Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-10 / 310. szám, vasárnap

Megtárgyalják a vas- és acélolvasztás korszerű módszereit Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÚJ SZÚ Bratislava, 1963. november 10. vasárnap • 30 fillér 9 XVI. évf. 310. szám Hazatért Jugoszláviából a csehszlovák parlamenti küldöttség Közlemény küldöttségünk jugoszláviai látogatásáról A jövő évi gazdag termés ígérete kötelez A gépek és a traktorosok felszabadultak, kapcsoljuk be őket a mélyszántásba * A jövő évi termés sorsa a trágyázástól függ * Veľká Lomnicán 483 mázsás hektárhozam burgonyából Az évszakhoz képest szokatlanul meleg idő köszöntött ránk. A me­zőgazdasági munkáknak ez két­ségkívül kedvez. Felelőtlenség len­ne kihasználatlanul hagyni a ter­mészet ajándékát. Fokozni kell a munkaiitemet, hogy a hátralevő őszi munkákat idejében elvégez­hessük. Egy gép se tétlenkedjék A termés betakarítása Szlovákia me­zőgazdasági üzemeiben túlnyomó­részt már befejeződött, vagy éppen befejezéshez közeledik. Sok erőgép és traktoros szabadult fel. A józan ész diktálja, hogy a napokban miden fi­gyelmet a mélyszántás meggyorsításá­nak kell szentelni. Szlovákiai méret­ben eddig az előirányzott területnek kb. háromnegyed részén végeztük el a mélyszántást, tehát jókora terület még ekére vár. Habár a helyzet sok­kal jobb, mint az előző években, nem ringathatjuk magunkat abban a hl­szemben, hogy most már ráérünk. Az Istállótrágya beszántása jóval el­marad a mélyszántás üteme mögött. Pedig nagy részben ettől függ a jö­vő évi kapásnövények sorsa. Az idei szép termés kötelez Az Idén gazdag termést takarítot­tunk be a kapásnövényekből. A Trhové Mýto-i szövetkezetben (dunaszerda­helyi járás) például 280 hektárról át­lagosan 55 mázsa kukoricát takarí­tottak be. A kedvező időjárás követ­keztében beérett a Magyarországról származó MV l-es silókukorica is, amely 78 mázsás hektárhozammal fi­zetett. A topolőanyl járás Horné Stitáre-i szövetkezetében 280 mázsa burgonya termett hektáronként. Chynorany, Nitrianska Strpda, V. Uherce, Kama­nová és Preselany községekben több mint 400 mázsás hektárhozamot ér­tek el cukorrépából. A poprádi járásban elért rendkívül jó burgonyatermésről már régebben hírt adtunk. A napokban azonban egy ámulatba ejtő eredményről értesül­tünk. A Veiké Lomnlca-i Magnemesítő Állomás munkacsoportja a kiváló bur­gonyaszakértő HlpváC mérnök veze­tésével fél hektár terUleten 241,40 mázsa burgonyát termesztett. (pl) Kitüntették az aratás ifjú hőseit Prágában tegnap összegyűltek a CSISZ Központi Bizottsága és a Mladá fronta szerkesztősége aratási verse­nyének győztesei, hazánk legjobb fia­tal kombájnosai, hogy a CSISZ KB tit­kárának és Miroslav Jellneknek a Mla­dá fronta főszerkesztőjének, kezéből átvegyék a munkájukért járó kitün­tetést és jutalmakat. Az ünnepélyen részt vett Jozef Nágr mérnök, a föld­Véget ért a KOST prágai szemináriuma (ČTK) — Prágában tegnap véget ért a KGST szemináriuma, amelyen a statisztikai adatokat feldolgozó lyu­kasztó és önműködő számológépek használatáról tárgyaltak. A szemináriurtiorf a'Bolgár Népköz­társaság, a Magyar Népköztársaság, az NDK, a Lengyel Népköztársaság^ a Román Népköztársaság, a Szovjet­unió és Csehszlovákia küldöttei cse­rélték ki tapasztalataikat. Huszonhat beszámolóban ismertet' ték az automatizáció előkészítésének kérdéseit, az új káderek kiképzését, a statisztikai adatok feldolgozásának gépesítését és automatlzációját, a népszámlálás megoldását a gépesítés és automatizáció segítségével s a csa­ládi költségvetés statisztikáját. Értekezlet a rétek és legelők művelésügyi miniszter helyettese és Ján Havelka elvtárs a CSKP KB mező­gazdasági osztályának vezetője. A versenyben összesen 2630 fiatal vett részt, akik 335 275 hektárról