Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-16 / 16. szám, csütörtök

A MINDENNAPOK ­egyre több ismeretet követelnek Vincenc Benei: ĎSZ A PETŔÍN ALAH. (Olaj, 1948) . fpľácpcĽL színházi Lmél A FŐVÁROS SZÍNHÁZI közönségé­nek az utóbbi hetekben valóban nem volt panaszra oka. Nemcsak hogy egymást követték a bemutatók, de a külföldi szerzők egész sorának darab­jaival ismerkedhetett meg a publi­kum. Láttunk egészen kitűnő előadá­sokat, a nyugat színházi produkciójá­nak kiemelkedő alkotásait, de olyano­kat is, amelyek ízlésünktől kissé tá­vol állnak, szokatlanok a mi viszo­nyainkban és gyengébb fajsúlyúak is akadtak közöttük. Mindenképpen jő, hogy a színházak változatos reper­toárt állítanak össze, van mit össze­hasonlítani és egészben véve a mér­leg, a hazai szerzők darabjait is be­leértve, kedvező. Kezdjük talán a felsorolást Tennes­see Williams két izgalmas és érdekes drámájával. A Burian Színházban be­mutatott Tetovált Rózsa a világhírű amerikai író egyik legszebb műve. Dél-Amerikában az olasz bevándorlók között lejátszódó megrázó pszicholó­giai drámájával az író válaszol azok­nak, akik egyoldalúsággal, a kilátás­talan tragédiákban, a perverzitásban való kedvteléssel vádolják. Ebben a darabjában az életerő, a szerelem győz a h^lál, a megsemmisülés fe­lett. RitkŠn látható olyan színészi tel­jesítmény, mint a Tetovált rózsa fő­hősét alakító Siávka Budinová alakí­tása. Igaz, az egész cselekmény körü­lötte forog, hiszen a szerzőt a darab megírására Anna Magnani, a híres olasz színésznő ihlette, de amit Budi­nová három és fél órán keresztül a színpadon nyújt, ahogyan a bonyo­lult jellemű, érzelmekkel túlfűtött fi­gurát életre kelti, az előadás legna­gyobb élménye. A Kamara Színház Tennessee: Or­feusz az alvilágban című drámáját tűzte műsorra. A cím jelképes, a tör­ténet ugyancsak dél-amerikai és a maga nemében tiltakozás a cinikus rasszizmus, az élet eltorzítása, az al­világ erőinek felszínre jutása ellen. Ebben a társadalmi légkörben az em­bernek az igazibb, tisztább életért folytatott harca teljesen reménytelen és el kell pusztulnia. Az együttes művészi színvonalú teljesítménye mel­lett ki kell emelni Alfréd Radok rendkívül hatásos, szuggesztív rende­zését. Az S. K. Neumann Színház a nem­rég hazánkban járt fiatal, de már vi­lághírre szert tett Edward Albee ame­rikai író Ugyan ki félne Kafkától el­mű színművét mutatta be. Két házas­pár az alkohol hatása alatt lassan le­veti a társadalmi mázt, leleplezi ki-ki önmagát és a másikat. Drasztikusan hat Albee módszere, ahogyan a négy embert a néző szeme előtt a csontja velejéig lemezteleníti. Ordít belőlük az erkölcsi szenny, a legkisebb embe­ri érzelmeket nélkülöző énjük sivár­sága. Megdöbbentő, nyugtalanító a modern világ pszichológiájának ez a sötét kilátástalansága. Az önámítás­ból az egyetlen kiút az igazság fel­tárása — ezt akarja Albee darabjá­val kifejezni. A Václav Lohniský ren­dezte előadás a kitűnően játsző színé­szekkel az író mondanivalóját mél­tóan tolmácsolta. Kevésbé elégedetten, meglehetősen vegyefe érzelmekkel távozott a pub­likum' John Osborne angol író George Dillon sírfelirata című színművének a Realista Színházban bemutatott elő­adásáról. A „dühöngő férfiak" cso­portjába tartozó szerző nem túlságo­san meggyőzően és felületesen „dü­höng" — a darab címszereplőjének és főhősének szájába adva gondola­tait — az angol kispolgár felszínes gondolkodásmódja, életszemlélete korlátoltsága miatt. A színészek igye­keztek a szerep adta lehetőségeket maximálisan kiaknázni és alakításaik­kal részben kárpótolták a darab hiá­nyosságait <Jean Paul Sartre francia író Az altonai foglyok című drámája a Nem­zeti Színház Tyl színpadán került be­mutatásra. A nagy francia humanista politikai állásfoglalását fejezi ki ez az öt felvonásos, gondolatokban rend­iül gazdag filózófiai dráma. A fa­sizmus megalkuvás nélküli elítélése, a háborúk előidézéséért és kitörésé­ért való egyetemes felelősség állan­dóan időszerű. Az író az Altonai fog­lyokban erre figyelmeztet és hogy drámáját számos országban műsorra tűzték, a darab mondanivalójának ál­talános érvényességét, a drámai fel­dolgozás művészi színvonalát bizo­nyltja. A Nemzeti Színház legjobb erői Jan Pivec nemzeti művésszel az élen, maradandó alakítást nyújtottak. Ernest Hemingway, a világhírű ame­rikai író gazdag pályafutása alatt egyetlen színdarabot írt. Hemingway mint haditudósító részt vett a spanyol háborúban, átélte a madridi ostromál­lapotot és ott a helyszínen, a közvet­len élmények hatása alatt. Irta az Ötödik hadoszlop című érdekes, az akkori légkört híven tükröző Kémdrá­mát. A darab már a keletkezésének körülményeinél fogva is inkább ri­portszerű, (Hemingway novellásköte­tébe sorolta) a drámai mozzanatok kidomborítása a rendező ügyességén múlott. Mindazonáltal a nem minden­napi töflKiet, a forradalmi gondola­tok, az mberiesség melletti kiállás, a háború elítélése, indokolttá teszi a darab színrehozását. A Csehszlovák Hadsereg Színház feltétlenül elisme, rést érdemel, hogy műsorra tűzte. A HAZAI SZERZŐK darabjai közül Pavel Kohout Švejkjét említjük meg, melyet ugyancsak a Csehszlovák Had­sereg Színház mutatott be. Hašek hal­hatatlan regényét eddig körülbelül negyvenen ültették át színpadra és filmre. Kohout, aki ezúttal mint ren­dező is bemutatkozik, néhány közis­mert Svejk szállóigékre építette és időszerűsítette a mondanivalót. Az előadás Svejk egyszerű, az egészséges ész diktálta gondolkodásmódján ke­resztül gúnyolja és pellengérezi ki a emberi butaságot, korlátoltságot, ön­kényeskedést. Kohout dalbetétek, film, hatásos kosztümök alkalmazásá­val látványos, szórakoztató, a néző figyelmét mindvégig lebilincselő; elő­adással öregbítette sikereit. A színé­szek, elsősorban Vlastimil Brodský Katz és Ilja Prachaŕ Švejk szerepé­ben, ragyogóan megformált figuráik­kal a dramatizáló és rendező elkép­zelését művészi tökéllyel oldották meg. — v a A TÉL VILÁGÁBAN falvainkon tíz­ezrek indulnak el esténként, délutá­nonként a művelődési otthonok, szö­vetkezeti klubok, vagy azok hiányá­ban az iskolák felé. Hajtja, hívja őket a tudásszomj, a több ismeret megszerzése utáni vágy. A dolgozók tudásvágyát kielégítő egyik jól bevált népművelési forma — az ismeretterjesztő előadás. Emel­lett az utóbbi időben egyre nagyobb tért hódítanak a népi akadémiák, kér­dés-felelet estek, tapasztalatcserék. A népművelés ezen formáit a nemze­ti bizottságok, társadalmi szerveze­tek és főként a Tudományos és Poli­tikai Ismereteket Terjesztő Társaság járási és helyi szervezetei irányítják. A vegyes lakosságú járásokban az NB mellett főleg a Csemadok nyújt jelentős segítséget az előadások és más népművelési munkák szervezésé­ben, irányításában. így volt ez és részben így van a losonci járásban is, ahol a magyarlakta községekben legtöbb esetben a Csemadok járási bizottságának kezdeményezése alap­ján szervezték meg az előadásokat és a TITT sok esetben csak az előadá­sokat honorálta. A Csemadok az utőb bi időben jelentős segítséget nyújtott azon a téren Is, hogy a magyar ér telmiséget bevonják a társulatba. A losonci járásban nyilvántartott 405 tag egyenegyed része magyar nemzetiségű. Természetesen ez az arány még nem kielégítő és további lépéseket kell tenni az értelmiség beszervezésére. Hibának róható fel az is, hogy az eddig szervezett tago­kat nem hívják össze külön tanács kozásra. Márpedig a társulat magyar tagjai részére rendezett járási sze mlnáriumok minden bizonnyal sok olyan kérdést oldhatnának meg, amely színvonalasabbá tehetné az előadás-propagandát. Ez a mulasztás főként abból ered, hogy a TITT járási elnöksége sem foglalkozott azzal, mi­képp lehetne a magvar nemzetiségű dolgozók' között a művelődési munka hatékonyságát és hatókörét emelni. De nemcsak a falusi dolgozók kö­zött kellene céltudatosabb népműve­lődésl tevékenységet kifejteni. A lo­sonci, füleki, pótorl és más kisebb üzemekben több ezer a magyar dol gozók száma. Ezekben az üzemekben magyar nyelven mégis csak általános jellegű előadásokat tartanak. Márpe­dig a tapasztalatok azt igazolják, hogy a magasabb színtű művelődési formák (a népi akadémiák" és egye­temek) sokkal alaposabb Ismeretek­hez juttatják a dolgozókat. Miért jelent többet az akadémia, mint az egyes előadások Részben a jobban felkészült elő­adók, szemléltető eszközök biztosítják az akadémia rangosabb voltát. Ennél fontosabb azonban, hogy az akadé­miák évi 8—12 előadása szerves egy­séget képez és következetesen egy célt szolgál. Ez a cél: a hallgatók űj termelési x szemléletének a kialakítá­sa. A társulat szakmai ismeretterjesz­tő tevékenységének fő feladata köz­vetlen termelés-fokoző hatás kiváltá­sa. Ezért fontos, főleg a mezőgazda­sági jellegű akadémiák esetében, hogy ne csak a központi tervek, tía­nem sajátos termelési viszonyaik, tagjaik kívánsága szerint jelöljék az előadási témákat. Az előretolt bástyákon Az Ipoly mentén hat alapszerveze; te van a társulatnak. Losoncon, Fü­leken, Busán, Zsélyen, Nagycsalomi­ján és Ipolynyéken tevékenykednek azok a szervezetek, amelyek főleg a magyar dolgozók művelődésével tö­rődnek. A füleki körzetben gyümölcsészetl akadémia működik, 28 hallgatóval. Ezen a környék gyümölcsészel vesz­nek részt. Akadémia is indult az is­kola mellett, „Előkészítjük a gyerme­keket a kommunizmusra" címmel. Hasonló akadémiát szerveznek min­c.vzaro g y A dunaszerdahélyí járásban az el­múlt szombat este zsúfolásig telt kul­túrházban tartotta a Csemadok balo­nyl helyi szervezete évzáró gyűlését. Csicsai István, a helyi szervezet el­nöke beszámolójában értékelte a Cse­madok múlt esztendei kulturális tevé­kenységét. Többek közt hangsúlyozta, hogy a Csemadoknak több segítséget kell nyújtania a szövetkezetnek fejlő­désében. A továbbiakban kevesellte a Csemadok tagság számát. Azt mondot­ta, hogy a lakosság nem kapcsolódik be elég kezdeményezőn a kulturális életbe. Végül kifogásolta, hogy a köz­ségi könyvtárban kevés olyan könyv kapha,tó, amely életünk égető prob­lémáival foglalkozna. ülés Balonyon A vitában hangot kapott az a kí­vánság, hogy több népnevelő, tudo­mányos és irodalmi előadást kellene tartani a községben. Kossányi István, a járás küldötte ezt a kívánságot helytállónak tartotta és megígérte, maga gondoskodik majd arról, hogy TITT előadói gyakrabban látogassák a községet. Az élénk vitát kultúrműsor követ­te, majd táncmulatság következett, amelyhez a Csemadok zenekara szol­gáltatta a zenét. Sajnálatos, hogy ezen az értékes ünnepi légkörben lezajlott évzáró gyűlésen — amelyen a község vezetői részt vettek — a tanítók nem je­lentek meg. sz. den kilencéves iskolában, a szülői tanács közreműködésével. Ezt az akadémiát a zsélyi szervezet helyben szlovák nyelven tartja, mi­vel nincs kilencéves iskola a község­ben. Körzeti jellegű gyümölcsészeti és méhészeti akadémia Is megindul a napokban. A szervezet vezetősége a tagokkal rendszeresen tartja a kap­csolatot. Kéthavonként összehívják az előadókat és megbeszélik velük a tennivalókat. Stena elvtárs, a szerve­zet elnöke a körzetéhez tartozó köz­ségek előadási tervét is ismertette velük. Két-három előadást terveznek egy-egy községben. Ä csalomljai szervezet elnöke, Gő­ráz elvtárs, 38 taggal dicsekedhet. Nálunk már az „Ifjúság kommunista nevelése" • címmel megrendezett aka­démia második szemeszterének elő­adásait tartják. A szülők közül mint­egy harminc az állandó látogató. Az ilyen jellegű akadémiákat most a környékbeli kilencéves iskolák' mel­lett akarják megszervezni. Tervezik még a „Megismerjük a természet tör­vényét" című népi akadémiát, amely kilenc előadásból áll majd. A tapasz­talat azt igazolta, hogy alaposabb szervezés kell ahhoz, hogy a jelent­kezők rendszeresen részt vegyenek az előadásokon. Hol az ellenőrzés? Apátfaluban a tanító kissé megle­pődött, amikor az előadásokon részt vettek száma iránt érdeklődtem. — Igaz, megbízólevelet küldtek a megnevezett előadások megtartására, mind a zsélyi, mind a csalomljai szer­vezettől. Végeredményben azt sem tudom, hogy hova tartozom — fa­kadt kl. — Két szék között érzem magam. Nem Is beszélve arról, hogy segédanyagot mindkét szervezet el­felejtett küldeni. Az ujjamból nem szophatom ki az előadást. — Tehát olyan előadási téma is szerepelt a tervben, mint a szövetke­zet gazdálkodása ... — Azt sem tudom, hol a fejem. Minden szervezet irányítását a taní­tóra hárítják. Ha valami nem megy, engem ütnek — keseredik el Pölyhös Miklós. — Különben is, legjobb len­ne, ha küldenének előadót. Miért csak a tanító? Főleg a volt kékkői járásban divat, hogy mindent a tanító nyakába varr­nak. Azt hiszem, hogy a falusi nép­művelési munka növeléséért elsősor­ban a legtöbbet az illetékes párt és nemzeti bizottság szervei tehetik". A pártszervezetek a pártoktatás meg­szervezése mellett több segítséget nyújthatnának a téli időszakban, hogy a művelődés minden területén eleven, tartalmas munkát fejtsenek ki. Az érdekelt szervek osszák meg maguk között a feladatokat és szer­vezzenek az előadásokra, népi aka­miákra minél több hallgatót. Ne for­duljon elő, hogy az egyes falvakban hosszú hónapokon keresztül nincs is­meretterjesztő előadás. De az előadások megtartása sem csak a tanítók gondja. A falu szocia­lista átalakulása során kinőtt értel­miséget sakkal nagyobb mértékben kellene bekapcsolni a TITT-ben és megbízni az előadások megtartásá­val. Ogyis csak azok az előadások hatásosak, amelyek a helyi problé­mákkal Is bátran foglalkoznak. A2 ilyen előadásokat szívesen meghall­gatják az emberek. Viszont csakis az beszélhet a problémákról érdekesen, életszerűen, aki alaposan ismeri azo­kat, s azon a vonalon tevékenykedik, Természetesen emellett a pedagógu­sainktól is joggal elvárja társadal­munk, hogy messzemenően kivegyél? részüket a népművelésből. Látni kell a legfontosabbat Mivel az Ipoly-mente lakosságának túlnyomó része a mezőgazdaságban dolgozik, arra kell törekednünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben gyarapltsuk a szövetkezeti tagság politikai, általános, de főleg szakmai nevelését. A szaktudás és általában a műveltség Igen nagy szerepet ját­szik a szövetkezeti gazdálkodás fej­lődésében. Hiába ugyanis az új gép, a vegyszer, a műtrágya, a sok korsze­rű eljárás — a jó gazdálkodás végső soron az emberek hozzáértésétől függ. Művelt szövetkezeti tag nélkül nincs korszerű szövetkezeti gazdál­kodás, nem érvényesülhet a szövet­kezeti demokrácia, nem formálódhat ki az Igazi szövetkezeti élet. Sokan vannak már a szövetkeze­teinkben, akik mesteriskolát, techni­kumot végeztek. De még több azoknalí a szövetkezeti funkcionáriusoknak', beosztott vezetőknek, szakmunkások­nak a száma, akik a szövetkezeti munkaiskolákon kívül sehova nem' jártak és bővíteni szeretnék ismeretei­ket. Ahol megvan a lehetőség, főleg ezek számára kellene népi akadémiá­kat szervezni, különböző témakörrel. Ä losonci járás szövetkezeteiben például kevés tapasztalattal rendel­keznek a komplex-brigádok" tevékeny­sége terén. Még mindig a munkacso­port a fő szervezési forma. A nyugat­szlovákiai tapasztalatok nyomán, ahol már egyes szövetkezetek áttérnek" az úgynevezett farmrendszerre, he­lyes lenne, ha a gépesítők számára néhány ilyen jellegű akadémiát Is szerveznének. SOK MINDENT LEHETNE és kelle­ne tenni a tél folyamán az ismeret­terjesztés, a népművelés terén. Ez főleg attól függ, hogy a TITT, a tár­sadalmi szervezetek és legújabban a termelési igazgatóságok hogyan irá­nyítják falun a céltudatos művelő­dést. Tudatosítani kellene már végre,­hogy a magyar dolgozók művelése nemcsak Csemadok-ügy, hanem az egész művelődési rendszerünk fel­adata. Már eddig is vannak Jó néhá­nyan a népművelésben dolgozók kö­zül, akik meglátták ezt és sokat tet­tek és tesznek a magyar falu művelt­ségének gyarapítására. De sokan vannak még olyanok, akik csak „né­zői" a nemes törekvésnek. Főleg a TITT feladata, hogy a magyar értel­miség közül minden hozzáértő szem­lélőt megnyerjen a nemes ügy, a széles körű ismeretterjesztés érdeké­ben. TŐTH DEZSŐ Pcselkin erősen felin­dultan tért haza. — Mi, történt veled? — kérdezte a felesége. — Talán visszautasítot­ták? — Nem, azt hiszem, nem utasították vissza — válaszolta Pcselkin —, csak az a lány, aki a felvilágosításokat ad­fa, ki tudfa miért, mind­végig mosolygott, amíg velem beszélt. — S nem jöttél rá, hogy miért mosolygott? — kérdezte az asszony. — Először azt hittem, hogy talán valami van az arcomon. Belenéztem a tükörbe, de teljesen tiszta volt... — Talán valami ne­vetségeset mondtál? — Nem, semmi nevet­ségeset nem mondtam. Odamentem hozzá és megkérdeztem: „Mond­ja, kérem, ml a helyzet a lakáskiutalás ügyé­ben?" — S mit szólt erre? — Megnézte az úf ki­utalások jegyzékét, el­mosolyodott s így szólt: „Még nem került önre a sor, polgártárs. Vár­jon egy kicsit, mafd ér­N. TARASZOV: A mosoly tesítést kap ." S ezzel ismét elmosolyodott. — Furcsa. Vajon mi­ért mosolygott? Kezd aggasztani a dolog'. — Engem is. Nem tu­dom, mire véljem. — Talán fordítva volt feltéve a kalapod? — Rendesen volt fel­téve. Ellenőriztem. — Talán a nadrág­gombod ...? — Minden a legna gyobb rendben volt. — Nagyon furcsa. Kezdek nyugtalankodni: vafon nem utasítottak vissza bennünket? — En ts aggódom. Mitévők legyünk? — Nem tudom. Jobb lett volna, ha el sem mész oda! Nem fogok tudni aludni. Így ment ez egész hé­ten. A házastársak éj­jel-nappal egyre csak azt találgatták, hogy va­jon miért mosolygott a leány. S nem aludtak. A nyolcadik napon az elcsigázott Pcselkin is­mét a lakáshivatal felé vette útját. Sokáig oda volt, s amikor végre ha­zatért, a felesége már az ajtóban azzal a kér­déssel fogadta: — Nos, ml a helyzet? — Kiderült, hogy ... nos, mit gondolsz, ml derült ki? — Ne gyötörj, mond­jad már! — Kiderült, hogy az a lány úf munkatársnő volt a lakáshivatalban, s az első napokban min­den látogatót mosolyog­va fogadott... — Milyen rémes! No és mi volt ma? — Ma senkire sem ^mosolygott. — Mit mondott hát neked? — Rám ripakodott: „Minden semmiségért Idejárnak, nem hagynak nyugtot az embernek!" s ezzel az orrom előtt bevágta az ablakot. — No, hála istennek — sóhajtott az asszony. Ogy látszik, nincs sem­mi, baj! (Megjelent a Kroko­gyilban, — Oroszból fordította: Dosek Lajos. 19B4. januái Ifi, £ ÜJ SZÖ S

Next

/
Oldalképek
Tartalom