Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-05 / 305. szám, kedd

"EMBEREK, GONDOK ÉS PROBLÉMÁK! 1 r Az oroszkai cukorgyárban —— Jíuttúm —— Nagy sikerrel kezdték meg vendégszereplésüket A LENINGRÁDI MŰVÉSZEK Évek őta nem kedvezett úgy az Idő­Járás az őszi munkánknak, mint az Idén. Természetes hát, hogy szövetke­zeteselnk igyekeznek Is e kedvező le­hetőségeket jól kihasználni. Hogy ez valóban Így van, meggyőzően mutatta az a répatenger, melyet a minap lát­tunk a 70 és egynéhány éves oroszkal cukorgyár bejárata előtt. A tengernyi répa egyébként azt bizonyította, hogy a cukorgyárnak lesz mit feldolgoznia. De vajon hogyan halad a répa feldol­gozása? íi > • • csak lusta emberek vannak I" A gyár előtt, a „tenger" közepén van a vfzsugaras répamosó berende­zés. Körülötte emberek álldogálnak, beszélgetnek s figyelik, hogy mikor ürül kl a vízsugár alatti kocsi, hogy mikor kell elhuzatásra Jelt adni a so­főrnek. Megszólítjuk őket: — Hány vagon répa ez Itt? — Körülbelül hat-hétezer — kap­juk a választ. — Hány napi tartalék ez? — Harminc-harmincöt... Rövid szünet, majd így folytatja egy alacsony férfi: — Tartalékaink azonban nagyob­bak, mivel az Ittlevő répán kívül a gyár mögötti térségen és ezenkívül vagy húsz átvevőhelyen ls hever még körülbelül ugyanennyi... — Ezek szerint tehát nem panasz­kodhatnak a szállítókra? — Nem panaszkodunk! Mindennapos kép a bratislavai pá­lyaudvaron. Az utazás előtt újságot és képeslapokat vásárolnak az em­berek. (Németh J. felv.) lebecsülik a materiális gazdasági le­hetőségeket, a kínai vezetők a mar­xizmusnak a háborúról és a törvény­szerű győzelem eléréséről vallott alap­vető nézetével kerülnek szembe. Ter­mészetesen nem arról van szó, hogy formálisan kell összehasonlítani a gazdasági potenciált, például mond­juk a népi Koreáét az ellene támadt agresszorokéval, köztük az Egyesült Államokéval. S a dolog lényege nem Is e szemben álló országok lakossá­gának lélekszámában van. S természe­tesen a probléma lényege korántsem „a fegyverek határtalan erejét valló teória", amely ellen oly nagy buzga­lommal hadakoznak a pekingi dog­matikusok. Mindez sokkal összetet­tebb. Mindenesetre az Igazi marxista —leninisták sohasem állították szem­be egyoldalúan és mechanikusan a fegyvereket az emberekkel, a harci eszközök minőségét az emberek meny­nyiségével. Mellesleg, ha a dolog lé­nyege nem a fegyverek hatalmassá­gában van, miért törekednek Peking­ben olyan állhatatosan e fegyverek megszerzésére? Az azonban tény, hogy a háborút, a győzelem reményé­ben megvívni modern technika nél­kül lehetetlen. Mert a fegvverek nem változatlan minőségűek és hatásfokúak. Régeb­ben a fegyverek minősége a harco­soktól mindenekelőtt fizikai erőt kö­vetelt és a csapások ereje ezek ösz­szeségéből adódott. Ezután Jöttek a tömegfegyverek, o nagy harci gépek, míg végül a tömegpusztító eszközök. Vakság lenne nem számolni a végbe­ment változásokkal, és nem látni ízt a változást, amely az ember és a tech­nika viszonyában végbement. Míg ré­gebben a háború végső eredménye az egyes embereknek és tömegeknek a kézltusában, a tűzharcban tanúsított erőfeszítéseitől függött, később az mindenekelőtt a gépi technika alkal­mazásának méretétől függött, ame­lyet magasan képzett emberek kollek­tívája Irányít, iehát ezeknek az embe­reknek az összefogásától, egységétől. A nukleáris fegyver megjelenésével A mázsaházhoz megyünk, ahol hét­tagú személyzet mázsálja és százaié­kolja szinte megállás nélkül a répá­val megrakott kocsikat Reggel hat­tól — este hétig. AfelSl kezdünk ér­deklődni, hogy nem egyhangű-e, nem fárasztő-e az Itt dolgozó emberek munkája? Nyéki Lajos bácsi, mázsamester fe­jén kérdéseinkre hátrább csúszik a kalap, meghordozza rajtunk tekinte­tét — túl lehet a hatvanon —, s csak azután ripakodik ránk: — Egyhangú munka nincs, fiaim, csak lusta emberek vannakl Hangja ellentmondást nem tűrő, meggyőződés árad belőle. Ezért más kérdést teszünk fel. — Mennyi répát mérnek Itt le na­ponta? — Ogy háromszázötven vagonnal. — Aztán sáros-e a répa? Sok dol­guk van a „százalékolóknak"? Csillag István, a röntgen szemfl — így titulálják az Özemben — 71 esz­tendős százalékoló szól közbe: — Hát tisztább, mint tavaly, de azért hat-hét százalékot még mindig le kell vonnunk az Ideérkezett répa súlyából. — Sok ez? — De sok áml Hogy mennyire, azt Inkább Grllllng Ferenc műszakmester­től kérdezzék meg. SOS: nincs helye a cukornak A tágas igazgatósági szobába épp akkor nyitunk be, amikor ott egy „háromhatalmi" termelési értekezletet tartanak. A tárgyaló felek hevesen vitáznak és a következő elvtársak vesznek részt benne: Ján Sčerbík, az üzem Igazgatója, Rudolf Galata, a pártszervezet elnöke és Ondrej Cho­van főmérnök. A téma: a másnapi teendők rövid Ismertetése és a kész cukor elszállítása, raktározása. Leülünk és hallgatunk. De nem so­káig, mert a gyűlést „berekesztik". A tárgyaló felek azonban maradnak, noha erősen estére hajlik már az Idő, a család hazavárja őket... — A kampányt — mondja az Igaz­gató — szeptember 24-én kezdtük. Azóta ls, egy kisebb üzemzavartól el­tekintve, teljes gőzzel megyünk, és október 31-fg mintegy hétszáz vagon cukrot gyártottunk. Gyártási tervün­ket 102,8 százalékra teljesítjük, s így kilátásaink vannak a kampány mi­előbbi befejezésére... — Hány százalékos az Idei répa cu­kortartalma? A főmérnök veszi át a szót: — Röviden szólva, sajnos, várako­záson aluli. A tavalyi termés cukor­tartalmához viszonyítva 2,81 százalé­kot tesz kl a különbség. a fegyveres harc eredménye főként ettől a fegyvertől függ. Ezért a mos­tani botlyolul" nemzetközi helyzetben minden korlátozott háború azzal fe­nyeget, hogy termonukleáris világhá­borúba nő át. HOGY MIT JELENT a nukleáris fegy­ver, Jól tudott. Elegendő egy nagyobb nukleáris bomba, hogy egész városo­kat töröljön le a föld színéről és em­berek millióit pusztítsa el. A nukleá­ris világháború katasztrofális Jelle­ge nemcsak fantasztikus pusztító ha­tásában rejlik, hanem azokban a stra­tégiai formákban, amelyekben e tö­megpusztító fegyvereket alkalmaz­zák: A korábbi háborúktól eltérőleg most a fő, a legpusztítóbb csapáso­kat nem a katonaságra, hanem az alapvető gazdasági és politikai köz­pontokra és stratégiai objektumok­ra mérik, amelyek az ország belse­jében vannak, abból a célbői, hogy egy csapással bénítsák meg az ellen­séget. Fantasztikus lenne egy Ilyen háború összpusztítása, s egyes or­szágok számára ez a háború a nuk­leáris csapásokkal kezdődne és vég­ződne, hiszen teljesen megsemmi­sítené azokat. Ezek alapján lehet-e olyasmit mon­dani, hogy a gyenge győzelme az erős felett? Ha a muskétákkal szem­ben eredményesen harcolni lehetett volna nyilakkal és kardokkal, ha a gépfegyverek ellen kopJSkkal és buzogánnyal, aligha léteztek volna a hatalmas gyarmatbirodalmak. Ekként, ha nem volna a szovjet rakétanukleá­rls fegyver hatalmas ereje, aligha építhetné Kuba a szocializmust, s aligha fejthetnék kl az újsütetű teo­retikusok faragatlan eszméiket. To­vábbá, mint a felszabadító háborúk sokéves tapasztalata bizonyítja, a har­coló népek, amelyek kezdetben szük­ségszerűen a háború partizánformáit választották, csak akkor értek el komoly sikereket, amikorra már meg­alkották a felszabadító reguláris had­sereget, amely hadsereg felfegyver­zettségében és szervezettségében nem maradt el az ellenfél mögött, avagy — Hányféle cukrot gyártanak? — Hármatl Kristályt, kockát és ká­vécukrot — Ez utóbbi minőségére, de főleg a csomagolására sok panasz hangzott el tavaly. Része lesz-e benne az Idén ls a gyárnak? — Reméljük nem — mondja a párt­elnök. — Ez Idei cukorküldeményeink minőségére és csomagolására eddig még nem panaszkodtak megrende­lőink. — Sokat elszállítottak már? — Alig valamit, noha... Az elvtársak, akik új emberek a gyárban, akiknek sok év után sikerült végre 16 kerékvágásba vezetni az üzemet, elpanaszolták, hogy ha pár napon belül nem kapnak a cukor­szállításra vasúti kocsikat, ügy rak­tárhelyiségek hiányában — a megle­vők összesen csak 800 vagon befoga­dóképességűekl — kénytelenek lesz­nek leállítani a termelést vagy a szabad ég alatt felhalmozni a cukrot. Hogy mekkora népgazdasági kár származhat ebből, erről talán feles­leges is beszélnil A vasút dolgozóinak Jóakaratán s nem utolsósorban ügyes­ségén múlik ennek megakadályozása. Korszerűsítik a cukorgyárat Grllllng Ferenc műszakmestert e kifőzőben találjuk. Negyven körüli, magas ember és mindig nagyon el­foglalt. Amikor Csillag bácsira hivat­kozva arra kérjük, hogy mondjon valamit a szennyes répának a gépek­re gyakorolt hatásáról, összébb húzó­dik szemöldöke, majd így szól: — Az idén emiatt még csak négy órát álltunk, míg az elmúlt kampá­nyok első harminckét napja alatt többször is álltunk ennyit, de néha többet ls. A négyórai állás lemaradá­sát azonban behoztuk. Mindez csak azt bizonyltja, hogy régimódi masi­náinkat jól előkészítettük a kampány­ra. Akkor se kell nagyon megijed­nünk, ha egy-két százalékkal nagyobb szennyeződést Is Jegyez fel Csillag bácsi plajbásza ... — Igaz-e az az állítás, hogy az üzemükből kikerülő répaszeletben nagy a cukortartalom? — Ezt csak a rossz nyelvek híresz­telik. Azt gondolják, mivel öregek a diffúziós berendezéseink, nem tudjuk Jól feldolgozni a répát. Az Igazság az, hogy gépeink Jók és semmivel sem hagynak több cwkrot a szeletben, mint más cukorgyáraké. Elhallgat, majd így folytatja: — De sebaj, hisz úgyis jobbra for­dul már a helyzet. Rövidesen meg­kezdjük a gyár elavult gépeinek le­szerelését. Helyettük újakat építünk be. KEZES IOZSEF felül ls múlta azt. Csak a modern ha­ditechnika kiagyalt lebecsülésével le­het politikailag felelőtlen és tudomá­nyos vonatkozásban abszurd ellenté­teket felállítani az ember és a fegy­verek között, és olyasmit hirdetni, hogy a gyengébb legyőzi az erőseb­bet. De még a saját pozitív, — noha korlátozott — nemzeti tapasztalatok alapján sem lehet meghamisítani a történelmet, azt állítva, hogy Kína saját eszközeire támaszkodva és le­győzve a különböző nehézségeket, a győzelmet csak saját erejéből szerez­te meg. A kínai elvtársak természe­tesen mindent megtettek, amit tud­tak, a forradalom győzelme végett. A néptömeg által támogatva, a kínai kommunisták hosszú és kemény fel­szabadító háborúban vívták kl a győ­zelmet. De hogy milyen helyzetben vol­tak, nem is egyszer e háború során, például 1945-ben, arra a kínai elvtár­sak valami okból, úgy tűnik, nem em­lékeznek. Ml lett volna a kínai forra­dalom erőivel, ha a szovjet nép nem zúzta volna szét az Imperializmus bás­tyáját Keleten, a Japán hadsereget, és nem sietett volna osztálytestvérei segítségére? A kínai vezetők abban a törekvésükben, hogy saját korláto­zott tapasztalatalkat és az annak meg­felelő teóriát mindenki számára Irány­adónak tüntessék fel, mesterségesen hangsúlyozzák azt, nem törődve az­zal, ami a bonyolult történelmi fel­tételekből következik, s Ily módon dezorlentáljfik a népeket, meghamisít­ják a marxizmus-leninizmus tanítá­salt a háborúról, nagy csapást mér­nek a kommunizmus ügyére. A HELYES, tudományos, valóban marxista katonai teória kidolgozása a Jelenlegi történelmi körülmények közepette: a háború és béke kérdé­sében folytatott helyes politika, amely korunk sajátosságainak tudományos analízisére támaszkodik — csak ez lehet a dogmatikus tévelygésektől megszabadult marxista—leninista pár­tok fegyvere, A leningrádi Állami Miniatűr Szín­ház, Arkagyij Rajklnnal az élen, va­sárnap kezdte meg vendégszereplését hazánkban. A leningrádi művészek vendégszereplésére a csehszlovák­szovjet barátsági hónap keretében kerül sor. Első fellépésüket a prágai nuslel zeneszinházban tartották, telt ház előtt. A szovjet művészek fellépésén részt vett František Krajčír mlnlsz­terelnök-helyettes, dr. Cestmlr Císaf A hosszú téli estéken kellemes tár­sunk a rádió. A rádióhallgató mun­kája végeztével szórakozást keresve csavargatja készüléke keresőgombját és legszivesebban ott áll meg, ahol könnyű zene hangjai kellemes perce­ket Ígérnek. A sláger és dzsessz-zene kitartó híve többnyire eleve elutasít­ja a komoly szimfonikus zenét. Alapjá­ban véve nem ls a muzsika „nehéz" volta, mint inkább szokatlansága ri­asztja el. A szimfonikus zene talán első hallásra megragadná képzeletét, ha... nyitott szívvel végighallgatná. Sok emberben már a szimfónia szak­szerű, Józan megjelölése ls bizonyos ellenérzést vált ki: Róbert Schumann, IV. szimfónia, d-moll, op. 120. — jelenti a bemondó, és a könnyű zene kedve­lőjének érdeklődése fagypont alá zu­han. A tapasztalat azt mutatja, hogy a zenemű tartalmára utaló elmek álta­lában vonzóerővel bírnak, mint pél­dául Csajkovszkij: Patetikus szimfó­nia, Haydn: Üstdobpergés, Medve, Va­dászat, Beethoven: Eroica, Berlioz: Fantasztikus szimfónia, és így tovább. Titokzatos elnevezése nélkül talán Schubert: Befejezetlen szimfóniája is vesztene népszerűségéből. Az átlagos „zenekonzumensek" szemében milyen szerény szerep jutna például Till Eulenspiegel vidám csínyjelnek, ha Richard Strauss egyszerűen ezzel a címmel látta volna el: Zenekari Scher­zo, F-dúr. Tartalmi utalás htján Sme­tana Moldva-költeményéért is keve­sebben rajonganának, pedig a Sme­tana muzsika magyarázat nélkül sem veszít magával sodró erejéből. A komoly zenét kerülő emberek szí­lskola- és kulturális ügyi miniszter, valamint közéletünk más képvlselőL Jelen volt továbbá Mlchall Vaszllje­vics Zimjanyln prágai szovjet nagy­követ. A leningrádi művészek prágai fellé­pésükön a „Meghívjuk önt egy csésze teára" című szatirikus műsorral mu­tatkoztak be. A leningrádi művészek vendégszereplése éppúgy, mint Arka­gyij Rajkln fellépése, osztatlan elis­merést aratott. vük mélyén többnyire nem ls olyan „zenétlenek", hogy az igazán )ó szim­fonikus muzsika ne szerezzen nekik örömet, ne nyújtson lelki felfrissü­lést. Valószínűleg nemigen gondolkoz­tak még el a muzsika feladatán: csakugyan klmerüi-e a zene küldeté­se abban, hogy behízelgő dallamok­kal vagy bizarr ritmusokkal szórakoz­tasson? A szimfonikus zene persze csak In­tenzív átélésben nyílik meg előttünk. A nagy szimfonikus remekművek tor­talmukban az életet és az élet nagy progresszív eszméit tükrözik. Ezekhez az érzésekhez és gondolatokhoz min­den embernek közvetlen köze van. Akár a klasszikus szimfóniát, akár kortársaink legjobbjainak alkotásalt nézzük, a szimfónia nem elvont, ho­mályos érthetetlenség, hanem vérbő, életközei zenei megnyilatkozás. A kor és a társadalom változása, fejlődése szerint változik a szimfónia formája és tartalma Is... beláthatatlan sok­rétűség ez, amely a súlyos tragikum­tól a megváltó életörömig az egész emberi létet átfogja. önmagát rövidíti meg, aki nem vesz magának fáradságot, hogy megértse a szimfónia mondanivalóját Ne fél­jünk az olyan muzsikától, amely egész sajátosságában arra van te­remtve, hogy örömet szerezzen, el­mélyítse érzésvllágunkat és egy-egy órára kiemeljen a hétköznapokból. A szimfóniák száraz, akadémikus cl« me, hangneme és opusza mögött élet rejtőzik. Ha a szimfonikus zenének egy kis Időt és figyelmet szentelünk, egy egész világot kapunk érte cse­rébe. Havas Márta A. BAK: f jA mezőgazdaság új irányai" A napokban jelent meg fordítás- zőgazdasági munka színvonalát pe» ban „A mezőgazdaság új irányai" cl- dig az Ipari munka rangjára kell mű könyv, a Politikai Könyvkiadó emelnünk. A szerző arra törekszik, egyik legidőszerűbb ez évi kiadványa, hogy munkájával elősegítse e cél Terjedelmében ugyan nem nagy, elérését Rámutat azokra a tartalé­de mondanivalójában annál jelentő- kokra, amelyek a talajerő fokozásé­sebb, mivel a CSKP XII. kongresszu- ba n rejlenek, a helyes vtzgazdálko­sának határozatai értelmében új dásra, az agrotechnikai követeimé­megvilágításba helyezi mezőgazdasá- ny e k betartásának fontosságára, to­gunk lehetőségeit Művében a szerző vábbá példákat sorol fel, amelyek abból Indul ki, hogy a tudományos az t bizonyítják, hogy ahol éltek e megállapítások szerint az emberiség lehetőségekkel lényegesen Jobb mintegy tízezer éve foglalkozik föld- eredményeket sikerült elérniük, műveléssel, de a mezőgazdaság még- Melyek azok a feladatok, amelye­is Jóval az Ipar mögött maradt, bár ket a legsürgősebben kell megolda­az csak az utóbbi évszázadokban In- nun k? dult rohamos fejlődésnek. A szocia- A korszerű gazdálkodás legfonto­llzmus és kommunizmus építői vol- sab b követelményeinek egyike a ter­tak az elsők, akik a dolgozó paraszt mel és körzetesítése és szakosítása, munkájának megadták az őt megil- Azokat az elveket kell szem előtt lető megbecsülést, s kitűzték azt a tartanunk, hogy mindent a maga he­feladatot, hogy a mezőgazdaság le- 'y é n termesszünk, tehát ott, ahol a maradását be kell hoznunk, a me- legnagyobb hozamokat adja. A me­zőgazdasági üzemek termelési irá­T'T» -I .. , nya ne legyen szerteágazó, hanem U J Könyvsorozat alkalmazkodjék az üzem adottságal­' hoz. A budapesti Szépirodalmi Könyvkl- Mezőgazdaságunk egyik legégetőbb adó a Magyar Könyv Barátai címmel kérdése a takarmányhiány. Persze könyvsorozatot Indított. A sorozatban megoldható kérdésről van szó, s a klasszikus és modern magyar irodai- szerző mindjárt rámutat ennek lehe­mi alkotások jelennek meg, ízléses kl- tőségeire, (a rétek és legelők Jobb állításban, selyem kötéssel, bibliofil kihasználása, szakszerű silózás, stb.). papíron. Az MKB sorozatban 1963-ban Nagy gondot kell fordítanunk a a következő könyvek jelennek meg: növénytermesztés és az állattenyész­Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30,— tés egyensúlyára. Kčs), Illés Béla: Kárpáti rapszódia A CSKP XII. kongresszusa konkrét (36,— Kčs), Illyés Gyula: Petőfi (24,75 Irányelveket tűzött kl szocialista me­Kčs), József Attila összes versei (42,— zőgazdaságunk további kibontakozta­Kčs), Móricz Zsigmond: Árvácska tása érdekében. A szerző e határo­(22,15 Kčs), Tamási Áron: Ábel trlló- zatokból kiindulva még élesebb meg­gia (29,25 Kős). 1964-ben a sorozat- világításban sorakoztatja fel köny­ban a kővetkező köteteket adják ki: vében mezőgazdaságunk legsürgő­Ady összes versei I. II. kötet, Gárdo- sebb megoldásra váró problémáit és nyl Géza: Láthatatlan ember, Jókai feladatalt. Méltányolja az élenjáró Mór: A kőszívű ember fiai, Karinthy mezőgazdasági üzemek Jó munka­Frigyes: Így irtok ti, Katona József: módszereit, ugyanakkor rámutat a Bánk Bán, Madách Imre: Az ember tra- lemaradó üzemek hiányosságaira Is. gédlája, Kosztolányi Dezső: Édes An- Nem tűz kl elérhetetlen célokat, na, Krúdy Gyula: Hét bagoly — Bol- s nem ls a munkamódszerek elemzé­dogult úrfi koromban, Mikszáth Kál- sét választotta feladatául, hanem mán: Szent Péter esenyője, Molnár azokra a lehetőségekre akarja felhív­Ferenc: Pál utcai fiúk, Móra Ferenc: ni az olvasó figyelmét, amelyek hasz­Aranykoporsó, Petőfi összes verse! I. nosltásával lényegesen emelhetjük a II. kötet, Magyar elbeszélők és Hét mezőgazdasági termelést, fokozhatjuk évszázad magyar versel. a munka termelékenységét és gazda­Az MKB-sorozat előfizetőit 1964-ben ságosabban, belterjesebben termel­egy szép kivitelű, tartalmas alma- hetünk. Ha mindezeket megszlvle­nachal ajádékozza meg a kiadó. lik mezőgazdasági dolgozóink, akkor S. M. a könyv teljesítette feladatát, auijj* 1963. november S. * (Jj SZÚ 5 A szimfonikus zene és a mai ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom