Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-09 / 309. szám, szombat

Z? uszokasztro valamiért *­1 mindig híres. Már a ró­mai uralom alatt aranybányák voltak itt — erről tanúskodik a neve is — r u s z o ugyanis aranyat, a kasztra erődöt jelent. Amikor aztán a római­akkal együtt eltűnt az arany is, a monda szerint a Ruszo­kasztro melletti Vöröskőn szörnyű sárkány lakott. Egy­szer amikor az emberek mu­lattak és kedvelt hor o j u­ka' táncolták, a sárkány be­tört Ruszokasztróba. a körbe' kiragadta a legszebb lányt és elhurcolta legmélyebb bar­langjaiba. Ettől kezdve a leg­nagyobb barlangban könnyezni kezdett a szikla és a mai na­pig csepeg a víz. De ez nem is víz, mondják az öregek, hanem a leányka könnyel, aki bánkódik, mert a szörnyeteg íöld alatti útvesztőiből nem tud szabadulni. Napjainkban pedig Ruszokasztro arról hí­res, hogy itt van Bulgária leg­jobb föidmüvesszövetkezete. rP avaly erre jártam. Bur­gaszból indultam el a sima betonúton, de a falu előtt úgy tíz km-nyire elka­pott a félsz. Az út innen ár­Ruszokasztro aranya Az Új Sző számára írta Milan Rajský • ..-v XI a szövetkezet építőbrigádja húzza jel a házát, a tulajdonos csak a téglákat készíti el. így aztán a hár néhány hét alatt elkészül. A szövetkezetes az építés árát ledolgozza. A veze­tőség természetesen gondol arra is, hogy a családnak a törlesztés mellett juttasson annyit, hogy tiszteségesen megélhessen. Ez a szervezés azonban megköveteli, hogy a szövetkezetnek elegendő anyagi tartaléka legyen. S a bolgár szövetkezetekben az anyagi tartalékok nem hiá­nyoznak. A nép a legsötétebb éjsza­kából a leghaladóbb társadalmi rendszerre ébredt, Hatalmas erőforrások szaba­dultak fel, amelyeket talán csak a mesebeli dzsinnek óriá­si erejéhez lehetne hasonlíta­ni, akii évszázadokig foglyai voltak a Persza-öbölbe dobott i palacknak. S amikor a halász a palackot kinyitotta, a fel­hőkig törő füstből kibontako­zott a Dzsin alakja; Ember­lométernyi csatornahálózatot, emelkedett, '(koronában ez feletti erejével rosszat ls, jót hogy a szomjazó szárazföldet körülbelül 45 korona] Persze I s tehetett, s végül megmentő­ellássák vízzel. Az emberi ész a fe)lödés nem áll me E 'ének megígérte hogy három diadalát hirdetik a zúgó moto- -,,,,„ __ olňtt a Rn 1„ á„ I®, kívánságát teljesíti. Ma a bol­rok, amelyek az életet juttat- ^ pľľw,,, l g T ° ár n éP neJ c ™rom AZ C] RUSZOKASZTRO EGY RÉSZE B A HATVANÉVES RUSZKA ANYÓ MÁR NYUGALOMBA VO­NULT, DE MÉG GYAKRAN HE­LYETTESÍTI MENYÉT A TYÜK­FARMON. HA ANNAK DOLGA AKAD MÁSHOL. (A szerző felvételei) ke 1,69 leváról 3,20 levára KAMBODZSAI ÚTIiEGYZETEX| kon-bokron át vezetett, s. még ma is csodálkozom, hogy Oc- jákV^atornák"ereibe' nlsta Párt VIII. kongresszusán kívánsága teljesedik,'de száz táviám sértetlenül kibírta ezt A R 0SZic a f 0j yö vizét a go ndo s mérlegelés után úgy és száz óhaja válik valósággá, a tortúrát. A ruszokasztrói dombvonulat másik oldalára számították ki, hogy 1980-ig amilyenekről a legbujább kép­mezei utak kegyetlenül poro- k eu et t vezetni. Az emberek a z ország mezőgazdasági ter- zaletű keleti mesemondó sem sak, de jobbak voltak. Janko ai a gútakat ástak és így a víz melése megkétszereződik. álmodott. Nem álmodhattak Sztankov, a szövetkezet elnö- e lj U t mindenüvé, ahol szükség T? uszokasztroban sok az új ezekről azok sem, akik a vö­ké azt mondta: — Majd egy van r ä Ŕuszokasztróban is ház is, tavaly óta is fel-: röskői sárkány legendáját év múlva gyere el, akkor meg- így van A kertészeten kl- húzták jó néhány modern épü, költötték, s a barlang víz­látod! Őszintén szólva tamás- vül 7 0Q hektárnyi földet ön- 'etet, csakhogy ez nem olyan cseppjeit a csodaszép leány kodva fogadta m szavait, de köznek A falu fölött kis feltűnő, mert már tavaly egér könnyeinek tulajdonították, azért az idén ismét csak elin- cserm P\ y csordogál alig látni szen új falut találtam itt. Ak-: Ha ma még élnének, meg kel­dúlta m Ruszokasztróba. Igaz, ez a Ruszokasztrenka. De a kor, amikor azt tudakoltam, lene változtatniuk meséjüket: amit találtam, még nem az szövetkezetesek széles, magas hogy a felszabadulás óta hány a leány ugyan sír, de könnyel igazi, de a falunak már úgy Ráta t g pft ettek és a csermely új házat építettek, a falube- örömkönnyek, mert ma már ahogy van összeköttetése a tóv á duzadt. A tóból lezuhanó liek azt válaszolták, hogy in, az egész vidékben gyönyör­világgal. Bulgáriában sok utat vízesés öntözi a kukoricát, a kább azt kérdezzem,/ meg, ködhet. S a hegy aljában fel­építenek a következőképpen: cukorrépát, a dinnyét, a ta-1 hány régi ház áll még — eze- vő völgyekben ott van az Az állam adja a géneket és az Sármány féléket, sőt, égy ha-, ket ugyanis könnyebben meg arany, sok arany. Több, mint építőanyagot, a szövetkezete- t ai ma s ' őszibarack-liget víz- lehet számlálni. Ma már az- amennyit a IV. században a sek a munkát. Az orszagban sz ükségletét is fedezi. Víznél- zaZ dicsekednek, hogy Ruszo- bányát és erődö t alapító ró­E^t!? ll°J? élZ b'' kü l a gyümölcsfák elpusztul- kasztróban egyetlen egy régi maiak látta k. Mert az aranyat tonutat es tobb ezer kilómé- nának D e f g y az öklömnyi haz sincsen. Ez nemcsak az npm r. n ]. n jplcpt pá l rj ter jakötőutat építettek, s na <, v sá g ú zámatos gyümöl- ország legjobb szövetkezetére nemcsak a 1SI T° S feketefold. mindig újabbak kerülnek a m ázsái t szállítják a te- jellemző, mert a bolgár fal- ° n'l a eM re dusabb term É' térképre. herautók a városokba, és kül- vakban általában már több az kenységével, hanem az embe­Bulgária az úttalan utak' f ö)dre. Csehszlovákiában is is- új, mint a régi ház. Többnyire rek lelkében és két kezük országa volt. Ősszel, amikor a merjük a ruszokasztroi ízletes úgy oldják meg az építkezést, munkájában is lángol az dülőutak megdagadtak a sár- őszibarackot. hogy a szövetkezet tagjainak arany ragyogása. tói (s másfaitát aligha talál- Ruszokasztro azonban nem­tunk) a külvilággal csak csak ü ] útjaival lett gazda­egyetlen módon lehetett érint- dagabb, de a szövetkezet iro­keznr. az apostolok lován. dájában egyre több a kitün­Nem maradt más hátra, mint tet ö. oklevél. Ruszokasztro bottal a kézben, élelemmel a ugya nis a kitüntetések szá­tarisznvában, kivájt tökben mába n i S tartja az elsőséget vízzel vagy borral, halina- _ az irod a f ai a n már 14 da­csizmában vagy fatalpú láb- rab füg g belőlük. Hogy téve­beliben dagasztani a sarat. dés ne es sék, Ruszokasztro Ki akart volna utakat építeni? szövetkezete nem dolgozik a És minek is lettek volna? i eg nagyobb terméshozammal A iáin határában nem termett B Ui ga rjában, de terményeit a annyi, hogy azért a kevésért legolcsóbban termelik, s arány­érdemes lett volna utat építe- lag a legsikeresebben. Egy ni és ami megtermett, azt el- mázsa búza vagy kukorica ön­hordták még nyáron. költségi ára az utóbbi öt esz­[ulgáriában kitűnő fekete tendö alatt egy levával csök­Töld van, amelyen a dé- kent (a ml pénzünkben 12,50 li nap egy évben kétszer is korona), az árpát a felével megérleli a termést. De víz olcsóbban termesztik és a kell hozzá. Víz, víz, nagyon szőlőre két és fél levával ad­sok vízi A víz pedig csak az n ak ki kevesebbet, mint az­„isten kezében" volt, vagy a előtt. folyókban. Néha hónapszám T> uszokasztroban 5600 hek­nem esik. A harmat pedig ke- il tárnyi földön gazdái­vés ahhoz, hogv a fekete föld- kodnak. Tulajdonképpen há­ből kisajtolja a termést. Csak ro m falu tömörült egy szövet-' most ásták meg a több ezer ki- Nézetbe, amely így csaknem 1300 tagot számlál. Annak el­lenére, hogy ezen a vidéken sohasem ültettek szőlőt, ma már 100 hektárról szüretelnek és 1965-ig további 400 hektár szőlőt telepítenek. A sorokat olyan messze ültették egymás­tól, hogy a szőlőre minél ke- 4 vesebb kézimunkát kelljen fordítaniuk. Miniatűr trakto­rok forgatják a földet tavasz­tól nyárig, a szőlő felfut a ki­feszített drótokra, s az embe­rek csak az érett fürtöket szü­retelik le. Noha a gabonafélé­ket nem öntözik, a búza átla­gos terméshozamát még így ls sikerült az 1957-es hektá­ronkénti 17 mázsáról 21-re emelni, az árpából 21-ről 37­re, a napraforgóból pedig 10­ről 19-re. Az csak természe­tes, hogy a terméshozamokkal együtt a részesedés ís növek- , szik; egy munkaegység érté­BÉCSI TUDÓSÍTÓNK JELENTI ügy teresnek, hogy ne íoiiiol A kis stájerországi Töplitz minisztériumnak. Az iratokról ,tó került a legújabban a köz- azóta semmi hír. Vélemény érdeklődési körébe. A Stern-akciót azután a bel­A csendőrség és a szövetségi ügyminisztérium rendeletére hadsereg különítményei azon- félbeszakították, ban a tavat és környékét már Az osztrák hatóságokat már két hete hermetikusan elzár- több Ízben felszólították (fő­ták a kíváncsiskodók elől. leg a kommunista sajtó), hogy Hivatalos bizottság a legmo- indítsanak hivatalos kutatást dernebb eszköaökkel — még a Töplitzí tóban. Ezt azonban TV kamarával is felszerelt bú- különböző ürügyekkel vissza­várokkal kutatja a tő fenekét, utasították. Csak Egner búvár S íme, találtak is már valamit: „balesete" után kapcsolódott Egy holttestet, egy 10 font he a belügyminisztérium. De sterlinges hamis bankjegyeket már a hatósági kutatóakció tartalmazó ládát, valamint né- kezdete óta nyilvánvaló, hogy met rakétafegyverek alkatré- igyekszenek „minél kevesebb szelt. port felverni" és az ügy et lehe­A holttest egy Egner nevű tőleg zsákutcába juttatni. Ke­fiatalember, aki a tóban bú- résnek ugyan, de legszíveseb­várkodás közben titokzatos hen semmit sem találnának, módon életét vesztette. Két kí- Útját állják a közvélemény sérője és megbízója szintén mindennemű ellenőrzésnek, németek: Egy bizonyos dr. A s ajtó képviselőit is csak két­Freiberger, Canarisnak, a ná- szer naponta engedik a tóhoz, ci titkosszolgálat főnökének két-kt: órára. Már azt is ki­volt munkatársa (jelenleg va- Jelentették, ha okmányok ke­lőszfnűleg a Gehlen bonni tit- rülnének a felszínre, ezeket kosszolgálat embere')' és egy azonnal a belügyminisztérium­bizonyos dr. Schmidt, aki be- ha kell juttatni s csak ott vizs­ismerte, Egnert azzal bízták gálhatják felül hivatalos sze­meg, hog" kutasson a tóban mélyiségek. mindenekelőtt kincsek 'fa Az Ilyen okmányok' tartal­koncentrációs táborok áldoza- mának nyilvánosságra hozása tainak aranyfogaiból készült politikai robbanóanyagként aranyrudak! és náci iratok hathatna. Minden bizonnyal a ut a n birodalmi legfelsőbb biztonsá­Az SS tagjai ä náci uralom gl hivatal Iratanyagáról van utolsó napjaiban aranyon és sző mely a mai bonni állam font sterling bankjegyeken kí- kiválóságait végzetesen komp­viU minden valószínűség sze- romitalhatna. rtňt a gaztettekről tanúskodó Érthető, hogy a' Gehlen­titkos katonai és kémanyagot szervezetnek érdeke az ilyen süllyesztették el a tóban. Ä leleplezéseknek megakadályo­hamls bankjegyeket ä sacli- zása. senh'auseni, mauthauseni és Jellemző ezzel kapcsolat­ébenseei koncentrációs tátio- Ban, hogy néhány nappal ez­rok műhelyeiben a zsidó fog- előtt az Arbeiter Zeitungban, lyok állították elő. Az akciót', az Osztrák Szocialista Párt az ún. Bernhard vállalkozást központi lapjának egyik ve­egy SS-tlszt Irányította, aki zércikkében ezt olvashatjuk: most Federico Schwen'd néven „Feltehető, hogy bizonyos cso­Dél-Amerikában él. Schwend portoknak — esetleg Keleten van valószínűleg azon náci- — érdeke az iratok kézrekerí­csoportok mögött ls, amelyek tése, hogy tartalmukat eltor­az utóbbi években megkísé- zítva nyilvánosságra hozzák relték a tóban elsüllyesztett és zsaroljanak velük." iratok megkaparintását. Ezek Ezzel a piszkos rágalma­segítségével felvehetők a sváj- zással talán már eleve men­ci bankokban a nácik által a tegetni akarják a bonni ura­háború vége felé letétbe he- kat, akiket a Töplitz-tő fene­Iyezett milliárdos összegek, kén rejlő iratok leleplezné­még mielőtt 1964-ben lejárna nek? a 20 éves határidő. Az osztrák antifasiszták és 'A SUrn nyugatnémet k'épes- szervezeteiknek feladata lesz, lap megbízásából már 1959- hogy ezeket az eltussolási ter­ben egy búvárcsoport több veket meghiúsítsák és alapo­bankiegveket és iratokat tar- san az ujjukra nézzenek a ha­talmazó ládát hozott a felszín- tőságoknak az ilyen iratok re. Ezeket átadták a belügy- „kezelésénél". FRANZ KUNÉRT Khmérek földién Cehér sarkvidékről, sárga • Szaharáról beszélünk, s ha színnel akarnánk jelle­mezni Kambodzsát, akkor a zöld '.'lene az ősi, de örökké fiatal országra. Először gyer­mekkoromban hallottam a nevét, amikor indokínai bélye- zsa meleg, trópusi vizei a get kaptam a barátomtól. A hideg tibeti hegyekben ered­megsárgult. „ereklye" most is nek. A hegyekből lezúduló hó­nagy kincs számomra. Persze, lé hat hónapon át feíduzzaszt­akkor még nem tudtam, hogy ja a Mekong vizét, a folyó ki­a bélyeg Párizsban készült, önt és az áradás nagy bajt és nem gyanítottam, hogy okoz a parasztoknak. A hely­bizonyos emberek a bélyegek- z etet a Tonlé Sap menti meg. tői és a reklámoktól a par- Felszívja és a nagy tóba veze­lamenti felszólalásokig szán- ti a Mekong vizét. A Tonlé Sap dékosan szépíteni akarják rendszerint novemberben Lenyűgöző a kambodzsai természet, s mi tudjuk, hogy az ország lakói olyan szép­pé akarják tenni országukat, mint amilyen a természete, parasztok és halászok életé- dolgozik, most éppen egy rik- Nincs messze az a nap, ami­ben. A magyarázata: Kambod- sa fejét szappanozza. Fogá- kor villanyvezetékek szelik szai is vannak az utcának; a majd át az ország földjét, Pl gyarmaturalmukat. A g-armatosítók azt akar­ták, hogy titokzatosság, eg­zotikum övezze Ázsiát, Afrikát és más meghódított területe­ket. Ha Kambodzsára terelő­dött i sf.6, a francia urak megváltoztatja folyását és a tóból a Mekongba vezeti visz­sza a vizet. PHNOM PENH A kambodzsai fővárosról mindjárt a világhírű Angkor feltétlenül beszélnem kell. A Vat templomot emlegették, de város korán ébred. Szinte va­semmi mást. A rizáföldeket az rázspálca érintésére oszlik el ősapák faekéjével megművelő a sötétség és adja át helyét kambodzsai parasztokról hall- a felkelő napnak. Kihunynak gattak. VÍZI ÜNNEP Phnom Penh repülőteréről egyenesen a Mekong folyó partján rendezett vízi ünnep­ségre tartottam. Az államfő, teonra emlékeztet, csakhogy novemberben hagyományosan nem a h<~lál nyugszik itt, ha­felkeresl úszó palotáját a fo- nem a lendületes városi élet lyőn. Ilyenkor hatalmas ára- pezseg. Halak, gyümölcsök datban hömpölyög a folyó vi- gazdag választéka garmadá­ze a tenger felé. Amikor teli- ban hever a pultokon. Kis fa­a csillagok és a buddhista pagodák aranyozott csúcsain megcsillannak a hajnali nap­sugarak. Ezidőtájt a piac ls megele­venedik. Messziről óriási pan­CSONAKOK A MEKONG FOLYÓN gyermekhad csúfolódó zajon- hogy fényt adjanak a falvak­gása közepette együltőben nak, új mérnökök szállnak le szabadítja meg a pácienst fá­jó fogától. a bányákba és az utcai fo­gász aligha veheti fel a ver­senyt az új kórházakkal. A csodálatos szépségű Ang­kok-Vat pagoda, Kambodzsa A függetlenség kivívása világhírű műemléke előtt em­után az ország népe talpra léktárgyakat árult egy öreg állt és megkezdte a föld kin- khmér. A képeslapok mellett A MAI KAMBODZSA hold eléri legmagasabb pont- ladakban kígyókat ls ldtm. csejnek £eltárását Kompon g bélyegek is voltak, az új Káin­ját, az államfő megparancsol- Az embernek az a benyomá- chamba n textilgyár gépei hodzsa bélyegei. Az egyik Ja a Mekongtól nem messze sa hogy a föld növényi és zú k mellrtt e állami kau- gyárat, i másik embereket elterülő Tonlé Sap tóból ere- állatvilága talalkozott Itt a csukültetvény terül eL Le l. ábrázolt. Eszembe Jutottak do hasonló nevú folyócskának,, piacon. keg £lat a] ok ezre i építenek gyermekkori emlékeim, az változtassa meg irányát és Phnom Penh utcáin egy- egy új vasútvonalat. Idegen őserdőket, a dzsungel fene­egyesüljön a Mekonggal. Va- másba ér a rengeteg bolt. Se hajók horgonyoznak Phnom- vadjait megörökítő párizsi lóban rendkívüli jelenség ját- ajtó, sem ablak a házakon, az Pe nh és Sihanoukville kikötő- nyomású Indokínai bélyegek, szodik le: a vizek „viszatér- ember egyenesen jut be az jében. Árbocukon szovjet Kambcdzsa többé már nem nek s ennek nagy gyakorlati üzletbe vagy a háziúr szobái- csehszlovák, kínai és lengyel egzotikum! Jelentősége van a kambodzsai ba. Az utcai borbély fürgén zászlót lenget a szél L KORJAVIN ŰJ SZÖ 4 * 1983. november 8.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom