Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-22 / 322. szám, péntek

A Szlovák Kamarazenekar hangversenye A Szlovák Kamarazenekar friss kezdeményezéssel ezúttal modern müvekből állította össze műsorát. A két bérleti hangverseny valójában művészeink „nagy főpróbája" volt németországi és belgiumi vendégszereplésük előtt. Az együttes aránylag rövid, de annál sikeresebb működése alatt „konszolidált" közösséggé érett. A szólamok összekovácsolódtak és úgy idomulnak egymáshoz, mintha egy érzés, egy akarat szólaltatná meg őket. Minden egyes zenész tisztában van saját szerepével és szólista felelősséggel vesz részt a játékban. A művészek összehangolt koncepcióban éreznek és gondolkoznak, de a hallgató amellett mindvégig érzi művészi vezetőjük irányító, erős akaratát. Bohdan Warchal vérbő muzikalitással vonja meg az összefogó Ivet a produkció fölött. A tizenegytagú vonóskar viruló, egészséges hangzása már a műsornyitó Elgar-szerenádban is megmutatkozott. Művészeink ezen az estén műsorra tűzték a szlovák kamarazeneirodalom két alkotását: Alexander Moyzes Sonatina giocosa című művét és Eugen Suchoň Vonósszerenádját. A kompozíció eredetileg fúvós kvintettnek készült, Suchoň mester csak később hangszerelte át vonóskarra. R.endkívül illusztratív muzsika, az elvillanó hangulatképek kifejező színekkel, plasztikusan vonulnak el a hallgató előtt. Az együttes mindkét művet szeretettel és nagy intenzitással szólaltatta meg és vitte sikerre. Színesen, csiszolt hangkultúrával tolmácsolták JanáCek Vonószenekari szvitjét, befejezésül pedig Britten Simple symphony című kompozícióját adták elő, amelyben a zeneszerző gyermekkori műveinek témaanyagát foglalta össze huszonegy éves korában^ A Simple symphony bravúros és szellemes előadásban hangzott el. Mindent egybevetve: Kamarazenekarunk az összjáték kidolgozottságán túl szívvel-lélekkel játszott, s a társas együttmuzsikálás szép példáját adta. Havas Márta gQ J •••••• • ••••••••• újjlf | i 11 |mlejk • • • ű n n • i •••••••••• • Meghosszabbított program keretében sikerrel szerepelnek a barátsági hónap szovjet filmjei a bemutató mozik műsorán. Az új filmek közül figyelemreméltó két csehszlovák bemutató: az Arany páfrány és a Prágai blues. Nagyon érdekes konpozlció öt nemzet rendezőinek közös műve a Húszévesek szerelme című film a fiatalságról és örök kísérőjéről, a szerelemről. Végül bemutatásra kerül a cannesi fesztivál tavalyi díjnyertes filmje, a brazil Anselmo Duart© alkotása: Fogadalom. Jan Drda meséjéből készült az Arany páfrány című hazai film forgatókönyve. A megfilmesítés gondolatát Jifí Weiss rendező vetette fel, látva, milyen nagy hatással van kisfiára Drda meséje. Persze Weiss filmje felnőtteknek szóló mese a hűségről, a kitartásról, a hűtlen bűnhödéséről. Valamennyi recenzens egyetért abban, hogy Weiss filmje túllépi a mese kereteit és voltaképpen mélyreható lélektani dráma, mely nem az ifjúságinak, hanem kimondottan á felnőtteknek szól. A szószegő Jura pásztor mondai történetének feldolgozásával Weiss a cseh filmgyártás hagyományait gazdagltja, mert ez a zsáner a múltban is nagyon elterjedt a hazai filmművészetben. A történet csupán keret arra, hogy Weiss ügyes formába burkolja mondanivalóját, vélekedését az emberiesség, a társadalmi élet, az egyéni helytállás komoly lélektani problémáiról. Mennyire sikerült ezt megértetnie a nézőkkel, a film látogatottsága bizomyitja. A film, melyet annak idején külföldön is nagy elismeréssel fogadtak, alkotói kísérletezést bizcmyít, s bár nem tartozik a hazai filmgyártás csúcsalkotásai közé, arra enged következtetni, hogy filmeseink még nem mondták ki az utolsó szót és a hoszszú ideig tartó pangást leküzdve értékes alkotásokkal fogják gazdagítani a hazai művészetet. Egy görög származású, hazáinkban letelepedett fiatal rendező mutatkozott be első játékfilmjével. Georgiosz Szkalenakisz, a Prágai blues rendezőjének alkotását érdekes kísérletezés jellemzi. Prágai milliőben a messzi Afrika két gyermekét, a nálunk tanuló angolai Omárt és Maríammát teszi meg filmje hősévé. Omár, a végzett orvos nem mehet haza, más afrikai országban sem szívesen helyezkedne el, mert alkalma van Prágában tudományos munkát végezni. Fordulót jelent életében a tanulmányait éppen kezdő Mariamma. Egymásba szeretnek és Omár visszamegy küldetését teljesíteni a forró földrészre, s tudja, hogy Miriamma várni fog rá. A történet könnyen banális lett volna, ha a rendező elvéti a környezet lélektani ábrázolását. Szkalenakisz azonban avatottam nyúlt a kérdéshez, igyekezett elkerülni a zátonyokat s filmjét a prágai milliőben felébredő honvágy, a meghitt légkörben felszakadó problémák hiteles művészi ábrázolása érdekessé, poetíkussá. teszi. Persze, nem mentes a fogyatékosságoktól, különben is a fiatal művésznek ez az első játékfilmje. Ám elérte sikerét, mert pontosan ki tudta fejezni gondolatát. Ebben jól választott szereplők is segítettek, elsősorban nem hivatásos színészek — afrikai diákok és a cseh művészet néhány élenjáró képviselője. Érdekes vállalkozás volt a Húszévesek szerelme Francia, nyugatnémet, olasz, lengyel és japán rendezők egy-egy filmnovelláját Francois Truffaut, a francia „új hullám" neves képviselője, a nálunk ls bemutatott Négyszáz csapás rendezője fogta ösze. Az öt történet egyedüli közös vonása a fiatalság és a szerelem. És ami általában a kettőt jellemezni szokta: mélabú. Az öt történetből különösen Andrzej Wajda lengyel rendező filminovellája emelkedik ki. A többi ugyanis nem mond újat: Truffaut rutinosan vitte vászonra a francia történetet, de semmi újat nem adott bele, a Japán a társadalmi különbségek áthidalhatatlan szakadékát érzékeltette egy tragikus történetében, a többiek elcsépelt témákat frissítettek fel. Wajda filmhőse, nem húszéves, idősebb ember, volt frontharcos, aki véletlenül csöppen a húszévesek társaságába, amelyből szinte kigolyózzák. A rendező nem mond dörgedelmes erkölcsi ítéletet a múlt gondjait nem ismerő mai fiatalság fölött, amely szlvtelenül kigúnyolja az életstílusát nem követő idősebb nemzedék tagjait, de érezni, hogy a szürke mindennapi hőssel rokonszenvez, aki a hangoskodóknál jobban megállta helyét az életben, viszont az is kicseng Wajda alkotásából, hogy meg kell érteni a fiatalokat, mert csak így lehet őket helyes irányban vezetni. Wajda filmjének erőssége volt Zbigniew Cybulski és Barbara Kwiatkowska alakítása. Megragadó hangvételű film a brazil Abselmo Duarte Fogadalom című alkotása. Az ősi indián legendák és az új keresztény hagyományok különös vegyülékével átitatott világnézetben élő földhözragadt paraszt tragédiáján keresztül ábrázolja a nyers és kiábrándító valóságot. A film hőse fogadalmat tesz, hogy ha szamara meggyógyul kereszttel a vállán a bahiai Szent Borbála templomba zarándokol. Több száz kilométer után el is Jut oda, de a pap a templom lépcsőjénél tovább nem engedi őt. A paraszt napokig ott marad, közben nagy szenzációt csapnak az eset körül, Tömeg verődik össze s eldördül a rendcsinálásra kiküldött rendőrök fegyvere. A zarándok holtan rogy össze a templom lépcsőin. A tömeg szinte tüntetően a keresztre emeli a holttestet és úgy viszi be az oltár elé ... A film rendkívül bonyolult légkörben folyó osztályharc mozzanatát eleveníti meg. Az epizódok, a helyzetek minden kommentár helyett beszélnek. Duarte filmje méltán sorolható a haladó szellemű, mélyen realista latin-amerikai alkotások közé. L. L. Csehszlovák-magyar erőműrendszer a Dunán Szerelők a Kelet-Szlovákiai Vasműben (ČTK) — Az ostravai Kohószerelő Vállalat dolgozóira vár a jövő évben a košicei Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésén a nagyolvasztók, az acélmű, a kokszbatéria, a 300 ezer köbméter űrtartalmú gáztartály és mások szerelése. E komoly feladatokra a legtapasztaltabb kollektívák már most felkészülnek. František Náhlý csoportja hamarosan megkezdi a toronydaru, majd pedig az acélmű szerelését. Az európai országok villamosenergia-szükséglete rohamosan nő, tízévenként megkétszereződik. Érthető hát, hogy minden ország egyre nagyobb mértékben igyekszik értékesíteni saját, nagyon olcsó vízenergiáját. A Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója 2880 kilométeres útján a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig jelentős villamosenergia-termelésre ad módot. A Dunán mintegy 50 kisebb-nagyobb vízi erőmű lenne létesíthető, összteljesítményük elérhetné a hétmillió kilowattot. Ez az ötven erőmű évente 30 milliárd kilowattóra villamos energiát termelhetne. Az első dunai vízi erőmű a folyó felső, németországi szakaszán, Passau közelében épült még a húszas években. A folyó víztömege ott még nem nagy, viszont nagy a víz esése. Azóta további vízi erőmüvek létesültek a Duna nyugatnémet és osztrák szakaszán. Az osztrák vlzenergia-kihasználási terv szerint 15 lépcsős vízi erőműrendszer épül majd a Duna felső szakaszán. Ezek közül felépült és már munkába kezdett három vízi erőmű: Jochensteinnél, Ybbs-Persenbeugnál és Aschachnál már termelnek a turbinák. Szocialista együttműködéssel A Duna kisebb esésű szakaszán az első erőműrendszert csehszlovákmagyar együttműködéssel, a KGST keretében 1966 és 1973 között építik fél. Közös erőműrendszerünk koncepciós terve még 1957-ben alakult ki. A csehszlovák—magyar dunai erőműrendszer tervét a bratislavai Hydroprojekt és a budapesti Víziterv (Vízügyi Tervező Iroda) mérnökei dolgozták ki a moszkvai Gidroprojekt szakértőinek közremüködé-.'vel. Az új vízerőműrendszer közös csúcsteljesítménye az évi átlagos 3699 milliárd kilowattóra termelése mellett 897 megawatt lesz. Az említett tervek szerint a vízerőműrendszer felépítésénél körülbelül 784 000 tonna cementet, 100 000 tonna acélt, 29 000 köbméter fát, 1000 000 köbméter követ, 5 200 000 köbméter kavicsot és-homokot, 270 000 tonna kőolajat és 220 millió kilowattóra villamos energiát használunk fel. Az erőműrendszer által termelt villamos energia fő része az átlagosnál 3—4-szer drágább „csúcsenergiát" Jelenti, ami a reggeli és esti áramfogyasztás! „csúcsokban" lesz hasznosítható. A 900 mW-os csúcsteljesítmény négy és félszer nagyobb, mint például a legnagyobb magyar erőművek (a tlszapalkonyi és berentei) teljesítménye. A csehszlovák—magyar dunai erőmű energetikai hozzájárulása évente 5 millió tonna barnaszén megtakarítását jelenti a két ország népgazdaságának. Ez az 5 millió tonna barnaszén körülbelül a magyar szénbányászat évi termelésének egyhatodát jelenti. Közös dunai erőműrendszerünk majd két fő részből áll: a csallóközi, Gabčíkovo (Bős) község közelében felépülő, a Dunától távolibb, évente 2,58 milliárd kilowattóra villamos energiát adó, 710 mW csúcsteljesítményű erőműből és a magyarországi Visegrád-nagymarosi egységből, melynek 187 mW csúcsteljesítménye és évente 1,024 milliárd villamos energia termelése lesz. Technikai csoda A Gabčikovói vizierőműhöz kapcsolódik majd a Hrušov-Dunakiliti (26 kilométerre Bratislava alatt) profilban építendő csehszlovák duzzasztómű, valamint az ennek vizét Gabčikovóig továbbító, 25 km-es üzemvízcsatorna és az erőműből a Dunába viszszavezető alvízcsatorna. A közös csehszlovák—magyar erőműrendszer a Duna alsó szakaszán rákapcsolódik majd a magyar rendszerre (az Adonyi és Vaskapui művekre). Míg a visegrád-nagymarosi erőmű főként az egyenletes áramszolgáltatás céljára épül, a gabčikovói erőmüvet főként — mint már mondottuk — csúcsenergia-termelésre tervezték. A Gabčikovói erőmű duzzasztója Hrušovnál zárja majd le a Duna főmedrét. Felette egy körülbelül 50 négyzetkilométernyi felületű tó — Csehszlovákia legnagyobb tava — alakul kl, amelyet üdülőhelyekkel veszünk majd körül. A kialakuló óriási víztároló egész Bratislaváig fog húzódni, több tízmillió köbméter víz befogadóképességgel. A duzzasztóművön csak a szükséges mennyiségű vizet eresztik majd át. Így vezetik le az esetleges árvizeket is. Hogy ennek az átengedett vízmennyiségnek az energiája se vesszen kárba, a hrušovi duzzasztóba is építenek egy körülbelül 10 mW teljesítményű, két Kaplan rendszerű turbinával dolgozó segéderőművet, évi 95 millió kWó energiatermeléssel. Villamos teljesítményével a hrušovi duzzasztó erőműe a magyar tiszaLöki duzzasztó teljesítményével lesz egyenértékű, melyet azonban nem energiatermelés céljából létesítettek. Megváltozik majd Csallóköz A hrušovi duzzasztóval létrejövő tárolóból ágazik majd ki a már említett új, mesterséges, 25 km hosszú Duna-ág. a néhol 300 m széles üzemvízcsatorna. A csatorna lejtése Jóval kisebb lesz, mint a Duna régi medréé, hogy Gabčikovóa elérhessük a nagymarosinál 3-szor nagyobb 20 m-es nyomómagasságot. Nagyobb magasságból természetesen a víz nagyobb energiával zúdul ma^jd le a gabčikovói turbinákra — a csehszlovák oldalon tehát nagyobb lehet az erőmű teljesítménye, mint a magyar oldalon. Ennek az a feltétele, hogy a 25 km-es csatorna a 18 km-es szakaszon nem bevágva, hanem töltések között, vízzáró fenékkel burkolt emelt mederben fog futni (ezt nevezzük magasvezetésű csatornának). Az erőműtói 7 km-es 200 m szélességű csatorna vezet majd Palkovičovóig, ahol az „öreg" Dunába torkollik vissza. A gabčikovói erőmű nyolc Kaplan rendszerű vlziturbinával fog dolgozni. Az erőművel egybe lesz építve egy kettős, mély hajózsilip, melyen egyidejűleg két irányban átúszhat egyegy vontatóhajó. Az egykori dunai tőág alacsony vízszintjét csupán az árvizek emelik majd. Ilyen árvizek esetében az erőművet külön megkerülő csatorna védi meg az elöntéstől. Az erőijiű, mint mér említettük, nem működik majd egész nap — csupán reggel és este, a villamosenergetikai csúcsok idején, a maximális csúcsteljesítmény 90—95 százalékával. A legfőbb előny a gyors készenlét A víziturbinák jó tulajdonságai közé tartozik az is, hogy például az energetikai reggeli és esti csúcsok idején rendkívül gyorsan meg lehet őket indítani. A hőerőművek a hoszszú felfűtési és leállási idő miatt kevésbé alkalmasak ilyen célokra. A „csúcsra" kell tehát a vízierőműveket tervezni. A Visegrád—Nagymaros közötti erőművet két egységben építik majd. Egyiket a visegrádi, másikat a nagymarosi part közelében. E két erőműházban 12 Kaplan rendszerű, 8 m átmérőjű víziturbina, valamint a turbinákkal közös tengelyen futó áramfejlesztő generátor foglal majd helyet. A két erőműház között épül meg a Duna saját régi medrében a magyar duzzasztómű. Kilenc, egyenként 24 méter széles nyílás alkotja majd e művet, melyben a nyílásokat 10,5 méter magas acélkapuk zárják le. Ezek emelésével szabályozható majd a duzzasztási szint. Árvíz esetén a kapuk teljesen felvonhatók, hogy alattuk szabadon áramolhasson a víz vagy a Jég. Az acélkapuk jegesedés ellen fűthetők lesznek. A balparti (nagymarosi) erőmű és a Duna-part között lesz a kettős magyar hajózsilip. A duzzasztás következtében a magyar erőmű felett egy Szobig húzódó, körülbelül 10 kilométer hosszú és 2—5 km széles víztároló alakul majd ki. A gabčikovói erőműtől, mint már említettük, naponta kétszer fog kiinv dúlni számottevő árhullám. A Duna partjaiban azonban az árhullám nem tehet kárt, mivel hullámai szétfutnak a lenti magyar erőmű tároló tavában, és csupán néhány centiméteres ingadozást okoznak majd. A dunai hajózás a közös erőmű megépítése után nagyon előnyösen fog majd alakulni. Például a Bratislava és Gönyü közti veszélyes gázlók mélyen a víz alá fognak kerülni. Hrušov alatt 30 km-es szakaszon a hajók a folyó új, mesterséges medrében haladnak majd a zsilipeken keresztül. A hrušovi duzzasztómű felett is zavartalan lesz a közlekedés, mert itt meg a tároló nagy víztömegei alá tűnik el a gázlók zavaró rendszere, mely most állandó kotrásra van ítélve. Az ismertetett erőrendszer programja sok milliárdos költséget jelent, melyet a két baráti állam közösen fog viselni. Megfelezzük majd a termelt energiát is, függetlenül attól, hogy melyik erőmű mennyit termel. Az építkezés 7 évig fog tartani. A főművek építése 1967 elején már megkezdődik. A nagymaros-visegrádi erőmű első Kaplan-turbinája a tervek szerint 1970-ben indul majd meg. Az erőmű első turbináját tíz hónappal később, 1971-ben fogják üzembe helyezni. 1973-ban a közös erőmű mind a 20 turbináját üzembe helyezik. Közös csehszlovák—magyar dunai erőrendszerünk ragyogó példája lesz a KGST-ben egyesült baráti államok összefogásának. Chrenka Antal, elektromérnök CL 3utt%a aédj^if äecôiiĹetéétt A bratislavai Tatra Regena autójavító vállalat čadcal részlegének dolgozói sok szép sikert értek el. Munkájukra ritkán érkezett panasz, de az utóbbi időben, mintha meglazult volna munkafegyelmük. Erre következtethetünk ugyanis azokból a reklamálőlevelekből, melyek egyre gyakrabban érkeznek az üzem címére. Nos, ennek, megakadályozására határozták el a műszaki ellenőrző osztály dolgozói, hogy versenyt indítanak a Tatra védjegy becsületéért. A verseny nagy visszhangra talált az üzemben s a felhívókon kívül még 49 dolgozó kapcsolódott a versenybe. Az eredmény? František Galis, a szerelőrészleg szocialista munkabrigádjának vezetője elmondta, hogy a versenybe lépés óta sokkal felelősségteljesebb munkát végeznek a kollektíva tagjai. A reklamálólevelek száma ls a minimumra csökkent. Galis elvtárs azzal fejezte be tájékoztatóját, hogy a kollektíva havonta kétszer értékeli tagjainak munkáját s minden hibás javításból levonják a tanulságot. Így akarják elérni, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg a már egyszer elkövetett hibák. Aladár OndrejkoviÉ, Bratislava A vágsellyei nitrogéngyár felépítésének második szakaszában a Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzem dolgozói építik fel a karbamid (húgyanyag) reaktort. Képünkön a reaktor alvázának építése. (Z. Vltko felv. — CTK) 19B3. november 22. * (jj SZŐ 5 \