Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-10 / 340. szám, kedd

N. Sz. Hruscsov beszámolóin o; SZKP Központi Bizottságának plénumán (Folytatfis az L oldalról) ka oz ú) társadalomnak, gazdaságának és kultúrájáiik építése érdekében. Az SZKP Központi Bizottságána első titkára összehasonlító adatokat közöl az utóbb) tlz évben a különböző Ipari termelési ágak növeléséről. 1953-hoz viszonyítva az acéltermelés 2,1 szeresére, a villamosenergia-termelés 3,1 szeresére, a kőolaj-kiterme lés 3,9 szeresére, a műtrágyagyártás 2,9 szeresére a bőrcipő gyártás 1,9 szeresére emelkedett. 5,2-szer annyi bútort, tizenhétszer annyi hűtőszekrényt és televíziókészüléket adnak el, mint 1953-ban. A mezőgazdaság lelentős sikereiről szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy ez az év Időtárási szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. A zord tél, ma|d a kegyetlen szárazság kárt okozott az ország legfontosabb mezőgazdasági területeinek. A terméshozam kisebb volt a múlt évinél és sok millió hektáron elpusztultak az őszi vetések. Csak a kolhoz- és sovhozrendsze ren alapuló mezőgazdaság tudott szembeszegülni az elemek ilyen támadásával — mondotta Hruscsov. Bár az Idén 835 millió púddal több szemesterményt bocsátottak ez állam rendelkezésére, mint 1953-ban, ebben az évben a szemestermények, főképpen a búza, mégsem fedezik a szükségletet A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát külföldről beszerezni. Vannak emberek, akik Így vélekednek: „miképpen lehetséges az, hogy régebben, amikor kevesebb volt a szemestermények összhozama, gabonát adtunk el, most pedig vásárolunk." Az Ilyen véleményekre válaszolva Hruscsov a következőket mondotta: Ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el gabonával, akkor ebben az évben ls adhatnánk el gabonát külföldre. A módszer a következő volt: eladtunk a külföldnek gabonát és egyes vldé keken az emberek gabonahiány miatt az éhségtől felfúvódtak, sót meghaltak. Igen elvtársak, tény, hogy 1947-ben sok helyein az országban, például e Kurszki területen emberek éhenhaltaik, s ugyanakkor eladtak gabonát. Hruscsov hangsúlyozta: a párt határozottan elítélte és mindörökre elvetette az Ilyen módszereket. Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány a nép érdekelt szemelőtt tartva — hogy a lakosságnak ne támadjanak felesleges nehézségei — elhatározta: megvásárolja a szükséges szemesterményt. Ogy gondolom, hogy minden szovjet ember helyesli a központi bizottságnak és a kormánynak ezeket az intézkedéseit, — mondta Hruscsov. A mezőgazdasági termelés növekedését elemezve a szónok kiemelte, hogy határozottan megváltozott az állami felvásárlások, különösen az állattenyésztési termékek felvásárlásának struktúrája. 1962-ben a kolhozok és a szovhozok részaránya ez állattenyésztési termékek állami felvásárlásában a következőképpen alakult: húsból 86 százalék, tejből 96 százalék, és tolásból kb. 76 százalék. Ezt e változást nagy társadalmi és politikai győzelemként értékelt©. Most a kolhozok és szovhozok — vagyis a szocialista szektor — nem az egyéni parasztgazdaságok fedezik az ország — gabona- és más élelmiszer szükségletelt, látják el az Ipart mezőgazdasági nyersanyaggal. Jogosan vagyunk büszkék erre a győzelemre. A kolhoz és szovhoz termelés telies győzelme tönkre veri az ellenségnek azt ez állítását, hogy az egyéni magángazdálkodás valamifajta előnynyel rendelkezne a szocialista gazdálkodással szemben. A társadalmi termelés gyors növekedése révén a nemzett jövedelem egy évtized alatt 2,3 szeresére gyarapodott. A dolgozók reáljövedelme (1 dolgozóra számítva) 61 százalékkal emelkedett. A lakosság a társadalmi alapokból 17 milliárd rubellel többet kapott Itt itatásokra és kedvezményekre, ami 2,3 szeres növekedést jelent A szónok megemlékezett a lakásépítésben a múlt évtized alatt elért eredményekről és közölte, hogy a városokban és munkás lakótelepeken több mint 17 millió lakás a falvakban kb hatmillió ház épült. A Szovjetunió lakosságának majdnem fele 108 millió ember költözött űj lakásokba és került jobb lakásviszonyok közé. Nyikita Hruscsov megállapította, hogy a gazdaság fejlődésében óriási szerepet látszott a pártnak a műszak' fejlesztés gyorsítására vett irányvo nala. Az elmúlt 10 évben a Szovjet unióban a tudomány és a technika korszerű színvonalán álló több min* 22 000 úl típusú gépet, mechanizmust készüléket és különböző berendezést teremtettek meg. Az elmúlt öt évben a termelési állóalapoknak majdnem a felét felújították. Hruscsov kifejezésre luttatta azt a meggyőződését, hogy a szovjet nép határidő előtt teljesíti, sőt túlteljesíti a hétéves tervnek az ipari termelésre vonatkozó előirányzatait. Ezután szólt azokról az okokról, amelyek miatt a párt olyan nagy figyelmet szentel a vegyiparnak, s hangsúlyozta, hogy ez a rendkívüli fontos kérdés érinti a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését szolgáló célszerű utakat és eszközöket. Emlékeztetett Lenin szárnyaló szavaira, amelyek szerint a kommunizmus egyenlő; a szovjet hatalom, plusz az egész ország villamosítása. Hruscsov ezt mondta: Ha élne Vlagyimir Iljics Lenin, ügy kb. ezt mondaná: „A kommunizmus egyenlő: a szovjet hatalom plusz az egész ország villamosítása, plusz a népgazdaság kemlzálása. A vegyipar azért került most első helyre a népgazdaságban, mert a vegyipari termékek és a műanyagok alkalmazása mélyreható minőségi átalakításokat tesz lehetővé az anyagi termelés legfontosabb területein — hangoztatta Hruscsov. A vegyipar fejlesztésének alapvető feladataival foglalkozva a szónok megállapította, hogy hét év alatt kb. 200 új üzemet kell építeni és több mint 500 működő üzemet felújítani. Közgazdászok számításaira hivatkozva Hruscsov bejelentette, hogy a vegyipar bruttó-termelése a szóban forgó időszakban három és félszeresére növekszik. Nem túlzott az a megállapítás — jegyezte meg a szónok —, hogy a gépesítés mellett a kémia meghonosítása forradalmasítja a mezőgazdaságot, utat nyit a legmagasabb munkatermelékenység eléréséhez. A Központi Statisztikai Igazgatóság adataira hivatkozva a beszámoló megállapítja, hogy 1970 végére a Szovjetunió lakossága mintegy 250 millió, 1980 végére pedig kb. 280 millió lesz. Magától értetődően már most mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsuk az országok akkori szükségletel számára a fogyasztási cikkeket és termékeket, lehetőséget kell adnunk népünknek, hogy élvezze a kommunista társadalom javait. Hruscsov adatokat sorolt fel ez állam 1980. évi szükségleteinek kielégítésére szolgáló élelmiszerek elengedhetetlen mennyiségének jellemzésére. Gabonából 18—19 milliárd pud, húsból 30—32 milliárd tonna, tejből 170—180 millió tonna, cukorból 12 millió tonna lesz a szükséglet. Ennek a szintnek az elérése a párt és a nép fő feladata a mezőgazdaság fejlesztésében. Ez lesz pártunk proggramjának gyakorlati megvalósítása. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy valamennyi, illetve csaknem valamennyi mezőgazdasági termék termelése egyenesen és közvetve összefügg a gabonagazdálkodás fejlődésével. Ha lesz gabona, akkor lesz hús, tej és más — mondotta Hruscsov. Erélyesen bírálta a szónok azokat a gazdasági szakembereket, akik a gabonatermelés mérlegének felállításakor meg sem említették az állattenyésztés takarmányszükségletének kielégítését. Ahhoz, hogy 1970-ben 20—25 millió tonna húst, 115—135 millió tonna tejet, 68 milliárd darab tojást lehessen termelni, kb. 115 millió tonna gabonára van szükség. Hruscsov részletesen foglalkozott a szovjet gabonaprobléma megoldásának történetével. Hangsúlyozta, hogy a termelés növelésének kérdéseit a párt már 1953-ban élesen vetette fel. A kezdeti időszakban a párt a gabona vetésterületének szélesítését tűzte kl célul. Az eredmények elérésében — hangoztatta a szónok, kiemelkedő szerepet játszott a szűzföldek és parlagon heverő földek meghódítása. A Szovjetunió ellenségei — mondotta — az utóbbi Időben különböző híreszteléseket terjesztenek a szűzföldekről, Igyekeznek bizonygatni, hogy az úl földek termővé tételének politikája állítólag nem hozta meg a várt eredményeket. A burzsoá sajtó úgy próbálja beállítani a dolgot, hogy a vegyipar problémáinak jelenlegi felvetése a szűzföldek kudarcával van kapcsolatban. Hruscsov számokkal cáfolta meg a rágalmazók koholmányalt. Az állam csupán az árugabonával fedezte az összes szűzföldi beruházásokat, sőt azonfelül kb. hárommilliárd rubel tiszta nyereséghez jutott. A szónok a legközelebbi évek legfontosabb feladatának nevezte a szemes termények termesztésének 5—7 milliárd púddal történő növelését, azaz éyl 14—16 milliárd púdra kell emelni az össztermelést. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy ma az az előnyös, ha a vegyipar fejlesztésére, a mű t r gyagyártásra fordítják a rendelke zésre álló eszközöket és nem a vetés területek növelésére. Hruscsov a fejlesztés alapvető kérdésének nevezte a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételét. Hruscsov Ilyen szempontból vizsgálta a mezőgazdaság konkrét feladatalt Ha a hektáronkénti 10 mázsás terméshozamból Indulunk kl — mondotta — akkor ilyen mennyiségű szemes termény (14—16 milliárd pud) termeléséhez 230 millió hektárt kell bevetni szemes terményekkel, ml pedig jelenleg 136 millió hektáron vetjük ezeket. Mint látják, még 94 millió hektárnyi főidet kell találnunk. Ha azonban találnánk is Ilyen kiterjedésű földet, felmerül a kérdés: mi az előnyösebb, bővíteni a vetésterületet, vagy növelni a szemes termények hektárhozamát? Hruscsov a közgazdászok számításai alapján határozottan állást foglalt a második út mellett. Híres szovjet gabonatermesztők, mint Vlagyimir Szyetllcsnlj, Vaszlllj Kabun ukrajnai kolhozelnök, kiváló tudósok, Pavel Lukjanyenko és Trofim Liszenko konkrét tapasztalatai alapján bebizonyította, hogv a műtrágya még a legaszályosabb években is lehetővé teszi az állandó magas terméshozamot. Nyikita Hruscsov javasolta: gondosan állapítsák meg, hogy Ukrajna déli körzeteiben és néhány más köztársaság aszályos területein mit előnyösebb termeszteni, őszi búzát, vagy kukoricát. Elvesek azt gondolhatták. — mondotta Hruscsov, — mi történt, hogy Hruscsov, aki űgy kardoskodik a kukorica meghonosítása mellett, ma mintha takarodót fújna? Nem erről van szó elvtársak! Ma Is azt mondjuk, hogy a kukorica nagyszerű növény. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem esküszünk örök hűséget egyetlen növényfajtának sem, nem akariuk bálvánvoznl egyiket sem. Nem kell félnünk felülvizsgálni a struktúrát és ha kell. csökkenteni az aszályos övezetben a kukorica vetésterületét a nagy hozamú búza, árpa, borsó és clrokfajták vetésterületének javára. Megvitatjuk elvtársak, — mondotta Hruscsov, a műtrágyagyártás növelésének nagyszabású programját. Ennek megvalósításához több szükséges. A párt úgy írányltla az erőket, hogy rövid idő alatt felépüljön az új üzemek sora, bővüljön a vegyipar nyersanyagbázisa. A szónok hangsúlyozta, hogy egyúttal gondoskodni kell a műtrágya mlnden tonnájának, sőt minden kilogrammjának a leghatékonyabb kihasználásáról. Ezért a műtrágya hatékonyabb felhasználása a gabona és a többi mezőgazdasági termék termesztésének növeléséért folytatott harcban jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a reményét, hogy az előirányzott intézkedések már a következő évben jó eredményeket hoznak. Az 1964-ben felhasználandó 6 millió tonna trágya 14—20 millió tonna terven felüli gabonatermést hozhat. Az anyagi érdekeltség volt és marad a kevesebb munkával kapott nagyobb termés egyik legfőbb ösztönzője, mondotta Hruscsov, majd rámutatott: a jobb, termelékenyebb munkáért többet ls kell kapniuk a mezőgazdasági dolgozóknak. Az öntözött földművelés problémáiról szólva Hruscsov megállapította, hogy a közép-ázsiai köztársaságokban, Kazahsztánban, az Orosz Föderációban, az Ukrán SZSZK-ban és Moldvában a következő években újabb 2 millió 800 ezer hektár földet lehet öntözés alá venni. Meg kell találnunk annak lehetőségét, hogyan termelhetünk az önzözött földeken mintegy 2 milliárd pud gabonát, különösen rizst, kukoricát, ősz! búzát. Ez megfelelő biztonsági alap lesz, reménykeltő biztosíték arra, hogy meghatározott, mennyiségű gabonát kaphassunk függetlenül az Időjárási viszonyoktól. Hruscsov rámutatott, hogy a gabona és egyéb termékek 1970-re előirányzott termelési szintjének eléréséhez 70—80 millió tonna ásványi műtrágya szükséges. Ahhoz, hogy biztosítani lehessen az Ilyen mennyiségű műtrágya előállítását, kb. 20 millió tonnára kell emelni a már működő üzemek teljesítményét és újabb 55 üzemet kell építeni, köztük 28 nitrogénműtrágya. 19 foszforműtrágyaüzemet, 9 káliumbányát és két őrölt foszfát-üzemet. E célok eléréséhez előzetes számítások szerint mintegy négy és félmilliárd rubelra van szükség. A műtrágyagyártásban komoly lemaradásunk van — legyezte meg Hruscsov. — Ebből ered a termésho zamban, a szántóföldek hektárhoza mában mutatkozó lemaradásunk is. Ha az Amerika! Egyesült Aliamo'< pl. — folytatta Hruscsov —, ma megelőz bennünket a mezőgazdasági termékek termelésében, az nem valamilyen amerikai bölcsességből ered. A terméshozam magas színvonalát mindenekelőtt az magyarázza, hogy 1962-ben az Egyesült Államokban 118 millió hektárnyi területen 36 és félmillió tonna műtrágyát használtak fel, nálunk pedig 216 millió hektáron csak 17 millió 300 ezer tonnát. Átszámítva, az Egyesült Államokban minden hektárnyi szántóterületre 229 kilogramm műtrágya jutott, nálunk pedig 62 kilogramm. Azokról az okokról szólva, amelyek előidézték a Szovjetunióban a mezőgazdasági kémia fejlesztésének komoly lemaradását, Hruscsov hangsúlyozta: nálunk a füves-herés földművelési rendszert alkalmazták, amely lényegében tagadta a műtrágya szerepét és hatékonyságát. A polgárháború után a Szovjetunió földművelésében két Iskola alakult kl: Williams akadémikus füvesherés földművelési rendszere és Prjanýlsnylkov akadémikus agrokémiája Williams azt ígérte, hogy vegyipar nélkül, következésképpen a vegyipar fejlesztésére fordítandó költségek nélkül lehet emelni a terméshozamot. Prjanyisnyikov azt mondta, hogy nem lehet emelni a terméshozamot a műtrágyák széles körű alkalmazása nélkül, és arra törekedett, hogy kutassák fel a mezőgazdasági vegyipar fejlesztéséhez szükséges eszközöket. Szerencsétlenségünkre — jegyezte meg Hruscsov — a földművelésben győzött Williams álláspontja és ez nem kis mértékben fékezte a vegyipar fejlődését. Egészen 1953-tg tartott a vegyipar lebecsülése. Az 1948-ban elfogadott ún. természetátalakítási terv csupán füvesítésre és a mezővédő erdősávokra szorítkozott. A párt Központi Bizottsága Intézkedéseket tett az elkövetett hibák kijavításra. A párt mélyrehatóan és sokoldalúan megbírálta a füves-herés földművelési rendszert, megmutatta azokat a károkat, amelyeket az a mezőgazdaságnak okozott — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a tudomány követelménveinek megfelelően állítják össze a műtrágyák, a gyomirtó szerek és a mezőgazdasági kártevők ellen alkalmazott vegvi anyagok termelésének nagyszabású programiát.. A műtrágyagyártás a mezőgazdaság további fellendítésének döntő alapja. A szónok ismertette a műtrágyagyártás programjának két szakaszát. Az első szakasz — biztosítani a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítését, figyelembe véve az 1970-re megállapított mezőgazdasági feladatok teljesítését. A második — az 1980 évi feladatokra vonatkozik. Hruscsov hangsúlyozta, hogy e legközelebbi években hektáronként legalább öt—hét mázsával kell emelni a szemes termények hozamát. A műtrágyagyártó Iparba befektetett összegek gazdasági hatékonyságát érintve Hruscsov megjegyezte, hogy azok lényegében egy esztendő alatt megtérülnek. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ban 150 —170 millió tonna műtrágyát kell gyártani. Hazánknak — jelentette kl Hruscsov — megvan mindene, ami a műtrágyagyártás nagyarányú növeléséhez szükséges. Foszfor-, kálium-, kén- és földgázkészleteinket tekintve vezető helyet töltünk be a világon. Hruscsov felhívta a tudományos intézményeket, hogy fokozzák kutatásaikat a gyomnövények elleni küzdelem céljait szolgáló új, hatékonyabb és olcsóbb vegyszerek előállítása érdekében. Nyikita Hruscsov kiemelte a vegyiparnak az állattenyésztésben játszott szerepét. Hangsúlyozta, hogyha a takarmányokat bizonyos kémiai adalékokkal egészítik ki, akkor ily módon gyorsan csökkenteni lehet az egy termékre eső költséget és növelni lehet a takarmányok felhasználásának hatékonyságát. Hruscsov az állattenyésztés legnehezebb és legnagyobb problémájának az állatok fehérjeellátását nevezte. Sokat ígérőnek értékelte a szovjet tudósoknak azt a javaslatát, hogy kőolajszármazékokból és termékekből vonjanak ki fehérjeanyagokat A szovjet miniszterelnök a plénum résztvevői elé vitára bocsátotta azt a kérdést, hogy a jövőben célszerű lenne a mezőgazdasági gépipari szövetség mintájára mezőgazdasági vegyipari szövetséget teremteni. Erre a szövetségre hárulna a mezőgazdaság széles körű kemizálásának minden feladata. Az előadó javasolta, hogy az országban alakítsanak magasan képzett agrokémiai szolgálatot és jelentősen növeljék a mezőgazdaság! különleges káderek képzését. Indítványozta, hogy a mezőgazdasági tanintézetekben vezessenek be elvileg új tantervet. Ennek alapját Prjanyisnyikov akadémikus munkája alkotná, aki megteremtette az agrokémiai iskolát. A vegyipar — jelentette kl Hrusr csov — a mezőgazdasági termelés növelésének hatalmas eszköze. Kezünkbe adja annak a kulcsát, hogy megoldjuk a teljes élelmiszerbőség megteremtésének kiemelkedően fontos feladatát. Amikor ma a vegyiparépítés gigászi méreteiről beszélünk országunkban — hangsúlyozta az előadó —. akkor mindenekelőtt a mezőgazdasági célokra alkalmazott ásványi műtrágyatermelésnek növelésére gondolunk, hogy ily módon erőteljesen növelhessük az élelmiszerek előállítását A szovjet emberek életszínvonalát annál gyorsabban emelhetjük, minél nagyobb mértékben növekednek az ország termelőerői és emelkedik a munka termelékenysége. E tekintetben a vegyiparra ugyanúgy, mint az ország villamosítására, nagy feladat vár. Hruscsov utalt arra, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben kell növelni a ruházati cikkek és a lábbeli termelését, majd rámutatott, hogy e tárgyak előállításában mindnagyobb szerepet játszanak a szintetikus anyagok. A műanyagszálak termelése 1970ben a tervek szerint kb. 1 millió 350 ezer tonnára emelkedik. Ezen belül a műszálak részaránya az ország textil-nyersanyagellátásában az említett Időszakra 38 és fél százalékra növekszik. A különböző műbörfajtákat előállító iparág fejlődése lehetővé teszi, hogy 1970-re 640 millió párra növeljük a lábbeli gyártását. Ez 40 százalékkal több az idei termelésnél. A közszükségleti cikkek termelésének a vegyipar segítségével történd növelésével együtt javítani kell a cikkek minőségét, tetszetősebbé kell tenni őket és javítani kell kidolgozásukat — hangsúlyozta Hruscsov. —< Nem törődhetünk bele a jövőben, hogy szöveteink, cipőink és egyéb fogyasztási cikkeink bár tartósak, külsőleg gyakran kevésbé tetszetősek legyenek, mint a külföldi készítmények. Hruscsov hangsúlyozta, hogy határozott Intézkedéseket kell tenni az állami és tervfegyelem megszilárdítására, meg kell szüntetni e feldolgozó üzemek és a nyersanyag-előállító üzemek közötti teljesítménykülönbséget A vegyiparba és a műanyagok fer használásával közszükségleti cikkeket gyártó könnyűipari ágakba 1970-ig több mint 11 milliárd rubel beruházást kell eszközölni. A közszükségleti cikkek termelésével összefüggő vegyipari ágazatok fejlesztése az ország további gazdasági fellendítésének egyik fontos feladata, — hangsúlyozta Hruscsov. Rámutatott, hogy a vegyipari termékek termelésének növekedésével párhuzamosan lehetőség nyílik a közszükségleti cikkek árainak jelentős leszállítására. A beszámoló szerint 1970-ben a Szovjetunióban 3,5—4 millió tonna műanyagot és műgyantát fognak előállítani, tehát a jelenlegi mennyiség 6—7-szeresét. Hruscsov megjegyezte, hogy a legnagyobb haszon várható a színesfémek műanyagokkal való helyettesítéséből az elektromos iparban, a vegyipari és olajipari gépgyártásban, valamint az építőiparban. A további iparosítás, az építkezések árának és időtartamának csökkentése, nagymértékben függ majd attól, milyen helyet kapnak a vegyipari termékek az építőiparban és különösen az építőanyag-iparban. Hruscsov a vegyipari gépgyártást a vegyipar gyorsított fejlesztési programjának egyik kulcskérdéseként mélVtta. Az SZKP Központi Bizottságának 1958. évi májusi plénuma után a vegyipari berendezések gyártása növekedett, megszilárdult a vegyipari gépgyártás tudományos-kutató és tervező bázisa, több mint kétszeresére nőtt az iparágban foglalkoztatott mérnökök és technikusok száma. Hruscsov hangsúlyozta: „Alapvetően meg kell javítani a vegyipari vállalatok építésének megszervezését, tökéletesíteni kell berendezésüket. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára, miután megjegyezte, hogy az 1958-as májusi plénum után a vegyipari beruházások összege *öbb mint háromszorosára emelkedett, elmondotta, hogy kb. 700 millió rubel felhasználatlanul maradt azokból az összegekből, amelyeket az utóbbi öt évben a vegyipar rendelkezésére bocsátottak. Hruscsov azonban azt ls megjegyezte, hogy a vegyipari gépgyártás lemarad a vegyipar fejlődése mögött és így akadályozza azt. A gyártott berendezések számos esetben sem műszak! színvonaluk, sem minőségük tekintetében nem elégítik ki a vegyészeket. (Folytatás a 4. oldalon) 13B3 december 10. * 0] SZÖ