Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-17 / 347. szám, kedd

OLVASÓINKÉ, LEVELEZŐINKÉ A SZÓ Milliók a milliárdokhoz Ä közép-szlovákiai Konzervgyár lo- • Akkor bizonyára nem okoz gon­eonci üzeme ez évben mér kétszer dot au akcióterv teljesítése? ijyerte el a vállalat legjobb üzeme Lassanként teljesítjük akciótervünk Símet és a vándorzászlót. Ebből az minden pontját. Minden 100 korona alkalomból felkerestük Hruzlk elv- termelési költséget 0,93 koronával társat, az üzem igazgatóját, hogy a termelés eredmé­nyeiről tájékoztas­son. Három kér­désre kértünk tőle választ. 3 KÉRDÉS FELELET csökkentettünk. Megtakarítottunk 120 megawatt vil­lanyáramot és csak a vállaláson felül 214 tonna v szenet, • Mivel érdemelte ki az üzem a nem beszélve az árutermelés több vőndorzászlót? mint 10 százalékos túlteljesítéséről. Üzemünk a termelés mennyiségi és • Tájékoztasson ínég jövőbeni ter­minőségi irányszámait is túlteljesíti, veikről Tervünk évi 30 millió korona értékű A jövő évben termelési feladataink készítmény. Ezzel szemben az Idén 20 százalékkal növekszenek. Több 34 milliő korona értékű konzervet zöldségfélét konzerválunk majd és a adtunk piacra. Hogy csak a legfon- gyümölcsíz választékát Is bővítjük, tosabbakat említsem: 25 tonna piros Szakmailag felkészültünk az új fel­paprikát és 106 tonna szőlőkompótot adatokra, s már csak az új gépeket tartósítottunk terven felül, paradi- kell beszerelnünk. Az új raktárhelyí­C90ból pedig 200 tonnával konzer- ségeket is rövidesen átadjuk rendel­váltunk többet. tetősének. Agőcs Vilmos 91 Sántít" az arany Ka a losonci járásban szemügyre vesszük a CSEMADOK alapszerveze­teiről nagyhamarjában rendelkezé­sünkre bocsátott adatokat, okvetle­nül arra a következtetésre jutunk, hogy a CSEMADOK-szervezetek mun­kájában javítani kell az arányon a kulturális és egyéb tevékenység kö­zött. Az adatok a következőkre fi­gyelmeztetnek: az alapszervezetek nem kulturális tevékenysége aligha­nem felülmúlja a kultúrában elért Sikereket. Ha összeszámoljuk a szer­vezetek mezőgazdasági és egyéb munkabrigádjaínak óraszámait, meg­lepő eredményt kapunk: a járás 55 alapszervezete az egész év folyamán Tizedszer A Szlovák Magnezit Üzemek jel­Savai részlege termelési tervét 105,6 százalékra teljesítette s így már ti­zedszer nyerte el a minisztérium ván­dorzászlóját. A Jelšavaiak a terme­lés egyéb mutatóit ls teljesítették: 2,2 százalékkal csökkentették a ter­melési költségeket, a munkatermelé­kenységet 105,7 százalékra növelték, a geológiai kutatás tervét pedig 14,6 százalékkal emelték a százas fölé. Most újabb intézkedéseket fogana­tosítanak: a tervteljesítés ütemének ifiegtartására elmélyítik a technoló­giai fegyelmet és az ellenőrzést. Prihradszky Lajos Jó ötlet A chebi ESKA Kerékpárgyár ötven országba szállítja gyártmányait. A ha­zai piacra és az európai országokba szállított árut nem csomagolják kü­lön ládákba, hanem egyenként va­gonba rakják, s egy vagonba így csu­pán 100 kerékpárt lehet elhelyezni. Katefína Voglová újítási javaslatá­nak megvalósítása után azonban már egy vagon csaknem 200 kerékpárt szállít. A javaslat lényege az, hogy a va­gon aljában sorba rakott kerékpárok fölé egy elmésen megszerkesztett léc­állványra újabb kerékpársor kerül­het. Az újítási javaslat révén már az első két héten 12 vagont takarított meg az üzem az év végi csúcsforga­lom megsegítésére. Zsuravlov János átlagosan heti 16 órát dolgozott le a mezőgazdaságban és a faluszépítésl akcióban. Vajon fordítottak-e ennyi fáradozást kulturális tevékenységre is, amelyre voltaképpen elhivatottak? Erről nem készült statisztika, de van­nak tények, amelyek bizonyítanak. Említsük meg a rendelkezésünkre ál­ló adatokból a legdöntőbbet: amíg a brígádmunka 55 alapszervezetben ki­mutatható, addig a kulturális tevé­kenység csak 22-ben. A szervezetek 60 százalékánál tehát nem mutatható ki jelentőségteljesebb kulturális ténykedés. Sólyom László Könyvszerető falu Zsarnőn a lakosság műveléséért eredményes harcot folytat a helyi népkönyvtár. A község lakosainak több, mint a fele állandó olvasó s nincs olyan család, amelyből leg­alább egy látogatója ne lenne a könvytárnak. A kikölcsönzött köny­vek száma a lakosság lélekszámának négy és félszerese. A zsarnól népkönyvtár e sikereken kívül szép eredményeket tud felmu­tatni az elárusítással egybekötött könyvkiállítások, filmvetítéssel egybe­kötött irodalmi estek, különösen pe­dig a mezőgazdasági tárgykörű köny­vek vitaestjeinek megrendezésében. Kádár László fa egész hat hónap alatt A komáromi szakszervezeti otthon még csak alig féléves múltra tekint vissza, sikerei azonban máris figye­lemre méltóak: a szakszervezeti ott­hon mellett működő tizenkét szak­körnek összesen 260 tagja van. Az otthon megnyitása óta megrendezett huszonnyolc ismeretterjesztő előadá­son több mint kétezer hallgató vett részt. Közel hat és félezer ember 40 filmelőadást tekintett meg az otthon­ban e rövid Idő alatt. Az említetteken kívül még számta­lan művelődési akclő zajlott le a ko­máromi szakszervezeti otthon berkei­ben ügy, hogy az otthon látogatói­nak száma már meghaladja az ötven­ezret. Pekarik Györgyné Válasz a bírálatra Ez év november 13-án „Mi van a spanyolfal mögött?" című cikkben szóvátettük a dunaszerdahelyi új áru­ház építésének végleges befejezését gátló problémákat. Kifogásoltuk töb­bek között az épület homlokzata elé épített kétlépcsős, betonjárda okta­lannak látszó lerombolását. A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság építkezési szakosztályától a közelmúltban bírálatunkra a követ­kező választ kaptuk: „A bírálatot elfogadjuk, ellenben vannak bizonyos dolgok, amelyekre az alábbiakban szeretnénk rámutatni: A bajt az Idézte elő, hogy a terv­beadványt és a kivitelezési tervet nem egyeztették össze, mivel a ket­tős tervezés ebben az évben meg­szűnt, s a vállalat csak a kivitelezési terveket kapja. A bratislavai tervező hivatal által kidolgozott műszaki szétírásból pedig az tűnik ki, hogy a kirakatablakok alá öntöttvas fűtőtesteket kell szerel­ni. A kivitelezési tervben tehát 50x20 cm-es fűtőtesteket Írtak elő. Ennek azonban az lett a következménye, hogy a fűtőtestek az ablaknyílás al­jától 35 cm-rel magasabbak voltak. Ezért Pogőny Árpád, az építkezés ve­zetője megemeltette kissé az ablako­kat. A kirakatablakok azonban így a járdától 113 cm magasra estek. Po­gány elvtárs most már a járdát két lépcsővel felemeltette — természete­sen a tervező előzetes beleegyezése nélkül. Amikor ezzel a munkával el­készültek, a tervező írásban értesítet­te a vállalatot, hogy a kirakatokat helyezzék 35 cm-rel alacsonyabbra. Az építkező ekkor kérte a bíráló bizott­ság összehívását, amelynek döntenie kellett a kirakatablakok további sor­sáról. A bizottság ragaszkodott a ter­vező kérelméhez, de ajánlotta, még egyszer kérjék ki a tervező végleges döntését. A tervező előbbi döntését a helyszínen is megerősítette. Nem volt tehát más hátra, mint lebontani a járdát. A betonlépcső és járda köbtartal­ma 2,03 köbméter beton, amelyet az építkezési vállalat, a Drutechna ala­pozási munkálatainál használ fel. En­nek folytán a kár minimális, mind­össze két munkás egy éjszakai mun­kájának a bére. Ami a kárt illeti, utasítjuk a vál­lalat igazgatóságét, hogy okozóját vonja felelősségre". A dunaszerdahelyi JNB építkezési ügyosztálya AZ ÍGÉRET CSAK ÍGÉRET MARADT Még az esztendő elején korszerű­sítés céljából iskolánk 19 ezer ko­rona anyagi támogatást kapott. En­nek az összegnek a villany és a víz bevezetését kellett volna előse­gítenie. A munkák elvégzését a Ri­maszombati Járási Építővállelatra bíz­tuk. Eredetileg a munkák elvégzését májusra ígérték, de csak' szeptember­re készültek el. Ez még nem lett volna olyan nagy baj, csakhogy a HNB dolgozói a számlán akadtak fenn. Megállapították, hogy olyan munkákat ls számláztak, amelyeket a szülők brigádmunkában végeztek el. Észrevételeiket természetesen szó­vá tették az illetékeseknél. Az épl­tővállalat vezetősége elismerte e hi­bát és megígérte, hogy a jogtalanul kiszámlázott összeg ellenében szep­tember elsejéig befejezik ez Isko­lánk udvarán lévő emésztőgödröt. Már december közepén ls túl va­gyunk és sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy az ígéret csupán ígé­ret meredt. Az ivanice! általános iskola Igazgatója FŐHÖZ - FÁHOZ Ez év november közepén küldtem egy levelet a Lévai Járást Nemzeti Bi­zottság tanügyi osztályára, hogy Iga­zolják tanítói szolgálati időmet 1950. szeptember 1-től 1965. augusztus 30-lg. Igazolás helyett csak válaszlevelet kap­tam, hogy ebben az ügyben forduljak az Ipolysági Irattárhoz, mivel az 1961. év előtti Iratok Ipolyságon vannak. Fe­leségem felkereste Ipolyságon a meg­nevezett hivatalt, ahol azt a választ kapta, hogy ezt az Iratot Léván kap­hatja meg. Személyesen volt Léván Is, onnan újra Ipolyságra küldték. Másfél hónapi időveszteség és költekezés után az eredmény még mindig nulla. Hirte­len nem tudom megállapítani e hivata­li tünet jellegét: bürokrácia, tudatlan­ság, pech, vagy micsoda? Reméljük, az Illetékesek majd meg­magyarázzák. Lukács László FELELŐTLEN TAVI R AT A bratislavai „Technomat" n. (Gorkého 4.) november 7-én a kö­vetkező táviratot edta fel a rima­szombat-járásbeli péterfalai EFSZ cí­mére; Hidraulikus vasfürész szállítha­tó, kérjük a megrendelést." A szö­vetkezet vezetősége hitelt adva a táviratnak, autót küldött a megren­delt fürészért. A 340 kilométeres út után azonban a szövetkezet dolgozói felháborodva hallották, hogy fürész nincs, nem ls volt. Kit terhel itt « felelősség.? Ki fizeti meg a két em­ber napidílát, s a fogyasztott ben­zint? Mit szól ehheiz a Technomat vezetősége? (t) Szívtelen emberek özvegy Székely Imréné két fiára, Ig­nácra és Imrére annak idején közel 50 hold földst Íratott teljes gazdasági fel­szereléssel, egy cséplőgép-garnitúrával, meg egy vaskerítéses nagy portával... Az Idő feltartóztathatatlanul halad, özv. Székely Imrénéből tehetetlen öreg­asszony lett, aki végtelenül elhagya­tott. Fial és unokái minden lelkllsme­retfurdalás nélkül nézik, hogy a 86 éves édesanya és nagymama tehetetle­nül és minden segítség nélkül élje nap­jait. Nincs, aki egy tányér meleg levest adna neki, aki legalább időnként kita­karítaná lakószobáját. ess Közeledik a karácsony, a szeretet ün­nepe, amelyen minden ember igyekszik szüleinek, barátainak, testvéreinek örö­möt szerezni. Üzvegy Székely Imréné esetében — mivel fial és unokái meg­feledkeztek rőla — ezt a HNB és az EFSZ, valamint a nőbizottság vállalta magára. Vojnár Károly, Bény Nem zörög a haraszt . . „Nem szokott a kezem az íráshoz. Hogy most mégis tollat fogok, annak oka ti Rozsnyói Állami Gazdaságban uralkodó áldatlan helyzet. Azon a címen, hogy „jő szakemberek", volt földbirtokosok, kupecek, kétes múltú emberek Irányítfák a közel 6000 hek­táros gazdaságot. Ne értsenek félre. Nem azt kifogásolom, hogy a múltban fómódban élö emberek ma is tudásuk­nak megfelelő munkakört töltenek be, hanem azon háborodtam jel, hogy ezek a személyek visszaélnek a biza­lommal, beosztásukat és lehetőségei­ket, egyéni érdekeik előtérbe helye­zésére használják fel." így kezdődött az a levél, amelynek alapján a Rőzsnyől Állami Gazdaság krasznahorkai részlegét felkerestük. A levél írója azt sem hallgatta el, hogy a gazdaság dolgozói sokat beszélnek a sorozatos hibákról, de az igazgató­ságon csak nem akarják figyelem­be venni észrevételeiket. Kialakult az a vélemény, hogy a bíráltaknak alig­hanem Jő védelmezőik vannak, nem­csak az állami gazdaság vezetői kö­zött, hanem a Járási mezőgazdasági­termelési igazgatóságon is. Azért for­dulók önökhöz — írja a levélíró — mert kommunista vagyok és már nem nézhetem tétlenül a történteket." Felvilágosításért elsősorban a krasz­nahorkai HNB titkárához, Fábry Lajos­hoz fordultunk. Tőle tudtuk meg, hogy 1958-ban Krasznahorka és PaCa köz­ségek földművesei beleolvadtak az említett állami gazdaságba. Ennek az 1600 hektáros gazdaságnak, a Veze­tését Bruno Horák volt földbirtokos­ra bízták. A gazdaság Igen gyengén működik. A földet rosszul művelik. A termés egy része esztendőről esz­tendőre kint marad a földeken. — Talán kevés a munkaerő a gaz­daságban — tesszük fel a kérdést. — Nem is Itt kezdődik a baj — vá­laszolja a titkár. A lakosság szíve­sen segít az idénymunkákban, de be­csapni azért nem hagyja magát. A fa­luban lakó bányászok és családtag­jaik az Idén is elvállalták a burgo­nya és cukorrépa gondozását. De a kimért 5t árat egy kicsit soknak tartották. A HNB az ügyet kivizsgál­ta és kiderült, hogy az Intéző egy­egy személyre öt ár helyett hét és fél árat mért ki, de csak 5 ér meg­munkálásáért akart fizetni. Érthető tehát, hogy hasonló visszaélések szár­nyát szegik a munkakedvnek. Ettől eltekintve az állandó munkások Jobb Irányításával, a munka szakszerűbb megszervezésével elkerülhették volna, hogy a takarmányfélék tönkremenje­nek. — És a helyi nemzeti bizottság mit tett a hanyagságok láttán? — Jelentettük a járáson, az Igaz­gatóságon Is, sőt a pártot is értesítet­tük a történtekről. Az ügyben azon­ban jóformán semmi sem történt. Ért­hető. Az igazgatóságon Kalafusz Gá­bor a főellenőr. Egyébként a Zdroj üzletvezetője volt. Amikor az eléggé ismeretes húsügye napvilágra ke­rült, barátai tanácsára „önként" je­lentkezett a mezőgazdaságba. Jő összeköttetései révén gyorsan feltor­nászta magát a ranglétrán. így lett az üzletvezetőből máről-holnapra az állami gazdaság főellenőre. Az ügyes üzletes és a volt földbirtokos egyéb­ként megértik egymást Magyaráza­tot mindenre találnak, sőt olyan em­bereket is az igazgatóságon, akik minden szavuknak hitelt adnak. Harci Pál csoportvezető — aki egyébként régi tagja a pártunknak — a következőket mondotta: amikor a gazdaságba került, figyelmeztette az igazgatóságot, hogy itt évről évre egy szántásba vetnek. Nem csoda te­hát, ha dudvát terem a föld. Az Istál­lótrágyát meg esztendők óta nem hordták kl. A műtrágya ls kint a sza­bad ég alatt hever megkövesedve, hasznavehetetlenül. A rengeteg panaszra az igazgató­ság végre-valahára mégis csak felfi­gyelt. Az őszön leváltották Bruno Ho­rák gazdaságvezetőt. Helyére egy tei hetséges mérnököt tettek. Az intézkedést megelégedéssel fo­gadták a gazdaság dolgozói. Ugyan­csak meglepődtek azonban, amikor elmaradt Bruno Horák felelősségre vonása. Sőt, ahogyan mondani szo­kás, az „intéző urat" felfelé buktat­ták. Nem volt jó 1600 hektáros gaz-* daság vezetőjének, eltették hát az Igazgatóságra, 6000 hektáros gazda­ság segédzootechnlkusának. Kovács László, aki egyébként a gyümölcsösben dolgozik, felháboro­dással beszélt az áldatlan helyzetről: „Annyi kétes személy nem tudom hol búvik meg, mint ebben az állami gazdaságban. A főagronómus például a 200 hektáros Sebők család ivadéka. Tehetetlen, hozzá nem értő ember. Érthetetlen, kinek lehet az érdeke, hogy ilyen ember irányítson ekkora gazdaságot. Vagy vegyük például Vlllus Lajost. Egész életében neves, spekuláns volt. Horthyék alatt gyür mölcsnagykereskedő, most pedig* mint Jó szakember, boldogítja az ál­lami gazdaságot. Kire is bízták vol-: na a 70 hektáros gyümölcsöst és a 12 hektáros faiskolát, ha nem ő rá? A munkások szerint a gyakorlati mun­kához vajmi keveset ért. Rossz munka­szervező. Kapzsi természetű, Az üzletet azonban most sem veti meg. Saját sza­kállára árusítja a facsemetéket. A pénzt is ő szedi fel értük. A gazdaságban úgy számol el, ahogy neki tetszik. Az ep­ret, uborkát, meggyet ládaszámra hor­datta saját lakáséra. A munkákn&l. he­lyesebben mondva a fizetésnél előtérbe helyezte rokonalt és még konkrétabban a feleségét. Míg mások 600—700 koro­nát kerestek, bár kora reggeltől késő estig dolgoztak, az 6 felesége, aki egyébként délutánonként nem Járt mun­kába, havonként 1000—1200 koronát vett fel. Ügyességét és Jő Összekötteté­seit bizonyltja az is, hogy ültető, illet­ve vetőmaggal az egész környéket ellát­ta. Röviden: az állami gazdaság keretén belül most ls a saját zsebébe kereske» dett. Ján Tomäälk elvtárstól, ä gazdaság főkönyvelőjétől, az üzemi pártszerve­zet elnökétől tudjuk meg, hogy a facse­metéknek az említett formában történő eladását oktőber 1. hatállyal beszün­tették. A jövőben a vásárlök számlát kapnak és a bank útján fizetik meg az eladási árat. Ezzel akaratlanul ő ls be­Ismerte, hogy ezen a téren mostanáig nagy volt a randetlenség. Egyébként ígé­retet tett arra ís, hogy visszamenőleg ellenőrizteti a bérelszámolást és a fa­csemeték eladását. Egyébként az ügy tisztázásakor ígére­tet kaptunk, hogy rövid időn belül az agronömust megfelelő szakemberrel cse­rélik kl. Villus Lajos helyett pedig a gyümölcsös vezetésével Falucsai Lajost bízzák meg, aki nemrégen végezte el « megfelelő szakiskolát. Mi tehát a tanulság a rozsnyói eset­ből? Semmi esetre sem az, hogy a dol­gozók figvelme nem terjedt volna kl a hibákra. Mielőtt a történteket megírták volna szerkesztőségünknek, már több gyűlésen szóvá tették a tarthatatlan helyzetet. Az Igazgatóságon működő pártszervezet azonban nem tartotta kö­telességnek, hogy törődjék a káderkér­désekkel. A kifakadásokra a legtöbbször így hangzott a válasz: nem politikai ügy, ez kérem a krlmlnalistákhoz tarto­zik. A bírálókat pedig Időnként beren­delték az Igazgatóságra. Jól megmosták a fejüket, sőt becsületes kommunistá­kat, akik szót emeltek a hibák ellen, lázítóknak bélyegeztek. A gazdaságban eluralkodott hely-, zetért felelősség terheli a járási me­zőgazdasági-termelési igazgatóságot is. Hogyan néznek utána ezek az em­berek a termeléssel összefüggő prob­lémáknak, ha ilyen esetek előfordul­hatnak. Ha nyitott szemmel Járnak, szinte érthetetlen, hogy elkerülte fi­gyelmüket a több vagon tönkre ment műtrágya, a rosszul megművelt föld, a tönkrement Jószágállomány, a be­ázott szénakazlak, a rossz munka­szervezés. Ezekre a kérdésekre szeretnék vá-: laszt kapni az illetékesektől. Az eset pedig szolgáljon tanulságul a Jövőre vonatkozólog mindazoknak, akik még ma ls figyelmen kívül hagyják a dolgozók panaszalt, észre­vételeit. MÓZES SÁNDOR •••ipiiw^*! V/ - J',' í ' 7%%'!''?.' Ä Á üunaszerdahely a Csallóköz metropolisa megváltoztatta arculatát: a város jellegét hovatovább a korszerű mű­építészet remekei adják. (VL BalaJM felv.i ÜJ SZÖ 4 * 1983- december 17, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom