Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-16 / 16. szám, csütörtök

A MINDENNAPOK egyre több ismeretet követelnek Vincenc Benei: ĎSZ A PETŔÍN ALAH. (Olaj, 1948) . fpľácpcĽL színházi Lmél A FŐVÁROS SZÍNHÁZI közönségének az utóbbi hetekben valóban nem volt panaszra oka. Nemcsak hogy egymást követték a bemutatók, de a külföldi szerzők egész sorának darabjaival ismerkedhetett meg a publikum. Láttunk egészen kitűnő előadásokat, a nyugat színházi produkciójának kiemelkedő alkotásait, de olyanokat is, amelyek ízlésünktől kissé távol állnak, szokatlanok a mi viszonyainkban és gyengébb fajsúlyúak is akadtak közöttük. Mindenképpen jő, hogy a színházak változatos repertoárt állítanak össze, van mit összehasonlítani és egészben véve a mérleg, a hazai szerzők darabjait is beleértve, kedvező. Kezdjük talán a felsorolást Tennessee Williams két izgalmas és érdekes drámájával. A Burian Színházban bemutatott Tetovált Rózsa a világhírű amerikai író egyik legszebb műve. Dél-Amerikában az olasz bevándorlók között lejátszódó megrázó pszichológiai drámájával az író válaszol azoknak, akik egyoldalúsággal, a kilátástalan tragédiákban, a perverzitásban való kedvteléssel vádolják. Ebben a darabjában az életerő, a szerelem győz a h^lál, a megsemmisülés felett. RitkŠn látható olyan színészi teljesítmény, mint a Tetovált rózsa főhősét alakító Siávka Budinová alakítása. Igaz, az egész cselekmény körülötte forog, hiszen a szerzőt a darab megírására Anna Magnani, a híres olasz színésznő ihlette, de amit Budinová három és fél órán keresztül a színpadon nyújt, ahogyan a bonyolult jellemű, érzelmekkel túlfűtött figurát életre kelti, az előadás legnagyobb élménye. A Kamara Színház Tennessee: Orfeusz az alvilágban című drámáját tűzte műsorra. A cím jelképes, a történet ugyancsak dél-amerikai és a maga nemében tiltakozás a cinikus rasszizmus, az élet eltorzítása, az alvilág erőinek felszínre jutása ellen. Ebben a társadalmi légkörben az embernek az igazibb, tisztább életért folytatott harca teljesen reménytelen és el kell pusztulnia. Az együttes művészi színvonalú teljesítménye mellett ki kell emelni Alfréd Radok rendkívül hatásos, szuggesztív rendezését. Az S. K. Neumann Színház a nemrég hazánkban járt fiatal, de már világhírre szert tett Edward Albee amerikai író Ugyan ki félne Kafkától elmű színművét mutatta be. Két házaspár az alkohol hatása alatt lassan leveti a társadalmi mázt, leleplezi ki-ki önmagát és a másikat. Drasztikusan hat Albee módszere, ahogyan a négy embert a néző szeme előtt a csontja velejéig lemezteleníti. Ordít belőlük az erkölcsi szenny, a legkisebb emberi érzelmeket nélkülöző énjük sivársága. Megdöbbentő, nyugtalanító a modern világ pszichológiájának ez a sötét kilátástalansága. Az önámításból az egyetlen kiút az igazság feltárása — ezt akarja Albee darabjával kifejezni. A Václav Lohniský rendezte előadás a kitűnően játsző színészekkel az író mondanivalóját méltóan tolmácsolta. Kevésbé elégedetten, meglehetősen vegyefe érzelmekkel távozott a publikum' John Osborne angol író George Dillon sírfelirata című színművének a Realista Színházban bemutatott előadásáról. A „dühöngő férfiak" csoportjába tartozó szerző nem túlságosan meggyőzően és felületesen „dühöng" — a darab címszereplőjének és főhősének szájába adva gondolatait — az angol kispolgár felszínes gondolkodásmódja, életszemlélete korlátoltsága miatt. A színészek igyekeztek a szerep adta lehetőségeket maximálisan kiaknázni és alakításaikkal részben kárpótolták a darab hiányosságait <Jean Paul Sartre francia író Az altonai foglyok című drámája a Nemzeti Színház Tyl színpadán került bemutatásra. A nagy francia humanista politikai állásfoglalását fejezi ki ez az öt felvonásos, gondolatokban rendiül gazdag filózófiai dráma. A fasizmus megalkuvás nélküli elítélése, a háborúk előidézéséért és kitöréséért való egyetemes felelősség állandóan időszerű. Az író az Altonai foglyokban erre figyelmeztet és hogy drámáját számos országban műsorra tűzték, a darab mondanivalójának általános érvényességét, a drámai feldolgozás művészi színvonalát bizonyltja. A Nemzeti Színház legjobb erői Jan Pivec nemzeti művésszel az élen, maradandó alakítást nyújtottak. Ernest Hemingway, a világhírű amerikai író gazdag pályafutása alatt egyetlen színdarabot írt. Hemingway mint haditudósító részt vett a spanyol háborúban, átélte a madridi ostromállapotot és ott a helyszínen, a közvetlen élmények hatása alatt. Irta az Ötödik hadoszlop című érdekes, az akkori légkört híven tükröző Kémdrámát. A darab már a keletkezésének körülményeinél fogva is inkább riportszerű, (Hemingway novelláskötetébe sorolta) a drámai mozzanatok kidomborítása a rendező ügyességén múlott. Mindazonáltal a nem mindennapi töflKiet, a forradalmi gondolatok, az mberiesség melletti kiállás, a háború elítélése, indokolttá teszi a darab színrehozását. A Csehszlovák Hadsereg Színház feltétlenül elisme, rést érdemel, hogy műsorra tűzte. A HAZAI SZERZŐK darabjai közül Pavel Kohout Švejkjét említjük meg, melyet ugyancsak a Csehszlovák Hadsereg Színház mutatott be. Hašek halhatatlan regényét eddig körülbelül negyvenen ültették át színpadra és filmre. Kohout, aki ezúttal mint rendező is bemutatkozik, néhány közismert Svejk szállóigékre építette és időszerűsítette a mondanivalót. Az előadás Svejk egyszerű, az egészséges ész diktálta gondolkodásmódján keresztül gúnyolja és pellengérezi ki a emberi butaságot, korlátoltságot, önkényeskedést. Kohout dalbetétek, film, hatásos kosztümök alkalmazásával látványos, szórakoztató, a néző figyelmét mindvégig lebilincselő; előadással öregbítette sikereit. A színészek, elsősorban Vlastimil Brodský Katz és Ilja Prachaŕ Švejk szerepében, ragyogóan megformált figuráikkal a dramatizáló és rendező elképzelését művészi tökéllyel oldották meg. —

v a A TÉL VILÁGÁBAN falvainkon tízezrek indulnak el esténként, délutánonként a művelődési otthonok, szövetkezeti klubok, vagy azok hiányában az iskolák felé. Hajtja, hívja őket a tudásszomj, a több ismeret megszerzése utáni vágy. A dolgozók tudásvágyát kielégítő egyik jól bevált népművelési forma — az ismeretterjesztő előadás. Emellett az utóbbi időben egyre nagyobb tért hódítanak a népi akadémiák, kérdés-felelet estek, tapasztalatcserék. A népművelés ezen formáit a nemzeti bizottságok, társadalmi szervezetek és főként a Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság járási és helyi szervezetei irányítják. A vegyes lakosságú járásokban az NB mellett főleg a Csemadok nyújt jelentős segítséget az előadások és más népművelési munkák szervezésében, irányításában. így volt ez és részben így van a losonci járásban is, ahol a magyarlakta községekben legtöbb esetben a Csemadok járási bizottságának kezdeményezése alapján szervezték meg az előadásokat és a TITT sok esetben csak az előadásokat honorálta. A Csemadok az utőb bi időben jelentős segítséget nyújtott azon a téren Is, hogy a magyar ér telmiséget bevonják a társulatba. A losonci járásban nyilvántartott 405 tag egyenegyed része magyar nemzetiségű. Természetesen ez az arány még nem kielégítő és további lépéseket kell tenni az értelmiség beszervezésére. Hibának róható fel az is, hogy az eddig szervezett tagokat nem hívják össze külön tanács kozásra. Márpedig a társulat magyar tagjai részére rendezett járási sze mlnáriumok minden bizonnyal sok olyan kérdést oldhatnának meg, amely színvonalasabbá tehetné az előadás-propagandát. Ez a mulasztás főként abból ered, hogy a TITT járási elnöksége sem foglalkozott azzal, miképp lehetne a magvar nemzetiségű dolgozók' között a művelődési munka hatékonyságát és hatókörét emelni. De nemcsak a falusi dolgozók között kellene céltudatosabb népművelődésl tevékenységet kifejteni. A losonci, füleki, pótorl és más kisebb üzemekben több ezer a magyar dol gozók száma. Ezekben az üzemekben magyar nyelven mégis csak általános jellegű előadásokat tartanak. Márpedig a tapasztalatok azt igazolják, hogy a magasabb színtű művelődési formák (a népi akadémiák" és egyetemek) sokkal alaposabb Ismeretekhez juttatják a dolgozókat. Miért jelent többet az akadémia, mint az egyes előadások Részben a jobban felkészült előadók, szemléltető eszközök biztosítják az akadémia rangosabb voltát. Ennél fontosabb azonban, hogy az akadémiák évi 8—12 előadása szerves egységet képez és következetesen egy célt szolgál. Ez a cél: a hallgatók űj termelési

x szemléletének a kialakítása. A társulat szakmai ismeretterjesztő tevékenységének fő feladata közvetlen termelés-fokoző hatás kiváltása. Ezért fontos, főleg a mezőgazdasági jellegű akadémiák esetében, hogy ne csak a központi tervek, tíanem sajátos termelési viszonyaik, tagjaik kívánsága szerint jelöljék az előadási témákat. Az előretolt bástyákon Az Ipoly mentén hat alapszerveze; te van a társulatnak. Losoncon, Füleken, Busán, Zsélyen, Nagycsalomiján és Ipolynyéken tevékenykednek azok a szervezetek, amelyek főleg a magyar dolgozók művelődésével törődnek. A füleki körzetben gyümölcsészetl akadémia működik, 28 hallgatóval. Ezen a környék gyümölcsészel vesznek részt. Akadémia is indult az iskola mellett, „Előkészítjük a gyermekeket a kommunizmusra" címmel. Hasonló akadémiát szerveznek minc.vzaro g y A dunaszerdahélyí járásban az elmúlt szombat este zsúfolásig telt kultúrházban tartotta a Csemadok balonyl helyi szervezete évzáró gyűlését. Csicsai István, a helyi szervezet elnöke beszámolójában értékelte a Csemadok múlt esztendei kulturális tevékenységét. Többek közt hangsúlyozta, hogy a Csemadoknak több segítséget kell nyújtania a szövetkezetnek fejlődésében. A továbbiakban kevesellte a Csemadok tagság számát. Azt mondotta, hogy a lakosság nem kapcsolódik be elég kezdeményezőn a kulturális életbe. Végül kifogásolta, hogy a községi könyvtárban kevés olyan könyv kapha,tó, amely életünk égető problémáival foglalkozna. ülés Balonyon A vitában hangot kapott az a kívánság, hogy több népnevelő, tudományos és irodalmi előadást kellene tartani a községben. Kossányi István, a járás küldötte ezt a kívánságot helytállónak tartotta és megígérte, maga gondoskodik majd arról, hogy TITT előadói gyakrabban látogassák a községet. Az élénk vitát kultúrműsor követte, majd táncmulatság következett, amelyhez a Csemadok zenekara szolgáltatta a zenét. Sajnálatos, hogy ezen az értékes ünnepi légkörben lezajlott évzáró gyűlésen — amelyen a község vezetői részt vettek — a tanítók nem jelentek meg. sz. den kilencéves iskolában, a szülői tanács közreműködésével. Ezt az akadémiát a zsélyi szervezet helyben szlovák nyelven tartja, mivel nincs kilencéves iskola a községben. Körzeti jellegű gyümölcsészeti és méhészeti akadémia Is megindul a napokban. A szervezet vezetősége a tagokkal rendszeresen tartja a kapcsolatot. Kéthavonként összehívják az előadókat és megbeszélik velük a tennivalókat. Stena elvtárs, a szervezet elnöke a körzetéhez tartozó községek előadási tervét is ismertette velük. Két-három előadást terveznek egy-egy községben. Ä csalomljai szervezet elnöke, Gőráz elvtárs, 38 taggal dicsekedhet. Nálunk már az „Ifjúság kommunista nevelése" • címmel megrendezett akadémia második szemeszterének előadásait tartják. A szülők közül mintegy harminc az állandó látogató. Az ilyen jellegű akadémiákat most a környékbeli kilencéves iskolák' mellett akarják megszervezni. Tervezik még a „Megismerjük a természet törvényét" című népi akadémiát, amely kilenc előadásból áll majd. A tapasztalat azt igazolta, hogy alaposabb szervezés kell ahhoz, hogy a jelentkezők rendszeresen részt vegyenek az előadásokon. Hol az ellenőrzés? Apátfaluban a tanító kissé meglepődött, amikor az előadásokon részt vettek száma iránt érdeklődtem. — Igaz, megbízólevelet küldtek a megnevezett előadások megtartására, mind a zsélyi, mind a csalomljai szervezettől. Végeredményben azt sem tudom, hogy hova tartozom — fakadt kl. — Két szék között érzem magam. Nem Is beszélve arról, hogy segédanyagot mindkét szervezet elfelejtett küldeni. Az ujjamból nem szophatom ki az előadást. — Tehát olyan előadási téma is szerepelt a tervben, mint a szövetkezet gazdálkodása ... — Azt sem tudom, hol a fejem. Minden szervezet irányítását a tanítóra hárítják. Ha valami nem megy, engem ütnek — keseredik el Pölyhös Miklós. — Különben is, legjobb lenne, ha küldenének előadót. Miért csak a tanító? Főleg a volt kékkői járásban divat, hogy mindent a tanító nyakába varrnak. Azt hiszem, hogy a falusi népművelési munka növeléséért elsősorban a legtöbbet az illetékes párt és nemzeti bizottság szervei tehetik". A pártszervezetek a pártoktatás megszervezése mellett több segítséget nyújthatnának a téli időszakban, hogy a művelődés minden területén eleven, tartalmas munkát fejtsenek ki. Az érdekelt szervek osszák meg maguk között a feladatokat és szervezzenek az előadásokra, népi akamiákra minél több hallgatót. Ne forduljon elő, hogy az egyes falvakban hosszú hónapokon keresztül nincs ismeretterjesztő előadás. De az előadások megtartása sem csak a tanítók gondja. A falu szocialista átalakulása során kinőtt értelmiséget sakkal nagyobb mértékben kellene bekapcsolni a TITT-ben és megbízni az előadások megtartásával. Ogyis csak azok az előadások hatásosak, amelyek a helyi problémákkal Is bátran foglalkoznak. A2 ilyen előadásokat szívesen meghallgatják az emberek. Viszont csakis az beszélhet a problémákról érdekesen, életszerűen, aki alaposan ismeri azokat, s azon a vonalon tevékenykedik, Természetesen emellett a pedagógusainktól is joggal elvárja társadalmunk, hogy messzemenően kivegyél? részüket a népművelésből. Látni kell a legfontosabbat Mivel az Ipoly-mente lakosságának túlnyomó része a mezőgazdaságban dolgozik, arra kell törekednünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben gyarapltsuk a szövetkezeti tagság politikai, általános, de főleg szakmai nevelését. A szaktudás és általában a műveltség Igen nagy szerepet játszik a szövetkezeti gazdálkodás fejlődésében. Hiába ugyanis az új gép, a vegyszer, a műtrágya, a sok korszerű eljárás — a jó gazdálkodás végső soron az emberek hozzáértésétől függ. Művelt szövetkezeti tag nélkül nincs korszerű szövetkezeti gazdálkodás, nem érvényesülhet a szövetkezeti demokrácia, nem formálódhat ki az Igazi szövetkezeti élet. Sokan vannak már a szövetkezeteinkben, akik mesteriskolát, technikumot végeztek. De még több azoknalí a szövetkezeti funkcionáriusoknak', beosztott vezetőknek, szakmunkásoknak a száma, akik a szövetkezeti munkaiskolákon kívül sehova nem' jártak és bővíteni szeretnék ismereteiket. Ahol megvan a lehetőség, főleg ezek számára kellene népi akadémiákat szervezni, különböző témakörrel. Ä losonci járás szövetkezeteiben például kevés tapasztalattal rendelkeznek a komplex-brigádok" tevékenysége terén. Még mindig a munkacsoport a fő szervezési forma. A nyugatszlovákiai tapasztalatok nyomán, ahol már egyes szövetkezetek áttérnek" az úgynevezett farmrendszerre, helyes lenne, ha a gépesítők számára néhány ilyen jellegű akadémiát Is szerveznének. SOK MINDENT LEHETNE és kellene tenni a tél folyamán az ismeretterjesztés, a népművelés terén. Ez főleg attól függ, hogy a TITT, a társadalmi szervezetek és legújabban a termelési igazgatóságok hogyan irányítják falun a céltudatos művelődést. Tudatosítani kellene már végre,hogy a magyar dolgozók művelése nemcsak Csemadok-ügy, hanem az egész művelődési rendszerünk feladata. Már eddig is vannak Jó néhányan a népművelésben dolgozók közül, akik meglátták ezt és sokat tettek és tesznek a magyar falu műveltségének gyarapítására. De sokan vannak még olyanok, akik csak „nézői" a nemes törekvésnek. Főleg a TITT feladata, hogy a magyar értelmiség közül minden hozzáértő szemlélőt megnyerjen a nemes ügy, a széles körű ismeretterjesztés érdekében. TŐTH DEZSŐ Pcselkin erősen felindultan tért haza. — Mi, történt veled? — kérdezte a felesége. — Talán visszautasították? — Nem, azt hiszem, nem utasították vissza — válaszolta Pcselkin —, csak az a lány, aki a felvilágosításokat adfa, ki tudfa miért, mindvégig mosolygott, amíg velem beszélt. — S nem jöttél rá, hogy miért mosolygott? — kérdezte az asszony. — Először azt hittem, hogy talán valami van az arcomon. Belenéztem a tükörbe, de teljesen tiszta volt... — Talán valami nevetségeset mondtál? — Nem, semmi nevetségeset nem mondtam. Odamentem hozzá és megkérdeztem: „Mondja, kérem, ml a helyzet a lakáskiutalás ügyében?" — S mit szólt erre? — Megnézte az úf kiutalások jegyzékét, elmosolyodott s így szólt: „Még nem került önre a sor, polgártárs. Várjon egy kicsit, mafd érN. TARASZOV: A mosoly tesítést kap ." S ezzel ismét elmosolyodott. — Furcsa. Vajon miért mosolygott? Kezd aggasztani a dolog'. — Engem is. Nem tudom, mire véljem. — Talán fordítva volt feltéve a kalapod? — Rendesen volt feltéve. Ellenőriztem. — Talán a nadrággombod ...? — Minden a legna gyobb rendben volt. — Nagyon furcsa. Kezdek nyugtalankodni: vafon nem utasítottak vissza bennünket? — En ts aggódom. Mitévők legyünk? — Nem tudom. Jobb lett volna, ha el sem mész oda! Nem fogok tudni aludni. Így ment ez egész héten. A házastársak éjjel-nappal egyre csak azt találgatták, hogy vajon miért mosolygott a leány. S nem aludtak. A nyolcadik napon az elcsigázott Pcselkin ismét a lakáshivatal felé vette útját. Sokáig oda volt, s amikor végre hazatért, a felesége már az ajtóban azzal a kérdéssel fogadta: — Nos, ml a helyzet? — Kiderült, hogy ... nos, mit gondolsz, ml derült ki? — Ne gyötörj, mondjad már! — Kiderült, hogy az a lány úf munkatársnő volt a lakáshivatalban, s az első napokban minden látogatót mosolyogva fogadott... — Milyen rémes! No és mi volt ma? — Ma senkire sem ^mosolygott. — Mit mondott hát neked? — Rám ripakodott: „Minden semmiségért Idejárnak, nem hagynak nyugtot az embernek!" s ezzel az orrom előtt bevágta az ablakot. — No, hála istennek — sóhajtott az asszony. Ogy látszik, nincs semmi, baj! (Megjelent a Krokogyilban, — Oroszból fordította: Dosek Lajos. 19B4. januái Ifi, £ ÜJ SZÖ S