Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-17 / 317. szám, vasárnap

Z U L O K. VELŐK AZ UTÓBBI IDÓBEN a pedagógiai tanácsüléseken és a szülői munkaközösség gyűlésein mind gyakrabban foglalkozunk az Iskolai fegyelemnek, valamint a tanulók iskolán kívüli magatartásának problémáival. Felvetődik a kérdés, hogy az ezen a vonalon észlelt hiányosságokat milyen formában távolítsuk el, és a feudális korból fennmaradt testi fenyítés helýett milyen büntetést alkalmazzunk a fegyelmezetlen gyermekekkel szemben. Minden szülőnek meg kell értenie, hogy a nevelés kérdése közös feladat. Közösen vagyunk felelősek a szilárd jellemű, példás magatartású ember kialakításáért. Mindnyájan tudjuk, hogy az iskolai nevelés sikere csak részben függ a nevelőktől. Eredményt csak akkor érhetünk el, ha a tanítók fáradozása a helyes szülői neveléssel párosul. Hangsúlyoznunk kell a „helyes" szót, mert a legtöbb családban nem ezt tapasztaljuk. Ezért nekünk nevelőknek nemcsak a tanulókkal, hanem a szülőkkel ls foglalkoznunk kell. Egyeztetni kell a nevelésre vonatkozó nézeteinket és a szülői munkaközösség gyűlésein, a szülők egyetemein előadás és vita formájában beszélni kell a szülőkkel a nevelés helyes formáiról. Sokszor tapasztaljuk, hogy a szülő nem ismeri kellően saját gyermekét. A gyermek egész másképp viselkedik otthon a családi környezetben, mint az iskolai kollektívában. Amikor a tanító bizalmasan, vagy nyilvánosan beszél eigy-egy tanuló Iskolai helytelen magatartásáról, a szülök több esetben megdöbbenéssel veszik tudomásul gyermekük helytelen magatartását. Mit tesz ilyenkor a szülő? Általában kétféleképpen reagálnak: vagy megsértődnek és nem hiszik el a nevelő állítását, vagy felbőszültén fenyegetőznek: „csak menjek haza, majd megkeserüli az a haszontalan!" Vannak azonban olyan szülők is, akik őszintén feltáriák a tanító előtt a gyermekek nevelésével kapcsolatos nehézségeiket, kiegészítik a tanító megfigyeléseit és gyermekeik rendellenes magatartása alkalmával közösen megbeszélt módszereket alkalmaznak a fegyelmezésre és a büntetésre. Sok szülő csak egyetlen büntetési módot ismer, a testi fenyítést. Sőt a tanítótól ls azt kívánja, hogy veréssel fegyelmezze gyermekét, bár tudja, hogy az íkolából száműztük a testi fenyítést, mint nevelési eszközt. A múltkor egy szülő e következőképpen bízta rá gyermekét a tanítóra: „Magára bízom a fiamat, tessék vele szigorúan bánni, ha kell, tessék jól megverni. Nem fogok panaszra menni, én már úgy sem bírok vele, nekem állandóan visszafelesel, s attól félek, hogy meg is üt. Magával nem meri megtenni azt, amit velem." TÖBB TANULÖVAL azért merülnek fel nehézségek a nevelésben, mert a szülők már az óvodás előtti kortól •kezdve nem alkalmaznak más nevelési módot, mint a verést. Volt olyan tanulónk, akit édesapja minden csekélységért a legdrasztikusabban megvert. A verésnek és a durva kínzásnak különböző nemeit alkalmazta, több esetben ittas állapotban úgy, hogy a gyermekből Idegroncs lett. Természetesen Ilyen gyermekek tartósabb gyógykezelésre szorulnak. Azok a gyermekek, akikkel otthon durván bánnak csökönyösen, dacosak lesznek, saját maguk ls eldurvulnak szüleikkel szemben. Már Makarenko ls azt állította, hogy a büntetésnek nemcsak fizikai, hanem lelki konfliktusokat is ki kell váltania. Ezért a verés helyett alkalmazzunk inkább szóbeli dorgálást és meggyőzéssel próbáljuk megváltoztatni a gyermek helytelen magatartását. Alkalmazzunk olyan büntetést, ami a gyermeknek ugyan fáj, de nem ütközik össze a szocialista humanitás elvével. Ha gyermekünk rendkívüli érdeklődéssel nézi a televízió adásait, szeretne elmenni kirándulásra, moziba, színházba — büntessük azzal, hogy eltiltjuk őt ezektől. Pl.: ma nem nézed meg a televízió délelőtti adását, vagy az esti filmet, mert nem tanultad meg a leckét, édesanyádnak nem fogadtál szót. Itt is mértéket kell azonban tartanunk és meg kell fontolnunk azt. milyen korlátozások ártalmasak és vannak esetleg a syermek egészségére káros befolyással. Sokszor gyermekeinket felesleges luxus cikkekkel halmozzuk el, pl.: karórát, fényképezőgépet, új táskát, új- cipőt vagy ruhát veszünk nekik. Ezeket az ajándékokat szintén érdemelje ki a tanuló, esetleg az ígért fényképezőgépet, órát, hátizsákot, játékot kapja a gyermek jó tanulása, szorgalma jutalmául. A mindennapi gyakorlatban több esetben olyan helyzet adódhat, hogy minden szép szó, meggyőzés ellenére a diák pimasz és kihívó magatartást tanúsít tanítójával, vagy szüleivel szemben. Kijövünk a béketűrésből és elcsattan a „makarenkól pofon". Lelkiismeretünket azzal nyugtatjuk meg, hogy Makarenkó, a nagy pedagógus ls alkalmazta ezt a módszert egyszer a Gorkij-telepen egy 18 éves növendékének fegyelmezésekor. MAKARENKO 1938-ban a pedagógusoknak tartott előadása alkalmával kijelentette, hogy rendkívül megbánta ezt a tettét és nem ajánlja senkinek, hogy utánozzák őt ebben. „A Zadarovval történt eset nekem többe került, mint magának Zadarovnak" mondotta. A Gorkij-telep lakói 1920ban a polgárháború időszakában elárvult, elhagyott, csavargó, bűnöző gyermekek voltak. Makarenko fellngerültségéhez hozzájárultak a kezdeti nehézségek miatti sikertelenségek. Mi ezekről már nem beszélhetünk. A mi nevelési feltételeink már sokkal jobbak, tehát nem időszerű Makarenko tettével védekezni. Vannak azonban könyveiben olyan részek, amelyeket sohasem elég hangsúlyozni. Makarenko a szülőknek írt könyvében figyelmeztette őket, hogy több felelősséget tanúsítsanak gyermekeikkel szemben, alakuljon ki szülők és gyermekek között a nyílt őszinte kapcsolat és óvja szülőket a durva bánásmódtól. Makarenko nézeteinek Ismertetése végett idézem a szülők könyvéből a következő sorokat: „Az egyik szülő így szól szomszédjához: Figyelj Ide Sztefán Petrovics én téged tisztellek, A büntetés szerepe a nevelésben becsüllek, rendes ember vagy, jó munkás — de, ha te még egyszer meg mered ütni a te Mitykádat, jobb ha elköltözöl a városból, mert én téged börtönbe juttatlak." — Majd később:

1 „Micsoda dolog ez, ilyen derék kis srácot verni, az tudod olyan illetlenség, mintha pucéran mennél az utcára..." Azt hiszem elérkezett az Idő, hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk annak, hogy a gyenge nevelők és a maradi szülők a nagy szocialista pedagógus mögé rejtőzzenek. Iskoláinkból, nevelőintézeteinkből ma már teljesen eltűnt a testi fenyítés, s csak elvétve fordul elő, hogy tanítók felingerült állapotban helytelenül testi fenyítéshez folyamodnak. Ez legtöbbször akkor történik meg, amikor a tanító tehetetlenül áll a nyugtalan, sokat mozgó, fecsegő, verekedésre hajló vagy goromba, egyszóval nehezen nevelhető gyermekekkel szemben. A PEDAGÓGUSOK ES A DIÁKOK KÖZÖTT új szocialista viszony alakul ki és a büntetéseknél, fenyítéseknél elsősorban a szocialista humanizmusból fakadó meggyőzést alkalmazzák a tanítók. Azonban sorainkban vannak még nevelők, akik a testi fenyítést csak azért nem alkalmazzák, mert tiltva van. Ezt a kérdést úgy intézik el, hogy a szülőt hívják fel, verje meg ő helyettük a gyermeket. Ez a magatartás, a tanító és a diák közötti nézeltérések ilyen módon történő elintézése sem helyes. Mi pedagógusok lankadatlanul keressük, kutatjuk a szocialista nevelés méltó módszereit. A tantestületekben bátor viták alakulnak kí a maradi nézetekkel kapcsolatban. A BÜNTETÉS HELYETT az iskolában és a szülői házban Is gyakrabban alkalmazzuk a dicsérést, a buzdítást, főleg a gyengébb képességű, változékony magatartású gyermekeknél. Az állandó szidás fásulttá, bizalmatlanná teszi a gyermeket. Már pedig az iskolában legfontosabb a bizalom és a helyes közösségi érzés kialakítása. A kölcsönös bizalom na gyon fontos a családi otthonban ls, mert csak így fejlődhet ki a harmonikus családi élet, ahol a szülők a nevelésben mindenkor egységesen lépnek fel. TELEKY MIKLÓS A Banská Bystrica-i Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Iskola és művelődésügyi osztálya és a martini Szlovák Nemzeti felkelés Színház pályá zatot hirdetett a Szlovák Nemzeti Fel kelés és a munkásosztály harcaihói in o ríló eredeti témájú színdarabok békül désére. A zsűri — az 1963. október 8 . ülésén úgy döntött, hogy a beküldött müvek alacsony színvonala miatt nem ítéli oda a kiírt pályázati díjakat. Elhatározta, hogy 1500 koronával ju talmazza a Tajov jelszóval beküldőd Tisztítótűz című darabot (szerzője Oleg Logvinóv, Bratislava, Holuby u. 2) és 500 koronával jutalmazza a MI mindnyi fan című, azonos jelszóval beküldött pá lyaművet (szerzője Alfonz Böhm, Lipt MikulH). NOVEMBER 17E A NEMZETKÖZI DIÁKNAP 1939. NOVEMBER 11. — Meghalt Ján Opletal, az október 28-i fasisztaellenes tüntetés áldozata. NOVEMBER 15. — A prágai diákság tiltakozó menetben vonult végig Prága ntcáin. Felháborodásukban letépték a villamosokról és hirdetőoszlopokról a német nyelvű plakátokat és felhívásokat. A műszaki főiskola épülete előtt hatszáz tagú rendőrkordon állta útjukat. A tüntetőket gumibotokkal és puskatussal kergették szét. NOVEMBER 16. — A terembe, ahol a diákság vezérel gyűléseztek, a gestapo emberei törtek be. Fegyvereket kerestek! Nyolc diákot és egy professzort letartóztattak. Éjfél után — a diákotthonok csendjét ajtócsapkodás és német nyelvfi parancsok éles hangja törte meg. Az álmukból felriasztott diákokat a gestapo pribékjel nyitott teherantókra rakták és a ruzynéi repülőtérre hurcolták. NOVEMBER 17. — Neurath, a „Cseh- és Morvaország pro tektora" dekrétumban közölte, hogy a diákság ellenállási akciói miatt a protektorátus összes főiskoláit három évre bezárják. Figyelmeztetésképpen a letartóztatott nyolc diákot és professzort agyonlőtték. A többi elfogott diákokat depor tálják. A ruzynéi repülőtér katonai barakjaiban 1850 diákot zsú toltak össze. Nem messze egy golyószóró ugatása hallat szőtt. Ez volt a kezdet! Aztán a húsz éven aluliak hazamé hettek. A többiek hosszú, szomorú csapatja pedig a fény szórós lámpák között dideregve vonszolta magát a vasútál lomás felé. Marhavagonok, majd Drezda—Berlin—Sachscn hausen következett! Vajon mennyien élték át? • 1939. november 17. eseményei' az egész világ diáksága számára szimbólummá vált a fasizmus és mindennemű elnyomatás elleni harcban. 1941-ben Londonban megalakul/ a Nemzetközi Diáktanács és november 17-et Nemzetközi Diáknappá kiáltották ki. A diáktanács 1946-ban átalakult Nemzetközi Diákszövetséggé és székhelyéül Prágát választották. A Szövetség célja: Harc a békéért és a faji megkülönböztetés ellen, harc az imperializmus és a gyarmatosítás ellen, harc az egyenjogúság és Komenský eszméi érti Ezek nemcsak jelszavak! • A hírhedt alabamal Oxford egyetemre tavaly katonai kordonok védelmében tudott csak beiratkozni az amerikai néger diák — James Meredith. És ismeretesek az amerikai világuralom híveinek gyarmatosító törekvései is. • Múltkor a Komenský Egyetem menzáján az ebédre sorakoztunk. Nem mutatkoztunk be egymásnak. Diákok között mellőzni szokták a formalitásokat. Egyet-mást elmondott magáról. Bolíviai, nálunk tanul pedagógiát. Hazájában még a lakosság 70 százaléka írástudatlan. • „Nem kell sajnálni fiataljainkat!" — mondta az egyik beszédében de Gaulle elnök. Ez ugye, kissé szigorúan hangzik. De mit is várhat de Gaulletól a francia fiatalság? Hiszen két héttel ezelőtt, amikor a szűknek bizonyult Sorbonne diákjai a jobb tanulmányi feltételekért tüntettek, de Gaulle rendőrsége gumibotokkal verte szét őket. • A CSKP XII. kongresszusának dokumentumaiból kitűnik, hogy 1961 ben hazánkban 202 ezer főiskolai vég zettségű egyén élt. Ez a szám húsz év alatt a háromszorosára fog nőni Amíg tavaly 117 ezer diák tanult ha zánk főiskoláin, nyolc év múlva — 1970-ben a főiskolások száma meghaladja majd a 224 ezret. • November 17-e nemcsak a múlt ra, a hitleri gonosz időkre emlékeztet, hanem figyelmeztet a ma veszedelmes jelenségeire, a Német Szövetségi Köztársaságban, az USÁ-ban Dél-Afrikában, Spanyolországban és Portugáliában is, amelyek a békét, a szabadságot és az emberek egyen jogúságát fenyegetik. November 17-e Fuöík üzenetének szellemében jött létre, amely a világ dolgozóit inti, hogy legyenek éberek! -ilicsokona1 vitéz mihály: c/l szabadságiul Szép szabadsági Oh sehol sincs E világon oly becses kincs, Mely tenálad nagyobb volna, Vagy tégedet kipótolna. Te könnyíted terheinket; Ha bú rágja szíveinket Biztatsz minket. Az oly madár igen ritka, Melynek kedves a kalitka: Bár arannyal van béjedve, Mégsem telik benne kedve. Bár meg ne kelljen szűkülni, Mégis mindég jo\ készülni Kirepülni. Mit ér, mit ér a rabságban Kínlódni sok gazdaságban? Mit ér minden, ha köteled Békós lábadon viseled? Ha a kínos szolgabot vér, Ügy a pompa, a nemes vér S a rang mit ér? Minden vágy a szabadságra, Kevés a pénzre s országra; Több vágy szabadon pihenni, Mint pénz közt gazdag rab lenni: Kivált egy bölcs elme mindég, Egy poétái tüzesség, Csak ettől ég! Csokonai Vitéz Mihály emiékére K

orának egyik legműveltebb embere, a felvilágosodás legynagyobb magyar költője Debrecenben született, 190 éve. Itt nevelkedett, itt is halt meg, 1805-ben, 32 éves korában. Életének és pályájának első fele egybeesik a felvilágosodás világnézetének kibontakozásával. Bessenyeit folytatva, háladó szellemű, szatirikus élű verseivel küzdött a haladásért. Az egészen fiatalon, alig 17 éves korában írt A bagoly és a köcsög című müvében pl. a nemesség külsőségekben megnyilvánuló hazafiasságát gúnyolja. Hasonlóan csipkelődő élű, szintén a nemességet elítélő a Béka-egérharc című verses elbeszélése. A később írt Álom című műve már a kiforrott materialistát mutatja. Az Álomban kifejezi, hogy nem hisz a túlvilági létben és megnyugvással sugallja: a halál nem egyéb, mint a test beolvadása az örök anyagba. Kortársai közül többen a magyar Rousseaunak nevezték. ö maga ls Rousseau tanítványának tartotta magát. A felvilágosodás nagyjaihoz hasonlóan az értelem diadalát hirdetve műveiben következetesen elítéli a babonákat, kipellengérezi a vallásos vakbuzgóságot, rokonszenvvel szól a jobbágyok sorsáról. írásai minden tekintetben olyan embert mutatnak, aki helyeselte és természetesnek tartotta a polgári haladás eszméit. A magyar jakobinusok polgári for radalmat akartak, de hiányzott az erős magyar polgárság. Csokonai a haladó polgári eszmék költőjeként Indult, de — ugyancsak a polgárság hiánya miatt — művészete nem lalájt társadalmi alapot, öt is — mint a haladás mozgalmát — a feudális reakció gátolta,- és ..törte meg. írásaival közvetlenül küzdött a Jobb életért, hitet tett a dolgozó nép mellett, harcosan szembefordult az elnyomó feudális és egyházi hatalommal. Híres komikus eposzában: a Dorotytyában is kora társadalmát bírálja, és a nemességet teszi nevetségessé. Felvilágosult líráját a költői formában világnézeti körképet adó A lélek halhatatlansága című utolsó művével zárta. Versein kívül színművei is jelentősek (a Méla Tempefői stb.J. A XVIII. század legkiválóbb magyar költője Petőfi és Ady kedvence, a feudális elnyomás szűk korlátai között a lehetőségekhez mérten minden erejét a haladás, egyben a magyar Irodalom, a nép szellemi felemelkedése és ä nemzet kultúrája ügyének szolgálatába állította. Szerelmi költészetében is (Lilladalok), a felvilágosult ember szemlélete és új életérzése szólal meg, színes, igen gazdag nyelven. Csokonai elfordult a feudális irodalom hazug népieskedésétől és arra törekedett, hogy költészete minél jobban a nép nyelvének és szemléletének az elemeivel gazdagodjék. Versel mind formában, mind tartalomban a népköltészet természetes szépségének és közvetlenségének a kifejezői. A nyugtalan, szabad, csapongó természetű, haladó gondolkodású, felvilágosult Csokonai Vitéz Milhály már diákkorában összeütközésbe került a debreceni kollégium merev, vaskalapos rendjével és tanáraival. Az iskolából történt klzáratása után Sárospatakon tanult, majd Pozsonyban a Diétái Magyar Múzsa címen verses újságot Indított. Innen Komáromba került. Vajda Júlia (Lilla) iránt érzett sikertelen szerelme azonban Komáromból ls tovább űzte. Sok kóborlás után került vissza szülőföldjére, ahol haláláig szegényen, elhagyatatottan élt. Annak ellenére, hogy viszonylag igen fiatalon meghalt, óriási fejlődésen esett át. Megtanult olaszul, latinul, görögül, franciául és németül. Sokat irt, sokat tanított, fordítotj, ős zenével is foglalkozott. Dalokat kom-! ponált és szöveget írt meglevő dal-, lamokra. Ebben ls követte mesterét és példaképét: Rousseaut. A magyaros verselésnek ő az első tudós művelője, kutatója, és szakértője. N

agy művet teremtett. Szomorú, hogy korszakos jelentőségű, könnyed, játékos, vidám és forradalmi költészete mögött beteg, meggyötört, otthontalan és igen rövid élet áll. Balázs Béla EGY LÉPESSEL ELŐBBRE Hosszú előkészítés után november 9-én Losoncon is megalakult — a Járási Művelődési Otthon mellett — az „állandó színpad". Az ünnepségen a tagként nyilvántartott színjátszó együttesek vezetőin kívül részt vettek a járás illetékes szervei, a művelődési intézmények kerületi, központi képviseletei, valamint több mint 100 meghívott vendég. Az állandó színpadnak jelenleg öt tagja van, mégpedig a Timrava és Polana nemzeti vállalatnak, a CSEMADOK losonci helyi szervezetének, a kékkői szénbányáknak, a kálnói magnezit-üzemnek, valamint a Kokava nad Rimavicou művelődési otthonnak színjátszó együttesei. Az állandó színpad alapszabályzata kimondja, hogy a tagoknak évente legkevesebb 2-2 darabot kell bemutatniuk. Az ünnepélyes gyűlés után este került sor az állandó színpad első bemutató előadására. Peter Karvaš álálamdíjas író „Jazva" című darabját mutatta be nagy sikerrel a Timrava színjátszó együttese. Az állandó színpad szervezettebbé teszi a színjátszó mozgalmat, megteremti az állandó tervszerű munkát. Ha az alakuló gyűlésen megjelentek megtartják ígéretüket, akkor valóban elmondhatjuk, hogy egy lépéssel előbbre vittük, s tervszerűbbé tesszük a népnevelés egyik leghatékonyabb formáját, a műkedvelő színjátszást. Csák István, Losonc Fiatal emberek, akik együtt tanulnaka November 17 Egyetemen, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola gépipari jakultásának új épülete előtt. (V. Pfibyl — CTK felv.) 1983. november 17. * (Jj SZÓ 5