Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-08 / 278. szám, kedd

í Malínovszkij marsall Lengyelországba látogat Moszkva (CTK) — A legközelebbi toapokban Malínovszkij marsiall, nem­zetvédelmi miniszter, az SZKP KB tagja vezetésével szovjet katonai kül­döttség utazik baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba. A küldöttség tagjai részt vesznek B lengyel néphadsereg megalakulásá­nak 20. évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepségeken, ellátogatnak több lengyel katonai alakulathoz és tájékozódnak a szocializmus építésé­ben elért eredményekről. A látogatás minden bizonnyal je­lentősen járul hozzá a két szövetsé­ges hadsereg, valamint a lengyel és a szovjet nép barátságának további megszilárdításához. A következő választásokon is vereséget szenved a reakció BRIDLEY BENN A BRIT GUAYANA-I HELYZETRŐL Georgetown (ČTK) — Bridley Benn, a Brit Guayana-i miniszterelnök he­lyettese e napokban nyilvános gyű­lésen bírálta az USA kormányát, mert nem hajlandó Brit Gyauana pénzügyi támogatására. Kennedy, az USA elnö­ke ezt a pénzügyi támogatást azért ellenzi, mert Brit Guayana kormánya nem hajlandó külföldi tőkéseknek ki­szolgáltatni az ország természeti kin­cseit és az USA-nak sem engedi meg, hogy beavatkozzék Brit Guayana bel­ügyeibe. Bridley Benn a belpolitikai helyze­tet elemezve rámutatott arra a fe­szültségre és nehézségekre, amelyeket a reakciós elenzéki erők vezetői kü­lönféle mesterkedésekkel okoznak. Kijelentette, hogy az ellenzék minden mesterkedése ellenére sem győzhet a választásokban. Felszólította a nagy­gyűlés résztvevőit, támogassák párt­ját a nép érdekelt szolgáló politiká­jában. HÉT NAPIG tartó látogatás után a csehszlovák egészségügyi küldöttség dr. josef Plojhar egészségügyi minisz­ter vezetésével vasárnap, október 6-án Belgrádból visszaérkezett Prá­gába. A látogatás célja a csehszlovák —jugoszláv egészségügyi együttműkö­désről szóló egyezmény megkötése volt. (CTK) A REUTER hírügynökség közlése szerint az egyesült kongói katonaság az ENSZ-egységekkel együtt táma­dást intézett a Luapula folyó egyik szigete ellen, amelyet eddig a volt katangai csendőrség osztagai tartot­tak megszállva. Az ENSZ-egységek el­foglalták a szigetet. (CTK) ADOULA kongói miniszterelnök New Yorkba repült, hogy az ENSZ­egységek kongói tartózkodásának meghosszabbítását kérelmezze. Adoula hangsúlyozta, hogy az ENSZ-katona­ság jelenléte fokozza az ország biz­tonságát. (CTK) ÉSZAK-NYUGAT Mauretániában Fort Gouraud város helyőrsége fellá­zadt a kormány ellen. Marokkői hír­ügynökség szerint mintegy 20 felfegy­verzett katona Marokkóba szökött. (CTK) BAYAR VOLT TÖRÖK elnököt, akit 1961-ben halálra ítéltek, de tekintet­tel magas korára büntetését életfogy­tiglani börtönre változtatták, hétha­vi gyógykezelés után egy ankarai kórházból vlszaszállították a bör­tönbe. (CTK) TITO ELNÖK tiszteletére, aki pén­tektől kezdve 12 napos hivatalos lá­togatását tölti Mexikóban, Adolfo Lo­pez Mateos szombaton este az elnö­ki palotában fogadást rendezett. (CTK) A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁG külügyminisztériumának dolgozója a vietnami hírügynökség tudósítójával folytatott beszélgetésé­ben kijelentette, hogy a diemlsta „megfigyelők" jelenléte az ENSZ-köz­gyűlésnek a buddhisták üldöztetésé­ről szóló vitájánál törvénytelen, mert a Ngo Dinh Dlem kormányának kép­viselője nem képviselheti a dél-viet­nami népet. (CTK) VASÁRNAP, október 6-án Saigonba érkezett az amerikai parlament tá­vol-keleti ügyekkel foglalkozó albi­zottságának küldöttsége, hogy „ki­vizsgálja a délkelet-ázsiai országok­ban a gazdasági és a katonai viszo­nyokat". (CTK) A LAOSZ HANGIA rádióállomás hírei szerint Szuíanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front elnöke és a laoszi kor­mány alelnöke szeptember 23-án levelet intézett a laoszi ügyekkel foglalkozó genfi konferencia elnökeihez, amelyben figyelmezteti őket, hogy Laoszban erő­sen fokozódik az USA aknamunkája. • w IXmiimrmuiMMU Teljes kapacitással termel egyik legutóbbi magyarországi ipari létesít­mény, az oroszlányi hőerőmű. Semmi sem bonthatja meg az NDK és a Szovjetunió szoros barátságát Ünnepség az NDK államünnepe alkalmából Berlin (CTK) — A Német Demok­ratikus Köztársaság megalakulásá­nak 14. évfordulója alkalmából vasár­nap, október 6-án a berlini Opera­házban Németország Szocialista Egységpártja, az NDK Államtanácsa és a Német Demokratikus Nemzeti Arcvonalának nemzeti tanácsa ün­nepséget rendezett. Az elnöki asztalnál Walter Ul­bricht, az NSZEP Központi Bizottsá­gónak első titkára és az Államta­nács elnöke, Ottó Grotewohl minisz­terelnök, J. Dieckmann, a népi parla­ment elnöke, E. Correns, a Német Demokratikus Nemzeti Arcvonal nem­zeti tanácsának elnöke, P. A. Abrasi­mov, szovjet nagykövet, I. I. Jaku­bovszklj hadseregtábornok, az NDK­ban tartózkodó szovjet egységek fő­parancsnoka és a diplomáciai testü­let tgajal foglaltak helyet. Az ünnepségen W. Stoph, az NSZEP Közporti Bizottsága politikai irodájá­nak tagja és első miniszterelnök-he­lyettes mondott beszédet. Megemlé­kezett az ország politikai, gazdasági és kulturális sikereiről, a népgazda­ság fejlődésének távlatairól és a kor­mány békés külpolitikájáról. Kijelen­tette, hogy semmiféle politikai táma­dás nem bonthatja meg az NDK és a Szovjetunió szoros barátságát. A szónok beszéde további részében hangsúlyozta, hogy az NDK népe örömmel fogadta a szovjet kormány­javaslatot, amely a NATO-országok és a Varsói Szerződés-tagállamai közöt­ti megnemtámadási szerződést szor­galmazza. W. Stoph beszéde záró részében a két német állam problémáiról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy mielőbb fel kell számolni a második világháború maradványait és az imperialista ha­talmak beavatkozó politikáját, és meg kell teremteni a két német állam kö­zött a kölcsönös bizalmat, Az NDK kor­mánya hajlandó részt venni egy olyan közös bizottságban — amely felülvizsgálná a vitás kérdéseket és megtenné az előkészületeket az együttműködésre egy német konfe­deráció keretében. 1964 mórc-usóban összeül a? FKP kongresszusa Véget ért a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése Dél-Amerikai tudósítónktól | Mi történik Venezuelában? Párizs (CTK) — Párizsban október 6-án véget ért a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése, melynek résztvevői meghallgat­ták és megvitatták Raymond Guyot­nak, a politikai bizottság tagjának „Egységes harc a békéért és a demok­ráciáért" című beszámolóját, valamint Waldeck Rochetnak, az FKP főtitkár­helyettesének „A nemzetközi kommu­nista mozgalom helyzetéről" szóló be­számolóját. A plénum e két beszámo­lóval kapcsolatban határozatokat ho­zott. Az FKP KB teljes ülése ezenkívül el­határozta, hogy az 1964. március 26-a és 29-e közötti napokra Liliebe hívja össze a párt XVII. kongresszusát. „A Központi Bizottságot örömmel tölti el a béke híveinek ragyogó győ­zelme — az atomkísérletek részbeni beszüntetéséről szóló moszkvai szer­ződés aláírása. Ez a szerződés annak reális lehetőségeit bizonyítja, hogy a béke híveinek világszerte erősödő ál­landó nyomása békés együttélésre kényszerítheti az imperialistákat" — hangsúlyozza a Raymond Guyot beszá­molójával kapcsolatban hozott határoi zat. A francia nép túlnyomó többsége örömmel értesült a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez vezető első lé­pésről, de ugyanakkor indokoltan nyugtalanítja, hogy a De Gaulle kor­mánya nem hajlandó a moszkvai szer^ ződés aláírására. Ez Franciaország veszélyes elszigetelődéséhez és egyre lázasabb fegyverkezéséhez vezet — áll többek között a határozatban. A kommunista és a szocialista párt, valamint a többi demokratikus pártok és szakszervezetek leleplezik és elíté­lik a kormány e káros politikáját. Az FKP KB az ország politikai éle­tében legújabban megnyilvánuló mélyr reható változásokra hivatkozva hang-, súlyozza, hogy Franciaországban meg-, vannak azok az erők, amelyek véget, vethetnek a személyi hatalmon ala-. puló kormányrendszernek s biztosít-, hatják az igazi demokrácia diadalra jutását. Az FKP Központi Bizottsága ezért közös akciókra szólítja fel a kommunistákat, a szocialistákat és a demokratákat. |#edden, október 1-én, egy hó­nappal az elnöki megbí­zatás letelte előtt Betancourt ve­nezuelai elnök olyan terrorakciót hajtott végre, mely az utóbbi években nem fordult elő Latin­Amerikában. A hatalmas razziák harctérré változtatták Caracas ut­cáit. Letartóztatták a baloldal képviselőit, köztük Venezuela Kommunista Pártja és a Baloldali Forradalmi Mozgalom 23 képvise­lőjét. A dolgozók Központi Szö­vetségének székházában 146 szak­szervezeti vezetőt tartóztattak le, elfoglalták az El Venezolano és Clarin lapok szerkesztőségét. A po­litikai rendőrség, a DIegepol to­vábbi városokban is letartóztatott több száz baloldali vezetőt. 1963. október 1. Betancourt elnö­köt végérvényesen az újonnan avatott diktátorok közé sorolta, kiknek sorai az utóbbi időben rendkívül gyorsan szaporodnak. Betancourt a véres diktátor Juan Vicente Gomez örökségébe lépett, aki a 30-as években ellenfelelt mészáros kampókra akasztotta, köz­tük Marcos Perez Jimenezt, akit Betancourt éppen ebben az időben állított bíróság elé, s akit az Egye­sült Államok kormánya készsége­sen kiadott a venezuelai hivata­loknak. Betancourt politikai pá­lyafutása arra a burzsoáziára jel­lemző, mely sorsát az észak-ame­rikai imperializmus gazdasági és politikai érdekeivel kötötte össze. Betancourt, aki a két diktatúra, közti időszakot kivéve, emigráció­ban élt, 1958-ban került hatalom­ra. Hatalomra jutását a burzsoá­demokrata pártok koalíciójának köszönheti, melyek tartós alkot­mányos demokratikus rendszert akartak létesíteni. Az 1961-es alkot­mányt sokat ígérően a szabadság nagy okmányának nevezték el. Rövidesen megmutatkozott, hogy nem tartja be a választások előtt tett ígéreteit, sőt az alkotmányes­küt sem, mely kitűzte a földrefor­mot. 150 ezer földművesbizottság a mai napig hiába vár a földreform­ra. Venezuela nagy természeti gaz­dagsággal rendelkezik. 1961-ben 164 millió tonna kőolajat fejtettek, en­nek ellenére a munkanélküliek szá­ma 350 ezerről kétszeresére emel­kedett. Az Amerikai Államok Szervezeté­ben Betancourt volt a Kuba-ellenes agresszív politika egyik indítványo­zója, részt vett az agresszív kato­nai tömbök kialakításában, s az Egyesült,. Államoknak támaszponto­kat nyújtott Venezuela területén. A koalíciós pártok többsége első­sorban a Republikánus Demokrata Unió, sőt a Demokratikus Akció­párt fiatal szárnya sem ért egyet politikájával. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért Washingtonban Betancourtot tartják az első számú latin-amerikai demokratának. Tavaly februárban, amikor Washingtonba látogatott, Kennedy elnök azt mondta neki: „Olyan tulajdonságokkal rendelke­zik, amelyeket a nagy politikai ve­zéreknél is megcsodálok". A meg­csodált tulajdonságok közé tartozik kétség kívül, az, hogy szolgailag aláveti magát az Egyesült Államok érdekelnek. Fontos az, hogy mindezt mint rendesen megválasztott elnök haj­tottotta végre az alkotmány meg­szüntetése nélkül, a parlament fel­oszlatása nőikül, katonai puccs nél­kül. Politikáját maga is „reprezen­tációs demokráciának" nevezte. A perui, argentínai, guatemalai, ecuadori és dominikai katonai puccs után Betancourt „különleges­ségnek" számított. Az Egyesült Ál­lamok azt fontolgatta, hogy meddig maradhat hatalmon, ha az 1958-ban választott parlament létezik, mely­ben a nép Igazi képviselői ls fel­szólalhatnak. A Washington Post szeptember 20-án nyíltan egy vene­zuelai katonai puccs lehetőségéről Irt. Betancourt hallgatott a figyel­meztetésre. Október 1-én eltiporta az alkotmányt ls. Támadást inté­zett a parlament ellen, a képviselő­ket és szenátorokat letartóztatta. Mit Is akar elérni Betancourt egy hónappal elnöki megbízatásának letelte előtt? Meg akarja akadá­lyozni a novemberi választásokat, vagy biztosítani akarja védencének Raul Leoninek, megválasztását az­zal, hogy támadást indít azon erők ellen, melyek Jovito Villalbýnak, a Republikánus Demokrata Unió veze­tőjének, vagy Wolfgang Larrazaba­lának volt tengernagynak a megvá­lasztásáért küzdenek? Vagy csak egyszerűen meg akarta előzni a ka­tonai puccsot? Kennedy csodálata a politikai vezér iránt határtalan. J. BouCek Mey flrisroendi: Békét és forradalmat! Montevideo (CTK) — Az Uruguayi Kommunista Párt megalapításának 43. évfordulója alkalmából Montevi­deóban október 5-én rendezett nagy­gyűlésen Rodney Arismendi, a párt Központi Bizottságának első titkára beszédében mélyrehatóan elemezte az ország nehéz gazdasági helyzetét. Hangsúlyozta, hogy ezen a helyzeten csak a földreform, a népgazdaság mentesítése a külső befolyásoktól, a demokratikus szabadságjogok megvé­dése változtathat. Uruguaynak fel kell vennie a kereskedelmi kapcsolatokat a világ minden országával. Arismendi a Jelenlegi nemzetközi helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy a szocialista világrendszer lehetővé teszi a gyökeres, szocialista jellegű változásokat, az osztályok nélküli tár­sadalom építését és békés együttélés­re kényszerítheti az imperialistákat. Ezt a történelmi fejlődést azonban sajnos nem mindenütt veszik tudo­másul. A Kínai Kommunista Párt ve­zetői nem a békét, hanem a forradal­mat tartják fontosabbnak. Szerintük választani kell a béke és a forrada­lom között. Az uruguayi kommunisták ezt a nézetet nem helyeslik és így válaszolnak: „Békét és forradalmat, békét és szabadságot a nemzeteknek, békét és a gyarmati rendszerek meg­szüntetését!" Békegyűlés Ceylonban Colombo (CTK) — A ceyloni nép üdvözli a moszkvai részleges atom­csendegyezmény megkötését. Elítél­jük a dél-vietnami nép elnyomását és ennek azonnali megszüntetését köve­teljük — ezekkel a jelszavakkal tar­tottak Colombóban nagy békegyűlést. A gyűlésen többek között P. Keune­man, a Ceyloni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára tar­tott beszédet. A moszkvai atomcsend­egyezményt az emberiség békéért folytatott harca sikerének minősítette és élesen elítélte a Kínai Kommu­nista Párt vezetőinek álláspontját az egyezménnyel szemben. A gyűlés résztvevői határozatot fo­gadtak el, amelyben kijelentik, hogy támogatják a moszkvai atomcsend­egyezményt. Egy további határozat­ban elítélik a dél-vietnami kormány megtorló intézkedéseit a buddhisták és a szabadságharcosok ellen. A Japán Kommunista Párt választási programja független demokratikus kormányt lé­tesítsenek, mely megsemmisítené az ún. japán-amerikai biztonsági egyez-, ményt. A japán kommunisták a továbbiak-, ban az adók és árak csökkentését, a bérek és a lakásépítkezés biztosítását követelik. Tokió (CTK) — Japán Kommunista Pártja közzétette választási programr ját. A választásokat valószínűleg ez év végén tartják. A kommunista párt felhívással fordul a japán dolgozók­hoz, hogy küzdjenek a világbéke meg­tartásáért, harcoljanak a nukleáris há­ború veszélye és Japán militarizálása ellen. A Japán kommunistáknak a vá­lasztási program szerint az a céljuk, hogy megdöntsék Ikeda rendszerét, 9 milliárd dollár hiány várható Washington (CTK) — Douglas Dtllom, amerikai pénzügyminiszter arról tájé­koztatta a kongresszust, hogy a Kenne­dy-kormány költségvetési kiadásai 1964­ben 102 milliárd dollárra növekednek, miközben 9 milliárd dollár hiánnyal szá­mítanak. Ebben a költségvetési évben a kormány kiadásai valószínűleg elérik a 98,8 milliárd dollárt. Az AP hírügynökség ezzel kapcsolat­ban megjegyzi, hogy a költségvetési ki­adások emelkedését az állandóan növek­vő katonai kiadások okozzák, mivel egyre nagyobb összegeket fordítanak az újfajta fegyverekre. A hírügynökség je­lentése szerint a kormány arra való te­kintettel, hogy 1964-ben tartják az el­nökválasztásokat, legalább Ideiglenesen mérsékelni akarja a kormány kiadásait a költségvetés polgári tételeinek csök­kentésével. A szocializmus mindig a békét jelentette Róma (CTK) — Palmlro Togliatti, a* Olasz Kommunista Párt főtitkára a dél­olaszországi Pálmában tartott nagygyű­lésen kijelentette: Pártunk a szocializ­musért küzd, és a szocializmus mindig a békét és nemzetek közötti barátságot jelentette. Togliatti a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocializmushoz vezető utat nem tüdja elképzelni pusztító háborúk révén. Meg akarjuk menteni a világot, meghát­rálásra akarjuk kényszeríteni az impe­rializmust. A kfnai vezető elvtársak azt állítják, hogy harcunk nem forradalmi harc. A forradalmi harc azt jelenti, azért folytatunk küzdelmet, hogy a munkások és parasztok egyre újabb és újabb győzelmeket vívjanak ki. Meg kell mutatnunk a kínai elvtársaknak, akik talán nem értik, milyen sikerekét értünk el eddig, hogy harcunk forradalmi harc, és az olasz dolgozókat közelebb hozza a szocialista társadalomhoz. Diem „csodálkozik", hogy az ENSZ-ben napirendre tűzték a dél-vietnami kérdést Saigon (CTK) — Ngo Dinh Dlem el­nök erős katonai őrizet mellett be­szédet tartott az új dél-vietnami par­lament megnyitó ülésén. Beszédét széles körű biztonsági intézkedések előzték meg. Ngo Dinh Dlem elsősor­ban csodálatát és sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a dél-vietnami kér­dést az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzték. Véleménye szerint a budd­histák problémáját már megoldották. Az ENSZ, ahol 16 állam követelte a dél-vietnami rendszer buddhista-elle­nes politikájának megtárgyalását, szerinte téves tájékoztatást kapott a vietnami helyzetről. A dél-vietnami elnök megerősítette a dél-vietnami kormány eddigi poli­tikáját, mely eredménytelenül küzd a haladó erők és a népi ellenállási mozgalom felszámolásáért. Kijelentet­te, hogy a dél-vietnami költségvetés 52 százalékát fordítják honvédelmi célokra 1964-ben. A költségvetés el­éri a 28 500 milliárd piasztert, míg ebben az évben csak 22 milliárd volt. Az 1964-es költségvetésnél 5000 mil­lió piaster hiánnyal számítanak. Ami az ún. stratégiai falvak prob­lémáját illeti, melyekben a kormány el akarja szigetelni a vidéki töme­geket a népi ellenállási mozgalom­tól, az elnök szavai szerint már 8000 ilyen községet létesítettek, ahol 10 millió dél-vietnami él. Beszéde befejező részében felhívás­sal fordult a lakossághoz, hogy hoz­zon újabb áldozatokat a szabadságért és a kommunizmus feletti győzele­mért. 1963. október 8. * (jj SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom