Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-15 / 315. szám, péntek

Miről ír o Rudé právo? A csebsilovák-mogyinr goidssági ei A Rudé právo egyik legutóbbi szá- vák—magyar gazdasági együttműkö- kőolaj jelentős szakaszon Csehszlová pia František Mareš külkereskedelmi dés — elsősorban a termelés szako- klán át halad. E vezeték építéséhez miniszterhelyettes írását közli a sításával - magasabb formát öltött, anvagi segítségével és berendezések csehszlovák—magyar gazdasági amelynek alapja a két ország gazda- szállításával a magyar ipar is hozzá együttműködésről. A cikk szerzője fel- ságfejlesztése távlati terveinek ösz- járult. vázolja a magyar népgazdaság fejlő- szehangolása. Az ily módon fejlődő A mezőgazdasági együttműködést üését, a csehszlovák—magyar szocia- kapcsolatok a gazdasági együttműkö- nagyban befolyásolják a két ország lista gazdasági kapcsolatok kibonta- dés irányításának szükségességét fel- mezőgazdasági termelését meghatáro­kozását, egyre fokozódó elmélyülését tételezték. Ezért 1961-ben megalakí- zó természeti feltételek. Ebből kö és jellegét. tották a csehszlovák—magyar gazda- vetkezik, hogy Csehszlovákia a me A szocialista építés során, de külö- sági és tudományos-műszaki együtt- zőgazdasági termékekben inkább be működést koordináló bizottságot, hozatalra szorul, kevés terméket szál amelynek fő feladata a kölcsönös lít külföldre. gazdasági együttműködés lehetőségei- A kölcsönös együttműködés keretén tozott. A külkereskedelmi forgalom nek vizsgálata és az együttműködés belül a korai mezőgazdasági termé­terjedelme és összetétele is ezt tük- további fejlődésének meghatározása, kek termeléséhez, melyek iránt Cseh­rözi. A magyar külkereskedelmi for- A KGST szakbizottságainak tárgya- Szlovákia nagy érdeklődést tanúsít, galom összetételében egyre nő a ter- lösai alapján jelentős határozatok bizonyos műszaki feltételeket kell melőeszközök és az ipari eredetű köz- születtek a két ország gépipari ter- biztosítani, és biztosítani kell a többi szükségleti cikkek részaránya, terje- melésének szakosítását és kooperáció- mezőgazdasági ág termelésének gö­delme pedig pl. 1958—1960 között ját illetően. A csehszlovák—magyar pesítését is. A mezőgazdasági együtt­39 százalékkal növekedett. A kül- gazdasági bizottság szakbizottságai működés megkönnyítésénél nagy je­kereskedelmi forgalom Irányát tekint- most ennek továbbfejlesztésén dol- lentőségűek, az előnyös közlekedési ve Magyarország az utóbbi években goznak, s munkájukat elsősorban a feltételek. Magyarország és Csehszlo­mindinkább a szocialista országokkal gyenge- és erősáramú, elektrotechni- vákia között nagy távolságon közös folytatott árucserére törekszik, amely kai termékeket megmunkáló gépek, a határ, ami megkönnyíti a könnyen jelenleg a külfölddel lebonyolított vasúti kocsik, hőenergetlkaí be- romló termékek gyors szállítását, áruforgalmának több mint háromne- rendezések, textil- és bőripari gé- ^ gyedét teszi, sőt gépipari termékei pek, mezőgazdasági gépek, teherau- „ , , . . . kivitelének 92 százalékát, s azok be- tók, golyóscsapágyak, vegyipari és A csehszlovák-magyar gazdasági hozatalának 84 százalékát. Ez azt je- élelmiszeripari berendezések gyártá- ® S Ä tudományos-műsziaki egyúttműkö­lenti, hogy Magyarország ipari fej- sSn ak szakosítási és egyeztetési prob- bizottságának tevékenysége a tu­lődésében nagy szerepe van a szocia- léniáira irányítják. A bizottság az alu- domanyos-müszaki együttműködés te­lista országokkal folytatott kereske- míniumiparban és a kohóiparban L" nősen az utóbbi években a magyar ipar nagyot fejlődött, s az ország fej­lett ipari-mezőgazdasági területté vál­delemnek. A két ország gazdasági együttműködésének fejlődése latok kölcsönös kicserélésének eddig gyakorlatában jelentős leegyszerűsí­tést eredményeztek. 1962-től a tudo kibontakozott együttműködés tovább fejlesztésével ls foglalkozik. Jelentős helyet foglal el a csehszlo- , ,. ... vák-magyar gazdalági bizottság te- ^IT^SS ^ aľainak kôzvet vékenységében a Duna közös szaka- ország kozponti hivatalainak Közvet A csehszlovák-magyar gazdasági szár a tervezett vízerőmű építésének le n érintkezésével valósul meg, ami kapcsolatok kezdeti formája a két megoldása. A vízerőmű mindkét or- fz együttműködés rugalmas a terme­ország közötti tervszerű kereskedelem szá g energetikai bázisának fontos al- 16 s és a kutatómunka szükségleteinek volt, amelynek erőteljes fejlődése az ko t6eleme lesz. E vízerőmű-hálózat m eS f e^ irányítását teszi lehetővé. 1S50-1962 közötti időszakban észlel- nemcsak villamosenergia-termelésre , A cikkíró befejezésként megállapít­hető leginkább. szolgál majd, hanem öntözőberende- Í a> a f Sff* világrendszer Magyarországi behozatalunk Jelen- zések rendszerének építésére is, ™ Varány 'osejlôľés tös részét élelmiszerek képezik. A ma- amely lehetővé teszi ezen a környé­gyar hús-, baromfi-, gyümölcs- és ken a mezőgazdasági termelés lénye- j s S Z°^ S zöldségszállítások közellátásunk lé- ges növelését. Az erőműrendszer elő- '^ciS orszáeok közöf i nyeges 8 forrása. Emellett azonban ma- segíti a hajóközlekedés forgalmának » £ -e-UJimásképen alakúi-' gyarországi behozatalunkban nő a megnövekedését is. r ^ mondJuk hár Q^ ^ e z é s ° —*• isijs^jsjsr^« SSSTEÍSS ÄSÄ'S „ELÄS'SÄ L, P H'ÄlSŽmSkiSľro® P e szükségessé teszi ez iparág fon- elvtárssal széles körű érdeklődést S hÄÄ BliS tosságát is a csehszlovák-magyar váltott ki Magyarországgal kialakult szági bauxitbehozatalon alapszik. ^ ^ üttműködésbe n. E tére n mindennemű kapcsolataink továbbfej­Magyarországba irányuló kivitelűn*- | sza kbizottságok megtárgyalják azo- lesztése terén. A Magyar Népköztár­ben elsődleges helyet foglalnak el a kaf g speriáll s kérdéseket, melyek- saság és a Csehszlovák Szocialista gépek, gyári felszerelések. Ezenkívül nek megoldäsa a vegyipari termékek Köztársaság betartja a KGST-országok teher- és személygépkocsit, bútort, me- kölcs8nö s szállításával bizonyára képviselőinek múlt évi tanácskozásain zőgazdasági gépeket, különböző meg- könnyebbé váli k. Fontos lesz az olyan hozott határozatok alapelveit. Ez a munkáló gépeket, hengerelt árut, tü- terme]és l berendezések biztosítása, két ország sikeres fejlődésének és zeiőanyagot, kerámiai nyersanyagokat amelyekr e mindkét ország vegyipara- gazdasági együttműködésének bizto­és fát szállítunk Magyarországnak, ng k g Zük sg ge va n. sítéka. A csehszlovák—magyar együtt­es mindennek komoly szerepe van a A vegyipa r fejlődésében nagy sze- működés pedig a szocialista gazda­magyar népgazdaságban. repe V£m a Ba rá tság-kőolajvezetéknek. sági rendszer egyik alapeleme. Jelentős méreteket öltenek a köl- A Magyarországra irányított szovjet M. Gy. csönös szállítások, amelyek elsősor­ban a hengerelt árut, a vegyipari és gyógyszerárut, a cipőket érintik, és amelyek már a termelés nemzetközi szakosítását tükrözik. A két ország gazdasági egyflttmfl­SerébŽÍ áTVaÍyaľľzaÄre" (CTK, - A geológiai kutatóintézet mert hatására megmaradnak a táp segítségével kezdtük meg 1951-ben dolgozói Kelet-Szlovákiában több anyagok a tala, termőrétegében, va­alumíniumiparunk kiépítését. 1956-tól éves munkájuk eredményeként gaz- gyis a csapadék nem áztat]a ki azo­dag bentonit-lelőhelyekre bukkantak, kat, s nem juttatja a mélyebb rete­A legtöbb kiváló minőségű bentonit gekbe. a trebišov! járásban Lastovce köze­lében, továbbá Kuzmice és Fintice községek környékén található. Erre a CSEHSZLOVÁKIA 15 kapitalista ország­Gazdag bentonit-lelőhelyek Kelet-Szlovákiában együttműködés jött létre a két ország kohóipara között, amely lehetővé tet­te a kapacitások ésszerű kihasználá­sát és az egyes kohászati termékek gazdaságosabb termelését. Az inotai o— _ és tiszapalkonyai erőmű építéséhez nyersanyagra különösen a vegyipar- ba szállít szárított cikóriát A cikóriá­szállltott csehszlovák beruházási rész- „ak, a fémöntödéknek, a kerámiai f \ nyersanyagot legek is túlnőttek az egyszerű áru- iparnak, gyógyszer-és gumigyáraknak kľrlatemésnek csaT egyharmadlt taka­szállítás jellegén. 1957 után pedig, s egyéb ipari üzemeknek van szuk- rítottäk b e. A ny ugat-, közép- fis kelet­amikor a Magyar Népköztársaság ren- sége. Előreláthatólag a mezőgazda- szlovákiai kerületben nagyon lassan fo­dezte gazdasági helyzetét, a csehszlo- ságban is sokoldalúan felhasználható, lylk a begyűjtés. J férji ül a konyha­SÍ asztal mellett, fejét kissé lehajtja, mert olyan fáradt, hogy még a lámpa fénye is sérti a szemét. No­vemberi ködtől sűrűsödik a sötét és az ablak párától harmatos. „Hiába na" — gondolja a férfi — „az ötven éves ember már érzi az éveket". A konyhában csend ho­nol. Asszony nem motoz, gyermek nem neszez. Az asszony a nénjéhez ment. a fiú pedig a városban ta­nulja a szakmát. Elszár­maztak innen ö ls meg a fia is. Pedig valamikor nem így gondolta. Valamikor, amikor ő ls az apja nyo­mába lépett a bérlőt hiz­laló barázdák között és meztelen talpa kimarjult a napégette tarlón. Akkor kezdődött a baj, amikor azt mondták: mu­száj! Már nem is tudja, hány éve történt. Akkor alakult a szövetkezet. Autóval jöt­tek a városból és azt mond. ták: Be kell lépnll Muszáj! Ez volt a második pofon. Novemberi este Az elsőt akkor kapta, ami­kor apját, anyját, asszonyát negyvenhatban cseh földre vitték. Az ő • szegény szol­gaapját, a háromhektáros, örökké éhes koldusparasz­tot. Ő akkor nem volt Itt­hon. Fogságba került a Donnál... faf de szépen gondolta, amikor hazajött. De sok szép terv és vágy zsongott az agyában, szívében, és sok simogatás bizsergette a tenyerét, hogy mielőbb rá­hintse lélekre, kalászra múltverte sebeire. Azután jött a — muszáj! Odavágta a három hek­tárt: — Itt van, vigyétek! Es elment a városba dol­gozni. Nem panaszkodhat. Meg­becsülik a gyárban, a ke­reset ls rendes, meg az az új ház ... Felemeli a fejét, szája körül ráncot vet a mo­soly. Ez ls van! Igaz, nemcsak pénzt adott érte, de erőt és verejtéket is, meg pi­henésre szánt időt. Négy év óta nem volt egy sza­bad perce sem és még a pohár sört is sajnálta ma­gától. A házra gondolt, a piros cserepekre, a széles ablakokra... Most már készen áll. Ta­vaszra kerítése is lesz. Be­tonkarókkal. Zöldre festve. Csak elfáradt. Már vagy tíz év Óta naponta utazik. Amíg a ház épült, az éjsza­kai műszakok után le sem feküdt. Akik Itthon dolgoz­nak, azoknak könnyebb. Ö ls úgy gondolta — a közösben ... de jött a „mu­száj". Persze, a szíve azért ne­héz, különösen tavasz ide­jén, amikor a föld illata hívja, csalogatja... meg Ilyenkor, amikor a novem­beri ködben még lábon di­dereg a kukorica. Nem, igazán nem szól­hat semmit, ló a gyár­ban ... de a föld az más... azt csak az tudja, aki öntözte könnyel fe meg verejtékkel is. Az asszony halkan be­lép. Terít, tálal. A leves színén fénylő körökben úszik a zsiradék. Mielőtt kanalát a kezébe venné, megszólal: — Még van egy hét sza­badságom, kivettem. Az asszony rácsodálko­zik. — Most? Hiszen kará­csonyra akartad. — Az asszony már a kará­csonyra gondol, amikor Itthon lesz a fiú is. ö már elképzelte, milyen szép lesz. — Most veszem ki! A hang határozott. Az asszony nem ellenkezik. Tudja, hogy a párja nem szópergető fajta. — Muszáj? — Nem! Éppen azért... Az asszony nem érti, de hallgat. A férfi a didergő kuko­ricára gondol. „Segíteni kell nekik" — gondolja és kanala elme­rül a levesben. PÁLFI GYULA A prostéjovi Agrostrojban üzembe helyeztek egy új korszerű öntödét. Az öntö­dében BZ év végéig több száz tonna öntvényt készítenek. Képünkön az új üzem* részleg egyik része látható. (CTK — Nesvadba felyj Időszerű közgazdasági kérdések A kemizálás a mezőgazdasági termelés növelésének jelentős tényezője yegyiparunk egyik igen fontos » feladata, — amelyet pártunk XII. kongresszusa is nyomatékosan hangsúlyozott, — hogy a mezőgazda­sági termelés kemizáiásával megte­remtse a föld hozamképessége lénye­ges növeléséinek az alapját. Szem előtt kell tartani ugyanis, hogy a ter­vezett széles körű ipari és lakásépít­kezés mellett nem számíthatunk a mezőgazdasági födterület bővítésére. A mezőgazdasági termelés növelése ezért csak az egységnyi földterületre eső hozamok folyamatos emelésével érhető el. Ennek megfelelően tűztük kl, hogy 1970-ig — 1960-hoz viszo­nyítva — a szemes termények hektár­hozamait 30 százalékkal, a silókuko­rica hektárhozamát 67 százalékkal, a cukorrépáét 27 százalékkal, a bur­gonyáét 100 százalékkal növeljük, ami megmutatkozik majd az állatte­nyésztési termelésben (tejtermelés­ben, tojáshozamban stb.) is. A vegyipar feladata ezért, hogy a föld termőképességének fokozása ér­dekében biztosítsa a műtrágyagyártás folyamatos növelését úgy, hogy 1970­ig elérjük az egy hektár mezőgazda­sági földterületre eső 200 kilogramm műtrágyafogyasztást tápanyagban ki­fejezve. Egyben szükséges a mezőgaz­dasági vegyszerek valamennyi fajtája termelésének további növelése, mert a mezőgazdasági vegyszerek haszná­lata a kártevők irtásán kívül hozzá­járul a munkatermelékenység növe­léséhez ls. E célok elérése nem könnyű fel­adat. Megköveteli a termelés, főleg nitrogénműtrágya termelésének többszörös növelését. A vágsellyei műtrágya gyár részlegein már folyik a nitrogénműtrágya gyártása a föld­gáz feldolgozásával. Elégtelen forrá­saink miatt nagy mennyiségű földgáz­behozatallal számolunk a Szovjet­unióból. \ Vágsellyén épülő és a Kelet­Szlovákiában tervezett terme­lési egységek komoly beruházásokat igényelnek, s ezért ezek időbeni üzembehelyezéséről ésszerűen, a többi vegyipari ág fejlődésének fi­gyelembe vételével kell dönteni. A foszforos műtrágya gyártása is nagyarányú fejlődést követel, amit a foszfátok behozatalának további nö­velésével teszünk lehetővé. A fosz­foros műtrágya termelésének techno­lógiája nagy követelményeket támaszt kénsavgyártással szemben, amely a plritek, de főleg kén feldolgozásán alapszik. A leghasználtabb foszforos műtrágyának, a szuperfoszfátnak gyártásáról van szó. A kállumos műtrágya-fogyasztásun­kat ma is, de még a jövőben Is, be­hozatallal fedezzük. Az egyes műtrágyafajták termelé­sének jelentős növelésén kívül bő­vítjük a választékot, megnövekedik az összetett műtrágyák, mint például kombinált műtrágya részaránya, foszforos, a nitrogénes és a káliu­mos műtrágyák keverése a mezőgaz­daság szükségleteihez fog igazodni. D ár a kitűzött feladatot, hogy 1970-ig 200 kilogramm műtrá­gyafogyasztást érünk el egy hektár mezőgazdasági földterületre, eléggé igényesnek tartjuk, mert 1962-höa viszonyítva a műtrágyaadagolás meg­kétszereződését jelenti, mégsem te­kinthetjük véglegesnek. Hiszen a leg­fejlettebb mezőgazdasággal rendel­kező államokban már 1959-ben az egy hektárra eső műtrágyafogyasztás a következő volt: Hollandiában 202 ki­logramm, Belgiumban 199, az NDK­ban 147, az NSZK-ban 134, Dániában 122, míg nálunk csak 69 kilogramm. Terv szerint a legközelebbi években, műtrágyafogyasztásunk így alakul: 19C4-ben 113 kilogramm, 1965-ben 121, 1967-ben 139, 1969-ben 170, 1970­ben 200 kilogramm egy hektárra. A nitrogénes, a foszforos és a káliu­mos műtrágyák fogyasztása közti arány 1:1:1,4 lesz. Kutatásaink eredményei alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a műtrágyázás a mezőgazdasági ter­melés belterjessége fokozásának alapeszköze, mert ezzel nemcsak pó­toljuk az elhasznált tápanyagokat, hanem növeljük a föld tápanyaggaz­daságát, ami a hozamok tartós növe­kedésének, a mezőgazdasági termelés fejlődésének a feltétele. Bebizonyítot­ták ezt a főbb terményekkel, az őszi búzával, a tavaszi árpával, a burgo­nyával és a cukorrépával végzett kí­sérletek, amikoris fökoZott műtrágyá­zással kétszeres hozamokat értek el. A gyakorlat azt is mutatja, hogy a műtrágyafogyasztás értéke tízszere­sen megtérül. A növényvédő vegyszerek haszná­latának is nagy a jelentősége. Hi­szen a kártevő, rovarok, a növények betegségei stb., 10—20 százalékos veszteséget okoznak a hozamok mennyiségében és komoly minőségi károkat is előidéznek. A vegyszerek használatában, habár az utóbbi évek­ben észrevehető fejlődést értünk el, még mindig lemaradunk a fejlett országok mögött. Angliában, Hollan­diában, Dániában, Svájcban például 1959-ben a bevetett területek 60—65 százalékán használtak mezőgazdasá­gi vegyszereket, míg nálunk 14 szá­zalékán. 1961—1962-ben azonban ez a százalék nálunk már 32 volt, ami­nek gazdasági jelentősége abban mu­tatkozott meg, hcvgy az egyes ter­ményfajták hozamai 10—30 százalék­kal növekedtek. A műtrágya és a mezőgazdasági vegyszerek egyre fokozottabb felhasználásának igen nagy szerepe van a mezőgazdasági, termelés növelé­sében. A műtrágya és a mezőgazdasági vegyszerek helyes felhasználása, s ezzel a lehető legnagyobb hozamok elérése feltételeinek megteremtése a jövőben attól is nagymértékben függ majd, milyen szoros, valamint ésszerű kapcsolatokat teremtünk a műtrágya és a mezőgazdasági vegy­szerek termelői és fogyasztói között. A hozamok növelése pedig a mező­gazdasági termelés színvonala és az ipari termelés színvonala közötti ki­egyenlítődés egyik döntő feltétele. JOZEF MAGULA mérnök, a Szlovák Tervbizottság vegyipari osztályának vezetője ÜJ SZÖ 4 * 1963. november 19. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom