránt szomszédainknál — Ausztriában és Nyugat-Németországban Is nagy az érdeklődés. Ebben az évben több mint 100 tonna baromfi került határain­kon túlra, ami 30 tonnával több a tervezettnél. — Különösen a pulykák és a libák iránt nagy a kereslet — tájékoztat készségesen Gabriel BaniC gazdász. — Minden részlegünkön növeltük a termelést, hogy termékeinkből, kon­zervekből, baromfiból elegendő meny­nylség álljon a vásárlók rendelkezé­sére. Csak az ünnepekre tlz vagon baromfi- és vadhúskonzervet, 130 ton­na vágott baromfit s különösen Bra­tislava részére több tízezer pulykát, libát és csirkét dobtunk piacra. Ezen­kívül ugyancsak a bratislavaiak ré­szére 80 tonna első osztályú csirkét tartalékoltunk. JOZEF SLUKA papírgyártásban a 16. helyen áll, a fogyasztás fejenként 45 kilogramm, de a papír csak 20—30 százalékban térül vissza. Hogyan lehetne ezt a lemaradást behozni, — kérdeztük a Nyugat-szlo­vákiai Hulladékgyűjtő Vállalat főmér« nőkétől. Az Iskolaügyi Minisztérium ta­ladék papírból is lehet papírt gyár- valyl május 31-i rendelete értelmében' tani. így a papír tonnája 1400 koro­na helyett csak 600—800 koronába kerül. Valaki talán azt mondhatná: Igen, de a holladék papírból készült gyárt­mány roszabb minőségű, belőle csak — válaszolt a főmérnök — minden iskolában kl kell selejtezni a régi Is­kolakönyveket, a könyvtárakban a politikailag nem megfelelő Irodalmat, Ha ezt a rendeletet pontosan betarta­nák, akkor hatalmas mennyiségű ócs­csomagoló- vagy kartonpapírt gyárt- ka papír kerülne a zúzdába, ami Je­hatnak, Ez téves felfogás, mert ma már a hulladékból ls szép fehér pa­pírt tuönak készíteni. A prágai kuta­tóintézetből küldött minták legalább­is ezt hizonyítják. Ezt olvasva bizonyosan sokan azt gondolják: Hiszen akkor minden rendben van. Most már csak egy hiányzik hozzá: az ócska papír. És lentősen megjavítaná a tervteljesítést. Ugyanakkor még sok hivatal kiselej­tezhetné a felesleges iratokat, ami szintén nagy segítséget Jelentene. A hulladékgyűjtő kibővíti a begyűj­tőhelyek számát. Csak Bratislavában számuk tizenkettővel gyarapodik. A nagy lakótelepekre pedig mozgó­begyűjtőt küldünk, amely 1—2 napig Németh Marika kollektívájának tagjai. (A szerző feiv.j Milyen lesz a fövő rádió- és TV-készüléke ? Van aki azt gondolja, hogy a televízió egyszer majd teljesen kiszorítja a rádiót. Igaz, hogy a fejlett ipari országokban ma rádiókészülékek gyártása határozottan visszaszorul a televízió készülékek gyártása mögé, ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy a jövőben csak televíziós készülékek lesznek lakásainkban. A te­levízió nem lesz még a távoli jövőben sem egye­düluralkodó, elsősorban azért, mert a rádióval ellentétben, a figyelmet teljesen leköti, és nem lehet mellette mással is foglalkozni. A rádióműsor-sugárzás ma többnyire a közép­és rövidhullámon történik. Rendkívül gyors ütem­ben fog nálunk a közeljövőben azonban elter­jedni az ultrarövidhullámok használata, mivel itt a kisteljesítményű adók is jó hangminőséget biz­tosítanak. Az ultrarövidhullámú sugárzás a Jövő­ben teljesen átalakítja a mostani állomásbeosztást a közép- és hosszúhullámokon. A közép- és hosszúhullámú adóállomások száma igen nagy mértékben csökken. Ezért lehetővé válik a jelen­leg túlzsúfolt középhullámú sávot újból beoszta­ni az állomások között. Ezért a modern rádió­készülékek zöme nálunk már ma alkalmas nem­csak az amplitúdó modulált középhullámú, hanem a frekvencia modulált ultrarövid-hullámú adás vé­tfilérs is. Jelenleg két készülékgyártási irány érvényesül. Az egyik egy bútordarabba foglalja össze nem­csak a rádiókészüléket a lemezjátszóval, hanem még a magnetofónt, sőt gyakran a televíziós ké­szüléket is. A másik irány rugalmasan, helyileg széttagolja a készülékeket és nem épít „vevő­kombájnokat". A jövőben nálunk valószínűleg ez a másik, modern felfogás fog győzni, mivel így az esetleg hibás készülék javítása is sokkal egy­szerűbb A széttagolt építési módot fogja támo­gatni a televíziós készülékek terén a nagyobb folíilető, teljesen lapos, elektrolumineszkáló kép­közlő eszköz, mint a mai képcső tökéletesített utódja. Ezt valószínűen elkülönítve a televízió vevflgéptól fogjuk a lakásban elhelyezni (például kép módján, a falra akasztva). Mivel az új tranzisztoros erősítő elemek hatás­foka már ma ls Igen jő, a jövőben minél több telepes rádió- és televíziós készülék fog gyá­rainkban készülni. Egységesítés miatt még talán a huzamosan egy helyben álló készülékeink ls telepes rendszerűek lesznek. Legfeljebb időnként az akkumulátorokat a hálózatból automatikusan feltöltik. Hordozható tranzisztoros rádióink ma áram­forrásként miniatűr galvánelemeket használnak. Az elemek és az akkumulátorok azonban a mai napig még mindig nem érkeztek el a bennük rejlő lehetőségek teljes kiaknázásáig. Méreteik tovább fognak csökkenni, hatásfokuk még messze­menően javul. Speciális helyeken nukleáris (rá­dióaktív) félvezetős telepeket is fogunk a jövő­ben használni. Lehet, hogy egy szerves egységbe építjük majd a nukleáris árramforrást a tran­zisztorokkal. A nyomtatott áramkörök technikája és a merí­tő forrasztás ma Tesla-gyáraink bevált és elter­jedt gyártási módszere — különösen a vevőké­szülékek terén. Ehhez az újszerű gyártási mód­szerhez idomul az utóbbi időben rádióalkatrész­gyártásunk ls, ős nemcsak méreteiben, hanem formában és anyagban is. A közismert elég nagy rádióalkatrészt — az elektrolltkondenzátort — e folyamat alapján egész biztosan kiszorítja a nagy kapacitású földalká­lititán vegyületekből készült keramikus kondenzá­tort. Egyenirányltásra természetesen a jövőben is kizárólag félvezetőket fogunk használni. Ogy lát­szik, a jelenlegi rádiókészülékek mechanikája még mindig túl bonyolult és azért a jövőben tovább fog egyszerűsödni. Nem olyan régen erősítésre csaknem kizáró­lag rádiócsöveket használtunk. Ma már a tran­zisztor, mint erősítő elem a rádiócső egyenran­gú partnere. Nemsokára a rádiócső teljesen ki­szorul a közönséges vevőkészülékekből és kizá­rólag csak a speciális alkalmazási területekre vo­nul vissza. Nem szabad azt hinni, hogy a Jövőben megint a tranzisztor lesz az egyeduralkodó. Sok olyan fizikai elemet ismerünk már ma, melyek­ből erősítő elemeket lehet kifejleszteni. Ma olyan nagy az Igény újabb erősítő fajtákra, (nemcsak a félvezetők alapján) hogy elvárhatjuk, a fejlesz­mlndjárt kevesebb erdőt vágunk ki. marad egy helyen. A begyűjtési vállalatnak még ren­* * * geteg problémája van. Ezek közé tartozik a vagonhiány s kevés a dol­Ahhoz, hogy lakosságunk nem be- gozója ls. A nemzeti bizottságoktól csüll mf;g eléggé az erdőket, elég ezért elvárják, hogy megfelelő he­egy kis összehasonlítás. Az Egyesült lyiségeket fognak e célra részükra Államokban, ahol a világon a legtöbb kiutalni, papírt gyártják, ahol egy lakosra GREK ÍMUB Tanulnak a vegyészek Fejlődő vegyiparunk nagy feladató- szó. A felvétel egyik feltétele a 39 kat állít az ország elé. A szovjet, éves korhatár és többéves gyakor­vagy a német vegyiparral ellentétben lat. A hároméves vállalati műszak! sokkal kevesebb a tapasztalatunk és iskola elvégzése után a tanulók szak szakemberünk sincs még elég. Pedig iskolai végzettséget nyernek érettsé­a vegyipar a munkásoktól a mérnö- glvel. kökig beavatott és jól képzett szak- Ebben az évben vallalat i szaktan­embereket követel lntézet is alakult azok részére akl k. A továbbképzésére a ži- ne k középiskolai végzettségük van ós linai Wilhelm Pieck Vegyíúzemben i 8g ai áb b tízéves gyakorlattal rendel­nagy gondot fordítanak. Sok jó pel- keznek, de munkakörük már Jelen­dával találkoztunk itt amelyek meg- leg> vagy a jövöben me gköveteli a tő­, ľ S t a" ulJ a" a k ^olai végzettséget. Ezt a felsőbbfo­belőlük. 1963-tól például az üzemben k ú iskolát húszan látogatják. Az át­211 munkás nyert szakmai képesítést i a gk or m 39 év. Három év múlva az üzemi munkaiskolában. Még így is mint dlolomás technikusok végeznek a munkásoknak 25 százaléka nem és a munkahelyen tudás szempontjá­szakképzett. 215 technikus közül még ból a mérnökök egyenrangú partnerei 27-nek nincs kellő képesítése és 32. i eszne k. A szaktanintézet hallga- is mester közül csak 25 felel meg kép- egyéves előkészítő tanfolyamon vet­zettség szempontjából a követeimé- tek részt> aho l átismételték a közép­Iskola tananyagát és felvételi vizsgát tettek számtanból, mértanból, kémiá­ból, fizikából. Az üzemben sokan tanulnak. Hatvan Ebben az évben kezdte meg mű- ™™ ká s a, l á 1 toga tÍ a a z " zem I f munkais­ködését a vállalati műszaki iskola, aho 1 szakmai képesítést nyer­amelynek két osztályát 38-an látogat­ják. A hallgatók az elmúlt évben elő- A z özemen kívül ls sokan Járnak készítő tanfolyamot végeztek. Több- est i iskolába. A dolgozók műszaki nyire gyakorolt szakemberekről van Iskoláját 48-an látogatják, a dolgo­zók esti középiskoláját pedig 13-an, m I IWII MII ÍR——nn r""-Tr TI—TI Húszan távúton főiskolát végeznek. Mindez arra utal, hogy elérik kitű­zött céljukat és 1965-lg mindenkinek meglesz a kellő szakmai képesítése. Legjobb példa erre az, hogy 32 mes­ter közül hétnek nincs megfelelő szakmai képzettsége, de a 32 mester közül 14-en tanulnak és közöttük az a hét ls, akiktől a vegyészet nehéz mestersége megköveteli, hogy többet tudjanak. FÜLE LAJOS nyeknek. A vállalat vezetősége ezért célul tűzte kl, hogy 1965-lg mindenki meg­felelő képesítést nyer. A célt tettel? követik. tés e téren a Jövőben nagyon gyors léptekkel fog haladni. A rádiócsövek fizikai alapját már 1883-ban Is­merte Edison, de csak 20 évvel később született meg az első rádiócső — és újabb 10 évre volt szükség arra, hogy párezer rádiócsövet gyártsa­nak. A tranzisztor fizikai alapjelenségét 1948-ban fedezték fel és rá 15 évre, ma már havonta több millió tranzisztort gyárt a világ rádiótechno­lógiája. Nem sok Idő múlva sokféle új elvű, erősítésre alkalmas elem fog készülékkonstruktőreink ren­delkezésére állni. Ilyen például a transzduktor és az úgynevezett dlelektromos erősítő. Erősítésre felhasználjuk a molekulák ós atomok elektro­mágneses rezgési készségét is, mint ezt már is­merjük a modern molekuláris (kvantum) erősítők esetében. Az ultrarövidhullámú adás miatt a jövőben többet törődünk a hang minőségével és természe­tesen a TV esetében a kép további tökéletesíté­sével Is. A dinamikus hangszóró még mindig majdnem egyeduralkodó vevőkészülékeink zömé­ben. De már a magas hangok visszaadására kris­tály* és kondenzátor hangszórót használunk. Két­három különféle hangszóróval aránylag hűen visz­sza tudjuk adni azt a hangterjedelmet, amelyet egyáltalán vissza kell adni néhány százalékos megengedett hangtorzítás mellett. A tranzisztorok alkalmazása a rádióvételtech­ni kában lehetővé tette a kisméretű, hordozható készülékek kifejlesztését, de ez a népszerű tech­nikai újdonság a hangminőség terén a mai napig elég nagy áldozatokat is követel a hallgatóság részéről. A kisméretű tranzisztoros készülékeink­nél használt hangszórók zöme eleve alkalmatlan a mély hangok visszaadására. Ezeknek a kis hang­szóróknak a rezonancia-frekvenciája általában 400—500 hertz (sokszor 1000 hertz) körül van és a sáv lefelé való kiterjesztését már a vevő dobozának megfelelő kiképzésével sem tudjuk elérni. A sugározható teljesítmény is általában nagyon kicsi, s a hangerő túlzott növelése nagy hangtorzítással jár együtt. A bratiilavai Mérnöki Építkezések Kutatf Intézetének dolgozói elkészí­tették a fedő panelek emelősáre szol­Jó minőségű, élethű hangvisszaadáshoz a szte reofónia bevezetése nélkül nemcsak jól tervezett gaí ô szerkeze! modelljét. Képünkön erősítőkre, hanem kiváló hangszórókra is szükség «>.-,,=„,(„ to Ä , . van. Forradalmi minőségi javulást pedig úgyis i Vlad,mír Frafto t anár Regéd, a kutatő­cääk a szteréofonlkus rádióadás hoz magával. intézet dolgozója, a modell szerzője. CHRENKA ANTAL, elektromérnök (5. Petráš CTK — felvétele.) 1334. január 2. S2Ö 5 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom