Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-02 / 302. szám, szombat

Vítézsiav Nezval: Manón Lescaut A MATESZ bemutatója a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban „Manón a végzetem, Manón sorsom, létem Manón minden, amit eddig jel sem mértem Manón az első s legutolsó vétkem Manont nem ismerve szeretőn nem éltem Manón méhecske, Manón pillangócska Manón kolostorba dobott nyíló rózsa Manón mindaz, ami nem veszt hímporából Manón az ész, amely ellökött magától Manón játszi gyermek, Manón szőke szépség Manón az első, s legutolsó érzés." A szerelmi líra soha el nem kallódó, fényüket nem vesztő igazgyöngyeit köszönhetjük Vítézsiav Nezval, a nagy cseh költő Manón Lascaut című színművének, amely ide s tova negyed évszázadra tekinlhet vissza. A háború alatt szinte egy egész ifjú nemzedék kívülről tudta művének legszebb részeit. Az elnyomatás évelnek sötétjébe nemcsak a nezvali szó bűvös varázsa, hanem érzeimi telítettsége is pislákoló fénysugárt lopott. Ez a színpadi költemény ugyanis — amely a rokokó korában élt francia író, Abbé Prevost regényének történetét hevíti át új formába — a szerelem kálváriáját és legyőzhetetlenségét énekli meg szárnyaló és sodró ritmusban. Ma sem mond ennél többet, csúcsa és legmélyebb gondolata az egyik legszebb emberi érzés örökkévalóságába vetett meggyőződés, a tiszta, anyagiasságtól mentes szerelem messzehangzó költői igenlése. Manón nem tud meglenni a fényűző kényelem, a gazdagság nélkül, természetes jogát látja abban, hogy szépségével mindezt elővarázsolja. Szereti ugyan Des Grieuxot, de furcsán-szertelenül a szív hűségénél többet nem kíván és íöbbel nem is biztat. Ezt a játszi, de sebet maró felületességet mi nem tudjuk újra és újra menteni és megbocsátani, mint lovagja, öt viszont, aki nem múló szenvedéllyel számtalanszor indul új csatába Manonért — mem tudjuk elítélni, mert benne testet ölt a harcos, végzetes és a halálban végre célt érő szerelem. A MATESZ ennek a színműnek előadásával kemény fába vágta fejszéjét. Most az egyszer elsősorban nem azért, hogy a kötött forma, a szó költői szépsége mindig nagyobb igényeket támaszt a színésszel szemben, mint a próza. Az elsőrendű buktató inkább az volt, hogy egy évszázadokkal ezelőtti korba ágyazott romantikus történetből kellett kihámozni élő magvát, a szerelem szépségének és erejének apoteózisát és olyan nézőnek tolmácsolni az érzelmek hőfokának süllyedése nélkül, aki más korban él s következtetésképpen másképp éli ót az örök érzéseket is. A feladat annál Is nehezebb, mivel a tművészi rangot nélkülöző közvetítés flrhenthetetlenül ellaposítja, közhellyé fokozza le, sőt émelyítően szirupossá „Manón, ah Manón, Manón Arras szépe Meghalni a s.. :pért, meghalni őérte." Thirring Viola és Beke Sándor a Manón Lescaut két főszereplője. (Nagy László felvétele) édesíti a fajsúlyos költői szót. A !eggazdagabb veretű szó is banalitássá törpülhet, ha kontár tolmácsolja. A kockázatos feladattal a színház együttese — ha nem is teljes sikerrel — de meg tudott birkózni. A mércét helyesen magasra emelték s bár ugrás közben megrezdült — nern esett a homokba. Az előadás ugyan nem elégít ki mindenben, vannak gyenge pontjai, helyenként még kísért a műkedvelői igénytelenség és modorosság, de egészét tekintve bátran elkönyvelhető biztató alkotó tettnek. Ez elsősorban a vendégrendező Pavel Rímsky érdeme. Felfogásának költőisége lehetővé teszi számára feltárni előttünk a nezvali mű árnyalatos gazdagságát. Sajátos értelmi vonalvezetéssel hangsúlyozza ki főleg Tiberge alkajában a nemes emberi érzés útjába tornyosuló akadályokat, a vak elfogultságot, az érzéketlen megcsontosodást, amely ugyan jót akar, de törvényszerűen tragédiát idéz elő. Ezen a ponton tágítani tudja a mű gondolati kereteit, közelebb hozza a mához és feldúsítja. Zdenék Pavel könnyed, szép, célszerű és minden vonatkozásban modern színpadán a mű jellegének tökéletesen megfelelő légkört tud teremteni. Rendezésének van ritmusa, de hasznára vált volna a szöveg némi megkurtítása. A színészi játék irányításában is érezhető biztos keze, viszont itt már több kifogásolni valónk akad. Például Duval (Király Dezső) alakjának felfogása vitatható. Duval ugyanis nemcsak nevettető, élvhajhász arisztokrata, hanem veszélyes ellenfél is, párizsi államügyész, aki alantas célját el nem érve — a két szerelmes pusztulását okozza. Az új Idényt — immár a tizenegyediket — megnyitó színműben bemutatkozott a MATESZ főiskolát végzett két új tagja, mégpedig — a főszerepekben. Thirring Violát már megelőzte a híre. Tanárai is dicsérték és a főiskolai előadások során is jó szerepelt. Nos, Manón — alakítása igazolta: valóban rendkívül tehetséges ez a fiatal színésznő. Manonja nemcsak üde és bájos, hanem elsősorban az, aminek lennie kell — fiatal lány, aki szereti az életet, a fényt és a ragyogását, szépségét könnyelműen és körmönfontan, de egyben ártatlan szendeséggel aprópénzzé váltja: „bűnös és szeplőtlen". Versmondása Is nagyon jő, és ha valamit kifogásolunk, akkor csupán azt, hogy helyenként árnyaltabb lehetett volna a hanglejtése. A Des Grieuxot alakító Beke Sándor játéka nyomán hiányérzetünk támadt. Ez a szerep egyelőre még túlhaladta erejét, bár egyes jelenetei vitathatatlanul egészen jól sikerültek. Lovagjából valahogy éppen a lovagi vonás, a minden áldozatra kész férfi vissza nem rettenő elszántsága hiányzik. Mert Des Grieux nem szerelmes kamasz, hanem fiatalsága ellenére érett férfi. Beke nem tud teljesen azonosulni a szereppel, mintha kissé kívülről vizsgálná bíráló szemmel. Helyenként zavart nem eléggé tiszta szövegmondása ís. Mégsem állíthatjuk, hogy csalódást keltett volna. A barátját erőnek erejével a világi örömök útjáról a szerzetesi sorba téríteni törekvő és ennek érdekében minden eszközt felhasználó Tiberge szerepét Lengyel Ferenc játszotta. A szerepfelfogásban itt használt volna a nagyobb mértéktartás (ennek hiányáért alighanem részben a rendező iá okolható). A színpadon látott Tiberge ugyanis szinte a megtestesült rossz, valami sátáni hatalom s a színészi alakítás külsődleges vonásai elmossák ennek a figurának belső összetettségét. Végeredményben Tiberge szereti barátját. Az egyik legkimagaslóbb alakítás Lőrincz Margit komornája, míg az epizódszerepekben főleg Zakál Gyula (Duval szolgája] tűnt ki. A fordítás Monoszlóy M. Dezső munkája. Tegyük hozzá — nagyon jól sikerült tolmácsolás ez, amelyben még a legfigyelmesebb fül is legfeljebb csak apró szépséghibákat fedez fel. A verses részek szinte tökéletesen adják Nezval eredetiének zeneiségét és egyben értelmileg sem lépik át a megengedett határokat. S ez nagy sző. Az utóbbi időben lapjainkban elvétve már elemeztek egy-egy költeményt ls. Ez a fordítás megérdemelné a komoly, részletes értékfelmérést. A Magyar Területi Színház bemutató előadását a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban tartotta meg lelkes, telt ház előtt. Az est bensőséges ünnepi hangulatát emelte az a körülmény, hogy a nézőtérben köszönthettük Vitézslav Nezvalnak, a nagy cseh költőnek özvegyét. GÁLY IVAN \KultuľííliSD!i\ üszi séta (Kv. feiv.) H Magyar kerámiakiállítás nyílott a magyar—angol kulturális egyezmény keretében Londonban. A londoni Royal Festival Hallban Modern Magyar Kerámia címen megrendezeti kiállításon 21 művész alkotásait mutatják be. B Sarah Bernhardt életét megfilmesítik Hollywoodban. A címszerepet Melina Mercouri világhírű művész alakítja. A külső felvételek Párizsban készülnek. SH Az olomouci honismereti intézetben kiállítás nyílott az 1963-as turistaforgalomról. A kiállítás elsősorban hazánk természeti szépségeit és történelmi nevezetességeit mutatja be. H A prágai Városi Népkönyvtár új szolgálatot vezetett be az olvasók részére, amely lehetővé teszi, hogy az olvasók legalább kölcsönzés útján hozzájuthassanak azokhoz a könyvekhez, amelyek az üzeletekben már nem kaphatók. • A világ legrégibb házát a Jordán felső folyásánál a Huli tó partján fedezte lel egy francia archeológus expedíció. A házat 9—11000 évvel ezelőtt, 7—8 méteres átmérőjű köralakban, vastag kövekből építették. Linus Pauling második Nobel-díja A Nobel-díj több mint hatvan esztendős történetében 1963 őszéig csupán egyetlen tudós nevét tartották számon, akit kétszer is kitüntettek ezzel a díjjal. Ez a tudós, mint ismeretes, Madame Curie volt, aki 1903-ban fizikai és 1911-ben kémiai Nobel-díjban részesült. Az idei Nobelbékedíj odaítélésekor újabb kétszeres Nobel-díjasról beszélhetünk. Igaz, Linus Paulingot, a nagy amerikai tudóst 1954-ben tudományos működéséért tüntették ki kémiai Nobel-díjjal, az Idén viszont közéleti tevékenységét, az atomháború veszélye ellen folytatott évtizedes harcát illette a tekintélyes elismerés. Linus Pauling, az Egyesült Államokban Portiand városában született 1901-ben. Kémiai tanulmányait a híres kaliforniai Inštitúte of Technológiu (Műegyetem) végezte. Diplomája megszerzése után ugyancsak Itt működött, mint tanársegéd, 1934-től pedig mint egyetemi tanár Jelenleg is ott tevékenykedik, bár egyes hírek szerint az intézettől megválni készül, hogy több erőt szentelhessen közéleti munkásságának. Tudományos pályafutását kristályszerkezetek röntgenográfiás és gáz halmazállapotú anyagok elektrondiftrakciős vizsgálatával kezdte. 1932 és 1939 között fejtette ki rezonanciaelméletét. Ennek lényegét lehetetlen röviden és közérthetően kifejteni, megértéséhez alapos kémiai és fizikai ismeretek szükségesek. Éppen ezért csak annyit kívánunk megemlíteni, hogy a modern kémia számos jelenségét mindeddig csak a Pauling-féle rezonanciaelmélet segítségével sikerült értelmezni, jóllehet ez az elmélet a valóságos állapotnak csupán csak matematikai megközelítése. Pauling működését sok elismerés, kitüntetés méltányolja. Számos ország tudományos akadémiája választotta tagjai közé, így tiszteletbeli tagja a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának is. Tudományos műveit világosság és közérthetőség jellemzi. Bonyolult nézeteit oly módon tudja kifejteni, hogy olvasóinak mindig megadja azt a megnyugtató érzést: megértették a szóban forgó anyagot. Pauling tudósi lelkiismerete rettenetesnek és a tudós hivatáséval öszszeférhetetlennek találta, hogy a tudomány eredményei a mérhetetlen pusztítás céljait szolgálják. A háború után azt remélte, bekövetkezik a békés együttműködés ragyogó korszaka. 1946-ban már a Tudományos Munkások Világszervezetének alapítói között találjuk. (E szervezet célja: harc a tudomány békés célokra és a népek jólétének emelésére való felhasználásáért és a nemzetközi tudományos együttműködés előmozdítása). Jóllehet Paulingnak semmi része nem volt az atombomba előállításában, az első hidrogénbomba felrobbantásának pillanatától fogva kezdeményezője lett az amerikai tudósok között az atomrobbantás elleni tiltakozásnak. Pedig volt idő, amikor saját hazájában sokan ferde szemmel figyelték békebarát működését. Paulingot azonban ez sem téritette le a választott útról. 1958-ban kiadott tanulmánykötete ezt a címet viselte: „No more war" (Soha többé háborút). A Nobel-békedíj odaítéléséről a norvég parlament öttagú bizottsága dönt. (A három tudományos — fizika, kémia, orvostudomány-biológia — és az irodalmi Nobel-díjakat évente a svéd Akadémia, illetve a svéd Karolínska Inštitút ítéli oda.) A békedíjbizottság döntésével az elmúlt években nem minden esetben lehetett egyetérteni, az idén azonban mindazok, akik Linus Pauling tudományos és közéleti munkásságát ismerik, megelégedéssel vehetik audomásul a bizottság határozatát. Sz. F. Szeíerisz görög költő kapta az irodalmi Nobel-díjat Szeferisz — eredeti nevén Szeferiadész — 1900-ban született Szmirnában. 1918-tól 1924-ig Párizsban tanult, majd 1926-ban görög diplomáciai, szolgálatba lépett. A második világháború alatt a német csapatok elől Afrikába menekült. 1960-ban a cambridgei egyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták. Első verseskötete Fordulópont címmel 1931-ben jelent meg. Költészetét gondolatainak és stílusának egyedülállósága, nyelvészetének szépsége jellemzi. Szeferisz az első görög Nobel-díjas. Az izlés kiművelésének szolgálatában A Városi Képtár körültekintéssel, kitűnően megszervezett távlati programja mindig más és más oldaláról mutatja be képzőművészetünket. Ennek arcélét fontos vonással gazdagítja a november 17-ig tartó, a Gyermekkönyvek illusztrációját majdnem teljességében bemutató kiállítás, amire M. Cunderlík friss fogalmazású falragasza is felhívja közönségünk figyelmét. A hazai képzőművészetben elég mostoha szerep jutott az 50-es évekken túlig a könyvillusztrációnak. Inkább peremjelenség volt a nagyhangú monumentálizáló áramlat sodrában. Később, mikor művelődési forradalmunk sürgette az új és Illusztrált tankönyveket, szóhoz jutott ez a műfaj ls. Hiszen a szocialista köznevelésnek feltétlen szüksége van az ízlés kiművelésére, ami akkor lesz a legeredményesebb, ha már a gyermekkorban kezdődik el. Most meggyőződhetünk a gyermekek igényének, befogadókészségének, szellemi és lelki felkészültségének felismerésével és figyelembevételével alkotott illusztrációk művészi színvonaláról ís. A mintegy 40 szerzőtől származó anyag a Mladá léta kiadványaiból a Városi Képtár gyűjtéséből áll. Az üde, művészi termés első tisztán csendülő akkordja Fullának, a kiváló grafikus rajzoló és színkeverőnek alkotása: a Szlovák Mesék, melyben a műfaj elemeit ízes, ragyogó humorral, dinamikus képzelettel foglalta szívderítő képbe 1953-ban. — Vincent Hložník Élő ABC-je, vonalai ritmusának, színfoltjai viszonyának, érzelmi hatásának révén igazában él. — Ferdinand Hložník olvasókönyvének érzékletes, világos rajzai esztétikai élmények forrásai. M. Zelibská: Tavaszi karneváljának friss festőisége s kedves ötletei magával ragadnak. Zmetáknak, Podjavorinska Balladáihoz készült népi sugallmazású fa- és linóleum metszetei expresszívek. — Klimo Mézeskalácsházikója csupa költészet. — Dúbravec dekoratív Irányzatú népi hagyományra utaló színes fametszetekkel illusztrálta Jánošíkot. Cpin leporeloi átértékelt folklórelemekkel a szlovák falut Idézik. A többi mű az utolsó két három évben keletkezett. Művészeink ifjú gárdájának, közöttük mindenekelőtt a Hložník — tanítványoknak alkotásai képzőművészeti ötletességről, modern, eredeti látásról tanúskodnak. Brunovsky az Andersen mesék kiskorunk óta bennünk továbbzengő világát tökéletes csiszoltságú, sokszor miniatűr hatású, varázslatos színű kőrajzai keltik életre. Az Ibis és Holdban szárnyaló képzelettel röpíti magasra kis olvasóinak fantáziáját is. Lebiš, szintén fölényes rajztudással és kompozíciós biztonsággal vezet el Puskin meséinek birodalmába, a nagy orosz poéta költészetének s a bizánci aranyművesek és ikonfestőknak hatását visszhangozza. Cergerová művészi meglátással formált kékeszöld atmoszférájában a Bűvös kerék forog, megállás nélkül forog. Koőišová leleményes kollázstéchnikával (színes felragasztott papírkivágásokból készült kompozíció) fantáziát ébresztően érezteti a Szivárvány hét színét. A 14 és 16 évesek korosztályának olvasmányai: a Štúr-i lírának válogatásból való tragédiát lehellő egyéni fogalmazású illusztráció Jarmila Pavličkovát dicséri. Bombová sajátos képzőművészeti felfogása, modern jelzések, fények felvillanásában világítja meg Wolker verseit. Žilinčanová a haladó szellemű ausztráliai írónő D. Cusack regényét: Ne adj oda a halálnak! illusztrálja sajátos modorával. Pechr sűrítő, összegező rajzaival az Aszteroidák titkához visz közelebb. Érdekes összehasonlításra adnak lehetőséget az eredeti illusztrációk s a velük együtt kiállított megvalósított meséskönyvek. Csillogó szemű, a mesében hívő gyermekek áhítatos izgalommal veszik kezükbe ezeket a képeskönyveket, gyönyörködve, csodálkozással lapozgatnak bennük, és szívből fakadó nevetésük pozitív kritikájuknak megnyilvánulása. A hazai gyermekirodalom illusztrációjának ezen felül világviszonylatban ís jó híre van. Bárkány Jenőné • Az NDK-ban elkészült egy hatalmas, korszerű nyomdakombinát terve Ghana részére. A nyomdában 32 oldalas újság nyomására alkalmas rotációsgép is lesz. Ghana a nyomda üzembeállítása után nemcsak újságokat és színes fedelű folyóiratokat, hanem szaklapokat, könyveket és tankönyveket is előállíthat. ŰJ SZÖ 8 * 1903. november 2.