ta­karították be a termést. Egy kom­bájnra átlagosan 127,4 hektár esik. A géptípusok szerint értékelt győz­teseket Fučík érdemrenddel tüntették ki. ; Mintegy 200 mezőgaZtiasfigl szakem­ber részvételével tegnap Poprádon já­rási értekezletet tartották a rétek és le­gelők megjavításáról. Az értkezleten részt vett Koloman Boda elvtárs az SZNT me­zőgazdasági osztályának Ügyvezető meg­bízottja. A beszámolóban méltattál? a rétek és lagelűk Javítása terén elért eredménye­ket, a kosarozás (juhtrágyázás) s a trá­gyagazdúlkodás bevezetésének előnyeit a poprádi Járás hegyi legelőin és rét­jein. f/////////////////i 17//////////////////^^^^^ tanács aranyat ér A Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésén már teljes ütemben épül a koksza­ló-üzem. Képünkön Ladislav Seigerschmid a szénporlasztö-berendezés he­gesztésénél. (R. Berenhaut felv.J Belgrád (ČTK) — A csehszlovák parlamenti küldöttség jugoszláviai lá­togatásának befejezéséül közleményt tettek közzé, melyben többek között ez áll: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi szkupstinájá­nak meghívására október 31-e és no­vember 9-e között Jugoszláviába lá­togatott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének kül­döttsége. A küldöttséget Zdenék. Fier­llnger, a Nemzetgyűlés elnöke vezet­te, tagjai Vasll Bilak, Oldfich Vo­lejník, Marié Jirásková, Vladimír Ltt­vaj, Antonín Janda képviselők, vala­mint dr. Zdenék Vácha, a küldöttség titkára voltak. A csehszlovák parla­menti küldöttség tagjai és a szövet­ségi szkupstina képviselői a látoga­tás alkalmával kicserélték vélemé­nyüket az egyes időszerű kérdésekről, a szocializmus építésénél szerzett ta­pasztalatokról, a kölcsönös együttmű­ködés további fejlesztésének lehető­ségeiről. A szövetségi szkupstina kép­viselőinek és a csehszlovák parlamen­ti küldöttség tagjainak tárgyalásai szívélyes baráti légkörben folytak le. A küldöttség meglátogatta Alek­szandr Rankovicsot, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság alel­nökét. A küldöttség Belgrádon kívül Zág­rábba, Skopjéba, Splitbe és más ju­goszláv városokba látogatott. Meg­tekintett több ipari és mezőgazdasági vállalatot, kulturális intézményt, tár­gyalt az egyes köztársasági szkupstl­nák s a dolgozók képviselőivel. A tár­gyalásokon Edvard Kardeljen, a szö­vetségi szkupstina elnökén és Zde­nék Fierllngeren, a csehszlovák par­lamenti küldöttség vezetőjén kívül je­len volt Sztrahil Gigov, a szövetségi szkupstina alelnöke, Krszte Crven­kovszki, Macedónia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának titkára, dr. Jozsa Brllej, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, dr. Slavko Komar, HaJ­ro Kapetanovics és Boszko Sziljego­Vics szövetségi képviselők. Csehszlo­vák részről a küldöttség tagjai és Antonín Kroužil, Csehszlovákia bel­grádi nagykövete vett részt a tárgya­lásokon. Mindkét küldöttség megállapította, hogy a csehszlovák parlamenti kül­döttség látogatása hozzájárul a két ország és a két parlament közti együttműködés kibővítése lehetőségei­nek megismeréséhez. Zdenék Fierlln­ger, a Nemzetgyűlés elnöke meghív­ta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi szkupstinájá­nak küldöttségét Csehszlovákiába. A A čelákovicei TOS üzemben rendkívül eredményes „a gyári védjegy becsüle­téért" jelszó jegyében indított munka­verseny, amelyben 700 dolgozó, 23 kollektíva és öt műhely vesz részt. KúpUnkön: Václov Tatíček ellenőr és Vávlav Kancnýr, a szocialista mun­kabrigád vezetője átveszi az üzemben gyártott új szerszámgépeket. (J. Finda felvétele — ČTK) meghívást elfogadták, a küldöttség látogatásának idejét később határoz­zák meg. • • • A Zdenék Fierllnger elvtárs vezet­te csehszlovák parlamenti küldöttség szombaton délután tért vissza Prá­gába — 10-napos látogatás után — a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. „A jugoszláv elvtársak őszintén óhajtják — mondotta visszatértekor (Folytatás a 2. oldalon) A jó Az Idén sokkal Jobban, szervezeteb­ben ment az őszi betakarítás, a szán­tás-vetés, mint tavaly. Érthető hát, hogy a kapások javarésze már biztos helyen van, néhány száz hektár cu­korrépa és kukoricaszár kivételével tiszta a határ. Sok traktor szabadult fel a betakarítási és vetési munkák­ból. Ezeket, különösen a nagy telje­sítményű lánctalpas traktorokat most már kettős műszakban a mélyszántás minél hamarábbi elvégzésére lehet beállítani. Ez a munka is jó szerve­zést igényel. Csaknem 300 ezer hek­tár föld vár ekevasra Szlovákiában. Ha azt akarjuk — csak a rossz gazda akarhat mást —, hogy tavaszra egy barázda föld sem maradjon szántat­lan, egyetlen lánctalpas sem állhat. Mi eredményezte, hogy az idén job­ban ment az őszi munka? Talán a kedvező időjárás? Tagadhatatlan, ez is hozzájárult a munkák zökkenő­mentes menetéhez, ám a siker első­sorban is az embereken, a szövetke­zeti tagokon és a jobb Irányításon múlott. S ez vonatkozik nem csupán a helyi szervekre, a szövetkezet veze­tőire, az üzemi pártszervezetekre, ha­nem a járási szervek munkájára is. A CSKP Központi Bizottsága is elis­merését fejezte kl a jó munkáért va­lamennyi szövetkezeti tagnak, az ál­lami gazdaságok dolgozóinak, a véd­nökség! üzemeknek, brlgádosoknak s mindazoknak, akik hozzájárultak a siker eléréséhez. „Köszönet és- elis­merés Illeti a mezőgazdasági terme­lési igazgatóságok, a nemzeti bizott­ságok, az.FSZM és a felvásárlási szer­vek dolgozóit is." Örvendetes, hogy a mezőgazdaság irányítása új formáinak helyenként A november 11—16. között az ENSZ rendezésében Prágában megtartandó szimpozion a vas- és acéliparban meghonosításra kerülő korszerű mű­szaki módszerekkel foglalkozik. A szimpozion Iránt az egész világ tudósai és szakemberei részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az újságírók tájékoztatására rende­zett tegnapi sajtóértekezleten Róbert Müller, a szimpozion igazgatója ki­jelentette, hogy hasonlóra eddig még sehol a világon nem került sor. Szín­helyéül szándékosan választották Prá­gát, annak ez országnak fővárosát, melynek magas fokú ipari színvonala szerte a világon jől ismert. A szlmpoziono'n 35 állam — a fej­lődésben levő és fejlett iparral ren­delkező ország — 125 küldöttje a vas-és acélolvasztás során felmerülő műszaki és ökonomikus problémákkal foglalkozik majd. — Reméljük, taná­csainkkal Jó szolgálatokat tehetünk a fejlődésben levő államoknak — je­lentette ki Müller Igazgató, majd el­mondotta, hogy míg az ipari államok­ban — így nálunk, Csehszlovákiá­ban ls — az egy főre jutó évi acél­fogyasztás körülbelül 400 kilogramm, addig a fejlődésben levő államokban ez mindössze néhány kilogrammot tesz ki. A szimpozion befejeztével a vendé­gek hazánk több acélgyárába is el­látogatnak, km gazdag a gyümölcse. Ez annak tulaj­donítható, hogy a termelési igazga­tóságok és a termelési oktatók tisz­tában vannak vele: több száz, vagy ezer hektáros nagyüzemet nem lehet kisüzemi módszerekkel, sem körle­velekkel irányítani. A szövetkezeti vezetőknek különösen az olyan nagy munkák idején, mint az őszi tenniva­lók, jó tanácsra, a tudományos Isme­retek gyakorlati alkalmazására, s nem „elméleti" fejtegetésekre van szüksé­ge. Az a jó termelési oktató, aki nem „élő körlevél", nem csupán utasít, jegyzetfüzetéből felsorolva a feladato­kat, hanem a maga köré kiépített ak­tívával együtt dolgozik, latolgat, s minden kérdést a kommunisták se­gítségével igyekszik megoldani. A jó tanács mindig aranyat ér, hát még milyen áldásos akkor, amikor min­denki nyakig van a munkában. Egy szövetkezet Irányítása ls kö­rültekintő, egész embert igényel, hát még négy-öt szövetkezet gondja-baja? Ha a termelési oktató nem eléggé felkészült, nem vigyáz, könnyen el­vész a számok tengerében, a részle­tek útvesztőiben. Különösen akkor következhet be ez az állapot, ha mindent egyedül akar megoldani, a kommunisták, az aktivisták nélkül, s az utasításokra, paragrafusokra tá­maszkodik. Sajnos, még ilyen okta­tókkal is találkozunk. Az Ilyen típu­sú vezető — aki ugyan látszólag „so­kat" dolgozik, kora hajnaltól, késő estig lót-fut, semmire sincs ideje, senkihez sincs jó szava, idegesen, fej­veszetten kapkod — a szövetkezetek ügyes-bajos dolgaival szemben érzé­ketlenné válik. Az említett típusnak éppen az el­lenkezője Lány elvtárs, a komáromi járási termelési igazgatóság oktatója. Mielőtt valamilyen fontos ügyben ki­menne munkaterületére, a Járási pártbizottsággal ls megbeszéli, mit akar, mit szeretne megtanácskozni a szövetkezetesekkel. Ez azért ls Jó, mert Így a két szerv, a pártbizottság és a termelési igazgatóság munkája nem keresztezi egymást. Csak ezután megy a szövetkezetbe, de ott is mi­előtt döntene, mindent megtárgyal a szövetkezeti vezetőkkel, az elnökkel, az agronómussal, a zootechnikussal és az üzemi pártbizottsággal. Tehát nem utasít, hanem igazi tanácsadó. Az ilyen termelési oktatóval szívesen dolgoznak a szövetkezeti vezetők, hallgatnak rá a szövetkezeti tagok. A mezőgazdaságban is fontos, hogy a vezetés tudományosan megalapo­zott, előrelátó legyen, döntései ve­gyék figyelembe a technika és tudo­mány állandóan sokasodó vívmányait. Nem túlzás, ha azt állítjuk, az őszi betakarítási siker nagyrészt éppen abban rejlik, hogy sok helyütt felis­merték ezt és a mezőgazdaság irá­nyításának helyes útjára tértek. Nem általánosíthatunk, de elmondhatjuk, hogy a termelési oktatók a kezdeti nehézségek leküzdésével egyre job­ban beleszoknak az új munkakörbe, s igyekeznek tudásuk legjavát a szö­vetkezeteknek nyújtani. Mert — amint már szó volt róla — kell a Jó szó, az állattenyésztésben szükség van a jó tanácsra, az őszi munkákban is, szakadatlanul az esztendő minden szakában. Vegyük például a mélyszántást. Minden Jó gazda tudja, hogy az ősszel szántott földben Jobban megterem minden, tavasszal, nyár elején Jobban bírja a növény az aszályt. Alig hin­nénk, hogy akadna szövetkezetes, aki ezt ne tudná. És mégis, miért fa­gyott ki tavaly is az eke a földből? Könnyű erre válaszolni. Korán Jött a tél, a fagy, ősszel nem lehetett befe­jezni a mélyszántást. Ki tudja, ha an­nak idején idejében figyelmeztetik a szövetkezetek elnökeit, hogy igyekez­zenek két műszakban üzemeltetni a traktorokat, akkor is olyan sok föld maradt volna szántatlanul? A Jó ta­nács, a figyelmeztetés nem árt, hi­szen „örökké" az idén sem lesz Ilyen kedvező az időjárás. Sok helyütt kö­vethetnék a Palárikovói Állami Gaz­daság példáját. Lánctalpas traktoraik éjjel-nappal végzik a mélyszántást s a múlt hét derekáig csaknem 500 hektárt felszántottak. A termelési oktatók tehát jő taná­csaikkal, szakszerű magyarázataikkal „felrázhatják" a késlekedőket. Hiszen nem árt felidézni az Idei száraz ta­vaszt, s azt, hogy éppen az ősszel fel nem szántott földek adták a leggyen­gébb termést. Ez is bizonyltja a szak­ember véleményét: A talajművelés legáltalánosabban alkalmazott eszkö­ze az eke. öszi mélyszántás nélkül általában mindig kisebb a tavaszi ga­bonafélék és a kapások terméshoza­ma. Mi viszont — a népgazdaság ér­deke is megköveteli — többet aka­runk termelni, több kukoricát, árpát, répát, tavaszi búzát akarunk betaka­rítani. A bő termés kulcsa a kezünk­ben van, az első nyitást a zárban most tehetjük meg azzal, ha minden talpalatnyi földön még a fagy beáll­ta előtt elvégezzük az őszi mélyszán­tást. MÉRV FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom