Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-13 / 283. szám, vasárnap

KILÓG A L O L A B Az OJ SZÓ számára írta: F. Szejful-Muljukov K öztudomású, hogy a leghangza­tosabb hurráforradalml frázi­soknak ls előbb-utóbb kl kell állniuk a gyakorlati próbát. Éppen elég példa van arra, hogy baloldali frázisok mö­gé büvő politikusok és pártok a tör­ténelmi fordulópontokon leleplezik ál­forradalmlságukat és tehetetlenségü­ket. Most például mindenki Ismeri a magát az „Arab Megújhodás Szocia­lista Pártjának" nevező Baath-párt Iga­zi arcát. Volt idő, amikor a baathls­ták (Irakban éppen úgy, mint Szíriá­ban] népszerűségre törekedve a nagy­tömegek körében, örömest szövetkez­tek a demokratákkal és ostorozták az imperializmust és a gyarmati rend­szert. Amikor az arab világban éleseb­bé vált az antilmperlalista küzdelem és az osztályharc, egyre jobban ki­domborodott a Baath-párt reakciós jellege. Februárban az egész világ megfüd­ta az igazságot a baathistákról, akik Bagdadban magukhoz ragadva a ha­talmat, kegyetlenül leszámoltak az Iraki nép legjobb fialnak ezreivel — a kommunistákkal, a demokratákkal, a hazafiakkal. " Baáth-párt vezéreinek hangzatos nyilatkozatai a szabadság, az egység és a szocializmus észmél Iránti „hűségükről" pusztába kiáltott szavak voltak. Egyre mezítelenebbül álltak a világ közvéleménye előtt, mint a demokratikus és a nemzeti felszaba­dító mozgalom ellenségei. Az Iraki kurdok ellen indított irtóhadjárat a baathisták „forradalmiságának" utol­só látszatát is megcáfolta. A Szovjetunió és számos szocialis­ta ország határozottan elítélte a baathisták állatias gaztetteit, mele­gen támogatta az Iraki hazafiak—ara­bok és kurdok — Igazságos harcát. Az iraki véres eseményeket lak­muszpapírhoz hasonlíthatjuk, mely csalhatatlanul megállapítja, ki cselek­szik az Internacionalizmus és a prole­tár szolidaritás szellemében, és kl az, aki hazárdjátékot űz ezzel, a dolgozók számára szent két fogalommal. Vilá­gosan meg kell mondanunk, hogy a kí­nai vezetők viszonya a Tigris partjain lejátszódó jelenlegi eseményekhez, megmutatta álmarxlsta szempontjaik tarthatatlanságát. Halljuk, mit mondott Moshiban, az afroázsiai szolidaritási értekezleten L! Nin-ji, a kínai küldött. „Független­ségünk és szuverenitásunk védelmé­ben csak szolidaritásunkban él har­cunkban reménykedhetünk... Bármi­lyen megaláztatás érjen minkén az Imperialisták és a reakciósok részéről, bármilyen akadályokba ütközzünk, mindenkor az elnyomott ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek mellett vol­tunk és leszünk a .Ovőben is." Nem véletlenül említjük ezt az es­küként hangzó kijelentést. Most, ami­kor a Baath- párti reakciósok és Impe­rialista védnökeik erőszakosan ural­muk alá hajtják az iraki népet, Pe­kingben síri csend van. Mitha a szél fújta volna le á kínai lapok hasábjai­ról a kurdok és más iraki hazafiak küzdelmét, egy szóval sem említik. Amikor a kommunistákat és a világ dolgozóit szerfölött aggasztja az Iraki nép sorsa, a kínai vezetők egy szóval sem Ítélték el a bagdadi kormányt. Kérdjük, hová lett a kínai vezetők „szolidaritása" az elnyomott afrikai és ázsiai népekkel, hová tűnt „nagy hű­sépük" a nemzeti felszabadító mozga­lomhoz? TVfemrégen kiderült, hogy a kínai 1, 1 vezetőknek „különvéleményük" van arról, ami most Irakban történik. Az Al-Ahbar című belrutl lap néhány nappal ezelőtt iraki kommunisták le­velét közölte amelyben ezt olvashat­tuk: „Ok (azaz a kínai vezetők) helye­selték és „forradalomnak" nevezték a puccsot." Talán az ilyen viselkedés összhang­ban van a marxizmus-leninizmussal? Talán ez valamilyen segítséget jelent, népünk és pártunk küzdelmében? A külföldi sajtó nemrégen közölte, hogy baathlsta propagandisták, — a bagdadi rádió és televízió. munkatár­sainak küldöttsége látogat a közeljö­vőben Pekingbe. Szóval, azok mennek a kínai fővárosba, akik minden nap és minden ópában antikommunista propagandát folytatnak, az Iraki ha­zafiak elleni véres megtorlásokra uszí­tanak. Számos arab újságban olyan hírek Jelentek meg, hogy a kínai kormány úgy nyilatkozott volna: kész széles körű támogatást nyújtani a bagdadi kormányköröknek. A Roz el-Juszef című jól értesült kairól hetilap sze­rint a kínai ezetők hitelt és csekély kamattal hosszú lejáratú kölcsönt, to­vábbá katonai segítsége' ajánlottak fel az Iraki baathlstáknak. N em zörög a haraszt, ha nem fúj­ja a szél. Az Iraki vezetők, akik saját szavaik szerint céljaik elérése érdekében „akár az ördöggel is haj­landók együttműködni", kapva kapnak a segítségen, bárhonnan ls jön. Termé­szetesen, Pekingnek tudnia kell arról, hogy a Nyugat ontotta a fegyverszál­lítmányokat a Tigris partjaira. Az Ira­ki Kurdlsztán hegyeiben Hawker— Hunter minlájú angol lökhajtásos bombázók szórják a halált, Saracen mintájú angol tankok teszik a föld­del egyenlővé a kurd falvakat, a CENTO fegyverraktáraiból kapott na­palmbombákkal perzselik fel a baat­histák a sokat szenvedett kurd föld lakótelepeit. Tisztábban vannak-e a pekingi felelős személyiségek, milyen társasággal szűrik össze a levet? A Közel- és Közép-Kelet országai­nak reakciós körei a legkomolyabb nemzetközi kérdésekben már most a maguk javára akarják kihasználni a kínai vezetők kalandorpolitikáját. A baathisták a kínai propaganda szovjetellenes uszítását elsősorban az iraki komunlsták és demokraták ellen használják fel. A bagdadi rádió a kí­nai vezetők szovjetellenes rágalmait szajkózza, hogy aláássa az Iraki nép rokonszenvét és bizalmát a szovjetor­szág Iránt, amely legfőbb Internacio­nalista kötelességének tartja az el­nyomott népek érdekeinek védelmezé­sét. Ezek után Peking még azzal me­részeli vádolni az SZKP-t és más test­vérpártokat, hogy „fölényes vagy meg­vető magatartást tanúsítanak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népekkel szemben", és még azt hangoztatja, hogy csak a kínai vezetők „hívei" a nemzeti felszabadító mozgalomnak! \ valóság láttán egy cseppet sem helytállók Peking „szuperforra­dalml" frázisai. A pekingi bölcsek ked­velt mondása, hogy „amikor elszivá­rog a víz, me2teienhé válnak a kövek". A víz helyén üledék marad. Ez az üledék a kínai vezetők hazudozása és népámító szólamai arról, hogy a „szabadság és a demokrácia" ügyéért kardoskodnak. Az iraki események és Peking állásfoglalása világos bizonyí­ték. (Novosztyi) A családi otthon szerepe UJ ELET A ROMOKON Középtermetű, szikár ember Be­lanszktj lózsef, az alsószemerédl szö­vetkezet elnöke. Haját ezüstössé vál­toztatták az évek, s noha a hatodik Iksz felé közeledik, a fiatalokkal még mindig felveszi a versenyt a munká­ban. Mielőtt személyesen találkoztam volna vele, csak ennyit mondottak róla a táráson, hogy a közeit Tompa községből származik, azért szemelték kl elnöknek, hogy a jalu népének bevonásával helyes kerékvágásba te­relte a szövetkezet gazdálkodását. Nagyon kurta felvilágosítás. A tö­mör jellemzésből azonban annyit már sejtettem, senki sem irigyelheti józsi bácsi „kihelyezését". Hiszen egy süly­lyedőfélben levő hajó kormányzásá­nak ezernyi gondját vállalta magára idős napjaira. Elődei szegényes örökségén kezd­te meg, könnyűnek nem nevezhető munkáját. A régi vezetőség liberális magatartása a tönk szélére juttatta a szövetkezetet. Egyesek a közös va­gyon kezelését összetévesztették a a magántulaldonnal. Olykor több idő jutott a poharazgatásra, mint a mun­kák megszervezésére. A szövetkezet évek óta mérleghiánnyal zárta gaz­dálkodását. A tavasz első napjaiban — amikor a kihelyezet elnök elfoglalta új mun­katerületét — elsősorban a régi se­beket kellett behegesztenie. A kor­szerű agrotechnikai és üzemszervezést elveken kívül ehhez más Ismeretekre is szüksége volt. A termelőmunka lázában mélyre­hatóan tanulmányozta a falut, a szö­vetkezetesek életét. Mire a kedvező 423 ezer liter tej terven felül A bardejovl járás több mlrft 30 szövet­kezete már teljesítette az évi tejfelvásár­lási tervet. Dubinné, Duplín, l.ascov, Niž­né Raslavice és Vyšný Kručov községek­ben pedig már öt-ötezer liter tejet érté­kesítettek terven felül. Az akciótervek teljesítésének értékelé­sekor — a tokozott tejtermelés alapján — a Járás szövetkezetel felajánlást tettek 423 ezer liter te] terven felült eladásá­ra. A dublnnéi 35 ezer, a dupllnl 25, a du­kovcel 20, a bogllarkai 15 ezer liter tejet ad el — az év végéig — terven felül. i-k— időjárás és a napfény hatására kiso­rolt az elvetett mag, mindent tudott az emberekről. Hogyan élnek, mit sze­retnek, mit gyűlölnek és ml iránt közömbösek. — Csak ez a hegy ne lenne — mu­tatott a falu felett kiugró domboldal­'•a, melynek lankáin a vastag bőrű fanyar otelló fürtjeit érlelte a nap­sugár. Belanszký József nem a szőlő ter­melése, hanem a levének mértéktelen fogyasztása ellen emelte tel szavát. Az ittasság minden esztendőben ko­moly károkat okozott, eltompította az emberek helyes ítélőképességét. Az új vezetőség a falu és a közös gazdál­kodás fejlesztése érdekében komoly Intézkedéseket foganatosított. Akit ittas állapotban ér-baleset, saját ma­ga téríti meg a kezelési díjat, táp­pénzre nem jogosult a szövetkezettől. Ilyen és hasonló rendszabályok életbe léptetése sokat rontott az el­nök népszerűségén, ám csak bizonyos ideig, mert hovatovább mindenki be­látta, Igaza van lózst bácsinak. Per­sze az Ivásban most sem történt lé­tyeges változás, szívesen elfogyaszt­Iák a hegy levét a szövetkezetesek, de .,. Munka közben már nem isznak és Imitt-amott fordul csak elő, hogy valaki kíséret nélkül nehezen talál haza. A szövetkezetesek nagy életta­pasztalattal rendelkező új elnöküket bátor magatartásért és kiállásáért csakhamar megszerették, szerénysé­géért tisztelik. Ha bármelyik terme­lési szakaszon fennakadás történt, a meggyőző szó erejével hatott társai­ra. Pillanatnyi felhevülése során so­ha sem mondott ítéletet, mert rend­kívül bízott a szövetkezetesek alkotó­erejében. Hathónapos működése új, egészsé­ges légkört teremtett a faluban. Kü­lönösebb fennakadás nélkül sikere­sen befejezték a gabonabetakarítást. Igaz, hogy az erőfeszítések nem hoz­ták meg a kívánt sikereket, csupán 11 mázsát takarítottak be búzából hektáronként. Egy évvel ezelőtt rossz talajmunkát végeztek a földeken, kér sőn került földbe a mag. Persze a szigorú tél nem vette tekintetbe a helytelen munkaszervezést és a trak­torosok mulasztásait, pardon nélkül megvámolta a termést. A tavalyi állapotokról ma már alig beszélnek a falubart. Az idei esztendő sokkal szebb távlatokkal kecsegtet. A szövetkezet fennállása óta még egy ízben sem fordult elő, hogy naponta 250 liter tejet értékesítettek volna a piacon. Ma a tejhozam 6—7 liter kö­rül mozog. Évi felvásárlási tervét jó­val túlteltesítl a szövetkezét. Az anyagt érdekeltség színvonala vajmi keveset változott. Ennek elle­nére nagyon megjavult a munkafe­gyelem. Az elnök minduntalan csak azt magyarázza a tagságnak, termelés nélkül nem emelhetik a munkaegy­ségek értékét. Csak jól előkészített, szilárd alapra építhetik fel a jöve­delmező gazdálkodást. Nagy most á sürgés forgás a földe­ken, ntnes kimaradás a munkából. Az állatállomány átteleltetésének biz­tosítására csupán tejes-viaszos érésű kukorlcábOl több >nint 15 vagon siló­takarmányt készítettek. Szálastakar mányból pedig annyi termett, hogy bőven fedezhetik az egész évi szük­ségletet. A traktorosok fáradságot nem Is­merve szorgalmasan készítik elő a talajt, a lánctalpas traktor már a mélyszántás elvégzését sietteti. Az eddig sokat szidott szövetke­zeti tagság megemberelte magát. Vég­re megtalálták azt az embert, akiben megbíznak. Az új elnök azonban minden eddig elért eredményt a tag­ságnak tulajdonít. Valami Igazság van a dologban, de a tó előrelátó ve­zető kezemunkáját, gondoskodását szintén jelentősnek kell tekintenünk. Szombatit Ambrus AZ ÖRÖMTELI, meghitt, családi ott­hon utáni vágy az élet mindenna­pi örömeinek, bánatainak a legköze­lebbi hozzátartozókkal való megosztá­sa, a gyermek és a szülő kölcsönös szeretete, általános emberi érzések. Családunkban találjuk meg egyenes folytatásunkat, benne találluk meg a jövőt. Hogy milyen lesz a lövő nem­zedék, hogy kikké fejlődnek utódaink, az nagyban a családi otthontól függ. Az okosan felépített, szeretettől te­lített családi otthon melegének su­gara ott ragyog a patyolatban nyug­vó, álomországban járó kisgyermek arcán, ott fénylik a felnőtt minden szellemi és fizikai munkájának ter­mékén. A zilált, feldúlt, fagyos csalá­di otthon sötét árnyéka ránehezedik a munkakedvre, keserűséggel, fanyar­sággal tölti el a szíveket, s ott re­zeg a lehajtott fejű, bánatos gyer­mek szempilláin. De legyen a'családi otthon derűs, vagy szomorúsággal teli, örökké meg­maradó élmény az ember száméra. A benne eltöltött évek emléke végig­kísér bennünket egész életünkön. Szocialista társadalomban élünk, a mi társadalmunk új Irányt szabott a házasságnak, lehetővé tette az embe­rek számára az igazi szerelmen ala­puló házasságot. A fiatalok e fontos lépésükkel nem követnek gazdasági érdekeket. Ha megfontoltan, szivük sugallatát követve házasodnak, bol­dog otthonuk megteremése előtt nem állhat legyőzhetetlen akadály. Min­denki számára adva van a munkale­hetőség és a dolgozó férfiak és nők csekély kivétellel meg is szerzik a tisztességes megélhetéshez szükséges javakat. Mindez elősegíti a boldog családi otthon megteremtését, de azt igazán csak az együttélők megfon­toltan szervezett kitartó munkája, a kölcsönös megértés és megbecsülés biztosíthatja. A család alapja a férfi és a nő szö­vetsége. Ennek a szövetségnek a tisz­tasága, szilárdsága a család fejlődé­sének, jövőjének biztosítéka. A szü­lők közti teljes Összhang adja meg a család nyugalmát, amely elkerülhetet­lenül szükséges az eredményes neve­léshez. Ennek az összhangnak a hiá­nya romboló hatású a család többi tagja, főképp a gyermekek lelkivi­lágára. Élettani és lélektani szükségesség, hogy a gyermek védelemben, szeretet­ben, gondoskodásban megkapja ott­honról az útravalót, ami erőt ad ne­ki az élet megpróbáltatásaival szem­ben, ami lehetővé teszi számára, hogy boldog legyen. A szülők gondja, sőt felelőssége, hogy a családi fészek me­legéből egyformán részesüljön a csa­lád minden tagja. A SZÜLÖK hajlamosak arra, hogy a legidősebb gyermeket túl korán felnőttnek tekintsék, felnőttes gon­dolkodást, koraérettséget követelnek tőle. S a gyerek bár alig Idősebb 8—10 évnél,, nem hall mást,'minthogy: ne vitatkozz a kisebbel, te vagy a nagyobb, add oda neki stb. Nem egyedülálló eset az sem, hogy a,ki­sebb vétkéért a nagyobb arcán csat­tan a pofon. A kicsit dédelgetik, ugyanakkor a nagypbbtól szigorú rendet, fegyelmet követelnek. S ez nemcsak súlyos, érzelmi sérelmet okozhat az Idősebb gyermeknél, ha­nem erkölcsi rendellenességhez ve­zet mindkettőnél. Más szempontból is figyelembe kell vennünk az Idősebb testvér szere­pét a családban. A szülők Igen gyak­ran a nagyobb gyermekekre bízzák a kisebbeket, távollétükben ők a szü­lők helyettesei. Ez növeli tekintélyü­ket a kisebbek előtt, példájukat kö­vetik," parancsaikat megfogadják. Er­re azonban fel kell készíteni az Idő­sebb gyermeket, meg kell magyaráz­ni neki, hogy a szülők távollétében ő felelős a kisebbekért, nehogy kü­lönféle csínyeket, vagy játékokat agyaljon kl — amikor egyedül ma­radnak — amelyek veszélyeztethet­nék a kisebbek testi épségét, vagy jellemük fejlődését. Az az idősebb testvér pedig, aki A Hamvasztás Barátainak Egyesülete h számot. Egyedül Myiigat-Szlovákiában m a -Bratlslavában épülő krematórium mik túl, • brnól országúttól jobbra, kb. 12 be azánkban már elérte a félmilliós taglét­ár több mint 5000 tagot számlál. A képen ettje látható. A krematóriumot Lamačon ktár területen ápítlk. —gk— már pénzt keres, egyenesen felnőtt­nek érzi magát, logosultnak arra, hogy a kisebbeket — akár veréssel is — kordában tartsa. Bizony a szü­lők is határozatlanabbak az Ilyen ke­reső gyermekkel és lemondanak Irá­nyításáról. Csakhogy vezetésre ebben a korban is szükség van, mert a nagy lány, vagy fiú példája rossz ls lehet, rombolólag hathat a kisebbekre. Természetesen nemcsak a családta­gok befolyésol|ák a gyermekek hibáit és erényeit. Nem közömbös az sem, hogy milyen a szülők baráti köre, kikkel vannak meghitt viszonyban, hogy a család barátai mennyire váll­hatnak gyermekeink eszményképévé, A felnőttek társasága Igen előnyös lehet a gyermek számára, ám fölöt­te helytelen az a gyakorlat, amikor a gyermek állandóan a nagyok kö­zött ül, ha vendég érkez'k. A szívesen látott kedves vendég baráti látogatására folyó előkészüle­tekbe korénak megfelelően a gyer­meket is kapcsoljuk be és rövidebb­hosszabb időre vonjuk be őt Is a társalgásba. Ezzel formálódik egyéni­sége, gondolkodásmód|a, csiszolódik modora, és ml több, megismeri a költ csönös szereteten, megbecsülésen ala­puló barátság értékét. Egy percre se feledkezzünk meg azonban arról, hogy a társaságban is tiszteletreméltóak maradiunk. A vi­dámság üdít, a sikamlós tréfa rom­bol, a komoly beszélgetés termékeny, a pletyka, a megszóiás mérgez. Az érdekbarátság, a színlelt érzelem ha­zuggá, képmutatóvá neveli a gyerme­ket, a szeretetből fakadó kapcsolat viszont nemes érzéseket ébreszt ben­ne. Az Ilyen példán nevelt fiatal Igé­nyes lesz saját baráti körével szem­ben Is. NEM SZÁNDÉKOZUNK itt azzal foglalkozni, hogy mit ]elent a gyer­mek életében a szülők válása, Illet­ve a rendezetlen családi körülmé­nyek. Jogosnak vél|ük azonban fel­tenni a kérdést. Otthon-e az otthon? Sajnos még akkor sem minden eset­ben az, ha a szülők |ól megértik egymást, és a boldog családi élet pnyagi feltételei sem hiányoznak. Hiába a szépen berendezett kétszo­bás lakás, televízió, a sok (áték, ha a gyermek nem élvezheti. A szülőtt­féltik a iakást és ezzel az utcára kárhoztatják gyermelíuk'et. Néha a késő esti órákig, mert a harácsolás® láza égeti- őket és nem elég a két fizetés, még különmunkákat is vállal­nak. Este azután a csavargástól fá­radt gyermeket, a kimerüit, Ideges szülők mielőbb megetetik, ágyba dug­ják, és azt hiszik, mindent megadtak néki. Igen, megadtak mindent, csak egyet nem, a szülők és a gyermek közötti meghitt percek emlékét, en­nek hiányát pedig egy életen át érez­ni fog]a. A családi otthon feladata, hogy biz­tosítsa a gyermekek számára a testi szükségleteket, megaiajxizza a szilárd jellemet, megadja a gyermeknek a mély erkölcsi alapot. Ezenkívül az otthonnak biztosítania kell a gyer­mek szellemi fejlődéséhez szükséges feltételeket is. S ezenfelül még vala­mit, amit kizárólag csak a kiegyensú­lyozott családi otthon nyújthat a gyermeknek, ez pedig az érzelmi gaz­dagság. Minden költséges tátéknál, drága ruhánál, díszesebb ajándéknál töb­bet jelent, mélyebb emléket hagy a gyermekben az esténkénti meghitt félóra, amikor anyu vagy apu — a legszerencséssebb megoldás, ha mind­kettő — čsak a gyerekekkel fflglal­kozik. Türelemmel meghallgatják őket, beszélgetnek velük, válaszolnak kérdéseikre, esetleg közös szórako­zással töltik az estét. Ne sajnál|uk az időt erre, nem veszett kárba. A gyermek felnőtt korában is erőt merít majd e meghitt percek emlé­kéből. AZ ELMONDOTTAK alapján befeje­zésül még annyit szeretnénk leszö­gezni, hogy a gyermek fejődésében a legmaradandóbb a családi otthon befolyása, de hogy e befolyás jó irá­nyú legyen, ahhoz feltétlenül szüksé­ges, hogy a szülők között teljes össz­hang érvényesül|«n. A szülők között felmerülő problémákat minden eset­ben a gyermek bevonása nélkül kell megoldani. S egy percre sem szabad szem elől téveszteni, hogv a szülők magatartása, életmódja mindenkor olyan legyen, hogy a gyermek példa­képül tekinthessen rájuk, Makarenko, a kiváló pedagógus er­ről tgy nyilatkozott: ,.A boldog szü­lőknek vannak a legjobb gyermekeik. Mindamellett ezt a boldogságot nem okvetlen az összkomfortos lakás je­lenti. Korántsem... Ezért engedjék meg, hogy kimondjam: ha |ó gyerme­keket akarnak maguknak, elsősorban önök legyenek boldogok." _ BAUER KAROLY 1983. október 13. * ÜJ SZÔ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom