Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-12 / 342. szám, csütörtök

¥érre" pecsétet J si@rz@dés Szabó Gyula: SZAMARKAND - 1961. (akvarell) Forradalom Uzbegisztánb Vértelen csata a fehér aranyért H lópok, hlópok, hlópok — ez az első, amit a messziről jött lá togató szovjet Közép-Ázsiában megta­nul. „Mikor jön az autóbusz?" „Saj­nálom, hlópok ..." „Akkor taxit." „Tudja, hlópok ..„Hol van X elv­társ?" „Hlópok..„Akkor a helyet­tesét!" „Elnézést, de hlópok..." Hát Itt mindenki csak a gyapottal foglalkozik? Autóbuszvezető, taxiso­főr, újságíró, üzemvezető ... Senkit sem lehet megtalálni, mert GYAPOTSZÜRET VAN KÖZÉP-ÁZSIÁBAN Hát akkor mi ls nekivágunk, hadd tudjuk meg, ml fán terem az a „hló­pok". Gyerünk egyenest a gyapotcsa­ta főhadiszállására, mert a „gyapot­generálisok" remélhetőleg a helyükön vannak Ilyenkor. Taskent, Központi Gyapotintézet. Itt döntik el, milyen és mennyi le­gyen a szovjet gyapot. Itt vetnek szá­mot arról, hol s miért nyertek, vagy vesztettek csatát a gyapotfronton. Itt szabják meg, mely Irányban kell meg­indítani az offenzívát. Az innen világgá táviratozott számok miatt fő a világ­piac gyapottőzsdéin a bizniszmenek feje. Az itt kiszámított, kikísérlete­zett, ellenőrzött és bevezetett munka­módszerek, gyapotfajták Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kazahsztán és Kirgízla végeláthatatlan gyapotföldjein válnak valóra, hogy azután bombaként rob­banjanak a tőkés világ gyapotszak­értői körében. A gyapotszál egyetlen milliméterrel történő növelése front­áttörést jelent és napok alatt híre megy az egész világban. A fonál vé­konyságának egyetlen mikronos meg­változása egész textilipari ágazatok munkatermelékenységét képes növel­ni, vagy csökkenteni. A gyapot tisz­taságának egyetlen század-százaléka a világpiaci árakat ingatja meg.. . — A szovjethatalom ével alatt a gyapotszál hossza átlag nyolc milli­méterrel nőtt, a vékonyszálú gyapoté tizenhat milliméterrel. Ez forrada­lom, elvtárs. Nyugodtan megírhatja, forradalom. Kérdezze csak meg Aron Abramovicsot, ő megmagyarázza... A NEHÉZ TÜZÉRSÉG Aron Abramovics KaszirszkiJ a ne­héz tüzérséget képviseli ebben a for­radalomban. Az általa vezetett osztály döngeti a legnehezebben bevehető bástyák — a szálak hossza, vékony­sága és tisztasága további Javításá­nak — kapuit. De nemcsak képletesen tüzér Aron Abramovics, „igaziban" is az. Könnyen megy vele az ismerke­dés, jól emléksztk a tizennyolc év előtti Brattslavára, melynek felszaba dításában maga ls részt vett. Azzal kezdi a beszélgetést, hogy „hallottam iaen szép emlékmüvet építettek Bra tíslavában a szovjet katonáknak ..." Hogyne építettünk volna Kaszirszkij elvtárs! „Tudja, nagyon lő barátaim estek el Bratislava alatt... Szvlátlj fur (így mondja) felöl lőttük akkor a fasisztákat..." Aron Abramovics. ütege hazánk fel szabadításakor egész Humpolecig elju tott, ott érte öt a győzelem híre... — Most milyen győzelmekről szá molhat be, Aron Abramovics? — Esz, hatezerhuszonkettő. A. A. Kaszirszkij taskenti gyapotku­tató, aki Bratislava felszabadításából is kivette részét. (Vilcsek Géza felvétele) Ml AZ SZ-6022? A köztudatba a hosszú szállú gya­pot „egyiptomi" néven ment át. így nevezik a" 37—38 milliméter hosszú szálat tdrmő gyapotot. A középhosszú­ság általában 31—33 milliméter. A szovjet gyapotföldek 42 százaléka Ilyen közepes gyapotot ad. A föld 58 százaléka „egyiptomit". De amióta megszületett az 5595-V típusú 38 mil­liméteres szovjet gyapotszál — szov­jet vékony szálúnak hívják. Ez a fajta nagy sikert, nagy győzelmet jelentett, a Szovjetunió betört vele a világpiac­ra. Amikor azután a szál hossza sze­rint a szovjet gyapotot az amerikai­nál nagyobb választékban kezdtek termelni (egy amerikai minőségi osz­tály két szovjet minőségi osztály) — betetőzöttnek látszott a győzelem, s ráadásul a szovjet egy milliméteres előnyt ts szerzett. De itt volt még Egyiptom. Az ő Gl­za-45-ös típusuk 41 milliméteresre ls megnő... És ekkor lépett közbe a nehéz tüzérség! Kitermelték az SZ—6022-es szovjet vékonyszálút. Hossza 42 milliméter. Egy milligram gyapot szálai egymás mellé rakva 6000 miliméter, azaz hat méter hosszúak. A szálak szilárd sága kétszer olyan, mint hasonló vas­tagságú acéléi Hektárhozama minden eddigit felülmúlI Legvékonyabb, leg­szilárdabb, leghosszabb! Egyedülálló a világonI Ez jelenti a forradalmat Üzbegisztánban 1 SZÍNES GYAPOT A gyapotot úgy szedik, mint a do­hányt — először a beérett, kinyílt gya­potrózsát tépik le, s néhány nap múlva a következő gyümölcsért tér­nek vissza ugyanahhoz a cserjéhez. Olyan elmés gépeket szerkesztettek Taskentben, amelyek meg tudják vá­logatni, melyik érett, melyik nem, s csak az érettet tépik le a cserjé­ről. Csakhogy így is többször kell visszatérni ugyanarra a földre, jó lenne egyetlen munkamenetben elvé­gezni az egész szüretet. A gyapot már olyan, hogy ngm hagyja magát, a cserje legalsó, először beérő részén teremti meg a legjobb minőséget. Ezen változtatni úgy látszik nem lehet. A dolgot egy micsurinista tudós ve­szi kezébe és megteremti az egyszer­re beérő gyapotcserjét. A termés rá­adásul — színes! Nem kell a textilt utólag festeni... Egy indiai szak­értő nem hitte el. öt is Aron Abra­movicshoz küldték; nézze meg. Meg­nézte, mint jómagam is, s kénytelen volt elhinni. Pedig jobban értett hoz­zá, mint az idecsöppent riporter. — Ez még nem a végső győzelem, elvtárs. Majd, ha nagyban termeljük, akkor lesz csak azzá. Még ki kell dolgozni az osztályozás rendszerét... Ez lesz az igazi forradalom. ÚJ PROBLÉMÁK Amióta elterjedt a gépi gyapotszü­ret, romlott a gyapot tisztasága. A gép meg tudja ugyan különböztet­ni az érett gyapotot az éretlentől, de azt már ne kívánjuk tőle, hogy némi levélmaradékot ne szippantson hoz­zá. A szovjet gyapotkutatók erre egy utólagos gyapottisztító munkamenetet Iktattak be a feldolgozási folyamatba s így kiegyenlítették a szennyeződés százalékarányát. Többször kerül így a gépekbe a gyapot. Nem töri meg ez a szálat, nem tépi el nagy mun­kával elért hosszú fonalát? És itt a gyakorlatban is láthattam, hogy a gyapotszál valóban szilárdabb az acélnál. A magról a szálat nyolc élesfogú acélfűrész tépi le. A koron­gok 830 fordulattal süvítenek percen­ként, az acélfogak belemarnak a vat­taszerű gyapotcsomóba és — elkop­nak. Nem a gyapot szakad el, hanem az acél kopik I A tisztítás folyamata meg már egyáltalán nem befolyásolja a szál hosszát. A tisztítás a hulladék — már amennyire létezik Itt. hulladék — jobb kihasználását is lehetővé teszi. A vegy­ipar cellulóz-alapanyagot kap a szeny­nyeződésből, a magból olajat sajtol­nak, a maradék apró szálakból vat­tát készítenek, még a műanyagok alapanyagát képező acetilcellulóz számára is marad valami... Jobb minőség, nagyobb hatékony­ság, hosszabb szál. Ezért küzdenek most a gyapotfronton. Végtelen forra­dalom ez, mert állandóan új problé­mákkal birkóznak, egyre újabb csa­tákat vívnak és nyernek meg a tas­kenti gyapot-forradalmárok. •ír Érdekes, érdekes, de valahogy, messze állnak tőlünk ezek a kérdé­sek ... Igen, kedves olvasó. Közép­Ázsia kilométerekben messze esik hazánktól. De tudnunk kell: a cseh szlovák textilipar negyvennyolc szá zalékban szovjet gyapotot dolgoz fel Egész textiltermelésünknek úgyszól­ván a fele attól függ, hogyan állja a sarat az üzbegisztáni forradalom frontján a tüzér, Aron Abramovics Kaszirszkij és számtalan munkatársa. VILCSEK GÉZA L csehszlovák—szovjet barátsági ^ szerződés 20. évfordulójának ^küszöbén találkoztam Viktor Karaszev­>val, a csehszlovák partizánmozgalom > résztvevőjével, Krupina és Bardejov, £ továbbá Tekovská Breznica falu > díszpolgáréival, a csehszlovák Parti !zán-csillagrend lovagjával, a Szovjet­tunió bősével. Gyakran vagyunk olyan események > szemtanúi, amelyek évtizedekre el­S döntik a népek sorsát, örökre be­íródnak a krónikákba. Viktor Kara­^ szev úgy véli, ilyen sorsdöntő na­pokat élt át a csehszlovák és a szov­jet nép 1943 decemberében. — Mélyen az ellenség háta mögött összegyűltünk a rádiókészüléknél és figyelmesen hallgattuk a szovjet— csehszlovák szerződésről kiadott köz­leményt — emlékezik Karaszev. — Akkoriban Nyugat-Ukrajnában operá­ló partizánegységünk soraiban sok cseh és szlovák küzdött. Örömtől su­gárzó arccal jártak ezen a napon, hisz az új Csehszlovákiáról és jövő­jéről szólt a szerződés. A szerződés megkötésének hírétől lendületre kapott a csehországi és szlovákiai nemzeti felszabadító moz­galom. Oj erők kapcsolódtak be az antifasiszta küzdelembe, s ezt a szov­jet emberek is érezték. Közelgett a győzelem, a népek már a jövőjükről tanakodtak. Nemrégen szabadult fel az ukrán főváros. Az első önálló csehszlovák dandár különösen kitün­tette magát a Kijev felszabadításáért vívott harcokban, s nemsokára Bela­ja Cerkov mellett hallatott magáról. A csatamezőkön alakult ki és erősö­dött néoeink barátsága! a közösen ontott vérrel örök időkre megpe­csételt barátság. — A Dukla-hágón átvergődve Cseh­szlovákia földjére léptünk — folytat­ja Viktor Karaszev, — Még a határ átlépése előtt parancsnokságunk Moszkvából táviratot kapott, amely­ben az állt, hogy harci szövetsége­seink földjére lépünk, s kapcsola­taink a kölcsönös testvéri segítségre épüljenek. — Bővebb magyarázatra nem volt szükség. A szovjet emberek szemé­lyesen győződtek meg e szavak igaz­ságáról. Osztagunk újabb erősítéseket kapott, csoportosan és egyenként je­lentkeztek csehek és szlovákok, hogy küzdjenek a hódítók ellen, amíg le nem teszik a fegyvert. — Bardejov vidékén a szovjet par­tizánok szoros kapcsolatot teremtet­tek az antifasiszta illegális mozga­lommal, amelyet a kommunisták irá­nyítottak. A helybeli lakosság minden segítséget megadott a szovjet és cseh­szlovák partizánoknak, akik a nem­zeti frontra támaszkodva több sike­res hadműveletet hajtottak végre. Sa­binovből illegális harcosok csoportja állt át hozzánk Ľudovít Sýkora tanító vezetésével. A szovjet—csehszlovák barátsági szerződésre hivatkozva kö­vetelték, hogy egységünk keretében .mielőbb alakuljon csehekből és szlo­vákokból álló különalakulat. Nem ' veit ellőne kifogásunk. — Nemsokára meg is alakult az első ilyen különosztag, melyet Karol Ožvoldík vezénylete alatt hegyi tü­zérségi üteggel erősítettünk meg. Ľu­dovít Sýkora lett a szlovák zászlóalj parancsnoka. Később partizándandár­rá fejlődött az egység, amely a nyit­rai erdőkben fejtett ki hadművelete­ket. Rövid idő alatt több mint húsz csehszlovák partizánosztag alakult, mindegyikhez több mint száz ember tartozott. A partizánmozgalom már 1944 nyarán hatalmas erővé vált. A partizánok nagy kiterjedésű vidéke­kert ellenőriztek. — Októberben megkezdődött az ország felszabadítása. Ám nem min­denki élte meg 1945. május 9-ét, a felszabadulás régóta várt napját. So­kan hősi halált haltak a haza sza­badságáért. — A moszkvai Viktor Gurov, egy csehszlovák osztag fiatal politikái tisztje az ellenségtől körülzárva hüsi halált halt az egyenlőtlen küzdelem­ben. Utolsó töltényét is kilőtte, de nem adta meg magát az ellenségnek. Gránátot dobott az ellenség közé és magát is megsemmisítette. Nemsoká­ra fegyvertársa, Karol Ožvoldík is el­esett. Antol, Žibritov éŕ Šváb faívak vidékén ütegével elkeseredett harco­kat vívott az ellenséges túlerővel szemben. Ügy lőtszott, hogy repülők­kel, tankokkal és rohamőgyfildtal erősített SS-ezred már szétmorzsolja a csehszlovák partizánosztagot. Csak a hősiességük mentette meg n bátor harcosokat. Nem tudom, hányadszor vezette őket ellentámadásba. Az üteg pergőtüzet zúdított az egész vonalon támadó bősz fasisztákra. Az cpyik döntő ütközetben Ožvoldík is eHsett. — Húsz év telt el azóta. Csehszlo­vákia földjén szemünk láttára épül az új élet, valóra válnak 1943 fagyos decemberi napjainak álmai: Figyeljük a nagyszabású építkezést és örülünk. ... A Mcldva partján szintetikus kaucsukgyár épülettestei emelkednek. Rudűanyban befejezlek egy teljesen automatizált ércdúsító építését. Bra­tislavában habbaton-ftyár épült. A kö­zeljövőben Vágsellyén egy új vegy­ipari kombinát kezdi meg működését és évente sok ezer tonna nitrogén­műtrágyát fog termelni. Ilyen híre­ket kapjunk az idén Csshszlovrk.'á­ból és nagyon megörültünk bará­taink, testvéreink sikereinek. — Csehszlovákia az első ország, amelyet szeretnénk lótni — mondotta „Sirály"-unk Valja Tyereskova a vi­lágűrből visszatérve egy sajtóérte­kezleten. Prága virágáradattal hal­mozta el őt, sok ezer mosolygó arc fordult felé. Több száz kilométer választja el Moszkvát Prágától. Az igazi barátság azonban nem ismer távolságot. „Ügy érzem nem hagytam el Prágát, nem érzem magam vendégnek, egészen ottbon vagyok" — mondotta az új­ságíróknak az idén Prágában ven­dégeskedő Valentyin Csernov, annak a történelmi nevezetességű 23-as számú tanknak egyik harcosa, amely 194S májusában elsőként érte el a csehszlovák fővárost. — Igen, a fegyvertársak nem fe­lejtenek — mondja Karaszev. —• Moszkvában gyakran találkozunk volt fegyvortársainkkal. Meleg fogadtatás­ban részesült a prešov! Konrád Ml­knláš, aki húsz évvel ezelőtt egy partizánosztag parancsnoka volt. Fia­tal harcosként él emlékezetemben Ján Vrábef. Rő sem ismerek, annyira megférfiasodott. Elvégezte a főiskolát és most a košicei rádió és televízió igazgatója. — Ugyanott él (Kolinőíkova 7. szőm alatt) Ľudovít Sýkora. Gyakran ír nekem. Már éltes ember; a lakásán múzeumot rendezett be, amely a cseh­szlovák és a szovjet nép harci dicső­ségét és testvériségét hirdeti. Biztos vagyok benne, hogy múzeuma hasz­nos munkát végez. Különösen azok­nak tesz nagy szolgálatot, akik ma húszévesek és átveszik a stafétát az idősebb nemzedék kezéből. — Újra meg újra felidéződnek 1943 decemberi napjainak emlékei. Látom a harcosok arcát, hallom hangjukat, szavaikat az új szerződésről, a há­ború után következő boldog életről. Küzdelmeink színterén, ott, ahol a háború füstje csapott a magasba, Ziar nad Hronom, Banská Štiavnica, Krupina, Bardejov városokban új házak, üzemek, vegyipari és cipő­kombinátok épülnek. Ez a ma, ez a mi megvalósult álmunk, ez a mi szer­ződésünk a gyakorlati életben. ALEKSZANDR LOBANOV, a Novosztyi munkatársa Gyapothegyek az Éhség-sztyeppén. A négy évvel ezelőtt még teljesen ter­méketlen pusztán ma 33—34 mázsás hektérhozamokat érnek el. Az éhség­sztyeppei 6. sz. szovhoz kiváló gyapotszedői, akik egyenként közel kétszáz tonna gyapotot szüreteltek az idei szezonban. (Ivan Kaszkov felvétele] 1963. december 12. * 0] SZÖ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom