Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-21 / 21. szám, kedd

Világ proletárját, egyewljete'k ! Ä UJSZO SZLOVÁKIA KOHH UNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁG AHAK NAP II APJA £ ratlslava, 1964. január 21. kedd 30 fillér • XVII. évfolyam, 21. szám A kommunista ember iskolája 'Az elmúlt két hét alatt ország­ezerte mindenütt lezajlottak a szocialista munkabrigádok járási konferenciái. Százezernyi kollek-i tívában ma már több mint egy-: millió munkás és technikus bri­1 gádtag dolgoziik. A szocialista munkabrigádok megalapításának gondolata öt év alatt hazánk egyik legnépesebb mozgalmává növeke-i dett, amely lényegesen befolyásol­ja az anyagi termelés minden munkaszakaszát. A konferenciák valamennyi kül­döttje tudta, hogy nem véletlenül esett a szocialista munkabrigádok járási tanácskozásainak időpontja éppen az 1964-es év legelejére. & komáromi járási konferencián például a hajógyár küldöttjei kö­rül az egyilk így jellemezte a kol­lektívák szerepét: „Tudjuk, hogy & brigádmozgalom hatalmas gaz­dasági ütőerő az ország, a nép kezében. Az azonban, hogy mi­képpen bánunk ezzel az ütőerővel, helyesen használjuk-e ki a dol­gozók kezdeményezését, nemcsak a brigádoktól függ. A vezetőség-i liek, a gazdasági és politikai irá-' nyitóknak is mindent meg kell tenniük, hogy a sok szép elhatá­rozás ne vesszen kárba." Most a járási brigádikonferen-: ciák után és az országos találko­zó előtt kftlönösen mozgalmas éle-: íet élnek az üzemek. Hiszen a leg-» felsőbb pártfórumon hazánk ipa­rának címére a legutóbbi időben pok figyelmeztető szó elhahgzott. Koucký elvtárs á KB légutóbbi ülésén például megemlítette, hogy a műit évben az ipari termelésben elért eredmények értékét jelentő­sen csökkentette az a tény, hogy több milliárd korona értékű anyag és munka veszett kárba, mert van­nak gyáraik, ahol jó minőségű áru helyett selejtet termelnek. Vagy például az 1964-es terv összeállí-i tásánál is sok hiányosságot fedez-? tek fel a pártszervek. Mintegy öt-i milliárd koronáért olyan terméke-i ket kellene az idén előállítani, amelyekre népgazdaságunknak különösképpen szüksége van. Egyes üzemek azonban ahelyett, hogy a legszükségesebb árucik-i keik termelésére térnének át, olyan termékek gyártására „spe-i cializálják" magukat, amilyenek­ből már amúgy is tele vannak a raktárak. — Mi köze az ilyen országos dolgokhoz a szocialista munkabri-i gádnak, kérdi talán egyik-másik brigádtag. Hiszen ezek országos adatok. Ezek megváltoztatásához nem egy közönséges brigádtag, hanem legalább is miniszter kell. Igen, országos adatok ezek, de az egyes üzemek adataiból tevőd­nek össze. Egy-egy üzem kereté­ben pedig már ugyancsak számít a szocialista munkabrigádok véle-: ménye. Hiszen a róluk szóló tör-: vény világosan leszögezi: a gazda­sági vezetőknek a tervezésnél és más fontos tevékenységnél a leg­jobb dolgozókkal is tanácskozniuk kell. A legjobb dolgozók pedig éppen a brigádokban vannak. A füleki Kovosmaltban, úgy lát-: szik a brigádtagok jól értelmezik, mit vár tőlük az ország. Amellett, hogy á kollektívák legnagyobb ré-; sze jó minőségű munkát végez, ar-: ra is szakítanak a dolgozók időt, hogy beleszóljanak a tervezésbe. Nem egy esetben a gyár dolgozói is belátják, hogy azok a termékek, amelyek kezük alól kikerülnek, már nem felelnek meg a kor kö­vetelményeinek. Így volt ez pél­dául az egyes kályhatípusok gyár­tásánál is. Az eddig gyártott kály­hák valamikor régen megfeleltek &z igényeknek, de már senki sem akarja őket vásárolni. Ennek el­lenére az üzem gazdasági vezetői 1964-re is úgy állították össze a tervet, hogy továbbra is gyártják a régi típusú (kályhákat. Mert — mondották a gazdasági vezetők — a folyékony tüzelőanyaggal műkö­dő fűtőtestek gyártása műszakilag még nincs teljesen megoldva. A füleki brigádtagoik nem nyu­godtak bele a döntésbe. A terve­zők és a munkásbrigádok kijelen­tették: „azt fogunk gyártani, ami­re a lakosságnak szüksége van." Azt beszélik, hogy Füleken a bri­gádtagok kezdeményezése nyomán az idén mégis megkezdik a kő­olajfűtésű kályhák gyártását. Kü­lönben jó példa ez annak illuszt­rálására is, hogy a kollektívák nemcsak a közvetlen munkahelye­ket érintő problémák megoldásá­ba szólhatnak bele. A füleki bri­gádtagok az új gyártmány terme­lésének megkezdésével végső fo­kon országos problémát oldanak meg, mert országszerte várják már a kőolajfűtésű kályha meg­jelenését. A brigádtagok életében előfor­duló formalizmusról is sok szó esett a járási konferenciákon. Megtörténik — mondotta az egyik hlohoveci küldött — hogy a járási szakszervezeti tanács el­sősorban aszerint értékeli a bri­gádtagokat, milyen rendszeresen küldik be a tevékenységükről szó­ló havi jelentéseket. A gyógyszer­gyárban például az is előfordult már, hogy azt a brigádot, amely­nek munkája nem volt kifogásta­lan, de talán még több szépen megfogalmazott jelentést küldött be az értékelő bizottságnak, ked­vezőbben ítélték meg, mint egy másik kollektívát, amely ugyan kevesebb jelentést küldött, de a keze alól csak kiváló gyógyszere­ket adott ki. Ezzel kapcsolatban akaratlanul is a vezető gazdasági szervek és a brigádok közötti viszony meg­javítására gondol az ember. Mert sotkat tud a munkáján javítani egy kollektíva, ha elhatározza, hogy a jövőben szocialista módon fog dolgozni, de még több pozitív vo­nást vihet egy gyár munkájába a brigádmozgalom, ha a munkások igyekezetét a vezetők segítsége is istápolja. Hlohovecen — de sok helyütt máshol is az országban — bizonyára még több sikert ért vol­na el már eddig is a brigádmoz­galom, ha a papírmunka helyett a személyes kapcsolat válna a ve­zetők munkamódszerévé. „Mutasd meg selejtlistádat, megmondom, milyen brigádtag vagy" hangzott el a szocialista brigádok képvise­lőinek több járási tanácskozásán. Sok igazság van ebben. A brigádok küldöttjeinek beszá­molóiból kitűnt, hogy az elmúlt öt esztendő a munkásosztály műve­lődése terén is sokat hozott. Ko-^ máromban ma már tucatjával ta­lálkozhatunk olyan műszakiakkal, akik 1958-ban — az első brigádok megalakulásának évében — még csak segédmunkások voltak. De százával találkozhatunk olyan szakmunkásokkal is, akik öt év­vel ezelőtt még csak ismerkedtek a szakmával. Ma már a legjobb dolgozók sorába kerültek. Olyan munkások, akik öt éve még nem sok gondot csináltak abból, ha selejt került ki a kezük alól, ma már szemük fényeként őrzik a kollektíva becsületét. Valameny­nyien részesei vagyunk ezeknek a változásoknak, így talán néha észre sem vesszük a brigádmoz­galom mit hozott a társadalomnak A szocialista munkabrigádok öt év alatt a kommunista ember is kólájává váltak. A CSKP KB mezőgazdasági bizottságának ülése •(ČTK) — A CSKP Központi Bizott­ságának mezőgazdasági bizottsága tegnap Prágában ülést tartott. Az ülésen a mezőgazdasági terme­lés irányításának egyes kérdéselvei foglalkoztak. Megtárgyalták továbbá a mezőgazdasági termelési igazgató­ságoknak és a nemzeti bizottságok mezőgazdasági bizottságainak tevé­kenységéről szóló beszámolót, intéz­kedéseket javasoltak munkájuk, va­lamint a Mező, Erdő és Vízgazdasági Minisztérium Irányító tevékenysége megjavítására. A bizottság továbbá elbírálta a szállító és átvevői kapcsolatok egy­szerűsítésére tett javaslatokat is. Megértették a feladat jelentőségét A kelet-szlovákiai fiatalok jelentkeznek a széles nyomtávú vasút építkezésére Bízva ifjúságunk munkalelkese­désében, a CSISZ védnökséget vál­lalt a Kelet-szlovákiai Vasműbe ve­zető széles nyomtávú vasút építése felett. Amint Mikuláš Chalachan elvtárstól, a CSISZ kelet-szlovákiai kerületi bizottságának titkárától megtudtuk, eddig már csaknem annyi olyan foglalkozású fiatal je­lentkezett, amennyire az építke­zésen szükség van. A fiatalok tudják, hogy az eddi­ginél nagyobb szaktudást igénylő feladat teljesítéséről van szó. Olyanról, ahol már nem elég a la­pát és csákány, ennél több kell. A fejlett szovjet technika vívmá­nyai, speciális gépek játszák majd itt a főszerepet. Ezenkívül az épít­kezés gyors munkát igényel, mert a. terv szerint 1966 május elsején indítják útnak a szovjet szénnel, illetve vasérccel megrakott első a szerelvényeket a Vajáni Hőerő­műbe és a Kelet-szlovákiai Vas­műbe. Addig még sok a tennivaló, amit igényesebbé tesz az a körülmény, hogy Kelet-Szlovákia folyóin meg­közelítőleg 63 hidat kell felépíte­ni. Itt, de a többi munkaszakaszo­kon is szakképzett fiatalokra van szükség. A kelet-szlovákiai kerületben eddig több mint százan jelentkez­tek az építkezésre. Túlnyomó ré­szük ezt a szándékát már a nem­rég lezajlott CSISZ járási konfe­renciákon ismertette. A CSISZ ke­rületi és járási bizottságaira na­ponta érkeznek a levelek, melyek­ben az üzemek, falvak fiataljai, diákok, ifjú mezőgazdasági dolgo­zók kérik felvételüket a széles nyomtávú vasút építkezésére. Chalachan elvtárs néhány leve­let megmutat. Borsodi Arpád és Štefan Šipula Ilubenikről azt írja, hogy kétéves járművezetői gyakor­lattal rendelkeznek, de hajlandók a földgyalukat is irányítani. A Čier­na nad Tisou-i átrakodó állomás fűtőházának fiataljai arról írnak, hogy Diesel-mozdonyaikkal akkor lépnek munkába, amikor szükség van rájuk. -rt. A trnavai Mezőgazdasági Felvásár­ló és Ellátó Üzem dolgozói csupán járásuk mezőgazdasági üzemei részé­re a tervezett vetőmagcsere céljából B00 mázsa tavaszi búzát, 126 vagon tavaszi árpát, 3995 mázsa hüvelyest, nagy mennyiségű lucerna, lóhere és cirok-magot készítettek elő a tavaszi vetésre. A napokban megkezdték a vetőmagvak pácolását. (CTK — K. Cich felvétele) m* 1-"** m A bányaépítők munkája is hozzájárul a zavartalan fejtéshez és a mun­kabiztonsághoz. Képünkön a Bányaépítő vállalat dolgozóinak egy cso­portja, amely a rudňanyi „Nyugat" bányában készíti elő a külszíni és- a föld alatti munkahelyeket. (Berenhaut felvétele} Széles körű cselisz'ovák—szovjet kulturális és tudományos együttműködés Aláírták Csehszlovákia és a Szovjetunió 1964. évi együttműködési tervét Moszkva (CTK) — Csehszlovákja és a Szovjetunió képviselői Moszk­vában január 15—20-a között a két ország idei kulturális és tudományos együttműködési tervéről tárgyaltak. A tárgyalások hétfőn, január 20-án befejeződtek és Josef Grohman, az iskola- és kulturális ügyi miniszter he­lyettese és Sz. K. Romanovszkij, a» Külföldi Kulturális Kapcsolatok KU lami Bizottságának elnöke írta alá. szentel a két ország színművészeti együtteseinek alkotó együttműködé­sére. Így például a prágai Nemzeti Színház kapcsolatba lép a moszkvai Állami Akadémiai Nagyszínházzal, a tbiliszi színház a brnói Janácek Ope­rával, a szaratovi színháza bratislavai. val, a novoszibirszki a kolínival, A volgográdi az ostravaival stb. Az irodalom, a képzőművészet, a film, a zeneművészet és az építőmű­vészet terén igen széles körű lesz a művészek kölcsönös látogatása és a művészi alkotások kicserélése. A két baráti ország 1964-ben is szé­leskörűen együttműködik a tudomány, az egészségügy, a közművelődés és a kulturális élet terén. A tudományos együttműködés első­rendű célja az ismeretek és módsze­rek kölcsönös ismertetése, amire a tudósok, szakemberek tanulmányi lá­togatásai adnak alkalmat. Egyes tu­dományágak bizonyos problémáit a szovjet és a csehszlovák szakemberek közösen oldják meg. Az Iskolaügyi együttműködés leg­főbb célja az e szakaszon dolgozók kölcsönös látogatása. Sor kerül to­vábbá szakirodalom kölcsönös cseré­jére, szorosan együttműködnek tan­könyvek és oktatási segédeszközök kiadásában stb. A két ország lehető­vé teszi, hogy minél több főiskolai hallgató folytassa tanulmányait a má­sik fél főiskoláin. A terv kitűzi a fő­iskolai tanszékek szoros együttműkö­dését és kapcsolatait is. A kulturális kapcsolatok keretében a Lett SZSZK dal- és táncegyüttese, a moszkvai Filharmónia kamarazene­kara és a strážnice! ünnepségeken szovjet népművészeti együttes vendég­szerepel ez idén Csehszlovákiában. A Szlovák Filharmónia hangverseny­kőrútra indul a Szovjetunióba és a Na Zábradlí Színház pantomim együt­tese több szovjet városban vendégsze­repel. A két ország hangversenyter­meiben és színpadain ezenkívül szá­mos szovjet, illetve csehszlovák mű­vész lép fel. A terv különös figyelmet Ismeretlen napfoltok tűntek fel A hónap végére mágnesviharok várhatók Moszkva (ČTK) — A Napon csopor­tos foltok tűntek fel, amelyek a nap­korong keleti peremétől közepe felé mozognak. Szovjet ionoszféra-kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a Nap je­lenlegi nyugodt állapotában a foltok területe rendkívül nagy. Az elkövet­kező hét napban a foltok elérik a napkorong központját, január 28-án és 29-én mágnesviharok és ionoszfe­rikus viharok várhatók bolygónkon. A szakemberek igyekeznek pontosan megállapítani a feltűnt napfoltcsoport következményeit, amelyek azt bizo« nyitják, hogy a Napon viharos folya­matok játszódnak le. Egymillió gázfogyasztó Cseliszlovákiábon A MILLIOMODIK FOGYASZTOT DECEMBERBEN KAPCSOLTÁK A GÁZHÁLÓZATRA • 30 SZÁZALÉKKAL TÖBB GÁZ AZ ELMÚLT ÉVBEN • TOVÁBBI VÁROSOKBA IS BEVEZETIK A GÁZT A népgazdaság és a lakások kor­szerűsítése megköveteli, hogy egy­re újabb és újabb üzemeket és közsé­geket kapcsoljanak a gázhálózatra. A terv szerint az elmúlt évben 60 000­el növekedett a gázfogyasztók száma. A milliomodik gázfogyasztót a múlt év decemberének elején kapcsolták a gázhálózatra. Tavaly számos város­ba vezették be a gázt, többek között: Horovicéba, Lužecba, Rotavába, Kyns­perkba, Tanvaldba, Krupkába, Bohu­sorovba, Boleticeba, Tŕmiceba, Koštá­lovba, Telcicebe, Valeticeba, Podivín­ba, Dubňanyba, Roucinovba, Dolný Benešovba, Bernolákovőba és Ilavára. A gázfogyasztók számának növeke­dése nemcsak az építőmunkáktól, de a gázgyártástól is függ. A gázgyártás tervét a múlt évben több, mint 100 százalékra teljesítették. Az Osti nád Labem-i gázgyár üzembe helyezésé­ben a gázgyártás a tavalyihoz viszo­nyítva jelentősen emelkedett. A pro­pan-butan gyártást 107 százalékra teljesítették. Továbbra ls fontos kérdés marad az ídényfogyasztók problémája. Kü­lönösen nyáron és ünnepnapokon a levegőbe eresztik a kitermelt gázt, míg télen kevésnek bizonyul és a fogyasztást szabályozni kell. Ezért Kö­zép-Morva országban felépítik első földalatti gáztartályunkat. Itt „raktá­rozzák" majd el a fölösleges gázt, hogy aztán szükség szerint gazdálkod­janak vele. A földalatti tartály építé­se nem költséges, kihasználják a föld­rétegek összetételét és a befektetett összeg rövid időn belül megtérül. Ha a közép-morvaországi földalat­ti tartály máj ez évben is üzemben lenne, akkor nem kellene félnünk a gázfogyasztás szabályozásától a téli hónapokban. A jelenlegi helyzetben a gázgyárak alkalmazottai azon igye­keznek, hogy a Dolný Suché-i gázgyár új üzemrészlegeit rövid időn belül üzembe helyezzék. A lakosság pro­pán-butánnál való ellátása elsősor­ban attól függ, hogy a bratislavai Slovnaft megkezdje a szükséges minő­ségű gáz szállítását. Az idén a gázgyártás tovább fejlő­dik. A múlt évihez viszonyítva, 4,5 százalékkal emelkedik és újabb 58 800 fogyasztót kapcsolnak a gázhálózatra. Többek között Podébradyba, Stará Boleslavba, Nové Mesto nad Metujíba, Veselí na Moraveba, Rychvaldovba, Myjavába, Topolčanyba és Vrútkyra vezetik be a gázt. Hogy kielégíthes­sék a fogyasztók szükségleteit és hogy 1965-ben további 65 000 fogyasz­tót kapcsoljanak a hálózatba, újabb gázgyárakat építenek és megkezdik annak a gázvezetéknek építését, me­lyen majd földgáz érkezik hozzánk a Szovjetunióból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom