Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-05 / 275. szám, szombat

Teremtsünk szilárd bázist a nagy terméshozamok biztosítására HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÉDE KRASZNODARBAN Mint lapunkban közöltük, az északkaukázusi mezőgazdasági dolgozók tanácskozásán, Krasznodarban beszédet mondott N. Sz. Hrnscsov elvtárs. A Pravdában megjelent szöveg alapján rövidítve közöljük a beszédet. — A mezőgazdaság jó ismerői, kiváló tudósok, a földművelés mesterei gyűltek itt össze — kezdte felszólalását Hruscsov elvtárs. — Szeretném felvetni önök előtt a mezőgazdaság fejlesztésének néhány kérdését, kifejteni elgondolásaimat arra vonatkozóan, milyen úton-módon növelhetnénk gyorsabban országunk szemestermény-termelését. Valamennyien abból indulunk kl, hogy a szemes termények termelése az egész mezőgazdasági termelés alapja. így tehát a párt figyelmének tengelyében áll a gondoskodás a szemes termények termelésének növeléséről. A XXII. pártkongresszuson elfogadott pártprogram előirányozza, hogy a szemes termények összhozamát 1970-ig 14 milliárd púdra, 1980-ig pedig 18—19 milliárd púdra kell növelni. A szemes termények termelésének növelésére vonatkozó feladatot ez ideig főként a vetésterület bővítésével oldottuk meg, hogy úgy mondjam, szélességben haladtunk. Ez helyes irány ls volt. Amíg az ország nem rendelkezett kellő mennyiségű ásványi műtrágyával, nehezen lehetett számítani a terméshozam megkétszerezésére, megháromszorozására. Fő feladat a termelés belterjességének fokozása és a terméshozamok gyors ütemű növelése Magától értetődően, a kolhozok és a szovhozok továbbra is művelhetővé fognak tenni bizonyos új földterületeket, különösen ott, ahol az nem igényel nagyobb beruházásokat. Ma azonban a fő dolog már nem az, hogy szélességben haladjunk. A vegyipar rohamos fejlődése reális lehetőségeket nyit meg a földművelés és az állattenyésztés hozamának gyors ütemű emelése, a mezőgazdaság intenzivitásának fokozása, a terméshozam növelése szempontjából. Mit jelent az intenzív mezőgazdaság? Röviden szólva, az alábblakat Jelenti: először ls több terméket nyerni minden hektár földről. Szemes terményekről szólva ez azt jelenti, hogy magasabb hozamot elérni a szántóterület minden egyes hektárján. Az állattenyésztésről szólva ez azt jelenti, hogy több húst és tejet termelni a mezőgazdasági földterület minden száz hektárjára vonatkoztatva; másodszor: gépesítés alapján fokozni a munka termelékenységét, csökkenteni a termelés önköltségét, kevesebb munka- és eszközráfordítással több szemes terményt, húst, tejet és más termékeket elérni. A mezőgazdaság intenzívvé tételéért folytatott harc a komtnunizmus építésének Igen nagy fontosságú szakasza. A műtrágya a mezőgazdasági termelés legfontosabb emelője A párt központi bizottsága most olyan Intézkedések végrehajtásit tűzi kl, amelyeknek révén szilárd bázist teremthetünk a mezőgazdasági növényfajták, mindenekelőtt a szemes termények magas terméshozamának biztosításához. Ennek során — mint már említettem — nem a vetésterület nagyságából fogunk kiindulni, hanem a terméshozamból, a termékek mennyiségébfii. Milyen úton-módon fokozhatjuk a szemes termények termelését? Két reális mód van erre. Az egyik, az ásványi műtrágyafélék termelésének növelése, s a másik pedig az öntözéses szemesterménytermelés bővítése. A gépi technikára való áttérésnél nem kevésbé fontos Jelenleg a mezőgazdaság kémiai alapokra helyezése. Másfél évvel ezelőtt hozta meg határozatát az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa az ásványi mfitrágyafélék termelésének növeléséről. Akkor úgy terveztük, hogy az ásványi műtrágyaiéfélék gyártásában 1965-ben Jutunk cl arra a színvonalra, amelyet az Egyesült Államok 19B2-ben árt el 35 millió tonna ásványi műtrágya termelésével. A jelek szerint hamarosan lesz ilyen mennyiségű műtrágyánk. Az idén húszmillió tonna műtrágyát gyártunk. A folyó évben további nyolcmillió tonnát jelentő új kapacitásokat helyezünk üzembe. A terv 1964-re 24 millió tonna trágya termelést irányozza elő. 1984-ben további kapacitásokat szándékozunk üzembe helyezni, amelyek több mint kilencmillió tonnával növelik a műtrágyatermelést. Mint látják, elég nagy léptekkel szándékozunk haladni. Ha a legközelebbi perspektívákról beszélünk. akkor azt mondhatjuk: célunk az, hogy 1970-ben százmillió tonna ásványi műtrágyát termeljünk. Önök tudják, hogy az Egyesült Államokban 35 millió tonna műtrágyát gyártanak. NáHk a vetésterület 118 millió hektár, a lakosság pedig 190 millió fő. A Szovjetunióban húszmillió tonna ásványi trágyát állítanak elő, vetésterületünk 218 millió hektár, lakosságunk pedig 225 millió. E számadatokból kiderül: ahhoz, hogy annyi trágyát vigyünk ki a földekre, mint amennyit az Egyesült Államokban, kétszer annyi ásványi trágyát kell előállítanunk, mint az amerikaiaknak. Ezenkívül gondolnunk kell a szocialista testvérországok igényeire is. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy hozzánk, mint hatalmas szocialista vllághatalomhox fordulnak segítségért azok az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok, amelyek meg •karnak szabadulni az Imperializmustól való gazdasági lüggőségtől. Jövőre tízmillió tonna műtrágya jut a szemes termények termelésére Mindez megköveteli, hogy széles arcvonalon harcot indítsunk az ásványi műtrágyagyártás növeléséért, elérjük, hogy e feladat megoldása az egész párt, az egész nép ügyévé váljék. Mint már említettem, vegyiparunk az idén húszmillió tonna ásványi műtrágyát gyárt. Ez nem kevés, ha jó gazda módjára, ésszerűen használjuk fel. Viszont sok kolhoz- és szovhozvezető, a termelési igazgatóságok sok irányítója nem szokott hozzá, hogy becsülje az ásványi trágyát, gondatlanul, sőt néha egyszerűen barbár módon bánik vele, nem tanulta meg, hogy a lehető legnagyobb hozamot érje el minden tonna trágya révén. Sajnos, előfordulnak ilyen szégyenletes Jelenségek is: a gazdaság számára előirányozzák az ásványi trágyát, elviszik a gyárból a megfelelő vasúti állomásra, kiszórják a vagonból közvetlenül a töltés mellé, és ez a kincs hónapokig ott hever, elveszíti értékét. A burzsoá sajtóban bírálnak bennünket ezért a pazarlásért, és teljes joggal. Egy amerikai kiadványban olvastam egy cikket, amely elmondta, hogy a Szovjetunió egyes vasútállomásain egész műtrágyahegyek emelkednek, amelyeket a hó lep be. A gyerekek ezeknek a hegyeknek a lejtőin szánkáznak. Az amerikai farmer számára ez egészen hihetetlen. Hiszen ö pénzt fizet a műtrágyáért, ős tudja, hogy ha nem használja fel, akkor — mint mondani szokás — fuccs a pénzének. Ezért az amerikai farmer raktárban őrzi a műtrágyát, a gyárak pedig polietilén zsákokba csomagolják. Az amerikai farmer rendkívül értékes anyagként bánik a trágyával. . Ásványi trágyánk egyelőre nincs elegendő mennyiségben, és nem oszthatjuk el az egész 218 millió hektár vetésterületre. Helyesebb útra kell lépnünk. Kl kell választanunk, melyek azok a körzetek, ahol az ásványi műtrágyafélék alkalmazása a leghatékonyabb, s ezekbe a körzetekbe kell küldeni a műtrágyát, hogy ennek révén több szemes terményt és más termékeket nyerjünk. Előzetes számítások szerint országunk 1964-ben tízmillió tonna ásványi műtrágyát bocsáthat rendelkezésre a szemes termények termeléséhez. Milyen mezőgazdasági eredménnyel jár, ha a trágyát azok a kolhozok és szovhozok kapják, ahol a legelőnyösebben és a leghatékonyabban tudják felhasználni? A tudomány bebizonyította, a gyakorlat pedig Igazolta, hogy egy mázsa ásványi trágya 2—3 mázsával növeli a szemestermény-hozamot. így tehát egy tonna műtrágya 2—3 tonna szemestermény-többletet, tízmillió tonna pedig 20—30 millió tonna szemestermény-többletet jelent. Ha öt mázsa ásványi trágyát hordanak ki egy hektárra kedvező körülmények között, akkor — mint a tudósok bizonyítják és a gyakorlat igazolja — őszi búzából az alábbi terméstöbbletet lehet elérni: az északkaukázusi körzetekben hektáronként 15—17 mázsa, a középső feketeföldövezetben 10 mázsa, Ukrajna erdőssztyeppes és erdő menti körzeteiben hektáronként 12 mázsa. Hazánkat gyakran sújtja aszály, különösen Nyugat-Szibéria, Kazahsztán, a Volga mente és Dél-Ukrajna körzeteiben. Az idén ls szokatlanul kedvezőtlenül alakult nálunk az időjárás. A tél — mint mindenki tudja — sok európai országban Igen hideg, kemény volt. Bennünket sem került el. Sok vidékünkön hosszú időn át rendkívül alacsony volt a hőmérséklet, és ami a fő dolog: a kemény fagyok idején a földet nem takarta hó. Ezért az őszi gabonafélék — főleg az őszi búza — nagy területeken majdnem teljesen elpusztultak vagy erősen megritkultak, más növényeket kellett vetni helyettük. Ez erősen csökkentette azt a lehetőséget, hogy jó termést érjünk el. Külföldi gabonavásárlással és megfelelő takarékosággal biztosítjuk a lakosság ellátását Ennek következtében 1983-ban nehéz helyzet alakult ki és nem takaríthatunk be annyi gabonát, mint amennyire számítottunk. Ilyen körülmények között az SZKP Központi Bizottsága kénytelen volt a párthoz, a néphez fordulni, hogy taka rékoskodjék a szemes termények élelme zési, takarmányozási és technikai célokra való felhasználása terén egyaránt. Kénytelenek voltunk külföldön vásárolni szemes terményeket élelmezési célokra. Hatmillió nyolcszázezer tonna búzát vásároltunk Kanadában és 1 800 000 tonnát Ausztráliában, továbbá kisebb menynyiségű szemes terményt más országokban. Hálásak vagyunk a román elvtársaknak, hogy testvéri segítséget nyújtottak nekünk és viszonossági alapon 400 000 tonna búzát adtak. Ha takarékoskodunk a gabonával, akkor a rendelkezésünkre álló mennyiség elegendő lesz a lakosság normális ellátására. A párt Központi bizottsága és a kormány most olyan intézkedéseket tesz, amelyek a jövőben biztosítani fogják, hogy meglegyen a kellő mennyiségű szemes terményünk. Ehhez elsősorban ásványi trágyára van szükség. Elegendő mennyiségű ásványi trágya felhasználásával növelni lehet a terméshozamot. Fejlesztenünk kell az öntözéses földművelést is. Mennyi szemes terményt kell kapnunk az öntözéses földekről? Helyes lenne 1,5 —2 milliárd pudot termelni Ily módon. Egyelőre nem tudom megmondani, mikor lesz biztosan ennyi szemes terményünk az öntözéses földekről. Ez lehetőségeinktől, beruházásaink mérvétől, az öntözéses munkálatok kibontakozásának ütemétől 'ügg. Egészben, országos viszonyokat véve alapul, már az új öntözési rendszerek építésének megkezdése előtt nagymértékben növelhetjük az öntözött földeken a szemes termények termesztését. A nekem átadott feljegyzésekből az derül ki, hogy gabonatermesztésre 2,6 millió hektár öntözött területből levonjuk a gyapot, a lucerna, a zöldségféle és a burgonya termesztésére használt földeket, valamint a gyümölcsösöket. Ez jelentűs szám, nagy érték, ha ésszerűen használjuk ki a földeket. Az élenjáró szovhozok és kolhozok tapasztalatai azt mutatják, hogy az öntözött földeken hektáronként az alábbi terméseredményeket lehet elérni: rizsből 50 mázsa, szemes kukoricából 80 mázsa, búzából 40 mázsa. A számításokhoz átlagos adatokat vettem figyelembe. Természetesen a konkrét körülmények között minden hektár földnél külön kell felbecsülni, hogy mire képes, hogyan lehet a lehető legjobban felhasználni. Ha az előbb említett terméseredményekből indulunk ki, úgy 116 000 hektárról betakaríthatunk 35 millió pud rizst, 1 330 000 hektárról 649 millió pud szemes kukoricát, 1 100 000 hektárról 288 millió pud búzát és egyéb kalászost. Jobban kell hasznosítani az öntözött földeket Felmerül a kérdés: miért nem használják most úgy kl az öntözött földeket, ahogy kellene? Erre aligha tudna akárki ls kielégítő választ adni. A kolhozokban és a szovhozokban Jelenleg az öntözött földekről Igen alacsony termést takarítanak be szemes terményekből. Országos átlagot véve alapul, 1962-ben hektáronként 11,8 mázsa szemes termény és 18,2 mázsa kukorica termett. Alacsony a rizs terméshozama Is. A különböző vidékek vezetői gyakran emlegetnek kiváló terméseredményeket. Valóban, a rizstermesztésnek nagyszerű szakemberei vannak nálunk. De vizsgáljuk csak meg, milyen átlagos eredményeket érnek el az egyes köztársaságokban. Az oroszországi föderációban: hektáronként 28,6 mázsát, az Üzbég SZSZK-ban 19,2 mázsát, Kazahsztánban 15,7 mázsát. Bizony, elvtársak, szomorú adatok ezek. De mi bátran beszélünk a hibákról, rámutatunk azokra. Csak hadd zajongjanak külföldön, már megszoktuk, hogy a kapitalisták ma nevetnek rajtunk, de holnap elismerik sikereinket. Freeman úr, az Egyesült Államok földművelésügyi minisztere, aki nemrég nálunk járt, kijelentette: az Egyesült Államokban meg kell változtatni a szovjet mezőgazdálkodásról korábban alkotott, az amerikai sajtó által felfújt elképzeléseket. Megemlékezett a mezőgazdasági kutatásban a nagy olajtartalmú napraforgó nemesítésében, a nagy fehérjetartalmú búza termesztésében, ö cukorrépa és a kukorica termesztésében elért Jelentős eredményeinkről, Igen jő véleményt mondott tudósainkról. Freeman azt hangoztatta, hogy az amerikaiak sok mindent tanulhatnak az oroszoktól. Valóban, elvtársak, ez így van. Egész jól végzik nálunk a növénynemesítő munkát, sok újfajta gabonát és egyéb növény kísérleteztek ki. Az öntözőrendszerek költségei gyorsan megtérülnek Meg kall találnunk annak a lehetőségét, hogy új öntözőrendszerek építésével megnöveljük az öntözött földterületet. Vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy növeljük az öntözött földterület nagyságát, s ezáltal állandóan magas termést takarítsunk be rizsből, kukoricából, borsóból s a többi szemes terményből és pillangós növényből. Az SZKP Központi Bizottságának megbízásából a tudósok egy csoportja megvizsgálta ezt a kérdést és benyújtotta erre vonatkozó elemzését. A szakemberek véleménye szerint a közép-ázsiai köztársaságokban és Kazahsztánban, az oroszországi föderációban és Ukrajnában a következő években további 2 800 000 hektár földet lehet bevonni az öntözéses gazdálkodásba. A tudósok véleménye szerint az újonnan öntözésbe vett földeken 765 000 hektáron rizs, 1 418 000 hektáron kukorica, 622 000 hektáron pedig búza, borsó, egyéb szemes termény és pillangós termeszthető. Mit nyerünk ekkora földterület művelésbe vételétől? Ezeken a területeken az alábbi termést takaríthatjuk be: 235 millió pud rizst, 690 millió pud kukoricát, 152 millió pud búzát, borsót, egyéb szemes terményt és pllangóst, vagyis összesen 1 milliárd 77 millió pud mezőgazdasági terméket. Ezenkívül körülbelül 140 millió pud szemes terménnyel többet takaríthatunk be azáltal, hogy az öntözött földek egy részén kétszer arathatunk. Tehát: az új öntözött földekről 1 milliárd 200 millió pud szemes terményt takaríthatunk be. Ha ehhez hozzávesszük a Jelenlegi öntözött földeken termő 950 millió pud szemes terményt, úgy ez azt jelenti, hogy országos viszonylatban összesen az öntözött földeken 2 milliárd 150 millió pud teremhet. Persze, az öntözőrendszerek építéséhez Jelentfis beruházásokra van szükség. A szakemberek számításai szerint az öntözéses gazdálkodás bevezetése egy hektáron körülbelül 2600 rubelbe kerül, vagyis az egész fentebb említett területhez 7 milliárd 300 millió rubelre van szükség. Nyilvánvaló, hogy Itt a beruházás lassabban térül majd meg, mint a gyapotnál. Mint az £hség-sztyepp termfivétételénél szerzett tapasztalatok mutatják, a gyapot-termesztést szolgáló öntözőberendezések költségei egy-két év alatt megtérülnek. A tndósok állítása szerint a szemes termények termesztését szolgáló öntözőrendszerek három év alatt térülnek meg. Ez sem rossz, sőt én azt mondanám, hogy igen J6. Növeljük a szakmai tudást, fokozzuk az anyagi érdekeltséget A párt nagyarányú programot körvonalazott a szemestermény-termesztés növelésére. E terv megvalósítása, mint már említettem, szükségessé teszi a műtrágyagyártás maximális fokozását, öntözőrendszerek nagyarányú építését, a földművelés kultúrájának új fokra emelését. Ugyanakkor jelentős mértékben meg kell erősíteni a kolhozok és szovhozok termelésének anyagi-műszaki alapját, fokozni kell a termelési folyamatok gépesítését és villamosítását, meg kell növelni a mezőgazdaság ellátottságát villamos árammal. Nem szabad sajnálni sem a pénzt, sem más anyagi eszközt, amikor e cél eléréséről van szó. Mozgósítani kell az embereket az említett feladatok elvégzésére, anyagilag érdekeltté kell tenni ebben a munkában őket, minél ésszerűbb munkaszervezési és bérezési rendszereket kell kidolgozni és alkalmazni. Én azt mondanám, hogy a gazdálkodás irányításának ez egyik alapvető kérdése. Anyagilag érdekeltté kell tenni a gazdaság eredményes munkájában a szovhozok igazgatóit és a kolhozelnököket, ez agronómusokat, a mérnököket és más szakembereket. Amikor kidolgozzuk az öntözőrendszerek építésének nagyszabású programját, nem szabad megfeledkeznünk a szakemberképzésről sem. Az öntözéses gazdálkodás jól képzett szakembereket követel. Mezőgazdasági iskolákat kell szerveznünk, ahol megtanítjuk az embereket a jó növénytermesztésre és állattenyésztésre. Vonatkozik ez különösen az öntözéses gazdálkodásra. A tanulmányok befejezése után az Iskolákban tanulóknak vizsgázniuk kell, és bizonyítványt kell nekik adni tanulmányi eredményeikről. Mielőtt valakit felvesznek munkára, tudni kell, mire képes az illető, akire rábízzák az adott földet vagy gépet, megbirkózik-e a rá váró feladatokkal. A szakemberképzés az egyik legfontosabb kérdés. Létrehoztuk a termelési Igazgatóságokat. Jó formája ez a kolhozok és a szovhozok Irányításának. Már szóltam arról a nagy és hasznos munkáról, amelyet ezeknek az Igazgatóságoknak a vezetői, szakemberei végeznek. De ezeknek az igazgatóságoknak a munkatársait nem válogatták meg mindenütt helyesen, nem tesznek meg mindent azért, hogy az ott dolgozó munkatársak az Igazgatási munka jellegéből folyó új vezetési stílust honosítsanak meg. A termelési igazgatóságokon dolgoznak például olyanok, akiket szervező inspektoroknak neveztünk. Vannak ezek között azonban olyanok, akik nem mezőgazdasági szakemberek, hanem például pedagógusok. Hogyan ellenőrizhet az ilyen ember? Bizonyára nagyon Jól ismeri a pedagógiát, de keveset tud arról, hogyan kell kukoricát termeszteni vagy sertést hizlalni. Aki nem akar tanulni, az nem is dolgozhat jól Meg keli tanítani az embereket arra, hogy megfelelő állattenyésztő-káderképző iskolákat szervezzenek. Kétségtelenül az eddiginél jobban kell törekednünk arra, hogy a mezőgazdasági tanintézetek közvetlenül a földek mellett legyenek, ott, ahol a mezőgazdasági termelés folyik. Ma a mezőgazdasági szakembereket főként a városokban képzik. Az ilyen főiskolát végzett szakembert gyakorta kötéllel sem lehet a kolhozba vagy a szovhozba munkára vonszolni. Egyik-másik városi lány csak a diploma kedvéért iratkozik be a főiskolára. Amikor elvégezte a tanulmányait, bármilyen városi munkát elvállal, csak azért, hogy ne kelljen vidékre mennie. Mindenkinek tanulnia keli: a gazdaságok vezetőinek és szakembereinek, a termelési igazgatóságok munkatársainak egyaránt. A szervező inspektoroknak meg kell ismerniük a tudomány és az élenjáró munkamódszerek eredményeit, hogy hozzáértőén befolysolhassák a termelőmunkát, szorgalmazhassák a kolhozokban és szovhozokban a legjobb gazdasági eredmények elérését. Aki nem akar tanulni, az nem ls dolgozhat jól. Helyesen bírálják az újságok azokat a vezetőket, akik ezernyi rendelkezést adnak kl, de maguk nem tudnak tájékozódni a dolgokban. Le kell váltani a hozzá nem értőket, újakat kell előléptetni, különösen a fiatalok köréből. Nekik bőségesen vannak ismereteik, de kevés a tapasztalatuk, majd megfelelő gyakorlatot sajátítanak el az agronőmusoktól, zootechnlkusoktól, mérnököktől és újítóktól. Csakis a legújabb tudományos ' eredmények alkalmazásával emelhetjük magasabb színvonalra a mezőgazdaságot. Enélküi nincs haladás. , Ha képesek lennénk hektáronként 30 mázsa szemes terményt betakarítani, úgy elég lenne ebből a növényfajtából 80 millió hektárt bevetni, s erről a területről betakaríthatnánk 14 milliárd pudot, vagyis azt a mennnyiséget, amit az SZKP programja 1970-re előír. Ehhez azonban maradéktalanul el kell látni a szovhozokat és a kolhozokat műtrágyával, hatékonyan ki kell használni minden hektár földet, kitartóan el kell sajátítani a helyes gazdálkodást. Megbirkózunk a mezőgazdaságban a feladatokkal Jól és találóan mondta Ivan Vlagylmirovlcs Micsurin, kiváló tanítónk: „Nem várhatunk adományokat a természettől, hanem ki kell tőle kényszeritenünk." Ezt a célt, elvtársak, olyan mértékben érhetjük el, amilyen színvonalra emelkedik a tudomány, amilyen magas fokú szakembereink kiképzése és népünk általános műveltségének színvonala, amilyen anyagi és műszaki lehetőségekkel rendelkezik hazánk. A kommunista építés programjának megvalósítása szempontjából rendkívül nagy Jelentőségűek azok az Intézkedések, amelyeket a párt előirányzott, egyrészt a szemes termények terméshozamának növelésére azáltal, hogy nagyarányúén fokozzuk a műtrágyagyártást és hatékonyan használjuk kl a műtrágyát, másrészt az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fejlesztésére. Valóban országos feladat ez, s óriási felelősséggel kell törekednünk ennek teljesítésére. Lehetőségeink nagyok, csak ésszerűen kell azokat kihasználni. Rajta, törekedjünk harcos szellemben arra, hogy elérjük a mezőgazdaságnak azt a színvonalát, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán hozott határozatok kijelöltekl 1963. október 5. * (Jj SZÖ 5 A