Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-27 / 355. szám, péntek

ÖRÜLTE Decemberben Jelent meg az Állatvi­lág című hat értékből álló csehszlo­vák bélyegsorozat. A bélyegeket Mir­ko Hanák festőművész tervezte, több Színnel nyomták és méltán váltotta kl a bélyeggyűjtők eltsmersét. • « * KAREL ČAPEK hírneves cseh író halálának 25. évfordulója alkalmából december 24-én kiállítás nyílt meg a moszkvai Lenin Könyvtárban. A Szovjetunióban 13 nyelven több mint 2 millió példányban adták ki K. Ca­pek műveit. 350 SZOVJET KIBERNETIKUS ta­nácskozik Moszkvában „Az ember és az automata" problémáról, Illetve azokról a lehetőségekről, miként biz­tosítható, hogy a jövőben a leg-i nehezebb kétkezi munkákat kizárólag automaták végezzék. „EMBERHÚS-KERESKEDŐK" továb­bi nagy csoport lát leplezte le a ja­pán rendőrség. 23 személyt letartóz­tattak, akik néhány hónap alatt 13 kiskorú lányt „szállítottak" különbö­ző mulatóhelyeknek. A MAROKKÓI PARTOK KÖZELÉBEN fiétfőn elsüllyedt Laconta nevű görög hafó 1036 főnyi legénysége és utasai közül eddig 920-at mentettek meg. 24 ember a vízbe fult, a többtt még Jceresik. FRANTIŠKOVY LÄZNEBAN ez idén 21000 beteget gyógykezeltek. A leg­utóbbi három év alatt több mint 50 százalékkal gyarapodott a betegek számára egész éven át rendelkezés­re álló ágyak száma. A jövő évben kétszer annyi külföldi beteg érke­zik a gyógyfürdőbe, mint ez idén. JAPÁNBAN kedden este földren-. gést észleltek Ibaraki megye délnyu­gati részében. Ugyanakkor Tokióban, Jokohamában és más városokban is észleltek gyengébb földrengést. A FRANCIA KULTURÁLIS ÉLET ki­válóságai az Humanité lapban a na­pokban közzétett levelükben tilta­koztak az ellen, hogy a francia rá­dió és televízió az Irodalmi, illetve művészeti műsorok korlátozására ké­szül. Az e célra előirányzott összeg ugyanis január 1-től 30 százalékkal csökken. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Mi­nisztertanácsa Lyka Károly művészet­történésznek a Kossuth-díj Nagydíját adományozta. A PRÁGAI VÄR lovardájában ren­dezett „Nagy barátság" kiállításon kisorsolták a 006440 sz. sorsjegyet, amelynek tulajdonosa két hétre In­gyen utazhat a Szovjetunióba. A LENGYELORSZÁGI KROSZNÖBAN megkezdték a fekete-fehéren csíko­zott futball-labdák gyártását. Megál­lapítást nyert, hogy az esti, villany­fényben sorrakerülő mérkőzéseken az ilyen fajta labdákat lehet a legjobban szemmel követni. OSMUNDO BENTACOURT, Jesus Valdes, jaun Marno, Emilio Ferrer, a Szlovák Műszaki Főiskola vegyészeti karának hallgatói és még számos más külföldi diák, akik a bratislavai fő­iskolákon tanulnak, a karácsonyi ün­nepeket hazájuktól távol, de meghitt családi körben töltötték. Diáktársaik meghívták őket s a karácsonyfa alá ajándékokat ls készítettek számukra. A FELTAMADAS újabb sikere ORSZÄGOS viszonylatban is komoly zenei esemény színhelye volt decem­berben a košicei Állatni Színház. Rö­vid időn belül Immár harmadszor Beethoven Fideliójának és Wagner Eolygó Hollandi című operájának be­mutatói után, az egész kelet-szlová­kiai operakedvelő közvélemény osz­tatlan érdeklődése mellett került be­mutatásra Ján Cikker, kétszeres ál­lamdíjás szlovák zeneszerző „Fel­támadás" című operája. A szöveg­könyvet L. N. Tolsztoj regénye alap­ján a zeneszerző készítette. A szimfonikus nyelvezetű opera alapgondolata az emberben való hit és megértés. Ebből a központi alapgondolatból érlelődik a cselek­mény drámává, amelynek minden egyes megnyilvánulását a zenekar hűen tolmácsolja. A „Feltámadás", amely hazánkban eddig Prágában Krombholo és Bra­tislavában Holoubek karmester beta­nításában került színre, a szerző ne­gyedik operája, egyúttal egyike Cik­ker legkiforrottabb műveinek. Több­nyire minden modern opera nagyobb igényeket támaszt tolmácsolóira, fő­leg sajátos zenei nyelvezete miatt. A „Feltámadásában ehhez nagymór­tékben hozzájárulnak a zenekari partitúrában a gyakori, szokatlanul igényes ritmikai képletek, továbbá a mű vokális részében a hagyományok­tól eltérő intervallumok. Az igé­nyeket az opera gazdag eszmei tar­talma is fokozza. A „Feltámadás" košicei előadását Kende János karmester tanította be és vezényelte. A bemutatót követően elbeszélget­tünk a fiatal karmesterrel eddigi pá­lyafutásáról, valamint a „Feltáma­dás" košicei bemutatójáról. Többek között ezeket mondta: — Már zeneszerzői, elméleti és zongoratanulmányaim idején egyre növekvő érdeklődést tanúsítottam a gazdag lehetőségekkel bíró zenekari muzsika interpretálása iránt. Kü­Kende János karnagy lönösen szerecsés körülménynek tar­tom, hogy a bratislavai Zeneművé­szeti Főiskolán a világhírű cseh­szlovák karmester, Václav Talich növendékeként sajátíthattam el a ze­nekari vezénylés alapjait. Az operá­val való személyes kapcsolatom és tapasztalatom a bratislavai Nemzeti Színházhoz fűződik. Itt döntő hatást gyakorolt rám Zdenék Chalabala mű­vészi egyéniség3 és Ladislav Holou­bek következetes betanítási módsze­re. Három hónapi magyarországi ven­dégszereplés után megpályáztam a Banská Bystricán létesített új opera vezető karmesteri állását. A košicei Al tmi Színházhoz mintegy két évvel ezelőtt szerződtem. — Kedvenc zeneszerzőm, Ján Cik­ker operáját, a „Feltámadását öröm­mel vezényeltem. Mit tagadjam, fe­lettéb megtisztelő művészi feladat és érzés volt, hiszen a „Feltáma­dás" felülmúlja a mű hazai Jelentő­ségét és rövidesen Stuttgartban ls bemutatásra kerül (Krombholc beta­nításában) és a prágai opera tolmá­csolásában színre kerül a hagyomá­nyos edinburghi ünnepi játékokon is. _ * — A „Feltámadás" sikere örömmel tölt el bennünket, s a fiatal kar­nagy munkájához további alkotó sikereket kívánhatunk. Tänzer Iván K UVANDIK — azt Jelenti üzbé­gül „örültek neki". Abdurazako­vék nagyon megörültek, amikor ti­zenkilenc évvel ezelőtt végre fiút „hozott a gólya". Szép gyerek volt, egészséges, hogyne örültek volna. Az üzbég névadást nem köti a kalendá­rium, s ezért hívnak sok leányt „Haj­nali napsugárnak", fiút meg „Erős­nek", „Bátornak", Értelmesnek". Ab­durazakovéknak nem kellett sokat gondolkozniuk, hogy kitalálják a kis­fiú nevét, örültek a gyereknek, elne­vezték hát „örültek neki"-nek. Így lett a kicsiből Kuvandik. Kuvandik Abdurazakov tizenhét éves volt, amikor elhatározta, hogy tanulni fog, mégpedig olyasvalamit, ami nagyon szoros kapcsolatban van a gépekkel. Mert a gépek, motorok nagyon tetszettek ám a fiúnak. Akko­riban kaptak a kolhozok gépeket a gépállomásoktól. De nagy kedve lett volna felpattanni az acélparipára 1 Csakhogy a gépekkel gépészek is Jöt­tek, ami üres nyereg meg maradt, azt mások foglalták el a „kis dugó­nak" csúfolt Kuvandik elől, aki tizen­hét éves korára bizony apró termetű volt. Valakitől azt hallotta, hogy az Éhség-sztyeppében új földeket akar­nak megművelni, ott csupa géppel dolgoznak majd, ott kitanulhatná a gépész szakmát. Nem sokat gondol­kozott Kuvandik, jelentkezett és ment... Csakhogy egy baj volt a dologban. A gépészek tizennyolc éven felülle­ket vettek fel.. Kuvandiknak azt mondtak, várjon egy évet, addig más munkát adnak neki, kell itt a dolgos kéz. Mást, azt otthon is csinálhatott volna, azért nem kellett az Éhség styeppébe jönnie... De nem szólt, látszólag beleegyezett a javaslatba: csatornát ásott, betonozott, utat épí­tett és gyapotot vetett. Ám esténként, meg munka közben ls — akad az Ilyesmire Idő — mindig ott leltek rá, ahol a tanfolyamosok tartózkod­tak, mlnden barátja a gépészek kö zül való volt. A szó legszorosabb ér­telmében elleste a szakmát. A MIKOR beköszöntött a gyapot­szüret, megjött a vizsgáztató bizottság felavatni az üj gépészeket — a traktorosokat, gyapotkombájn-ve­zetőket. A vizsgázó fiatalok clkosok voltak, az oktatók szemet hűnytak ... elég az hozzá, hogy Kuvandik a vizs­gáztató bizottság előtt termett, hogy vizsgáztassák le őt ls. — Leér egyáltalán a lábad a kup­lungig? — kérdezte nevetve a bizott­ság egyik tagja. —• Hogyne érne — válaszolt büsz­kén Kuvandik és egyszeriben felpat­tant a gyapotkombájnra és ráhelyez­te a lábát a pedálra. Csakhogy ami­kor a lába a pedálra ért, a feje a kormány alá süllyedt. Vagy átlátott a kormányon, vagy leért a lába. Mindkettő egyszerre lehetetlen volt. De Kuvandik tudta ám mit kell ilyen­kor csinálni (hányszor próbálta már, Kuvandik Abdurazakov ragályos mosolya. (Ivan Kaszkov f elv.) amikor „suba alatt" felengedték 3 gépre): Indításkor oldalt nézett, ami­kor meg már ment a gép és nem kel­lett a pedált nyomni, feljebb húzó­dott és szépen látta a gyapotcserjék sorait. A gáz kézirányítású, a kormány szintén, a kuplung meg nem mindig kell, Igaz? Csak rá kell Jönni, hogyan csinálja az ember, hogy ne vegyék észre. A bizottság egy pillanatra megin­gott, s Kuvandik ezt gyorsan kihasz­nálva beindított, neki a gyapotcser­jéknek! Ment, ment, dehogy vette észre, hogy visszahívják. Csak, ami­kor úgy vélte, hogy már bebizonyí­totta tudományát, tért vissza a bizott­sághoz. A szakértők hümmögtek, mé­ricskélték a leszüretelt gyapot minő­ségét, feladtak egynéhány kérdést, vé­gül összenéztek, jót nevettek és ... soron kívül gépésszé avatták Kuvan­dik Abdurazakovot. Természetesen ba­rátai körében már nem úszta meg olyan könnyen, csaptak azok neki Olyan gépész-avatást, hogy ma ls em­legeti ... P EDIG azóta már két év telt el, Kuvandiknak még megmaradt a szokása, hogy egy évvel Idősebb­nek mondja magát — húszat mond, pedig csak tizenkilenc — ámbár már nincs rá szüksége, hiszen Jócskán megnőtt, okleveles, sőt kitüntetett gé­pésze már ő a Tyitov-szovhoznak. Mindenki büszke rá, mindenki örül neki, úgy ahogy az a nevében meg van írva. A szovhozban csak egyetlen ember, Hurramov, győzte le a mun­kaversenyben, mégpedig tíz tonná* val. Kuvandik ebben az idényben 183 tonna gyapotot szedett le gépével. A jutalom sem maradt el — pré­miumként Moszkvics autót kapott. — Mit csinálsz az új kocsival Kw vandlk? — Hát legelőször is a felesége* met, akarom mondani a mennyasszo­nyomat viszem el rajta ... Ugyanié egy hónap múlva nősülök. Ahá, szóval ezért kell még min­dig egy évvel megtoldani a korátl A szovhoz Ifjúsága már most örül a küszöbönálló komszomol-eskflvó­nek. Persze, a legjobban mégiscsak Kuvandik örül. Most „Örültek Neki" örül. VILCSEK GÉZA 4RVID — Jónapot, kisasszony! Elkészült a szemüvegem? MINDENNAPI PROBLÉMA AZ UTÖBBI ÉVEKBEN Szlovákiában több mint 500 millió koronával nö­vekedtek a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások. A legnagyobb fejlődés a mosás és a ruhatisztítás terén lát­ható. Mig 1959-ben a közszolgáltatási üzemek mintegy 2000 tonna szeny­nyest mostak ki, 1962-ben ez a szám már 4900 tonnára növekedett. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek sem a mennyiséggel, sem pedig a mi­nőséggel. A legtöbb közszolgáltatási üzemben azonban nem szívesen beszélnek a mosásról, ha lehetne nem is vállal­nák, mivel ráfizetnek. Ha az elmúlt év gazdasági eredményeit vesszük fi­gyelembe, ennek az állításnak Igazat kell adnunk. Ugyanis tavaly csak a dél- és nyugat-csehországi kerület mosodái dolgoztak nyereséggel, a ke­let-szlovákiai kerület például 25,36 százalékos ráfizetéssel zárta az évet. Ha azonban a jövedelmezőségről be­szélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az előző éveket sem, amikor a mosodák még nyereséggel zárták le a gazdasági évet, mivel lényegesen kisebb önköltséggel dolgoztak. Pél­dául Košicén 1961-ben egy tonna szennyes kimosásához 878 kg szenet használtak fel, tavaly pedig már 1011 kg-ot, vagyis 15,4 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. Több he­lyen a mosóport nem mérik, csak úgy találomra adagolják. Csak így történhetett meg Poprádon is, hogy 5500 kg tisztítószerrel többet hasz­náltak el, mint amennyire szükség AMIRŐL BESZÉLNEK lett volna. Ez mind az önköltség ro­vására történt. Az adminisztratív dolgozók száma ls befolyásolja az önköltség növeke­dését. S ezekért a hibákért elsősor­ban ls a nemzeti bizottságok felelő­sek, amelyek nem fordítanak kellő gondot a közszolgáltatási üzemek munkájára, s megelégszenek azzal, hogy az igazgató a havi tervteljesltés másolatát az illetékes referensnek beküldi. Hogy egyre nagyobb a mo­sásra a ráfizetés — ezt nem veszik észre. Sőt azt sem, hogy az új kor­szerű mosodák nincsenek kellően ki­használva. No meg aztán míg a mosás gépek­kel történik, sok helyen az ingeket kézzel vasalják. így aztán a mosás egy műszakban történik, míg a va­salást 2—3 műszakban végzik el és ezzel túllépik a béralapot. A legjobb példa erre a michalovcei és prešovi mosoda. Az előzőnél egy Ing vasalási költsége 80 fillér, míg az utóbbinál, ahol géppel végzik, csak 17—20 fil­lér. Szóval míg Michalovcén egy ton­na fehérnemű mosásáért és vasalá­sáért 3500 korona munkabért fizet­nek kl, addig Prešovon csak 810.— koronát. Tény, hogy egyszerre nem lehet korszerű gépekkel berendezni az ösz­szes mosodát. Fokozatosan, ha nem is új gépekkel, de új gépsorokkal kell ellátni a mosodákat. Amint az ostra­vai példa ls igazolja, egy modern, nagy teljesítményű mosógép még nem old meg mindent, ha továbbra ls két­kézi munkával adják a gépekhez a szennyest és aztán kézzel vasalják. A záruló év veszteségeinek okait még egy fontos tényezőben kell ke­resni. Ez pedig nem más, mint a rossz gazdasági elemzés. A legtöbb üzemben megelégszenek azzal, hogy a mutatókat csak negyedévenként értékelik. így a hét vagy a hónap végén nem tudják megállapítani, hogy emelkedtek-e, vagy pedig csökkentek az üzemi önköltségek. Egyszóval az üzemen belüli hozrascsotot helytele­nül értelmezik és alkalmazzák. S ha már az elemzésről szóltunk, meg kell említeni a szakképzettséget is. Míg a helyi gazdálkodási üzemek dolgozóinak 60 százaléka megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, addig a vezetők és a gazdasági dolgozók igen kevés százaléka dicsekedhet ez­zel, és ezen mielőbb változtatni kell. Ám érdemes lenne azon ls elgondol­kodni, hogy az egyes szak- és mű­szaki Iskolák miként tudnának szak­embereket biztosítani. A legcélszerűbb megoldás az üzemi ösztöndíj lenne. Ez lenne biztosítéka annak, hogy a szakiskolát végző diák abba az üzembe kerülne vissza, ahol számí­tanak rá. Németh János ÜZBEGISZTÁN­BAN vírus- és jár­ványkutató mikro­biológiai intézetet létesítettek. Az új egészségügyi köz­I pont munkatársai : a szorosan vett kutatómunkán kí­vül állandó tudo­mányos jellegű se­gítséget nyújtanak maid a gyakorló orvosoknak. Az intézet klinikai minőségben az egyik nagy tasken­ti kórház keretében működik. A felvétel az intézet víruskutató la­boratóriumában készült. A NOVOMOSZK-s VAI KOHÖMÜ (Dnyepropet­rovszk-megye) egyike az ország j legnagyobb gáz­és olajvezeték csö­veket gyártó vál <•„. lalatainak. Most ; újabb hatalmas műhely épül itt,: amely megkétsze rezi a gyár telje­sítményét. A képen látható 12 méteres csöveket a „Barátság" olajvezeték részére gyártották, amelyen eljut a Volga-vidék olaja a népi demokratikus országokba. KISIKLOTT 7 TEHERKOCSI (CTKJ — A Liptovský Mikuláš és Lip­tovský Hrádok közötti pályatesten ked­den hét teherkocsi kisiklott. Szerencsé­re senki sem sebesült meg és halálos baleset sem történt. A kisiklás azonban megakadályozta a Košice—Prága és Ko­šice—Bratislava kôzätti villamosított vo­nalon közkeledő gyors-, személy és te­hervonatok pontos közlekedését, illetve néhányőrás késésüket okozta. A 4102 sz. tehervonat egyik vonóhorga szétszakadt, ennek következtében a sze­relvény egy része a pályatesten maradt. A szerelvény hátulsó vagonjait vlsz­szatolatták a Liptovský Mikuiáš-i állo­másra, ahol lekapcsolták a szétszakadt vonóhorgú kocsit. Amikor ez a szerel­vény ismét visszatérőben volt, összeüt­között a szerelvény elejével, amely meg­magyarázhatatlan okokból feléje köze­ledett. Hét teherkocsi ennek következtében kisiklott, eltorlaszolta a vasútvonalat, megrongálta a töltést és a vezetéket ls. ÜJ SZÖ 27 * 1983. december 24,

Next

/
Oldalképek
Tartalom