Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-28 / 356. szám, szombat

0 fnnobal, az Irtelei és a Szivárvány INNOBAT AHUNOVA, AKI NŐVÉRE NYOMDOKAIN SZERETNE JÁRNI. XT AGY két évvel ezelőtt a „Szov­* Jetunió" círaü képes folyóirat­ban egy igen kedves színes fényké­pet láttam: gyereksereg pancsol a medencében, vidáman hancúroznak, egymást fecskendezik a kis meztele­nek. A dolog csattanója a kép alá­írása, amely tudtul adja, hogy mind­ez az Éhség-sztyeppé kellős közepén történik, ott ahol azelőtt még inni­való vlz sem volt. A felvételt Ivan Kaszkov készítette. Amikor Taskent­ben személyesen is megismerkedtem Ivan Kaszkovval, megkértem, vigyen el oda, ahol az említett kép készült. A helyszínen, az éhség-sztyeppéi 6. számú állami gyapotgazdaság óvodá­jában megtaláljuk az ismerős me­dencét. De hűvös van, a gyerekek ma nem lubickolnak, odabenn, a veran­dás épületben szórakoznak. Ugyan mivel? Nágya néni mesél a gyere­keknek. A kis üzbég, tatár, tádzsik, orosz gyerekek nagy figyelemmel hallgatnak, de egyszeriben — sze­mükben és figyelmükön vehető észre •— nem értik a mesét. Ugyan mi ér­telmetlen van azon, hogy „nagyapó elment az erdőbe gombát szedni?" Az óvőnéni azonnal észreveszi a dol­got, megszakítja a mesét és magya­rázni kezd. Ű már tudja, miről van SŽ6: éhség sztyeppéi gyerekek ezek, itt születtek, erdőt, gombát sosem láttak. Bezzeg helikoptert gyapot­kpmbájnt, autót, traktort, azt ismerik, olvan repülőgépet gyúrnak gyurmá­ból, hogy öröm nézni. De a gombával csak most ismerkednek, színnyoma­tok szerint rajzolják, kérdezgetnek felőle ... Ebédhez ül a gyereksereg. Jóízűen falatoznak az Éhség sztyeppében ... Nem állom meg, hogy ne kérjem meg Kaszkov elvtársat, készítsen erről is egy képet, bizonyítékául annak, miért kérték a dolgozók, változtassák meg az Éhség-sztyeppé nevét... Egy értelmes szemű fiúcska nagy igyekezettel tömi magát... „Hogy hívnak kisfiú?" „Ravsan" — mondja ő teli szájjal. Szép neved van, gye­rek, azt jelenti Szivárvány. „Hát apuka, anyuka mit csinálnak?" „Gya­potot." TV ÉZZÜK meg a kis családot, amely „gyapotot csinál", amely­nek életét ez a fekete szemű bá*os pufók Szivárvány ragyogja be. Meg­ismerkedünk az anyukával: Irinobat Ahunova. Ahunova, Ahunova, — ez ismerős név, sokat írtak róla az új­ságok ... — Az nem én vagyok — szabadko­zik Innobat — az a nővérem, Tur­szuno Ahunova, az első női gépesítő. A Kirov-kolhozban dolgozik, a Szo­cialista Munka Hőse . .. Őszintén meg­vallva, én azért hagytam meg leány­kori nevemet, mert ma is eszmé­nyemnek tartom Turszunot, én is úgy szeretnék egyszer ... A helyi komszomol-titkár elárulja, hogy Innobat a legjobb úton van afe­lé, hogy valóban nővére mellé álljon. Nem hoz szégyent az Ahunov név­re. 20 mázsás hektárhozam volt a terv, s Innobat brigádjával — 12 em­ber — 33,5 mázsás hozamot ért el, mégpedig az egész rájuk bízott 146 hektáron. Meg is kapták idén a kom­munista brigád címet. A családra terelődik a szó. Aziránt érdeklődöm, itt is úgy van-e, hogy „a gyerek körül forog minden"? Ki­tűnik, nemcsak a „Szivárvány" ra­gyogja be ennek a családnak az éle­tét, hanem az „Értelem" is. A férjét ugyanis történetesen Nijatnak hívják, ami értelmet, életcélt jelent, ö a csa­ládfő, ő itt a központ, körülötte „fo­rog minden". A dolgon mit sem vál­toztat, hogy a feleség brigádvezető, a férj „csak" sofőr ugyanábban a brigádban. — Mondja meg Innobat, mi az életcélja. — Nijat, Ravsan, értelem. — Miért mondja kétszer, hogy „értelem"? — Mert úgy gondoltam, hogy a család, mármint a férjem és fiam, no meg az értelem, a tanulás. Tudja, mi tanulunk. Most fejezzük be a kö­zépiskolát és jelentkezünk a főisko­lára ... Így is mondhatnánk: „Szivárvány­ként ragyogja be az értelem Innobat életét." Hogy ez történetesen meg­egyezik a kis család tagjainak nevé­vel — az már a vak véletlen játéka. VILCSEK GÉZA EHSEG-SZTYEPPE 1963. Ivan Kaszkov felvételei E^ri Vihtor hösxömté&e Kedves Viktor! lyek egy kevés örömet szereznek Tudom, sokan keresnek fel ezek- Neked, ben a napokban üdvözletükkel, jókl- Aztán sokáig nem találkoztam a vánságaikkal. Hidd el, nem társadal- neveddel. Sötét esztendők voltak: te mi konvenciót, nem is szerkesztőségi az embersors legaljára taposott, meg­rendelést teljesítek, amikor én is be gyalázott szellemember tengődő életét lépek a gratulálok sorába. élted, minden nap, talán minden órá­Ha elgondolom, hogy az életkor ban megküzdve a rád vicsorgó ha­milyen mérföldkövéhez értél, a leg- lálveszéllyel. Megtaposva, békapers­nehezebb elhinnem azt, hogy az a pektívábó! láttad a 1 világot. Talán hatvanötös szám valóban igaz s nem ennek a perspektívának a felnagyító hamisítvány, nem ügyetlen tréfa amellyel nem híre det, hanem önma gadat akarod üreg bíteni. Pedig ott voltam, amikor öt venöt évesnek és hatvan évesnek játszottad magad de elárulom neked abban sem hiszen nagyon, hogy öt venötödik születés napod óta tíz esz tendő telt el. El­hiszem, ha a ka lendáriumba nézek és a könyvespol­comra, amelyen azóta jó néhánnyal megszaporodott a nevedet viselő könyvek száma; de nem hiszem el, ha lencséjén keresztül ismerted meg oly iszonyú nagynak ama évek szörnyű­ségeit, hogy az el­lenkezés, az ellen­állás, a tiltakozás áthassa egész való­dat, emberi és írói énedet. Elmondtam ezt mégis szeretném elismételni: nem­csak koroddal: al­kotásaiddal, maga. tartásoddal is iro­dalmunkat példá­zpd — azzal az el­ső meghatározó, megszólítató él­ménnyel, a tiltako­zási, ellenkezést kiváltó iszony él­ményével, amelyet számodra és iro­rád nézek, s ha , , . , , „ . arra gondolok mennyi benned a dalműnk oly sokak számára az első vi-­fiatalos munkakedv, a derűlátás, az lágháború Jelentett. A második világ­élctöröm háború alulró1 látot t' irdatlanná n 0" ' Ha ÚKV veszem, felnőttséged egy- vekvő szörnyűségei vezettek tovább korú azzal az irodalommal, amelyet a tiltakozástól, a nem tehetem-tol az a magunkénak vallunk, s amely egy ellenállásig, a nem engedem-ig. Ezek kis közösség sokat vállaló, nagyot az évek tettek - hiszem és érzem akaró irodalma volt születésétől fog- - szocialista írova. Ezek az evek er­va Iskolásgyerek voltam, amikor lelték meg Benned a gyamoltalan először találkoztam nyomtatásban a tiltakozás Helyett a tevekeny ellen­neveddel. Ma már meg sem tudnám állás, a rossz elleni harc elszántsá­mondani, melyik novellád volt a sa- gát. ját diákkorodat idézük közül - Az elsők egyike voltál, aki a fel­Fekete Kata-e Az ötfülű korsó, vagy szabadulás után magyar íróink kozul valamelyik más. De pozsonyi diák lé- hallatta szavát. Nem elégedtél meg temre napokig kerestem utána az íze- azzal, hogy szólsz es varod, mikor ket és a színeket, amelyek megra- kél visszhangja a szavadnak, mikor gadtak bennem, próbáltam feltámasz- felelnek ra mások, tani azt a világot, amelyben te voltál Amikor megismertelek, olyan vol­diá k _ ugyanebben a városban, de tál, mint a házat építő ember: teg­évtizedekkel előttem. Próbáltam fel- Iákat kerestél, hogy egymáshoz rakd. támasztani a diákistállók lég- Olyan voltál, mint a tanító, aki kere­körét és hangulatát, azt a furcsa, sí, kinek adhatná tovább, amit maga nyomott légkört, amely az írásodból Csúfolódva önképzőkörnek hív­áradt s amely talán elsőnek adott tuk akkor az írói összejöveteleket, tartalmat bennem a fogalomnak: a amelyeket vezettél. Igen, önképzo­Monarchia utolsó évei. Most megmondom, eddig elhallgat kör volt: ne feledjük, a legtöbb író önképzőkörből indult el. S a kör ve­tám: azóta éreztem hálát irántad, zetőjének gondossága, lelkiismeretes­ezárt az olvasásélményért, amely tel- sége nagyon-nagyon sokat jelentett jesen független volt attól, hogy ké sőbb — hosszú évtizedek múlva érésében, fejlődésében. Mindig csodáltam Benned azt, hogy Ä munkaerügazdálkodás jövő évi feladatai A vállalatokban, a nemzeti bi­zottságokon, a minisztériumok­ban, az Állami és a Szlovák Tervbi­zottságon az utóbbi hetekben inten­zív munka folyt a jövő évi népgazda­ságfejlesztési tervjavaslat kidolgozá­sán. A tervező szervek igyekezete a gazdaságilag indokolt termelésnöve­kedés elérésére, a fejlődés belső for­rásaiban, főleg a készletekben, a ter­melő kapacitások jobb kihasználásá­ban és a munkatermelékenység növe­kedésében rejlő tartalékok kihaszná­lására irányult. Ezekből az elvekből indul ki . a Szlovákiára kidolgozol) gazdaságfejlesztési tervjavaslat is, amelynek fő célja, hozzájárulni az egész ország gazdaságában az ará­nyosságok helyreállításához, és ezzel Csehszlovákia gyorsabb fejlődése reá­lis feltételeinek megteremtéséhez. A Szlovákiára kidolgozott gazdaság­ié;'"sztési tervjavaslat szerint az any,"*i termelés alapvető ágaiban a jövő ťvben az utóbbi két évhez viszo­nyítva meggyorsul a fejlődés, amit az új, fi :eg a vegyipari és kohóipari üzemekbe,: várható termelésnöveke­dés, valami 11 néhány meglevő kapa­citás jobb kihasználása tesz lehetővé. Az anyagi nrmelés ágainak fejlő­dése és a nem ermelő ágak szükség­letei a tervezeti munkatermelékeny­ség növekedése mellett ls jelentős igényeket támas.- inak a dolgozók létszámának emelkedésére. A tervja­vaslat szerint 1964-len 17 ezer fővel növekszik Szlovákia an a dolgozók létszáma. A foglalkoztatod ág főleg a kohóiparban, az ércbá. yán in, az ál­talános gépiparban, a vng>. oarban, a nehéziparban és az é- niparban, konkréten pedig a Kelt: Szlovákiai Vasműben, a hlohoveci D.őigyárban. a bratislavai Slovnaftban, a Szlovák Szénbányákban, a breznói a detval. a martini, a dubnicai, a Stará Turá-i, a bánovcei gépgyárakban és a košicei építkezéseken növekszik. Ezenkívül a kokszolható szén termelése, a kohó­ipari termelés és a beruházási épít­kezés állami feladatainak teljesítésé­re Szlovákiából kisegítésként 14—16 ezer dolgozót kell biztosítani a nagy ipari központok, elsősorban Ostrava számára. Szlovákiának továbbra is se­gítenie kell a határvidék mezőgazda­ságát. így Szlovákia a munkaerőfor­rás terén is jelentős mértékben részt vesz a népgazdaságfejlesztési állami terv feladatainak teljesítésében. A jövő évi munkaerőszükséglet fe­dezése rendkívüli követelményeket tá­maszt a nemzeti bizottságok és a vállalatok szervező munkájával szem­ben, elsősorban azért, mert a már említett új termelési kapacitásokba sok dolgozóra, főleg szakmunkásra van szükség. E zt a fontos feladatot csak jól szervezett és megalapozott munkaerő-átcsoportosítással lehet megoldani. Ennél pedig tudni kell, hogy a mezőgazdaság munkaerő­szükséglete fedezésének legnagyobb forrását a munkaerő-utánpótlás (a munkába lépő fiatalok) mellett, a háztartásbeli nők képezik. Ez azt je­lenti, hogy Szlovákiában a nők fog­lalkoztatottságát jövőre jóval gyorsabb ütemben kell növelni, mint az elmúlt években. A jövő évi munkaerő-szük­séglet fedezése megköveteli, hogy a foglalkoztatottság növekedése 70—75 százalékban a nők munkába állásá­val valósuljon meg. Ezzel a nők rész­aránya az 1963-as év 35,6 százaléká­ról 1964-ben 36,7 százalékra növek szik. Ez nagyon komoly feladat, hi­szen Szlovákiában a gazdaság fejlő­dését döntő mértékben az alapvető népgazdasági ágak termelése határoz­za meg, melyek férfi munkaerőt igé­nyelnek. Ennek kielégítése az egyes népgazdasági ágak között munkaerő­átcsoportosítást tesz szükségessé, ne­vezetesen a nők megfelelő munkahe­lyekre való beosztását. Ennek az elvnek a megsértése férfimunkaerő­hiányt okozhatna azokban az ágak­ban, amelyekben női munkaerő nem alkalmazható. Valamennyi munkaerő­forrás gazdaságos kihasználása azért a vállalatok, áz üzemek és a szerve­zetek fegyelmezettségét, valamint a neijízeti bizottságok részéről a dolgo­zók felelős és helyes munkaelhelye­zését követeli meg. A nemzeti bizottságoknak és a vál­lalatoknak különös gondot kell for­dítaniuk arra, hogy megteremtsék a nők foglalkoztatottságának feltéte­leit. Főleg arról van szó, hogy a nők számára alkalmas módszerek kivá­lasztásával biztosítani kell a szak­képzettség szempontjából is igényes munkák elsajátítását. Továbbá gon­doskodniuk kell a szociális és egész­ségügyi intézmények építéséről — főleg — a foglalkoztatott anyák gyermekei számára —, a szolgáltatá­sok megjavításáról és bővítéséről, az üzletek nyitvatartási idejének olyan rendezéséről stb., hogy megfeleljen a foglalkoztatott nők szükségleteinek. A jövő évi munkaerő-szükséglet ki­elégítésének bonyolult problémái mind a vállalatokban, mind a nem­zeti bizottságokon megkövetelik a munkaerő-átcsoportosítás kérdéseinek részletes kidolgozását. A munkaerő­elhelyezés tervszerű irányítása érde­kében el kell érni, hogy a nemzeti bizottságok behatóan ismerjék a vál­lalatok munkaerő-szükségleteit és mukaerőforrás összetételét, s a meg­felelő sorrendben, tehát a népgazda­ság alapvető ágai, az új termelő ka­személyesen is megismertelek s ba- nem tuds z meglenni egy percig sem rátok lettünk. Ügy érzem, erről is anélkül, hogy ne tevékenykednél, vallanom kell ma Neked, talán egyi- ne dolgoznál. Jóféle nyughatatlanság: ke lesz a sok nagy ajándék között tala n ''SY nevezném ezt a legjellem­azoknak a kis meglepetéseknek, ame- zöb b tulajdonságodat. Amikor más hosszú pihenesre készülné egy ép­••••icc.-1 "• íimij m ^ penhogy befejezett mű után, Téged már írógéphez ültet az új téma, pacitások, valamint az építőipar mun- a mf 1V ?L elöbb i ™ e8 Ir áf k° zb e" ot t kaerő-szükségletét előtérbe helyezve, motoszkált mar Benned. Látod ta­végezzék a dolgozók munkábahelye- lan a z ° k a- n e™ tudlak e " ' képzelni hatvanöt évesnek. Nemcsak „ . a nyughatatlanság — hanem az ál­ontos feladat továbbá a szerve- j a ndóan új és új munka hajszolása, zett munkaeró-toborzas fela- habzsolása. Hisz még sohasem Tol­datainak biztosítása. A nemzeti bi- du]t elö, hogy ha találkoztunk, és zottságoknak, a szakszervezeti és megkérdeztem: Mit csinálsz? — azt pártszerveknek a munakerő-átcsopor- válaszoltad volna: Pihenek vagy: Lus­tosítás reális lehetőségeit figyelembe tálkodom. zését. F véve kell e feladatot teljesíteniük. Most is, ahogy Rád gondolok, nem Szükséges lesz továbbá biztosítani a hetedik évtized felén áthaladó a toborzási területek vállalatok sze­rinti stabilizálásának elvét, a munka­vállalás időtartamának növelése ér­dekében a dolgozók kiválasztásának nagypapát látom: könyvek és szín­darabok címei, témái, születő elbe­szélések körvonalai bontakoznak ki előttem, amelyekkel hatvanhat éve­„ . . ,, , , „ , sen akarsz majd meglepni minket, javítását, a toborzásnál a felvevő es g s láíom arcodati ahogy örülsz a z az elbocsátó üzemek szorosabb ötletnek, a témának, a baíejezett kéz­együttműködését. iratnak. Azok az összetételi változások, Kívánni illik ilyenkor erőt, egész­amelyek a gazdaság koncentrációja s^et. munkakedvet. Én azt szerel­és szakosítása következtében már néra klvanni Neke d- kedvfis Vik,n r 5 m kívánni Neked, kedves Viktor, hogy ez az öröm, a saját munkáddal elégedett öröm még sokáig ott ra­gyogjon arcodon. Szeretettel ölellek: TŰTH TIBOR 1964-ben megkezdődnek, néhány he­lyen megkövetelik a termelés meg­szüntetését, illetve korlátozását, és ezzel a dolgozók létszámának csök­kentését. Ez szükségessé teszi az érintett vállalatokon belül, és néhány esetben a vállalatok között is, a dol- n A nemrég elh t Ja C o. gozók gazdaságosabb elosztását. A dol- peau francia író alapította annak gozók elhelyezését aszerint kell meg- idején Párizsban a Vieux-Colombier valósítani, hogy az új munkahelyen színházat, az akkori avantgardista alkalom nyíljék szakképzettségük ki- színművészet számára és ehhez ra­használására. A társadalmi érdekek gy°2 6 fiata l művészeket gyűjtött mellett azonban az egyéni érdekeket f köré. A kasszában Gaston Gal­. t. , . , „ limard, a későbbi ismert kiadó ült. is figyelembe kell venm. Louis Jouvet volt a rendező, és a ru­Az elmondottakból kitűnik, hogy határban Roger Martin du Gard dol­1964-ben a munkaerőprobléma gozott, a későbbi Nobel-díjas író, sú­megoldása rendkívül nehéz feladat góként pedig egymást váltotta Marcel lesz, amelyet csak a nemzeti bizott- Achard és Georges Duhamel, a két ságok és a vállalatok szoros együtt- fiatal író. működősével és a munkaerő-elhelye- O ötven font súlyú kéziratot, köz­zés elveinek következetes érvényesi- tiik egy regényt, útirajzokat, párizsi tésével lehet megoldani. Jegyzeteket, novellákat és verseket Knrár Aumistin hagyott hátra Hemingvay - közölte Ko/ar Augustín, New Yor k.j sajtókonferenciáján az az SZNT munkaerő-gazdálkodási özvegye. A posztumusz müvek első osztályának vezetője kötetét 1965-ben adják ki. ÚJ SZÓ 4 * 1983. deca .üer 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom